Kezdőlap Címkék Orbán Viktor

Címke: Orbán Viktor

Ez volt ma – 2018. február 22.

0

A magyar sport első téli olimpiai aranyérmét szerezte a Liu-testvérek vezette gyorskorcsolya-váltó Phjongcsangban. Kalocsán kirúgták állásából az ellenzéki képviselőjelöltet, akit több bizottságból is visszahívták, Elek István elmondta, hogyan nyerhet választást az ellenzék, tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon, a Jobbikkal viccelődött a miniszterelnök, Szíriában földi pokollá változott egy város. És még egy szomorú hír: meghalt Tahi Tóth László.

Történelmi magyar győzelem a téli olimpián

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Első helyen végzett a rövidpályás férfi gyorskorcsolya váltó a téli olimpián, ezzel 38 év után újra érmet szerzett Magyarország, és

ez volt az első magyar arany a téli olimpiák történetében.

A Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor összeállítású csapat olimpiai csúccsal elért győzelmét videón itt nézheti meg, ide kattintva pedig elolvashatja, hogyan értékelték a sikert.

Átszervezésre hivatkozva kirúgták a kalocsai ellenzéki jelöltet

Angeli Gabriella
Fotó: Facebook

Angeli Gabriellát a kalocsai közgyűlés fideszes többsége leváltotta a jogi bizottság éléről és visszahívta a közbeszerzési bizottságból is.

Ő volt az, aki a nyilvánosság elé tárta az Elios-botrány helyi fejleményeit.

A Független Hírügynökségnek azt is elmondta, hogyan veszítette el az állását.

172 millió a volt szocialistának?

Márki-Zay Péter, a hódmezővásárhelyi polgármester-választás ellenzéki támogatottságú jelöltje a Független Hírügynökségnek azt mondta, azok hátráltatják,

„akiket megfizettek”.

Azt állítja, hogy volt MSZP-s ellenfelének a teniszklubja is pénzt kapott.

Tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon

Fotó: FüHü

Az Amnesty International éves jelentése szerint Magyarország már 2016-ban is sok területen

az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét

nyújtotta, és a helyzet tavaly tovább romlott. A jelentés három helyen lát nagy problémát: a menedékkérőkkel szembeni bánásmódnál, a CEU elleni intézkedéseknél és a civil szervezetek üldözésénél.

Botka: Nem ismerek olyan pártot, hogy Modern Magyarországért Mozgalom

Ezt válaszolta mosolyogva arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Bokros Lajos pártja az ellenzék által esélyesnek gondolt körzetben indít önálló jelöltet.

A Jobbik az balra van tőlünk – viccelődött (?) a miniszterelnök

Dunaújvárosba látogatott Orbán Viktor, hogy a Fidesz jelöltjét, Galambos Dénest támogassa. Erről is megjelent egy kampányvideó a Facebook-oldalán, amelyen Rogán Antallal „viccelődött”.

Elek István: A Fidesz csak az ellenzék összefogásától fél

wikimedia

Nyílt levelet írt Elek István Vona Gábornak, mert attól tart, hogy ha az ellenzék összefogás nélkül indul a választásoknak, akkor borítékolható a Fidesz kétharmada.

Ha viszont létrejön a legszélesebb választási koalíció, akkor szerinte a Fidesz legyőzhető.

Elek egyébként választási útitervet is csatolt a leveléhez. Ebben részletesen leírja, hogy villámgyors megállapodásra kéne jutni Orbán rendszerének megbuktatására, szükség lenne egy közös minimumprogramra, továbbá minél több helyen, de legalább 79 kerületben közös jelöltet kellene állítani. Elek István a Független Hírügynökségnek nyilatkozott a tervéről.

Ausztria bíróságon támadta meg a paksi bővítést

A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítési projekt állami támogatását. Ezt jelentette be közleményében Elisabeth Köstinger osztrák fenntarthatósági miniszter.

„Nincsenek szavak arra, hogy hány gyereket gyilkoltak meg”

Egyre többen, főleg civilek halnak meg a szíriai Kelet-Gútában. A város a felkelők kezén van, a kormánycsapatok és az őket támogató oroszok folyamatosan bombázzák.

Donald Trump szerint a tanárok kezébe is fegyvert kéne adni

A 17 halálos áldozatot követelő floridai lövöldözés kapcsán újult erővel lángoltak fel a fegyvertartással kapcsolatos viták az USA-ban. A kérdés akkor is előkerült, mikor Donald Trump a Fehér Házban fogadta a túlélőket. Az amerikai elnök arról beszélt, hogy

a tanároknak és az iskolai dolgozóknak is fegyvert kéne hordaniuk,

hogy megelőzzék a hasonló eseteket.

Meghalt Tahi Tóth László

Hosszú betegség után halt meg a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész. Még tavaly januárban lett rosszul előadás közben, kórházba került, megműtötték, de

utána újra színpadra állt.

Tahi Tóth László 75 éves volt.

A Jobbik az balra van tőlünk – viccelődött a miniszterelnök

Miután kedden Egerben gyűjtött aláírásokat, és ezzel megkezde kampánykörútját, szerdán már Dunaújvárosba látogatott Orbán Viktor, hogy a Fidesz jelöltjét, Galambos Dénest támogassa. 

Csütörtök reggel újabb kampányvideó jelent meg a miniszterelnök Facebook-oldalán, ezúttal dúnaújvárosi látogatásáról. A rövid összeállításból kiderül, hogy Orbán Viktor interjút adott a helyi televíziónak, ahol Galambos Dénest a Fidesz régi harcosának nevezte.

Ahogyan az egri, úgy a dunaújvárosi kampányvideóból sem hiányozhatott a viccelődés:

„Balosok balra, jobbosok jobbra. A Jobbik az balra van… tőlünk. nézd meg!”

– mondta Orbán Viktor a mögötte érkező Rogán Antalnak, amikor beléptek abba az épületbe, ahol a helyi Fidesz és a helyi Jobbik irodája van. Majd, miután észrevette, hogy a Kleopátra hastánciskola is az épületben van, megkérdezte, miért nem oda mennek inkább.

A helyi fideszeseknek Orbán arról beszélt, hogy számítanak Galambos mandátumára a választáson. „Ez kellene, úgyhogy kérem, hogy ezt érezzék át” – mondta. A miniszterelnököt ezután a helyi hokicsapat tagjai is köszöntötték, akik támogatóíveket és egy Orbán feliratú mezt is ajándékoztak neki.

A HírTV tegnap este riportot is közölt a dunaújvárosi kampányról, amelyről a sajtót nem értesítették előre, és testőrök védték az újságírói kérdések elől a miniszterelnököt. A riportból az is kiderül, hogy néhányan az Elios-ügyre utaló molinókkal tüntettek a látogatás kapcsán, mivel az OLAF által feltárt visszaélésekben a miniszterelnök veje, Tiborcz István is érintett.

A kitiltás gyilkosság lenne

A világ a tudás társadalma felé megy, miközben Magyarország épp az ellenkező irányba fordult. Orbán Viktornak és kormányának nem fontosak a szegények, pedig az oktatás lezüllesztése tovább növeli a szegénységet. Ezeknek az embereknek esélyük sincs az előrelepésre, pedig nagyjából nyolcvan milliárd forint javítana a helyzetükön. Mindezekről Ferge Zsuzsa szociológus beszél a Független Hírügynökségnek adott interjújában, mint ahogy arról is, hogy lehetetlennek tartja, hogy a magyar parlament elfogadja a bevándorlás-ellenes törvényt. Azt mondja: ha innen kitiltanak valakit, és nincs befogadó ország, az egyenlő a gyilkossággal. Ilyen pedig nem fordulhat elő Magyarországon. Ha pedig mégis…

 

Hallotta a miniszterelnök évértékelését?

Csak részleteket, meg persze olvastam.

Milyen érzések kerítették hatalmába, amikor azt hallotta, hogy 700 ezer új munkahely teremtődött, a vállalkozások virágoznak, pénzügyileg rendbe tették az országot? Ön mit mondana, kiállna arra a pulpitusra, ahol Orbán Viktor is állt, és az országot értékelné?

Ha én miniszterelnök akarnék lenni, ami sosem akartam lenni és nem is leszek…

Never say never…

Szóval akkor én elgondolkodnék azon, hogy áll ez az ország nemzetközileg, hogy a szűkebb családi körben, a V4-ekben hogyan is állunk, hogy mi a pozícióink az Unión belül… És, ha ezt megtettem, aligha lennék boldog, mert már alig van olyan lejtő, legyen az négyes, vagy huszonhetes, amelynek ne csúsztunk volna le az aljára. Aztán elgondolkodnék azon is, hogy mi jó történt az elmúlt évek alatt, és mi az, ami nem jó.

Mi az, ami jó?

A gazdaság szerintem nagyjából rendben van. Mi mindig úgy megyünk, ahogy a német gazdaság; a német megy, a mienk is elég tisztességesen megy. Azt nem tudom, mert a statisztika ilyen szempontból már nem működik, hogy milyen a kereseteloszlás, így aztán fogalmam sincs arról, hogy a minimumbéreken kívül mi történ alul, és mi felül.  Ugyanez igaz a nyugdíjakra, mert elengedték a felső nyugdíjakat, de a pontos eloszlásról nincsenek információk, de szemre, vagy felülről nézvést megvolna az ország. De, ha azt a kérdést feszegetnénk, hogy van-e még gond az országban, akkor bizony azt kellene mondanom: van néhány. Például: valami nagyon nincs rendben az egészségüggyel, az oktatással pedig különösen nagy a baj. A világ társadalmai a tudás társadalma felé mennek, mi pedig az ellenkező irányba, és lefelé. Ami pedig engem különösen felzaklat, hogy ha akarom, akkor 1.3 millió ember a lét határa alatt van és úgy három és négymillió között éppen, hogy kijön a fizetésből. Vagyis: szegénység van, miközben a gazdagság nő. Ha tíz év viszonylatában nő, ezt még tudni lehet az adatokból, akkor a legszegényebb egymillió ember átlagjövedelme csökken, a leggazdagabb egymillióé pedig több, mint másfélszeresére nőtt. A középrétegek jövedelme valamelyest emelkedett, de a középső és a legfelső decilis – így mondják ezt szakmailag – között nagyon nagy az ugrás.

Erre is lehet azt mondani, hogy ezek szerint, forduljunk újra Adyhoz magasról nézvést megvolna az ország. De a kormány is magasról nézi?

Nem nagyon nézi sehonnan. Pedig azok közül, akik most fennek nagyon sokan lentről jöttek, a kádári semmiből, a kis biztonságok világából; ugyan akkor sem tudták, mi a szegénység, de azt sem mi a gazdagság. Most meg hirtelen meggazdagodtak, és az ilyen hirtelen meggazdagodásoknál – ne minősítsük most az eszközöket -, rendszerint vannak problémák. Minden ilyen változás igényli azt, hogy igazodjanak hozzá, de épp a hirtelenségéből fakadóan nagyon nehéz ezt megtenni. Legalább is úgy, hogy úgy érezze: rendben van a gazdagodásom, és a többiekhez képest, meg a többiek szerint is ez rendben van. Egy olyan kormány, amely azt mondja, hogy küzd a szegénység és az egyenlőtlenség ellen – mert ilyet is mond -, de valójában semmit nem tesz ez ügyben, nos, egy ilyen kormányról mit gondoljunk? Azt mindenképpen, hogy nem csupán nem érzékeli, mi van az országban, de nem is nagyon érdekli őt. Mert, ha érdekelné, akkor mindez nem történhetne meg.

Az előbb említette, hogy a statisztikai adatok már nem állnak a rendelkezésére. Lehetséges, hogy azért, mert a kormány nem is akarja látni ezeket az adatokat?

Én ebben egészen biztos vagyok. Hat-nyolc évvel ezelőtt az emberminisztérium még csináltatott felméréseket a nehéz helyzetben lévő csoportokról, cigányságról, fogyatékkal élőkről, legszegényebben élők csoportjáról, mégpedig azért, hogy megpróbáljanak rajtuk segíteni, de aztán semmi nem történt. Vagyis kezdetben volt némi akarat, de aztán ez elenyészett.

Nem lehet, hogy azért, mert rájöttek, nincs az a a pénz, amivel fel tudják ezeket a rétegeket zárkóztatni?

De van az a pénz. Hogyne lenne. Sokféle módon ki lehet azt számolni, hogy mennyi az a pénz…

Már ha ki akarják számolni.

Ki van számolva. Készült például egy garantált minimumjövedelem számítást, vagy egy olyan szociális minimumot, amelyet két éve vezetett be a XIV. kerület már 60-80 milliárdból meg lelhetne csinálni országos lefedettséggel, és ezzel el lehetne érni, hogy senki sem zuhan a szegénységi küszöb alá.

Hatvan-nyolcvan milliárdot ez a kormányzat könnyedén elkölt, akkor erre miért nem?

Nem tudom, mert nem tudom magamat a helyükbe képzelni. De azt hiszem nem is érdekli őket, ráadásul nem is bánják, hogy van szegénység, mert azok, akik e fölött vannak egy picit, szoronganak, nehogy abba a helyzetbe kerüljenek. Márpedig, ha szoronganak, akkor igazodnak, és ha igazodnak, akkor minden rendben van. Következésképp, a szegénység jó szorongáskeltő eszköz.

A szegénység fenntartása tehát, ön szerint, a félelem fenntartásának faktora?

Persze.

Akkor ebből nincs kiút, mert nem is akarnak kiutat találni?

Nem. És azért is félelmetes, mert nagyon könnyű beleesni a szegénységbe. Relatíve meglehetősen magas a lakás- és rezsiköltség, megszűnt az támogatás, amely a lakásköltséget automatikusan kiegészítette, miáltal megszűnt az a biztonságérzet is, hogy a lakásomat nem veszíthetem el. Most már, a tél elmúltával, miután a parlament napirendre sem vette a probléma megakadályozását, borzasztó nagy a veszély, hogy gyerekes családok is az utcára kényszerülnek.

Akkor az lenne a jó, ha örökké választások lennének, mert választások előtt biztos, hogy nem tesznek ilyet.

Elképzelhető, bár én már semmire sem veszek mérget.

Vásárhelyi Máriát idézem: szerinte ma a gyerekek ottmaradnak, ahova születtek, és még annyi esélyük sincs az előrelépésre, mint a szüleiknek volt. Igaza van-e Vásárhelyinek?

Nem lehet nem igaza. Már csak azért is, mert a rendszer most úgy van megépítve, hogy csökkenjen a társadalmi mobilitás, mégpedig az iskolarendszer segítségével. Beszűkítették ugyanis a lehetőségeket. Más országokban arra törekszenek, hogy a középiskolából valamilyen hasznosítható képesítéssel, a piacon hasznosítható tudással jöjjenek ki a diákok, nálunk ez megszűnt. Itt újra termelődik, illetve bővítetten termelődik újjá a piacképtelenség, miközben a világ egyre több tudást igényelne. A mi miniszterelnökünknek az a rögeszméje, hogy az a szép, ha az emberek kézzel dolgoznak, fogják a szöget és a kalapácsot, mert akkor látni rajtuk, hogy dolgoznak. Ez amolyan proletárdiktatúrás elképzelés, ami nem csak a múltba mutat, és naiv, hanem káros is. Káros, mert a világ egészen másfelé megy. Ott ugyanis a munkának egyre nagyobb a tudástartalma.

Akárhonnan indulunk el, a végén oda jutunk, hogy az oktatás válik kulcskérdéssé. Ehhez képest Orbán Viktor mindössze annyit beszélt erről, hogy a felsőoktatásba már ötven százalékkal több cigány került be…

Ja, tíz helyett tizenöt…

…Hát igen a statisztikával lehet játszani… De mért? Miért nem fontos Orbán számára az oktatás?

Újra azt mondom: nem tudom. Az a gyanúm, hogy az egész kormányzatnak az ideológiája nagyon szűkös, lényegében egy nacionalista ideológia, ami arra korlátozódik, hogy Magyarország legyen olyan, mint, amilyen mindig volt, ne engedjünk be senki idegent.  Mert: meg kell tartanunk az országot ilyennek… De itt meg kell állnunk egy pillanatra: a demográfusok kimutatták, hogy ha nem szaporodik kívülről az ország, akkor három évtizeden belül nyolcmillióan leszünk. Az is fontos emellett, hogy hihetetlenül asszimiláló ország, maga a nehéz nyelv is asszimilál; itt mindig rengeteg bevándorló volt, amitől az ország színes, gazdag lett, kultúrája sziporkázott… Volt itt valami költő is, emlékszik rá? Petrovics Sándornak hívták.

Rémlik… Ma nem sok esélye lenne.

Tartok tőle, hogy nem. Aztán írt egy Nemzeti dalt, Petőfi lett belőle, de a Petrovics nem igazán magyar név. Szent István óta mondhatjuk, hogy egészen másként néznénk mmi, ha nem fogadtuk volna az idegeneket. Azzal tehát, amit Orbánék vallanak ma, hogy ide ne jöjjön idegen, nem tudok mit kezdeni: ez az ország fogyásához, és szegényedéséhez vezet.

Ha tényleg befogadó nemzet vagyunk…

…Voltunk.

Ha tehát azok voltunk, miért van ekkora sikere most ennek a bezárkózó politikának? Miért fogadják el, hogy az ide érkezők le akarják rabolni népünket, nyelvünket, kultúránkat, kereszténységünket?

Most néztem meg az 1945 című fantasztikus, szívszorító filmet, amely arról szól, hogy a faluba érkező két zsidó, akik illő módon akarják eltemetni az elpusztított hozzátartozóik személyes holmijait, és hogy a falu lakossága egy pillanat alatt elhisz róluk mindenfelé rosszat. Azonnal kialakul a félelem, ki is mondja az egyik szereplő, hogy én félek, aggódom, szorongok… Itt is elég volt elterjeszteni, hogy valakik jönnek, persze nem jön senki, mert már nem is vagyunk nagyon vonzó ország sem, de a propaganda, hogy egymillióan elárasztanak bennünket, és nem is lesz magyar kultúra, és mindezt a Soros akarja, nagyon hatásosan képe működni. Épp úgy, mint a filmben, ahol az a képzet alakul ki, hogy a két szerencsétlen gyászoló tönkre fogja tenni a falut.

Az alkalmazkodás így is igaz: ha félelmet generálnak fentről, akkor ez nagyon gyorsan működik odalent…

Igen, ez így van.

Ebből a helyzetből, és most már az oktatást is ideértem, mennyi idő alatt lehet kitörni. Azt mondják, lefelé gyors út vezet, felfelé viszont lassú.

Nem tudom. Németországról készült kutatás, ahol a háború után nulla szinten állt a két részre szakadt ország, de míg a nyugati fele, ahol szabadság volt, ahol értékelték a tudást és a tanulást, rövid idő, néhány év alatt visszamentek a háború előtti szintre, a keletiek meg vergődtek. Egyik helyen Mercedes, a másikon Trabant. A tanulás kérdése, egyben szabadság kérdése, kormányzati kérdés, és természetesen a családok anyagi helyzetének kérdése. Ha az iskola úgy kezeli a gyerekeket, hogy te nem vagy fontos, tizenhat éves korod után elmehetsz, ahova akarsz, akkor itt nincs megállás a romlásban.

Ami a migrációt illeti: Orbán a beszédében különbséget tette Nyugat-Európa és Közép-Európa országai között, ez utóbbiak, azaz mi védjük meg az európai kultúrát, a kereszténységet, az eliszlamizálódó Nyugattal szemben. Ez egyben harcot is jelent a kormányfő szerint, de mit jelent az ön megítélése alapján?

Nem vagyok szociálpszichológus, tehát nem tudok erre válaszolni. Vannak ideológiai foszlányok, amelyeknek a lényege az idegenellenesség, de a másik tartalma a pénz- és hatalom iránti vágy. Ezen kívül más vezérlőeszmét nem látok. Ennek a kormánynak nincsenek közügyei, bizonyos érdekcsoportokra szabott, csoportos magánügyei vannak.

De finoman fogalmaz.

Hát én ilyen finoman fogalmazok.

Netán a család is a csoportos magénügyek fogalomkörébe értendő?

Persze… Hogy miért van így, arra nincs igazi magyarázatom, mint ahogy arra sem, hogy az ország népe, amelyik ezt ugyanúgy tudja, mint én miért fogja megszavazni ennek a kormánynak a továbbélését.  Annak ellenére, hogy szorongunk, hogy bizonytalanság van, és nincs jövőképünk, sem a gyerekeknek sem a felnőtteknek. De valamiért az emberek azt a kényelmesebb utat választják, hogy néznek mögé a dolgoknak, a történéseknek.

Találkozik-e nemzetközi visszajelzésekkel?

Rengeteggel. Azt mondják szokatlan ez a populizmus, hogy mennyiben válhat mintává az illiberilizmus, sokan beszélnek a nacionalizmusról, demagógiáról. Magyarország el van helyezve térben és időben; olyan ország, ahol érvénytelenné váltak olyan kifejezések és érzések, mint szabadság, egyenlőség, tolerancia, szolidaritás, mintha a felvilágosodás előtti korban élnénk.  Itt a Horthy korszak vált dominánssá, ennek felélesztése folyik, mindenféle értelemben.

Ehhez képest Orbán azt mondja, hogy Magyarországnak most már van nemzetközi tekintélye…

A szélsőjobb pártok vezetőinél biztosan, ott lehetünk mintaadó ország.

Ez a minta azt is jelenti, hogy egyben fertőz is?

Van ilyen veszély. A gondolatok fertőzhetnek. Bár nyugaton kevésbé, mert beléjük van építve az ellenállás, nálunk meg nincs.

Most egy olyan törvény van előkészítve, amely alapján például önt akár migránsbarátnak is lehet minősíteni, és ad abszurdum, ki is tilthatják az országból…

Azért válaszolok nagyon nehezen, és hallgattam ily sokáig, mert már volt olyan, hogy ebből az országból kitiltottak, kirekesztettek, illetve elvittek embereket. Azt hiszem nem érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert nem tudom elképzelni, hogy ezt a törvényt a magyar parlament elfogadja. Mert hiszen hova tegyék az embereket? A kitiltás, abban az esetben, ha nincs befogadó ország, gyakorlatilag gyilkosságot jelent. Ez alapján pedig azt hiszem, hogy ezt a törvényt a parlamentnek végig kell gondolni, és nem fogadhatja el. Ha mégis elfogadja, akkor, ha maga hajlandó velem interjút csinálni, akkor interjút fogok adni…

Amikor Orbán, Polt, Lázár, Rogán a bíróságok előtt állnak

Miért kell felvenni a kapcsolatot a svájci és amerikai titkosszolgálatokkal; miért pária ma Magyarország a nemzetközi porondon; továbbá mi a legszennyesebb dolog, ami a magyar történelemben megesett. Interjú Ara-Kovács Attilával, a Demokratikus Koalíció külügyi kabinetjének  a vezetőjével.

 

Játszunk el a gondolattal: kormányváltás történik áprilisban, a DK kapja a külügyminiszteri tárcát. Mi lenne a külügyminiszter első lépése?

Ennél könnyebb kérdés nincs is. A külügyminiszter azonnal Brüsszelbe utazna és új fejezetet nyitna az Európai Unió és Magyarország kapcsolatában. A következő napon a NATO-központba menne, ahol helyreállítaná a szövetségesi bizalmat. És ugyanezt tenné Berlinben és Párizsban, Rómában is. Nyolcévnyi totális elszigeteltség után egyetlen vesztenivaló napunk sincs, hogy a világban helyreállítsuk a magyar presztízst, ami 2010-ben elveszett. És a külügyminiszter dolga lenne felvenni a kapcsolatot a svájci titkosszolgálattal, valamint az amerikai hasonló szervekkel, hogy tisztázza: azok mit tudnak az Orbán család és a többi oligarcha nemzetközi üzelmeiről. Mert számos ráutaló jel mutatja, hogy a pénzkimenekítés, a pénzmosás és a gyanús tranzakciók nyomát az adóparadicsomokban ezek a szolgálatok nyomon követték. Szükség lesz erre a tudásra, amikor Orbán, Polt, Lázár, Rogán és a többiek a bíróságok előtt állnak majd.

Vissza a pillanatnyi valóságba: nyolc éve eddig még nem tapasztalt gyűlöletkampányt folytat az Orbán-kormány és a magyar közvélemény egy részében ez táptalajra talált. Nekem ez komolyabb és hosszantartóbb kezelésre szoruló problémának tűnik, mint, mondjuk a szintén tomboló korrupció. A Demokratikus Koalíciónak van elképzelése arról, hogy lehet majd ezen változtatni?

Aligha kétséges, hogy ezt országos média nélkül nem lehet megtenni. Ám minthogy az Orbán-média a felszámolandó oligarcha-rendszer szerves része, vagyis lopott vagyon, ugyanaz a sors vár rá, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István stb. milliárdjaira. Meg kell teremteni a szabad sajtót, amit meg kell védeni – ez az egyik legnagyobb tanulsága az 1989 után esztendők kijózanító kudarcának.

A DK kampányának egyik fontos része a magyarországi állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező határon túliak szavazati jogának megvonása. Ennek érthető a belpolitikai indíttatása, a határon túl azonban ez heves reagálásokat váltott ki. Hogyan lehetne ezt az ellentmondást feloldani, vagy legalább ésszerűen megmagyarázni?

A heves reagálás nagyon is érthető; főként azok reagálnak igen hevesen, akik e reakciókért már jó előre megkapták az Orbán-kormány guruló forintjait. Más közegben nem ennyire hangos a tiltakozás, például azoknál, akiket megrémít, hogy a magyarországi politikai hisztériát milyen könnyen továbbították fideszes csatornákon, s ma már ugyanaz a gyűlölet pusztít ott is, mint itt, Budapesten. A korábbi évtizedekben egy erdélyi vagy vajdasági magyar mindig buszkén tekinthetett Magyarországra. Ma Magyarország – Orbánnak köszönhetően – pária a nemzetközi porondon. A határon túliak épp azt veszítették el, ami közös nemzeti kultúránknak súlyt adott korábban: annak kompatibilitását Európával, a Nyugattal, a demokráciával és a liberalizmussal. Ma a román vagy a szlovák politikai kultúra például könnyebben talál hangot a nagyvilággal, mint a magyar.

Kampányban erre már nem lesz idő, de van-e elképzelés arról, hogy a jövőben a főleg Nyugat-Európában dolgozó, magyarországi lakhellyel rendelkezőknek hogyan lehetne megkönnyíteni a szavazást?

Természetesen. Azonnal megszüntetjük azt az anomáliát, hogy magyar és magyar állampolgár között létezzék ez a diszkriminatív megkülönböztetés. Véleményem szerint fel kell számolni azonnal a Fidesz által komponált igazságtalan választójogi törvényt is. Ez abból a szempontból nem egy megoldhatatlan probléma, hogy a demokratikus ellenzék már bír egy valóban demokratikus és igazságos választójogi törvénytervezettel.

A magyar ellenzéki pártok tabu témaként kezelik az Orbán-kormány jelképévé vált „kerítést”, miközben nagy volt a tiltakozás annak építésekor. Józan ésszel azt mondanánk, hogy jó, jó ez csak kampánystratégia, nem beszélünk negatívan olyan dolgokról, amelyek a magyarok többségének nincsenek ellenére. Vagy egy kormányváltás után mégis megmaradna a kerítés?

A migráció kérdése és annak orbáni kezelése az egyik legszennyesebb dolog, ami a magyar történelemben megesett. A kerítés létét vagy nem létét annak a hazugságtengernek a függvényében kell mérlegelni, hogy Orbán szép csendben mégiscsak befogadott kétezer, sőt állítólag több menekültet. Egyrészt terrorizálta őket délen, majd nyugatról beengedte őket. Nem a kerítés a lényeg, hanem a gennyes hazugság és az az embertelenség, ami Röszkénél például történt. Ne bagatellizáljuk el ezt a drámát azzal, hogy kerítést emlegetünk. Sokkal többről van itt szó.

A határon túl két befolyásos és a legtöbb külhoni szavazatokat szállítani tudó magyar kisebbségi szervezet, az RMDSZ és a VMSZ, teljesen feladta eddigi, kényesen kezelt függetlenségét és a Fidesz csatlósává vált. Helytálló ez a megállapítás?

Sajnos tökéletesen. Ez már ma is egy tragédia az ott élők számára, hisz a két szervezet romániai, illetve szerbiai politikai befolyása gyakorlatilag a nullára csökkent. Régi igazság: Budapest nincs abban a helyzetben, hogy az adott kormányokból kikényszerítse az amúgy nagyon fontos autonómiát. Erre csak a korábbi RMDSZ és VMSZ, illetve ennek egyik-másik elődje volt képes. Ezek a szervezetek ezt kapták cserében azért, hogy lemondtak függetlenségükről. A már említett tragédia akkor fog kiteljesedni, amikor bukik az Orbán kormány, s mind a tehetségtelen Kelemen Hunor, mind az elvtelen Pásztor István egyszer csak két szék között a földön – azaz a politikai semmiben – találja magát. Őszintén szólva ezért őket nem fogom sajnálni, annál inkább e romba dőlt pártok tisztességes tagjait.

Bréking nyúz, február 19. – Különkiadás Orbán beszédéről

0

Sajátos nézőpontból számolt be a kormánysajtó Orbán Viktor tegnapi évértékelő beszédéről, nem fukarkodtak a miniszterelnököt dicsérő, az ellenzéket szidó jelzőkkel, és gyakorlatilag egymással versengtek abban, hogy leírják: mennyire egyetértenek Orbánnal.

Origo: „Minden túlzás nélkül fantasztikus hangulatban”

„Zsúfolt teremben, minden túlzás nélkül fantasztikus hangulatban, rengeteg fiatal előtt tartotta meg huszadik országértékelőjét Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban. A beszédet hallgató tömegben ismert közéleti szereplők mellett feltűnően sok fiatal is feltűnt. (…)

Politikai rendezvényekhez mérten szokatlanul sok fiatal hallgatta a beszédet, akik többször is tapssal fogadták a miniszterelnök szavait – például, amikor arról beszélt, hogy az otthonokat, a munkát és a keresztény kultúrát meg kell védeni.

A  Várkert Bazár zsúfolásig megtelt, nagyon sokan hallgatták végig a helyszínen a miniszterelnök idei évértékelő beszédét.”

Pesti Srácok: „Nem vagyunk birkák”

„Tárgyilagos, világos, egyértelmű üzeneteket fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő ötven percében. Nem vagyunk birkák! – hangsúlyozta a kormányfő, majd hozzá tette, harcolni fogunk! Nem fogjuk tétlenül nézni, hogy vannak, akik a Soros-terv végrehajtásán mesterkednek, és ha kell, egyre erősebb jogi fegyvereket vetünk majd be, utalva ezzel első lépésként a migrációt támogató, szervező szervezetekkel és személyekkel szemben tervezett Stop Soros törvénycsomagra. A miniszterelnök szerint a veszélyt brüsszeli, berlini és párizsi politikusok hozzák a fejünkre, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország is vegye át az ő politikájukat, azt a politikát, amely ezeket az országokat kevert népességű bevándorló országgá tették és megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt. (…)

A magyar nemzet emlékezet számos olyan hadvezérrel, politikussal, államférfival bír, akik végveszély esetén élére álltak nemzetüknek, utat mutattak. Gondoljunk csak a törökverő  Hunyadiakra, Jánosra és Mátyás királyra, Zrínyi Miklósra, aki megírta a Ne bántsd a magyart, azaz Az török áfium ellen való orvosság című röpiratot.

Azért érdemes forgatni ezeket a műveket, mert a négy-ötszáz évvel ezelőtt történtek hasonlítanak a ma történéseihez.

Magyarországot fennállása óta külső és belső erők el akarták, el akarják pusztítani.”

888: „Farkastörvények uralkodnak”

„Talán kevesen gondolták volna még 2010 áprilisában, hogy egyszer majd újra pozitív, büszkeségre és bizakodásra okot adó dolog lesz visszatekinteni az elmúlt nyolc évre.

Példátlan gazdasági sikerek, kormányzati stabilitás, a nemzeti érdekek és értékek melletti töretlen kiállás, az ország presztízsének meredek emelkedése. Talán így lehetne a legrövidebben összefoglalni mindazt, amit a magyar emberekkel közösen elért a mostani kormányzat. (…)

„Nekünk Magyarország az első.”

Ebben a mondatban minden benne van, ami az elmúlt nyolc esztendőt jellemezte, ami az újabb négy évet jellemezheti, valamint az, ami megkülönbözteti őket a többi párttól, melyek feladták, vagy sohasem szolgálták a nemzet érdekét.

Mindez különösen fontos egy olyan világban, ahol napjaink külpolitikájában farkastörvények uralkodnak. (…)

A tét tehát nem kevesebb, mint saját identitásunk, saját országunk, az eddigi sikereink, a nemzeti büszkeségünk megvédése. Erről szólt Orbán Viktor évértékelője és erről fog szólni április 8-a is.”

M1: „Pozitív töltetű kifejezés lett”

Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa az M1-en elmondta: a miniszterelnöki beszéd abból indult ki, hogy az elmúlt nyolc év sikeres volt. Míg az MSZP–SZDSZ kormányzásával kapcsolatban az „elmúlt nyolc év” szitok volt a közbeszédben, mostanra ez egy pozitív töltetű kifejezés lett – hangsúlyozta.

„Mind gazdasági, mind politikai téren megnőtt Magyarország mozgástere, ami az ellenzéki pártok támogatottságán is meglátszik, az MSZP–Párbeszéd-összefogás jelenleg a 10 százalékos bejutási küszöbbel küzd” – vélekedett a politológus.

Ripost: „Feltűnően sok volt a fiatal”

„Egy gom­bos­tűt nem le­he­tett le­ej­teni, annyian vol­tak. A nézők so­ra­i­ban fel­tű­nően sok volt a fi­a­tal.”

Magyar Idők: „Jól tette”

„Orbán nem a világnak üzent hadat, hanem a világ elmebeteg részének, a kreténeknek, a „politikai korrektség” szájkosarának – és azoknak, akik szerint nincs szükség sem európai kultúrára és civilizációra, sem nemzetre, sem kereszténységre.

Jól tette, hogy ezeknek hadat üzent.

Orbán azokkal az uniós politikusokkal mondta fel a szolidaritást, akik a fentieket képviselik, ráadásul elviselhetetlenül agresszív, aljas módon. Naná, hogy Orbán Berlusconinak szurkol, minden normális ember Berlusconinak szurkol, és ő meg is fogja nyerni a választást, másképpen az olaszoknak is harangoztak.

Orbán eléggé pontosan leírta az ellenzék állapotát, és ezekről a szegény hülyékről kifejezetten korrektül beszélt. (Amúgy gyalázkodni kizárólag ez az ellenzék szokott, ugyanis az esélytelenség tényleg gyűlöletet szül – Orbán ezt is elmondta. Jól tette.) (…)

Az a helyzet, hogy egy választásra készülő, nyolcéves sikeres kormányzást maga mögött tudó és minden jel szerint a harmadik ciklus megnyerésére készülő, magabiztos és magabíró miniszterelnöknek pontosan ezt a beszédet kellett elmondania. (Különösen egy ennyire gyalázatos és – tisztesség ne essék – töketlen és aljas ellenzékkel a háta mögött.)

Jó volt ott lenni tegnap délután a Várkert Bazárban.”

Bréking nyúz, február 15. – Tudósítás a másik valóságból

0

Magyarország a nyugalom és a béke szigete, Karácsony Gergely pedig nem jobb mint Botka – tudatta csütörtökön a kormánypárti média. De az információkkal kereskedő Soros-párti álcivilek és Juhász Péter füyülője is fontos téma volt.

Az Origo megtalálta, hogy mivel lehet igazán bemószerolni Karácsony Gergelyt

„A magát szociálisan nagyon érzékenynek tartó Karácsony Gergelynek sikerült elérnie, hogy fővárosi szinten a legdrágább parkolási rendszert üzemelteti a zuglói önkormányzat – írta a Figyelő. Időközben sokan elégedetlenek az MSZP-ben amiatt, hogy a hétvégi kongresszus a Párbeszéd társelnökét, Karácsony Gergelyt szavazta meg listavezetőnek, több körzetben is feszültség van a jelöltek miatt. Nemcsak a párton belül, hanem a párton kívülről is támadják Karácsonyt. Az LMP blogoldala szerint nem érdekli a zuglói polgármestert a miniszterelnök-jelöltség, és már a 2019-es önkormányzati választásra készül. Gyurcsányék szerint Karácsony egy áruló, és minden hitelét elvesztette. Ha nem lenne ilyen közel az április, akkor szinte biztos, hogy a súlyos korrupciós botrányba keveredett Botka László sorsára jutna Zugló első embere.” (Origo: Karácsony Gergely a legdrágább parkolási rendszert üzemelteti)

A Magyar Idők összefoglalta, mi a választás tétje

„Gondoljunk az Allahot dicsérő, később szakáll mögé bújó Vona Gáborra, a bíróságokat fenyegető Gyurcsány Ferencre, a politikai pártok kaméleonjára, Karácsony Gergelyre vagy éppen az élettársával dulakodó Juhász Péterre és az ő elmaradhatatlan fütyülőjére. És akkor még nem említettem a XXI. század nagy momentumaira áhítozó fiatal géniuszokat, akik időnként a szerkesztőségekben is felkeresik a róluk cikkező újságírókat. A sort lehetne hosszan folytatni, mert sokan állnak a rajthoz a választások előtt ebben az őrületes nagy diktatúrában, amelyben élünk.

Szóval: ha ez a csapat elnyerné a szavazatok többségét a választáson, hogyan kormányozna? Akkor nem az lenne az az őrület, amelyet ha kicsit józanul gondolkozunk, soha nem szeretnénk elképzelni sem? Akik most egymásra kacsintanak, azok abban a szent pillanatban elkezdenék marni egymást, majd mint az elefántok a porcelánboltban, olyan pusztítást végeznének a talpra állított országban, hogy kő kövön nem maradna. …

Az elmúlt években Magyarország – kevés kivétellel – a nyugalom és a béke szigete lett Európában. Budapest is nagyváros, de itt nem kell még véletlenül sem azt mondania a főpolgármesternek, hogy hozzá kell szokni a terrortámadásokhoz. Nem vált élhetetlenné az ország, hanem éppen ellenkezőleg. Ebben nyolc év kemény munkája van a kormánynak és az embereknek. Ezt nem adták ingyen.” (Magyar Idők: Nagy a tét)

A Ripost is, pontosabban a miniszterelnök úr

„A választás tétje ezért az, hogy független vagy zsarolható kormány jön létre a választások után. Egy zsarolható kormány fel fogja adni a nemzeti függetlenséget és bevándorlóországgá engedi alakítani Magyarországot – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az ellenzékről azt mondta, hogy több gazdasági és külföldi érdekcsoport kezében vannak. Egy külföldi államférfit idézve azt mondta, hogy a reménytelenség gyűlöletet szít és az ellenzéktől gyűlöletre és gyűlölet kampányra lehet számítani az elkövetkező 50 napban. Csak erre alkalmasak, csak ennyi a mondanivalójuk. És persze ennek a kampánynak oka van: azért akarnak levadászni minket, mert útjában állunk azoknak, akik bevándorlóországot akarnak csinálni Magyarországból és bevándorlókontinenst Európából – mondta a miniszterelnök.” (Ripost: Kik próbálnák megzsarolni Magyarországot? És mi lenne a jutalom?)

Az álcivilek és a valódi civilek a Pesti Srácokon

„Emlékezetes, a Soros György által fenntartott álcivil szervezetek hálózata egy emberként horkant fel a civiltörvény ellen, mintha csak ugyanonnan kapták volna az utasítást erre, majd akkorára habosították a felháborodást a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságát célzó törvény ellen, amekkorára csak bírták. Országos jelentőségű ügyként tálalták azt, ami a magyar emberek elsöprő többségét egyáltalán nem érinti, hiszen ezek a civilnek mondott szervezetek különböző, áldozati szerepben feltüntethető kisebbségi csoportok mögé állnak be, és rájuk hivatkozva befolyásolják az egyes országok belpolitikáját. …

A CÖF támogatóira ugyanakkor annyira kíváncsi volt a Soros-hálózat, hogy perre is ment a megismerésükért. A szervezet kiemelte, hogy a magánjogi személyek támogatásai és adakozásai, valamint üzleti stratégiájuk karitatív része üzleti titkot is képezhet, a nevük nyilvánosságra hozása pedig a legtöbb esetben politikai indíttatású. Épp ezért a CÖF azt feltételezi, hogy a megszerzett információkat értékesítik a Soros-szervezetek. Vagyis ugyanúgy politikai befolyásolásra használhatják fel azokat, mint a már említett áldozati kisebbségi csoportok érdekvédelmét.” (Pesti Srácok: Nekik páncélszekrény, másoknak üvegzseb – Így viszonyul a pénzhez a Soros-hálózat)

Az ellenzék nagyjából elengedte a győzelem esélyét

Fejlett demokráciákban nincs példa a kétharmados győzelemre; ha ez 2018-ban is megismétlődik domináns pártrendszerű országgá válik Magyarország; valószínűtlennek látszik a teljesen koordinált ellenzéki indulás; most formálódik az a szövetségi politika, valamint erőviszonyrendszer, ami meghatározhatja a 2018 utáni világot. Ez pedig nem az együttműködés, hanem az egymással szembeni konfrontáció irányába löki a pártokat. Interjú Szabó Andrea, választási szakértővel.

 

Milyen magyarázat van arra, hogy Magyarországon egy politikai opció, ebben az esetben a Fidesz-KDNP már kétszer kétharmaddal nyert, méghozzá úgy, hogy először, 2010-ben, még a régi választási törvény szerint bonyolították le a szavazást? Ilyenre, tudtommal, nincs európai példa. Esetleg ázsiai.

Valóban szokatlan a fejlett demokráciákban, hogy egy országban két egymást követő választáson egy párt kétharmados többséget szerezzen. Enyedi Zsolt és Kenneth Benoit 2011-ben, ebben a témában írt tudományos publikációjában megjegyzik, hogy „A kortárs, konszolidált OECD-országok között kétharmad feletti eredményre egyszerűen nincs példa”. Arra pedig végképp nincs korábbi tapasztalat, hogy mindez kétszer egymás után bekövetkezzen. Ezért hívják a 2010-es választást úgynevezett kritikus választásnak, amikor alapvetően rendeződik át a pártrendszer és a politikai rendszer. 2014-ben ugyan ismét kétharmados győzelmet szerzett a Fidesz-KDNP, de azt ne felejtsük el, hogy 2010-hez képeset több mint félmillióval kevesebb belföldi szavazatot kapott a pártszövetség, a külhoni magyaroknak pedig lehetőségük volt levélben szavazni. Az ellenzéki oldalon viszont a baloldal és a Jobbik együttesen 460 ezernél is több plusz szavazót tudott becsatornázni. A különböző tanácsadó intézetek becslései szerint, ha a Fidesz nem változtatja meg 2014 előtt a választójogi törvényt, szinte bizonyosan nem lett volna meg a kétharmada.

Magyarországon, 2010-ben a domináns pártrendszer alapjai kerültek lerakásra, amelyet a 2014-es választás megerősített.

Ha 2018-ban, immár harmadik alkalommal nyer kétharmaddal a Fidesz, akkor definíciószerűen domináns pártrendszerű országgá válik Magyarország.

Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a kormánykoalíció ismét a kétharmad közelében lesz, sőt egyesek szerint ez akár háromnegyed is lehet. Az eddigi felmérések alapján ez valószínű?

A 2018 január végéig készített közvélemény-kutatási eredmények alapján igen komoly esély mutatkozik arra, hogy 2018. április 8-a után újra Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt Magyarországon, és mögötte kétharmados többségű Fidesz és KDNP frakció üljön. Minden mérvadó közvélemény-kutató intézet hozzáteszi azonban az adatfelvételei ismertetésekor, hogy a januári vizsgálatok sajátos helyzetben készültek. A baloldalon, különösen a legnagyobb baloldali párt esetében nem volt teljesen világos az indulási helyzet, a választási kampány részvételnövelő hatása még nem jelentkezett, ráadásul a kormányzat nagyarányú béremelésekről kommunikált. Minél közelebb leszünk a választásokhoz, annál tisztább lesz a kép, és annál pontosabban fogjuk tudni megmondani, hogy győz-e a Fidesz a választáson, illetve meglesz-e kétharmada a kormányzó pártnak.

Több évtizede tanulmányozod a magyar választásokat. Kevesebb mint két hónappal a mostani megmérettetés előtt milyen markáns különbségek jellemzik a jelenlegi választások előtt időszakot az előzőekhez (2014, 2010, 2006, 2002, 1998) képest?

A legnagyobb különbséget abban látom, hogy az előző választásokhoz képest

sokkal több a bizonytalansági faktor.

Az ellenzéki pártok megjelenési lehetőségei a vidéki médiumokban korlátozottak, azaz az üzeneteiket nehezebben tudják átadni. A korábban megszokott kampánytechnikák – így óriásplakátok, vagy elefántfülek a kandelábereken – most kevéssé működhetnek, részben a törvényi szabályozás szigorodása miatt, részben pedig azért, mert ezek tulajdonosi koncentrációja jóval erősebb, mint bármikor korábban.

A bizonytalanság érződik az ellenzéki pártok oldaláról is.

A kit is akarunk legyőzni? kérdésre, mintha több párt esetében is az „egymást” kifejezés lenne a valóságos válasz.

Végül a bizonytalanság látszik a választópolgároknál is. Míg Orbán Viktor mögött egy roppant elszánt, rendkívül elkötelezett és jól mozgósítható tömeg – szaknyelven választói tömb – áll, addig az ellenzéki szavazók ugyanúgy polarizáltak és fragmentáltak, mint pártjaik.

Vegyük szemügyre az ellenzéket. Ha egy teljesen koordinált indulás (az MSZP-Párbeszédtől a Jobbikig) lesz az egyéni választókerületekben, tehát csak egy ellenzéki áll majd szemben a Fidesz-KDNP jelöltjével, ez mennyire növelné az ellenzék esélyét?

Ezt a forgatókönyvet – jelen állás szerint – meglehetősen esélytelennek és valószínűtlennek tartom. A pártok egymással szembeni arrogáns magatartása arra utal, hogy nagyjából elengedték a választási győzelem esélyét, és most az ellenzéki terep újrafelosztásáért folyik a küzdelem. Most formálódik az a szövetségi politika, valamint erőviszonyrendszer, ami meghatározhatja a 2018 utáni világot. Ez pedig nem az együttműködés, hanem az egymással szembeni konfrontáció irányába löki a pártokat. AZ MSZP és a DK megállapodása elvileg jó példa, de önmagában nem elegendő az egyéni képviselőhelyek megszerzéséhez.

Minimum az LMP-re a legtöbb helyen szüksége lenne a baloldalnak.

Ha csak az úgynevezett demokratikus pártok (Jobbik kizárva) fognak össze az egyéni jelöltek szintjén, akkor mekkora az esély? És milyen a kilátások, ha mondjuk, három ellenzéki tömb lesz (Jobbik, LMP, MSZP-DK)?

A választási rendszer világos képletet rajzol fel: minél kevesebb párt, pártszövetség áll fel a kormányzópárttal szemben, annál nagyobb az esély a győzelemre. Matematikai szempontból az „egy az egy” ellen küzdelemnek van a legnagyobb győzelmi esélye. Választási szituációban ugyanakkor nem érvényes a 2+2=4 matematikai képlet. Egy DK-s és egy Jobbikos szavazó ideológiai értelemben nagyon messze áll egymástól. De az LMP és a baloldali pártok szavazói között is érzékelhető némi fenntartás. Ahhoz, hogy mégis egymásra találjanak a választók egy egyéni körzetben, több hónapos, masszív edukációra van szükség. 2018 február közepén hozzákezdeni ehhez a munkához – ha egyáltalán elkezdődik – roppant későinek tűnik.

Magyarországon majdnem minden közvélemény-kutató intézetet valamilyen politikai párthoz, irányultsághoz lehet kötni. Ez okozhatja a nem ritkán feltűnő különbségeket a felmérési eredményekben?

Úgy vélem, hogy egy közvélemény-kutatónak lehet politikai elköteleződése, de a közvélemény-kutatás egy tudományos módszer, amit vagy jól csinálnak vagy rosszul. A jelenlegi közvélemény-kutatások közötti különbség legtöbb esetben látszólagos, helytelen összehasonlításokból ered. Egy felfokozott szituációban nem mindegy, hogy mikor készül az adatfelvétel, adott esetben néhány napnak is van jelentősége. Az sem mindegy, hogy milyen választói csoportok adatait hasonlítjuk össze, és végül érződik némi különbség a személyes, a telefonos és az online metódusokkal felvett közvélemény-kutatások eredményei között is. A valódi kérdés, szerintem, inkább ez utóbbi. Melyik metódus a legalkalmasabb Magyarországon a választói vélemények pontosabb megismerésére? Az eddigi választások azt mutatták, hogy

talán a személyes megkérdezés tudja a legpontosabban a valós választási szituációt előállítani,

és így a választási végeredményhez legközelebb álló pártpreferencia eredményeket produkálni.

Németországban, Ausztriában szinte hajszál pontosan megegyeztek az urnazáráskor kiadott exit poll eredmények a hivatalosakkal. Ez Magyarországon elképzelhető?

Először talán tisztázzuk, hogy mit is jelent pontosan az exit poll vizsgálat. Olyan kutatási módszer, amikor a már leszavazott állampolgároktól, rögtön a szavazat leadása után kérdezik meg, hogy melyik pártra szavazott néhány perccel korábban. Magyarországon a 2014-es választások során nem készült hagyományos exit poll kutatás, olyan vizsgálat készült, amikor a választás napján, telefonon érdeklődtek az állampolgároktól, hogy volt-e szavazni, és ha igen, melyik pártra szavazott. Ez a módszer azonban nem azonos az exit poll kutatással. Ott ugyanis azon van a hangsúly, hogy a választási aktushoz legközelebbi pillanatban kérdezzük meg az embereket.

Az az igazság, hogy a 2014-es választásokat megelőzően készült néhány exit poll kutatás nem szerepelt valami fényesen. A magyar társadalom tagjai nem lelkesedtek különösebben azért, hogy a szavazókörből kijőve elárulják a kérdezőbiztosoknak, kikre szavaztak néhány perccel korábban. Magyarországon más módszer működik jobban. Ilyenkor a választást megelőző utolsó napokban készül a kutatás, amelyet esetleg kiegészítenek szombaton, vasárnap készített telefonos kutatással. Az így létrejövő adatbázisokra építve számítják ki a kutatók azt a becslést, amelyet este 7-kor bemutatnak a különböző csatornák választási műsoraiban. A legutóbbi választások során is az ilyen módszerrel – egyébként az Ipsos által – készített közvélemény-kutatás tudta a legjobban jelezni a választások várható végkimenetelét.

Konrád György: Én még nem éltem demokráciában

Real political animal – idézte fel egy külföldi kolléga jellemzését Konrád György Kossuth díjas író, beszélgetésünk ama részében, amikor Magyarország rendszerváltás utáni miniszterelnök jelöltjeit jellemezte. Szerinte Gyucsány Ferenc szeretett a politikában donjuankodni, Orbán pedig, akit sosem szeretett, mindig szélsőséges, kapkodó dolgokat csinált. Konrád, aki magát résztvevő megfigyelőnek nevez, azt is elmondta a Független Hírügynökségnek, hogy mindig rossz kormányok alatt élt, és, ami most van egy olyan gyorslift, amely levisz bennünket az alagsorba.

 

Kezdjük egy nagyon banális kérdéssel: milyen a politikai közérzete?

Olyan, mint rendesen. Én nem éltem még demokráciában, csak nagyon rövidke ideig. Még 46-47 táján reménykedhettem, de egy évvel később már világos volt, hogy nem lesz demokrácia. Érdekesnek találtam valamennyire az ’56-ot megelőző éveket, a Nagy Imre korszakot, de nem gondoltam azt, hogy örülnöm kellene. Szóval rövidke korszakok voltak, amikor jól érezhettük magunkat, jó volt ’88-89, például. ’88-ban még kaptam a hátamra gumibotütéseket, de az mégiscsak reményteljes dolog volt. Viccesek voltak a kölcsönös ki hadműveletek. A rendőrök vadonatúj Yamahákkal érkeztek, mire az egyik tüntető fiatalember elkiáltotta magát: borítsuk fel a Yamahákat. Mire a rendőrök, akik újak voltak, meghökkentek, hirtelen nem tudták mit is tegyenek, de aztán megfordultak, feladva a fiatalok kergetését inkább a motorjaikat akarták megóvni. Azt akarom mondani, hogy volt humora a jelenetnek.

Ön gondolom nem a fiatal rendőrök közé tartozott, aki a Yamahát védte, legalább is a gumibotból erre következtetek. Ugyanakkor úgy beszélt a tüntetőkről, mintha azokhoz sem tartozott volna…

Én inkább résztvevő megfigyelő voltam.

De akkor miért kapott verést?

Mert nem volt rám írva, hogy én csak egy öreg megfigyelő vagyok.

Azt mondta, még nem élt demokráciában. Akkor sem érezte annak, amikor a rendszerváltozás környékén ön is erőteljesen jelen volt a változást akarók sorában, mégpedig SZDSZ-esként?

De akkor éreztem. Csakhogy ezek nagyon rövid időszakok voltak.

Legfeljebb a 1998-ig, a Fidesz korszakig beszélhettünk egyfajta demokráciáról.

Bár nem mondhatom, hogy a Horn-korszaktól el lettem volna ragadtatva. Egyébként emlékeztem rá, még 1985-ből; egy fórumot akartunk rendezni, ám ő kijelentette, hogy csak olyan rendezvény lehet, amelyet ők akarnak, és ők engedélyeznek. Arra gondoltam akkor, hogy ni csak milyen kis ember, és hogy keménykedik. Aztán adta alább is, mert a fórum végül összejött, annak ellenére, hogy különböző trükkökkel meg akarták akadályozni. Volt a dologban valami humor is.

Ha egy kicsit előbbre lépünk, és végignézünk az elmúlt közel harminc év miniszterelnökein, ki hogyan jellemezne?

Antall Józsefnek volt eleganciája, végül is úri fiú volt.

Jó tanár volt, és lehetett volna jó miniszterelnök is, de nem érett még meg rá. A környezet sem tette könnyebbé számára a munkát, meg talán már a betegsége is lopódzkodott.

Boross Péter?

Ő nekem kezdettől ellenszenves volt, és az is maradt.

Horn Gyula következett…

Két kis anekdotával tudnám őt jellemezni. Az egyik 1989 februárjában történt, egy filmfesztivál zsűrijében találkoztunk, amelynek ő volt az elnöke, ekkor hangzott el Pozsgay Imre elhíresült mondata, hogy 1956-ban nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés. Megkérdeztem Horn Gyulát: ehhez mit szólsz?, csóválta fejét: elsiette ezt az Imre, mondta. Mikor kellett volna, kérdeztem. Még ráért volna, válaszolta. Legközelebb szeptemberben találkoztunk, egy olyan megbeszélésen, ahol a téma az volt, milyen legyen majd a demokratikus kormány külpolitikája. Az SZDSZ-től Tamás Gáspár Miklóst, meg engem delegáltak, természetesen Antall József is ott volt. Mindannyian mondtunk mindenfélét, beszéltünk valamilyen közép-európai társulásról, konföderációról, Horn Gyula viszont kijelentette: a legfontosabb célunk, hogy belépjünk a NATO-ba. Hát mindenki csodálkozott ezen. És akkor eszembe jutott

az akkori amerikai nagykövet véleménye, aki azt mondta, amikor Hornról kérdeztem őt, hogy ő egy: real political animal. Vagyis egy igazi politikai, talán úgy fordíthatnám, hogy hiéna.

Úgyhogy tulajdonképpen kedveltem is őt, meg respektáltam, hogy az a szarvasagancs a fején, milyen jól volt hasznosítva… Azt hiszem hülyeségnek tartottam, hogy politikailag leginkább az SZDSZ-szel harcolt, ahelyett, hogy a Fidesszel szemben védekezett volna. Neki, úgy érezte, a fő ellenfele a Kuncze Gábor volt, talán azért, mert az olyan nagydarab…

Ez politikai hiba volt?

Súlyos politikai hiba volt, igen. De hát ki a hibátlan…

Horn után, négy évvel később, jött Medgyessy Péter.

Pech volt az az ügynöki besorolás, D-209-es ügy. Pedig reményteljes volt, hogy egy civil fogja elnyerni a politikai hatalmat. Aztán

hibázott abban is, hogy le akarta mondatni az SZDSZ által delegált gazdasági minisztert, Csillag Istvánt, a pártja viszont nem akarta.

Szóval ez egy felfuvalkodottság volt Medgyessy részéről, mert Csillag értett a dolgához, és nem lehetetlen, hogy jobb közgazdász volt, mint ő.

A D-209 ügyben a legádázabb ellenfele az ön pártja volt Medgyessynek…

Az SZDSZ-esek nyilatkozhattak volna óvatosabban, mert végül is jó miniszterelnök volt. Megfelelt a funkciójának. Még tudott franciául is, tudott viselkedni, mutatós volt, de a hiúsága elragadta. Valamennyi miniszterelnöknek ez volt a baja; hogy funkciójának követelményeit, amelyek némi alázatot is előírnak, nem tudták megtartani, és saját fegyelmezetlen hiúságuknak teret engedtek.

Következett Gyurcsány Ferenc…

Őt szerettem. Eltérően némely politikai barátomtól, akik megbízhatatlannak tartották. Én elmésnek találtam, és azt gondoltam, ez tud a legjobban beszélni. Ő a legintelligensebb, a leggyorsabb eszű. Jó volt a fizimiskája, és az is tetszett nekem, hogy tud élésen fogalmazni. De túlságosan szerelmes volt a pozíciójába. Egy kollégája mesélte, hogy

együtt álltak a vizeldében, és egyszer csak Gyurcsány nagy sóhaj közepette megszólalt: de szeretek kormányozni, mondta.

Mások meg azt mesélték, hogy hiába állapodtak meg abban, hogy egy bizonyos ügyben nem nyilatkoznak másnap délig, de Gyurcsány már délután kettőkor beszélt róla a rádióban… Úgyhogy tud bűvölni, tud donjuankodni a politikában. De egy ilyen lassúvérű országban előbb-utóbb rájönnek, hogy ebben van kóklerség. Ahogy ő is nagyon pontosan ismerte fel a kóklert az Orbánban. Egy politikai szélhámos, mondta róla. Lehet, hogy rokonlelkek. Én sajnálom, mert úgy éreztem, hogy Gyurcsánynak van spontán érzéke a demokráciához. Egy sármör. A népvezéreknek úgy látszik sármörnek kell lenniük. Az ellenfelének, az Orbánnak is megvan ez a tehetsége.

Bajnai Gordon?

Ő tudta mik a helyes intézkedések. Nem hiúskodott, nem alkalmazott demagóg fordulatokat, nem mondott nagyokat. Valószínűleg hallgatott a feleségére, aki nem szerette, hogy a politikában ennyire benne van. És most szépen megvannak Párizsban.

Elérkeztünk Orbánhoz, bár már egyszer jártunk nála, de kihagytuk az első kormányzásának idejét, hogy most egyben jellemezhesse őt.

Nekem nem volt sem akkor, sem most rokonszenves. 1989-ben, a híres Hősök terén elhangzott beszéde nyomán, világossá vált, hogy nem szótartó.

Arra utal, amiről nyilatkozott is már korábban, hogy megígérte, nem fog beszélni az orosz csapatok kivonásáról, de mégis beszélt?

Igen arról. Beszélt és ezzel a hiúsága aratott. Akkor még nem volt rendezve az oroszokkal a távozás. Ő ilyen heveskedő, szélsőséges dolgokat csinált. Emlékszem egy régi beszélgetésre, amikor arról váltottunk szót többekkel, hogy vajon mit lehet várni Gorbacsovtól. A többség azon a véleményen volt, hogy biztató, amiket csinál. Állt ott egy sötéthajú fiatalember, aki megszólalt és a következőket mondta: én nem bízom az oroszokban. Ő volt Orbán Viktor. Mindig becsaptak minket, mondta, mindig ellenünk vannak, az oroszok a mi ellenségeink. Azt gondoltam akkor, hogy vajon miért kell ilyen túlzásokba esni. Nem értettem egyet azzal a politikával sem, hogy diadalmaskodnak az oroszok felett, mert ez még nem volt diadal. Én, aki sokat foglalkoztam az orosz irodalommal, azt is elég világosan láttam, hogy ha szétesik a szovjet birodalom, elég sok orosz ember kerül majd túlságosan is ambiciózus kis nacionalizmusok felügyelete alá. Összefoglalva azt tudom mondani: sosem voltunk Orbánnal barátok.

A saját szerepét hogyan látja, ezalatt a közel harminc év alatt?

Kérem, pontosítsa a kérdését…

Úgy érzem, mintha örök ingadozásban lett volna, mennyire ártsa bele magát a politikába, illetve mennyire maradjon, ahogy ön fogalmazott, résztvevő megfigyelő.

Azt hiszem ez volt a középarányos, ez a részvevő megfigyelés. Persze az ember soha nincs középen, hanem hol erre, hol arra billen. Egyetemi hallgatóként kétszer, vagy háromszor voltam kizárva az egyetemről, vagy éppen az apám miatt, hol azért, mert mondtam mindenfélét. Engem már a középiskolában is kirúgtak a Diákszövetségből, úgy hogy már volt praxisom… Tulajdonképpen elsősorban megérteni akartam a történéseket. Egyszer Japánban kérdezték meg tőlem, hogy mi az én világnézetem. És azt válaszoltam: komprehenzionista vagyok. Tudniillik a megértés embere. A megértés szociológiáját műveltük akkor Szelényi Iván batárommal. Az emberekhez való viszonyomnak is ez az ösztönzője: a kíváncsiság, a megértés. Ezért kérdezgettem mindig is sokat az embereket. Már gyerekkoromban is, apám üzletében az alkalmazottakat, vendégeket. És mindig volt politikai érdeklődésem is. Már gyerekként is. Emlékszem, a második világháborúban imádkoztam a szövetséges csapatok győzeleméért.

Visszatérve a mába, illetve a közelmúltba: tett-e magának szemrehányást azért, hogy esetleg aktívabbnak kellett volna lennie?

Többnyire intuitív döntéseket hoztam. Amikor az egyetemen,’56-ban, szaladgált a Gömöri Gyuri, meg a Hárs Gyuris, hogy srácok, kinek kell géppisztoly, mondtam, igen, nekem is kell. Hogy miért kell? Mert az biztonságosabb, ha van. Aztán otthon volt a rekamiéban. Később meg elástam. Úgyhogy nem voltam én egy olyan végzetes hős. A Pannónia utcában ástam el, gondolom azok, akik ott egy nagy OTP házat építettek, megtalálták. Szóval ezek ilyen döntések.

Azt is mondja ezzel, hogy a politikai aktivitással szemben mindig visszahúzta az íróasztal?

Igen. Hát az az én munkám. A politika nem a munkám, csak belekotnyeleskedem. Én például nem tudok délelőtt elmenni valahova, valamilyen politikai fontoskodás ügyében. Annak idején beválasztottak az SZDSZ Országos Tanácsába, ez a párt volt számomra a legérdekesebb, egy érdekes szociológiai gyűjtemény tárháza volt. Nos, ez a tanács valahogy mindig szombaton délelőtt 10 órakor tartotta a gyűléseit. Én szombaton délelőtt sem a zsinagógába, sem az SZDSZ-be nem voltam hajlandó elmenni. Ilyenkor én kinézek, szívok egy mélyet a tiszta levegőből, aztán leülök az asztalomhoz.

Sose szerette önt a jobb oldal, de nemrégiben, egy rövid ideig szívesen emelte magához, mégpedig azért, mert menekültügyben azt nyilatkozta, amit… Szóval, hogy ne jöjjenek. Megbánta?

Azt gondoltam és mondom is, hogy az ellenőrizetlen, áradatszerű befogadás nem helyes. Általában úgy van – és így volt velünk még a rendszerváltás előtt -, hogy nem demokráciából demokráciába belépni nem akadálymentes, megnézik, ki honnan jön és miért, meglepően nagy anyagot gyűjtenek össze egy emberről, mielőtt megadnák a vízumot. Úgy éreztem, hogy ez a megfontolás nélküli herzlich willkommen, helytálló lereagálása a német bűntudatnak a holokauszt miatt, és értem azt, hogy ez teher rajtuk, a lelkükön van. De azt is láttam, hogy ez nagy beáramlás nem a halál elől futó emberek gyors életben maradási ösztönének a megnyilvánulása, hanem pontosan tudják, hova akarnak menni: Svédországba, vagy Németországba. Nem bolondok. Ebből az következik, hogy nem kötelező nagy tömegben befogadni, mert a kiáramlásnak is megvan a ragályszerű jellege. Emlékszem ennek a pszichózis-szerű hangulatára, ’56-ból.

Nem volt tehát alaptalan az a megjegyzésem, hogy nem kell korlátlanul, és szűretlenül beengedni senkit. Nem egy ostoba kijelentés az, hogy ott kell segíteni őket, ahol élnek, itt pedig csak annyiban, amennyiben reálisan szükségük van rá.

A kritikátlan kizárásról, vagy a kritikátlan befogadásról egyaránt elfogadhatatlan, aki ilyeneket mond, az félrebeszél. Sok kritikát kaptam a barátaimtól emiatt, de vallom akkor is, hogy a nacionalizmus szélsőséges válfaja a nácizmus, a szociáldemokrácia szélsőséges ága a kommunizmus, de megjelent a harmadik szélsőség is, mégpedig az iszlámizmus. Ezek mind elvi okokból hajlandóak ölni. És azok a mozgalmak, amelyek elvi alapon feljogosítják magukat az ölésre, nekem nem szimpatikusak.

Amit most mond, az fakad némiképp a zsidó létből is?

Lehet talán, mert zsidónak könnyebb arra gondolni, hogy sok embert megöltek, csak azért, mert zsidó. Elítélem, és totalitárius rendszernek tartom mindegyiket, mert mind valamilyen ravasz retorikával magyarázza tetteit.

Ravasznak nevezi ezeket a szörnyű tetteket, finoman fogalmaz, ami nagyon illik is önhöz. De mit mond a mai rendszerről?

Orbán udvarol Netanjahunak, és hangoztatja, hogy megvédi a zsidókat. Én azonban, ami most történik, kezdettől antiszemita kampánynak tartottam. Csak azért antiszemita, mert könnyebb a zsidókat megutáltatni, mint a nem zsidókat…

Mert van történelmi előzménye…

Úgy van. Ez egy olyan cipő, amelybe kényelmesen bele lehet tépni. Vissza kell térnem a beszélgetésünk elejére, és ezt most az Orbán időszakkal kapcsolatban is mondom: nem érezhettem Magyarországon egy demokrácia polgári biztonság szabadságát.

Mindig rossz kormányok alatt éltem. Vagy eleve rosszak voltak, vagy gyengék, bizonytalanok és kapkodóak. Én nem szerettem sem a nácizmust, sem a kommunizmust, mindkettőről azt gondoltam, hogy gyorslift bizonyos embereknek felfelé.

És most milyen liftben vagyunk?

Olyanban, amelyik lemegy az alagsorba.

Ez volt ma – 2018. február 12.

0

Orbán Viktor felelősségét vizsgálhatja az Elios-botrány miatt egy parlamenti vizsgálóbizottság, miközben a miniszterelnök uniós pénzekből gazdagodó családtagjairól és barátairól már a Guardian is ír. Magyar Bálint interjút adott a Független Hírügynökségnek, újra célkeresztbe kerültek a multik, kitoloncolták Mihail Szaakasvili volt grúz elnököt Ukrajnából, súlyosan megsérült az Iszlám Állam vezetője – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Orbán felelősségét vizsgálhatják az Elios-ügyben

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az MSZP és a Párbeszéd kezdeményezi vizsgálóbizottság felállítását. Emellett törvényjavaslatot is benyújtanak egy antikorrupciós ügyészség létrehozására. A Jobbiknál és az LMP-nél is azt mondták a Független Hírügynökségnek, hogy valószínűleg

támogatni fogják a vizsgálóbizottság létrehozását

– vagyis, meglesz a szükséges számú aláírás.

Uniós pénzekből gazdagodnak Orbán ismerősei a Guardian szerint

A brit lap azt írja: miközben Orbán Viktor az Európai Uniót bírálja, barátai és családja sorra nyerik az az infrastrukturális támogatásokat. Többek között Tiborcz Istvánt és Mészáros Lőrincet említik a cikkben.

Újból a multiláncok a célkeresztben

A hipermarket- és diszkontláncok „megtöréséről” beszélt Lázár János.

Több mint ötször annyi kistelepülés van bolt nélkül, mint másfél évtizede.

A multik kipasszírozása viszont sokadszor kerül elő a kormány részéről. Az adatok azt mutatják, hogy gyorsulva nyílik az olló a hazai kisboltok és a multiláncok helyzete között.

Magyar Bálint: A keresztapa országa lettünk

youtube

Ha kétharmadot szerez a Fidesz, elérkezünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút – ezt mondta Magyar Bálint a Független Hírügynökségnek adott interjúban. A maffiaállam szerinte ebben az esetben ki fog teljesedni:

egy olyan rendszer, amely már lényegében most is működik.

Arról beszélt, hogy itt minden a Keresztapától függ: olyan piramis épül, amelyben a csúcstól a legalsóbb pontig minden egy személytől függ. Ha az ellenzék továbbra is egymás ellen küzd, és elveszíti az amúgy megnyerhető Budapestet, akkor szerinte lehetetlen megakadályozni a Fidesz kétharmados győzelmét.

Étteremben fogták el az egykori grúz elnököt

Miheil Szaakasvilit, az egykori grúz elnököt és odesszai kormányzót egy kijevi étteremben tartóztatták le álarcos fegyveresek. A repülőtérre vitték, később kiderült, Lengyelországba toloncolták.

Súlyosan megsérült az Iszlám Állam vezetője

Fotó: MTI/EPA/Iszlám Állam

Abu Bakr al-Bagdadi, akire az amerikaiak 25 millió dolláros vérdíjat tűztek ki, egy légicsapásban sérült meg, még májusban. Emiatt

hónapokra át kellett adnia a terrorszervezet vezetését.

Egy iraki tisztviselő szerint viszont most is a terrorszervezet egyik szíriai kórházában ápolják és a halálán van.

Felakaszthatták a dzsihadista német tinilányt

Iraki sajtóértesüléseik szerint kivégezték azt a német tinédzsert, akit tavaly fogtak el Moszul környékén. Nem ő az egyetlen, akit bíróság elé állítanak Irakban, mert önszántából csatlakozott a terrorista szervezethez.

Lebuktatta az orosz doppinggyárat, most attól fél, hogy megölik

Grigorij Rodcsenkov fejlesztette ki annak idején az orosz doppingprogramot, de aztán ő maga buktatta le. Most attól fél, hogy az oroszok bosszúból meg akarják öletni.

Orbán felelősségét vizsgálhatják az Elios-ügyben

0

Az MSZP és a Párbeszéd kezdeményezi vizsgálóbizottság felállítását. Emellett törvényjavaslatot is benyújtanak egy antikorrupciós ügyészség létrehozására. A Jobbiknál és az LMP-nél is azt mondták a Független Hírügynökségnek, hogy valószínűleg támogatni fogják a vizsgálóbizottság létrehozását.

Tiborcz István és Orbán Viktor

Karácsony Gergely, a két part miniszterelnök-jelöltje azt mondta: az Elios-botrány

az elmúlt 27 év egyik legsúlyosabb korrupciós ügye.

Szerinte olyan csalásról van szó, amelynél a szervezett bűnözés eszközeit alkalmazták, és amelyben a miniszterelnök egyik családtagja is érintett. Ahogy ugyanis már a brit Guardian is írja, az érintett időszakban a miniszterelnök veje, Tiborcz István volt a cég tulajdonosa.

Karácsony Gergely azt is mondta: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése is megerősíti, hogy szervezett akcióról van szó. Ahogy fogalmazott:

„Szeretném, ha kicsit ízlelgetnénk ezeket a szavakat: egyfelől szervezett bűnözés, másfelől pedig a miniszterelnök családja.”

Beszélt arról is, hogy „az egy kaptafán készült” helyi beszerzéseket nyilvánvalóan politikai támogatással végezték, még ki sem írták a pályázatot, a miniszterelnök veje már tárgyalt a azokról, Lázár János miniszter pedig büszke arra, hogy részt vett egy erről szóló egyeztetésen és mindezt az ügyészség a legnagyobb béketűréssel követte. Szerinte ezért Polt Péter alkalmatlan arra, hogy a magyar adófizetők pénze felett őrködjön.

Karácsony az antikorrupciós ügyészség létrehozását azzal indokolta, hogy meg kell szüntetni azt az állapotot, amelyben az európai adófizetők pénzéért senki nem felelős, és

senki nem érzi felelősségének a nyomozást.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, még ma megkeresik a többi parlamenti pártot azzal, hogy támogassák a vizsgálóbizottság aláírását. Ehhez negyven képviselő aláírása kell, vagyis, más pártok képviselőinek aláírására is szükségük van.

Az MSZP-nek ugyanis jelenleg 28 képviselője van a Parlamentben, ehhez hozzávehetjük még a független Szabó Tímeát. A szükséges 40 aláírás összejöhet, ha a 24 képviselővel rendelkező Jobbik támogatja a kezdeményezést, de akkor is, ha a 6 tagú LMP-frakció, valamint a többi 9 független (főleg DK-s) képviselő többsége aláírja.

Megkérdeztük az érintett pártokat, mi a véleményük. A DK-nál azt mondták, holnap döntenek a kérdésben. A Jobbiknál azt mondták: minden bizonnyal támogatni fogják a vizsgálóbizottság felállítását, ami azt is jelenti, hogy

ezzel meg is lesz a szükséges számú aláírás.

Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos is azt mondta a Független Hírügynökségnek: „hivatalos döntés ugyan még nincs, de nyilvánvaló”, hogy támogatják a kezdeményezést. Azt is mondta, hogy „sajnos ez csak jelképes”, hiszen egyetlen parlamenti vizsgálóbizottság sem tudott rendesen működni a Fidesz ellenállása miatt, viszont, „ha lesz egy új parlament, ahol lehet valódi munkát végezni, akkor az elsők között” kell ebben az ügyben a felelősséget vizsgálni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK