Kezdőlap Címkék Orbán Viktor

Címke: Orbán Viktor

Orbán gratulált Erdogannak

Orbán lihegve igyekezett mielőbb gratulálni a török választások második fordulójában is legtöbb szavazatot kapó győztes Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ezzel meghosszabbította húsz éve tartó uralmát. Orbán szokás szerint lemaradt, a katari emír megelőzte gratulációjával. Azért a másodiknak lenni is dobogós hely ez vígasztalhatja Orbánt.

A török elnök megnyerte a választás második fordulóját, és így még öt évig Törökország államfője lesz. Erdogan már húsz éve van hatalmon Ankarában, ahol egyre több hatalmat összpontosít a kezében. Orbán Viktor szövetséget kötött a török elnökkel, akit már öt évvel ezelőtt fiával, Orbán Gáspárral együtt üdvözölt a választási siker után. Most a magyar miniszterelnök angol és török nyelven gratulált “a megkérdőjelezhetetlen választási győzelemhez.”

Magyarország és Törökország között komoly diplomáciai, katonai és gazdasági együttműködés alakult ki az elmúlt években. A magyar diplomácia minden bizonnyal a törökök kérésére blokkolja jelenleg is Svédország NATO tagságát.

Orbán Viktor korábban az Ankara-Berlin-Moszkva háromszögben határozta meg a magyar diplomácia működési akciórádiuszát némiképp megfeledkezve Brüsszelről és Washingtonról.

A magyar diplomácia jó kapcsolatban áll Törökországgal és Oroszországgal, de Németországgal nem. Szijjártó Péter legutóbb is összeszólalkozott Annalena Baerbock német külügyminiszterrel, mert a magyar diplomácia blokkolta az uniós fegyverszállítást Ukrajnának.

Kínai pénzre várva

Mind Törökország mind Magyarország magas inflációval és költségvetési hiánnyal küzd miközben az államadósság növekszik. Mindkét állam pokolian rossz viszonyt ápol az
IMF-el, amely az életmentő kölcsön mellé feltételek listáját is mellékeli. Orbán Viktor a török példára hivatkozva reménykedett kínai pénzügyi támogatásban. A korábbi pénzügyi válság mélypontján amikor már Erdogan végképp nem kapott hitelt, akkor Kína egymilliárd dollárral segítette ki Törökországot. Ingyen? Szó sincs róla! Erdogan elnöknek el kellett zarándokolnia a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába Urumcsiba, és ott közölnie az általa korábban támogatott muzulmán ujgurokkal, hogy lepaktált Hszi Csin-ping kínai elnökkel, tőle több támogatást ne várjanak Pekinggel szemben.

Orbán Viktor is pénzügyi pácban van hiszen Johannes Hahn uniós biztos nemrég arra utalt, hogy lehet: csak két év múlva kezdenek el csordogálni az európai pénzek. Ez 20 milliárd euró kiesését jelentené! Hogy pótolja ezt a kieső összeget Orbán Viktor? Kínában érdeklődött, ahol biztosították a további barátságról, de felhívták arra a figyelmet:

kormányokat csak kivételesen támogatnak, különben üzleti alapon tárgyalnak.

Oda viszik a pénzüket, ahol az profitot hoz. A kínaiak gyakran úgy adnak pénzt a bajba jutott országoknak, hogy jelzálogot kötnek ki fizetésképtelenség esetére. Görögországban a parlament felállva tapsolta meg a kínai kormányfőt, Ven Csiapaot amikor pénzügyi támogatást ígért a válság mélypontján. Aztán kiderült, hogy Görögország legnagyobb kikötője Pireuszban jórészt kínai tulajdonba került. Jelenleg az az Új Selyemút legfontosabb délkelet-európai bázisa. Épül a Budapest-Belgrád vasút  amelynek célja a kínai áruk szállítása Európa szívébe.

A kínaiak azt is érzékeltették Orbán Viktorral, hogy Magyarország csak annyiban érdekli őket amennyiben az Európai Unió illetve a NATO tagja marad. Huxit nem jöhet szóba. Így az üres pénzes ládikán üldögélhet Orbán Viktor a nemzeti együttműködés rendszerének
13-ik évében. Erdogan győzelméből reményt meríthet: a török nép a már ismert biztos rosszat választotta a magas inflációval, mert attól tartott, hogy az ellenzék sikere polgárháborús káoszt hozhat Törökországban. Orbán ugyanezzel próbálkozhat meglehetősen reménytelen helyzetében: a káosz vagy én? – kérdezheti a választópolgároktól, akiket immár nem tud megvenni, mert az Európai Unió elzárta a pénzcsapot.

Lehet, hogy csak két év múlva kezdenek el csordogálni az uniós pénzek

Játék az idővel, avagy Brüsszelt nem sürgeti a Magyarországnak feléretett 20 milliárd euró kifizetése. Annál inkább szüksége lenne erre a pénzre Orbán Viktor kormányának csakhogy az európai jogállami normák teljesítése nagyon távol állnak kormányától. A Bizottság által követelt 27 pont teljesítése Orbán hatalmának jelentős meggyengülésével járhat. Akár bukásával is!

Az Európai Parlamentben, ahol két szakbizottság előtt Johannes Hahn költségvetési biztos adott tájékoztatást a magyar pénzekről.

“Van haladás, de a nagy témákban még messze járunk attól, amit el szeretnénk érni”

– vázolta fel a helyzetet az osztrák biztos. Nem kis összegről, összesen mintegy 20 milliárd euróról van szó. A magyar parlamenttől és a magyar kormánytól az Európai Unió döntéseket vár – hangsúlyozta Johannes Hahn. Szerinte a jövő nyári Európai Parlamenti választások utánra is áthúzódhat a döntés. Ha pedig ez következik be, akkor meg kell várni az új brüsszeli bizottság felállását, melyet a múltban általában hosszas egyeztetés előzött  meg. Legutóbb ez félévig tartott.

Az új brüsszeli bizottság egyáltalán nem biztos, hogy prioritásként kezeli a magyar pénzek ügyét. Johannes Hahn osztrák biztos érzékeltette, hogy a mostani brüsszeli bizottság nemigen hajlik arra, hogy pénzt adjon a magyar kormánynak, amely gyakori vétókkal akadályozza a munkát az Európai Unióban.

Orbánnak nem akarnak pénzt adni

A brüsszeli bizottság szemmel láthatóan kipécézte a magyar miniszterelnököt, egyáltalán nem véletlenül. Az Európai Parlament minden főbb párt családja azt várja el a brüsszeli bizottságtól, hogy kötelezze Magyarországot a jogállami normák helyreállítására.

Visszafordíthatja-e rendszerét Orbán Viktor?

Aligha. Az Európai Unió brüsszeli központja többé kevésbé nyíltan a magyar miniszterelnök megbuktatására törekszik. Jó partner ebben az Egyesült Államok. Washingtont nem érdekli különösebben a magyar jogállam hiszen ebben a térségben nincsenek gazdasági érdekeltségei, Orbán Viktor orosz kapcsolatai viszont annál inkább. Emiatt a magyar diplomácia a senki földjére szorult mind az Európai Unióban mind a NATO-ban.

Orbán magára maradt. Egykori szövetségese, Giorgia Meloni meggyőző fölénnyel nyert Olaszországban, de nem Orbánnal sietett paktálni hanem Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. Együtt ítélték el Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Giorgia Meloni pénzt akar kapni az Európai Uniótól, és egyáltalán nem kíván úgy járni mint a magyar miniszterelnök, aki mindinkább attól tarthat, hogy a trónörökösök felteszik a kérdést:

megér nekünk Orbán Viktor 20 milliárd eurót?!

Vidi csőd, de miért?

A kiesés szélére sodródott a Videoton egykor legendás labdarúgó csapata. Székesfehérvár polgármestere, a fideszes Cser Palkovics András így látja a kudarc okát: ”Minden idők valószínűleg legtöbb pénzéből minden idők egyik leggyengébb csapata a mai. Sajnos.”

„Tankönyvet lehet majd írni arról, hogy miképp lehet egy Chelsea ellen jól játszó csapatot ennyire lezülleszteni négy vagy öt év alatt. Az alapvető okok persze meglehetősen egyszerűek : gazdátlanság, hozzá nem értés és az elkötelezettség teljes hiánya!”

Illusztráció:

a klub az elmúlt évben 1,2 milliárd forintot költött a kirúgott játékosok és edzők végkielégítésére!

Bűnbánatot kell tanúsítani! – sürgeti a Nemzeti Együttműködés Rendszerének központi lapja a Magyar Nemzet.

Ki a klub tulajdonosa: Garancsi István, Orbán Viktor egyik kedvenc oligarchája. Akivel a magyar miniszterelnök régebben együtt mászott hegyet vagyis nagyon megbízhatnak egymásban.

Pénzügyi csapdában a magyar kormány

Brüsszelből nem jön a pénz, ezért radikálisan kurtítani kell a költségvetést. Ez érinti az önkormányzatokat is. Ezért is merte megtámadni Garancsi Istvánt Cser Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere. A sport kiemelten fontos Orbán Viktornak, de most ennek is vége szakadt. Nincs pénz a rendszerben, mert európai támogatás nélkül nem megy a szekér. Majd kapunk Kínától – szokta mondogatni Orbán Viktor, aki maga is jól tudja: erről szó sincs! Pekingben kedvelhetik a magyar miniszterelnököt, de kormányokat nem támogatnak csakis beruházásokat Magyarországon vagy másutt. De hát Erdogan török elnök a pénzügyi válság mélypontján kapott egymilliárd dolláros gyorssegélyt. Ez igaz, de meg is fizette az árat: lemondott az ujgur kisebbség támogatásáról Kínában. Elment Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába, ahol a kissé meglepett helyi lakossággal közölte: sosem éltek olyan jól mint Hszi Csin-ping elnök kommunista rendőrállamában! A magyar miniszterelnöknek nincs ilyen aduja. De hogyha nincsen pénz a rendszerben, akkor hogy lehet azt megakadályozni, hogy a haszonélvező oligarchák és politikusok egymásnak essenek? Székesfehérvár, ahol Orbán Viktor szülei élnek, tiszta képlet: a fideszes polgármester nekiment Orbán kedvenc oligarchájának, és a Magyar Nemzet neki ad igazat. Működik -e a nemzeti együttműködés rendszere, ha nincs benne elég pénz? Ez a futballrajongó Orbán Viktor igazi fejtörése miután Brüsszelben rájöttek arra: a pénzzel lehet megfogni a vétózó renitens magyar miniszterelnököt.

Völner Pál: “Varga Judit igazságügyi miniszter tisztázhatna engem”

Völner Pál ma az igazság vékony ágába kapaszkodva tett vallomást a bíróság előtt, hiszen ki igazolná kétségbevonhatatlanabbul ártatlanságát a Tisztelt Bíróság előtt, mint az igazságügy koronázatlan királynőjének őt igazoló tanúvallomása?

Völner Pál korábbi államtitkárra – akit korrupcióval gyanúsítanak – nyolcéves börtönbüntetést és 25 milliós pénzbüntetés kiszabását indítványozott az ügyészség.   Az indoklás: Schadl György a végrehajtói kamara elnöke, a per elsőszámú vádlottja 2021 júliusáig összesen 83 millió forint értékű készpénzt adott át Völner Pálnak, hogy mint államtitkár számára fontos ügyeket elintézzen. Schadl György 924 millió forintos illegális jövedelemre tett szert azzal, hogy pénzért árusította a végrehajtói helyeket.

Völner Pál minden vádat tagadott, kérte, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg Varga Judit igazságügyi minisztert is.

Orbán emiatt vette el a titkosszolgálatokat Pintértől

A belügyminiszter éber titkosszolgálata, az NVSZ derítette ki az ügyet, amely az első olyan komoly korrupciós ügy, amely napvilágot látott a nemzeti együttműködés rendszerének vezérkarában. Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató helyettese azt mondta előadásában a Pénzügykutató Intézetben, hogy Orbán Viktor emiatt az ügy miatt vette el a titkosszolgálatok felügyeletét Pintér Sándor belügyminisztertől. Formálisan ugyan a polgári titkosszolgálatok most Rogán Antalhoz tartoznak, de valójában

Orbán Viktor a főnök, aki közvetlenül adja a megrendeléseket a szolgálatoknak – gyakran azzal a kitétellel, hogy meg is jelöli az elvárt eredményt! 

Orbán Viktor, akinek Völner Pál egyetemi társa volt, nem akar még egy hasonló ügyet. Jellemző, hogy Orbán Viktor annyira megbízott Völner Pálban, hogy rábízta a lehallgatások engedélyezését is – amint ez a Pegazus ügy során kiderült.

A miniszterelnöknek nyilvánvalóan tudnia kellett Völner Pál kisstílű korrupciós ügyeiről, dehát “nyomtató lónak nem kötik be a száját.

”Völner azért is volt vigyázatlan, mert védett személynek hitte magát. Pintér Sándor a választások előtt figyelmeztetni akarta Orbán Viktort, hogy “senki sem áll a törvények fölött.”

Orbán értette a finom célzást: elvette a titkosszolgálatokat Pintér Sándortól. Telkes András szerint “Pintér Sándor hamarosan nyugdíjba vonul – természetesen érdemei elismerése mellett”,  bár valószínűleg Orbán őt is figyelmezteti, hogy “senki sem áll a törvények fölött.”

Ki lesz az utóda? Francia hírszerző források szerint Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Miért? Telkes András szerint a Fidesz a leghatékonyabb titkosszolgálat Magyarországon – hála Kubatov Gábornak.

Kérdés, hogy mit tesz ezek után Varga Judit igazságügyi miniszter. Az igazság bajnoknője, aki a magyar “jogállamiságot” védelmezi Brüsszelben, a bíróság előtt viszont Orbán Viktor korrupció miatt lebukott barátját, egykori államtitkárát, Völner Pált kellene védelmeznie.

A magyar titkosszolgálatok a senki földjére kerültek a NATO-ban és az EU-ban

Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató helyettese tartott előadást a Pénzügykutató intézet Andrássy körében. Véleménye szerint a magyar titkosszolgálatok ugyan még tagjai, de nem partnerei sem a NATO, sem az EU-s társszervezeteknek.

A magyar titkosszolgálatok éppúgy a hatalom csapdájába estek bele mint az oroszok: a politikai vezetés nem annyira információra hanem sokkal inkább konfirmációra vágyik, saját előítéleteinek megerősítését várja tőlük. Így eshetett csapdába Putyin Ukrajnában.

A magyar hírszerzés még az orosz hadjárat kezdetén sem jelezte az agressziót, és a magyar külügy mindmáig nem minősítette agressziónak az orosz támadást. Orbán Viktor Putyinhoz hasonlóan teljes mértékben centralizálta a titkosszolgálatok irányítását, melyet a nemzeti információs központ koordinál. Ennek élén Kovács Zoltán András  tábornok áll, aki Kovács Árpádnak, a Számvevőszék egykori elnökének a fia. Jó szakember, de maximálisan alkalmazkodik az elvárásokhoz. Elvben Rogán Antal felügyeli a titkosszolgálatokat, de a valóságban ezt maga Orbán Viktor végzi Kovács József tábornok, nemzetbiztonsági tanácsadó segítségével. A katonai titkosszolgálatot elvben a hadügyminiszter felügyeli, de a valóságban ennek a szervezetnek is jelentési kötelezettsége van a nemzeti információs központ vagyis Orbán Viktor irányában. Orbán csak azért iktatta maga és a nemzeti információs központ közé Rogán Antalt, hogy nagy melléfogás esetében legyen ügyeletes bűnbak.

Mitől rágtak be igazán az amerikaiak?

David Pressman nagykövet szembenállása a magyar kormánnyal azt követően erősödött meg igazán, hogy a magyar titkosszolgálatok – illegális módszerekkel – feltérképezték Márki Zay Péter pénzügyi támogatását, amely jelentős részben az USA-ból érkezett. Titkosszolgálati módszerek alkalmazását az ellenzékkel szemben ráadásul annak amerikai kapcsolatait illetően, ez komoly sértés az Egyesült Államok számára – különösen, hogy közzé tették ezt a titkosszolgálati jelentést. Erre épül a magyar kormányzat úgynevezett dollárbaloldal kampánya. Orbán Viktor minden valószínűség szerint arra számít, hogy Joe Biden elveszíti a jövő évi választásokat, és Trump visszatér a Fehér Házba. Trump lépten – nyomon azt ígéri, hogy pillanatok alatt békét teremt Ukrajnában.

A NATO-ban ennek megfelelően kizárják Magyarországot az ukrajnai háborúval kapcsolatos fontos információkból. Az amerikai bizalomvesztés a magyar szolgálatokban nem Orbánnal kezdődött, már Gyurcsány alatt is megvolt. Az oroszok ugyanis tetszésük szerint használhatták a magyar kormányzat digitális rendszereit.

Az orosz kapcsolat

A KGB és a GRU el sem ment Magyarországról. A magyar külügy botránya is azt erősíti meg, hogy az orosz jelenlét csak átalakult, de lényegében nem változott Magyarországon. Most ugyan Orbán Viktor a kémbank ügyében visszakozott, de itt van a RIAS kutató központ, amely éppúgy hírszerző feladatot is betölt mint az egykori KGST bank. A magyar külügy nagy nehezen önálló rejtjel rendszert épített ki, de aztán ezt az oroszok megszerezték. Valószínűleg kettős lojalitású államhivatalnokok révén. A magyar kémelhárítás egyáltalán nem vizsgálódik a Magyarországon működő orosz és kínai hírszerzőkkel szemben. A tiktok kínai rendszer a mesterséges intelligencia segítségével minden felhasználóról profilt készít, melyet a kínai hírszerzés felhasznál. Az USA-ban ez problémát jelent, nálunk nem. Telkes András szerint Orbán Viktor és csapata megeszi a saját propagandáját vagyis:

”a nyugat gyengül, ideje tehát keletre nyitni.”

A szolgálat szakmai szintje gyengül

Nincs szisztematikus külföldi képzés, a mesterséges intelligencia felhasználásában nagy a lemaradás. Az ukránok ezen a téren is megkapják az amerikai támogatást: a mesterséges intelligencia segítségével villámgyorsan azonosítják a kijelölt célpontot, és ki tudják lőni az orosz tankokat vagy más célpontokat. Ukrajna a szervereit Kaliforniában tartja, így ott előbb vették észre Putyin agresszióját mint Kijevben. Az oroszok ugyanis nagyszabású hekker támadással akarták megbénítani Ukrajna teljes védelmi rendszerét.

Jellemző, hogy a magyar hírszerzésnél nem hullottak fejek, amiért nem vették észre időben az orosz agressziót Ukrajnában. Mindössze annyi történt, hogy az Információs Hivatal főigazgatóját áthelyezték a külügybe, ahol politikai igazgató lett. Telkes András ismertette egy jólértesült francia portál értesülését: eszerint Orbán Viktor ketté akarja választani a KKM-t tehát újra lenne külügyminisztérium, ennek élére Orbán Balázs kerülne míg az újonnan létrehozott külkereskedelmi minisztérium élén folytatná Orbán Viktor első janicsárja, Szijjártó Péter. Ugyanez a francia portál azt is jósolja, hogy nyugalomba vonul Pintér Sándor vezérezredes belügyminiszter. Utóda pedig Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője lenne.

Telkes András szerint

a Fidesz Magyarország legjobb titkosszolgálata: Kubatov Gábor irányításával futószalagon gyártják az álhíreket – fake news – így ők viszik a prímet a propagandában.

Postán küldték a dobozolt szart a magyar nagykövetnek

0

Az ukrajnai háború miatt annyira megromlottak a két állam kapcsolatai, hogy senki sem fogadja Kovács Orsolya magyar nagykövetet, aki pedig mindig szívesen látott vendég volt a hatalom körében Varsóban.

Csakhogy Morawiecki miniszterelnök már 2021 őszén figyelmeztette Orbán Viktort a várható orosz támadásra Ukrajna ellen, de ennek a magyar miniszterelnök nem adott hitelt. Egy hónappal Putyin agressziója után – 2022 február 24. – titkos miniszteri szintű találkozó volt a két állam között, hogy megpróbálják összhangba hozni az elképzeléseiket a közeli jövőről, de ez teljes kudarccal zárult miután Varsóban egyáltalán nem értik, a magyar szempontokat Ukrajna kapcsán.

Miért nem szünteti meg a függést Magyarország az orosz energiától?

– tudakolta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Novák Katalin köztársasági elnöktől Varsóban. A magyar államfő előadta a magyar kormány érveit, de Morawiecki tételesen megcáfolta azokat! A lengyel miniszterelnök arra mutatott rá, hogy sok más egykori szocialista országnak sikerült megszüntetnie az energia függést Oroszországtól, Magyarországnak is meg lenne erre a lehetősége, de az Orbán kormány ennek ellenére továbbra is együttműködik Moszkvával.

Kovács Orsolya nagykövet nagyon rosszul viseli, hogy egyszerre szinte minden ajtó bezárult előtte Varsóban.

Egy szövetséges még maradt, ez Ziobro igazságügyi miniszter szélsőjobboldali pártja, amely oroszbarát húrokat penget. A párthoz közelálló Sieci című lengyel hetilap megvédi Orbán Viktort a támadásoktól, amelyek rendszeresek Lengyelországban. Ez a hetilap volt az, amely interjút közölt Oroszország varsói nagykövetével Putyin Ukrajna elleni agressziója után.

Visegrád halott

Varsóban a szélsőjobboldalt leszámítva minden párt oroszellenes, Putyin Ukrajna elleni agressziója óta igyekeznek a minimumra szorítani a két állam kapcsolatait. A lengyel kormányt különösen irritálja, hogy Szijjártó Péter Moszkvában ítéli el az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit miközben azokat Orbán Viktor és a magyar diplomácia megszavazta Brüsszelben – írja a Direkt36.

A lengyel diplomácia most középhatalmi szerepkört akar az Európai Unióban, és erre – ellentétben Orbán Viktor vágyálmaival – reális esélye is van.

Paul Brzezinski nagykövet az USA képviseletében aktívan munkálkodik azon, hogy Lengyelország körül létrejöjjön egy olyan elrettentő erő, amely távol tartaná az oroszokat Európa középső részétől, egy újabb agressziótól. Ennek érdekében a Blinken terv értelmében valamiféle államszövetséget készítenek elő Lengyelország és Ukrajna között, amely Európa legnagyobb haderejével rendelkezne. Ezt egészítené ki az az oroszellenes szövetség, melynek létrehozásán aktívan dolgozik az amerikai és a lengyel diplomácia. Ennek része lenne a három kis balti állam, amelyek maguk is tartanak egy orosz agressziótól hiszen korábban a Szovjetunió részei voltak éppúgy mint Ukrajna. Ezenkívül a Blinken terv keretében Csehország és Románia egészítené ki a cordon sanitaire-t Oroszországgal szemben, körülbelül úgy mint az első világháború után. Akkor persze

része volt ennek Magyarország is, de most az amerikaiak és a lengyelek leírták az Orbán kormányt.

Amely barátok és szövetségesek nélkül maradt mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban. Az észak-atlanti szervezetben még ott van Törökország, aki ugyan második fordulós választásra kényszerül, de minden valószínűség szerint hatalomban marad.

Zelenszkij fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy megbénítsa a magyar ipart

0

A liberális Washington Post hosszú leleplező cikket közölt Zelenszkij ukrán elnökről, és ebből kiderül: a Barátság kőolaj vezeték felrobbantását javasolta Ukrajna államfője, aki ily módon akarta megbüntetni Orbán Viktor miniszterelnököt oroszbarát politikája miatt.

Magyarország kőolaj ellátásában a Barátság vezeték évtizedek óta fontos szerepet játszik. Nem vonatkoznak rá az uniós szankciók, ezért továbbra is érkezik rajta orosz kőolaj Magyarországra. A Washington Post a Discord nevű hírszerző portálra hivatkozik, és közli, hogy a Pentagon nem erősítette meg, de nem is cáfolta az információk hitelességét.

Arra a kérdésre, hogy javasolta-e Oroszország egyes részeinek megszállását, Zelenszkij a The Postnak adott interjújában Kijevben elutasította az amerikai hírszerzés állításait, mint „fantáziákat”, de megvédte a jogát, hogy nem szokványos taktikákat alkalmazzon országa védelmében.

„Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát, és mi ezt tesszük. Ukrajna nem foglalt el senkit, hanem fordítva”

– mondta Zelenszkij. „Amikor olyan sok ember halt meg, tömegsírok voltak, és embereinket megkínozták, biztos vagyok benne, hogy bármilyen trükköt be kell vetnünk.”

A vietnami háború idején a Washington Post volt az első újság az Egyesült Államokban, amely felvetette: nem kellene-e befejezni a háborút? A leleplezéssel a Washington Post most ugyanezt teszi: vajon jó-e a Biden adminisztráció whatever politikája Ukrajnában? A whatever politika a gyakorlatban azt jelenti, hogy Ukrajna minden támogatást megkap a nyugati világtól mindaddig amíg erre szüksége van az orosz agresszióval szemben. Ha tehát Zelenszkij azt mondja, hogy nem tárgyalunk az oroszokkal amíg ki nem vonulnak Ukrajna egész területéről, akkor a NATO ezt támogatja. Eddig ez így volt, de a Wall Street Journal megírta: a nemzetbiztonsági hivatal, élén Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval immár tűzszünetet akar, mert nem hisz Ukrajna katonai győzelmében.

Figyelmeztetés Zelenszkijnek

A Washington Post cikke finom nyomásgyakorlás az ukrán elnökre: ne zárkózzon el a béketárgyalásoktól! Jake Sullivan nemrég két napon át nyolc órán keresztül tárgyalt Vang Jivel, Kína első számú diplomatájával. Megvitatták az ukrajnai háborút is. Korábban Hszi Csin-ping elnök egy órán át tárgyalt telefonon Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét ukrajnai béke felelősnek. A nagyhatalmak rendezhetik az ukrajnai háborút az érintettek feje fölött is. Bár Biden elnök gyakran hangoztatja, hogy sohasem tenne ilyet de hát emlékszünk rá, hogy Jaltában Roosevelt amerikai elnök vígan megállapodott Sztálinnal Európa kettéosztásáról. Ezt be is tartották ahogy ez kiderült 1956-ban és 1968-ban Magyarországon illetve Csehszlovákiában, a görög polgárháborúban 1945 után illetve 1975-ben pedig Portugáliában.

Ha demokrata adminisztráció kormányoz az Egyesült Államokban, akkor a Washington Post gyakran jelzi az új irányt. Ukrajna esetében ez azt jelentheti, hogy az USA feladja a reményt a katonai győzelemre Oroszország ellen, és ráveszi Ukrajnát a tárgyalásokra. A Wall Street Journal szerint Jake Sullivan tűzszünetet készít elő míg a washingtoni külügy és a CIA a fenntartásait hangsúlyozza az irányváltással kapcsolatban.

HAMIS PLAKÁT

„Orbán Viktor az árakat emeli. Dobrev Klára a béredet fogja emelni.” Ezt a szembeállítást olvassuk az új plakáton az utcán. Tiltakoznom kell: ez a plakát nem mond igazat.

Amikor az ATV-ben Bodnár Zoltánt, az MNB egykori alelnökét kérdezték erről, aki most a DK árnyékkormányának árnyék-pénzügyminisztere, ő úgy magyarázta, hogy az infláció az Orbán-kormány politikájának a következménye, „egy kormányváltást követően nyilvánvalóan más helyzetbe kerül az ország, először is például helyből és rögvest hozzájutna az európai uniós pénzekhez, ami kiválthatná a külső finanszírozás meglehetősen költséges részét”, a költségvetésben „átcsoportosításokkal előállítható meglehetősen sok pénz”, „egy valóságos és jelentős béremelés a legérzékenyebb szektorokban, kiváltképp az egészségügyben a szociális szférában, az oktatási szférában, annak a fedezete megvan”.

Amit Bodnár mond, az éppen igaz lehet, csakhogy a plakát ennél sokkal többet állít. A „béredet fogja emelni” azt üzeni azoknak, akik a plakátot látják, hogy egy új kormány mindenkinek emelni fogja a bérét. Ez pedig nyilvánvalóan nem lehet igaz, hiszen

az állam csak a közszférában dönthet maga a bérekről – és ott is korlátai vannak, hogy felelős módon mit tehet meg, és mit nem –, de a versenyszférában biztosan nem.

A közszférában is vannak olyan foglalkoztatási csoportok, amelyeknek már az Orbán-kormány jelentős béremelést adott, és egy esetleg következő kormány aligha ígérhet további béremelést. A pedagógusoknak, ápolónőknek, a közigazgatás dolgozóinak a Medgyessy-kormány nagyarányú béremelést adott, és – legalábbis a mértéket tekintve biztosan – rosszul tette.

Akkora bajt okozott vele, amely végső soron Orbán kétharmadához vezetett: akkora hiányt okozott a költségvetésben, amely súlyos megszorításokat tett szükségessé néhány év elteltével, és így az MSZP-SZDSZ teljes hitelvesztéséhez, a magyar demokrácia bukásához vezetett.

Saját bőrünkön érezzük ezt valamennyien. Emlékezhetnének rá azok is, akik ezt a plakátot kiadták. Nem tudom, lesz-e valaha Dobrev-kormány, de azt tudom, hogy ha lesz is, nem lesz lehetősége a bérek általános emelésére. Márpedig a plakát azt üzeni.

A hazug óriásplakátok gyakorlatát a Fidesz hozta be a magyar politikába. Az 1990-es kampányban az MDF plakátjai is igazságokat tartalmaztak, az SZDSZ plakátjai is és még a Fidesz akkori plakátjai is. Az „egészség nem üzlet” szövegű Fidesz-plakát azonban becsapta az embereket, és onnan a menekülteket magyar nyelven riogató plakátokon, a Brüsszelt illetve Sorost lejárató plakátokon át egyenes út vezet a „a magyarok döntöttek: 97% nem a szankciókra” plakátok hazugságáig. Nem jó, ha átvesszük a Fidesztől a hazug óriásplakátok gyakorlatát.

Alijevet, a szovjet csekistát dicsőíti a Magyar Nemzet

100 éve született Hejdar Alijev, aki a szovjet időkben még Gejdarnak nevezte magát oroszosan. A független Azerbajdzsán második elnökét a Türk Tanács budapesti képviseleti irodájának vezetője méltatta a Magyar Nemzetben.

Hóvári János nagykövet személyesen is ismerte Hejdar Alijevet, akinek életútja jól példázza a szovjet rendszer sikeres túlélői pályafutásainak kulcsát: a KGB-t! A törekvő ifjú Alijev már 1967-ben tábornok lett a titkosszolgálatnál, amely vaskézzel irányította Azerbajdzsánt. Innen a KGB parancsnoki székéből ült át a kommunista párt helyi vezetőjének posztjára, és így hamarosan póttagja lett a politikai bizottságnak Moszkvában.

Már életében mellszobrot kapott Bakuban, mert kétszer is kitüntették a Szovjetunió hőse érdemrenddel.

Jurij Andropov igen kedvelte Alijevet, akit Moszkvába hívott miután a KGB éléről átkerült a kommunista párt főtitkári posztjára. Alijev miniszterelnök-helyettes lett a szovjet fővárosban.

Innen pályázta meg Alijev a főtitkári posztot maga is, de veszített Mihail Gorbacsovval szemben. Miért? Mert Sztálin halála után a kommunista párt vezető gárdája úgy döntött, hogy még egyszer vezért nem választ a Kaukázuson túlról. Sztálint ugyanis Dzsingisz kánnak nevezték a bolsevik pártban – oly sok embert ölt meg a kommunisták közül is.

Alijev duzzogva hazatért, majd az azeri-örmény háborút kihasználva ismét Azerbajdzsán élére került. Tíz éven át uralkodott Bakuban, és egy amerikai katonai kórházban fejezte be az életét.

A CIA kapcsolat

Az amerikai titkosszolgálat helyi rezidense, Gina Haskell, aki később a CIA első igazgatónője lett, szervezte meg Alijev átállását. Erről a Magyar Nemzet már nem számol be pedig döntő fordulat volt az azeri vezér pályafutásában. Miért kellett Alijev az amerikaiaknak? Mert Azerbajdzsán stratégiai fontosságú helyen fekszik: három regionális hatalom is nagymértékben foglalkoztatja az Egyesült Államokat a környéken. Az első maga Oroszország, melyet a Szovjetunió bukása után Washingtonban már csak regionális tényezőnek tekintenek. A másik Irán, Izrael és az USA halálos ellensége, a harmadik  Törökország, amely a NATO tagja és kiváló kapcsolatot ápol Azerbajdzsánnal. A két ország nyelve meglehetősen hasonló. Eredetileg az iszlám vallás miatt mind a török birodalomban mind pedig Azerbajdzsánban arabul írtak, de azután Kemal Atatürk áttért a latin ABC-re Törökországban. Ezt követték Azerbajdzsánban is, mely a Szovjetunió része volt, de Sztálin elvtárs rádöbbent: nem jó, ha a török újságokat el tudják olvasni Azerbajdzsánban is. Ezért áttérítette Azerbajdzsánt a cirill ABC-re. A függetlenség kikiáltása után az azeriek első dolga volt a visszatérés a latin ABC-re. Így lett Gejdarból Hejdar Alijev. Aki nyolcvan éve távozott az élők sorából, de “jó kezekben” hagyta Azerbajdzsánt: fia örökölte a trónt.

Ilhan Alijev és a kaviár diplomácia

Az ifjabb Alijev támogatókat keresett Európában, akiket busásan meg is fizetett ezért. Málta szigetén maga a miniszterelnök is szerepelt a fizetési listán. Egy szerencsétlen oknyomozó újságírónő ezt meg is írta. A maffia felrobbantotta a három gyermekes családanya autóját. Még az Európai Parlament akkori elnöke is a helyszínre utazott, mert akkora volt a kaviár diplomáciai botrány Máltán. A gyilkos maffiózókat megtalálták és elítélték, a miniszterelnök lemondott. Hivatalosan a megbízó továbbra sem ismert…

Orbán Viktor a baltás gyilkost adta ki Ilhan Alijevnek. Mennyiért? Fedje ezt jótékony homály,

de nem véletlen, hogy pártunk és kormányunk lapja nagy terjedelemben méltatta a hős azeri csekistát, aki egy amerikai katonai kórházban lehelte ki lelkét húsz évvel ezelőtt.

Sajtószabadság Orbán módra

0

Interjú közben kivezették a londoni Guardiant tudósító magyar újságírót a budapesti CPAC konferenciáról, ahol mindenki elszántan védelmezi a sajtószabadságot.

Rick Santorum egykori republikánus szenátorral készített interjút a konferencián Garamvölgyi Flóra, aki a baloldali Guardiant tudósította már napok óta a radikális republikánusok konferenciájáról, melynek fő szónoka és persze szponzora Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt. Videóüzenetben köszöntötte a tanácskozást az USA ex elnöke, Donald Trump, aki hangsúlyozta, hogy milyen fontos a szólásszabadság nyugati normáinak a védelmezése.

Ehhez képest Garamvölgyi Flóra újságíró ezt írta Twitteren: ”kirúgtak a CPAC konferenciáról. A rendezők arra hivatkoztak, hogy csak egy rendszerhiba miatt tudtam magamat regisztrálni. ”A valóság az, hogy visszaigazolták a sikeres regisztrációt az újságírónak, aki részt is vett a tanácskozás kezdetén, tudósított Orbán Viktor beszédéről is. Nyilván ez csapta ki a biztosítékot a magyar miniszterelnök környezetében hiszen Garamvölgyi Flóra a többi között azt írta Orbán beszédéről, hogy “Magyarország szélsőjobboldali miniszterelnöke követelte Trump visszatérését a Fehér Házba. Ezenkívül liberális vírusról beszélt, mely ellen harcolnia kell a konzervatívoknak. Magyarországot pedig példaként állította a világ országai elé, és sürgette a konzervatív mozgalmakat, hogy kövessék Magyarország példáját.

Kísért-e a múlt?

Lázár János építési és közlekedési miniszter ugyanebben a hangnemben beszélt a konferencián, ahol kifejtette, hogy Orbán Viktor választási ellenfele, Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter egy “alvó Soros ügynök”. A magyar választások során pedig “a külföldről illegálisan finanszírozott liberális ügynökök a magyar szuverenitás ellen harcoltak  mert bele akarták vinni Magyarországot a háborúba a nyerészkedők javára.”

Arról természetesen nem beszélt Lázár János, hogy 1986-ban Aczél György vitte el Soros Györgyöt a Bibó kollégiumba, melynek egykori diákját nagylelkű ösztöndíjjal támogatta. Az amerikai nagykövetség annyira kedvelte akkoriban Orbán Viktort, a Fidesz ifjú vezérét, hogy amikor Budapestre érkezett idősebb George Bush, az USA akkori elnöke, akkor Orbán Viktor kísérte őt, hogy megmutassa neki Budapest szépségeit. Orbán Viktor akkoriban a liberális Internacionálé alelnöke volt. Most pedig a liberalizmus ellen hirdet ádáz harcot…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK