Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Egyre erősebb az üzenet, hogy Orbán nem Putyin bábja

0

Egyre több lépés utal arra, hogy a magyar kormány a Nyugathoz tartozást akarja erősíteni, ezt mondta Krekó Péter a Független Hírügynökségnek arról, hogy Orbán Viktor keleti veszélynek nevezte Oroszországot.

Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély – ezt mondta Orbán Viktor az állami médiának a brüsszeli NATO-csúcson adott interjújában. Furcsának tűnhet ez a kijelentés azok után, hogy Orbán és Putyin rendszeresen találkoznak, elemzők már arról beszéltek, Orbán Putyin érdekében az EU meggyengítésére tör, vagy éppen, hogy ő Putyin hangja Európában. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója viszont azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az utóbbi időben azt látja: mind nemzetközi szinten, mind belföldön egyre erősebbé vált az üzenet, hogy Orbán nem Putyin bábja.

Szerinte a nemzetközi dimenziója fontosabb a kérdésnek:

átfogó törekvést lát arra, hogy Magyarország javítsa a kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Németországgal és általában a Nyugattal.

Mint mondta: „egyelőre nem is sikertelenül”.

Ennek a folyamatnak több látványos elemét is felsorolta. Az egyik ilyen volt a megváltozott kommunikáció az energiapolitikával kapcsolatban: a magyar-román gázmegállapodásnál szerinte egyelőre több a kommunikáció, mint a tényleges tartalom, de az volt az üzenete, hogy Magyarország kevésbé függ az orosz gáztól, mint korábban.

Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással

NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon,

amely egyértelmű jele a NATO-val való erősebb együttműködésnek. A kormánysajtóban külön ki is emelték ezt a kérdést.

Krekó Péter szerint ide tartozik Kovács Béla, a kémkedéssel vádolt jobbikos EP-képviselő ügye is, amely, az elemző szavaival, „valahogy most felgyorsult”, és a nyilvánosság is egyre inkább megismerheti az ügy részleteit.

Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.

Ahogy Krekó Péter a Független Hírügynökségnek elmondta: ezek a lépések erősen befolyásolják az Oroszországgal való kapcsolatot és azt jelzik, hogy

már túl vagyunk a kommunikáció szintjén,

és a két ország viszonya nem egydimenziós.

Krekó Péter szerint Orbán Viktor eddig is az EU-n és a NATO-n belül akart közeledni Oroszországhoz, és ha ez konfliktust okozott, akkor a szövetségrendszer oldalára állt, néhány kivételtől eltekintve, mint amilyen az utóbbi időben Ukrajna ügye volt.

De, mint mondta, az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban, ősszel pedig jöhet az újabb hivatalos találkozó Vlagyimir Putyinnal, így „érdemes várni egy kicsit”, de mindenképp van egy tendencia: a kormány egyre inkább a Nyugathoz tartozást hangsúlyozza Oroszországgal szemben.

Az orosz veszély, amiről Orbán beszélt

0

„Hogy a jelzett politikai fordulat valódi párfordulásnak bizonyul-e vagy csak újabb megtévesztő manővernek, azt a jövő dönti el. De ha pávatánc marad, az egyszerre irritálja majd a kétértelműségeket kevéssé kedvelő orosz vezetést, s mélyítheti el azt az ellenszenvet, amely Orbánnal kapcsolatban már-már közmondásossá vált az amerikai adminisztrációban.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Komoly zavar mutatkozik a magyar diplomáciai kommunikációban, melynek okait nehéz megítélni: vajon csak a már állandósuló „helyezkedési káosz” hozta ezt magával, vagy inkább megtervezett és a megtévesztést szolgáló lenne-e a „szétbeszélés”? Bármi is a magyarázata a jelenségnek, nem valószínű, hogy az bármilyen vonatkozásban is könnyebbé vagy jobbá tudná tenni a kormányzat helyzetét a nemzetközi térben.

Az épp most zajló NATO-csúcs alkalmával Orbán Viktor valami olyasmit tett szóvá, amit 2009 óta egyáltalán nem hallottunk tőle. Az Európára leselkedő veszélyek két típusáról beszélt; a már jól ismert déliről, vagyis a „migránsokról”; illetve a keletiről, azaz Oroszországról. Mindeközben érvényben maradt külügyminiszterének kijelentése, hogy amíg Ukrajna nem teljesíti a kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarokkal – szembeni emberjogi vállalásait, addig Magyarország nem hajlandó támogatni az ország számára kilátásba helyezett európai perspektívákat, elsősorban a NATO-hoz köthető védelmieket.

Orbán és Szijjártó megnyilatkozása nem illeszthető egyazon kormányzati stratégiába. A külügyminiszter Kijeven ugyan egy, a magyar kisebbséghez kapcsolódó jogos elvárást kér számon, de azt is tudjuk, az ukránok a diplomáciai érintkezések során egyértelművé tették: a jogok szűkítése nem a magyarok ellen irányul, hanem kifejezetten azon orosz etnikumú ukrán polgárok ellen, akik az orosz „hibrid háborút”, illetve az ország keleti tartományainak dezintegrációját támogatják. Kijev arra is ígéretet tett, hogy csendben mellőzni fogja az efféle korlátozó intézkedéseket Kárpátalján. Ha ebből a szempontból nézzük a Szijjártó által többször elismételt magyar álláspontot, akkor azt nem értelmezhetjük másként, mint az Oroszországnak tett diplomáciai szívességként, melynek folyományaként megakadhat Ukrajna és a NATO kapcsolatainak szorosabbra fűzése.

Orbán viszont az Európát – és a NATO-t – fenyegető egyik fő kihívásként most épp Oroszországot nevezte meg. Ha a miniszterelnök ezt komolyan gondolja, akkor:

egy totálisan új stratégiát helyezett kilátásba, amely minden elemében ellentmond a Fidesz eddigi politikájának;

és közvetve fordulatot ígér az Ukrajnához való viszonyban is, elvégre, ha Magyarország hozzá akar járulni ahhoz, hogy Európa biztonsága erősödjék, akkor fenntartások nélkül támogatnia kell Ukrajna integrációját.

Persze nem először fordul elő, hogy inkonzisztensnek bizonyul a magyar kormány politikája, a mostani azonban különleges eset. Az oroszok ugyanis mindig gyanakvással figyelték és büntették is, ha a tőlük függő vagy hozzájuk törleszkedő kormányok nem tették egyértelművé álláspontjukat s nem mutattak következetes lojalitást. Hogy Orbán mostani megnyilatkozása épp a NATO-csúcs idején hangzott el, az külön súlyt ad az ügynek, ami nem feltétlenül lehet Orbán érdeke.

Hogy a jelzett politikai fordulat valódi párfordulásnak bizonyul-e vagy csak újabb megtévesztő manővernek, azt a jövő dönti el. De ha pávatánc marad, az egyszerre irritálja majd a kétértelműségeket kevéssé kedvelő orosz vezetést, s mélyítheti el azt az ellenszenvet, amely Orbánnal kapcsolatban már-már közmondásossá vált az amerikai adminisztrációban.

Washington ugyanis a múlt évben komoly kísérletet tett arra, hogy megújítsa az amerikai-magyar kapcsolatokat. Ehhez az amerikai fél teljes nyitottságot ígért, beleértve egy hivatalos fehérházi Orbán-látogatást is, ha teljesül két feltétel:

a magyar kormány békén hagyja a Közép-Európai Egyetemet (CEU), illetve, ha nem akadályozza Ukrajna bevonását az európai védelmi struktúrákba.

Mint tudjuk, Orbán azóta sem járt a Fehér Házban, melynek okai nyilvánvalók: a CEU továbbra is nyomás alatt áll, s úgy tudni, a kormány valódi szándékai jottányit sem változtak az egyetem sorsával kapcsolatban. Ami pedig Ukrajnát illeti, ezzel kapcsolatban eddig a Szijjártó által többször elismételt elutasító álláspont érvényesült.

Bár a felszínen mindkét washingtoni elvárásban amerikai és magyar közös érdekek fogalmazódtak meg, ám mindenki tudta: ott lapul azok hátterében egy másik állam is, jelesül Oroszország. Az Ukrajnához való viszonyban napnál világosabban – lásd fentebb –; ami pedig a CEU-t illeti: úgy tudni,

Putyin külön kérése volt Orbán felé, hogy Magyarország ne tűrje meg azt az amerikai tanintézményt,

mely a posztszovjet térség rendszerváltó és demokratikus mozgalmainak vezetőit képezte ki.

A mi kutyánk kölyke

A horvát foci a mi kutyánk kölyke, mondta Orbán Viktor a NATO csúcson a közmédiának. „A horvátok sikere persze a horvátoké, de egy picit úgy érezzük, hogy abban mi is benne vagyunk, hiszen ez a régió dicsősége is, még hogyha most a horvát zászlót is kell most a magasba emelni.”

Legközelebb majd a magyar zászlót emelik magasba. Még nem tudni, hogy mikor, hol és milyen alkalomból, de majd erre is sort kerítünk.

Merthogy, a horvátok nélkülünk sehol se lennének. Ezért építettünk annyi stadiont, toltunk bele közpénzt a futballunkba. Hogy nekik sikerüljön. Mi segítettük őket a góllövésben, nekünk köszönhetik, hogy gyorsak voltak és a döntő pillanatokban helyén volt a szívük.

De mi szerények vagyunk, nem a saját sikereinket toljuk előtérbe, a győzelmet és az ezzel járó dicsőséget meghagyjuk másoknak.

Néhány évtizeddel korábban, az egypártrendszer embert próbáló éveiben, volt egy vicces mondás: „A konyak a dolgozó osztályok itala, amelyet választott képviselői által fogyaszt.”

Nekünk ma a tudat is elég, hogy mindenkinél jobbak vagyunk.

Grafikonban a világ: Amikor Magyarország a többséghez tartozik

0

Donald Trump hetek-hónapok óta kemény hangon ostorozza a NATO-tagállamokat amiatt, hogy – finoman szólva is – alul teljesítenek a katonai szervezet fenntartásában. A tagállamok ugyan kötelezettséget vállaltak arra, hogy  GDP-jük 2 százalékának megfelelő összeget költik erre, ám egyelőre kisebbségben vannak azok, amelyek ezt valóra is váltották. Magyarország a többséghez tartozik.

Az amerikai elnök a mostani brüsszeli NATO-csúcsot megelőzően, a diplomáciában szokatlan módon durván beszólt Németországnak, mondván: „rendkívül helytelen, hogy míg Amerika „óriási összegeket” költ Európa védelmére, addig Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal”, és dollármilliárdokat fizet neki évente. De Trump attól sem riadt vissza, hogy kvázi megzsarolja az érintett tagállamokat – tette ezt például akkor, amikor összekötötte a kereskedelmi (büntető)vámok ügyét a NATO-hozzájárulásokkal.

És a számok valahol tényleg Trumpot igazolják, ahogy az a Statista grafikonja is mutatja.

Forrás: https://www.statista.com/chart/14636/defense-expenditures-of-nato-countries/

Szavazzon! Tárgyal-e Trump Orbán Viktorral?

0

Megkezdődött Brüsszelben a NATO kétnapos csúcstalálkozója, amelyen a tagországok vezetői vesznek részt, így ott lesz Donald Trump és Orbán Viktor is. Vajon teljesül a magyar miniszterelnök régi vágya, és tárgyalhat végre az amerikai elnökkel? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Tárgyal-e külön Trump és Orbán a NATO-csúcson?
×

Szlovákia amerikai F 16-osokra cseréli a MIG 29-es vadászgépeket

0

Pozsonyban a NATO-csúcsra időzítve jelentették be a döntést.

A Lockheed-Martintól vesz Szlovákia 14 darab F 16-os harci gépet. A hadügyminisztérium azt is közölte, hogy

versenyben volt még a svéd Gripen is,

de a jobb műszaki mutatók miatt az F 16-osok mellett döntöttek. A beszerzés tervezett költsége meghaladja a másfél milliárd eurót, ez a legmagasabb összeg, amit Szlovákia eddigi történetében a légierő modernizálására jóváhagytak.

Ez nyilván hosszútávú elköteleződést jelent, mert ezeket a gépeket karban kell tartani, és a pilótákat valahol ki is kell képezni. Szlovákia méretei ráadásul nemigen teszik lehetővé az ilyen gyors vadászgépek kipróbálását sem.

Az országnak egyébként 2019-ig érvényes karbantartási szerződése van a MIG gépekre az oroszokkal,

az első F 16-osok 2022-ben érkeznek majd.

Peter Pellegrini miniszterelnök a kormányülést követő sajtótájékoztatóján azt mondta: gazdaságilag a legkedvezőbb és műszakilag a legjobb megoldást választották: bár az F 16-osok beszerzési költsége néhány száz millió euróval drágább, mint a Gripeneké, a gépek tervezett 30 éves üzemeltetési költségei 8 százalékkal alacsonyabbak.

A döntésnek minden bizonnyal Donald Trump is kifejezetten örül. Ő ugyanis gyakran bírálja európai NATO-szövetségeseit, hogy nem költenek eleget katonai célokra. Erről a vitáról itt olvashat bővebben.

Komoly viták közepén kezdődik a NATO-csúcs

Donald Trump rendszeresen bírálja az európai tagállamokat, akik szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa jelenti a legnagyobb fenyegetést. Éles viták vannak a tagállamok között, sokszor kemény hangvételű üzenetekkel. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint viszont nem beszélhetünk a NATO válságáról, csak problémákról, amelyek megoldására történtek lépések.

A német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett építése miatt Donald Trump a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt. Egyenesen azt mondta:

„Németországot teljes mértékben Oroszország irányítja”.

Szerinte „rendkívül helytelen, hogy míg Amerika „óriási összegeket” költ Európa védelmére, addig Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal”, és dollármilliárdokat fizet neki évente.

Ennek a kijelentésnek a fényében egyébként érdekes, hogy európai útja előtt (a NATO-csúcs után Nagy-Britanniába látogat, majd Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyinnal) Trump azt mondta: a legkönnyebb találkozója Európában Putyinnal lehet majd.

A szerda-csütörtöki NATO-csúcs előtt Trump általánosságban is bírálta európai szövetségeseit. A Twitteren például azt írta, nem fair, hogy nem költenek eleget a védelemre.

Egyben össze is mosta ezt a kereskedelmi háborúval.

Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányában is rendszeresen felhozta, hogy a NATO-tagállamok nem tesznek eleget befizetési kötelezettségeiknek, és elnökként is többször utalt arra: akár még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti majd a közös védelmi elkötelezettségeit.

Dérer Miklós külpolitikai elemző, a Magyar Atlanti Tanács volt főtitkára azt mondta erről a Független Hírügynökségnek:

a NATO válságáról ennek ellenére nem lehet beszélni.

Mint mondta, hidegháború végével, a szovjet fenyegetés elmúltával volt némi elbizonytalanodás a szervezetben, hiszen katonai szövetségek jellemzően addig szoktak működni, amíg a kitűzött célok megvannak, de utána a NATO biztonságpolitikai-politikai szervezetté alakult. Mostanában pedig kezd ismét egyre nagyobb figyelmet fordítani Európára, megint csak Oroszország miatt.

Az Egyesült Államok viszont régóta úgy érzi, hogy túlvállalja magát, az európaiak túlságosan rá támaszkodnak. Ezért egyre határozottabbak a figyelmeztetések, amelyeket

Trump a sajátos stílusában, kevésbé diplomatikusan fogalmaz meg.

Mindenesetre ő nem látja úgy, hogy emiatt a NATO válságáról lehet beszélni. Mint mondta, a szervezet történetében sokszor voltak komoly viták, például 1956-ban a szuezi válság idején, tíz évvel később, amikor Charles De Gaulle kiléptette Franciaországot a NATO katonai szervezetéből, vagy a 2003-ban kezdődött iraki háború idején.

Most annyi a különbség, hogy nem egy eseményhez fűződő vitáról van szó, hanem

az amerikaiak azt akarják, hogy az európaiak vállaljanak nagyobb szerepet a terhekből.

Erre vannak is példák. Ahogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Wall Street Journalben megjelent cikkében is írta: arra számít, hogy nyolc NATO-tagország már az idén eléri a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetési szintet. Stoltenberg utalt arra, hogy a NATO 2014-es csúcstalálkozóján valamennyi tagország ígéretet tett arra, hogy nem csökkenti a védelmi kiadásait és növeli befizetéseit a közös védelemre. Azt írta: ez az ígéretet be is tartják.

Dérer Miklós szerint, ha ez megvalósul és a teherviselés egyensúlyba kerül, akkor Amerikában is halkulnak majd ezek a hangok, hiszen az Egyesült Államoknak is szüksége van a NATO-ra világpolitikai szerepének biztosításához.

Ugyanakkor, ahogy a tweetjéből is kiderül,

Trump szereti összemosni a NATO-t az Európai Unióval,

és a kereskedelmi háborút is belekeveri az ügybe. Dérer Miklós azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az amerikaiaknak majdnem mindenkivel szemben kereskedelmi deficitjük van, ez az amerikai gazdaságpolitika következménye. Ezen ugyan szeretnének változtatni, de ez nem megy egyik napról a másikra.

Trumppal kapcsolatban ő a problémát a kiszámíthatatlanságában látja, amellyel, ahogy fogalmazott, rövid távon tud olyan károkat okozni, amelyek csak hosszú távon javíthatók ki. Ugyanakkor a tanácsadói és más döntéshozók tisztában vannak a helyzettel, így szerinte

Donald Trump nem jelent fenyegetést a NATO-ra.

Már csak azért sem, mert a NATO-tagságot annak idején a Kongresszus kétharmados többséggel szavazta meg, így onnan Trump ha akarná, se tudná kiléptetni az Egyesült Államokat.

Ugyanakkor a Foreign Affairs szerint ugyanakkor nem csak Trump fenyegeti a NATO létezését, hanem a „belső ellenségei”: az illiberális országok erősödése. Mint írják a szövetség nem csak az volt a lényege a hidegháború alatt, hogy védelmet biztosított a külső fenyegetések ellen, hanem segítette a liberális demokrácia erősödését is. A legtöbb tagállam kormányát demokratikusan választották, érvényesültek a jogállami elvek, tiszteletben tartották az emberi jogokat.

Így a Szovjetunió megszűnésével hiába tűnt el a külső fenyegetés, a közös értékek összetartották a szervezetet. Most viszont ezek az értékek kerültek veszélybe a demagóg, autokrata, populista kormányok erősödésével.

Dérer Miklós szerint a közös alapértékek valóban szerepeltek a NATO alapszerződésében, és volt is szerepük a szervezet bővítésénél, ugyanakkor viszont

„az illiberális demokráciák elég jól teljesítenek a NATO-ban”.

Például Törökország sem akar kilépni, és Magyarország sem okoz problémákat a szervezetben – kivéve az ukránokkal való konfliktust, amely miatt „ráncolták is a szemöldöküket az amerikaiak”, de ennek sincs köze a NATO katonai részéhez.

Mindenesetre Trumpot 16 európai és amerikai volt külügyminiszter is arra figyelmeztette a NATO-csúcs előtt, hogy javítania kellene a romló kapcsolatokat a szövetségeseivel, és

súlyos tévedés lenne figyelmen kívül hagyni a fenyegetést, amelyet Putyin Oroszországa jelent.

A nyílt levelet aláírta többek között az amerikai Madeleine Albright, a német Joschka Fischer és a brit David Miliband is.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk pedig nyíltan bírálta Trump európai szövetségesekkel kapcsolatos álláspontját, ugyanakkor az európaiaknak is üzent. Az EU-NATO együttműködési nyilatkozat aláírása után azt mondta: „Kedves Amerika, becsüld meg szövetségeseidet, miután nincsen belőlük olyan sok. Kedves Európa, növeld védelmi kiadásaidat, mert a jól felkészült és felszerelt szövetségeseket mindenki tiszteli”.

Tusk emlékeztette Trumpot, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően Európa állt elsőként az Egyesült Államok mellé, és az afganisztáni háborúban 870 európai katona halt meg. Mint mondta:

„a pénz fontos, de az igaz szolidaritás még ennél is fontosabb”.

Tusk szerint az Egyesült Államoknak „nincs és nem is lesz jobb szövetségese Európánál”, és erre Trumpnak emlékeznie kell a Putyinnal való találkozóján is.

Lengyel-ukrán viták a népirtásról

0

A hétvégén Andrzej Duda lengyel elnök Ukrajnába, Petro Porosenko ukrán államfő pedig Lengyelországba látogatott. Mindketten a népirtásról emlékeztek meg, amelyet a második világháború idején követtek el lengyel, illetve ukrán fegyveres csoportok a másik nép ellen.

75 éve Volhiniában indított etnikai tisztogatást Sztepan Bandera milíciája. Több mint százezer lengyel esett a gyilkos akció áldozatává. A nácikkal együttműködő Sztepan Bandera osztagai etnikailag tiszta Ukrajnát akartak. Ezért tömegesen mészárolták le a zsidókat és a lengyeleket, akik nagy számban éltek Volhiniában és Galíciában. Az ukrán nacionalisták ma Sztepan Banderát nemzeti hősnek tekintik.

A lengyel fegyveres csoportok sem voltak restek a második világháború idején: 1944-ben Szahrin környékén ukrán családokat gyilkoltak halomra, illetve kényszerítettek a lakóhelyük elhagyására. Erre Petro Porosenko ukrán elnök emlékezett Lengyelországban.

A két állam baráti viszonyt ápol egymással – az Egyesült Államok nyomására. Több mint egymillió ukrán dolgozik Lengyelországban. Ők pótolják azokat a lengyeleket, akik Nyugatra mentek a rendszerváltás után.

A múlt azonban beárnyékolja az együttműködést, mert mind Kijevben mind pedig Varsóban nacionalista húrokat penget a kormányzat.

Mégis mindkét fővárosban az együttműködés szükségességét hangsúlyozzák – elsősorban Oroszországgal szemben.

Vlagyimir Putyint azzal vádolják Kijevben és Varsóban, hogy tudatosan szítja a nemzetiségi ellentéteket a szomszédos államokban, hogy ezzel megakadályozza az oroszellenes egységfront kialakulását.

A NATO a héten tart csúcstalálkozót, amelynek egyik legfőbb témája az orosz fenyegetés lesz. Jövő hétfőn viszont Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal találkozik Helsinkiben.

Az USA szövetségesei attól tartanak, hogy a nagyhatalmak a fejük felett megegyeznek valamiben – ahogy az már oly sokszor megtörtént a történelem folyamán.

Trump szétverheti a NATO-t

0

Itt nem egy golfklubról és nem a pénzről van szó. Utóbbi az egyetlen, amit a politikus díjaz, ám az messze nem az egyetlen, amit mérlegelni kell a tagsággal járó előnyök és kötelezettségek vizsgálatakor. A szövetség sokkal fontosabb annál, hogy bárki csak azt nézze, befizetik-e időben a tagsági díjat.

A New York Times szerkesztőségi vezércikke (Why NATO Matters) szerint több tagállam is rettegve néz a szerda-csütörtöki NATO-csúcs elé, mármint hogy az amerikai elnök vajon tényleg szét akarja-e verni a szervezetet. Trump és rajta kívül sokan mások megkérdőjelezik, hogy a szövetségnek van-e még bármi értelme.

Annak idején nem csupán a kölcsönös védelem érdekében hozták létre a NATO-t

– írják a New York Times szerkesztői – hanem azért is, hogy terjessze a demokratikus kormányzást, a jogállamot, a polgári és emberi jogokat, valamint a mind nyitottabb gazdaságot. A szervezet továbbra is központi szerepet tölt be az amerikai nemzetbiztonsági kezdeményezések szempontjából, egy olyan világban, amelyben Kína egyre jobban nyomul, és erősödik a migráció.

A NATO belülről gyengült meg, mert a tagok nem költenek eleget a védelemre, továbbá főleg Törökországban, Magyarországon és Lengyelországban felemelkedőben a nacionalizmus és a tekintélyelvűség. De talán mindenekelőtt Trump miatt, aki a jelek szerint fontosabbnak tartja a putyini Oroszországot, mint az európai partnereket.

Az elnök csakis úgy tekint a szervezetre, hogy ott a tagok perkálnak a védelemért.

Ám itt nem egy golfklubról és nem a pénzről van szó. Utóbbi az egyetlen, amit a politikus díjaz, ám az messze nem az egyetlen, amit mérlegelni kell a tagsággal járó előnyök és kötelezettségek vizsgálatakor. A szövetség sokkal fontosabb annál, hogy bárki csak azt nézze, befizetik-e időben a tagsági díjat.

A Fehér Ház lakója felégeti az USA által évtizedek alatt szerzett hitelt és Putyin kezére játszik,

hiszen az meg akarja osztani a tagállamokat. A csúcsértekezleten várhatóan fontos döntéseket hoznak Oroszország feltartóztatására, miután Moszkvát az elnök legtöbb tanácsadója is fenyegetésnek tekinti. Azután el kell dönteni, mi legyen a törökökkel és a többi kormánnyal, amelyek a demokratikus elvek megtagadásával pusztítják a szövetség szövetét. Jó volna, ha Trump kinyilvánítaná elkötelezettségét az erős NATO mellett, illetve méltányolná az Egyesült Államok barátait.

Több pénzt kap a Bundeswehr

0

Trump elnök szokott nyers modorában sürgette Németországot és néhány más NATO szövetségest, hogy emeljék meg katonai kiadásaikat, mert az USA nem akarja egyedül vállalni a terheket.

A NATO elvben arra kötelezi a tagállamokat, hogy az éves GDP 2 százalékát költsék katonai célokra, de az európai szövetségesek nagy része – köztük Németország és Magyarország – ezt évtizedek óta elmulasztja. Németország GDP-je 3652 milliárd dollár volt, ehhez képest a felemelt katonai költségvetés 42,9 milliárd euro vagyis messze elmarad a két százaléktól. A tavalyi költségvetésnél viszont 4 milliárd euróval magasabb, vagyis jelentős az emelkedés.

A Handelsblatt megírja, hogy az óvatos Olaf Scholz pénzügyminiszter 675 millió euróval emelte az előzetes költségvetés számait, melyeket nemcsak Trump bírált a tengerentúlon, de Ursula van der Leyen hadügyminiszter asszony is Berlinben.

A németek páncélosai ugyanis elavultak és hétköznapi felszerelések is hiányoznak.

Nincs például elég golyóálló mellény vagy téli felszerelés a Bundeswehrben.

Kérdés, hogy a felemelt katonai költségvetést elegendőnek tartja-e majd Donald Trump, aki hamarosan Európába érkezik, hogy részt vegyen a NATO csúcstalálkozóján.

Németországban nemcsak azért fogták vissza a Bundeswehr fegyverkezését, mert vigyáztak a költségvetés egyensúlyára. Berlinben tisztában voltak azzal, hogy két világháború után a németek fegyverkezése gyanakvást és ellenérzéseket válthat ki egyes szövetséges országokban is.

Ráadásul Berlinben nemigen hisznek az orosz fenyegetésben sem,

pedig Donald Trump épp ezzel indokolja meg a fegyverkezési kiadások növelésének a szükségességét.

Trump a NATO csúcs után találkozik Putyinnal Helsinkiben. A következetesség sohasem tartozott Donald Trump jellemvonásai közé…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK