Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Stoltenberg: “10 évnél is tovább tarthat a háború Ukrajnában!”

0

A BBC-nek nyilatkozott úgy a NATO távozó főtitkára – aki októberben adja át a stafétabotot Ruttének -, hogy a nyugati fegyverek segítségével 10 évnél is tovább folyhat az ukránok honvédő háborúja.

Jens Stoltenberg így fogalmazta meg a NATO álláspontját:

”Putyin azt hiszi, hogy kivárhatja míg elfáradunk Ukrajna támogatásában. Ha mi tudatjuk vele, hogy hosszú távra elköteleztük magunkat a független Ukrajna mellett, akkor ily módon megrövidíthetjük a háborút.”

Ennek a hosszútávú stratégiának a keretében a NATO bejelentette, hogy Németországban létrejön egy parancsnokság, mely szeptembertől koordinálja a támogatást Ukrajnának.

Közben Németország jelezte, hogy felére csökkenti Ukrajna támogatását. Lindner pénzügyminiszter szerint Ukrajna pénzügyi támogatása biztosított, mert a befagyasztott orosz vagyonok 50 milliárd dolláros kamata erre fedezetet nyújt.

Mi lesz, ha Trump visszakerül a Fehér Házba? Alelnökjelöltje, Vance szenátor kijelentette:

”engem nem érdekel Ukrajna sorsa!”

Vance republikánus szenátor szervezte az ukrajnai támogatás bojkottját Washingtonban, és a müncheni biztonságpolitikai konferencián kijelentette: ”Európának tudomásul kell vennie, hogy az USA-t Kelet Ázsiai foglalkoztatja, mindenekelőtt Kína, nem pedig Ukrajna és Oroszország.”

Kibír-e Ukrajna egy tízéves háborút?

Amikor Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, katonai szakértők azt jósolták: Ukrajna 1,5-2 évet bír ki, mert utána elfogynak a katonái. Már 29 hónapja zajlik a háború, és Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy Ukrajna 2025-ben offenzívát indíthat a nyugati fegyverek segítségével, és visszafoglalhatja  a megszállt területek egy részét. Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke viszont arról tájékoztatta Zelenszkij elnököt, hogy a nyugati fegyverekkel képes az ukrán hadsereg az orosz offenzíva megállítására, de az ellentámadáshoz nincs meg az ereje. 2023-ban az ukránok – a NATO biztatására – megkíséreltek egy offenzívát, amely azonban kudarcba fulladt. A kilenc ukrán elit dandárt, melyet erre a feladatra képeztek ki, az oroszok felmorzsolták. Zaluzsnij vezérkari főnököt leváltották, és kinevezték londoni nagykövetnek. Zaluzsnij tábornok azonban politikai karrierre készül: Zelenszkij elnök utóda szeretne lenni. A hírek szerint Zaluzsnij tábornok tárgyalt az orosz vezérkari főnökkel egy tűzszünetről, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy Zelenszkij menesztette őt. A kivérzett Ukrajna aligha folytathat háborút tíz éven keresztül anélkül, hogy tönkre ne tenné az ország jövőjét. Ez azonban sem Moszkvában sem Washingtonban sem Brüsszelben nem érdekel senkit sem.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

A NATO hivatalos válasza az, hogy csakis azután lehet tárgyalni az orosz elnökkel, hogy Oroszország kivonta csapatait Ukrajnából. Ez nyilvánvaló nonszensz hiszen Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné hatalmát sőt az életét is. Erre már Henry Kissinger is felhívta a figyelmet, de nyilván tudja ezt Biden elnök csapata is. William Burns, a CIA igazgatója, korábban moszkvai nagykövet volt, személyesen is ismeri Putyint. Ő volt az utolsó amerikai vezető, aki beszélt Putyinnal az Ukrajna elleni agresszió előtt.

Jelenleg is kapcsolatban áll Nariskin tábornokkal, a hírszerzés vezetőjével  aki nem támogatta Putyin agresszióját, mégis a helyén maradt Moszkvában. Nem úgy mint Nyikolaj Patrusev tábornok, akit Putyin leváltott a legfontosabb döntéshozó testület, a Honvédelmi Tanács titkári posztjáról. Patrusev volt a héják vezére, aki rábeszélte Putyint az Ukrajna elleni agresszióra, amely csúfos kudarcba fulladt. Oroszország elszigetelődött a világban, és gazdaságilag Kína függvénye lett pedig ezt Putyin mindenáron el akarta kerülni.

Már Kissinger is felhívta a figyelmet, hogy a hidegháborús amerikai diplomácia közelebb hozza egymáshoz az USA két fő ellenfelét: Kínát és Oroszországot holott Washington célja épp az kell, hogy legyen: jobb viszonyban álljon Moszkvával és Pekinggel mint azok egymással. Biden elnök hidegháborús diplomáciája, melyet a NATO is követ , teljes csőd – erre mutat rá Donald Trump, aki a két megnyerhetetlen háború – Ukrajna és a gázai övezet – helyett Kínára kíván koncentrálni. Ezért akar Trump Putyinnal sőt az iráni vezetőkkel is tárgyalni nem beszélve Hszi Csin-ping kínai elnökről. Trump, a helyzetet kissé túl dramatizálva, kijelentette:

”a Föld a harmadik világháború szélén imbolyog.”

Ezért nem lenne jó, ha az ukrajnai háború még tíz évig tartana, ahogy azt a távozó NATO főtitkár jósolta.

A hősi halál egyre kevésbé népszerű Oroszországban

Másfél millió rubelt kap az a fiatalember, aki a moszkvai kormányzóságban “önként jelentkezik a frontra”, amely mind több áldozatot követel Ukrajnában.

Egy rubel értéke nagyjából 4 forint vagyis hatmillió forintnak felel meg a toborzási pénz az orosz főváros környékén. Másutt is drasztikus emelést észlelnek miután a kutya sem kíván hősi halált halni egy háborúban, melynek senki sem látja a végét.

Jelenleg az orosz hadsereg csigalassúsággal nyomul előre annak érdekében, hogy kivéreztesse ukrán ellenfelét, amely ugyan sokkal motiváltabb hiszen az ország függetlenségét védelmezi, de Oroszország népessége 140 millió, Ukrajnáé 30 millió körül van, mert igen sokan emigráltak a háború kitörése óta – 2022 február 24. Amikor Ukrajna függetlenné vált egy népszavazás eredményeképp amikor a lakosság több mint 90%-a amellett döntött, hogy nem kíván Moszkva uralma alatt élni, Ukrajna lakossága még 52 millió volt. Az emigrálás 1991 után azonnal megkezdődött, különösen nagy számban hagyta el az országot az addig jelentős zsidó közösség. Benjamin Netanjahu ősei is innen vándoroltak Izraelbe, ahol a több mint egymillió “orosz zsidó” jelentős része Ukrajnából érkezett.

Volodimir Zelenszkij elnök is ennek a közösségnek a tagja, de ő Ukrajnában maradt, ahol a nemzeti ellenállás szimbólumává vált.

A legutóbbi NATO csúcson Biden elnök úgy mutatta őt be mint Putyin elnököt, de Zelenszkij, a népszerű színész nem jött zavarba, és vígan közölte a publikummal:

”én egy kicsit jobb vagyok Putyinnál.”

A nyugati fegyverek sem teszik lehetővé az ukrán győzelmet

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt a reményét fejezte ki, hogy jövőre megindulhat az ukrán offenzíva, amely kiszoríthatja az oroszokat a megszállt területekről. A NATO csúcstalálkozón a tagállamok támogatásukról biztosították Zelenszkij elnököt, aki szerint csak akkor lehet tűzszünetet kötni Oroszországgal, ha Putyin kivonja csapatait Ukrajna területéről. Mi ennek a realitása? Szirszkij tábornok, Ukrajna fegyveres erőinek vezérkari főnöke arról tájékoztatta Zelenszkij elnököt, hogy az ukrán hadsereg a folyamatosan érkező nyugati fegyverekkel meg tudja védelmezni a jelenlegi frontvonalat, de komoly offenzívára nem képes. Miért nem? Erre az Eastern Frontier Iniative mutat rá:

”Legkevesebb féléves intenzív kiképzésre van szükség ahhoz, hogy az ukrán hadsereg összfegyvernemi alkalmazására képes legyen az új nyugati fegyverekkel.”

Csakhogy ehhez ki kellene vonni a csapatokat a frontról, de erre nincsen lehetőség hiszen nincsen kivel felváltani őket. Észtország már javasolta, hogy csapatokat küldene Ukrajna nyugati felére, ahol kisebb a háborús veszély, és ily módon tehermentesítené az ukrán erőket, melyeket át lehetne csoportosítani a keleti frontra, ahol az oroszok nyomulnak előre. Csakhogy Moszkvában fontolgatnak egy katonai akciót Fehéroroszországon keresztül is Ukrajna ellen, és akkor Észtország, egy NATO tagállam csapatai szembekerülhetnének Oroszországgal. Ezt mind Washington mind pedig Moszkva el akarja kerülni.

Húsdaráló a fronton

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója figyeli az orosz médiát, és ott bukkant rá egy szélsőséges nacionalista őszinte véleményére. A Zászlós, Jevgenyij Szkripnyik, aki már 2014 óta harcol az ukránok ellen a Don mentén vérfagyasztó realizmussal vázolta fel a helyzetet:

”Apokalioszis, érik a katasztrófa.

Fejjel megyünk neki mindenütt az ellenséges állásoknak. Nem akarok a veszteségekről beszélni. Az ukránok a számukra megfelelő taktikát választják: védekeznek. Mi pedig rohamozunk mint Napóleon ellen a borogyinoi harcmezőn 1812-ben. Mintha senki sem végezte volna el a katonai akadémiát. Így aztán tömegesen ölik a fiainkat. Az ukránok rakétái mindenhova eljutnak, ezért tábornokok is meghalnak miközben a közkatonák tömegesen vesznek oda. Ez egészen borzasztó. A vezetés alacsony színvonalú és teljes mértékben méltatlan az orosz hadsereghez” – háborog az orosz szuperhazafi. Aki megfeledkezik arról, hogy Zsukov marsall is ezt a módszert használta a második világháborúban: tömegesen áldozta fel katonáit az előrenyomulás érdekében. Amikor Eisenhower tábornok, az amerikai erők európai főparancsnoka megkérdezte tőle: miképp jutottak át oly gyorsan a Berlint védő aknazáron 1945 tavaszán, akkor Zsukov marsall vérfagyasztó nyugalommal így válaszolt:

“ráhajtottuk a büntető századokat az aknamezőre! Volt veszteség, de megnyílt az út Berlin felé.”

“Nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával”

Vance szenátort –  akit Trump alelnöknek jelölt – nem érdekli Ukrajna sorsa. A washingtoni kongresszusban ő szervezte meg azt a mozgalmat a republikánus pártban, amely blokkolta az amerikai támogatást Ukrajnának.

Trump oldotta meg a problémát miután katonai tanácsadói meggyőzték: ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor áttörhetik az oroszok a frontot, és elfoglalhatják Harkov városát. Ez nagy csapás lett volna Ukrajna harci moráljára.

Vance szenátor támogatja Orbán Ukrajna politikáját:

”az Európai Unió sok milliárd dolláros támogatást tart vissza Magyarországtól annak Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásai miatt. Ez nem jogrend, hanem Brüsszel és Berlin liberális imperializmusa.”

Maga Trump olyan tervet dolgozott ki katonai és diplomáciai szakértőivel, amelyekkel rávenné Ukrajnát a béketárgyalásokra. Zelenszkij ukrán elnök már közölte is, hogy a következő békekonferencián részt kellene vennie Oroszországnak is. Peszkov, Putyin szóvivője ironikusan gratulált a felismeréshez: nem lehet úgy békekonferenciát rendezni mint Svájcban, ahova az egyik harcoló felet, Oroszországot meg sem hívták.

Putyin változatlanul a területet békéért elvet vallja, és ezen az alapon hajlandó tárgyalni.

Ukrajna elutasítja ezt, de katonai ereje nem elegendő ahhoz, hogy kiszorítsa Oroszországot Ukrajnából. Szirszkij tábornok, az ukrán vezérkar főnöke erről állítólag tájékoztatta is Zelenszkij elnököt.

Szijjártó Lavrov szőrös kebelén

A sok bírálat ellenére a magyar külügyminiszter újra találkozott az ENSZ központjában Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A magyar külügyminiszter kijelentette:

”A Nyugat stratégiája kudarcot vallott. Ezért új stratégiára van szükség, mert hogyha nincsen megoldás a csatatéren, akkor annak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie.”

Putyin georgai embere, Bidzina Ivanisvili szerint

“az ukrajnai háború egy éven belül véget ér. Ha pedig Trump győz, akkor már januárban.”

Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz egy Ukrajna konferencián Churchill kastélyában Angliában, ahol Macron francia elnök kezdeményezésére megvitatják a rendezés lehetőségeit.

Sem a NATO-nak sem az Európai Uniónak nincsen rendezési terve, mind a két szervezet ragaszkodik ahhoz a fikcióhoz, hogy csak az orosz csapatok kivonása után lehet tárgyalni Oroszországgal noha mind Washingtonban mind Brüsszelben jól tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára tenné hatalmát sőt az életét is.

Alapjogokért

Azt írja Szánthó Miklós, jogász, az Alapjogokért Központ főigazgatója az összes NER lapban (illetve hát a facebookon, de onnan fontos ember írása esetén mindegyik NER lap átveszi), hogy: „Hamarosan bukni fog”…

De a viccet félretéve: a magyar kormányfő és a magyarországi balos ellenzék – gyurcsányostul, tiszástul – egész egyszerűen nem azonos ligában focizik, nem egy súlycsoport. Míg Orbán már a nyugati liberális sajtó szerint (is) Európa egyik legfontosabb politikai vezetője, stratégiai nyugalommal képviseli és mozdítja elő Magyarország (de amúgy az egész világ) békeérdekét, idehaza hírhedt mániákusok, nehezen komolyanvehető percemberkék és agresszív pszichopaták delirálnak arról, hogy egy egyébként kimagasló választási győzelem után miért is kellene mennie/buknia a miniszterelnöknek.

Aquila non captat muscas.”

Mint azt mindannyian tudjuk (nehogy valaki elfelejtse!):

Az Alapjogokért Központ budapesti székhelyű, 2013. óta működő jogi elemző- és kutatóintézet. A Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette.”

A fentiekből immár egyértelmű, a derék Központnak a változások ellen kell küzdenie. Bármiféle változás ellen. Sajnos a jelen kor féktelen liberalizmusa olyan, hogy minden egyes változás a Központ által megőrzendő célok meghiúsítására irányul, azaz alapjában fenyegeti a változatlanságot, ami 2010. óta két paraméter kivételével Magyarország legfőbb jellemzője.

A kivételek közül az egyik paraméter az EU országok gazdasági sorrendjét tartalmazó lista, ahol a változatlanság helyett a lefelé mozgást választottuk, a másik az EU országok korrupciós listája, ahol a változatlanság helyett a felfelé mozgást. Hazánk Orbán Viktor értő vezetésével ezeket a mozgásfajtákat sikeresen alkalmazta, és mindkét esetben elérte a szélső helyzetet, azaz az EU legszegényebb és az EU legkorruptabb országa büszke címeket, így a továbbiakban már semmiféle erőfeszítést sem kell tenni a változatlanság megőrzése érdekében, az eleve biztosított, hiszen a legszegényebbnél szegényebbek vagy a legkorruptabbnál korruptabbak már nem lehetünk.

Így érkeztünk el a mai Kánaánhoz. Orbán Viktornak az országgal további teendője nincs, az automatikusan változatlanságba dermed. Ahogyan az értők mondják, ez már a végcél, az időben végtelen hómezők csendje nevű állapot. Innentől bukás a regnálókat, főleg miniszterelnök urat nem fenyegeti, nyugodtan átválthat a nép jóléténél sokkal fontosabb célú tevékenységekre, mint például a Legfőbb Békegalamb cím folyamatos hajkurászása, illetve az Unió Vezére beosztás elnyeréséhez szükséges lépések haladéktalan megtétele. Ezek a célok ugyanis nemhogy a nép jóléténél, de még tán Hatvanpuszta tökéletes kiépítettségének elérésénél vagy a Kolostorból a Palotába költözésnél is fontosabbak. Sokkal, de sokkal fontosabbak.

Itthoni, pimf ügyekkel immár nem foglalkozik. Szánthó úrtól tudjuk, hogy „Orbán a nyugati liberális sajtó szerint (is) Európa egyik legfontosabb politikai vezetője”, és mint az közismert, Aquila elephantum venatur, hogy éhes kicsinyeit jóllakassa, hol is az egyik éhes kicsiny a Hiúság, a másik meg az Irigység nevű. Sajnos az elefántnak még nőnie kell, mert a harmadik legnagyobb EP frakció egyik alelnöksége nem az a szint, amely Orbán Viktor kicsinyeit kielégítheti. Az „egyik legfontosabb politikai vezető” címet sajnos túl sokan happolták már el előle, ráadásul hiába ujjonganak most a NER lapok, hogy „Le Penék csatlakoztak az Orbán által létrehozott Patrióták Európáért frakcióhoz”, a helyzet úgy áll, hogy Le Pen nem „csatlakozott”, hanem még korábban, az általa otthon megnyert EP választás után megbízta Orbánt azzal, hogy gründoljon neki egy olyan frakciót, amelyben korlátlan hatalma van, és nem szól vissza neki senki. Ezért beszél Orbán már régóta arról, hogy „Csak figyeljetek mi lesz!”, mert azt hitte a megbízás után, hogy Le Pen, mint Franciaország új vezetője lesz majd a frakció első embere. De nem. Macron kiszúrt a hölggyel. Így aztán szegény kénytelen beérni azzal, ami jutott neki, azaz a harmadik hellyel az EP-ben is, meg otthon is, azt pedig, hogy Orbán hol van hozzá képest lefelé irányban, mindenki elképzelheti.

Országunk Vezetője kénytelen hát áttérni a másik lehetőségre, azaz eljátszani Eiréné szerepét. Elvileg ő ugyan istennő, és ilyenkor zavarba is jön az ember, hogy veszi ki magát ez gendertechnikailag, aztán rájön a megoldásra: maradjunk a galamboknál. Akkor nem lesz gond egy szál se. Olajágat csak találunk valahol.

Mint azt szintén Szánthó úrtól tudjuk, Orbán Viktor „stratégiai nyugalommal képviseli és mozdítja elő Magyarország (de amúgy az egész világ) békeérdekét”, ami aztán valami, mert nem úgy van ám, hogy Orbán idegesen röpköd Budapestről Kijevbe, onnan Moszkvába, aztán irány Susa, majd Peking és végül Washington, hanem mindezt stratégiai, azaz halálos nyugalommal teszi, melyet senki nem tud megzavarni. A nyugalomra annál inkább oka van, mert az még a kisebb IQ szinttel ellátottaknak is egyértelmű, hogy Zelenszkij feltételeibe Putyin, Putyin feltételeibe meg Zelenszkij soha az életben nem fog beleegyezni, azaz eredménytechnikailag az itt is semmi, ott is semmi bizton várható. Ugyanakkor, ha tudjuk, mire számíthatunk, a nyugalom automatikus. Emiatt ugyan a „békeérdek előmozdításra” sincs remény, de kit érdekel az, hiszen a legtöbb embernek fogalma sincs róla, hogy kell egy érdeket előmozdítani. Valószínűleg egyre növekvő fenyegetéssel (minél súlyosabb a fenyegetés, annál nagyobb a fenyegetett békeérdeke), de az nem Orbán reszortja, hanem Putyiné. Vagy netán Orbán is növeli a fenyegetettségi szintet? Ilyesmiről lenne szó? Érdekes, új információ. Ettől persze béke nem lesz, de az nem is érdekes.

A többi már csak ujjgyakorlat: az azerieknek azért kell hízelegni, hogy a baltás gyilkosaik maradjanak otthon, mert ha idejönnek, kínos nekünk a szabadon engedés, Pekingbe meg azért kell utaznia, mert csak Peking tudja biztosítani azon gyártó vállalatok idejöttét, amelyek révén kies hazánkban valamiféle fejlődés mutatkozik. Ez Pekingnek is fontos, mivel ezeket a túlságosan víz és energiaigényes vállalatokat a többi európai ország (ők nincsenek vészhelyzetben), nem fogadja be, mi viszont igen, és ez vámmentes gyártóbázis Kínának az EU-ban.

A washingtoni NATO csúcson való részvétel azért lényeges a miniszterelnök úrnak, illetve Magyarországnak (ami persze ugyanaz), mert Putyin egy NATO országot sohasem támadna meg, és ez a biztonság úgy kell nekünk, mint egy falat kenyér. Mint azt tőle magától tudjuk, Orbán jól ismeri Putyint, nyilván tudja, miért egyezett meg a NATO főtitkárával. Én persze sohasem mondanám egy pszichopata tömeggyilkosról, hogy jól ismerem, de az én vagyok.

Egyébként azért ragaszkodik Moszkva ahhoz, hogy Ukrajna sohase lehessen a NATO tagja, mert akkor oda a zsákmány esélye a jövőben is.

Ahogy az a fentiekből látható, nem rossz nekünk, magyaroknak ez a nagyszerű Központ, mert például a főigazgató úrtól fontos dolgokat megtudhattunk, és most már más szemmel nézzük a miniszterelnök úr fáradozását, ahogy értünk küzd, képvisel, előmozdít és dolgozik, nem is beszélve a politikai dicsőségről meg a stratégiai nyugalomról. Valóságos sas, mint azt megtudtuk a főigazgató úrtól, ahogyan Gyurcsányék légyjellegét nemkülönben. Hasznosul is minden fillér ráfordított közpénz! Persze hogy.

Az Alapjogokért Központot működtető egyszemélyes magánvállalkozás, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. 2022-es évre vonatkozó mérlegbeszámolója szerint a cégnél személyi jellegű ráfordításként 1,182 milliárd forintot számoltak el tavaly. Ez az átlagos statisztikai létszámként beírt 48 fő foglalkoztatottal számolva havi bruttó 2,05 milliós fizetés, vagyis több mint egy államtitkár 1,97 milliója. Hogy Szánthó úr mennyit keres, az sajnos nem derült ki az adatokból, maximum annyit sejthetünk, hogy egy főigazgató az átlagnál valamicskével többet visz haza.

Ezen összegek ismeretében könnyen elképzelhető, micsoda félelmetes színvonalú tanulmányokat meg jelentéseket írhatnak a Központ munkatársai a főigazgató úr értő vezérletével (hogy a 48 emberhez még mennyi igazgató és aligazgató tartozik, azt sajnos nem tudtam kideríteni). Sajnálom is, hogy a nyilván a lét és a nemlét kérdéseivel foglalkozó, komolyabb anyagok helyett egy ilyen aránylag pimf facebook bejegyzés lett az írás tárgya.

Na, semmi vész. Majd legközelebb.

“A NATO 70 éves és agyhalott!”

A címben szereplő kijelentéssel kommentálta ünnepelte a NATO születésnapját öt évvel ezelőtt a magabiztos Macron elnök, aki most lekéste a megnyitót a francia belpolitikai válság miatt. Igaz, hogy sikerült elkerülnie azt, hogy a szélsőjobboldallal együtt kormányozzon Franciaországban, de a belpolitikai helyzet továbbra is zavaros hiszen senki sincsen többsége a parlamentben.

Ennek ellenére Emmanuel Macron megállapítása a NATO-ról ma sem teljesen alaptalan amikor az észak-atlanti szervezet a 75-ik születésnapját ünnepli stílszerűen az Egyesült Államokban. Az elmúlt öt évben a NATO látszólag életre kelt: az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot 2021-ben, Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – sikeresen támogatta a megtámadott országot a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben. Macron elnök mégsem tévedett nagyot amikor a NATO agyhaláláról értekezett ugyanis arra akart célozni, hogy

Európa és Amerika érdekei immár nem vágnak egybe!

Míg a Szovjetunióval szemben az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei nagyjából hasonló érdekek mentén szervezhették meg a stratégiájukat, ez immár a mai globalizált világban nem igaz!

Ahogy Macron elnök Pekingből hazatérve erre hangsúlyosan rá is mutatott: “Európa nem lesz az USA vazallusa!” Csakhogy a NATO az Egyesült Államok lenyűgöző katonai és gazdasági túlsúlyára épül, abban Európának csak a másodhegedűs szerep jut. De vajon érdeke-e Európának a szembenállás Kínával és Oroszországgal, ahogy azt az USA deklarálta? Kissinger egykori külügyminiszter még százéves korában is elrepült Kínába, hogy megpróbálja megmenteni a kapcsolatot, melyet ő segített összehozni 1972-ben. Sem Franciaország sem pedig Németország nem akar szakítani Kínával, az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnerével. Nemcsak azért nem, mert ez nem felel meg az érdekeinek, de azért sem, mert nem kíván teljesen alárendelődni az Egyesült Államoknak.

Az USA-nak van stratégiája, Európának nincsen

Azzal, hogy Washington meghirdette az új hidegháborút 2021-ben világos programot vázolt fel mindenki számára. Macron elnök hiába veti el ezt a programot, mert nem tud semmit sem szembeállítani vele. Nemcsak azért, mert Európa gyenge hanem azértis, mert megosztott: Lengyelország és a balti államok élnek halnak az amerikai szövetségért. Ha Ukrajna egyszer bekerül az Európai Unióba, akkor ezt a szövetséget erősíti majd.

A francia – német tandem, mely az Európai Unió vezető ereje volt és maradt, jelenleg romokban. Mindkét ország belpolitikai gondokkal küzd, maga sem tudja: merre van előre. Ahogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke megfogalmazta:

Európának jelenleg sem térképe sem GPS-e sincs!

Orbán Viktor mint az Európai Unió soros elnöke körbe turnézta a világot, hogy látvány diplomáciával fedje el a kudarcot: a nemzeti együttműködés rendszere tizennégy év alatt Magyarországot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává züllesztette le. Az Európai Parlamentben pedig létrehozta az idióta patrióták klubját, akik vissza akarnak menekülni a múltba amikor még Európa fontos volt. Washingtonban és Pekingben sőt már Delhiben is jéghideg realizmussal állapítják meg: Európa immár nem fontos! Hiába fontoskodik Orbán Viktor , egy periferikus ország miniszterelnöke , akinek hazája az Európai Unió szegényházából intéz tragikomikus szózatokat a világhoz , a gyenge és megosztott Európai Unió nem világpolitikai tényező többé!

Ez válik nyilvánvalóvá a NATO közgyűlésen az Egyesült Államokban, ahol minden úgy történik ahogy Washington azt akarja. De mit akar Washington? Ha ránézünk Bidenre vagy Donald Trumpra, akkor eszünkbe juthat Macron figyelmeztetése a NATO agyhaláláról. A 75 éves szervezet éppúgy mint Washington maga sem tudja, hogy merre van előre…

Miért ment Orbán Moszkvába?

0

Mind a washingtoni Fehér Ház mind pedig David Pressman budapesti nagykövet keményen kritizálta  a magyar miniszterelnök moszkvai tárgyalásait, de erre Orbán Viktor előre számíthatott éppúgy mint a brüsszeli bírálatokra. Miért vágott bele mégis röviddel azután, hogy Kijevben járt, és ezzel teljesítette Washington és Brüsszel régi elvárásait?

David Pressman nagykövet haszonszerzésről írt a Facebookon:

”ez nem a “békéről” szólt hanem a haszonról, és ez óriási kárt okoz a magyaroknak és Magyarország szövetségeseihez fűződő kapcsolatainak.”

Milyen haszonról és milyen kárról ír az amerikai nagykövet? A kár minden bizonnyal az, hogy tovább csökken a bizalom Orbán Viktor iránt Washingtonban. Csakhogy Orbánt a pénz érdekli nem pedig a bizalom. Az USA pedig már több mint harminc éve közölte az akkor még liberális és Amerika barát fideszes politikussal, hogy Washingtont nem érdekli Magyarország, számára a térségben csak Lengyelország és Románia a fontos. Kijózanító pofon lehetett ez Orbán Viktor számára, aki elindult az illiberális úton, amely elvezetett a szembenálláshoz is Washingtonnal. Első miniszterelnöksége idején Orbán tüntetően nem amerikai vadászrepülőt vásárolt hanem svédet, a nemzeti együttműködés rendszere pedig kezdettől fogva a keleti nyitásra építette a diplomáciáját pedig a miniszterelnököt figyelmeztették, hogy ne tegye! 2021-ben az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot és Kínát. Putyin 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Orbán ennek ellenére – egyedül az Európai Unióban és a NATO-ban a szintén renitens Törökországgal együtt fenntartotta jó kapcsolatát Putyinnal.

“Ami igaz volt Orbán miniszterelnök kínai találkozójára Putyinnal, az igaz a mostani moszkvaira is. Igaz külügyminisztere kilenc oroszországi útjára is amióta Putyin megszállta Ukrajna egy részét”

– írta Pressman nagykövet.

Fico az orbáni úton

Szimbolikus helyen méltatta Szlovákia nemrég meglőtt miniszterelnöke Orbán Viktor kijevi és moszkvai látogatását: a Szent Cirill és Metód apostolok tiszteletére rendezett ünnepségen a dévényi várban ezt mondta Robert Fico:

”ha egészséges lettem volna, akkor csatlakoztam volna hozzá!”

A “baloldali” Robert Fico csodálattal adózott Orbán Viktor diplomáciai teljesítményének mondván:

“Nem lehet elég kezdeményezést tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák az ukrajnai háború elmérgesedését és egy jóval szélesebb katonai konfliktussá terebélyesedését.”

Ez utalás arra, hogy a NATO közvetlenül is szembekerülhet Oroszországgal Ukrajnában.

Mit akar a NATO?

Ezt kellene tisztáznia a hamarosan összeülő közgyűlésnek csakhogy Washingtonban a Fehér Házban senki sem ezzel foglalkozik hanem Biden elnök választási esélyeivel illetve esetleges visszalépésével.

Az Amerikában élő jeles magyar történész, Berend T. Iván amerikai tragédiának minősítette Biden szereplését utalva Theodor Dreiser híres regényének címére, és azt hangsúlyozva, hogy a helyzet méltatlan az Egyesült Államokhoz, amely jelenleg a világ vezető hatalma.

A NATO-ban egyértelműen az USA-é a döntő szó, de jelenleg még Washingtonban sem dönthették el, hogy mit is akarnak Ukrajnában? Jelen pillanatban a hivatalos álláspont az, hogy az USA támogatja Zelenszkij elnököt, és elveti az orosz területért békét ajánlatot. Csakhogy Washingtonban pontosan tudják, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen legyőzni Oroszországot,

Putyin pedig nem vonulhat ki anélkül a megszállt területekről, hogy ne tenné ezzel kockára nemcsak hatalmát, de valószínűleg az életét is.

Erre már a nemrég százéves korában elhunyt Henry Kissinger ex külügyminiszter is felhívta a figyelmet. A NATO tehát elhúzhatja, de meg nem nyerheti a háborút. Washington célja eredetileg valószínűleg Putyin megbuktatása volt, ahogy ezt Biden elnök egy gyenge pillanatában ki is mondta. Azután visszakozott, de nem túlságosan őszintén. Időközben kiderült: Putyin súlyos hibát követett el a hadjárat megindításával Ukrajna ellen, de abban nem tévedett, hogy ily módon maga mögé állíthatja Oroszországot. Hiába keresi a CIA lázasan a békepárti puccsistákat Oroszországban, nem talál ilyeneket. Az elvetélt Prigozsin puccs azt bizonyította: Putyint a potenciális puccsisták nem amiatt bírálják, mert megindította a háborút Ukrajna ellen hanem azért, mert nem vet be apai-anyait ebbe a harcba. Patthelyzet van hiszen az USA jelenleg döntésképtelen. Ezt használja ki Orbán Viktor, aki tudja: a politika irtózik az ürességtől.

Orbán a Newsweekben

A magyar kormányfő véleménycikket közölt a Newsweekben arról, hogy

“a NATO célja a béke nem a háború“

Épp ezért problematikus most a helyzet, mert “a szövetségen belül egyre több hang szól amellett, hogy elkerülhetetlen a konfrontálódás más geopolitikai erőközpontokkal márpedig ez önbeteljesítő jóslatként működhet” – írja a magyar miniszterelnök, aki egyértelműen bírálja az USA stratégiáját, amely ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot már 2021-ben. Kissinger is elvetette ezt a hidegháborús stratégiát, és még százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni az amerikai-kínai kapcsolatok romlását.

A magyar miniszterelnök idézi Toynbeet, mert a híres történész szerint “a civilizációk halálát általában öngyilkosság okozza.”

Orbán hangsúlyozza, hogy senki sem támadná meg a NATO-t, de

“hogyha a szövetség az együttműködés helyett a konfliktust, a béke helyett a háborút választja, akkor öngyilkosságot követhet el.”

Fura logika ez, de nem furcsább mint az USA hidegháborús logikája, amely szintén nélkülözi a perspektívát.  áll fenn jelenleg, és ebben a nagy ürességben  vitézkedik a magyar törpe, aki igazgatni szeretné a világot azon az alapon, hogy ő sem alkalmatlanabb erre mint a NATO tagállamok többi vezetője.

The show must go on! A shownak folytatódnia kell még ha csak tragikomikus paródia formájában is.

Macaristan büszke ura Kijev és Moszkva után Azerbajdzsánba megy

0

A magyar miniszterelnök a száguldó diplomata pózában tetszeleg amióta Magyarország július elsején megkapta a soros elnökséget. Brüsszel siet elhatárolódni hiszen a soros elnökség egyáltalán nem jelentheti azt, hogy a szóban forgó ország vezetője külföldön az Európai Unió nevében tárgyaljon.

Kétszínűség jellemzi Orbán magatartását ezúttal is, értékén is kezelik a magyar miniszterelnököt mindenütt. Mind Putyin mind Zelenszkij tudja, hogy Orbánnak nulla befolyása van az Európai Unióban, a NATO-ban még ennyi sem, mert ott minden az Egyesült Államoktól függ.

Susaban, Azerbajdzsánban rendezik meg a Türk Tanács csúcstalálkozóját, és Orbán, a Türk személyesen vesz ezen részt. A vendéglátó  állam, Azerbajdzsán nemrég kiüldözte a keresztény örményeket Hegyi Karabahból. Orbán Viktor, a kereszténység őre ezt nyugodtan tűrte hiszen neki a muzulmán Azerbajdzsán a szövetségese. Ilhan Alijev azeri elnöknek adta ki Orbán Viktor a baltás gyilkost, aki egy NATO tanfolyamon baltával agyonverte keresztény örmény bajtársát. Alijev elnök szeret Budapesten vendégeskedni.

A família azért is imponál Orbán Viktornak, mert az árulás magasiskoláját mutatta be: az idősebb Alijev tagja volt a Szovjetuniót kormányzó kommunista párt politikai bizottságának, de oly sikeresen állt át az Egyesült Államok oldalára, hogy az életét egy amerikai katonai kórházban fejezte be a kommunista veterán.

Nicusor kalandjai

Amikor Romániában már csak közelharcban korrupcióval  lehetett élelmiszerhez jutni és a lakásokat nemigen fűtötték, akkor a román televízióban szinte kizárólag Nicusor kalandjai voltak láthatók: a nép így nevezte a diktátort, aki lázas diplomáciával kívánta elterelni a figyelmet a gyászos hazai állapotokról és a növekvő nemzetközi elszigeteltségről.

Orbán Viktor hasonló helyzetbe jutott hiszen a nemzeti együttműködés rendszerének alapvető finanszírozási gondjai támadtak azt követően, hogy Brüsszel leállította sok milliárd euró kiutalását. Miért? Mert nem akarja, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják azt. Csakhogy az eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon működésképtelen. Orbán Viktor sem gondolhatja komolyan, hogy Putyin, Hszi Csin-ping vagy épp Trump pénzt ad neki. Putyin pénzelheti magát Orbán Viktort, de a rendszerét nem! Ehhez a háborúban álló Oroszországnak nincsen elég pénze. Mit profitál így Orbán az oroszbarát diplomáciából?

Semmit! Aprópénzért járatja le magát. Ráadásul Orbánnak tudnia kell, hogy Ceausescut az amerikaiak és az oroszok közös akcióval szedték le a sakktábláról. Orbán a száguldó diplomata tragikomikus figura, aki maga tudja a legjobban, hogy az utazásainak semmilyen értelmük sincsen. Akkor miért csinálja? Pótcselekvés. Az ország problémáinak megoldására nem képes, a NATO-ban és az Európai Unióban senki sem kíváncsi a véleményére. A nemzeti együttműködés rendszerét nem tudja finanszírozni nemcsak az európai pénzek hiánya miatt azért is, mert egyre drágábbak a kamatok a nemzetközi pénz piacon. Repülünk, repülünk, de hová érkezünk? – dalolhatja Orbán Viktor, aki még mindig csak 61 éves, és egyáltalán nem kíván az emlékirataiba belefogni mint Napóleon Szent Ilona szigetén.

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

0

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint. Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás.

Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy

“Ukrajnának helye van a NATO-ban”,

azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy

“sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve.”

Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén.

Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják.

Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni.

Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától,

és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel eurómilliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jórészét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána békeértekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy

a következő békekonferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

Orbán Kijev után Moszkvába utazik

Most különösen érdekes, hogy Kijev után Orbán Moszkvába utazik, mert Magyarország az Európai Unió soros elnöke vagyis a magyar miniszterelnök nemcsak önmagát képviseli. Elvben.

Kijevben hangsúlyozta a magyar kormányfő, hogy mint az Európai Unió soros elnöke tárgyalt Zelenszkijjel. Az ukrán elnök visszautasította Orbán javaslatát arról, hogy előbb kössenek fegyverszünetet, és csak azután lássanak hozzá a béketárgyalások megkezdéséhez, mert ebben teljes a szembenállás továbbra is Ukrajna és Oroszország között. Ukrajna – a nemzetközi jogra hivatkozva – csakis akkor hajlandó tárgyalni Oroszországgal, ha Putyin kivonja csapatait a megszállt területekről. Az oroszok viszont a békét területért elvet vallják. Hamarosan NATO csúcstalálkozó is lesz, ott is beszámolhat Orbán Viktor arról, hogy miről is tárgyalt Putyinnal.

Szijjártó Péter külügyminiszter már akkor tájékoztatta Lavrovot amikor Orbán Kijevben tárgyalt. Miért megy Orbán Moszkvába, ahol nem járt NATO vagy uniós tagállam vezetője azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát? A magyar miniszterelnök meg akarja mutatni, hogy a magyar diplomácia szuverén akármit is jelentsen ez. Mi haszna van mindebből Magyarországnak, amely egyre jobban elszigetelődik a NATO-ban és az Európai Unióban? Orbán nyilvánvalóan zsarolja Brüsszelt a hiányzó eurómilliárdokért, de erősen kétséges, hogy ez lenne a célravezető módszer.

Az USA és Moszkva nem Orbán közvetítésére vár

A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál az orosz hírszerzés vezetőjével, aki nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Szergej Nariskin tábornok mégiscsak a helyén maradt, és ő tárgyal Putyin nevében Burns CIA igazgatóval. William Burns volt az utolsó magasrangú amerikai vezető, aki Moszkvában járt Putyin agressziója előtt. Az orosz államfő tárgyalt a CIA igazgatójával noha korábban ezt rangon alulinak tartotta. Miről tárgyaltak? Ma sem tudjuk. Az viszont tény, hogy a CIA igazgatója nem közvetlenül hazautazott Moszkvából hanem megállt Brüsszelben, ahol Ursula von der Leyen kabinetfőnökével egyeztették azokat a szankciókat, melyeket azután el is rendeltek miután Putyin megtámadta Ukrajnát. Az első szankciók azért érték villámcsapásként Moszkvát – különösen az orosz valutatartalék befagyasztása – mert hónapokkal előbb  előkészítette azt a CIA igazgatója Brüsszelben.

Miről tárgyalhat mostanában William Burns és Szergej Nariskin tábornok? Rejtély. Tény viszont, hogy a NATO hamarosan csúcstalálkozót tart, és ezen Ukrajna lesz az egyik legfontosabb téma hiszen már csaknem két és fél éve tart a háború, melynek senki sem látja a végét.

“Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”

Washingtonban Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke közölte, aki Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a hamarosan megkezdődő NATO csúcskonferencia előtt és közölte: “Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”. Blinken külügyminiszter megerősítette az amerikai álláspontot: ”Ukrajna a NATO tagja lesz!”, de dátumot természetesen továbbra sem említett.

“Nem állunk készen kompromisszumra” – hangsúlyozta Andrij Jermak, aki nemrég még arról beszélt, hogy a következő ukrajnai békekonferenciára Oroszországot is meg kellene hívni. Putyin meg akarja tartani nemcsak a Krím félszigetet hanem azt a másik négy ukrán tartományt is, melyet az oroszok többé- kevésbé megszállva tartanak. Ezekben a tartományokban a lakosság többsége orosz volt a háború előtt, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Putyin Oroszországában kívánnának élni.

Ukrajna lakosságának kívánsága persze senkit sem érdekel sem Moszkvában sem pedig Washingtonban.

Trump ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, villámgyorsan rendezni szeretné az ukrajnai háborút, amely elvonja az USA figyelmét a sokkal fontosabb helyszínről: a Távol Keletről, Kínáról.

Miről tárgyalt Orbán Kijevben?

“Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg: nem lehetne-e a sorrendet megfordítani, és egy gyors tűzszünettel felgyorsítani a béketárgyalásokat”

–  közölte a tárgyalásokat követően a magyar miniszterelnök, aki az Unió soros elnökének minőségében folytatott eszmecserét Volodimir Zelenszkij elnökkel.

Orbán a kijevi látogatás előtt Brüsszelben elmondta, hogy “az Európai Uniónak fel kell készülnie arra a helyzetre, hogy az amerikaiak és az oroszok előbb vagy utóbb tárgyalni fognak egymással. Hol lesz Európa helye? Ki fogja képviselni Európa érdekeit, és ki határozza meg, hogy melyek ezek az érdekek?”

Zelenszkij elnök elutasította Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát, de hangsúlyozta, hogy

“miként vehet részt Magyarország egy második békecsúcs megszervezésében. Hálásak leszünk Magyarországnak, ha támogat bennünket ebben.”

Pressman, az USA budapesti nagykövete “előrelépésnek” nevezte Orbán Viktor kijevi útját. Szijjártó Péter külügyminiszter egyidejűleg felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy megnyugtassa: az oroszbarát magyar diplomácia nem változik.

Nesze semmi, fogd meg jól…

A NATO és az Európai Unió teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna álláspontját, mely szerint a tárgyalások megkezdésének feltétele az, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajnából. Mind Washingtonban mind Brüsszelben pontosan tudják, hogy minimális esélye van annak, hogy Putyin kivonul Ukrajnából vagy hogy az ukrán csapatok erre késztethetik az oroszokat.

Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából hatalmának, sőt életének kockáztatása nélkül.

1905-ben amikor Japán legyőzte Oroszországot, forradalom tört ki az országban, és II. Miklós csak úgy kerülhette el a bukást, hogy engedélyezte a Duma összehívását, melyben a forradalmárok – köztük a bolsevikok is – szerepet játszhattak. Az első világháborúban megroppant Oroszországban II. Miklóst előbb megbuktatták, majd 1918-ban családjával együtt meggyilkolták a bolsevikok Jekatyerinburgban.

Oroszország katonai ereje jóval nagyobb mint Ukrajnáé, amely a NATO támogatásával is csak arra képes, hogy megakadályozza az oroszok katonai győzelmét.

A háború 2022 februárjában kezdődött, azóta Ukrajna lakossága jelentős mértékben csökkent a kivándorlás miatt, az ország infrastruktúráját szisztematikusan rombolja az orosz hadsereg. Ukrajna GDP-je kisebb mint Magyarországé míg Oroszországé tízszer nagyobb. Augusztus elsején lejár az a kétéves moratórium, melyet a külföldi hitelezők adtak Ukrajnának. Kijevnek már most is likviditási gondjai vannak – írja a londoni Economist.

Mindennek ellenére Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy jövőre Ukrajna hadserege annyira megerősödik a NATO támogatásával, hogy komoly ellencsapást mérhet Oroszországra. A NATO csúcs előtt kellenek az ilyen nyilatkozatok, melynek realitását katonai szakértők nem támasztják alá. A baj az, hogy mindez része az amerikai választási kampánynak, ahol Biden elnök gyenge szereplése nem erősíti Ukrajna pozícióit. Putyin és Orbán Trumpra vár, aki fogadkozik: ha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt rendezni ígéri az ukrajnai háború ügyét. Az amerikai választást novemberben tartják addig a háború is elhúzódik, mert a NATO annyira megerősíti Ukrajnát, hogy kitartson. A kérdés csak az, hogy miért is halnak meg oly sokan a fronton?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK