Orbán Viktor Archives Page 53 of 91 › Független Hírügynökség

Kölcsön a hazugságra – Déli kávé Szele Tamással

Szele Tamás

-

2019-02-13

Kölcsön a hazugságra – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, ha már kávézunk, beszélgetünk, beszéljünk arról kivételesen, amiről mindenki más is: Orbán Viktor vasárnapi hét pontjáról. A miniszterelnök azért nem katicabogár, mert annak öt pontja van, de hát azt kerék alá teszik, onnan is kiveszik, sós kútba is teszik… A miniszterelnök rovartanilag inkább fülbemászó, ugyanis alaposan beleültette a fülünkbe ezt a programját.

Módszeres ember vagyok, kérem, úgyhogy mielőtt bármit mondanék, megmutatom, méghozzá a kormany.hu oldaláról szedve, hogy szó ne érje a ház elejét, miről is van szó – Orbán Viktor szavaival.

„1. Bevezetik a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását. Minden 40 év alatti nő, aki első házasságát köti, 10 millió forint kedvezményes kölcsönben részesülhet. A törlesztést az első gyermek érkezésekor három évre felfüggesztik, a második gyermek érkezésekor újból három évre felfüggesztik, és a tőketartozás harmadát nem kell visszafizetni. Ha harmadik gyermek is születik, a kölcsön további részét teljes egészében elengedik.

2. Bővítik a csok kedvezményes hitelét. Jelenleg a kétgyermekes családok 10, a három és több gyermeket családok 15 millió forint kamattámogatott kölcsönt vehetnek igénybe új lakás vásárlására. A jövőben a két- és többgyermekes családok a hitelt használt lakások vásárlására is felhasználhatják.

3. Közölte: eddig a harmadik és minden további gyermek születése esetén egymillió forintot vállaltak át a nagycsaládosok jelzáloghiteléből. Most már a második gyermek születésekor egymillió forintot, a harmadik gyermeknél 4 millió forintot, minden további gyerek születésekor újabb egy-egymillió forintot vállalnak át.

4. Kitért rá: azok a nők, akik legalább négy gyermeket szültek és neveltek, életük végéig mentesülnek az szja fizetése alól.

5. Azt is mondta: elindul a nagycsaládosok autóvásárlási programja. Legalább hétszemélyes új autó vásárlását támogatja a kormány: a legalább három gyermeket nevelő családok 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak.

6. Orbán Viktor arról is beszélt, megvalósítják a teljes bölcsődei ellátást. Három év alatt 21 ezer új bölcsődei férőhelyet létesítenek. Az év végéig ebből megépítenek 10 ezret, 2020-ban és 2021-ben pedig további 5, illetve 6 ezret. Ez azt jelenti, hogy 2022-re minden szülő, ha akarja, bölcsődébe viheti a gyermekét.

7. Hetedik pontként említette, hogy bevezetik a nagyszülői gyedet, így ha a szülők így döntenek, a nagyszülők is gyeden maradhatnak helyettük.

Bejelentette a középiskolai nyelvoktatás korszerűsítését, közölve: minden középiskolás a 9. és a 11. tanév nyarán kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt a kormány költségén.” (kormany.hu)

Lehet ügyeskedni az autóval

Hát kérem, most valószínűleg sok tízezer magyar család és egyedülálló dolgozik annak optimalizálásán, hogyan is részesülhetne minél nagyobb mértékben a pénzesőből, a dörzsöltebbek már meg is találták a gyenge pontokat, például az autóvásárlási programot – ehhez ugyan kelleni fog ennyi vagy amannyi saját tőke is, de ha figyelembe vesszük, hogy sok nagycsaládos százezer forintért a nevét adná egy ilyen kedvezményes autóvásárláshoz, akkor ugye a valódi vevő pontosan 2,5 millióval olcsóbban kapja meg a kocsit, mint a hivatalos ára: ha az átíratás másnapján meghirdeti az ár alatt félmillióval, azonnal megveszik tőle és így is keresett 1,9 milliót (Lovas Zoltán ötletéből).

Az ingatlanpiac is meg fog bolondulni,

már most magasak az árak, ezek még tovább szaladnak majd felfelé – de kétségtelen, hogy a két leghektikusabb pont a tízmillió forintos kamatmentes kölcsön és a négy gyerekes anyák jövedelemadó-mentessége. Amit senki sem ért, hatalmas a kapkodás az illetékesek körében, feltehetően senki sem szólt nekik erről az intézkedésről, ugyanis összevissza beszélnek. Ez a kormányoldalon minden esetben megfigyelhető, ha Orbán Viktor valami váratlant tesz: csak arra tudok gondolni, hogy soha nem értesít senkit a terveiről, ugyanis sokadjára látom, ahogy görcsösen próbálják megmagyarázni a bizonyítványát, egymásnak, önmaguknak is ellentmondva. Most például jövedelemadó-mentesség ügyében ott tartunk, hogy jövő januártól várható az életbe lépése, a nagyszülői GYED-del együtt, ugyanis, izé, meg kell szavazni.

Világos: az apparátus egyáltalán nincs felkészülve a váratlan fordulatra

A tízmillió forintos kedvezményes kölcsön ügye még érdekesebb és bonyolultabb.

Utolsó adataink szerint, annak, aki nem szüli meg öt éven belül a vállalt gyermeket, kamatostól kell visszafizetni a felvett kölcsönt. Sőt, a korábbi kamattámogatást is vissza kell térítenie. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy:

2019. július 1-jétől három éven keresztül bármikor be lehet majd lépni a programba, és fel lehet venni a hitelt (ehhez házas, 18-40 éves, legalább 3 éves munkaviszonnyal rendelkező nőnek kell lenni), ha valakinek nem születik 5 éven belül gyermeke (akár első, akár sokadik), akkor a kölcsön után már kamatot is kell fizetni, ha viszont születik, akkor a gyermekek születésekor gyermekenként 3 évre felfüggesztik a törlesztési kötelezettséget, a második születendő gyermek esetében a fennálló tőketartozás 30%-át, a harmadiknál pedig az egészét elengedik, vagyis a kölcsön támogatássá alakul.

Kitől kapja a hitelt? Bizonyítani kell a hitelképességet?

Rendben van, értem, ez így már szigorúbban hangzik, azonban… kitől is kapja az ügyfél azt a kölcsönt, kamatosat, kamatmenteset, akármilyent? Bizony, nem a kormánytól, a kormány csak a kamatügyekkel foglalkozik ebben az esetben. Akkor kitől? Valamelyik banktól, kérem. Bizonyítani kell a hitelképességet, ahogy minden más esetben is, az állam egyszerűen kifizeti azt a kamatot, amit az ügyfélnek kéne.

Azonban ez stabil gazdaságot feltételez, úgy Magyarországon, mint az egész világon általában, éspedig jó hosszú ideig kell stabil legyen ez a gazdaság. Mert csak akkor nem emelnek kamatot a bankok (esetünkben az állam kárára) ha nincsenek drámai változások.

Viszont tavaly még maga Orbán is közelgő válságot emlegetett, Matolcsy a minap fejezte ki abbéli reményét, hogy inkább évek múlva jöjjön a krízis, mint hónapok múlva, a világgazdaságnak elég sok hektikus pontja van, a kínai gazdaság növekedése alaposan lelassult, a német ipar sem a legfényesebb formáját hozza… az, aki – nem is könnyen – felveszi ezt a kamatmentes hitelt, egyszer csak azt tapasztalhatja, hogy az állam kihátrál mögüle, és pont ott áll, ahol a devizahitelesek 2008 óta. Mert az egészen bizonyos, hogy a magyar állam nem fogja követni a megugró kamatokat, ha egy törvénymódosítással megszabadulhat a költségektől.

Csak éppen lesz egy jó nagy családja az ügyfélnek, amit el kell tartson, a törlesztések mellett.

Annyi a különbség, hogy 2008-ban a magyar állam a forint árfolyamának stabilitását nem tudta garantálni, most meg a kamatmentességet nem fogja tudni.

És a kamat az olyan.

Az elszabadul.

Különben pedig csak a vak nem látja, hogy a hétpontos családtámogatási programnak egyetlen betűje sem fog megvalósulni. Nem is azért van, hogy megvalósítsák.

Nézzünk már a naptárra!

Mikor lesznek az EP-választások? 2019. május 23. és 26. között.
Mikor lesznek az önkormányzati választások? Ősszel.
Mikortól ígérik a kölcsöntámogatást?
Július elsejétől. Az adómentességet meg csak jövő januártól.

Tehát ha valaki hirtelen támadt reménykedő rokonszenvétől vezérelve az EP-választásokon a kormány jelöltjére szavaz, mert hiszen ezek a jó emberek neki támogatásokat, pénzeket fognak adni így vagy úgy, az már csak a voksolás után fogja megtudni, ha véletlenül visszavonják vagy „elhalasztják” a kamatmentes kölcsön lehetőségét. Tartalék reménynek és propagandaeszköznek még ott lesz a jövedelemadó-mentesség, amiről elég jövő januárban bevallani, hogy szó sincs róla, addigra lemennek az önkormányzati választások. De abba még belejátszik a nagyszülői GYED is. Egyszóval: szimpla propagandával van dolgunk, választási trükkel, nem is tervezik a program elindítását.

Afelől vannak tapasztalataik, meddig hajlandó a magyar választó reménykedni: örök időkig, ha elég szépet ígérnek neki. Emlékszem még valami magánnyugdíj-pénztárakra, azoknak a vagyonával mi is lett? Ja, nem tudjuk…

Én a magam részéről akkor hinnék a kormány bármely pénzügyi ígéretének – ideértve a szabad szemmel átlagember számára nem látható rezsicsökkentést is – ha elmesélnék, hová lett az a vagyon. Addig nem.

Hölgyeim és uraim: minket épp újfent átvernek.

Legalább ne tessenek kölcsönt felvenni a hazugságra.

Nagy bukás lehet belőle.

Nemzeti tenyészprogram

Béndek Péter

-

2019-02-11

0

Orbán Viktor és barátai pénzzé tették az országot. Mivel ez működik nekik, most azt hiszi, pénzzé tehetik a családok életét is. Pénzért szülnek majd „az asszonyok”, mert szerinte minden megvehető, a születés is.

Orbán közben maga a legnagyobb gátja a gyerekek megszületésének azzal a mérhetetlen bizonytalansággal, amit az országban kelt. Miután a szeretet és a családok jelentette biztonságot kihúzta a fiatalok alól, most pénzzel akarná betömködni a réseket az általa mellesleg szent intézménynek aposztrofált családban. Szerdán stadionokat épít, csütörtökön családokat malteroz. Éppen ennyit ér Orbán felfogása szentségről, szeretetről, gyerekekről.

Minden megvehető. És ahogy szerte a világban születnek az érdekházasságok, Magyarországot majd ellepik az érdekgyerekek. Akik felnőve jóval nagyobb eséllyel fogják tapasztalni a többieknél, hogy valami nincs rendben az életükkel. És majd valamikor a serdülőkorukban ugyanezek azt is megkérdezik a szüleiktől (ha még együtt lesz egyáltalán a család): miért is vagyok a világon? És mi is lesz a válasz? Szja-mentességért, lányom.

Nem tudtátok? A gyereket az államnak szüljük. De, all’s well that ends well, a vége úgyis a nemzeti lombikprogram lesz.

Éktelen rombolás zajlik a nemzet nevében. Az ember győzi kapkodni a fejét, hol nyit új frontot az őrület. Egy klikk hatalmi és gazdasági céljaiért felszámolja a józan ész és az erkölcsök maradékát, miután a szabadság már régóta a rezsimmel való egyetértés szabadságára korlátozódik. Soha rosszabb évet, csettint hátradőlve a Nagy Inszeminátor és a sarokba hajítja Atwoodot.

Frissítve!!! Orbán fekete kordon mögött tartott évértékelőt

FüHü

-

2019-02-10

1

Frissítve!!! Orbán fekete kordon mögött tartott évértékelőt

Orbán a Várkert Bazárban megtartotta az évértékelőt. Szerinte az ország felemelkedik. Hét pontos tervet jelentett be a gyerekvállalás támogatására.

Beszéde végén Orbán azzal köszönt el, hogy a haza védelmére és országépítésre hív mindenkit. Némi jókedv és humor hiányzik, de arról majd a magyar ellenzék gondoskodik – mondta Orbán, mire óriási tapsot kapott. Az évértékelő beszéd után a vendégek feldobott hangulatban távoztak.

Orbán: a legnagyobb győzelmek még csak most jönnek

„Az igazi nagy utazás még vár a magyarokra, és a legnagyobb győzelmek még csak most jönnek” – fogalmazott a kormányfő.

Beszédében bejelentette a középiskolai nyelvoktatás korszerűsítését, közölve: minden középiskolás a 9. és a 11. tanév nyarán kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt a kormány költségén.

Beszámolt továbbá arról, hogy a kormány döntése értelmében 700 milliárd forintot fordítanak egészségügyi fejlesztésekre, ideértve a budapesti centrumkórházak megépítését is.

A bevándorlás fegyverletétel, nekünk magyar gyerekek kellenek – mondja.

Ha nem tudjuk fenntartani biológiailag magunkat, azt mutatjuk, nem vagyunk fontosak magunknak. Nem lamentálni kell azon, hogy miért nincs elég gyerek, hanem cselekedni.

Ezért 7 pontos akciótervet jelent be.

Bevezetik a fiatal házasok gyerekvállalási támogatását, 40 év alatti nő, aki első házasságát köti, 10 milliós kedvezményes kölcsönt kap. A törlesztést az első gyerek érkezésekor 3 évre fölfüggesztik. A második gyerek érkezésekor újabb 3 évre felfüggesztik, a tőketartozás harmadát nem kell fizetni, harmadik gyereknél elengedik a kölcsönt.

Csok kedvezményes hitelt is bővítik. A falusiaknak néhány hét múlva testreszabott támogatást jelent be, de felújításra is lehet használni a csokot a kétgyerekeseknek is.

A második gyerek születésekor 1 milliót, a 3.nál 4 milliót, minden további gyereknél egy milliót vállalnak át a jelzáloghitelből. Ha legalább 4 gyereket szültek és nevelnek, a nők mentesülnek az szja fizetés alól.

A miniszterelnök azt állítja, van válaszunk arra, hogy a világgazdaság lelassul, ha a többiek lassulnak, „mi a kanyarban fogunk előzni”.

A kommunizmussal és nemzetek feletti világkormánnyal riogatott

De hogy szerinte kik is akarnak világkormányt „eszkábálni”, az nem derült ki a szavaiból.

Orbán szerint külföldről irányított „nemzetközi erők” akarják eltörölni vallásunkat és kultúránkat. Az Internacionálé sorait idézve azt mondta, ezek az erők úgy gondolják: „Ez a harc lesz a végső”.

Ezért szerinte ezek az erők bármit meg is tesznek. Azt mondta, az EU be akar telepíteni sok millió bevándorlót, Soros György pedig már „4 millió, Törökországban várakozó migránst telepítene”, „migránsvízumot” és „bankkártyákat” adnak nekik. Az új internacionalizmus fellegvára Brüsszel, eszköze a bevándorlás.

A migráció növeli a bűnözést, a nők elleni bűncselekményeket, behurcolja a terrorizmus vírusát. Túl kell látnunk a félelmeinken. Kevert népességű országokat hoznak létre a migrációt támogatók, ott új világ veszi kezdetét. Keresztény-muszlim világ jön létre, folyamatosan zsugorodó keresztény iránnyal. Erre nem lehet legyinteni – figyelmeztet Orbán.

Nem ismer olyan országot, amit spekulánsok naggyá és erőssé tettek volna, olyat igen, amit nyomorba taszítottak. Nyílttá vált a harc, mióta Soros Timmermanst állított a harc élére. Ők viszont meg akarják állítani a bevándorláspártiakat – mondja Orbán.

Orbán szerint antiszemita kommunisták támadják őket ellenzékből

Karácsony Gergelyről azt mondta: ha őt nem zavarja, hogy a „zsidókat listázó” jobbikos képviselővel való együttműködés elfogadhatatlan, nem főpolgármesterként kellene indulnia, hanem „elkullogni a kertek alatt”.

Szerinte a magyar ellenzék bevándorláspárti politikusok gyülekezete, akiket Soros György és az európai bürokraták tartanak lélegeztetőgépen. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországon megtörténhetett a szocialisták és a szélsőjobb koalíciója, és „ez maga a politikai pornográfia”.

Orbán szerint a szegénység felszámolható

2010 óta egymillió ember tudott kitörni a szegénységből, és ezt az Unió írta rólunk, pedig „nem vagyunk a lieblingjeik” – dicsekedett a kormányfő. Szerinte a szegénység felszámolható, Magyarország az a hely, ahol mindenkinek jó lesz magyarnak lenni.

A kormányfő szerint egy kérdésre kell felelni, ha a magyarokról gondolkodunk. Ez pedig: az ország mai állapotát értelmezhetjük-e felemelkedéstörténetként. Fölfelé tartanak-e a magyarok. A válaszhoz a jelent a korábbi évtizeddel kell összevetni. 2009-ben, a baloldali kormányzás vége felé közös vagyonunkat, tartalékainkat és a jövő lehetőségeit is felélték. Azt mondta, Magyarországnak nemcsak válságkezelő csomagokra, hanem teljes megújulásra, új irányra van szüksége.

Szerinte most minden jó irányba halad,

a magyarok tovább élnek. A házasságkötések száma nő, a csecsemőhalandóságot csökkentették. A foglalkoztatottság is nő, a munkanélküliséget harmadára vágták. Az államadósságot is visszametszették 85 százalékról 11 százalékkal. A minimálbér is nőtt.

„Tíz év közös munkájának eredményeként a magyarok ismét hisznek közös jövőjükben.”

Orbán leszögezte: „Nemzetünk mintegy tíz év alatt talpra állt, visszavette az önrendelkezés jogát. Ezért röviden a válaszom: győzni fogunk és újra és újra győzni fogunk.” Hozzátette azonban, „Nem az jelenti a győzelmet, ha a pártunk nyer, az jelenti a győzelmet, ha az országunk nyer.”

Orbán azt mondta, nem „divatos ideológiák”, hanem a nemzet érdekében kormányoznak

Orbán Viktor azzal kezdte, hogy Hála és köszönet a Jóistennek és a munkásoknak, akik „tekerik a gazdaság biciklijét”, és azoknak is, akik tudták, hogy biztos munkahely és növekvő fizetés csak akkor van, ha a kormányzás világa is kiszámítható és rendezett. Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség

Megérkezett Orbán Viktor a pódiumra, vastapssal fogadta a fideszes közönség.

Balog Zoltán konferálta fel a kormányfőt. Soha rosszabb évet, mint a 2018-as volt, harmadszor is kétharmaddal nyertek, a gazdaság majd öt százalékkal nőtt. Ha összefüggést sejtenek, nem tévednek – mondta. Létezik mély összefüggés a politika és gazdaság között, az eredmények sohasem a vak szerencsének köszönhetően.

Mintegy 200 tüntető megérkezett a Lánchídhoz röviddel három óra előtt.

A Fiatalok a Demokráciáért által szervezett két tüntetés – a hídblokád, valamint a Hősök teréről indult menet – összeért a Lánchídon, ahol a tüntetők rögtönzött évértékelőt tartanak.

Ismét tüntet Budapesten a „Soros-lista” – így értékelte a vasárnapi demonstrációkat Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója újságíróknak. „Gyurcsány vezetésével, a szocialistákon át a Momentumig, Hadházy Ákos, Karácsony Gergely kéz a kézben a Jobbikkal adnak elő egy közös színjátékot” – fogalmazott Hidvéghi Balázs. Szerinte ezek a politikusok mind „feliratkoztak a Soros-listára” és mindannyian bevándorláspártiak.

A DK ki akarta rakni, hogy O1G, de a biztonságiak megakadályozták. Elzavarták őket a kordontól, most keresnek egy másik felületet. Hiába tették fel máshova, onnan is letépkedték a papírt a biztonságiak, arra hivatkozva, hogy magántulajdont rongálnak.

Fekete kordonnal zárták le a Várkert Bazár környékét Orbán évértékelője előtt. Bombakereső kutyákkal és a Valtonnal biztosítják az esemény helyszínét, amit hermetikusan lezártak a nyilvánosság elől.

Egy kisebb tüntető csoport a Hősök teréről elindult a Lánchíd felé, gyorsan haladnak, megpróbálnak az évértékelőig odaérni.

Pécset közös ellenzéki évértékelő tüntetést tartanak.

A Fiatalok a Demokráciért nevű civil szerveződés reggel 8 órától tüntet a Lándhídnál, terveik szerint éjfélig lezárják a hidat. Délután ellenzéki tüntetés indul a Budai Várból az Állami Számvevőszék épülete elé.

Bozóki András: Orbánt a hatalom igézete ejtette foglyul

FüHü

-

2019-02-10

0

Bozóki András: Orbánt a hatalom igézete ejtette foglyul

A politológus-professzor szerint az elmúlt száz évből hetvenet három meghatározó politikus uralt, a mostani rendszer azonban nem a 20. századi autoriter rendszerek receptjét másolja, hanem az elnyomás szelektív, társadalmi rétegekre szabott, kezdetben puhának tűnő, de egyre szigorodó formáit követi.

Ez a pragmatikus elnyomás azáltal tartható fenn, hogy erőteljes és egyoldalú propagandával társadalmi támogatást tud szerezni az éppen aktuális célcsoportokkal szembeni diszkriminációhoz. Az effajta eljárás első ránézésre esetlegesnek tűnik, de az akció végére mindig világossá válik rendszerszintű mivolta.

Bozóki Andrásnak a Mozgó Világ folyóiratban megjelent tanulmányát a hvg.hu ismertette. A professzor a Száz év talány – Horthy, Kádár, Orbán című írásában egyebek között azt hangsúlyozza, hogy Horthy Miklós a királyt, Kádár János a forradalmat, Orbán Viktor pedig a rendszerváltást árulta el. Orbán fordulatai ismertek, 93-94 táján liberálisból konzervatív lett (ma már a konzervativizmustól is elszakadt, nacionalista, etnicista, populista lett), a második fordulat 2003-ból való, ez szervezeti fordulat, ekkor módosult a Fidesz alapszabálya, Orbán egyeduralkodó lett pártjában. A harmadik fordulat a közelmúltból, 2010-ből való, Orbán elkezdte lebontani a liberális demokráciát.

Hármójuk közül a professzor szerint csak Orbán használta fel hatalmát maga és családja meggazdagodására. Nagy különbség közöttük, hogy Horthy távol tartotta magát a napi politizálástól, Kádár a fontos kérdésekben maga döntött már, de Orbán az, aki folyamatosan a frontvonalban van, minden hatalom nála összpontosul.

A titkosszolgálatok hosszú árnyéka

FüHü

-

2019-02-06

0

„Bár mind a román baloldal, mind a jobboldal prominens politikusai között ott találjuk a volt titkosszolgálat, vagy annak valamelyik utóda embereit, érdekes módon eddig ez nem számított tömegeket megmozgatni képes témának, sem pedig a közszereplői karrier akadályának.” – Ara-Kovács Attila Diplomáciai jegyzete

Furcsa politikai cirkusz van kibontakozóban Romániában, bár aligha fog meglepni bárkit is, ha az indulatok pár nap után új témát keresnek és találnak majd maguknak. Egy erdélyi kötődésű román politikus nemrég PLUS néven új pártot alapított. A napokban Kolozsvárra utazott, ahol egy konferencia keretében a magyar-román együttélés kihívásaival, illetve a közös célok azonosításával foglalkoztak. Az egyébként sikeres rendezvény utóéletét egy leleplező cikk zavarta meg, melyben a szerző, Marius Oprea azt fejtegette, hogy a PLUS alapítói között olyan volt állambiztonsági (Securitate – a ceauşescui időszak hírhedt titkosrendőrsége) tiszt is volt – illetve annak rokonai –, aki az ő meghurcoltatásában, kihallgatásában is részt vett.

Aki ismeri Romániát, azt meglepte, hogy a leleplezés ekkora port vert fel, nem csak román, de magyar részről is. Elvégre egyáltalán nem példa nélküli az eset, ráadásul a leleplezett volt állambiztonsági tiszt, Alexandru Iordache 1992 óta egy jól menő kolozsvári ügyvédi cég tulajdonos-vezetője, a politikába eddig nem ártotta magát. Igaz, minden jel arra utal, hogy múltja természetes kapcsolatot teremtett közötte és az új titkosszolgálat (SRI) között, s bár arról nincs információ, hogy ismét alkalmazták volna az egykori őrnagyot, az tény, hogy egy nemrég megjelent publikációjában, a volt Securitatét inkább legitim profi intézménynek, semmint politikai bűnözők testületének tartaná.

A PLUS-t tehát azzal vádolni, hogy az okkal elátkozott Securitate által alapított párt lenne már csak azért is furcsa túlzás, hisz az ország jelenlegi – szinte valamennyi pártot megjárt – külügyminisztere, önmaga által is elismerten 1989 előtt nem csak fontos külügyi, de belbiztonsági funkciókat is betöltött. Arról nem is beszélve, hogy az erdélyi magyar katolikus egyház – egyébként igen tehetséges – mai főjogásza volt az egyik legundorítóbb magyar besúgója a Securitaténak.

Ha csak egy kicsit is elemelkedünk a most folyó vitáktól s megpróbálunk a múlt helyett némileg a jelen perspektívájából megítélni a helyzetet, gyorsan átlátható, hogy mi táplálja az indulatokat s mi az, amiben a PLUS kihívást jelenthet, teljesen függetlenül egyes tagjainak nem épp makulátlan múltjától s az ezzel kapcsolatos jogos morális felháborodástól. Egy ilyen perspektívából kitűnhet: kinek jó és kinek nem, ha elindul egy olyan párt, mely különös hangsúlyt fektet az erdélyi realitásokra.

Romániában egyébként némileg hasonló pártfragmentáció megy végbe, mint Magyarországon: a hagyományos pártok ideológiai, érzelmi és program muníciói kimerültek, egyetlen nagy moloch-párt ragadta magához a kezdeményezést, nem politikai és még csak nem is ideológiai eszközökkel, hanem maffiamódszerekkel, vagyis az anyagi összefonódások-lekötelezettségek és pozíciók révén, no meg vaskos populizmussal tartva egyben támogatóinak táborát. Ez nem egy jobboldali, hanem éppenséggel egy baloldali párt, a Szocialista Internacionálé, valamint az Európai Parlament S&D frakciójának tagja – egyébként pont olyan populista-nacionalista politikát folytatna, mint a Fidesz, mellyel egyébként kitűnő kapcsolatokat ápol –, és ha kétharmada lenne, illetve hozzá tudott volna nyúlni a demokratikus intézményekhez, akkor ott is nagyjából a magyarhoz hasonló rendszer működne. A Román Szociáldemokrata Párt számára első pillantásra nem feltétlenül előnytelen a PLUS megjelenése, hisz az tovább darabolja az amúgy is nagyon megosztott ellenzéket. Ugyanakkor mégis kihívás, hisz a szocdemektől elpártolók, illetve azok az erdélyi románok, akik kifejezetten egy erdélyi román párt hiánya miatt nem tudtak eddig kire és mire szavazni, most megtalálhatják benne a helyüket.

Órománia és Erdély távolodni látszik egymástól, legalábbis a politikai kultúra terén mindenképp, s ennek már évekkel korábban erdélyi románok is hangsúlyt adtak. A választásokon a Kárpátokon túli területek szinte kivétel nélkül bevörösödnek – ott a baloldal testesíti meg azt, amit itt a Fidesz –, míg Erdély bekékül. Ez utóbbiban egy sokkal nyugatosabb kultúra dominálja a politikai teret, sőt, meglepő módon az etnotradícionalitásban bennrekedt vidékei is inkább ezt a nyugatosodást támogatják annak dacára, hogy például a Székelyföld kulturálisan sokkal közelebb áll Románia más, elmaradottabb régióihoz, mint a Nyugathoz. A PLUS, azáltal, hogy az eddigi román pártokhoz képest sokkal nagyobb hangsúlyt kap programjában a román-magyar együttélés „finomhangolása”, nyilvánvalóan nem csak a magyarokat kívánja megszólítani, hanem azokat a románokat is, akiket megrémít az utóbbi évek politikai hisztériája, mely perspektívaként inkább a Kelet-Balkánon jelöli ki Románia helyét és nem az unión belül, annak szerves részeként.

Egyébként igaz az, hogy Magyarországon, miként Óromániában is a magyar-román normális együttélési és összefogási kezdeményezések teljességgel ötödrangúnak számítanak, politikai tőkét nem képviselnek; de Erdélyre épp ennek az ellenkezője igaz. Különösen most, miután a Fidesznek befeküdt RMDSZ gyakorlatilag elveszítette hajdani politikai befolyását. A PLUS alapítója, Dacian Cioloş jól érzett rá erre, ám neki is be kell látnia, hogy efféle üzenetei kizárólag Erdélyben találnak majd hálás fülekre. Ott viszont nagyon is. Az RMDSZ-ből kiábrándult magyarok akár tömegesen inkább rá fogják adni szavazataikat, semmint egy olyan magyar pártra, melynek vezetői Orbán Viktor személyes kitartottjai. Következésképp az RMDSZ-nek egyáltalán nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a PLUS sikeres legyen.

A magyar párt egyébként – nem függetlenül attól, hogy milyen kapcsolatokat ápol Budapesttel – bár magát polgáriként és jobboldaliként aposztrofálja, most épp a szocdem kormány szekerét tolja. Persze tudjuk, a maffiakötelékek nem bonthatók meg oly könnyen, mi több: büntetlenül sem.

És akkor még nem beszéltünk a jobboldali, hol nacionalista, hol liberális – hol pedig egyszerre mindkét – színben tündöklő jobboldalról, mely eddig méltán tekintette igazi otthonának Erdélyt. E hosszan agonizáló pártok számára a PLUS – feltéve, hogy sikeres lesz – akár a kegyelemdöfést is jelentheti.

Bár mind a román baloldal, mind a jobboldal prominens politikusai között ott találjuk a volt titkosszolgálat, vagy annak valamelyik utóda embereit, érdekes módon eddig ez nem számított tömegeket megmozgatni képes témának, sem pedig a közszereplői karrier akadályának. Például a korábbi köztársasági elnök, Traian Băsescu zavaros titkosszolgálati múltjával mindenki tisztában volt már az első pillanattól fogva, ahogy megjelent a politikai horizonton, ám ez mégsem hátráltatta pályáját, s maradéktalanul kitöltötte intrikákban bővelkedő mindkét elnöki ciklusát.

Mindemellett persze Dacian Cioloş lehetett volna óvatosabb is, amikor pártalapításba kezdett. Eddigi működése alapján – volt miniszter, aztán miniszterelnök, végül hazája uniós biztosa – inkább egy tisztességes agrárszakembernek számít s nem profi politikusnak. Ennek is betudható óvatlansága. De hát e történet a legjobb példa rá: Romániában még harminc év után sem lehet úgy politikai pástra lépni, hogy az ember pályájára olykor rá ne vetülne a Securitate hosszú árnyéka.

Politico: Timmermans célpontjai

FüHü

-

2019-02-04

0

Franz Timmermann, az európai szociáldemokraták elnökjelöltje fő fegyverként az Orbán Viktor elleni küzdelmet választotta az EP-választásokra. Szerinte a szélsőjobbot segítheti hatalomra Brüsszelben, ha bárki a jobboldali riválisra, Manfred Weberre, illetve a Néppártra szavaz. Timmermans, aki jelenleg Juncker első helyettese, a jelek szerint azzal akarja leginkább támadni konzervatív vetélytársát, hogy az túl elnéző a magyar kormányfővel, és mindazokkal, akik illliberális nézeteket hangoztatnak a pártcsaládon belül. Kijelentette, hogy a maga részéről soha nem paktálna le a szélsőséggel, még ha ezen múlik a tisztség elnyerése is. Megjegyezte, hogy riasztó irányzatokat tapasztal az EU-ban, illetve több tagállamban, és jó volna, ha mindenki felismerné a veszélyt.

A portál hozzáteszi, hogy ha az előrejelzések szerint a két nagy frakció – elegendő képviselő híján – nem tud újból többségi koalíciót alkotni, ezért rákényszerülhet, hogy a jobboldal szélén keressen támogatást. Ideértve a lengyel PiS-t, valamint a flamand szeparatista pártot. Timmermans úgy látja, hogy a Néppárt és Weber megalkudott Orbánnal, az pedig egyben Kaczynski elfogadását is jelenti. Márpedig a szélsőjobb vissza akarja forgatni a történelem kerekét. Lengyel diplomaták ugyanakkor azzal vádolják a politikust, hogy az a Bizottság alelnökeként pontosan kampánymegfontolásokból forszírozza a jogállami eljárást Varsó ellen.

Timmermans arra emlékeztetett, hogy a szélsőjobb sikere nagyban függ attól, miként kezeli Európa a migránskérdést, amelyet a jobboldal a maga javára igyekszik manipulálni, kiaknázni. Csakhogy – tette hozzá – ha Olaszország úgy érzi magára maradt a bevándorlók ügyében, ezért nem az EU a felelős, hanem Salvini barátai: Orbán és Kaczynski. Azt meg külön aggasztónak nevezte, hogy az olasz vezetés nap mint nap támadja Franciaországot, Macront.

Orbán azért nem megy el az EP ülésére, mert az szerinte a bevándorláspártiak kampányeseménye

FüHü

-

2019-01-25

0

Orbán azért nem megy el az EP ülésére, mert az szerinte a bevándorláspártiak kampányeseménye

Orbán Viktor a rádióban ma is az állítólagos Soros-tervről beszélt, szerinte ennek a része, hogy az Európai Parlament a jogállamisági előírások betartásához köti az uniós támogatások kifizetését. A kormányfő szerint a Soros terv bevallott célja, hogy minél több migránst hozzanak Európába.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában kampányeseménynek nevezete, hogy a jövő héten újra Magyarország lesz a téma az Európai Parlamentben. Azt mondta, mindig ott van, ahol a magyar nemzeti érdekekért kell harcolni, de ezen a vitán nem vesz részt, mert a bevándorláspártiak kampányeseményét nem fogja segíteni. Ha egy vitának nincs tétje, nem kell benne részt venni, az csak egy Soros György féle szeánsz lesz. Öt hónap múlva ezek az emberek sehol sem lesznek már, ő pedig nem segíti a bevándorláspárti EP-képviselők kampányát.

Orbán: Soros az Európai Bizottságot is el akarja foglalni

Sorosnak erős képviselete van az EP-ben – mondta Orbán azzal kapcsolatban, hogy új szakaszba lépett a Stop Soros törvény, vagyis a civil szervezetek korlátozása miatt indított kötelezettségszegési eljárás. A baloldal Timmermanst akarja a Bizottság élére, aki Soros embere, vagyis Soros az Európai Bizottságot is el akarja foglalni. Soros az európai intézmények nyílt elfoglalására és uralására törekszik.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament a jogállamisági előírások betartásához köti az uniós támogatások kifizetését, Orbán kifogásolta, hogy az ellenzéki EP-képviselők támogatták a javaslatot.

Szerinte a javaslat „elég primitív”, a jogállamiságot megítélő testületben „mindenféle személyek” ülnének. Miután egyetértésben kell elfogadni a javaslatot, ebből nem lesz semmi, de amúgy is ellentétes egy ilyen lépés az Unió jelenleg érvényes szabályaival. Minden tagállam beleegyezése kellene hozzá, márpedig ő ezt a szabályt nem fogja elfogadni.

A civil szervezetek uniós támogatásának növeléséről, „a Soros-féle NGO-knak” szánt pénzek megháromszorozásáról azt mondta, hogy ezzel a Soros-tervet hajtják végre, a migránsok beengedését.

Orbán szerint a magyar gazdaság jól teljesít

Orbán szerint lehet arról beszélni, hogy ki milyen rangsorban helyezkedik el a gazdaságok között, de a legfontosabb, hogy a befektetők egyik kedvence. Magyarország ma a világ tíz legjobb országa közé tartozik befektetés szempontjából. A magyar gazdaságpolitika serkentő, a fő cél nem önmagában a négyszázalékos növekedés, hanem az, hogy az unió átlagos növekedését minden évben két százalékkal haladja meg a magyar gazdaság.

Orbán úgy véli, kiváló emberek dolgoznak a kormányban, és Matolcsy György is az. A legnehezebb dilemma szerinte, hogy lehetne gyorsan csökkenteni az államadósságot – két év alatt le lehetne vinni a jelenlegi 71 százalékról 50 százalék közelébe -, de akkor nem lehetne gazdaságfejlesztésre költeni.

Orbán hangsúlyozta, a demográfiai problémát nem migrációval kell megoldani

A meghatározó döntése az volt a nemzeti konzultációnak, hogy a demográfiai problémát nem migrációval, hanem családpolitikával kell megoldani, mondta Orbán, majd hozzátette, hogy Novák Katalin államtitkár egy hosszú és drága akciótervet alakított ki, amit nem lehet egyszerre megvalósítani.

A gyerekvédelem a legfontosabb, ez szívkérdés – mondta Orbán. Ezért fölkérte Gulyás Gergelyt, hogy rakjon össze egy koncepciót a gyerekvédelemmel kapcsolatban.

Vannak szerinte olyan elemei a családpolitikának, amiket érdemes alkotmányos szinten rögzíteni, de túl sok részletet nem akar bevinni. Más kormányok is jöhetnek, ezért nem jó, ha szűkre szabja a mozgásterüket az alkotmány, de az alapvető dolgokat rögzíteni kell.

Orbán: Andy Vajna távozása komoly veszteség

A rádiós beszélgetés végén Orbán azt mondta, hogy Andy Vajna magasról tett a pártpolitikára, szerette a hazáját. Nagyszerű ember volt, a távozása komoly veszteség.

Arany kutyagumi – Déli kávé Szele Tamással

Szele Tamás

-

2019-01-24

0

Arany kutyagumi – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, valódi polgárember kávézás közben legszívesebben a kultúráról beszélget. Ennek apropója is van, ugyanis a héten volt a Magyar Kultúra Napja, melyről úgy tűnt, pártunk és kormányunk megfeledkezni látszik, de ez puszta káprázat: igenis sokat tesznek ők szellemi életünkért, annak támogatásáért, felemeléséért, akkora műbarátok, ahogy Petőfi mondaná a Helység Kalapácsában, „mint az izé”.

Ott vannak például rögtön a kultúrnapi elismerő oklevelek. Ez egy nagyon szép és főleg takarékos szokás, kap a delikvens egy igen szép, nemzeti színű keretes papírlapot, melyen ékes szavakkal megköszönik eddigi tevékenységét és további hasonlókra buzdítják: aláírja egy államtitkár, át lehet venni, kap egy pohár pezsgőt, és kész. Mondjuk kicsit hasonlít a Munka Vörös Zászló Érdemrendre, mert pénz nem jár vele, csak a szégyen, de pont jó így, főleg, ha tudjuk, hogy idén többek között Nyerges Attila kapott ilyent, aki arról nevezetes, hogy ő az Ismerős Arcok énekese.

Mondjuk a zenekarról nekem magamnak lesújtó a véleményem, úgy zenei mint szövegi világuk bonyolultsága vetekszik egy kőbaltáéval, de hát maga a műfaj, vagyis a „nemzeti rock” ilyen: vegyünk egy lakodalmas bandát, egy kemény basszust, egy erős ritmusszekciót és harmincas évekbeli olvasókönyvet, aztán már meg is van és párásodnak a tekintetek a honfibútól. Senkit sem zavar, hogy három akkord, ez ilyen. A Sex Pistols hozzájuk képest Tátrai-vonósnégyes. Hogy aztán Nyerges úr mihez kezd az oklevelével, az kérdéses, tényleg érdemesebb bekeretezni, üveg alatt falra tenni, ugyanis – papírcsákónak kicsi, papírhajónak kemény.

Azonban a műpártolás nem csak ennyi

A nagylelkű, szeretett vezetők mintegy magukhoz emelik az alkotásokat, főleg a festményeket, szobrokat, hasonló csecsebecséket, irodájukban állítják ki, otthonukban helyezik el őket (ugye, ez egy szonettel vagy egy kulcsregénnyel kicsit furán nézne ki), és így is kimutatják, mennyire becsülik a műtárgyakat. Vagy ha ők nem mutatják ki, kimutatja a becsüs. Vegyük rögtön az érzékeny lelkéről, finom hangulatairól ismert Hoppál Péter esetét.

„Letétbe megkapta két Kossuth-díjas magyar festő alkotását Hoppál Péter, amivel maga a fideszes országgyűlési képviselő dicsekedett lelkesen a Facebookon. A sajátos műgyűjtési módszerrel megszerzett festményeket a Janus Pannonius Múzeum helyezte el a kormánypárti politikusnál, hogy „felékesítse” a tárgyalóját.

„Pécsi országgyűlési képviselői tárgyalóm frissen felékesítve Keserü Ilona és Lantos Ferenc festményeivel” – írja keddi Facebook bejegyzésében Hoppál Péter. Csakhogy a fideszes országgyűlési képviselő azzal folytatja posztját, hogy mindezért köszönet a Janus Pannonius Múzeumnak, akik letétbe helyezték hozzám e remekműveket.” (HVG)

Jó, hát a letétnek ezer formája van, bizonyára adott némi anyagi garanciát, annak bizonyságául, hogy míg nála vannak a képek, nem esik bajuk.

Dehogy adott

A HVG hosszas kérdezősködés után megtudta, hogy habár „régóta bevett gyakorlat, hogy egy közgyűjtemény műtárgyat ad tartós megőrzésre egy közhivatal, kulturális intézmény vagy közjogi méltóság, például vezető pozícióban lévő tisztségviselő rendelkezésére, és ezt szívesen teszik olyan művek esetén, amelyek bemutathatósága a múzeumi keretek között nem biztosított jelenleg”, Hoppál mester ebben a kitüntetésben díjmentesen részesült.

Kérem, ez esetben holnap leszaladok Pécsre, tessék kinyitni a raktárat, körülnéznék kicsit, már nagyon unom, hogy olyan kopárak a falak itthon, készítsenek nekem elő valamit vagy Dürertől vagy, ha van, valamelyik németalföldi mestertől, Bruegheltől, Boschtól, mit tudom én, nem vagyok nagyigényű. Esetleg szóba jöhet valami ógörög szobor, reneszánsz kisplasztika, sótartó Cellinitől, egyéb bizsu… hogy az nekem nem jár?

Már miért?

Csak, mert nem vagyok közjogi méltóság? A Hoppál sem az. Hoppál képviselő, mint ilyen, közjogi tisztségviselő, közszereplő, de nem méltóság. Sőt, még én is lehetek ilyen, ha megválasztanak, Hoppál sem a Parlament kupolatermében született, egy törvényjavaslattal a kezében. Tessék nekem megelőlegezni a bizalmat, vagy meglesz magukról a véleményem.

Ja, akkor sem? Hát, pedig szépen kértem…

Orbán, a puritán

De meg is értem, ha én nem kapok műkincseket szép szóra, most nagy a keletjük. Orbán Viktor puritán várbéli irodájához adataink szerint 34 festményt és 4 szobrot kölcsönöztek ki a Szépművészeti Múzeumból. A szőnyegeket meg az Iparművészeti Múzeumból hozták ki. Most Tisza István bútorait nem is firtatom, de álljon itt a műtárgyak teljes listája, az Átlátszó nyomán: mindenki beláthatja, hogy ennyi díszítésre mégis szükség van egy igazán puritán irodába, ezek nélkül olyan barokkos lenne…

Festmények

Bogdány Jakab: Virágcsendélet papagájjal (olaj, vászon, 71 x 94,5 cm)
Böhm Pál: Tájkép (olaj, vászon, 75,5 x 101 cm)
Brodszky Sándor: Esztergom és vidéke (olaj, vászon, 132 x 216,5 cm)
Czigány Dezső: Asztali csendélet almákkal (olaj, vászon, 58 x 51,3 cm)
Egry József: Csónakosok (pasztell, vászon, 70 x 86 cm)
Feszty Árpád: A szentkorona elrejtése 1849-ben (olaj, vászon, 36 x 60,5 cm)
Greguss Imre: Vörössipkások Szolnoknál (olaj, vászon, 181 x 130 cm)
Györgyi Giergl Alajos: Mária templomba menetele (olaj, vászon, 41 x 86 cm)
Hegedűs László: Vérszerződés
Ismeretlen festő: Balatoni táj Badacsonnyal és ménessel (Betyártanya)
Ismeretlen festő: Vác látképe
Ismeretlen festő: Deák Ferenc arcképe (másolat Györgyi Alajos után)
Jakobey Károly: Visegrád
Keleti Gusztáv: Folyóparti táj (olaj, fa, 32,5 x 54 cm)
Kunwald Cézár: Tisza István (olaj, vászon, 142 x 112 cm)
Kunwald Cézár: Csendélet (olaj, vászon, 102 x 89 cm)
Ligeti Antal: Táj folyóval (olaj, vászon, 35 x 56 cm)
Ligeti Antal: Fiume (olaj, vászon, 137 x 203 cm)
Márffy Ödön: Virágcsendélet (olaj, vászon, 50 x 60 cm)
Márffy Ödön: Gyümölcscsendélet (olaj, vászon, 65 x 81 cm)
Márton Ferenc: Hargita (olaj, lemezpapír, 74 x 51 cm)
Mednyánszky László: Erdő széle
Mihalik Dániel: Kiöntött a Zagyva (olaj, fa, 23 x 32,5 cm)
Réti István: Kossuth Lajos képmása (olaj, vászon, 255 x 163 cm)
Rubovics Márk: A Vág torkolata a nagy Dunába (olaj, vászon, 31 x 65 cm)
Schallhas Károly Fülöp: Erdős tájkép (olaj, vászon, 59 x 79,5 cm)
Spányik Kornél: Mátyás király (olaj, vászon, 168 x 92,5 cm)
Stetka Gyula: Kamermayer Károly arcképe (olaj, vászon, 255 x 162 cm)
Szamossy László: 48-as törzstiszt (olaj, vászon, 89 x 69,5 cm)
Telepy Károly: Tájkép alakokkal (olaj, vászon, 98 x 137 cm)
Várady Gyula: Sümegi várrom (olaj, lemezpapír, 49,5 x 69 cm)
Vaszary János: Gyümölcscsendélet / Dinnyés csendélet (olaj, vászon, 73,5 x 97,3 cm)
Vidra Ferdinánd: Pannonia (olaj, vászon, 285 x 185,5 cm)
Wittich Eperjesi Károly: II. Rákóczi Ferenc arcképe (olaj, vászon, 76 x 63 cm)

Szobrok

Beck Ö. Fülöp: Tisza István (bronz, 64 cm)
Cser Károly: Szent István
Kisfaludi Strobl Zsigmond: Kardját néző huszár (bronz, 42 cm)
Róna József: Az idős Kossuth Lajos (bronz, 73 cm)

Ez, kérem, az igazi műpártolás, ennyi szépség között nem is lehet mást, mint kiváló döntéseket hozni. Vagy nem. Természetesen ezek is ingyen kerültek az egyszerű, fehér falakra, illetve közéjük. Ennek nincs ára, a Szépség ideálja megfizethetetlen, kérem szépen.

Főleg, ha nem is akarunk érte fizetni.

Én csak egy dolgot hiányolok a falról, hogy tökéletes legyen az iroda.

Egy bíborszín falvédőt, nemzetiszín szegéllyel, amire egy autentikus népművész színarany cérnával felhímezné:

„Hej, irodám puritán
nincsen benne tulipán
csak pár festmény, tubicám
arany kutyagumi tán”

Ez méltóképp feltenné a koronát a műre.

Orbán környezetéé az MKB Bank többsége

Bak Mihály

-

2019-01-15

0

Tulajdonosi átrendeződéssel a miniszterelnök közvetlen üzleti körébe került az MKB Bank 81,5 százaléka, Mészáros Lőrinc vezetésével. A váltás összefügghet a Matolcsy-klán NHB Bankjának megrendülésével.

Tegnap este közölte az MKB Bank Zrt., hogy a benne lévő 32,9 százalékos részvénycsomagot megvette Szíjj László, a Duna Aszfalt építőipari cég tulajdonosa. Szíjj László is az Orbán Viktort repülőutakon gyakran elkísérő személyek egyike.

A további nagy részvénycsomagok: a Mészáros Lőrinc-féle Metis tőkealap 35 százalékkal és 13,6 százalék a Mészáros házaspár tulajdonolta Rkofin befektetőalap.

Ezzel a hányatott sorsú

MKB 81,5 százaléka Orbán közvetlen baráti-üzleti érdekkörébe került.

A most gazdát cserélt csaknem egyharmados pakett eddig se volt valami túl távoli a jelenlegi hatalomtól, de egy másik szálon. Ezt a csomagot Matolcsy György jegybank-elnök unokatestvére, Szemerey Tamás birtokolta áttételes tulajdonosként két cégén keresztül.

Aligha véletlen ez a részvénycsomag-váltás. December közepén tudatta a Magyar Nemzeti Bank, hogy

megrendült a Növekedési Hitelbank (NHB) rövid távú likviditása

(vagyis a betétesek rendelkezésére álló, azonnal kifizethető összeg mennyisége), ezért a 7 millió forint feletti kifizetéseket 30 napra megtiltotta. Továbbá felügyeleti biztost rendeltek ki, és az MNB egyidejűleg felszólította a bank vezetését és többségi tulajdonosát arra, hogy tegye meg a likviditási helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket.

Az NHB többségi tulajdonosa történetesen Szemerey Tamás, aki valószínűleg az NHB konszolidációjába vonja be az MKB-beli részesedése árát. A kényszereladásra utalhat az is, hogy Szemerey cégei ezzel csak alig bő fél évig voltak résztulajdonosai az MKB-nak (az üzletrészt Szemerey Balog Ádám MKB-vezérigazgatótól vette meg tavaly júliusban).

Az MKB korábban a német Bayerische Landesbank (BayerLB) tulajdonában állt, de az anyacég mélyen elmerült az amerikai eredetű ingatlanjelzálog-kötvények mérgezőnek bizonyuló üzletében. Őt a német állam mentette meg, elvárva viszont a stratégiailag nem fontos érdekeltségek eladását. Ez többek között az MKB, amely viszont a hazai devizahitelezésben vállalta túl magát: a magyar állam mentesítette mintegy 300 milliárd forint rossz kölcsöntől, átvéve a bankot.

Ezután került sor a privatizációra 2016-ban, amelynek sorában azóta se ismert tulajdonosú – a világ túlfeléig nyúló – cégek szereztek tulajdont, ismeretlen összegért és meglehetősen áttekinthetetlenül. Eközben lett az egyharmados pakett tulajdonosa a Matolcsy MNB-s alelnöki székéből az MKB élére repülő Balog Ádám – szintén nem világos, milyen forrásból; a gyanú szerint maga a bank kölcsönéből.

Időközben pedig Mészáros Lőrinc a megszerzett tőzsdei cégek (Konzum Nyrt., Metis tőkealap) bevonásával lett az MKB meghatározó tulajdonosa.

Az MKB egyik XXI. századi példája a klasszikus eredetitőke-felhalmozási történeteknek, hogy „csak az első egymilliót ne firtassuk!”. Erre utal Balog Ádám tavaly májusi nyilatkozata, amelyben azt válaszolta a tulajdonosi körre vonatkozó kérdésre, hogy

„Felejtsük el, ki vásárolta meg a bankot és ki a tulajdonos”.

(Mostanra kevesebb, mint 10 százaléka van az ismeretlenek kezében lévő Eirene Magántőkealapnak.)

A kitisztítást, bizalomerősítést szolgálja (a tőkebevonáson túl) az MKB egy részének tőzsdére vitele, amelyről e héten dönthet a bank közgyűlése. Balog idézett nyilatkozatában 20-30 százalékot említett a börzére bocsátási részesedésként.

Orbán tervét is befolyásolhatja a Brexit-szavazás

Bak Mihály

-

2019-01-14

0

Orbán tervét is befolyásolhatja a Brexit-szavazás

Kedden szavaz a brit parlament a Brexitről, s jelenleg nem látszik hozzá a többség. Az események egyik lehetséges kimenetele a bennmaradás. Május közepén EP-választás 46-tal kevesebb helyért, ami az erőviszonyok átalakulásába is beleszólhat.

Szinte kétségbeesett tónusú cikket írt a vasárnapi Sunday Expressben Theresa May. A miniszterelnök a keddi parlamenti Brexit-szavazás előtt azzal szembesítette népét, hogy annak – szerinte – legfontosabb pillanata lesz ez a háború óta.

A tét az, hogy megkapja-e az EU-val kidolgozott egyezség a többséget. Decemberben May kérte a megméretés elhalasztását, mert egyértelmű volt: saját koalíciós oldala se áll mögötte elegendő arányban.

Leegyszerűsítve a helyzetet: a kilépéspártiaknak kevés, puha az alku, mert az szerintük túl sok kötelezettséget róna Nagy-Britanniára – 2020 végéig lényegében minden maradna a mostani. Fizetnék a tagdíjat, és a munkaerő is szabadon áramlana, márpedig a kilépéspártiak elsődlegesen éppen a kelet-európaiak milliói miatt szavaztak a Brexitre. A maradni akarók pedig tartanak a gazdaság visszaesésétől, különösen ha az a toryk soraiban is sokak által pártolt kemény Brexittel történne. Ha a May-tervet most megszavazzák, de 2020-ban se sikerül megoldást találni a nyitott kérdésekre, akkor mégis be kellene vezetni a határ- és vámellenőrzést az ír-északír határon is.

Ezt viszont sem az írek, sem May koalíciós partnere, az északír unionista párt, a DUP nem fogadja el. A toryk is megosztottak a kompromisszum nélküli és az önkorlátozásos kilépés között. (A toryknak 2017 óta csak a DUP-val együtt van többségük a parlamentben.)

Ha kedden elbukik az egyezség, akkor

a legvalószínűbb, hogy May lemond,

és új választások lesznek, amit a Munkáspárt is szorgalmaz.

A miniszterelnök ezért idézett cikkében azt kéri, hogy mint legjobb megoldást támogassa a parlament az uniós Brexit-megállapodást.

A kilépés kitűzött dátuma március 29-e, ekkor telik le az erről szóló dokumentum átadásától számított két év (a 2016-os népszavazáson, mint tudjuk, szűk, 52 százalékos többsége lett a távozásnak).

Időközben azonban a legkülönfélébb számítások láttak napvilágot arról, hogy ha a parlament elveti az uniós egyezséget a kilépés szabályairól, akkor a „no deal Brexit” következtében harmadik féllé visszaminősülő Britanniának mivel kell szembe néznie. A vámellenőrzéssel

több tízkilométeres sorok a visszaálló határokon, áruhiány az importtermékek elmaradása miatt, brutális áremelkedés egy sor árunál, csomagoló cégek, végeredményben visszaeső gazdaság.

Az ország kivitelének nagyjából 60 százaléka az EU-ba irányul, fordítva ez az arány sokkal alacsonyabb.

Ennek nyomán mára megfordult a lakosság véleménye is: többségben vannak azok, akik mégse lépnének ki.

Egyre nő az újabb népszavazás kiírásának lehetősége is, aminek érdekében sorompóba állt Tony Blair egykori Labour-párti miniszterelnök. Elődje, John Major (Konzervatív Párt) a kilépés elhalasztását, a probléma megoldásának kitolását támogatja, a népszavazást politikai haszonszerzésből kiíró (az elvetésben bízó, majd az eredmény ismeretében lemondó), maradáspárti tory kormányfő, David Cameron May álláspontja mellett áll ki.

Van olyan fogadóiroda, amely arra teszi oddsát, hogy 65 százalék a valószínűsége az ország bennmaradásának.

De miért is fontos mindaz, ami a következő hetekben történik a csatornán túl? Május 23-26. között az Európai Unió minden tagállamában megtartják az Európai Parlament következő összetételét meghatározó választást. Addig Britanniának egyértelmű helyzetbe kell kerülnie: kívül vagy bévül? Az időszűke nem ad tág mozgásteret az országnak, ha a kemény vagy puha Brexit kérdésére nem adnak választ március végéig, akkor az ország bennmarad a közösségben és meg kell tartaniuk a választást.

Ellenkező esetben

a 73 brit képviselő kiesik az Európai Parlamentből.

Erről tavaly nyáron döntöttek. Ennek értelmében az eddigi 751 fős (750+az elnök) törvényhozás 46-tal 705-re csökken. Az új felállásban egyik ország se veszítene, noha Nagy-Britanniának – mint írtuk – most 73 képviselője van. Az arányokat mutatja a következő ábra.

Magyarország tehát változatlanul 21 képviselőt küldhet az EP-be, hasonlóan több más taghoz.

A szigetország europolitikusainak többsége három frakcióban ül.

A toryk zöme (19) az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) negyedét teszi ki, olyan – a centrumtól jobbra álló – pártokkal, mint a Kaczynski-féle lengyel Jog és Igazságosság (PiS), a Svéd Demokraták és a flamand nacionalisták. Két tory ül a 218 fős Európai Néppártban (ide tartozik a Fidesz is). A harmadik nagy brit tömb a szocialisták és demokratáké (S&D): itt 20 munkáspárti található a 187-ből.

A brit megosztottságot mutatja, hogy a kilépést zászlajára tűző UKIP a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) tagja, a 43 közel fele, 19, az olasz populista (de semmiképp se jobber) 5 Csillaggal és a félnáci német AfD-vel egy csapatban. Vannak még britek (6) a zöldek 52-jében, a 68 tagú Guy Verhofstadt-féle liberális ALDE-ben (1), a szélsőbalos GUE/NGL-ben (52-ből 1) és a 34 fős szélsőjobbos Nemzetek és Szabadság Európájában (ENF), például az olasz Északi Ligával, a francia Marine Le Pen pártjával, az osztrák Szabadságpárttal (1). Igazi vegyes felvágott a függetleneké: itt görög újnáci és kommunista, valamint hasonlók társaságában van négy brit.

Látható tehát, hogy nem mindegy: mennek vagy maradnak a britek az EU-ban.

Utóbbi esetben (is) a Munkáspárt előretörése (és otthon minden bizonnyal kormányra kerülése) valószínűsíthető. Ha kilépnek, annak nagy vesztese az EFDD lenne, még úgy is, hogy nem zárható ki a frakció egyik markáns résztvevőjének, az AfD-nek térnyerése Németországban.

Ha végigfutunk a fenti ábrán, láthatjuk, hogy

néhány ország választásán különösen múlik

a kisebb EP-n belüli erőviszonyok alakulása.

A szabály az, hogy a mandátumoknak tükrözniük kell a népességi arányokat. Azzal, hogy hatnál kevesebb és 96-nál több képviselője egyetlen országnak se lehet. Ennek megfelelően a német részvétel nem változik, ahogyan a kisebb országok többségének mandátumszáma se.

Orbán álma, az etnocentrista „nemzetek Európája”

akkor rombolhatja leginkább a néppárti-szocialista többségű Európapárti fősodor meghatározó súlyát, ha ez a nagy népességű tagokban nyer teret. És különösen ha azokban, amelyek az eddiginél több képviselőt küldhetnek az EP-be.

Spanyolországban (+5 mandátum) a jelek szerint nem várható a szélsőségesek megerősödése, más a helyzet a „frontország” franciáknál (+5) és olaszoknál (+3). Mindkettőben forrongás tapasztalható. A „sárgamellényesek” tüntetése közepette az európai integráció szorosabbra fonásának egyik élharcosa, Emmanuel Macron meggyengülését láthatjuk, Olaszországban pedig a költségvetés ürügyén is zajlik a nálunk ismert hangulatkeltés az EU ellen.

Sok múlhat a lengyelországi folyamatokon is. Noha a legutóbbi önkormányzati választáson a nagyvárosokban teret vesztett a PiS, országosan változatlan többséget élvez Jaroslaw Kaczynski szélsőjobb pártja.

Az a PiS, amelynek belügyminisztere Matteo Salvini belügyminiszterrel és miniszterelnök-helyettessel (Északi Liga) éppen a minap hirdette meg Varsóban a lengyel-olasz-tengelyt, azt ígérve, hogy ők ketten az „új európai tavasz hősei” lesznek. Az orbáni retorikát visszhangzó salvinik abban bíznak, hogy a zavarosban halászva sikerül megroppantaniuk az egységesülés erősítését az unióban. Ebbe szándékukon kívül beleszólhatnak a britek is.

Címke: Orbán Viktor

Lehet ügyeskedni az autóval

Az ingatlanpiac is meg fog bolondulni,

Világos: az apparátus egyáltalán nincs felkészülve a váratlan fordulatra

Kitől kapja a hitelt? Bizonyítani kell a hitelképességet?

Nézzünk már a naptárra!

Orbán: a legnagyobb győzelmek még csak most jönnek

A bevándorlás fegyverletétel, nekünk magyar gyerekek kellenek – mondja.

Ezért 7 pontos akciótervet jelent be.

A kommunizmussal és nemzetek feletti világkormánnyal riogatott

Orbán szerint antiszemita kommunisták támadják őket ellenzékből

Orbán szerint a szegénység felszámolható

Szerinte most minden jó irányba halad,

Megérkezett Orbán Viktor a pódiumra, vastapssal fogadta a fideszes közönség.

Mintegy 200 tüntető megérkezett a Lánchídhoz röviddel három óra előtt.

Orbán: Soros az Európai Bizottságot is el akarja foglalni

Orbán szerint a magyar gazdaság jól teljesít

Orbán hangsúlyozta, a demográfiai problémát nem migrációval kell megoldani

Orbán: Andy Vajna távozása komoly veszteség

Azonban a műpártolás nem csak ennyi

Dehogy adott

Orbán, a puritán

Festmények

Szobrok

MKB 81,5 százaléka Orbán közvetlen baráti-üzleti érdekkörébe került.

megrendült a Növekedési Hitelbank (NHB) rövid távú likviditása

a legvalószínűbb, hogy May lemond,

több tízkilométeres sorok a visszaálló határokon, áruhiány az importtermékek elmaradása miatt, brutális áremelkedés egy sor árunál, csomagoló cégek, végeredményben visszaeső gazdaság.

a 73 brit képviselő kiesik az Európai Parlamentből.

A szigetország europolitikusainak többsége három frakcióban ül.

Látható tehát, hogy nem mindegy: mennek vagy maradnak a britek az EU-ban.

néhány ország választásán különösen múlik

Orbán álma, az etnocentrista „nemzetek Európája”

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA