Orbán Viktor Archives Page 68 of 91 › Független Hírügynökség

Bréking nyúz, május 21. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2018-05-21

0

Bréking nyúz, május 21. – Tudósítás a másik valóságból

Szorgalmasan dolgozik a kormánypropaganda a hétvégén is: a Ripostban fotó látható Orbán unokájáról „és persze a nagyszülőkről”, a Figyelő továbbra is erőteljesen reklámozza egy konferencia szélsőjobboldali előadóit, a veszprémi érsek szerint sötétség uralkodik az európai vezetők fejében, a 888 főszerkesztője pedig farkakról és csóválásról írt az Origónak.

A Ripost közli a fotót Orbán Viktor második unokájáról, „és persze a nagyszülőkről”

Orbán Viktor a Facebookon tette közzé az örömhírt, közvetlen, mondhatni baráti módon megszólítva követőit.

Hahóóó facebookosok!

Orbán második lányának, Sárának a kislányát Johannának hívják, ami egyértelműen Szent Johannának, a híres francia szentnek és szabadságharcosnak a nevét idézi… (…)

Pünkösd hétfőn, dél után néhány perccel posztolta Orbán Viktor az első babafotót második lányunokájáról Johannáról és persze a boldog nagyszülőkről.”

A Figyelő nagyon büszke arra, hogy szélsőjobboldali konferenciát tartanak Budapesten

„Kuriózumnak számít az Európa jövője című kétnapos konferencia. A rendezvény célja ugyanis a közös gondolkodás elindítása kontinensünk jövőjéről, mind társadalmi, mind gazdasági, mind politikai szemszögből. Chantal Delsol, Douglas Murray, Frank Füredi és Steve Bannon pedig garanciát adnak arra, hogy nem a megszokott főáramú Európa-konferenciák egyikén fogunk részt venni. Hogy miért? Összeszedtük a legerősebb és legvelősebb kijelentéseiket, amelyekkel „belerúgtak” a mainstream gondolkodásmódba. Biztosak lehetünk abban, hogy most sem fogják majd vissza magukat.

Chantal Delsol, francia liberális-konzervatív filozófus, a Hannah Arendt Intézet alapítója. Az Európa válságát irányjelezők között markáns állásponttal rendelkezik.

Úgy véli: “Zsákutcába jutottunk. Az Európát fenyegető legnagyobb veszély nem az orosz kalandorság és nem is a muzulmán bevándorlás. Az igazi Európa azért van veszélyben, mert tév-Európa fojtogató ölelésben tartja képzeletünket. Nemzeteinket és közös kultúránkat kiürítik a valós és kívánatos mibenlététével kapcsolatos ábrándok és önámítások.”

Ennek egyik okaként az Európai Unió vezetőit nevezi meg. Úgy látja: “A népre mint infansra tekintenek, kizárólag a vezetők tudják, mi a jó számára, épp úgy, mint a szülők és a gyerekek viszonyában – innen származnak az uniós direktívák.”

Delsol szerint “a politika végső célja az, hogy megvédjen egy társadalmat és annak kultúráját”. Ezt látta meg helyesen Orbán Viktor.”

A Pesti Srácokon a veszprémi érsek Európa vezetőinek sötétségéről beszélt

„Márfi Gyula veszprémi érsek a PestiSrácok.hu-n keresztül osztotta meg a nagy nyilvánosság előtt idei pünkösdi üzenetét. A római katolikus egyházi vezető arra hívta fel a figyelmet, a Szentlélek képes arra, hogy világosságot hozzon a sötétségbe, megvilágítsa az elménket, megtisztítson és az erények, jócselekedetek útjára vezessen bennünket. Márfi érsek úgy tapasztalja, hogy hazánk egyfajta lelki megújulás részese, a felemelkedés, lelki gyarapodás időszakát éljük meg. Egyre többen keresik fel a templomokat, látogatnak el szentmisére, tartják és élik meg az olyan egyházi ünnepeket, mint a Pünkösd. Európa, az európai vezetők ugyanakkor sötétségben járnak, elméjükre sötétség borult, ezért bélyegzik, támadják igaztalanul éppen Magyarországot. Azért imádkozzunk, hogy az európai vezetőink elméjét világosítsa meg a Szentlélek – fogalmazott portálunknak Márfi Gyula.”

Értekezés a „bezzegnyugatról” a 888-on

„Az általános kép úgy néz ki, hogy kishazánkban nincsenek valódi teljesítmények (kivéve persze függetlenéknél, ott akkor is van, ha nincs), itt kizárólag az Orbántól függ, hogy ki ér el sikereket és ki nem. Bezzegnyugaton meg egy garázsban két geek a pattanások nyomogatása közben hozta létre az iPhone-t, amit bezzegék példaként mutogatnak a kezükben. Az nem zavarja őket, hogy a szorongatott eszköz minden egyes darabját az amerikai hadsereg alkotta meg, nem kevés pénzpumpa segítségével. És ez nagyjából minden komolyabb történet esetében így van, csak bezzegék világképe nagyjából a tesz-vesz város naivitásán alapul.”

Közben a 888 főszerkesztője az Origónak írt „elemzést”

Se szeri, se száma a magyar nyelvben a kutyás szólás-mondásoknak. Pénz beszél, kutya ugat. Eben gubát cserél. Egyik kutya, másik eb. Ez is csak a mi kutyánk kölyke. Kutyából nem lesz szalonna. Amikor a farok csóválja. És így tovább.

Namármost, a fenti szólás-mondásokkal az ellenzéki mozgolódások kifinomult politológiai elemzését is megkapjuk.

Péntek óta tudjuk, hogy Bősz megcsóválta, és ezzel tíz nap leforgása után csaknem felszámolta a Párbeszéd acélos parlamenti frakcióját. Aztán meg vasárnap egy másik kiskutya, Mellár is megcsóválta, és ezzel megmentette a parlamentbe egyébként be nem ülő Karácsony Gergely frakcióját. (…)

Így formálódik a nagy liberális csóválók dzsemborija. Bősz le, Mellár be. Egyik kutya, másik eb.

Azért a libsi lelkiismeret nem háborog, mivel ez is csak a mi kutyánk kölyke: független (azaz megvehető) és liberális (azaz homlokegyenest ellentéteset gondol és képvisel azzal, amit az emberek többsége akar).

Ők hát a nagy csóválók, az elvek emberei, itt tart ma a magyar liberalizmus. Ezen azonban semmi csodálkoznivaló sincs. Ebből az emberanyagból, ebből a szellemi sivatagból több nem jöhet ki. Kutyából nem lesz szalonna.

Ami marad, az a csaholás, a csóválás, a kinek nagyobb a morális tőkéje. Ilyenek ma az ebadta liberálisok.

Ahogy korunk legnagyobb politológusa összegezte: sok a farok és kevés az eszkimó.”

Bokros: a forint gyengülésének nincs elvi korlátja

Kardos Ernő

-

2018-05-20

1

Bokros: a forint gyengülésének nincs elvi korlátja

Megroggyant a forint, már 318 felett az euró! A benzin pedig ismét drágább, mint 400 forint. A forint váratlan gyengülését egyelőre nem kommentálta se a gazdasági kormányzat, se a jegybank. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Bokros Lajos szerint a helyzet tovább romolhat, ha a Magyar Nemzeti Bank vezetése nem reagál mielőbb a világgazdasági helyzet változásaira.

Miközben a magyar gazdaság jó állapotban van, az elmúlt napokban mégis folyamatosan gyengült a forint, már 318 forint az euró, a benzin pedig 400 forint felé emelkedett. Mi történik?

A benzin azért drágul folyamatosan, mert az olaj hordónkénti ára a nemzetközi piacokon meghaladja ismét a nyolcvan dollárt. Ezt tetézi a magyar forint gyengülése, a két tényező együtt hajtja fel a benzin árát. De a nemzetközi pénzügyi piacokon is komoly változások vannak. A legfontosabb, hogy az amerikai jegybank fokozatosan ugyan, de folyamatosan emeli a kamatokat. Ennek eredményeként a tízéves amerikai szövetségi állampapír hozama 3 százalék fölé ment, közben Argentína ismét csődbe menni látszik, s vannak más országok is, amelyek fizetési nehézségekkel küzdenek. Ennek a mellékhatása, hogy a magyar forint mellett a lengyel zloty, vagy a román lej is gyengül. A magyar kormány és a jegybank eddig semmit nem tett annak érdekében, hogy a pénzromlást akadályozza, vagy gyengítse.

Így a nagy szabadságolások idején sokakat különösen érzékenyen érint a forint romlása, drágább lehet a külföldi utazás, a nyaralás. Meddig romolhat a nemzeti valuta?

Bármeddig, ugyanis nincsen semmilyen elvi korlátja a romlásnak. Ezért hívtam fel a figyelmet, hogy ideje lenne a jegybank vezetőinek felébredni. Ha nem valami hátsó szándékkal akarják gyengíteni a nemzeti valutát – hogy ezzel leértékeljék a magyarok munkáját, – akkor eljött az idő, hogy Magyarország is elkezdje emelni a jegybanki alapkamatot. Jelen pillanatban ez nagyon alacsony, 0.9 százalék, tehát negatív reálkamat.

Ami azt jelenti, hogy amit a betéteinkre kapunk, az messze nem pótolja azt, amit az inflációban elveszítünk. Vagyis a forint védelmében emelni kellene a kamatokat!

Elemzők szerint azért is romolhat a forint, mert a pénzpiacok kormányváltások idején szeretnek játszani a nemzeti valutákkal. Ezzel nem ért egyet?

Magyarországon nem volt kormányváltás, maradt a régi. De nem cserélték le sem a lengyel, sem a román kormányt. Itt sokkal inkább arról van szó, hogy megváltozott a világgazdasági helyzet, mert az Egyesült Államokban nagyon gyors a gazdasági növekedés, történelmileg is alacsony szintre csökkent a munkanélküliség, ha úgy tetszik túlfűtötté vált a gazdaság. A dollár, mint az egyes számú tartalékvaluta felértékelődött. S ha ehhez hozzátesszük, hogy az amerikai jegybank emeli a kamatokat, akkor ez a folyamat felgyorsul, követezésképp a dollárhoz képest a többi valuta leértékelődik, még az euró is. Az érdekes csak az, hogy a forint az euróhoz képest is veszít az értékéből, ma már a 318 forintot is meghaladta.

Ön nálam jobban tudja, hogy egy esetleges pénzügyi intervenciót a Magyar Nemzeti Bank a legritkábban jelent be. Ha megtörténik, gondolja, hogy a közeljövőben ismét erősödhet a forint?

Nincs annyi puskapora a jegybanknak, hogy azt céltalanul, és bizonyosan eredménytelenül felesleges beavatkozásra ellője. Egy lebegő árfolyam esetén, ahol az MNB-nek nincs meghirdetett, vagy burkolt árfolyamcélja, dőreség lenne beavatkozni, mert nincs elég muníciója, hogy bármilyen irányban tartósan elhajlítsa az árfolyamot. Maximum annyit lehet elérni, hogy eredmény nélkül elkölti a devizatartalékot.

Gondolom, hogy kamatot azért nem akar emelni a jegybank, mert az fékezné a gazdasági növekedést, ami első számú kormányzati cél. Matolcsy György pedig nem szokta megakadályozni, amit Orbán Viktor eltervez. Nem így van?

Hiába akarja, a magyar kormány képtelen fenntartani a magas növekedést, mert a magyar gazdaság elérte kapacitásának a felső határát. Ma már hiány van szakképzett munkaerőből, a beruházások sem bővülnek olyan ütemben, mint ahogy a kormány szeretné.

A növekedés mesterséges – költségvetési túlköltekezéssel történő felpörgetése – két dolgot tud eredményezni. Növeli az inflációt, vagyis emeli az árakat, és rontja a fizetési mérleget, ami újra eladósodási pályára állítja az országot.

A kormánynak is be kell látni, hogy a növekedés bizonyos határon túl nem fokozható, legfeljebb akkor, ha vannak beruházások, s a munka termelékenysége is nő. Az ugyanis azt jelenti, hogy a gazdaság többletmunkaerő bevonása nélkül képes a növekedésre.

De ez a kormány láthatóan nem érti, hogy mitől van tartós növekedés, mert költségvetési túlköltekezéssel akarja pörgetni a gazdaságot. Pedig ezt akkor kéne megtenni, ha ismét gazdasági válság következne be.

Ön politikusként nyilatkozatban felvetette, hogy az euró bevezetése lenne a megoldás, amiről a jelenlegi ellenzék még csak meg sem kérdezte a héten Varga Mihályt. A mai forintgyengülésre ez lenne megoldás?

Igen, pedig „Pártunk és kormányunk” bambán büszke arra, hogy nem vezette be a közös pénzt. Pedig az most védene bennünket a romlástól. Mekkora veszteség, hogy a mindenkori magyar kormányok csaknem húsz éve a szegényedést választják!

Egyébként pedig minél később hozza meg a döntést a jegybank az irányadó kamatok emeléséről, annál nagyobbat kell majd emelni. És

minél jobban növekednek a kamatok, annál nagyobb lesz a növekedési áldozat.

Az ellenzék súlyos veresége óta ön teljesen eltűnt a nyilvánosságból, még csak az sem derült ki, hogy egy olyan kispárt, mint a MOMA, amely a parlamentbe sem tudott bejutni, fennmarad-e?

Szerintem nem arról van szó, hogy a kispártok nem tudják a nagyokat megverni. Inkább az a baj, hogy a magukat nagynak képzelő ellenzéki pártok ahelyett, hogy rendszer-, vagy legalább a kormányváltásra játszanának, elsősorban a pénzre hajtanak, meg arra, hogy a kisebb pártokat kiszorítsák. Pedig ez az egész ellenzék esélyét csökkenti.

A választási vereség legfontosabb tanulsága szerintem az, hogy szükség van a pártok felett álló ernyőszervezetre, amelyben minden demokratikus pártnak helye van. Lehet ez választási párt, lehet a neve Demokrata Párt, vagy bármi. De csak egy ilyen formáció képes a mai választási törvények mellett leváltani a Fideszt.

Jelen pillanatban azonban még az sem teljesen egyértelmű, hogy az ellenzék bizonyos pártjai, vagy azon belül bizonyos döntéshozók nem dolgoznak-e be a Fidesznek. Ilyen körülmények között szinte működésképtelen az ellenzék. Nem gondolja?

Nézze, a közbeszéd széles körű tárgya, hogy melyek azok a baloldali pártok, netán személyek, akik valójában a Fidesz fizetési jegyzékén szerepelnek. Nekem nincsenek bennfentes információim, nem szeretnék találgatni sem. Azt tudom, hogy mi, a Modern Magyarország Mozgalom tagjai minden olyan esetben, amikor reális esély volt baloldali jelöltnek nyerni, akkor visszaléptünk. Ugyanezt a baloldal nem volt képes megtenni, ennek köszönhetően egymás ellen küzdöttek a jelöltjeik. Lényegében ennek köszönhető a Fidesz kétharmados győzelme. Ha ennek tanulságát a baloldalon nem vonják le, akkor történelmi bűnt követek el, s akkor Orbán Viktor még hosszú évtizedekig lesz Magyarország miniszterelnöke.

Orbán: A nemzetet szolgáljuk, de helyünk Európában van

Tasnadi Kata

-

2018-05-18

0

Orbán: A nemzetet szolgáljuk, de helyünk Európában van

Azokat kérte fel miniszternek, akik az ország előtt álló feladatok végrehajtására a legalkalmasabbak – mondta Orbán Viktor az új kormány minisztereinek eskütétele előtt a Parlamentben. Arról is beszélt, hogy az új kormány nagy lehetőséget kapott, amit nagy alázattal kell fogadnia. Az ellenzék nagy része bojkottálta a pénteki ülést.

A miniszterelnök megismételte, hogy a 2010 és 2030 közötti időszakot egyben lévőnek látja, és az elmúlt nyolc év tapasztalata az, hogy az ország partner ennek az új korszaknak az alakításában.

Európa gazdasági súlypontja fokozatosan keletre tolódik,

most már nem Európa a jövőnk, hanem mi vagyunk Európa jövője

– mondta Orbán, aki szerint a csillagok állása jó, ezért itt az idő új dolgokba fogni. Hozzátette, hogy nyolc év után még csak a munka felénél tartanak, és ehhez igazította az új kormány összeállítását. A következő négy év feladatai közül kiemelte a technológiai kihívásoknak való megfelelést, és a biztonsági kérdések szem előtt tartását.

Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette, hogy a kormány nem hitelveket védelmez, mikor a keresztény hagyományokat védi, hanem azokat az értékeket, amelyeken az ország és Európa kultúrája alapszik. Ennek kisebbségbe szorulása Európa végét és a magyar államiság elvesztését jelentené – mondta Orbán a migrációra utalva.

Ezután rátért arra, hogy a Fidesz magára bajtársi közösségként, és nem egymással versengő politikusok közösségeként tekint. Ebből a közösségből eddig három kormányában 59 miniszter szolgált, de akár több kormányra való kipróbált és elkötelezett ember is van benne – mondta Orbán. A miniszterelnök megismételte korábbi hasonlatát, miszerint a kabáthoz keresik a gombot, és nem fordítva, így azokat kérte fel az új kormányba, akiknek miniszterségét az ország előtt álló feladatok indokolják.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 18-án. Mögötte Kövér László házelnök
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Arról is beszélt, hogy

a minisztereivel szembeni fő elvárás az, hogy egy közös szenvedélyük legyen: Magyarország.

Olyan emberekkel akar együtt szolgálni, akiknek életében az a legnagyobb dolog, hogy magyarnak születtek – mondta Orbán. Hozzátette, hogy az is fontos, hogy vállalják a rájuk váró küzdelmeket. A munkájuk megítélésében pedig csak egy mérce van, az erősödő és jobban teljesítő Magyarország.

Kiemelte azt is, hogy a kormány a nemzetet szolgálja, „de helyünk Európában van”. Arra kérte a minisztereket, hogy törekedjenek Európa nemzeteivel baráti viszonyra.

„Magyarország az első, de munkánkkal Európát is erősíteni akarjuk”

– mondta.

Ezután egyesével bemutatta a negyedik Orbán-kormány tagjait. Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter feladatát úgy határozta meg, hogy az ország vagyonkezelési stratégiáját kialakítsa, majd működtesse. Azt kívánta neki, hogy ebben sikerüljön neki Mádl Ferenc nyomdokaiba lépnie (Mádl 1990-1991 között privatizációs miniszter volt).

Pintér Sándor belügyminiszterről elmondta, hogy helyreállította a rendőrség becsületét, és továbbra is minden magyar biztonságáért felel. Kiemelte, hogy az új kormányban nemcsak miniszter, hanem biztonságért felelős miniszterelnök-helyettes is lesz.

Kásler Miklós vállát különösen nagy felelősség nyomja majd – mondta Orbán az Emmi új vezetőjéről. A miniszterelnök szerint tanult, szilárd jellemű, egészséges magyarokra van szükség az országban, de nehéz egy ilyen hatalmas minisztériumot vezetni, csak kevesen vállalkoznának a feladatra.

A vezérkari főnökből hadügyminiszterré váló Benkő Tibornak Orbán szerint súlyos, évtizedes elmaradásokat kell pótolnia, mert a szomszédos országok hadseregei jóval előttünk járnak. Hozza felszínre a tiszti karban rejlő potenciált ennek értekében – kérte Orbán Benkőt.

Süli János továbbra is a paksi bővítésért felel, amire a miniszterelnök szerint a rezsicsökkentés miatt és a vállalatok versenyképességének megőrzése érdekében van szükség.

Trócsányi László fő feladata igazságügyi miniszterként az ország szuverenitásának megvédése lesz. „Sűrű évei lesznek a miniszter úrnak” – mondta Orbán, ami arra utalhat, hogy küszöbön állhat több változtatás is az igazságügyben.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért miniszterelnök-helyettes szilárd elvi hozzáállása azért értékes, mert ő a horgonykötél, ami nem engedi, hogy a gyakorlati feladatok között az eszméktől túl távolra sodródjon a kormány – mondta Orbán.

Varga Mihály pénzügyminiszterről és nemzetgazdasági miniszter helyettesről azt mondta, hogy pénzügyi stabilitást, alacsony hiányt és csökkenő államadósságot vár tőle.

Palkovics László innovációért felelős miniszterként az újítás, a technológiai megújulás feladatát kapta Orbán szerint. Hozzátette, hogy ilyen még nem volt a magyar gazdaság történetében. Azért hozták létre az tárcát, mert

az új, technológiainak mondott korszakban is nyertes akar lenni az ország

– mondta.

Nagy István új agrárminiszterről elmondta, hogy az egyik legfontosabb húzóágazatot fogja vezetni, miután államtitkárként már bizonyított. Feladatai a gazdák megbecsülése, az új technológiákra való nyitottság és a brüsszeli érdekvédelem lesz.

A modern kor egyik veszélye a demokrácia kereteinek kiüresedése, amellyel nő a távolság az emberek és a kormányok között. Hogy ez ne következetten Magyarországon is be, azért Rogán Antal lesz a felelős – mondta Orbán a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterről.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterről elmondta, hogy nehéz helyzetekben kellett helyt állnia az elmúlt években, és ezekben a továbbiakban sem lesz hiány. Hatékony külgazdaságpolitikát és diplomáciai önérvényesítést vár Orbán Szijjártótól.

Öregeket a tanácsba, fiatalokat a csatába, ezzel indokolta Orbán, hogy Gulyás Gergelyt kérte fel Miniszterelnökséget vezető miniszterként a stratégiai tervezésre. Feladata az lesz, hogy összehangolja össze a minisztériumok működését, képviselje az együttműködés kultúráját. Hozzátette, hogy

„a kormány villámhárítója” is ez a minisztérium lesz:

képviselnie kell az ország érdekeit a Magyarországról szóló „szellemi természetű” vitákban itthon és külföldön is.

A kormány tagjának lenni egyszerre küldetés és szolgálat – fejezte be Orbán a beszédet, amelyet ismét a reformátusok által gyakran használt „Soli Deo Gloria” (egyedül Istené a dicsőség) formulával zárt le.

A miniszterelnök beszédén és az eskütételen az ellenzékből egyedül a Jobbik frakciója volt jelen.

Az uniós támogatások leépítésének drámai következményei lehetnek!

Kardos Ernő

-

2018-05-16

0

Az uniós támogatások leépítésének drámai következményei lehetnek!

Már a választás előtt elszállt az ország költségvetése, hiszen a magyar kormány az első negyedév végére elköltötte azt a 880 milliárd forintot, amit a törvény szerint csak a harmadik negyedév végére, tehát szeptember utolsó napjaira engedélyez. A választási költségvetés készítésének vádját elismerte a pénzügyminiszter-jelölt, de Varga Mihály meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy a magas hiány ellenére idén sem költenek majd többet a tervezettnél. A miniszteri meghallgatáson részt vett Mellár Tamás független képviselő, aki másokkal együtt kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, de támogatta, hogy Varga Mihály legyen a pénzügyminiszter. Indokairól Mellár Tamás nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.

Független képviselőként azért támogatta Varga Mihály pénzügyminiszteri jelölését, mert annyira tetszett a programja, vagy azért, mert nincs nála jobb jelölt?

Azt gondolom, hogy

Varga Mihály alkalmas jelölt a pénzügyminiszteri posztra,

még akkor is, ha a kormány gazdaságpolitikájának főbb irányait inkább Orbán Viktor határozza meg. De az ebből adódó problémákat sikeresen kezeli Varga Mihály, aki a parlamenti meghallgatásán önkritikusan elismerte a választási költségvetés tényét. Ezt mindenek előtt az bizonyítja, hogy gyorsított ütemben hívták le az uniós pénzeket.

Épp ezért már az év első felében elköltötték az egész évre tervezett hiány majdnem nyolcvan százalékát. Ezt megsínyli a gazdaság a következő nyolc hónapban?

Engem is érdekelt, hogy milyen szigorú intézkedést tervez a pénzügyminiszter a meglehetősen nagy hiányra, de Varga Mihály azzal igyekezett megnyugtatni, hogy a Fidesz kormányra kerülése óta, tehát nyolc éve a költségvetési hiányt minden esetben sikerült a tervezett szint alá csökkenteni. A pénzügyminiszter bízik abban, hogy az uniós források az év hátralévő részében is rendelkezésre állnak, számításaik szerint ennek segítségével meg lehet majd őrizni a költségvetés egyensúlyát.

A parlamenti meghallgatáson nem igen lehet visszakérdezni, hisz arra nincs idő. Ön elfogadta Varga Mihály válaszát, hogy drámai intézkedések nélkül tartható a hiány?

Nézze, az év végéig elég sok idő van, bármi történhet. Az országnak jelentős egyensúlyi tartalékai vannak. Ráadásul az is igaz, hogy a költségvetési hiány keletkezése soha nem időarányos. Vagyis nem igaz az, hogy ha a hiány ma 85 százalék körül alakul, akkor év végére ez 160 százalék. Ennél azért kicsit bonyolultabb az ügy.

A miniszter úr meghallgatásának alaphangulatát igyekezett a megjelent statisztika is javítani, hisz épp ma derült ki, hogy a magyar gazdaság a várakozásoknál is jobban teljesített. Kell ennél jobb hír?

Ez bizonyítja leginkább, hogy „választási költségvetés” készült, s az uniós források erőltetett lehívásával felpörgették a gazdaságot. De a Modern Városok program milliárdjai is közreműködtek a keresletélénkítésben. Végül ez eredményezte a magasnak tekinthető, 4,4 százalékos növekedést. Hozzá kell tennem, hogy az általam ismertetett tényeket Varga Mihály nem is cáfolta.

Képviselő úr, ön Varga Mihályt alkalmasnak tartja a pénzügyek irányítására, miközben alapkérdésekben nem ő, hanem a kormányfő dönt?

Az mai hatalmi konstellációban ez a felállás eddig működött.

Amikor nem Varga Mihály vitte a gazdasági ügyeket, akkor a gazdasági egyensúly kevésbé látszott biztosítottnak.

Ezt nekem elég érv.

A magyarországi korrupció elképesztő, jóllehet több ezer milliárd forint kerül be az országba, ön szerint marad azért pénz valóságos piaci fejlődésre is, vagy mind eltűnik?

Sajnos, csak rövidtávú gazdasági élénkítésre jutott uniós pénz, leginkább építőipari beruházásokra osztogatták a forrásokat. Kétségtelen, ez teremt valamekkora keresletet, s ennek van tovagyűrűző hatása is. De nem növeli az ország versenyképességét, amire a leginkább szükség lenne. Ezt elmondtam a bizottsági meghallgatáson is, hogy az uniós pénzt az éppen regnáló kormány soha nem technikai-technológiai fejlesztésére fordította. Ezen kívül elhanyagolták a humántőke fejlesztését, ezért most nem számíthatunk arra, hogy sok magasan képzett szakember lép be a gazdaságba.

Akik beléphetnének, azok viszont inkább külföldre mennek, mert a kormány az oktatást semmilyen módon nem akarja fejleszteni. Érti, hogy miért?

Az elég egyértelmű, hogy az oktatásból kivont jelentős pénz nem kerül oda vissza. Az egyre kevesebb tehetséges diák külföldre menekül, s ha ott szerez diplomát, akkor haza sem jön. Akik viszont itthon maradnak, azok jó része alacsony felkészültségű, tőlük aligha várható a versenyképesség gyors növelése.

Ennek ellenére a kormány ragaszkodik a növekedéshez, leginkább 4 százalékot emlegetnek. Ön szerint ez reális?

Úgy gondolom, hogy

a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme legfeljebb 2 százalék.

Varga Mihály is legfeljebb 2.5 százalékot említett, független szakértőkre hivatkozva.

Ez meglepő, hisz a kormány erősen elhatározta, hogy ennek a duplájával kell nőni. Lehet, hogy csak akarni kell?

Elvileg nem kizárt. Lehet mesterségesen is élénkíteni a gazdaságot, de amiatt hosszabb távon felléphetnek súlyos egyensúlyi zavarok. Elég, ha csak a 2002-2006 közötti erőltetett fejlesztésre gondolunk, amiből egyenesen belerohantunk a 2008-as gazdasági válságba. Most ugyanezt a veszélyt látom, hiszen ha a kormány annak ellenére ragaszkodik az általa kitűzött növekedési pályához, hogy közben a világgazdaságban megjelennek a negatív tendenciák, akkor annak drámai következményei lesznek, lehetnek. Ezt a jóslatomat sem cáfolta meg Varga Mihály!

Talán azért, mert korábban Orbán Viktor is azt mondta, hogy ha az uniós ezermilliárdok már nem érkeznek, akkor is csodákra lesz képes a magyar gazdaság. Ehhez ön közgazdászprofesszorként mit szól?

Valóban mondott ilyet a miniszterelnök, de utána arról is beszélt, hogy ha az unió nem ad pénzt, akkor Kínától, vagy máshonnan kérünk. Varga Mihály viszont azt állította – szerintem tévesen –, hogy a magyar gazdaság az európai források nélkül is jelentős növekedésre képes. Ugyanakkor 2016-ban a páratlanul alacsony, 2 százalékos növekedésnek az oka az volt, hogy abban az évben tudták lehívni a legkisebb uniós pénzt.

Kár lenne tagadni, hogy az országba érkező uniós pénz mennyisége, és a növekedés ütem elég szorosan összefügg.

Ha az uniós támogatásokat valamiért leépítik, annak komoly, mondhatni drámai következménye lesz.

Azt reálisnak tartja, hogy a kifutó uniós források miatt 2018 után jelentős állami beruházásokkal lendítik fel a gazdaságot?

A tervek szerint akkor jönne be a paksi bővítés, s persze kezdődne a kínai beruházás, illetve a legfrissebb információk szerint az MNB belső köreiben egy erőltetett, évi 12-15 százalékos hitelbővítést készítenek elő a gazdasági szereplők és az állampolgárok, tehát a kisháztartások számára.

Talán ezzel függhet össze az is, hogy Varga szerint a következő négy évben a kormány másfélszeresére emelné a reálbéreket. Van ennek realitása?

Ha nagyon akarják, ezt is megtehetik, de ennek jelentős inflációt gerjesztő hatása lehet. Alapvető szabály, hogy reálbér növekedése tartósan nem szakadhat el a termelékenység növekedésétől. De nálunk az elmúlt nyolc évben a termelékenység legfeljebb 2 százalékkal nőtt, amit elismert Varga Mihály is. Miközben Romániában és a balti országokban 20 százalékot meghaladó mértékben nőtt a termelékenység. Ha nem lesz gyors és lényegi változás a termelékenységi fronton, akkor aligha lehet közel duplájára emelni a reálbért. Ha mégis megteszik, akkor az elszabadíthatja az inflációt.

A miniszteri meghallgatásokon egyébként a Paks II. bővítésével foglalkozó kormánytag olyasmit említett, hogy talán meg sem építik az atomerőművet. Ennek lesznek pénzügyi következményei?

Még ez lenne a legjobb. Egyébként a leendő pénzügyminiszternek felvetettem, hogy ha a kormány a terv szerint felveszi az oroszoktól az atomerőmű bővítéséhez szükséges hitelt, akkor tíz százalékponttal megnőhet az adósság/GDP hányados.

Ez pedig már sérthetné az alaptörvényt is…

Így van! Varga Mihály viszont megnyugtatott, hogy

az orosz hitelt nem egyszerre, hanem több éven át vesszük majd fel.

Ezzel párhuzamosan a kormány faragni igyekszik az államháztartás hiányát. De szerintem a csökkentés csak akkor következhet be, ha a paksi bővítés elmarad, vagy nagyon elhúzva veszik fel az orosz hiteleket. De a részletekről semmit sem mondott.

Vajon annak részleteiről beszélt Varga Mihály, hogy a jövőben már nemcsak az útszéli trafikokban, hanem Andy Vajna kaszinóiban is kötelező majd működtetni az online pénztárgépet?

Erre azért még senki ne vegyen mérget, minden esetre kiderült: a leendő pénzügyminiszter is inkább azt szeretné, ha az adóhivatal és a kaszinó között közvetlen online kapcsolat lenne. De azt nem mondta, hogy ezt ő majd el is rendeli.

Az unión belül van egy nagyon erős adócsökkentési verseny, ami nemzeti hatáskör. Ha sikerül lenyomni a különböző adónemeket, abból profitál majd az ország?

Néhány adónem talán még csökkenhet, de szerintem ez a folyamat nem lenne kívánatos a magyar gazdaság számára. Hiszen az adócsökkentés leginkább az elmaradott országok stratégiája, más módon ugyanis nem tudnak külföldi tőkét behívni. De a legtöbb esetben nem a high-tech iparágakba fektetnek be, hanem az összeszerelő műhelyek számát szaporítja, ami konzerválja a lemaradást. Ezért nem tartom jónak, bár rövid távú érdeket szolgálhat, de a hosszú távú felzárkózást biztosan nem segíti.

Akik önnel együtt meghallgatták Varga Mihály pénzügyminiszter-jelöltet, azok tudják már, hogy mi a Fidesz programja a következő négy évre?

Kormányprogram nem készült, de bizonyos dolgokat azért már sejteni lehetett. Korábban is jelezték: magas gazdasági növekedést akarnak elérni. Csökkenteni akarják a jövedelmek adóit, viszont a forgalmi típusú adót, tehát a 27 százalékos áfát fenntartják. Továbbra is kedvezményeket adnak a kisvállalkozásoknak, illetve megőrzik azokat a családi támogatásokat, amelyek csak a jobb módú embereket segíti. A Fidesz tehát továbbra is ezen a pályán kíván maradni.

Orbán bosszújáról ír a Washington Post

FüHü

-

2018-05-16

1

A civilek elleni háborúról, a Soros György elleni propagandahadjáratról, a CEU-ról és a média helyzetéről is ír az egyik legtekintélyesebb amerikai lap.

Vaskézzel kormányozza az országot – többek között ezt írja a magyar miniszterelnökről a Washington Post. A lap szerint ennek ellenére egyetemek, a sajtó egy része, helyi hatóságok és jogvédő csoportok életben tartotta a szabadság reményét, de

lehet, hogy ez hamarosan megváltozik.

A Washington Post szerint ugyanis egy hónappal a választási győzelem után a kormány lépéseket tesz, hogy „elégtételt vegyen” feltételezett ellenségein.

Mint írják, már azért betilthatnak egy jogvédő csoportot, ha egyáltalán menekültekről beszél, egy egyetemet pedig külföldre kényszeríthetnek: az „illiberális demokrácia” ellenfelei vereséget szenvedtek.

A lapnak (és az alapítvány költözéséről a Független Hírügynökségnek is) nyilatkozó Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivője azt mondta:

„Ez az egész a civil társadalom megfojtásáról és a maradék kritikus hangok elnyomásáról szól.”

Az amerikai lap megemlíti, hogy Orbán személyes ellenségének kiáltotta ki Soros Györgyöt, aki az utóbbi években „nemzeti mumussá” vált, és propagandakampányokat is indítottak ellene. Írnak arról is, hogy Orbán bejelentette a liberális demokrácia halálát, miután újból kétharmadot szerzett a választáson, amelynek birtokában bármilyen törvényt el tud fogadtatni: például a Stop Sorost is.

A Washington Post szerint a kormány nem is vitatja, hogy

a törvény a kormánynak ellentmondó vélemények korlátozására is jó

– amit a kormány nem is tagad. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a lapnak: ha olyan emberek vagy szervezetek, amelyeket „nem választottak meg” felszólalnak a kormány ellen, az „árt az országnak”. Arról is írnak, hogy a benyújtásra váró törvénytervezet még szigorúbb lehet, mint amiről korábban szó volt.

Ezt Kovács azzal indokolta, hogy a „Soros-szervezetek beavatkoztak a választásba”, a lap viszont leírja, hogy független megfigyelők, többek között az EBESZ szerint a választást a kormány befolyásolta.

A lapnak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta:

„A kormánypárt nagyon szűken határozza meg, ki szólalhat meg a közügyekben.”

A civilek például nem tartoznak ebbe a körbe. Mint mondta, számukra az új törvény közvetlen fenyegetést jelent. Ugyanakkor azt is kijelentette: ők maradnak Magyarországon.

A CEU viszont már nem tud ilyen ígéretet tenni. A lap leírja, hogy az egyetem mindent megtett, hogy megfeleljen az új szabályozásnak, Orbán mégse hajlandó aláírni az egyetem további működését garantáló megállapodást. Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora szerint,

ha idény nyáron nem születik meg a megállapodás, akkor az egyetem Bécsbe kényszerül.

A Washington Post megjegyzi: ha ez valóban megtörténik, akkor ez lesz az első alkalom, hogy egy akkreditált egyetemnek el kell hagynia egy EU-tagállamot.

A lap ezen kívül ír a Magyar Nemzet és a Budapest Beacon bezárásáról, ezzel kapcsolatban Gergely Mártont, a korábban bezárt Népszabadság egykori főszerkesztő-helyettesét idézik, aki azt mondta: a média szisztematikus eróziója az egyik legnagyobb probléma. Ahogy fogalmazott:

„A másik oldal álhíreket gyárt, aztán úgy tesz, mintha az egész iparág így működne.”

A Washington Post szerint az önkormányzatoknál is félnek attól, hogy a kormány célpontjaivá válnak.

Orbán a leglazább arc a világon

Lendvai Péter

-

2018-05-16

0

Az ember azt gondolná, hogy Felcsúton a kerítés is kolbászból van, végül is a miniszterelnök faluja – nem lekicsinylően használom a falu szót, tényleg az -, azt hinnénk: ömlik a pénz, minden új, minden csillog villog. Ehhez képest meglehetősen rossz állapotú út vezet keresztül a településen, bár – meglehet – a folyamatos építkezés, a többtonnás járművek jövés-menése a dolog magyarázata.

Most is építkeznek, daruk magaslanak, a Puskás Akadémia területén persze. Amivel nem azt akarom mondani, hogy Felcsúton minden mást elhanyagoltak, csak a focistadion meg a hozzátartozó komplexum a fontos, nem ezt nem állíthatom, mert nem lenne igaz. Van itt új faluház, székelykapus Kúria ház – 2012-ben avatták – legalább is ezeket említik a helyiek, ha arról kérdezem őket mit kapott Felcsút attól, hogy a miniszterelnök idevalósi. Szeretik összehasonlítani Ceausescu szülőfalujával, aminek elsősorban az az alapja, hogy a román diktátor is épített egy stadiont Scornicestibe, még a nyolcvanas években, és ez a stadion azóta az enyészeté lett. És, ahogy írják, mesélik, senki, de senki nem érezte soha sajátjának azt a stadiont, mint ahogy a lufiként felfújt, a negyedosztályból az első osztályba juttatott Olt csapatát sem.

Az összehasonlítás igazságtalan, a koncepció is más volt, még akkor is, ha az alapvetés igaz: a miniszterelnök kedvenc sportága jutott kiemelt szerephez és beruházáshoz az alig több, mint kétezres községben. Orbán Viktor koncepciója más volt: akadémiát akart, futballistákat nevelő intézetet, iskolával, sok-sok pályával, kiemelkedő képességű nevelő edzővel. Többen hitték akkoriban, hogy az elképzelés egy nagyszabású üzleti terv része is; a majdani, már nem politikai szereplő futball-rajongó vállalkozása; a tehetségek exportálása nagy pénzeket ígér. Aztán az Akadémia ebbéli tevékenysége mintha háttérbe szorult volna; a kiemelt beruházások mellé megérkezett az első osztályú futballcsapat igénye. Ráadásul gyorsan, nem kivárva, amíg magától beérik egy ütőképes csapat, felnő egy új generáció, így aztán megesett, hogy az NB

I-be feljutott együttesbe egyetlen akadémista sem jutott, de még magyar játékos sem; az export helyett az import vált dominánssá.

Azt azonban, hogy Felcsút magáénak érzi-e a csapatot és az Akadémiát nem éreztem. Igaz, ennek az ellenkezőjét sem. Inkább azt: az emberek tudomásul veszik, hogy furcsa helyzetbe kerültek, van itt egy fantasztikus létesítmény, ami immár turisztikai látványossággá vált, de persze nem úgy, mint egy kastély, vár, vagy barlang, hanem úgy, mint az miniszterelnök hobbijának lenyomata. Az itt lakók félve pillantanak az idegenre, már legalább is arra, aki kérdezősködni akar, tartanak a látogató szándékától; többnyire azt érzik, hogy nem is annyira a kíváncsiság, mint inkább egyfajta rosszindulat övezi a falut. Pontosabban Orbán Viktort, amiért mindezt létrehozta, ráadásul leginkább adóforintokból.

Kár lenne tagadni: magamon is érzem ezt az elfogultságot – hogy finoman fogalmazzak -; eleve nem azért jöttem ide, hogy ódákat zengjek Felcsútról, vagy, amit látok. Gyanakodunk egymásra kölcsönösen, legalább is azokkal, akik idevalósiak. Az önkormányzat alkalmazottja is méreget, látom rajta a bizalmatlanságot. Pedig csak azt akarom tudni, mi lesz most itt, ha már nem lesz Mészáros, illetve lesz Mészáros, de egy másik. Lőrinc, a falu jótevője, a miniszterelnök barátja lemondott, mint megtudom egy év múlva már közszereplőnek sem számít, a másik, a László – nem rokonok -, egyelőre társadalmi alpolgármester, és még hivatalosan nem is jelöltje a polgármesteri címnek, így nem is tartózkodik az önkormányzat épületében, az Akadémián dolgozik. A hölgy kezdetben nem szívesen válaszol, erősen tartózkodó, ahogy később megtudom tőle, ritkán találkozik jóindulattal, megtanulta, hogy jobb nem mondani semmit. Azt azonban később elmeséli: a Felcsútiak szeretik a falujukat, a gyerekek sem akarnak innen elmenni, munkát a közeli nagyvárosokban is találnak, akár Fehérváron, akár Budapesten, akár Tatabányán.

Meg, természetesen helyben is. Például az Akadémián. Főként az építkezésen, amely talán soha nem ér véget, mindig lesznek új célok, új beruházások. Most éppen a Sportcsarnok építésének hajrájában vannak; az is Makovecz -dizájn. Az építkezés terület tabu az idegen számára, nyilván csak a figyelmetlenség az oka, hogy senki nem állított meg, akadály nélkül bejuthattam az épülő csarnokba. Jánost kérdezem – így mutatkozik be -, mikorra lesz kész az új csarnok, azt mondja augusztusra kellene, de biztos nem lesz meg addigra. Ő maga Erdélyből jár ide, szereti ezt a munkát, biztos a fizetés, két-három hónapot tölt itt, aztán egy szusszanásra hazamegy, de utána jön vissza. Egy másik munkástól, azt kérdezem, hogy mik azok a csarnokon belüli henger alakú elkülönített helységek, azt mondja: nem tudja, ő csak építi. Erősen töri a magyart, ő Ukrajnából van. A harmadik beszélgetőpartnerem magyar, ő mondja, hogy ez a beruházás hatmilliárdra volt tervezve – majd kétszerese a stadion költségeinek -, de biztos benne, hogy valahol tizenhárom milliárd környékén lesz a vége. Igényes egy stadionka, így mondja egyikük, réz a teteje, van benne minden, ami széppé teszi. Hogy ki lesz-e használva, vagy minek ide ilyen drága csarnok, arra már nem válaszol, sőt inkább bezárkózik. Felbukkan a szemében a lassan itt megszokottá váló félelem. Főként akkor, amikor megpillantja a portást, vagy minek nevezzem; utánam vetette magát, amiért illetéktelenül behatoltam az építkezésre. Hogy gondolja ezt, kérdezi tőle, hogy gondolja, hogy csak bejön ide, nem látja kiírva, hogy építési terület, idegennek bejönni tilos, Láttam, láttam, de gondoltam akkora veszélyt csak nem jelent, ha körülnézek?

Ha a tetőn dolgozhatnak az emberek – mutatok az épülő csarnok tetején artistáskodó munkásokra – mindenféle védőfelszerelés nélkül, akkor nekem csak nem lesz bajom itt a földön. Nem úgy van az, mondja, és egyébként is: nem tanulta meg, hogy ha belép valahova, legalább köszönjön? Emberem stílusa agresszív, de érzem inkább attól tart, hogy neki lesz baja az én látogatásomból, kirúgják, elveszíti az állását. Nem láttam magát, válaszoltam neki, pedig itt ültem, mondja ő, és egy lepukkadt lakókocsira mutat. Hát inkább azokra legyen mérges, mondom, már távozóban, akik ilyen méltatlan körülmények közé kényszerítik önt. Az ember, furcsa módon, megenyhül, elnézést kér, ha indulatos volt, úgy kísér ki az építkezés területéről.

Megnyugszik, hogy végre elmegyek.

A stadion felé baktatok, Orbán háza mellett tartok, a telek végében, mintha csak a Makovecz féle építkezés egy darabja, egy kisebb faház – afféle vendégház lehet – a miniszterelnök telkére pottyant volna. A kerítést, odáig, sövény nőtte be, nem látni a ház oldalát, vajon mit láthat a kormányfő a saját ablakából. Nyilván semmit; elég számára a tudat, hogy tíz métert megtesz és máris bent van a stadionban.

Nekem nincs ilyen szerencsém; a főbejárattól eltanácsolnak, egy békéscsabai társaság mellé szegődőm, ők is csak turisták, ha már itt jártak látni akarják a híres stadiont. A stadion oldalsó része felé terelnek bennünket, ott is van egy fülke, benne őr, az se örül nekünk. Mit akarunk itt, kérdi méregetve a társaságot, nem lehet csak úgy bemenni a stadionba. Végül, amikor a büfé felől érdeklődünk, arra igent mond; az üzletet még sem szabad elrontani. Így aztán eljutunk a stadionba, látjuk a pályát, konstatáljuk, hogy a betonpillérek szörnyű állapotot mutatnak, rossz munkát végeztek, állítja az egyik békéscsabai látogató. Aztán azt kérdezi: hol szokott ülni Orbán Viktor? Mintha ez lenne a legizgalmasabb része a vizitnek; mégis csak a miniszterelnök stadionjában járnak.

Négy éve adták át a létesítményt, de mintha öregebb lenne, egy pillanatra eszembe jut – lám a rosszindulat -, mi lesz ebből az egészből, ha már nem jut bőven a közpénzből? De persze a kérdés most nem aktuális, Orbán Viktor 2030-ig tervez, legalább. Addig pedig ki tudja mi minden épül még Felcsúton. Ott van például a Sport Hotel, néhány kilométerrel odébb, az Arborétum mellett – a kisvasút közelében -, az is a helyiek büszkesége. Szép nyugodt a környezet, tavak, hidak, remek étterem, azt mesélik itt főznek a legjobban. A pincér büszke a tulajdonosára, azt mondja nagyon jó laza arc Mészáros Lőrinc, és amikor Orbán Viktorról kérdezem szokott-e a vendége lenni, azt mondja naná, gyakran. Ő a világ legjobb, leglazább arca.

Nem kérdem tőle kire szavazott áprilisban.

Bréking nyúz, május 11. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2018-05-11

0

Bréking nyúz, május 11. – Tudósítás a másik valóságból

Politikai bunkóság, a 68-ban gyökerező baloldali véleményterror, a Jobbik muszlimsága, illetve a szopás vagy szoptatás dilemmája a pénteki alternatív lapszemlénkben.

Új politológiai fogalmat talált az ellenzék viselkedésére a 888

„Amikor ezt követően Orbán Viktor letette a miniszterelnöki esküjét, akkor az összes ellenzéki párt közül csak a Jobbik hallgatta meg az ülésteremben a miniszterelnököt. A többi ellenzéki párt képviselője nem volt jelen. …

Ha létezne ilyen politológiai fogalom, akkor talán a „politikai bunkóság” kifejezéssel lehetne leírni azt, amit és ahogy az ellenzék művelt a miniszterelnöki beiktatás alkalmával.

Mit értek el a ballibek azzal, hogy tiszteletlenek voltak a miniszterelnök beiktatásakor? Semmit, kivéve talán azt, hogy ismét megmutatták: a saját győzelmükön kívül mindenki másnak a választási sikerét illegitimnek tartják, és nem képesek komolyan venni a demokrácia legalapvetőbb működési szabályait sem.” (888: A magyar balliberális ellenzék legújabb parlamenti „csodafegyvere”: a bunkóság)

A Magyar Idők publicistáját megnyugtatja Orbán elszántsága

„Helyrebillent a kizökkent idő, így gondolta ezt minden nemzeti elkötelezettségű, jobboldali magyar 2012-ben, amikor Áder János lett a köztársasági elnök, Kövér László volt a házelnök, és Orbán Viktor a miniszterelnök.

Utóbbin kívül akkor még kevesen hittek abban, hogy hat év elteltével ugyanez lesz a felállás. Holott sokunknak kizárólag az ő személyük a garancia ma is arra, hogy mégis volt, és végre lezárult a rendszerváltás, hazánk pedig ismét emelkedő pályán indulhat el egy biztatóbb jövő felé.

A hideg rázta az összes Orbán-fóbiást, amikor a negyedik alkalommal elmondott miniszterelnöki eskü után a kormányfő vázolta 2030-ig előretekintő vízióit. …

Azt mondja erre Szél Bernadett, az LMP nevű pártocska frakcióvezetője, mielőtt még bármi elhangzott volna, hogy a Fidesz nem készített kormányprogramot, reagálni sem lehet Orbán Viktor szavaira, ezért az „eseményt” a kormánypárt belügyének tekintik, és nem vesznek rajta részt. Kellett ez, hogy ne essünk a bugyuta hurráoptimizmus bűnébe, és belássuk, nem lesz olyan egyszerű megvalósítani mindazt, amit a miniszterelnök bemutatott állítólag nem létező programjából.

Mindenesetre az megnyugtató, hogy a Wekerle Sándor és Tisza Kálmán történelmi rekordjait döntögető Orbán Viktort a nehézségek inkább feltüzelik, mintsem bármitől is eltántorítanák.” (Magyar Idők: Negyedszer)

Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója beavatta az Origót abba, hogy mi a baj 68-cal

„Mennyire adódhat 1968-ból a mai migránsválság vagy akár a baloldali véleményterror?

Teljes mértékben. Ahogyan már említettem: a 68-as francia lázadás fiataljai egy dolgot nem szerettek volna: dolgozni. Ez egy fontos dolog. A gyerekvállalás felelőssége sem túl erős. Szeretkezz, ne háborúzz, ez a jelszavuk, de az ezzel járó felelősség már nem jelenik meg. … Egyszerűbb importálni munkásokat és gyerekeket. Csináljátok helyettem – ez is lehet egy jelszó.” (Origo: Mi a legnagyobb hazugsága 1968 mítoszának?

A Jobbik muszlimsága a tét a hétvégi tisztújítón a Ripost szerint

„A Jobbik hétvégi tisztújító kongresszusának tétje, hogy marad-e a Vona féle irányvonal, így a többször is deklarált muszlim-barátság, a kritikátlan iszlám rajongás. Beszédes előjel, hogy Vona Gábor a parlamenti frakció vezetőjévé azt a Gyöngyösi Márton választatta, aki bizonyíthatóan, a RIPOST ellenőrzött és dokumentált értesülései szerint Afganisztánban és Irakban nőtt fel és járt iskolába. …

Innen a szoros kötődés a muszlim világhoz, ezért hangoztatta korábban jó néhány alkalommal egyértelmű elköteleződését az iszlám mellett. Amúgy mondhatni családi gyökerekről van szó, hiszen Gyöngyösi édesapja az egyik hírhedt kommunista külkereskedelmi vállalat muszlim országokra specializálódott szakembere volt. …

Megdöbbentő bizonyíték az is, hogy a muszlimok magától értetődően díszvendégnek hívták Gyöngyösit a Korán egyik legutóbbi díszkiadásának ünnepségére, ahol a résztvevők lényegében hódoltak az iszlám legfontosabb szent irata előtt.” (Ripost: Győz-e a muszlim-szárny a Jobbik hétvégi kongresszusán?)

A Pesti Srácok bloggere nemzetünk jövőjéről elmélkedett a keddi tüntetés transzparensei kapcsán

„Legújabb, s számunkra legkedvesebb gyöngyszemünk a „Sz@psz vagy szülsz” verdikt volt. Ebben benne van a választások utáni tüntetések kvintesszenciája. …

Figyelemfelkeltés a célja, s ennek a feladatának maradéktalanul eleget tesz. Igaz, a tábla nyele pont egy olyan hölgy kezében leledzett, amely hölgy nem éppen bizalomgerjesztő ábrázatával tűnt ki a tömegből. Hogy finomak és cizelláltak legyünk: az ilyen nőstények miatt aztán sosincs koccanásos baleset a körúton, s a bot, amivel piszkálnánk őket, inkább saját magát töri ketté. …

És a „Szopsz vagy szülsz”, na meg az örök klasszikus, a „Nem szexelek fideszessel” pár száz év múlva ott találja majd magát a Gesta Hungarorum, vagy a Halotti beszéd mellett, a legértékesebb nyelvemlékeink között.

Mert azért azt ne feledjük, hogy minden de minden megmarad. S a megmaradó kortörténeti relikviákból az utódaink állítanak majd ki látleletet. Hogy mi lesz ez a látlelet, a felől kétségem sincs. …

Ami egyedül biztos, hogy a nemzetet csupán egyetlen „felirat” tudja kivezetni a sötétség korszakából: „Szülj és szoptass!” (Tutiblog: Sz@psz vagy szülsz)

Ezzel a tíz minisztériummal alakul meg az új kormány

FüHü

-

2018-05-09

0

Ezzel a tíz minisztériummal alakul meg az új kormány

A minisztériumok felsorolásáról és az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatból derült ki, pontosan milyen tárcák lesznek majd az új kormányban.

A javaslatot Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté nyújtotta be. Az előterjesztés alapján ez a tíz minisztérium lesz az új kormányban:

Agrárminisztérium
Belügyminisztérium
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Honvédelmi Minisztérium
Igazságügyi Minisztérium
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Külgazdasági és Külügyminisztérium
Miniszterelnöki Kabinetiroda
Miniszterelnökség
Pénzügyminisztérium

A miniszterelnök részletes feladat- és hatáskörét a jövőben kormányrendelet állapítja meg.

A törvényjavaslatban az is szerepel, hogy

a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik.

Utóbbit közigazgatási államtitkár vezeti majd, és önálló költségvetési fejezettel rendelkező, különös hatáskörű központi államigazgatási szervnek minősül, amelyet a kormányfő közvetlenül irányít.

Az előterjesztés a kormányzati szerkezetről azt írja: a kormányzati tevékenység irányítását a miniszterelnök végzi. Ennek keretében

megszűnik a kormányzati tevékenység összehangolásáért való külön miniszteri felelősség,

az ebbe a körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak a kormányzati központ szervei között. A központ része a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kormányiroda.

A javaslat szerint hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek „mindannyiunk életét érintik”. A kormányzati struktúrában

kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonsági kérdések, valamint az újítás és az innováció.

Szétválik az állami vagyon kezeléséért és a fejlesztésekért viselt kormányzati felelősség, létrejön az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az előterjesztésben az is szerepel, hogy a gazdasági életben nagy jelentőséggel bír a pénzügyi stabilitás és a megbízhatóság, ezt a szempontot a pénzügypolitikáért és a költségvetési tervezésért felelős Pénzügyminisztérium képviseli majd.

A törvényjavaslat arra is kitér, hogy a tárca nélküli miniszterek – akikből több is lesz az új kormányban – részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg, tevékenységüket pedig minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.

Egy másik rendelkezésben biztosítanák, hogy a honvédelmi miniszter a honvédség irányítására, a rendvédelmi szervet irányító miniszter pedig a rendvédelmi szervek irányítására

olyan szervezeti egységet is létesíthessen, amelynek vezetésére hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a minisztériumba vezényelt személy nevezhető ki.

Őt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezné ki és mentené fel.

Az indítványról várhatóan pénteken szavaz az Országgyűlés.

Orbán militáns kormányt akar?

Lendvai Péter

-

2018-05-08

0

Kedden elindul útjára a magyar országgyűlés új, négyéves ciklusa; sokat nem várhatunk tőle. A választások nyomán kialakult összetétele ismét statisztaszerephez juttatja az ellenzéket, amely ezt –talán vonakodva?– készségesen eljátssza. Kövér László újra felül a parlament pulpitusára, és ugyanúgy, mint eddig, folyamatosan megalázza a politikai ellenfeleit. Gúnyolódik, leszól és büntet, egy másodpercig sem akarja elhitetni senkivel, hogy ő pártatlan lenne. Kövér László egyetlen érdeme az, hogy róla nem derült ki semmilyen pénzügyi visszaélés, erős a hit, hogy ő legalább nem lop. Nagy dolog ez manapság, de persze nem ez repítette őt ismételten az elnöki székbe.

Nagy kérdés, hogy az ellenzéknek mit kellene, lehetne tennie, akár Kövérrel szemben is, úgy helyes, ha tűri a megaláztatásokat, vagy kitalálja a módját, hogy mit léphetne ellene. Közösen, gondolnám, de hát az ellenzék, bármily csekély létszámú, nem képes feladni töredezettségét, miáltal csekélyke izmát sem tudja megmutatni. Ez ugye kiderült most is, az alakuló ülés előtt; nem volt egységes ötlet arra, hogy a jelképessé silányult országgyűlést miként is kellene kezelnie az egyharmadnak. (Egyébként nem kellene magát ennyire alul kezelnie, hiszen össz-szavazat számban több embert képviselnek, mint a fideszesek.) Pedig szükség lenne az ötletre, mert különben semmi nem fog változni: a kormányzó párt kénye-kedve szerint fogja alakítgatni a törvényeket, gyurmaként kezelve az alkotmányt – bocsánat: alaptörvényt – is. De az sem igaz, hogy a kormányzó párt kénye-kedve szerint jár el; a fideszesnek, meg kereszténydemokratának nevezett képviselők pont olyan bábúi ennek a Háznak, mint az ellenzék. Abban az elemzésben, amelyet a Fidesz elmúlt időszakáról írtunk, szóltunk már a valós képről: az történik az országban és az országgal, amit Orbán Viktor akar.

De vajon mit akar Orbán Viktor?

Azt tudjuk, hogy a parlamentet demokratikus paravánként használja, azt azonban csak találgathatjuk, hogy mit tervez velünk, az országgal. Beszél ugyan arról, hogy a háromharmadot akarja képviselni, ezt azonban tekintsük csak ünnepi szólamnak, jól hangzó bon mot-nak. Orbánnak eszébe sem jut a három harmadot képviselni, de továbbmegyek: a kétharmadot sem. Hogy a sajátos választási rendszerben ilyen mérvű a támogatottsága, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez a bizonyos parlamenti kétharmad valóban arra adott felhatalmazást, amit Orbán csinál. Mert hiába is hivatkozik erre a miniszterelnök, az emberek többségének fogalma sincs arról, hogy miként kormányoz a Vezér, csak azt tudják és látják: erős kézzel teszi, és nincs sehol a környéken egyetlen ellenfele sem. Így aztán nincs más, aki számukra a biztonságot garantálhatná, márpedig arra szükség van, hiszen a gonosz Európai Unió telepakolná az országot migránsokkal, idegen kultúrájú emberekkel. Igen, ezt tudják Orbánról, de hogy mit jelent a demográfiai alapú kormányzás, vagy a kereszténydemokrácia építése, arról lövése sincs a többségnek.

Nekem sincs.

Azt viszont látom, a miniszterelnöknek egy pillanatra sem lohad le a harci kedve. Magyarországot egy olyan terepasztalnak tekinti, ahol naponta kell hadseregparancsnokként mozgatnia csapatait, hol a szárnyvonalon, hol a széleken támadva, de folyamatos offenzívában létezve. Orbánnak jószerivel nincs olyan beszéde, nyilatkozata, ahol és amelyben ne használna militáns kifejezéseket; ő folyamatosan szárazon tartja a puskaport, igazgatja a harcosok klubját, és így tovább.

Sokáig azt hittem, hogy ezek a kifejezések nála csak színesítő elemek, a tábor – a hadsereg – folyamatos frappírozása, de rá kellett jönnöm, hogy súlyosan tévedek. És erre a tévedésre igazában most derült fény, avagy most jutott el Orbán abba az állapotba, amikor ezt a terepasztalt már valóságos hadszíntérnek tekinti, és ennek megfelelően állítja össze kormányát. Elképzelhető, hogy akadnak olyanok, akik vitatkoznának velem, azt állítanák, hogy túl messzire mentem következtetéseimben, de Orbán viselkedése, szófordulatai, jellemének rajzolata nagyon is abba az irányba mutatnak, hogy ehhez az állandó háborúhoz keresi meg a figuráit, ennek alapján konstruálja meg a kormányát.

Lássuk a tényeket. A rendszerváltás óta először fordul elő, hogy a honvédelmi miniszter posztját katona tölti be. Pedig Simicskó István áldozatkészségével, Orbánt szolgáló hűségével nem lehetett semmi baj, nem követett el olyan hibákat, mint az elődje – aki a hírek szerint némiképp tamáskodott a kerítést felállítani az országhatáron, illetve vonakodott a hadsereget szolgálatba állítani a migráns-ügyek kezelésében; így történt kedves Hende Csaba? -, és mégis: lecserélte őt a főnöke. Vajon mi lehet a magyarázata annak, hogy Czinege Lajos vezérőrnagy babérjaira törve, magas rangú katonát ültetett a miniszteri székbe Orbán? Nehéz lenne azt hinni, hogy hirtelen csak egy katonában találta meg bizalmát, vagy hogy rájött: erre a feladatra egy civil bizonyosan alkalmatlan. De milyen feladatra? Emlékszem: a rendszerváltás környékén mily sokszor érveltek a demokrácia hívei azzal, hogy nincs már szükség miniszteri székben katonára, civilnek kell irányítani az apparátust, a hadsereget kell a tisztekre bízni. Mi változott most? Azt talán még sem hihetjük, hogy Orbán a hadsereg mozgósítását sem tartja kizártnak, illetve olyan akciókra készül, ahol és amikor már katonákra van szükség. Ha nincs ilyen szándék, akkor viszont valahol a jelleménél, a pszichéjénél kellene keresnünk a választ, azt azonban még sem hihetjük, hogy gyermeki lényét, a katonásdi játszását akarná így felnőttkorban, és hatalommal a kezében kiélni.

Inkább arra kell gondolnunk, hogy a harci kifejezések használatának egyfajta lenyomata ez: ahová egyenruhásokat képzel az ember, ott legyenek is egyenruhások. Hiszen harc van, a harc pedig fegyelmet, hierarchiát követel, márpedig Orbánnál ezek a legfontosabb szempontok.

Ne feledjük: ő a belügyminiszteri posztra is igazi egyenruhást állított. És ez akkor is így van, ha tudjuk: miniszterként Pintér Sándor leszerelt, de – mondják – valójában mindvégig megmaradt rendőrnek. Ő irányítja a rendőrséget – állítólag ez akkor is így volt, amikor sem miniszter, sem rendőr nem volt hivatalosan – kezében van minden… Mi is? Egyesek szerint olyan információk, amelyek megingathatatlanul ott tartják őt Orbán közelében. Hiába terjedt el többször is, hogy visszavonul – hetven év környékén ezt sokan indokoltnak tartanák -, most is azt hírelték, nem lesz tagja az új kormánynak, ehelyett mi történt: miniszterelnök helyettes lett belőle, a belügyminiszteri stallum mellett.

Most tehát úgy néz ki, hogy Orbán kormányában két lényegében egyenruhás ember kapott funkciót, ráadásul közvetlen maga mellé rendelt egy új hírszerző központot. Mindezek együttesen okot adnának némi aggodalomra: egy jelképes országgyűlés, egy erősen militáns jegyeket mutató kormány, vajon milyen jövőt sejtet? Nem tudjuk. Csak azt látjuk, hogy Orbán Viktor erősen harcias jelleme egyre jobban kidomborodik, és ez immár manifeszt megjelenik a kormányában is. Higgyünk benne, hogy az Európai Unió és a NATO tagjaként, ennek nincs semmi jelentősége, botor dolog lenne bármiféle következtetésre jutni. A kormányfő csak játszik, elhiszi hogy egy hadsereget vezényel, ahhoz pedig kellenek a tábornokok.

De mi van, ha még sem játék?

Orbán, az öreg harcos

Lendvai Péter

-

2018-05-04

0

Aki kellően öreg, az még emlékszik rá, hogy annak idején, a rendszerváltást megelőzően a szocializmus építéséről tanultunk az iskolában. Hogy pontosan mit jelentett a fogalom, mit takart a gyakorlatban, arról kevés benyomásunk lehetett, teoretikusan mindenesetre annyit feltétlenül, hogy a közösség építését, a közösségi tulajdon primátusát hangsúlyozták tanáraink. A való élet persze ennek az ellenkezőjét tükrözte, és nem pusztán akkor, amikor már nyíltan is lehetett vállalni a magántulajdon fontosságát, hanem akkor is, amikor a párt vezetői elítélték a maszek világot – létezik még ez a kifejezés? -, ezért aztán nem is a saját tudásukból, hanem a mások pénzén gazdagodtak.

A szocializmus építéséből – bár hosszú volt a tanuló idő – láttuk mi lett: összeomlás, lemaradás, a privilegizált emberek elküldése, már persze azoké, akik nem tudtak időben váltani és részeseivé válni a privatizációnak. Negyven évnek kellett eltelnie, hogy a szocializmus építésének végképp búcsút intsünk, és lám, mint hallhattuk pénteken reggel Orbán Viktortól a szokásos állami rádió-beli megnyilatkozásában, közel harminc év kapitalizmus-építés után beléptünk a kereszténydemokrácia építésének korszakába. Hogy ez pontosan mit is jelent, azt ne kérdezzék, még akkor sem, ha látok némi hasonlóságot a szocializmus és a kereszténydemokrácia építése között. Mert ugyan az egyik a magán, a másik a közösségi tulajdonra épít, valójában azonban mindkettő fő tápláléka a közös pénz, a költségvetés jelenti a fő forrást. Lényegében mindkettő szép elvek mögé bújik el, de ez csak félig sikerül: az egyén gazdagodása szabad szemmel is jól látható.

De lépjünk el egy kicsit az elvi meghatározástól, és próbáljunk meg az orbáni meghatározás mögé nézni. Mit is gondolhatott a miniszterelnök a kereszténydemokrácia építésén. Alapvetően nyilván ennek is a bevándorlás ellenzése, azaz a migráció, és az ezzel érkező más kultúra elutasítása a lényege. Ma Orbán Viktor változatlanul nem tud, és nem is akar ettől a témától távolodni, olyannyira nem, hogy a jövő évi EU parlamenti választás kampánytematikáját is ebben jelölte meg. Bár azt is hangsúlyozta Orbán, hogy a következő négy évben nem lesz rendkívüli esemény, amiből arra is következtethetnénk, hogy lényegében megoldotta a migráció kérdését is, de az előbb idézett mondata ennek mégiscsak ellentmond. (Nem lepődnénk meg, ha egyszer ezt is a saját érdemeként tüntetné fel, de politikai értelemben, pontosabban a politikai céljait illetően ennek még nem jött el az ideje. Ebből a rádióbeszédből megtudhattuk, hogy megoldott a Bokros-csomag okozta problémákat (1998), aztán a globális pénzügy válságból vezette ki az országot (2010), hogy az alkotmányos átalakítás után rá tudjon kanyarodni a migráció kérdésére. A felsorolásból persze úgy is tetszhet, hogy Orbán mégiscsak megoldotta ezt a kérdést is, de mint látjuk ebből hagyott hátra valamicskét, Európára is.)

Tekintsük tehát megfejtettnek a keresztény szó használatát, amelynek – és tegyük hozzá gyorsan – nincs semmilyen antiszemita felhangja. És nem csak ezért nincs, mert Orbán külön kiemelte a rádióinterjúban, hogy az antiszemitizmust nem tűri Magyarországon, hanem azért sincs, mert a Soros-ellenességben – még ha más okból is -, de mélyen egyetért a magyar és az izraeli miniszterelnök.

Hanem hát mit kezdjünk az összetett szó második tagjával, a demokráciával. Komolyan hiszi-e Orbán, hogy ő a demokráciát építi. A demokráciát építi akkor, amikor éppen lezáratja a parlament előtti teret, hogy ott ne lehessen tüntetni, amikor az épületen belül a többség őt ünnepli, illetve – ha már Soros -, akkor éppen arról beszél, hogy az amerikai-magyar üzletembernek Magyarországon árnyékhadsereg működik, és azért van szükség a Stop Soros nevű törvénycsomag azonnali elfogadására, hogy ez a hadsereg feljöjjön a fényre. (Hej, ha Bacsó Péter ezt megélhette volna…) Mert ugye, ezek szerint, ma seregnyi ember dolgozik a föl alatt azért, hogy illegális bevándorlókat telepítsen be az országba. (Megint egy zárójel: nem olyan régen, ugyancsak a rádióban, arról beszélt Orbán, hogy pontosan ismerik ennek a kétezer embernek a nevét, vagyis ha ismerik – a Figyelő szorgosan közölt is egy fékezett habzású listát -, akkor kiknek kellene még feljönniük a fényre?) Vagy éppen az jelentené a demokrácia építését, ha ezeknek az embereknek – akik váltig tagadják, hogy Soros-ügynökök lennének, azt meg végképp, hogy illegális bevándorlókat telepítenének hazánkba – végképp kitennék a szűrét (copyright Orbán Viktor) Magyarországról. Az volna csak a demokrácia csúcsa, ha megteremtődne a lehetősége a magyar emberek kiutasításának Magyarországról?

Nincs a kérdésre válasz. Mint ahogy arra sincs, hogy miért akar a miniszterelnök testközelbe emelni egy új hírszerzési központot. Vajon ennek lenne-e dolga ezekkel a földalatti szervezetekkel? Vagy a határon túl is aktivizálná magát? Esetleg az uniós országokban is? Hiszen – hallhattuk Orbántól -, még a Néppárton belül is erős hasadás van; akadnak olyanok, akik támogatják a migrációt, sőt egyes országok nem átallnak ezért több pénzt kérni a szövetségtől, és ehhez még biztatást is kapnak uniós vezetőktől. (A mi kerítésünk ellenértéket bezzeg nem hajlandóak kifizetni…)

De csigavér – mondá országunk vezetője -, nem megy az olyan könnyen. Mint ahogy az sem, hogy holmi demokrácia-deficit miatt szankcionálják Magyarországot. Nélkülünk úgy sem fogadhatnak el semmit, vagyis, ha velünk nem egyeznek meg, nem lesz az Uniónak költségvetése. Szegény szervezet; amikor létrejött, abban a hitben tette, hogy mindenki a közösségért, a közös célokért válik taggá, és ha viták vannak is, van közös akarat, van közös jövő. Akkor nem gondolták, hogy lesz majd egy olyan ország – mintát adva másoknak -, amelyik pont az így megalkotott alapszabályba kapaszkodva akadályozzák a közösségi létet. Hogy lesz egy olyan ország, ahol kereszténydemokráciát építenek, és ebbe az építésbe sehogy sem fér bele semmiféle szolidaritás, együttes gondolkodás. Hogy lesz egy olyan ország, amely a demokráciát képes huszonhat másik állammal szemben értelmezni.

Hogy lesz egy olyan ország, amely önmagában alkot egy klubot, a harcosok klubját. Ezek volnánk mi, ahogy hallhattuk ezt pénteken reggel Orbán Viktortól.

Címke: Orbán Viktor

a minisztereivel szembeni fő elvárás az, hogy egy közös szenvedélyük legyen: Magyarország.

„a kormány villámhárítója” is ez a minisztérium lesz:

Amikor nem Varga Mihály vitte a gazdasági ügyeket, akkor a gazdasági egyensúly kevésbé látszott biztosítottnak.

Kár lenne tagadni, hogy az országba érkező uniós pénz mennyisége, és a növekedés ütem elég szorosan összefügg.

az orosz hitelt nem egyszerre, hanem több éven át vesszük majd fel.

A civilek elleni háborúról, a Soros György elleni propagandahadjáratról, a CEU-ról és a média helyzetéről is ír az egyik legtekintélyesebb amerikai lap.

lehet, hogy ez hamarosan megváltozik.

a törvény a kormánynak ellentmondó vélemények korlátozására is jó

ha idény nyáron nem születik meg a megállapodás, akkor az egyetem Bécsbe kényszerül.

Politikai bunkóság, a 68-ban gyökerező baloldali véleményterror, a Jobbik muszlimsága, illetve a szopás vagy szoptatás dilemmája a pénteki alternatív lapszemlénkben.

A minisztériumok felsorolásáról és az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatból derült ki, pontosan milyen tárcák lesznek majd az új kormányban.

a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik.

megszűnik a kormányzati tevékenység összehangolásáért való külön miniszteri felelősség,

kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonsági kérdések, valamint az újítás és az innováció.

olyan szervezeti egységet is létesíthessen, amelynek vezetésére hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a minisztériumba vezényelt személy nevezhető ki.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA