Kezdőlap Címkék Orbán Viktor

Címke: Orbán Viktor

Putyin kedvence Orbán grúz barátja

Madarat tolláról, Orbánt Putyin barátjáról… Mindez a CPAC rendezvényéről juthatott az eszünkbe, hát hogy is mondjuk finoman… így…

Irakli Garibasvili, Georgia miniszterelnöke, az egyetlen olyan politikus a budapesti CPAC rendezvényen, aki hatalmon van. A szélsőjobboldali republikánusok rendezvénye a bukott nagyságok árnyékában ülésezik Budapesten: Trump videó üzenet küld, de nem a Fehér Házból. Tucker Carlson, aki két éve nagy interjút készített Orbán Viktorral már nem a Fox televízió népszerű házigazdája, mert a tulaj, Rupert Murdoch kirúgta őt. Nem véletlenül: miután Trump elbukta a választást 2020-ban, Tucker Carlson azt állította, hogy csalás történt: a szavazógép hozta ki Bident győztesnek. A szavazógépet üzemeltető társaság beperelte a Fox televíziót, mely végül peren kívül több mint 700 millió dollárt fizetett ki, hogy elsimítsa a kínos ügyet, melynek során kiderült: Tucker Carlson maga is tudta, hogy hazudik amikor azt állítja, hogy a demokraták csaltak a választásokon, és csak így tudták legyőzni Trumpot. Sztárok híján Georgia miniszterelnöke lesz a díszvendég a CPAC konferencián, melyet Orbán Viktor lelkesen támogat az adófizetők pénzéből.

Embert barátjáról avagy kicsoda Irakli Garibasvili?

Sztálin elvtárs hazájában mindig is erős volt az oroszbarát érzés, akik függetlenségre vágytak, azokat a szovjet diktátor kiirtotta. A KGB kőkeményen képviselte Moszkva vonalát Tbilisziben. Eduard Sevardnadze először a helyi KGB főnökeként bizonyított, majd ő lett Georgia első embere mint Grúzia Kommunista pártjának első titkára. Innen emelte ki Mihail Gorbacsov, aki megtette őt a Szovjetunió külügyminiszterévé. Ketten együtt tárgyalták meg a rendszerváltást az amerikaiakkal az érintettek feje fölött. Georgia elnyerte függetlenségét, és politikailag kettészakadt: Moszkva barátaira és Washington barátaira. Az utóbbit Szakasvili, egy volt New York-i ügyvéd képviselte Tbilisziben, ahol az ország elnöke is volt. Jelenleg börtönben ül, mert hatalmon most Moszkva barátai vannak. Nem Irakli Garibasvili vezeti őket. Ő csak stróman. Az erős embert, Putyin nagy barátját Georgiában Bidzina Ivanisvilinek hívják. A dollármilliárdos oligarcha évtizedek óta meghatározó személyiség Georgiában, ahol ő alapította meg a Grúz álom pártot. Ennek képviseletében miniszterelnök Irakli Garibasvili, aki az oligarcha jótékonysági alapjánál kezdett el dolgozni miután befejezte tanulmányait Párizsban a Sorbonne egyetemen. 31 éves korában lett kormányfő Irakli Garibasvili, és ezzel Orbán Viktort is megelőzte, akinek 35 éves koráig kellett várakoznia erre. (1998)

Irakli Garibasvili ezt megelőzően belügyminisztere volt annak a kormánynak, melynek élén pártfogója, Ivanisvili állt. Belügyminiszterként átszervezte a biztonsági szolgálatot, amely meghatározó szerepet játszik Georgia politikai életében.

Irakli Garibasvili ugyan azt állítja, hogy célja Georgia NATO és Európai Uniós tagsága, de valójában Moszkva felé kacsingat. Georgiába, amely semmiféle szankciót sem alkalmaz Oroszországgal szemben, ezerszám érkeztek orosz munkavállalók és cégek. Ennek következtében Georgia föllendült, kereskedelme Oroszországgal jelentősen megnövekedett hiszen az oroszok részben így játszák ki a szankciókat.

Stratégiai együttműködés

Ebben állapodott meg Orbán Viktorral múlt októberben Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök. Ekkor már  nyolc hónapja  dúlt a háború Ukrajnában, melyet Putyin agressziója indított el februárban. Georgiának ebben vannak tapasztalatai: 2008-ban a grúz-orosz háborúban vereséget szenvedett, és elveszített két nemzetiségi tartományt, melyeket Putyin Oroszországhoz csatolt. Washington barátai Georgiában  most is hevesen tiltakoznak Putyin ukrajnai agressziója ellen. Mit tesz ilyenkor Putyin legjobb tanítványa Tbilisziben? Bevezeti az inoagent törvényt! Mit jelent ez? Azt, hogy minden olyan társadalmi szervezet, melyet 20%-nál nagyobb arányban külföldről finanszíroznak, külföldi ügynöknek minősül. Ennek következtében a titkosszolgálat automatikusan megfigyelheti őket. Ez az orosz törvény kópiája, Putyin így tette végképp lehetetlenné az ellenzéki szervezkedést és médiát Oroszországban. Tbiliszi azonban nem Moszkva: a nép fellázadt, és a parlamentet is megostromolta. Erre Putyin legjobb tanítványa visszavonta a törvényt, de nem állt el tőle. Jobb időkre vár. A problémája az, hogy Georgia népe is: az Ukrajna elleni agresszió óta Moszkva barátainak a száma fogyatkozik Georgiában, amely pedig nagyban profitál ebből a háborúból. Georgiában senki sem kívánja vissza Moszkva fennhatóságát. Hasznot viszont szívesen húznak a helyzetből, és ki értené meg ezt jobban mint Orbán Viktor, akit Putyin ki akart tüntetni a Barátság renddel, de a magyar miniszterelnök inkább átpasszolta azt első janicsárjának, Szijjártó Péternek. Putyin barátsága ugyanis olyan mint piszkos Fredé: olykor halálos.

Orbán és a hadsereg

Két fontos személycsere mutatja meg, hogy milyen hadsereget akar Orbán Viktor, aki az elmúlt időszakban nagyszabású tisztogatást hajtott végre a tisztikarban. A régi vezérkari főnököt leváltották, és helyére kinevezték azt a tábornokot, aki a NATO brüsszeli központjában képviselte Magyarországot.

A mór megtette kötelességét, a mór mehet – így gondolhatta Orbán Viktor amikor lapátra tette azt a vezérkari főnököt, aki sok tisztet rúgott ki a hadseregből. Milyen legyen az új? Hatékony, digitalizált és teljesen NATO konform. Böröndi Gábor altábornagy korábban a hadsereg digitalizálási programját irányította. A 45 éven felüli tiszteket azért is távolították el, mert nem feleltek meg a digitalizálás követelményeinek. Böröndi Gábor a sereg legfiatalabb tábornoka volt, és még mindig csak 52 éves. Több diplomát is szerzett: jogit Miskolcon, a magyar vezérkari akadémiát Budapesten, az amerikai katonai akadémiát Washingtonban.

Ő volt az első magyar katonatiszt Afganisztánban. Ellenzékből Orbán Viktor bírálta a külföldi katonai missziókat, de kormányra kerülve maximálisan támogatta azokat, mert tudta: az USA a lojalitás fontos kritériumának tekinti, hogy szövetségesei részt vegyenek azokban.

Böröndi Gábor tábornok nemcsak a NATO-hoz, de Orbán Viktorhoz is lojális: 2020-ban egyenruhában vett részt a miniszterelnök országértékelő beszédén a Várkertben. Ezt ugyan tiltja a törvény, de Orbán ismét megmutatta, hogy a személyes lojalitást milyen fontosnak tartja.

Orbán bizalmi embere a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élén

Május elsejétől Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkár irányítja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, mely a hírszerzés és a kémelhárítás feladatát egyaránt ellátja. Ő nem hivatásos katona viszont abszolút lojális Orbán Viktorhoz. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerzett diplomát, és dolgozott püspöki titkárként is. A Fidesz agytröszt, a Századvég egyik vezetője. Jelenleg is tulajdonosa a Századvég Internationalnek. Igazgatósági elnöke a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt-nek.

2004-ben szentelték pappá Barthel-Rúzsa Zsoltot. Akinek a lojalitása döntő fontosságú lehet egy olyan időszakban amikor Orbán Viktor amerikai puccstól tart. Erről nyíltan viccelődött is a Várkert bazárban az évértékelő során mondván: reméli, hogy a következő USA nagykövetet nem Puccini-nek hívják majd Budapesten.

Nicolae Ceausescut  egy olyan különleges bíróság ítélte halálra 1989 karácsonyán, amelynek élén Stanculescu tábornok állt, akit a román diktátor nevezett ki korábban a katonai titkosszolgálat élére.

Orbán török barátja gyengélkedik

Élő televíziós adásban lett rosszul a 69 éves török elnök, aki májusban minden eddiginél nehezebb választás előtt áll. Az ellenzék összefogott a Szultánnal szemben, aki brutális elnyomó rendszert épített ki Törökországban amióta az USA támogatásával a hadsereg megpróbálta megbuktatni.

A hamvába holt puccs után Erdogan lefejezte a hadsereget, és börtönbe csukatta számos politikai ellenfelét, de a gazdasági válsággal nem tudott mit kezdeni. Az életszínvonal csökkenés szépen lassan erodálja Erdogan rendszerét, amely épp a török “gazdasági csodára“ alapozta politikai számításait. A gyors gazdasági növekedés jelentős életszínvonal emelkedést hozott Törökországban, ahol Erdogan – Isztambul egykori polgármestere – nacionalista autokrata rendszert épített ki.

A legutóbbi önkormányzati választáson már megbukott Erdogan pártja: Isztambul, Ankara és Izmir élén ellenzéki főpolgármester áll. Isztambul főpolgármestere lett volna a legesélyesebb jelölt Erdogannal szemben, de őt mondvacsinált ürüggyel félreállította a bíróság. Az ellenzék új vezetője nem olyan kemény fickó mint Erdogan, de sikerült maga mögé állítania minden ellenzéki pártot, és így komoly kihívást jelent a Szultánnak, aki állítólag csak gyomorrontással küszködik, de sok minden megfeküdhette a gyomrát.

Az USA nagykövete az ellenzéki vezetőkkel tanácskozott

Az Egyesült Államok egyáltalán nem csinál titkot belőle, hogy szeretné megbuktatni Erdogant, aki a stratégiai szempontból kulcsfontosságú Törökország élén szembeszáll a NATO politikájával sok fontos területen. Például nem alkalmaz szankciókat Putyin Oroszországa ellen. Ennek következtében Moszkva meg tudja kerülni a nyugati szankciókat, ha Törökországon keresztül szállítja áruit külföldre illetve importját török cégeken keresztül bonyolítja le. A hamburgi Der Spiegel megírta: Németország kereskedelme Oroszországgal jelentős részben Törökországon keresztül zajlik. Mindez rendkívüli módon zavarja Washingtont, amely nemcsak Erdogant, de Putyin orosz elnököt is szeretné megbuktatni.

Orbán – Erdogan “örök barátság”

Amikor a Szultánt újraválasztották, akkor a nagyszabású fogadásra nemcsak Orbán Viktor ment el, de a magyar miniszterelnök magával vitte a fiát is. Orbán Gáspár, aki az angol királyfiak katonaiskoláját végezte el, itt tehette meg első lépéseit a diplomáciában. A magyar miniszterelnök rendszeresen találkozik Erdogan elnökkel, akivel egyeztetik különutas politikájukat a NATO-ban. Jelenleg ugyanis Svédország NATO tagságát két tagállam ellenzi: Magyarország és Törökország. A magyar kormánynak semmiféle érdeke sem fűződik ehhez, de Erdogan elnöknek annál inkább. A török államfőnek ugyanis mindig szüksége van olyan ellenfélre, akivel szemben egyesítheti nacionalista híveit Törökországban. A kurdok jelentik ezt az ügyeletes bűnbakot már hosszú évek óta, mert jogaik elismerését és autonómiát követelnek. Legkevesebb 20 millióan élnek közülük Törökországban, de szép számmal megtalálhatóak Irakban, Iránban és Szíriában és Európában is. Különösen sok kurd él Svédországban, amely befogadta a menekülteket. Erdogan szerint a kurd szervezetek terroristák, és ezért sok emberük kiadatását követelik Svédországtól. Stockholm erre nem hajlandó. Ezért akadályozza Erdogan Svédország NATO tagságát, és ebben segít neki Orbán Viktor.

Mi lesz akkor, ha Erdogan elbukja a választást? Washington és Brüsszel egyértelműen ezt akarja, Orbán Viktor viszont ragaszkodik régi cimborájához. Erdogan bukása ugyanis több okból is igen kínos lehet Orbán számára. Egyrészt fény derülhet közös ügyletekre, melyekben az érintettek bizonyosan jól jártak, de Magyarország esetében ez távolról sem biztos. A másik szempont, és ez az, ami miatt Orbán Viktor igazán ideges lehet: Washingtonnak forgatókönyve van a neki nem tetsző vezetők leváltására a NATO tagállamokban. Babis például elsősorban emiatt bukott meg Csehországban.

Ha Törökországban beválna a forgatókönyv, akkor jöhet Magyarország: David Pressman nagykövet nemigen hagyott kétséget legutóbbi sajtóértekezletén, hogy az orosz kémbank elleni fellépés csak a kezdet. Orbán még nem érte el a nyugdíj korhatárt, de Napóleon sem volt még 50 amikor megbukott, és nem maradt más hátra mint megírni emlékiratait Szent Ilona szigetén. Nem valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik…

Amerikai és kínai kölcsönből vette meg a Vodafone-t a magyar állam és a 4iG

Hogy talált olyan hatalmas összeget a magyar állam és a hatalomhoz közelálló 4iG, hogy megvásárolja a Vodafone-t akkor amikor óriási lett a költségvetés hiánya?

750 millió eurós hitelt adott az állami Eximbank a 4iG-nek, hogy a kormányközeli cégnek legyen elég pénze a vásárláshoz. Ez azért volt fontos Orbán Viktornak, mert így az állam csak kisebbségi tulajdonos a Vodafone-ban, melynek 51%-a a 4iG tulajdona. A magyar miniszterelnök ezzel a megoldással úgy került egy fontos cég birtokába, hogy Brüsszel nem vádolhatja államosítással, a telekommunikációs piac lenyúlásával. A baj csak az volt, hogy az Eximbanknak sem volt elég pénze a kölcsönre, ezért ők is hitelt vettek fel. Honnan? A nemzetközi piacról, ahol a JP Morgan amerikai óriás irányításával jött létre egy hitelt nyújtó pénzintézeti csapat. Fekete Péter, a 4iG főnöke is elismerte a Bloombergnek, hogy így jutottak 750 millió eurós kölcsönhöz.

Kínai szerep

Bár az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, de a pénzügyekben fennmaradt az együttműködés. A pekingi Népbank – Kínában ez a nemzeti bank – elnöke  épp mostanában találkozott Washingtonban a Federal Reserve Board főnökével. A magánbankok is vígan üzletelnek a kínaiakkal – amint azt Brückner Gergely, a Telex szakújságírója kiderítette.

Kína négy legnagyobb bankja is részt vállalt a Vodafone kölcsönben.

Ezek magánbankok, de az állami befolyás ugyancsak erős hiszen ezek a pénzintézetek finanszírozzák a fontos állami terveket, például az Új Selyemút programot, mellyel Peking a befolyását kívánja növelni a világban. Ezek a kínai nagybankok jelenleg a világ legfontosabb pénzintézetei: a mérleg főösszegük 4-5000 ezer milliárd dollár. Kettő közülük Magyarországon is jelen van: az egyik a Bank of China, amely már évek óta folytat pénzügyi tevékenységet Budapesten, a másik a China Construction Bank – ez foglalkozik a kínai vállalkozásokkal külföldön például a Debrecenben épülő CATL akkumulátor gyárral, amely jelenleg a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.

Matolcsy György a napokban találkozott is a China Construction Bank elnökével, Tien Kuo-livel. Az elnök egyáltalán nem újonc Budapesten hiszen korábban a Bank of China elnöke volt. 2014-ben a választási győzelem után Orbán Viktor díszvacsorán fogadta külföldi barátait, és ezen részt vett Tien Kuo-li is. Orbán Viktor azóta mondogatja lelkesen:

ha nem kapunk pénzt az IMF-től vagy Brüsszeltől, akkor majd adnak a kínaiak.

Matolcsy közismerten a kínaiak bizalmasa Budapesten. Már a hatalomra jutás előtt elvitte Orbán Viktort Kínába, ahol magas szinten fogadták az ellenzéki vezetőt. Orbán korábban kommunista Kína elszánt bírálói közé tartozott, de Pekingben rájött arra, hogy a kínaiak komoly gazdasági erőt képviselnek, és velük érdemes jóban lenni.

Az Egyesült Államokat nyugtalanítja a növekvő kínai szerep Magyarországon hiszen Peking itt rendezi be a regionális központját. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere nemrég Budapesten járt, ahol együtt ettek lángost Szijjártó Péter külügyminiszterrel, de természetesen fogadta a politikai bizottság tagját Orbán Viktor miniszterelnök is.

A kínaiak ott nyomulnak előre ahol tudnak:

Afrikát magára hagyta a Nyugat, betelepedtek a kínaiak. Görögországban a nagy pénzügyi válság idején a parlament felállva tapsolta meg a kínai miniszterelnököt, aki 1 milliárd dolláros gyors segélyt hozott. Cserébe viszont a kínaiak megszerezték Görögország legnagyobb kikötőjének jórészét. Pireusz a kiindulópontja az Új Selyemútnak Délkelet Európában. Épül a Budapest-Belgrád vasút, amely fontos láncszeme lehet a kínaiak előrenyomulásának – persze egyelőre némi problémát okoz, hogy nincs összeköttetése a pireuszi kikötővel, de a kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Épp ez nyugtalanítja az Egyesült Államokat: a CIA egy csapatot küldött Budapestre, hogy kiderítse a magyar kormány kapcsolatait az oroszokkal és a kínaiakkal. Az amerikai nagykövet sajtóértekezletén már megtörtént az első lépés: az orosz kémbankot szankcionálták. Magyarország azonnal kilépett, és a bank távozik is Budapestről.

A kínai bankok azonban maradni akarnak…

Mai kérdés – Ön szerint egy számjegyű lesz az infláció az év végére?

Orbán Viktor miniszterelnök kiadta az ukázt: az év végére tíz százalék alatt kell lennie az inflációnak! Szakértői vélemények szerint ez nem lehetetlen, de nagyon valószínűtlen.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint egy számjegyű lesz az infláció az év végére?
×

USA kongresszusi határozat készül az Orbán kormány ellen

0

Már májusban a honatyák és honanyák elé kerülhet az a demokrata-republikánus közös határozati javaslat, mely szankciókat irányoz elő az Orbán kormány régebbi és jelenlegi tagjai illetve támogatóik ellen – írja a londoni Guardian.

Mindkét nagy párt tagjai által  szerkesztett határozati javaslat komoly támogatásra számíthat a kongresszusban Washingtonban annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök jó kapcsolatot épített ki Donald Trumppal. Az ex elnököt sokan nem kedvelik a republikánus táborban sem, és ők nagyon odafigyelnek arra amit Orbán Viktor az Egyesült Államokról mondott az utóbbi időben amikor nemegyszer ellenségnek nevezte az USA-t, amely bele akarja rángatni Magyarországot az ukrajnai háborúba. Kövér László, az országgyűlés elnöke agresszív beavatkozással vádolta meg David Pressman USA nagykövetet Magyarország belügyeibe.

A nagykövet nemrég sajtóértekezleten jelentette be, hogy szankciókkal sújtják azt a Budapesten működő nemzetközi bankot, mely egykor a KGST-hez tartozott. Ezen a bankon keresztül befolyásolta Moszkva a kisebb szocialista országok pénzügyeit. A Szovjetunió bukása után az orosz hírszerzés használta előszeretettel a bankot, amely Moszkvából Budapestre költözött annak ellenére, hogy mind Brüsszel mind Washington ellenezte azt.

Most Orbán Viktor villámgyorsan reagált: közölte, hogy Magyarország kilép a bankból. Mi lesz a tetemes veszteséggel? Ez most nemigen érdekli a magyar miniszterelnököt, aki attól tarthat, hogy

a következő USA szankciók célba vehetik a Svájcban működő MET-et is, ahol a hírek szerint Orbán Viktornak is komoly érdekeltségei vannak.

Az orosz kapcsolat

Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót mindinkább zavarja, hogy Orbán Viktor remek kapcsolatot ápol Putyin elnökkel azt követően is, hogy az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát több mint egy éve – 2022 február 24. Putyin elnök Moszkva barátait a földgáz üzleten keresztül támogatja – ezt már a szovjet vezetők is így csinálták. A magyar-orosz földgáz üzletet bonyolító MET időközben nemzetközi céggé vált, amely Svájc adóparadicsomnak nevezett kantonjában van bejegyezve. A MET igazgatótanácsának elnöke volt Lantos Csaba, akit nemrég Orbán Viktor energia miniszterré nevezett ki. Lantos Csaba korábban többször kényszerült cáfolni azt az értesülést, mely szerint Orbán Viktor részvényes a MET-ben. Az energiaválság óriási fellendülést hozott a földgáz kereskedő cégnek, amely már szerepet játszik az európai földgáz piacon is. A céget azért is jegyezték be Svájcban, hogy az uniós hatóságok ne érhessék el. Putyin Ukrajna elleni agressziója ezen a téren változást hozott: Svájcban beszüntette tevékenységét a Gazprombank, mert az orosz elnök pénzét is kezelte. Egyik lányának keresztapja volt a stróman, Roldugin, a jeles orosz csellista. A bank vezetőit a bíróság elítélte Svájcban.

Ha az USA vizsgálatot kérne a MET ellen, akkor azt a svájci hatóságok aligha tagadnák meg.

Orbán Viktor számára van ennél egy még kínosabb ügy is, ez pedig a moszkvai Gazprombank listáinak sorsa. Putyin európai barátait a Gazprombankon keresztül fizette már régóta, de eddig sikerült a listák titkát megőrizni. Ám a brit titkosszolgálat valahogy megszerzett egy listát Putyin európai barátairól, akiknek a neve mellett konkrét összegek is szerepeltek. Moszkvában kiesett egy kórház hatodik emeletének az ablakán a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, mert állítólag rajta keresztül jutott ki a lista Nyugatra. A britek sietve tovább passzolták a listát Washingtonnak, ahol azóta is tart a vizsgálat. A magyar érdeklődésre azt a választ adták Washingtonban, hogy magyar nevet egyelőre nem találtak a listán. Egyelőre …

Orbán és a német hadiipar

0

A Rheinmetall, Németország legnagyobb hadiipari cége bejelentette, hogy új kelet-európai igazgatója van: Maróth Gáspár, aki nemrég még a magyar fegyverkezést irányította államtitkári rangban az Orbán kormányban.

Az Egyesült Államokban gyakori az ilyen karrier amikor a fegyver lobbi emberei ide-oda ugrálnak a kormányzat és a hadiipar között. Ezt az összefonódást nevezik a többi között deep state-nek vagyis olyan kapcsolati hálónak, amely évtizedeken keresztül működik függetlenül attól , hogy voltaképp ki is a politikai vezető Washingtonban. Magyarországon ez még ritkaság, de nem is csoda hiszen a nagy fegyvergyártó cégek külföldiek. A Rheinmetall útját Magyarországon Maróth Gáspár egyengette. Az Orbán-kormány akkori államtitkára, távozása előtt nem sokkal interjút adott a hvg.hu-nak, és ebben elmondta: Magyarország 2023-ban eléri a NATO által megkövetelt szintet vagyis a GDP 2%-át katonai célokra költi. Maróth Gáspár akkori államtitkár arról is nyilatkozott a portfolio.hu-nak, hogy a kormány a szándékai szerint szorosabbra fogja az együttműködést a Rheinmetall-lal. Orbán Viktor novemberben mentette fel Maróth Gáspárt államtitkári megbízatása alól.

Miért választják a német hadiüzemek előszeretettel Magyarországot?

Nemcsak azért, amit Maróth Gáspár említett: az Orbán kormány lelkesen támogatja anyagilag is a Magyarországra települő német hadiüzemeket, hanem, mert így a gyártott fegyverek könnyebben lesznek exportálhatók.

Fegyverek esetében ugyanis az a szabály, hogy a gyártó állam szabja meg, hogy melyik országba lehet exportálni, és melyikbe nem.

Németországban a zöldek, akik jelenleg kormányon is vannak – ők adják a külügy és a gazdasági minisztert is – gyakran erkölcsi okból akadályozzák meg a fegyverszállítást  kétes hírnévnek örvendő diktatúráknak. Orbán Viktornak ilyen erkölcsi kifogásai aligha képzelhetők el, ezért a Rheinmetall oda exportálhat Magyarországról, ahova akar.

Érdekes dilemmát vet fel az ukrajnai háború hiszen az Orbán kormány deklarálta, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának. A Rheinmetall hosszú távra gondolkodik hiszen a hadiüzemek milliárd eurós beruházások. Olyan bizalmi emberek mint Maróth Gáspár sok mindent el tudnak intézni Magyarországon amíg a miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják. A miniszterelnök sem jár rosszul hiszen a hadiipari cégek általában hálásak szoktak lenni azért, hogyha egy állam tőlük vásárol fegyvereket óriási pénzekért. Csak emlékeztetőül: Orbán Viktor és az Egyesült Államok kapcsolata akkor ingott meg először amikor a magyar miniszterelnök – előzetes ígéreteit megszegve – nem a Lockheed amerikai repülőgép gyártól hanem a svéd Gripen cégtől rendelte meg a magyar légi flotta felújítását.

Nem akarunk az USA vazallusa lenni – üzente Kínából Macron

A francia elnököt, aki együttműködést akar Kínával, nagy pompával üdvözölték Pekingben míg Ursula von der Leyent, aki szankciókkal fenyegetőzött, közel sem fogadták ilyen vezetőknek kijáró tisztelettel a kínai fővárosban.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya, akit nemrég a Fehér Házban fogadott Biden elnök, szankciókkal fenyegette meg Kínát arra az esetre, ha fegyvereket szállítana Oroszországnak. Bár a két európai politkus együtt érkezett Kínába, de Pekingben határozottan különbséget tettek közöttük , és ennek Ursula von der Leyen látta a kárát. Hszi Csin-ping elnök ugyanakkor Kantonba is elkísérte a francia államfőt, akit arról győzködött: Európának nem kell választania az Egyesült Államok és Kína között, mindkettővel fenntarthatná a jó viszonyt miközben megőrizné döntéseinek szuverenitását.

“Vazallusokká válhatunk”

A francia elnök a párizsi Les Echos című gazdasági lapnak úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború miatt kettészakadhat a világ, és “ennek következtében vazallusokká válhatunk, de ezt jobb lenne elkerülni.”

Macron elnök ugyanis úgy véli, hogy az Európai Uniónak független harmadik pólusnak kellene lennie a világban nem pedig az Egyesült Államok vazallusának.

Ez De Gaulle tábornok diplomáciájának a felújítása: Franciaországnak és általában Európa nyugati felének együttműködésre van szüksége a Szovjetunióval illetve Oroszországgal. Emmanuel Macron elnök az ukrajnai háború kitörése után is beszél telefonon Putyinnal noha az orosz elnök ragaszkodik ahhoz, hogy neki csak az USA elnöke a megfelelő partner.

Korábban Minszkben az ukrajnai rendezésről egy négyes állapodott meg: a német kancellár, a francia elnök, Putyin és az ukrán elnök. Putyin az agresszióval felrúgta az alkut, a válasz reakciót egyértelműen a NATO irányítja, ahol az Egyesült Államoknak meghatározó szerepe van.

Most Macron elnök Kínából felhívta mind az amerikai mind pedig az ukrán elnököt, hogy előmozdítsa a békét Ukrajnában, Hszi Csin-ping kínai elnököt pedig megkérte: gyakoroljon nyomást Putyinra annak érdekében, hogy legyen végre tűzszünet Ukrajnában.

Vita a kínai kapcsolatról az Európai Unióban

A többség, Ursula von der Leyen asszonyhoz hasonlóan az amerikai irányt követi, amely az eddiginél szigorúbb álláspontot kíván Kínával szemben. A kisebbségi vonal viszont az együttműködést hangsúlyozza. Ennek megvan a maga pragmatikus oka: Kína az Európai Unió legfőbb gazdasági partnere, messze megelőzve az Egyesült Államokat. Másrészt pedig azok a tagállamok, melyek önálló európai diplomáciát követelnek, nem akarnak kiszolgáltatottak lenni a washingtoni döntéseknek. Ebbe a kisebbségi csoportba tartozik Scholz kancellár és Macron elnök, akik az amerikai figyelmeztetés ellenére ellátogattak Pekingbe, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek érvényes meghívója van Kínába. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere pedig itt járt Budapesten miután Münchenben részt vett a biztonságpolitikai világkonferencián, majd pedig felkereste Moszkvát.

Az Egyesült Államok évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és azt szeretné, hogyha ehhez az Európai Unió is csatlakozna. Csakhogy kérdés: megengedheti-e magának azt a luxust az Európai Unió, hogy elveszítse legfontosabb gazdasági partnerét? Az Európai Unió számára amúgyis óriási csapás Oroszország energia szállításának jelentős mérséklődése és a hatalmas orosz piac elvesztése.

Kínai együttműködés nélkül vazallus szerep várna az Európai Unióra – ahogy erre Macron elnök célzott a párizsi Les Échos-ban.

Uniós pénzből gyarapodik a pékség, ahol Orbán a húsvéti kalácsot vásárolta

A miniszterelnök sajtószolgálata tette közzé a kedves videót, melyen Orbán Viktor húsvét előtt két unokájával bevásárolt egy pékségben Felcsúton.

Hadházy Ákos a Facebookon megírta, hogy a pékség egy Alcsútdobozon bejegyzett vállalkozás tulajdona, és ez a Vál Völgye pékség tavaly 207 millió forintos támogatást kapott a Vidékfejlesztési Program keretéből, melyet az Európai Unió finanszíroz. Brüsszel épp azért bírálja a nemzeti együttműködés rendszerét, mert jórészt Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei kapják az uniós támogatást. Ezért nem utal Brüsszel!

Ezt a nyilvánvaló tényt próbálja meg elfedni a kormánypárti sajtó az LMBTQ vitákkal, amelyeknek e tekintetben marginális jelentőségük van vagy az sincs.

Kenyér már van – mondta a videóban Orbán Viktor elégedetten. Pénz viszont nincs az államkasszában.

Mi van az uniós utalással?

Nyáron lezárulhatnak a tárgyalások az Európai Unióval, és utána jöhet a pénz – nyilatkozta a vg.hu portálnak Navracsics Tibor miniszter. Aki ezt megelőzően egy konferencián kijelentette, hogy “2018 és 2022 között a kormány azt tűzte ki célul, hogy Magyarország az Európai Unió legélhetőbb országa közé tartozzon 2030-ban, mivel az uniós pénzek egyelőre nem érkeztek meg, ezért mondhatjuk azt, hogy a brüsszeli bizottság akadályoz minket ebben – persze csak vicceltem.”

A magyar kormány propaganda célja volt vicc, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé kerül  hiszen elég a szomszédos Ausztriára, az EU három skandináv tagállamára, Németországra, Hollandiára, Belgiumra és Luxemburgra gondolni, hogy belássuk a vállalkozás abszurd voltát.

Már Matolcsy György jegybank elnök  Orbán Viktor egykori jobbkeze is illúzióról  beszél akkor amikor a felzárkózást említi Ausztriához. Matolcsy György szerint 2021-ben veszített utat az Orbán kormány amikor hatalmas pénzeket öntött a gazdaságba, hogy megnyerje a választásokat 2022 tavaszán. Ekkor indult be az inflációs folyamat, melynek senki sem látja a végét. Pontosabban: Orbán Viktor elrendelte, hogy az infláció csökkenjen 10% alá decemberben, de a kormány továbbra is önti a pénzt a gazdaságba, hogy ne álljon le a növekedés. Az eredmény: magas infláció és minimális növekedés vagy az se.

Magyarország pedig az Európai Unió szegényházában vegetál Bulgária és Románia társaságában miközben felzárkózásban az európai elithez már a kincstári optimizmus legelszántabb prófétái sem reménykednek.

Nem megy több ukrán gabona Lengyelországba

0

Megállapodott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij Varsóban, arról, hogy nem értékesítenek ukrán gabonát a lengyel piacon.

A múlt héten lemondott a lengyel agrár miniszter, mert nem tudta elintézni Brüsszelben, hogy akadályozzák meg az ukrán gabona dömpinget, amely amiatt állt elő, hogy az Európai Unió vámmentesen engedi be az ukrán gabonát. Ez a támogatás egyik formája, melyet Ukrajna kap az Európai Uniótól. Csakhogy sok lengyel, magyar és más uniós gazda számára ez nagy csapás, mert az olcsó ukrán gabona miatt nemcsak a hazai piacokat vesztik el, de a külföldieket is. Lengyelországban a gazdák tüntettek is, és ez lépéskényszerbe hozta a lengyel kormányt, mely idén választással néz szembe, és népszerűsége szempontjából nagyon is fontos a falusi gazdák véleménye hiszen a konzervatív kormányzat sziklaszilárd támogatóiról van szó. Lengyelországban most megoldódott a válság: az ukrán gabona leplombált vagonokban halad át Ukrajnából Lengyelországon keresztül az exportpiacokra. A lengyel gazdáknak tehát nem kell tartaniuk a hazai piacon konkurenciától. És mi van nálunk?

Az Orbán kormány csak áll és néz

Lengyelország Ukrajna legjobb szövetségese, ezért Zelenszkij elnök nemigen tehetett mást minthogy rábólintott Mazowiecki kormányfő kérésére. Zelenszkij és Orbán Viktor kapcsolata azonban egészen más jellegű: a magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe viszont meglehetősen gyakran bírálja az ukrán elnököt. A kormánypárti sajtó ennek megfelelően igyekszik rossz színben feltüntetni Ukrajna elnökét, aki pedig a háború során felnőtt a feladathoz, és zsidó színész létére nemzeti egységet teremtett a vallásilag és nemzetiségileg megosztott országban, mely élet-halál harcot vív a nála jóval erősebb Oroszországgal. A magyar miniszterelnök harcias narratívájába sokkal jobban beleillene Dávid támogatása Góliát ellen, de erről szó sincs. Orbán Viktor mint magányos békegalamb repked az Európai Unióban, ahonnan továbbra sem kap pénzt. Pedig az ukrán gabona kapcsán is kért uniós támogatást Magyarország, de Brüsszel azt elutasította míg a többi tagállam hasonló kérését elfogadta. Brüsszel bírálata így ezen a fronton is öngólt eredményezett.

Miért nem lép Orbán? Egyrészt, mert túl van a választáson vagyis a népszerűség vesztését megengedheti magának. Különben is a baloldali-liberális ellenzék annyira leszerepelt az utóbbi időben, hogy onnan nem fenyegeti veszély. A Mi Hazánk erősödhet, amely azonban méginkább oroszbarát mint Szijjártó Péter, akit Lavrov külügyminiszter a legmagasabb orosz érdemrenddel tüntetett ki. Orbán Viktor kivár és abban reménykedik: Trump visszatér a Fehér Házba. A vád alá helyezett ex elnök fogadkozik: egyetlen nap alatt békét teremt Ukrajnában! Trump szeret nagyokat mondani, de ezúttal arra mutatott rá egy évvel az ukrajnai háború kezdete után, hogy a fegyverszünet  Ukrajnában elsősorban az Egyesült Államoktól függ.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK