NATO Archives Page 5 of 35 › Független Hírügynökség

A sikerdarab (négyévente prolongálva)

Falusi Tamas

-

2024-07-03

Író, rendező, főszereplő Orbán Viktor. Róla aztán sok minden elmondható.

Elmondható például az, hogy néha tudatosan, néha tudatlanul, de mindenképpen sokszor hazudik (lásd Népszava, Bolgár írások).
Elmondható az, hogy a közpénzek jó részét a családjának, a barátainak és az üzletfeleinek osztja szét, és hogy a közpénzeknek egy másik jó részét szintén nem a magyar népre, hanem a kizárólag az ő és a FIDESZ népszerűsítését, valamint az ellenzék folyamatos pocskondiázását végző, kézivezérlésű médiabirodalmára fordítja (csak a közmédia 140 Mrd HUF/év).
Elmondható az, hogy 14 éves, korlátlan hatalmú uralkodása alatt csúszott le az ország gazdaságilag az EU utolsó helyére.
Elmondható az, hogy külpolitikájának „eredményeképpen” megvetett páriaként imbolygunk Európában, és már Meloni meg Le Pen sem akar velünk közösködni, ráadásul az EU a pénz folyósítását is megszüntette, amiből tulajdonképpen éltünk.
Elmondható, hogy az összes, elvileg semleges hatóságot telerakta a saját embereivel, gyakorlatilag örökre kinevezve őket, így aztán ezek a hatóságok nem az állam működését felügyelik, hanem az ellenzéket büntető és végrehajtó, a regnálók által kézi vezérléssel működtetett szervezetek.
Elmondható az, hogy a szükséges létesítmények megvalósítása és az épületszigetelési munkák el nem végzése miatt (másra kellett a pénz, na!), az energetikai függőségünk még mindig igen nagy, különösen az orosz gáztól, ami zsarolhatóvá teszi az országot.
Elmondható az, hogy a magyarországi oktatást és az egészségügyet rendőri felügyelet alá kellett helyezni, mert annyira kevés pénzt kapnak, hogy ilyen felügyelet nélkül nem működőképesek.
Elmondható az, hogy a Gyurcsány által végig fizetett 13. havi nyugdíjat 10 éven keresztül lopta el a nyugdíjasoktól (hiába ment az országnak jól), és csak a 2022-es választástól megijedve hozta vissza.
Elmondható az, hogy a nyugdíjak „megvédése” csak egy szimpla szinten tartás (kizárólag az infláció kompenzálása), mert a korábbi kormányok által használt svájci indexálást (ami nem csak az inflációt kompenzálta, de használatával a nyugdíjak a bérek növekedésével párhuzamosan nőttek) azonnal megszüntette, így a nyugdíjak mára már nagyon lemaradtak a bérek mögött.
Elmondható az, hogy az általa a kampányokban aduásznak használt rezsicsökkentés csak a nagyfogyasztóknak hasznos, mert ők több engedményt kapnak általa, mint amennyit plusz adóban befizetnek, a kisfogyasztóknak viszont többletkiadás a magasabb adók miatt (valamiből az államnak fizetni kell a rezsitámogatást – ingyenebéd az államháztartásban nincs). Ezért 27 % nálunk az ÁFA. Többek között.
Elmondható az, hogy a miniszterelnök úr által sokat emlegetett, havonta és háztartásonként 181 000 forint rezsitámogatás évi ~8700 milliárdot tenne ki, közben tudjuk Vargától, hogy az általa innen-onnan összekapart pénzből fizetett éves rezsitámogatás az országnak ~1000 milliárdba kerül, azaz a számlákra írt megtakarítási adatok egy nagy átverés részei.
Elmondható az, hogy az „államot eladósító elmúltnyolcévesek” 80,6 %-os GDP arányos államháztartási hiánnyal adták át neki a kormányzást, viszont akkor, azaz 2010-ben volt még a fiókban 2700 milliárd MANYUP tőke. Ez az összeg az akkori GDP kb. 10 %-a, így a MANYUP-ot is figyelembe véve a tényleges adósság csak 70,6 % volt. Ma már nincs MANYUP, mert Orbán egyetlen laza kézmozdulattal lenyúlta, így a mai 74,3 % GDP arányos államadósság nem csökkenthető semmivel, az annyi, és kész. Mondható tehát, hogy 14 évnyi rendkívül sikeres orbáni kormányzás után a GDP arányos adósságunk 3,7 %-kal magasabb, mint a „nagy eladósító” elmúltnyolcévesek idejében volt.
Elmondható még az is, hogy a mai adósbesorolásunk az S&P hitelminősítőnél pontosan ugyanaz (BBB-), mint ami a 2010-es kormányátadáskor volt, azaz hitelképesség ügyben sem jutott az ország Orbánnal a sok pénz és segítség ellenére az égadta világon semmire.

Egyvalami nem mondható el a miniszterelnök úrról: az hogy népszerűtlen. Hogy a föntiekből ez hogy következik, az jó kérdés, de mindettől függetlenül népe szereti, és miséket mondat érte. Kell is, mert a miniszterelnök úr a legnagyobb harcos, akit a Föld hordott a hátán. Mindig megvédi a magyarok érdekeit. Olyan, mint Attila, vagy mint Árpád, vagy mint a derék Dzsingisz kán (őt ebben a mai, kipcsákos korszakban szeretjük, mert egyrészt rokon, másrészt a harci tevékenysége hasonlít kalandozó eleinkére, csak ő nem kicsiben „kalandozott”, hanem nagyban, harmadrészt meg dicsőíti őt, hogy sokszor győzött – egyszer például egy Muhi nevű falunál is). Orbán méltó utódjuk lehet.

Szóval a magyar érdek. Az az első. Például most az a magyarok legnagyobb érdeke, hogy kimaradjanak a háborúból, ugyanúgy, mint ahogy kimarad Németország, vagy kimarad Lengyelország, az Egyesült Államokról nem is beszélve. Ezek mind-mind kimaradnak, hiába háborúpártiak. A mi óriási szerencsénkre a miniszterelnök úr elintézte, hogy mi is kimaradjunk. Iderendelte Stoltenberg NATO főtitkárt, és megmondta neki, hogy mi annyira kimaradunk, hogy nagyon! És kész. Szót se többet erről! A Stoltenberg behúzta fülét-farkát, és azt mondta, persze, természetesen, miniszterelnök úr, viszonzásul csak azt a csekélységet szeretné kérni, hogy Orbán úr ne ellenezze a NATO lépéseket. Egyiket se. – Na, jól van, pupák! – veregette meg a főtitkár vállát beleegyezően a mi Orbánunk, és már el is intéződött az ügy.

Ott van aztán a még félelmetesebb ellenség, aki el akarja árasztani hazánkat feketékkel, muszlimokkal, meg mindenféle egyéb nációval, holott az a mi szuverén-privilégiumos jogunk, hogy a saját országunkat magunk árasszuk el. Kínaiakkal meg thaiföldiekkel. A mondott ellenség természetesen a nagy tőzsdecápa, aki a szegény Európai Uniót évi egymillió migránssal akarja elárasztani. Ezekből lakosságarányosan nekünk 21 000 jutna, viszont van két probléma a számítással. Egyrészt Soros egy év múlva, azaz már 2016-ban helyesbítette az egymilliót háromszázezerre (erről miniszterelnök úr és kapcsolt részei nem beszélnek, azaz ez biztosan hatalmas nagy titok!), másrészt már az első szövegben azt írta a Cápa, mindenki oda kerüljön, ahol szívesen látják, és ahová maga is szeretne menni, ugyanis szerinte ez a befogadás sine qua non-ja, azaz ami nélkül a befogadás nem működik. Ebből láthatóan Soros már 2015-ben úgy gondolta, hogy Magyarországra ne jöjjön senki, mert egyrészt ide úgysem akar jönni senki, másrészt nem látnák szívesen, azaz pont az volt Soros terve, ami Orbáné is. Migráns ide egy darab se! Sajnos a miniszterelnök úr vagy nem tud latinul, vagy ez is nagy titok, mert erről sem szokott szólni. Hogy aztán Soros terve nem is terv, csak egy javaslat, amelyet az EU nem vesz nagyon komolyan, az már a harmadik nagy titok, ugyanis nálunk a kormány és pártszócsövek mindig Soros tervet mondanak, mindig egymillió migránst emlegetnek, mindig arról beszélnek, hogy Brüsszel erőszakkal fogja őket ide telepíteni, és csak miniszterelnök úr áldozatos harcának köszönhető, hogy még nincsenek itt. Vajon miért titkok ezek, és miért nem tud róla a nép?

A miniszterelnök úr harmadik nagy harca a gyerekátoperáltatók elleni. A miniszterelnök úr a tudatlanság fegyverével küzd, 18 éves koráig a gyermek nem csak az „aberrációkról” nem tudhat (Orbánék szerint minden az, ami nem fekete-fehér), hanem arról a „normális” szexről sem, amelyet majd 18 éves kora után a miniszterelnök úr sok új magyar gyermek nemzése céljából elvár tőle. Az, hogy a gyermeki tudatlanság törvényileg kötelezővé tétele és az abortusz elleni küzdelem hogy fér össze logikailag, egyelőre kiderítetlen. Ahogy nézem, sok munka lesz vele.

Itt tarunk most. Már negyedszerre nézzük azt a darabot, amely már elsőre is dögunalmas volt, de miután a legtöbben erre váltanak jegyet, nem cserélik másik darabra, mindenkinek ezt kell néznie. A színháztető már beázik, a székek recsegnek, a szereplők kilátástalanul ágálnak a kopár színpadon, a pattogatott kukorica elfogyott, az üdítő meleg, és nincs fűtés. Jó kis szórakozás, nemdebár? És hogy miért van így?

Pár éve láttam egy riportot valamely vidéki helyszínen az ottani Józsi bácsival.

Hogy kire? Hát nézze, a Gyurcsány elvette a tizenharmadik havi nyugdíjamat, az Orbán meg adott tízezer forintot. Van még kérdés ezzel kapcsolatban?

Mint az ismert, a tizenharmadik havit nem Gyurcsány (ő a regnálása alatt végig fizette), hanem a Bajnai kormány szüntette meg a világválság miatt, de Bajnai azt mondta, ha jobb kor jön, vissza lehet adni. Addig is bevezette a nyugdíjprémium rendszert, amely adható. Ez utóbbi az a tízezer forint, amiről a Józsi bácsi beszélt. Ebből következően minden nyugdíjasnak, ha tud a fentiekről, Gyurcsányra kellett volna szavaznia. De nem tudták. Az ország döntő része nem tudta. Ahogy a rezsicsökkentésről sem tudnak sokat, azon kívül, hogy van. Pedig nincs is törvénybe írva, hogy ezekről a választóknak kötelező nem tudnia.

Ez van. És mi itt ülünk, és nézzük tovább a nézhetetlen előadást. Nem lehetne tenni valamit, tessék mondani?

Orbán Kijevben

Kenderessy Milán

-

2024-07-02

0

Az ukrajnai háború kitörése óta először látogat el a magyar kormányfő Kijevbe nem sokkal azután, hogy Magyarország átvette az Európai Unió elnökségét. Brüsszeli források szerint Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy ellátogat Ukrajna fővárosába, és ott nem a saját nézeteit képviseli hanem az Európai Unióét.

Ha a magyar kormányfő nem vállalta volna ezt a látogatást, akkor Magyarország nem kapta volna meg a soros uniós elnökséget. Orbán Viktor többször is megvétózta Ukrajna uniós támogatását, és minden módon akadályozta, hogy az orosz agresszió áldozata jelentős nyugati támogatáshoz jusson. Az európai választáson is a béke jelszavával kampányolt a magyar miniszterelnök szembeállítva Brüsszel és Washington “háborús politikájával.”

Orbán – Zelenszkij találkozó Kijevben

Ez erős szimbólum, de aligha változtat azon, hogy a magyar diplomácia egyedül az Európai Unióban sokkal megértőbb Putyin álláspontja iránt mint a megtámadott Ukrajna politikájával. Ürügyként Orbán Viktor szívesen használja a magyar kisebbség ügyét, de Ukrajnában román kisebbség is él, a mindenkori bukaresti kormány mégiscsak egyértelműen támogatja az Európai Unió és a NATO Ukrajna politikáját, mely jelenleg azt jelenti: kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök álláspontja az, hogy fegyverszüneti tárgyalásokra csakis akkor kerülhet sor, hogyha az oroszok kivonulnak Ukrajnából. Minthogy ennek a valószínűsége nulla, ezért ez a háború folytatását jelenti beláthatatlan ideig. Putyin a területért békét megoldást kínálja, és ezzel ért egyet Orbán Viktor is. A döntés persze nem az ő kezükben van hanem az USA elnökében. Zelenszkij elnök erről Washingtonban úgy nyilatkozott:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk felett Putyinnal, de ezt mi nem fogadnánk el.”

Legutóbb Podoljak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke már úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy Oroszországot is meg lehetne hívni egy békekonferenciára. Ukrajna támogatottsága mind Washingtonban mind Brüsszelben gyengül: Biden elnök siralmasan leszerepelt azzal a Donald Trumppal szemben, aki azzal kampányol, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Hogyan? Úgy, hogy leállítaná az amerikai támogatást Zelenszkij elnöknek, ha az nem lenne hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Putyinnal.

Brüsszeli támogatása azért gyengülhet meg Ukrajnának, mert Macron elnök súlyos vereséget szenvedett a választásokon, ellenfele, Marine Le Pen pedig éppúgy Putyin “barátai” közé tartozik mint a jelenleg épp Kijevben tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök.

Make Hungarians proud again!

FüHü

-

2024-06-30

0

Egyszerre rendkívül kiemelt és egyszerre rendkívül súlytalan időszakban kerül sor az uniós magyar elnökségre, amely hivatalosan épp holnap kezdődik és tart majd egészen az év végéig.

Egyszerre rendkívül kiemelt, hiszen épp egy európai választások után vagyunk, új időszak kezdődik az Unió életében, most alakul meg az új Európai Parlament és áll össze az új Európai Bizottság. De éppen ez utóbbiak miatt rendkívül súlytalan is lesz, illetve lehet a magyar elnökség, hiszen épp egy átmeneti időszak kellős közepén vesszük át a staféta botot: bár az új EP alakuló ülése hamarosan meglesz, de mire kialakulnak az érdemi erőviszonyok, a számtalan új képviselő pedig megtalálja az irodáit, addig szépen peregnek majd a hónapok. Hasonlóképp átmeneti lesz ez az időszak az Európai Bizottság lassú talpra állása miatt is, logikusan nem várható, hogy november előtt meglegyen az új uniós testület. Vagyis, egyszerre óriás figyelem lesz a következő hónapokban az európai politikán, illetve annak vezetőin és – szándékaitól függetlenül – egyszerre halkul majd el akaratlanul is a nagy zajban a magyar elnökség hangja.

Még mielőtt a felületes olvasók és a kormánypárti influenszer trollok arra hegyeznék ki a mondataimat, hogy nem drukkolok a magyar elnökség sikerének, gyorsan szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy én voltam az egyetlen ellenzéki EP-képviselő, aki néhány hónapja elmentem a Novák Katalin akkori államfő által az uniós elnökségre való felkészülés jegyében szervezett brüsszeli kerekasztalra. Nem mondom, hogy baráti és nyitott volt a hangulat az állami eseményen az engem rendszerint lehazaárulózó fideszes politikusok között, de akkor is kötelességemnek éreztem, hogy ott legyek és elmondjam a saját, valamint választóim véleményét, illetve elvárásait a magyar elnökséggel kapcsolatban. Most is és akkor is azt mondtam, hogy a soros magyar elnökség féléve egy tökéletes alkalom arra, hogy Magyarország megmutassa a szebbik arcát is az európai közösségnek, hogy olyan témákat és ügyeket tegyünk a közös asztalra, ami számunkra nemzeti minimumot jelent. Nem voltak nagy reményeim annak idején sem azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz, illetve az állami gépezet bármennyire is nyitott lesz ellenzéki javaslatokra és témafelvetésekre (például az Európai Egészségügyi Unió és az egészségügyi minimum-szolgáltatás kapcsán), ahogyan végül be is bizonyosodott, hogy Orbánék ezt a hat hónapot sem elsősorban a nemzet és az európai közösség javára akarják felhasználni, hanem pusztán saját politikai céljaikra. Azt hagyjuk is, hogy nem volt semmilyen átfogó civil konzultáció vagy széleskörű egyeztetés a politikai oldalak között azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a magyar elnökség prioritásai között – mert ezt már megszoktuk. Az sem okozott meglepetést, hogy a legutóbbi EU-csúcson a Fidesz miniszterelnöke ismét csak különutas volt a tagállami vezetők által kialkudott kompromisszumos csomag kapcsán. Orbán továbbra is Európa ellenzékében akar maradni, ami a nagyobb baj, hogy ott akarja túszként tartani egész Magyarországot is. Azzal egyébként, hogy az elmúlt időszakban fokozatosan emelte a tétet és egyre jobban felkorbácsolta az indulatokat az Európai Unió ellen, valójában saját uniós elnökségét is túszul ejtette, hiszen épp az EU-ellenes „szabadságharc” miatt kerül majd így vagy úgy, de kényszerpályára a magyar elnökség is. Pedig nem feltétlenül kellett volna, hogy ez így legyen.

Nyilván kevesen olvassák el az uniós elnökségek munkaprogramját (nem is várok el ilyen fajta politikai perverziót mindenkitől), én ahogy korábban, most is megtettem a magyar dokumentum esetében. Azt kell, hogy mondjam Önöknek, a közéletben a Fidesztől megtapasztalt abszurd EU-ellenes hőzöngés helyett ez az anyag legalább megpróbál tényleg szakmai alapon viszonyulni a feladathoz és egyes pontokon még az is érződik, hogy a szakmaiság bizony felülírta a rogáni propagandagyárból kiömlő, uszító baromságfolyamot. Etekintetben hasonlít egyébként az általam sokat idézett, 2009-es, fideszes EP-választási programhoz, amely egy aranybánya, ha az ember vállalható és progresszív, EU-párti mondatokat keres. (Nem véletlen, hogy a fideszesek egy ideje igyekeznek ez utóbbi programot letagadni és kitörölni, ahonnan csak lehet.) Azonban mindez persze nem egyenlíti ki azt az adottságot, hogy az előttünk lévő belga elnökség ideje alatt több mint negyven érdemi dossziét zártak le – nem is függetlenül az érkező magyar elnökség miatt még gyorsütemben -, így például a menekültügyi stratégiát, az uniós költségvetés felülvizsgálatát, vagy az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérdését. Nem állítom, hogy nem maradt fontos és érdemi csomag a magyar elnökség asztalán, de a mi félévünkben alapvetően két típusú dossziéval fogunk tudni foglalkozni: egyfelől a megállapodás hiányában évek óta álló, úgynevezett „beragadt” anyagokkal, amelyek esetében nem ígérkezik könnyűnek az áttörés, és a kompromisszum kialakítása, másrészt pedig a spanyol, illetve a belga elnökség számára prioritást nem jelentő, az elnökségi időszakok alatt le nem zárt, és így megörökölt dossziékkal. Politikai szemtanúként azt is hozzá kell tennem ugyanakkor, hogy épp a vaskos szakpolitikai anyagok hiánya teszi lehetővé a magyar elnökség számára, hogy szakpolitika helyett tisztán politikai kérdéseket tegyen az asztalra. Hogy ez utóbbiakat viszont épp Európa magányos ellenzékében miként lehet sikerre vinni, az Önök fantáziájára bízom.

A magyar kormány által megjelölt prioritások között van olyan, amely valóban égetően aktuális és van olyan, amely viszont egyértelműen Orbánék kapcsolódó, olcsó politikai haszonszerzése miatt kaphat gellert. Az „Új Európai Versenyképességi Megállapodás” tető alá hozása szerepel első helyen, ami valóban fontos lépés lenne az EU életében, azonban az persze kérdés, hogy épp az EU-ellenes, ál-szuverenista, ál-forradalmár magyar kormány tud-e a leghatékonyabban hozzájárulni a technológia-semleges ipari stratégia megalkotásához, az európai termelékenységet növelő keretek kialakításához, a nyitott gazdaság és a nemzetközi gazdasági együttműködések elősegítéséhez, emellett a növekedés és a versenyképesség szempontjából döntő tényezőnek számító, a biztos európai munkahelyeket teremtő, növekvő munkabéreket nyújtó rugalmas munkaerőpiac biztosításához. Azt pedig tényleg csak halkan teszem hozzá, hogy az Európai Bizottság már hónapok óta dolgozik ezen a csomagon (European Competitiveness Deal), vagyis a Fidesz-kormány leginkább csak okosan meglovagolja az amúgy is biztosan érkező és jó magas hullámot. Tutira mennek, mert ebből biztos eredmény várható a végén. Orbánéknak tehát ezesetben a spanyolviaszt sikerül feltalálniuk; de rutinos politikai szemtanú vagyok, az vesse rájuk az első követ, aki politikai vezetőként még nem „szörfözött”. Hasonlóképp kiemelten fontos az európai védelempolitika megerősítésének kérdése, amelyet szintén prioritásként jelölt meg a hazai kormányzat. Abszolút támogatandó cél, hogy a védelempolitikai szövetségek és együttműködés mellett az Európai Uniónak nagyobb szerepet kelljen vállalnia saját biztonságának garantálásában, megerősítve ellenálló- és cselekvőképességét. Ez viszont ismét csak felveti a közös európai hadsereg kérdését, amely Orbán Viktortól korábban olyannyira nem állt távol, hogy egykoron – egy bálványosi beszédében – maga is a mielőbbi felállítását támogatta, (és bár ezügyben a Fidesz álláspontja úgy tűnik, érdemben nem változott, de) mostanában mindenből ál-szuverenitási kérdést csinálnak, hogy a NATO-bővítés folyamatos gáncsolásáról már ne is beszéljek. És nyilván erre az európai partnerek is emlékeznek, sőt, jobban, mint mi. Az elnökségi programban szerepel az illegális migráció megfékezésének kérdése is, amelyet – bár valóban fontos és szintén aktuális kérdés – nyilvánvalóan pártpolitikai célokra fog használni a Fidesz és nem például arra, hogy az illegális migrációt szervező embercsempészek botrányos szabadon engedésének (egyébként uniós szabályokkal ellenes) gyakorlatát tárgyalják ki. Az egyik nagy patron a magyar elnökség tárában a bővítéspolitika kérdésének napirenden tartása, azonban itt is vannak gubancok. Annak ellenére, hogy az elmúlt években ezt a portfóliót a magyar kormány által delegált uniós biztos vitte, vagyis naprakész és eredményes tárgyalópartnerek ebben a témában, azonban minimum sajátos lesz, ahogy az EU csődjéről, szétbomlásáról, esetleges felszántásáról elmélkedő Fidesz fogja sürgetni például a balkáni országok csatlakozásának felgyorsítását, ráadásul úgy, hogy amikor legutóbb Ukrajna ügye volt napirenden, a magyar kormányfő inkább kiment kávézni.

Arra mindig és mindenképpen büszkének kell legyünk, hogy ránk került a sor és mi adjuk az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Fontos feladat, szép feladat, a figyelem most félévig Magyarországon lesz. Sajnálatos, hogy Orbánék egyelőre úgy tűnik, ezt a lehetőséget is elszalasztják és piti politikai játékokra használják majd. A magyar elnökség szlogenje például („Make Europe Great Again! – Tegyük Európát újra naggyá!”) önmagában, alapüzenetében még nem lenne problémás, ha nem direkt és tudatosan a korábbi amerikai elnök, Donald Trump ortodox-protekcionista politikájának szlogenjét („Make America Great Again!”) venné alapul és provokálná ezzel a teljes európai közösséget. Ez nettó provokáció, ami ráadásul teljesen felesleges, mivel egy jó (?) poén elsütésén túl semmi, de semmi hasznot nem hajt Magyarországnak. Orbán kap esetleg majd egy buksi-simit Trumptól, de ennyit azért nekünk nem ér. Mennyivel jobb lenne, ha őszintén és magabiztosan mondhatnánk jóelőre, hogy a magyar elnökségre minden magyar büszke lehet majd. Meglátjuk.

Ujhelyi István
politikai szemtanú

“Magyarország viszonya Oroszországhoz pragmatikus”

ki

-

2024-06-28

0

“Magyarország viszonya Oroszországhoz pragmatikus”

A kormány pragmatikusságáról nyilatkozott a brüsszeli Politiconak Bóka János az európai ügyek minisztere, aki hozzátette: ”Semmi sem igazolja azt, hogy közel állnánk Moszkvához.”

A baj az, hogy az Európai Unió többi tagállama pontosan ezt gondolja, és az Egyesült Államok szintúgy. Márpedig Magyarország július elsejétől az Európai Unió elnöke, és a kijelölt prioritások között van az európai katonai erő és a hadiipar fejlesztése.

Magyarország ugyanakkor nem támogatja Ukrajna önvédelmét, Orbán Viktor miniszterelnök attól tette függővé Rutte NATO főtitkári megválasztásának támogatását, hogy garantálják: a NATO nem kér magyar katonákat és fegyvereket Ukrajnának. Ez szimbolikus gesztus hiszen a NATO alapszabálya csak akkor teszi kötelezővé a támogatást, ha egy tagállamot ért támadás, de Ukrajna nem tagja az észak-atlanti szervezetnek.

Magyarország ugyanakkor intenzíven fejleszti fegyveres erejét és hadiiparát: tavaly a GDP 2,11%-át költötte erre a költségvetés. A NATO 2%-ot vár el a tagjaitól.

Magyarország rohamtempóban fegyverkezik részben úgy, hogy importál fegyvereket részben pedig intenzíven fejleszti hadiiparát.

Csak két példa: Magyarország 44 Leopard tankot vásárolt, és több harci helikoptert az Airbustól.

Orbán Viktor megállapodott a svéd miniszterelnökkel négy Grippen vásárlásáról. Az ilyenkor szokásos kenőpénzekről mindenki hallgat, de a hadiszállítások mindenütt a korrupció melegágyát jelentik. Benjamin Netanjahu azért is folytatja elszántan a gázai háborút, mert ellene korrupciós vizsgálat van folyamatban ilyen ügyben. Pekingben most jelentették be, hogy két leváltott hadügyminisztert is kizártak az országot kormányzó kommunista pártból korrupció miatt.

“A fegyverek 85%-át európai cégektől vásároljuk meg” – nyilatkozta a Politiconak Ódor Bálint uniós nagykövet. Lengyelország és Románia – a két NATO tagállam térségünkben, melyeket az USA fontosnak tekint – jórészt amerikai fegyvereket vesz. Egy később kialakítandó közös európai hadsereg, melyet Orbán Viktor támogat, komoly problémákkal kerülhet szembe az eltérő fegyverzet miatt.

Néhány európai cég fegyvergyárat telepít Magyarországra, ezek közül a legjelentősebb a Rheinmetall zalaegerszegi üzeme. A Rheinmetall a Panther tankok új változatát Magyarországon fejleszti majd ki.

“Hiszünk abban, hogy ezzel erősítjük az európai hadiipart, mely az előfeltétele egy európai biztonságpolitikának” – nyilatkozta Bóka János uniós miniszter.

Putyin árnya Magyarország fölött

Orbán Viktor miniszterelnök mindinkább Putyin ügynökének tűnik Washingtonban és Brüsszelben, ezért a bizalom a magyar kormány iránt a mélypontra süllyedt. A biztonságpolitika különösen érzékeny terület, ahol nem számít jó pontnak, hogy Orbán Viktor parolázott Pekingben Putyin orosz elnökkel. Orbán az egyetlen olyan uniós vezető, aki ezt megtette azóta, hogy az orosz elnök megindította csapatait Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Szijjártó külügyminiszter, aki megkapta a legmagasabb orosz kitüntetést, a Barátságot, rendszeresen találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Oroszországban. Vajon miről beszélgetnek? Annál is inkább érdekli ez a CIA-t és a többi NATO tagállam hírszerzését, mert az orosz hírszerzés hekkerei feltörték a magyar külügy kódjait, és vígan hosszú hónapokat töltöttek el ott mielőtt amerikai figyelmeztetésre végül megszüntették az információ szivárgást.

Az orosz hírszerzést természetesen nem annyira a magyar külügy titkai érdekelték hanem azok a kapcsolatok, melyek a NATO-hoz és az Európai Unióhoz kötik Magyarországot.

Még Trump ex elnök is, akinek a választási sikeréért imádkozik Orbán Viktor, megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem helyesli orosz és kínaibarát külpolitikáját. A magyar miniszterelnök egyelőre kitart Moszkva és Peking barát diplomáciája mellett, de ez problémákat okozhat abban a félévben amikor Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Stoltenberg távozó és Rutte érkező NATO főtitkár Budapesten figyelmeztette Orbán Viktort, hogy komoly kockázatot vállal azzal, hogy együttműködik Oroszországgal és Kínával hiszen mind a két nagyhatalmat az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek tekinti már 2021 óta, és nem valószínű, hogy Trump ezen lényegesen változtatna, ha novemberben megnyerné az elnökválasztást.

Miért vállal mégis ekkora kockázatot Orbán Viktor? Mert a magyar miniszterelnök úgy véli, hogy Biden elnök csapata le akarja őt váltani. Orbán viszont mindenáron maradni akar, mert

nem kíván úgy járni mint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki 75 éves korában azzal néz szembe, hogy börtönbe kerülhet korrupcióért.

Orbánnak a családja is vastagon érintett a korrupciós ügyekben, ezért számára az orosz és a kínai együttműködés ellensúlyt jelent az Egyesült Államokkal szemben, amely hidegháborús időkben különösen rosszul tűri a renitens magatartást a NATO szövetségesektől.

Mi áll a magyar-kínai nukleáris egyezményben?

Kenderessy Milán

-

2024-06-26

0

Aziránt érdeklődik Hadházy Ákos parlamenti képviselő mi áll a magyar-kínai nukleáris egyezményben? Joggal hiszen Hszi Csin-ping elnök látogatása idején aláírtak egy nukleáris egyezményt is, amely elsősorban Paks 2 miatt lehet érdekes.

Mind a NATO mind pedig az Európai Unió gyanakodva nézi Paks 2 építését hiszen Kínát és Oroszországot az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította már 2021-ben, Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt – 2022 február 24 – számtalan szankció sújtja Oroszországot. A polgári nukleáris ipar különösen érzékeny terület hiszen sok ponton érintkezhet a hadiiparral.

Májusban Orbán Viktor miniszterelnök így méltatta a magyar-kínai nukleáris egyezményt: “ez nagy lehetőségeket tartogat, mert Magyarország a nukleáris ipar tekintetében komoly nemzetközi tapasztalattal és presztízzsel rendelkezik (csakugyan?). Már több mint 50 éve benne vagyunk ebben az iparágban. Jelenleg Európa legnagyobb nukleáris fejlesztése Magyarországon történik. A terv az, hogy a következő évtized elejére már 60-70% között lesz a nukleáris energia aránya a magyar gazdaságban.”

Nagy kérdés, hogy mikor kezdheti meg az energia termelést Paks 2, ahol a komoly építkezés még meg sem kezdődött.

Aszódi Attila, Paks 2 korábbi kormánybiztosa úgy nyilatkozott, hogy

„a kínaiak már jobban tudnak orosz nukleáris erőművet építeni mint maguk az oroszok, és hamarosan ez lesz a helyzet az amerikai technológiával is.”

Valószínű tehát, hogy a kínaiak beszállhatnak Paks 2-be, de vajon milyen feltételekkel?

“Nem tekinthetsz bele a szerződésbe?”

Így kérdezett vissza Szijjártó Pétert külügyminiszter a parlamentben amikor Hadházy Ákos nála érdeklődött az ügyben.

“Nem tudom, megkérdezem, majd jelentkezem” – mondta Szijjártó Péter elviharzott hiszen manapság Orbán Viktor első janicsárjának igencsak sok dolga akad, mert mind a NATO-ban mind pedig az Európai Unióban kezdik megelégelni a különutas politikát, amely barátkozást jelent Oroszországgal és Kínával olyan időkben amikor mind Washington mind Brüsszel egyre határozottabban száll szembe Moszkvával és Pekinggel.

Szijjártó pofára esett

1,4 milliárd euró értékben újabb fegyverszállításról döntött Ukrajnának az Európai Unió külügyi tanácsa, amelynek Magyarország is tagja ugyan, de kihagyták a döntésből, hogy megelőzzék az akadékoskodást. Szijjártó tombol:

“korábban nem hagyták ilyen szégyentelenül figyelmen kívül az európai szabályokat.”

Majd ezt adta elő a magyar diplomácia vezetője:

“Hiába buktak hatalmasat az Európai Unió legháborúpártibb kormányai, továbbra is semmibe veszik a népakaratot” – harsogta Szijjártó. Aki arról az apróságról megfeledkezik, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök épp azért csukta be a kaput a Fidesz jelentkezése előtt a szélsőjobboldali koalícióba az Európai Parlamentben, mert ott sok párt közölte: amennyiben a Fidesz jön, akkor ők mennek! Az ok: a magyar kormány oroszbarát politikája.

Szijjártó műhisztije azért különösen nevetséges, mert Orbán Viktor megígérte Stoltenberg NATO főtitkárnak a Karmelita kolostorban, hogy a jövőben nem akadályozza az ukrajnai fegyver és segély szállítmányokat. Vagyis leszarják az ordító egeret, a magyar diplomáciát a NATO-ban és az Európai Unióban.

Trump: Ukrajna NATO tagsága nem reális

ki

-

2024-06-22

0

Ukrajna NATO tagsága? Az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén? Egyelőre Trump: nem, Biden: igen, talán, nem (majd meglátjuk az újraválasztás szempontjából melyik az előnyösebb).

Az ex elnök, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba egy órán keresztül beszélgetett David Sacks-szel, és a podcastben Ukrajnáról is sok szó esett.

Trump azt állította, hogy Biden azzal provokálta Putyint, hogy reálisnak nevezte Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, és atomfegyvereket akart elhelyezni Ukrajna területén. Ezért támadtak az orosz csapatok Ukrajnára 2022 február 24-én – állította Donald Trump, aki szerint Ukrajna NATO tagsága nem reális. “Ha én volnék az orosz elnök, akkor én sem örülnék, ha a határaim közelében nukleáris fegyvereket helyeznének el” – hangsúlyozta Donald Trump.

Biden elnök a Time magazinnak nemrég azt mondta, hogy

“sohasem támogattam Ukrajna NATO tagságát.”

Nemrég az Egyesült Államok tízéves védelmi egyezményt kötött Ukrajnával, és ezzel az ország NATO tagsága a távoli jövőbe került. Az USA NATO nagykövete megerősítette: Ukrajna tagsága nincs napirenden a hamarosan sorra kerülő NATO konferencián.

Nariskin tábornok, az orosz hírszerzés főnöke, aki nem helyeselte az Ukrajna elleni “különleges hadműveletet”, rendszeresen találkozik Törökországban a CIA igazgatójával, aki korábban Moszkvában volt amerikai nagykövet, tehát jól ismeri Putyin elnököt. William Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki tárgyalt Putyinnal az ukrajnai agresszió előtt.

Erről a tárgyalásról annyi szivárgott ki, hogy valójában nem Ukrajna NATO tagsága zavarná annyira Oroszországot hanem az, hogy az USA – kétoldalú egyezmény alapján – nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén.

Erre a most aláírt tízéves védelmi egyezmény lehetőséget teremt. Egyúttal viszont megnyitja az utat a béketárgyalások irányában is. Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke rögtön javasolt is egy olyan új békeértekezletet, melyre Oroszországot is meghívnák.

Putyin a NATO-val akar tárgyalni és nem Ukrajnával. Trump hajlandó lenne Zelenszkij elnök feje fölött megállapodni az orosz elnökkel,

Biden egyelőre úgy tesz mintha az ukránokon múlna a fegyverszünet, de valójában azt mérlegeli, hogy a választások megnyerése szempontjából számára mi az előnyösebb: a háború vagy a béke Ukrajnában?

Az amerikai diplomácia csődtömeg

Biden problémája az, hogy az amerikai közvélemény jelentős része kudarcnak látja az elmúlt évek diplomáciáját: a kivonulást Afganisztánból, a több mint két éve tartó kilátástalan és megnyerhetetlen háborút Ukrajnában és végül a gázai konfliktust, amely tovább eszkalálódhat, ha az izraeli hadsereg megtámadja a síita Hezbollah milíciát Libanonban. Amiben viszont Biden sikert ért el, az bevallhatatlan: 2021-ben az USA stratégiai ellenfelének deklarálta Kínát és Oroszországot, és a hidegháborús diplomácia mögé sikerült felsorakoztatni a nyugati világot: az európai és a kelet-ázsiai szövetségeseket.

Ez a siker azért bevallhatatlan, mert az USA ilyen módon rendkívüli mértékben meggyengítette szövetségeseit, amelyek intenzív gazdasági kapcsolatokat tartottak fenn Oroszországgal és Kínával.

Biden tulajdonképp tovább folytatta Trump America First gondolatát megsemmisítve Oroszország és Európa együttműködését, és jelentősen legyengítve Peking és Brüsszel kapcsolatait.

Kissinger, az amerikai diplomácia nagy veteránja nem véletlenül bírálta ezt a koncepciót, mert a szembenállás Kínával erősen kockázatos vállalkozás. Kissinger ezért százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni az USA – Kína kapcsolat romlását. Amikor Japán megpróbálta kérdéssé tenni az USA világhatalmi szerepét a nyolcvanas években, akkor Washington a New York-i Plaza Hotelben megkötött egyezményekkel gúzsba kötötte vetélytársát, aki húszéves stagnálásra kényszerült feladva világhatalmi terveit. Csakhogy Kína nem Japán – figyelmeztette a százéves Kissinger Biden elnököt: Japán csak egy kis szigetország, a lakossága jóval kisebb mint az Egyesült Államoké ráadásul egyre csak csökken. Kína viszont egy óriás: népessége 1,4 milliárd, az USA lakosságának négyszerese, és bár a lakossága csökkenésnek indult, de vidéken még többszáz milliós munkaerő tartalékok vannak. Ráadásul sok millió kínai él külföldön, az Egyesült Államokban is bőven vannak Chinatownok. Kína nem fogja könnyen feladni világhatalmi álmait, de azokat nem katonai hanem gazdasági és technológiai eszközökkel kívánja elérni – figyelmeztetett Henry Kissinger. Akinek a diplomáciai filozófiája pontosan ellentétes a demokratákéval, akik szerint

“diktatúrákkal nem lehet együttműködni.”

Kissinger a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyaló asztalnál ott ült a győztes orosz cár, a Habsburg uralkodó és a porosz király mellett a brit alkotmányos monarchia képviselője, sőt a vesztes Franciaország is képviseltette magát Talleyrand külügyminiszterrel, aki Napóleon diplomáciáját irányította, majd ő buktatta meg a császárt megszervezve a tábornokok összeesküvését. Ily módon jött létre egy olyan béke egyezmény – a Szent Szövetség – amelynek segítségével Európa elkerült egy újabb kontinentális háborút egészen 1914-ig.

Első uniós szankció az orosz földgáz ellen

ki

-

2024-06-21

0

Első uniós szankció az orosz földgáz ellen

Hosszas viták után – amerikai-lengyel nyomásra – megszülettek a döntések az orosz cseppfolyósított földgáz elleni szankcióról. Magyarország és Németország az utolsóig ellenállt saját érdekeire hivatkozva, de azután megszületett a kompromisszum.

Az Európában turnézó Biden elnöknek megígérték az uniós vezetők, hogy szankcionálni fogják az orosz földgázt. Bidennek erre szüksége van az otthoni választási kampányban.

Mit jelent ez Magyarország esetében? Azt, hogy Brüsszel nem bolygatja Paks 2 ügyét, és továbbra sincs semmiféle szankció a vezetékes földgázra, amely lényegesen nagyobb részét teszi ki az uniós importnak mint a cseppfolyósított. Jelenleg az Európai Unió földgáz felhasználásának mintegy 5%-át teszi ki az orosz cseppfolyósított földgáz, melyet az uniós szankciók megcéloznak.

Ennek az 5%-nak is csak a negyedét érinti a tilalom, mert közvetlenül továbbra is szabad lesz orosz cseppfolyósított földgázt importálni, de reexportra ezentúl nem lesz lehetőség.

Moszkvának tavaly 8 milliárd eurós bevétele volt a cseppfolyósított földgáz uniós exportjából, ezt akarja csökkenteni ez a döntés. Bár szankciók eddig nem voltak, de az Európai Unió tagállamai Putyin Ukrajna elleni agressziója után kétharmaddal csökkentették földgáz importjukat Oroszországból, amely így elveszítette a gázfegyvert. Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kitart az orosz földgáz mellett. Miért?

Az Orbán kormány a nemzeti érdekre hivatkozik, de valójában arról van szó, hogy Putyin ily módon finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét.

Miért nőtt 50%-kal Mészáros Lőrinc vagyona 2023-ban?

Szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala Magyarországon a magas infláció miatt hiszen ebben rekorderek voltunk az Európai Unióban, de Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc 660 milliárd forintról 990 milliárdra emelte vagyonának értékét.

Ilyet Jockie Ewing sem produkált soha egyetlen év alatt, de mögötte nem állt ott Orbán Viktor miniszterelnök.

Aki a megemelt rendszerhasználati díjat a lakossággal fizetteti meg, de a bevétel Mészáros Lőrincet gazdagítja.

Mondhatnánk persze azt is, hogy Putyin így fizet hiszen a földgáz szerződés a két állam között szigorúan titkos. Azt viszont a CIA is tudja, hogy Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozza “barátait” Európában és másutt. Ennek leleplezése miatt esett ki Moszkvában egy kórház hatodik emeleti ablakából a Lukoil igazgató tanácsának elnöke , aki át is adott egy listát a brit hírszerzésnek. Azóta a CIA Putyin ügynökének tekinti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ez békeidőben is meglehetősen problematikus, de háború idején amikor a NATO, amelynek Magyarország is tagja teljes mértékben támogatja Ukrajna önvédelmi harcát Oroszország ellen, több mint kínos. Ahogy erre Jens Stoltenberg NATO főtitkár célzott is amikor a Karmelita kolostorban tárgyalt Orbán Viktorral. Aki arról sem tudott semmit sem mondani: miért nincsen egyetlen hadra fogható dandárja sem a magyar honvédségnek holott ez előírás a NATO-ban?

A NATO-csúcson szó lesz arról, hogy Ukrajna a Szövetség tagja legyen

FüHü

-

2024-06-19

0

A NATO-csúcson szó lesz arról, hogy Ukrajna a Szövetség tagja legyen

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy az Észak-atlanti Szövetség július 9-11-én Washingtonban tartandó csúcstalálkozójának előestéjén a szövetségesek számos Ukrajnával kapcsolatos kérdést tárgyalnak és oldanak meg – ezt Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón mondta egy washingtoni találkozó után.

A NATO-főtitkár emlékeztetett arra, hogy tárgyalnak az Ukrajnának nyújtott katonai kiképzésről és segítségnyújtásról, és azt is elmondta, hogy újabb bejelentésekre számít Ukrajna nagyobb katonai támogatásáról.

„Biztos vagyok benne, hogy lesz olyan megfogalmazásunk is, hogy Ukrajna a Szövetség tagja lesz… A pontos megfogalmazásról, hogy pontosan miben fogunk megegyezni, jelenleg is folyik a tárgyalás a NATO-tagok között, de biztos vagyok benne, hogy a csúcstalálkozóig meg fogjuk tenni. jó egyetértés van a megoldásban”

– jegyezte meg Stoltenberg.

Kifejezte továbbá szilárd meggyőződését, hogy minél erősebb a szövetség támogatása, és minél megbízhatóbbak a hosszú távú kötelezettségvállalások Ukrajnával szemben, annál hamarabb ér véget a háború.

Blinken, amerikai külügyminiszter korábban azt mondta, hogy a júliusi washingtoni NATO-csúcsnak biztosítania kell egy „híd” építését Ukrajna szövetségi tagságához.

Julian Smith , az Egyesült Államok NATO-nagykövete az észak-atlanti szövetség vezetőinek washingtoni találkozóján elmondta , hogy Ukrajna NATO-tagságának kilátásaiban fontos változások lesznek az új megfogalmazásban.

Beszámolt arról, hogy a NATO egyetértett abban, hogy politikai jelzést kell adni Ukrajnának a szövetséghez való hozzáállásával kapcsolatban, és ez a jelzés az Ukrajnának szánt átfogó segélycsomag részévé válik.

Ukrajna kormánya kijelentette, hogy a NATO-csúcs döntése konkrét álláspontot fog tartalmazni Ukrajna tagságának visszafordíthatatlanságával kapcsolatban.

Üzlet

Falusi Tamas

-

2024-06-18

0

Magyarország több szövetségben is benne van. Tagja a NATO-nak és tagja az Európai Uniónak is. Aki egy ilyen együttműködésnél belépésre jelentkezik, nyilván azért teszi, mert a tagságából előnyökre számít. Az persze minden IQ 85-ös szint fölötti szellemi képességekkel bíró ember számára nyilvánvaló, hogy ha nem egyedül vagyok, hanem többen próbálunk együtt többre jutni, akkor nem csinálhatom mindig azt, amit akarok, mivel az eltérő akaratok összehangolása érdekében sokszor kompromisszu-mokra van szükség.

A fenti szellemi színvonal birtoklása azt is lehetővé teszi, hogy az ember belássa, a kompromisszum szuverenitásunk egy részének feladásával jár.

Vannak ugyanakkor olyanok, akik ezt a szintű szellemi nívót nem érik el. Ők úgy gondolják a tagságot, hogy a vele járó előny az oké, de mi aztán engedményt nem teszünk még az Atyaúristennek se, nemhogy valami zavaros, állítólag közös cél érdekében az úgynevezett „társaknak”, vagy „kiafrancok” ezek! A szuverenitás kérdését tekintve egy tapodtat se hátra! Az ilyen ember nem tud, hanem hisz (a tudáshoz nincs elég esze), és ha a sarki mosodás az, nagyobb baj nincsen, legfeljebb a környezetének megy az idegeire, viszont ha az illető miniszterelnök, akkor egy egész országot, mégpedig a sajátját teljes lakosságával együtt képes megutáltatni a tagtárs országokkal.

Valahogy még ez is elviselhető lenne, ha az ilyen korlátozott képességű miniszterelnöknek valaki, akiben bízik, időben szól, hogy ne tegye, vagy ha a nép hamar észreveszi az abnormalitását, és leváltja, így ez az irritálóan önző viselkedés csak rövid ideig bosszantja a többieket. Ez esetben a szóban forgó ország becsülete és tekintélye még visszaszerezhető. Végzetes baj van viszont, ha a mondott miniszterelnök nem bízik senkiben, a nép döntő többsége meg nem látja a veszélyt, és nem váltja le, mert akkor az ország több szempontból elveszett. Megjegyzendő, hogy ha megfelelő propaganda csapat áll rendelkezésre és korlátlan pénzű média (közpénz jobboldal), akkor a nép többsége úgy verhető át akár a legvadabb hülyeségekkel is, hogy sohasem fogja meglátni a veszélyt.

A fentiekből következő hátrányok:

Az egyik kellemetlen dolog, amivel szembe kell néznünk, hogy ha nem vállaljuk a negatívumokat (szuverenitásunk egy részének feladása), akkor nincsen pozitívum sem. Ilyen például az EU részéről a pénz visszatartása. Nálunk a vezetés a médiától kezdve a fékeken és ellensúlyokon át az ország teljes jövedelméig mindent lenyúlt, így aztán bármifajta korlát nélkül csinál azt, amit akar, és ez kellemetlen a többieknek. Egy ilyen hatalom birtokában akármennyire kekec, buta és főleg sikertelen a kormányfő (lásd a külpolitikát, a gazdaságot, a szociális, egészségügyi, nyugdíjas és ifjúsági helyzetet), egyszerűen nem lehet leváltani, és akkor a szövetségben minden közös tárgyalással baj lesz, mert a gazdasági sikertelenség csupán itthoni, de a kekecséget meg a butaságot mindig magával viszi minden tárgyalásra, akárhova megy. Ez alól két ország, illetve országcsoport kivétel. Egyrészt Oroszország plusz Kipcsákia, onnan veszik, illetve tervezik venni fideszék az országunk számára életbevágóan fontos gázt (a gázszámla rezsimelléklete szerint még mindig a 2022-es, elképesztően magas áron – vagy hazudik valaki?). A másik Kína, ahonnan a hiteleket meg az ipari létesítmények ideköltözését várják, hogy legalább éhen ne haljunk a nagy sikerességben (kivéve a gyevi bírót, meg a rokonait és üzletfeleit, azokat ez a kellemetlen vég nem érinti, mivel jól bespájzoltak már).
A kiközösítetté válás azzal jár, hogy még azokat az érdekeinket sem tudjuk érvényesíteni, amelyekhez néhány támogatót szerezve sikerülhetne, ugyanis már nem találunk támogatót. Mindenki utál minket „Brüsszelben”, legalábbis a néhány őrültön kívül, melyek közül pár darab arrafelé is lébecol (a demokrácia az demokrácia, itt még az őrülteknek is van képviselete).
Az ország népének része még a nem csak a miniszterelnök és csapata által gyakorolt itthoni, hanem a többi ország népe általi, külföldről érkező lenézés és hülyére vétel. Utóbbi a többi tagtárs véleménye, mondván, hogy még mindig nem bírtátok leváltani? Vagy van Budapest szindróma is, amely a Stockholm szindrómával azonos, azért ül még mindig a nyakatokon?

Az ilyen viselkedést, például a permanens vétózgatással a tagtársak persze rövid időn belül megunják, és új módokat keresnek arra, hogy a főkekec ne tudja blokkolni a szövetség normál működését. Van úgy, hogy kiküldik a folyosóra (EU), de a NATO most más módszert választott.

A nagyon háborúpárti védelmi szövetség, megunva a célszerűtlen, mégis folyamatos ellenállást Orbán részéről, alkut ajánlott. A NATO nem vár el Ukrajna ügyében semmit Magyarországtól (se katona, se fegyver, se hadműveleti terület), cserébe viszont azt csinál, amit akar, Magyarország semmilyen lépésébe nem fog belekötni. Magyarország „harci ereje” a NATO-ban úgysem számít, a NATO tevékenységekből való kiszállásába könnyen beleegyezhetett Stoltenberg főtitkár, aki ideutazott a megállapodást véglegesíteni. A NATO tábornokok és politikusok fellélegezhettek. Végre! Egyetértés lesz a hörcsögmentesített tárgyalásokon.

Amilyen peches egy ország ez a miénk, a megállapodás Orbánnak is használ. Mondhatni, sőt, nagyon is. Igaz ugyan, hogy ezzel az üzleti megállapodással a miniszterelnök a háborút segíti (bizony!), ugyanis a NATO lépések most már flottul, minden kekeckedéstől meg vétózgatástól mentesen egyetértve és, ami a legfontosabb, időben megtehetők, ámde itthon nagy sikerként adhatja el a választóknak, már megint hülyének nézve őket. Ehhez a média, a nép bamba bámulása, meg a kommunikációs igazgató is rendelkezésére áll:

„Orbán Viktor világossá tette a NATO főtitkárának, hogy nem akarunk részt venni mások háborújában – hangsúlyozta közösségi oldalára feltöltött szerdai videójában a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója. Menczer Tamás leszögezte, hogy a miniszterelnök ismét megvédte a magyar érdeket. Mint fogalmazott, „a NATO az elmúlt hetekben óriási lépésekkel indult a háború felé”, az észak-atlanti szövetség akarja irányítani a fegyverküldést, a katonák kiképzését és a szervezet óriási pénzeket, összesen 100 milliárd eurót akar „belepumpálni a háborúba”. Hozzátette: a magyar emberek világos döntést hoztak vasárnap, ez „nem a mi háborúnk, mi békét akarunk”.

Ja. Világossá tette. Megvédte. Világos döntést hoztak.

Hát nem aranyos? Szinte látom, ahogy a NATO főtitkár fülét-farkát behúzva hallgatja Orbán dörgedelmeit, és a nép a „mieink” újabb nagy győzelmét látva, tombolva ünnepel.

Tudnak ezek Habonyék meg Kubatovék, mi?

New York Times: mielőbb tűzszünet kell Ukrajnában!

Kenderessy Milán

-

2024-06-15

0

New York Times: mielőbb tűzszünet kell Ukrajnában!

Az Walter Dorn katonai szakértő véleménye, hogy mielőbb tűzszünetet kellene elérni Ukrajnában. A szakértő – aki Kanadában a katonai akadémián tanít Torontóban – szerint az ukrajnai háború megnyerhetetlen.

“Oroszország nem tudja meghódítani Ukrajnát, amely viszont képtelen visszaszerezni valamennyi megszállt területét. Mindkét fél érdeke a tűzszünet.”

Sokan a nyugati világban azzal érvelnek, hogy ez az agresszornak, Putyinnak kedvez, de a kanadai professzor szerint egyáltalán nem ez a helyzet:

”A háború befejezése Ukrajna számára lehetővé tenné, hogy megerősítse fegyveres erőit, integrálódjon Európába és általában a Nyugatba, ezzel megnőne az elrettentési potenciálja.”

Putyin a maga részéről jelezte tárgyalási készségét azon az alapon, hogy ukrajnai hódításait részben vagy egészben megtarthassa.

A kanadai professzor hangsúlyozza a New York Timesban, hogy a lényeg a tárgyalások megkezdése:

”azt ugyanis senki sem tudhatja, hogy mi lesz a vége a béketárgyalásoknak.”

A kanadai professzor a német példát hozza fel: Kelet Németország orosz megszállás alatt állt 1945 és 1989 között, csak a berlini fal leomlása hozta meg a német egyesülést. Ugyanígy Ukrajna is átmenetileg lemondhatna a megszállt területekről abban reménykedve, hogy azokat később sikerül visszaszereznie.

Ukrajnának “átmenetileg” le kell mondania a NATO tagságról

Már Biden elnök is pedzegette a Time magazinnak adott interjújában európai útja előtt, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja. Ehelyett az USA-nak és más NATO tagállamoknak kétoldalú szerződésekkel kellene garantálniuk Ukrajna biztonságát.

“Ukrajna már kötött ilyen stratégiai védelmi szerződéseket Nagy Britanniával, Franciaországgal és Németországgal.”

A fegyverszünet Ukrajnának lehetővé tenné az ország újjáépítését:

”Ehhez valószínűleg új Marshall segélyre lesz szükség, melyhez az USA-n kívül európai államok is hozzájárulnának.”

A kanadai professzor arra is rámutat, hogy a korrupció és a háború között korreláció van, ezért a fegyverszünet után

“Ukrajna sokkal aktívabb harcot folytathat a korrupció ellen.”

Putyin kemény leckét kapott Ukrajnában, és egyáltalán nem biztos, hogy újabb katonai kalandba kezdene, hiszen ez a több mint két éve tartó háború számára csúfos kudarc.

“Akárhogy is alakulnak a dolgok: Ukrajna és Oroszország szomszédok maradnak, ezért valamiféle megoldást kell találniuk vitáik rendezésére. Ez pedig csak békében lehetséges”

– hangsúlyozza Walter Dorn professzor, a kanadai katonai akadémia tanára.

Címke: NATO

Író, rendező, főszereplő Orbán Viktor. Róla aztán sok minden elmondható.

Orbán – Zelenszkij találkozó Kijevben

Egyszerre rendkívül kiemelt és egyszerre rendkívül súlytalan időszakban kerül sor az uniós magyar elnökségre, amely hivatalosan épp holnap kezdődik és tart majd egészen az év végéig.

A kormány pragmatikusságáról nyilatkozott a brüsszeli Politiconak Bóka János az európai ügyek minisztere, aki hozzátette: ”Semmi sem igazolja azt, hogy közel állnánk Moszkvához.”

Putyin árnya Magyarország fölött

Az orosz hírszerzést természetesen nem annyira a magyar külügy titkai érdekelték hanem azok a kapcsolatok, melyek a NATO-hoz és az Európai Unióhoz kötik Magyarországot.

Aziránt érdeklődik Hadházy Ákos parlamenti képviselő mi áll a magyar-kínai nukleáris egyezményben? Joggal hiszen Hszi Csin-ping elnök látogatása idején aláírtak egy nukleáris egyezményt is, amely elsősorban Paks 2 miatt lehet érdekes.

“Nem tekinthetsz bele a szerződésbe?”

Szijjártó pofára esett

Ukrajna NATO tagsága? Az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén? Egyelőre Trump: nem, Biden: igen, talán, nem (majd meglátjuk az újraválasztás szempontjából melyik az előnyösebb).

Erről a tárgyalásról annyi szivárgott ki, hogy valójában nem Ukrajna NATO tagsága zavarná annyira Oroszországot hanem az, hogy az USA – kétoldalú egyezmény alapján – nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén.

Biden egyelőre úgy tesz mintha az ukránokon múlna a fegyverszünet, de valójában azt mérlegeli, hogy a választások megnyerése szempontjából számára mi az előnyösebb: a háború vagy a béke Ukrajnában?

Az amerikai diplomácia csődtömeg

Ez a siker azért bevallhatatlan, mert az USA ilyen módon rendkívüli mértékben meggyengítette szövetségeseit, amelyek intenzív gazdasági kapcsolatokat tartottak fenn Oroszországgal és Kínával.

Hosszas viták után – amerikai-lengyel nyomásra – megszülettek a döntések az orosz cseppfolyósított földgáz elleni szankcióról. Magyarország és Németország az utolsóig ellenállt saját érdekeire hivatkozva, de azután megszületett a kompromisszum.

Az Orbán kormány a nemzeti érdekre hivatkozik, de valójában arról van szó, hogy Putyin ily módon finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét.

Miért nőtt 50%-kal Mészáros Lőrinc vagyona 2023-ban?

Az Walter Dorn katonai szakértő véleménye, hogy mielőbb tűzszünetet kellene elérni Ukrajnában. A szakértő – aki Kanadában a katonai akadémián tanít Torontóban – szerint az ukrajnai háború megnyerhetetlen.

”A háború befejezése Ukrajna számára lehetővé tenné, hogy megerősítse fegyveres erőit, integrálódjon Európába és általában a Nyugatba, ezzel megnőne az elrettentési potenciálja.”

Ukrajnának “átmenetileg” le kell mondania a NATO tagságról

“Ukrajna már kötött ilyen stratégiai védelmi szerződéseket Nagy Britanniával, Franciaországgal és Németországgal.”

”Ehhez valószínűleg új Marshall segélyre lesz szükség, melyhez az USA-n kívül európai államok is hozzájárulnának.”

“Akárhogy is alakulnak a dolgok: Ukrajna és Oroszország szomszédok maradnak, ezért valamiféle megoldást kell találniuk vitáik rendezésére. Ez pedig csak békében lehetséges”

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA