Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Ki is valójában Ukrajna erős embere?

Polonius
-
0
Ki is valójában Ukrajna erős embere?

„Putyin bármikor kész lenne nekünk 100 milliárd dolláros kölcsönt nyújtani” – nyilatkozta a New York Timesnak Ihor Kolomijszkij, akit nyugtalanít, hogy az IMF nem utalja át a korábban megígért kölcsönt.

Ukrajna erős emberének az aggodalma érthető, mert a Nemzetközi Valutaalap épp azért késlekedik az ország számára létfontosságú kölcsön folyósításával, mert korábban azt tapasztalta: annak jelentős része a PrivatBankban landol. Azután pedig nyoma vész. A PrivatBank Ihor Kolomijszkij ukrán oligarcha üzleti birodalmának pénzügyi központja.

Ihor Kolomijszkij a zsidó közösség vezetője Ukrajnában, ahol elég mélyek az antiszemita hagyományok. 2014-ben Petr Porosenko elnököt támogatta, aki nyugatbarát politikát kezdeményezett miután elődje Oroszországba menekült. Porosenko cserébe kinevezte Kolomijszkijt Dnyepropetrovszk kormányzójának. Ebben a minőségében fontos szerepe volt abban, hogy az ukrán hadsereg és az azt támogató milíciák ellen tudtak állni az orosz nyomásnak Ukrajna keleti részén. Ihor Kolomijszkij pénzelte a milíciák egy részét – nem feledkezve meg természetesen a saját hasznáról sem.

Vállalat birodalmában fontos szerepet játszik a média, ahol Ukrajna jelenlegi államfője megalapozta hírnevét. Volodimir Zelenszkij színész hazája államfőjét alakította egy televíziós sorozatban. Oly nagy sikerrel, hogy Ihor Kolomijszkij pénzügyi támogatásával Ukrajna államfőjévé választották meg. Ebben a minőségében új politikát hirdetett meg:

Kibékülés Oroszországgal

Volodomir Zelenszkij többször is tárgyalt telefonon Putyin orosz elnökkel a két állam kapcsolatáról. És főképp arról a helyzetről, mely Ukrajna keleti orosz többségű részén kialakult. Két kormányzóságban olyan milíciák tartják kézben a valóságos hatalmat, melyek Moszkvának engedelmeskednek. Zelenszkij elnök mindenképp békét szeretne Moszkvával hiszen Ukrajna gazdasági stabilizációja addig nehezen képzelhető el amíg háborús állapotok uralkodnak az ország keleti felében. Csakhogy Putyin elnöknek van egy alapvető feltétele:

Ukrajna semmiképp sem léphet be a NATO-ba

Az Egyesült Államok viszont azt szeretné, ha Ukrajna a nyugati katonai szövetség partnere lenne. „Önök fenn akarják tartani a háborús állapotokat Ukrajnában” – érvel Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Amely azért is kérte az interjút Ukrajna erős emberétől, mert a Trump elleni impeachment eljárás több ponton is kapcsolódik az USA kül- és belpolitikájának összekeveréséhez.

Trumpot sokkal jobban érdekelte a Biden család mint Ukrajna sorsa

Ezt vallotta több magasrangú diplomata a washingtoni képviselőház hírszerzési bizottsága előtt. Amely arra keresi a bizonyítékot, hogy Donald Trump megzsarolta Ukrajna elnökét: ha nem szállít bizonyítékot Biden szenátor fiának kétes üzleti ügyeiről, akkor Ukrajna búcsút mondhat a fegyver szállításoknak, melyek oly fontosak a hadsereg számára. Biden szenátor Trump talán legveszélyesebb ellenfele lehet a jövő évi elnökválasztáson.

Az amerikai belviszálynak Ukrajna fizetheti meg az árát

Erre mutat rá Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Csakhogy Ukrajnának is megvan a maga zsarolási potenciálja: a kibékülés Moszkvával! Egyértelműen utal erre Ukrajna erős embere mondván egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy lepaktálnak Moszkvával. Akkor pedig az orosz tankok közel kerülnek Varsóhoz és Krakkóhoz.

A NATO belepiszkíthat a pelenkába

Ezzel fenyegetőzik Ihor Kolomijszkij, aki csalódott a nyugati szövetségben, amelyből kevés haszna származott Ukrajnának. Az orosz vétó miatt sem arra nincs esélye, hogy bekerüljön a NATO-ba sem pedig arra, hogy az EU tagja legyen. Közben viszont millió számra menekülnek az ukránok nyugatra, mert a kétségbeejtően alacsony életszínvonal csak nem akar emelkedni. Egyedül Lengyelországban több mint egymillió ukrán munkavállalót tartanak számon!

Ukrajnában nagyszabású privatizációs programot hirdetett meg az új elnök. Ebben külföldiek is részt vehetnek. Különösen az állami gazdaságok földjei jelentenek nagy vonzerőt a külföldi befektetőknek hiszen a kiváló minőségű földeken a nyugati technológia alkalmazásával kiváló eredményeket lehetne elérni. Ukrajna Európa éléskamrája lehetne. Ez persze problémákat vet fel az Európai Unióval, amely elszántan védelmezi a maga agrár piacát az olcsó kívülről jövő exporttal szemben.

A Nyugatban csalódott Ihor Kolomijszkij ezért is fenyegetőzik most azzal, hogy Ukrajna lepaktál Moszkvával. „Ők az erősebbek” – ismeri el Ukrajna erős embere, aki nyilván figyelemmel kísérte a Közel Keletet is: Szíriában Oroszország kerekedett felül miközben az amerikaiak szépen csendesen kivonulnak.

Ezért még a Varsói szerződés is eszébe jutott Ihor Kolomijszkijnak. Ez a katonai együttműködési szerződés tette lehetővé a csehszlovák reformok eltiprását 1968-ban. Miután a szocializmus megbukott Európa keleti felén, a Varsói szerződés feloszlott. Ha Kijev és Moszkva együttműködési szerződést kötne az még távolról sem jelentené a Varsói szerződés helyreállítását. Jelenleg ugyanis annak tagjai mind a NATO-ban vannak. Amellyel kapcsolatban viszont nemrég Macron francia elnök kijelentette: a NATO agyhalott!

Mesterházy Attilát a NATO Parlamenti Közgyűlése az alelnökévé választotta

FüHü
-
0
Mesterházy Attilát a NATO Parlamenti Közgyűlése az alelnökévé választotta

A NATO Parlamenti Közgyűlése egyhangú szavazással alelnökévé választotta Mesterházy Attilát, az MSZP volt elnökét. Ő az első magyar politikus, aki betöltheti ezt a vezető pozíciót.

A NATO Parlament londoni ülésén a személyi döntéseken túl bizottsági ülések keretében és a plenáris ülésen kiemelten foglalkoztak a Törökország szíriai beavatkozása révén kialakult helyzettel. Külön érdekessége az ellenzéki politikus megválasztásának, hogy akkor lett először magyar politikus a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke, amikor a NATO és EU tagállamok közül a török invázió egyetlen elszigetelődött támogatója Orbán Viktor és kormánya.

A NATO Közgyűlés londoni, 65. ülésén napirenden szerepelt sok más téma mellett az ukrajnai helyzet, a határbiztonság kérdése, a fegyverek modernizációja és kontrollja, a kiberbiztonság, továbbá a gazdasági szankciók kérdése, amelyek a külpolitika egyre gyakrabban alkalmazott eszközei.

Mesterházy Attila 2018 óta tölti be a NATO Parlamenti Közgyűlés szocialista frakciójának vezetői posztját is.

Trump szankciókkal akarja megállítani a törökök offenzíváját

FüHü
-
0
Trump szankciókkal akarja megállítani a törökök offenzíváját

„Trump nem adott szabad jelzést Erdogannak Szíriában!” – közölte Mike Pence alelnök, aki arról is beszámolt, hogy Trump felhívta a török elnököt. Határozottan kérte: állítsa le az offenzívát a kurd milícia ellen, melyet a hétvége óta Asszad hadserege is támogat!

A törökök és a szírek összecsapnak, akkor egy NATO állam kerül szembe egy olyan országgal, melyet az oroszok támogatnak! Ezt a kényes szituációt szeretné elkerülni Trump elnök, akit erre az oroszok is figyelmeztettek. A Szaúd Arábiában vendégeskedő Putyin üzent vendéglátóin keresztül Washingtonnak. Ahol értették a finom célzást.

100 milliárd dolláros szabadkereskedelmi szerződés

Ettől fosztja meg magát Törökország, ha nem állítja le az offenzívát. Legalábbis Trump elnök ezzel fenyegette meg Erdogan török elnököt. Steven Mnuchin pénzügyminiszter egyelőre csak kisebb konkrét szankciókat jelentett be mindenekelőtt a hadügyminisztérium és az energia minisztérium ellen Törökországban. Egy szankció viszont máris fájdalmat okozhat: az acél büntető vámját  megduplázták az amerikaiak. Ezentúl ez 50% lesz. Az igazi szankció persze a fegyver export korlátozása lenne, de erre aligha kerülhet sor.

Erősen meg van kötve az amerikaiak keze, mert Törökország már így is orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt – amerikai helyett. Az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer igen hatékony az F 35-ös amerikai harci gépek ellen, melyekkel sok légierő rendelkezik a Közel Keleten. Ez az orosz rendszer a drónok ellen is hatékony. Ezért Putyin ezt ajánlotta Szaúd Arábia figyelemébe amikor a világ legnagyobb olaj feldolgozó üzemét drón támadás érte. Az USA rögtön jelezte: képes megvédeni Szaúd Arábiát. Trump fegyverek és katonák  küldését hagyta jóvá Szaúd Arábia védelmének erősítése érdekében. Csakhogy Putyin mindennek ellenére Szalman király vendége volt. 2 milliárd dolláros befektetést ígért, és egyeztette a világ két legnagyobb olajexportáló államának érdekeit. Egyáltalán nem mellesleg megjegyezte

Az orosz vezérkar folyamatosan egyeztet a törökökkel

Moszkva semmiképp sem szeretne katonai konfliktust Törökországgal, mellyel az elmúlt években jó kapcsolatot alakított ki. Csakhogy Asszad elnökkel Szíriában még régebbi kapcsolat. Ezért a törökök és Szíria fegyveres erőinek összecsapását nemcsak Trump, de Putyin is mindenáron el akarja kerülni.

Az EU elítéli a törökök offenzíváját, de tart egy újabb migráns hullámtól

Erdogan elnök 3,5 millió szír migránssal fenyegette meg az Európai Uniót. A török külügyminiszter megerősítette a Deutsche Wellenek: Ankara ezt komolyan is gondolja! Horst Seehofer német belügyminiszter , aki nemrég a helyszínen járt francia kollégája és az uniós migrációs biztos társaságában, úgy nyilatkozott a német közszolgálati portálnak  , hogy mindenképp el kell kerülni egy olyan migráns hullámot mint amilyen 2015-ben bekövetkezett. Angela Merkel kancellár ezért is kötött 6 milliárd eurós megállapodást Erdogannal. Aki Szíriába akarja visszaküldeni a menekülteket. Csakhogy épp ellenségeinek, a kurdoknak a településeire. Akik elszántan küzdenek ez ellen, most már Szíria támogatásával.

Erdogan magára maradt, de Orbán Viktor kiállt mellette. A török elnök megköszönte a magyar kormányfőnek Bakuban – ahol mindketten a Türk Tanács ülésén vettek részt -, hogy megakadályozta Luxemburgban a külügyminiszterek értekezletén: az EU szigorúan elítélő nyilatkozatát. Heiko Maas német külügyminiszter mindenesetre kijelentette: a legfontosabb az, hogy fennmaradjon a párbeszéd az Európai Unió és Törökország között.

Egy tahó és egy barbár

FüHü
-
0
Egy tahó és egy barbár

Abban nagyjából már kezd közmegegyezés kialakulni a civilizált világban, hogy Trumpnak inkább börtönben és a történelem szégyenpadján volna helye semmint az elnöki poszton.
Elnöki győzelem ide vagy oda nem tudott kilépni a kurvapecér karakteréből, ennyit tud, plusz még a saját és családja zsebeinek tömését, aminek sajnos alárendeli egész politikai tevékenységét.

Ami még súlyosabbá teszi ezt az egyszerű képletet, az a mentális állapota. Nyilvánvaló, hogy egy tébolyult ember különösen veszélyes akkor, ha műveletben is. Ilyenek közül kerülnek ki a történelem szörnyei és követnek el olyan aljasságokat, mint pld most a korábbi szövetséges kurdok váratlan hátbatámadása. Amerikaiak ezrei helyett ontották a vérüket a kurdok, most pedig egy tahó egyszerűen a szemükbe vágja, hogy nem segítettek az amerikaiaknak a normandiai partraszállásnál.

Ismétlem: a kurdok a normandiai partraszállásnál!

Ha véletlenül valakinek esetleg nem lett volna világos idáig, hogy miért is elmebeteg az amerikai elnök akkor most megkaphatta ezzel a mondattal a bizonyítékot.
Trump persze nemcsak elmebeteg de saját és családja zsebére is dolgozik. Hosszú történet ez, évtizedeken keresztül többször omlott össze a Trump birodalom és mindig rejtélyes módon állt talpra. Utoljára valószínűleg a veje Kusher gazdag és befolyásos ortodox zsidó családjának köre mentette meg. Ők segítették a háttérből Trump elnöki kampányát is és persze a számlát is benyújtották. Mivel ugyanez az ortodox kör támogatta Netanjahut is a hatalomban maradáshoz, egy lobbikör lévén végül is ő nyújtotta be a számlát: Trumpnak oda kellett ígérni Jeruzsálemet.

Most is a pénz vezérli csak. Kivonja az amerikai katonákat Szíriából, napokig tartó összevissza hezitálásaival és kapkodásával szabad utat ad a törökök mészárlásához, szabad prédaként dobja oda kurd szövetségeseit, hogy aztán inkább Szaúd-Arábiába küldjön 3000 katonát. Abba az országban amelyikben megszokott és elkenhető dolog megöletni a másképp gondolkozókat és amelyiknek amúgy a világ egyik legerősebb és legfejlettebb hadserege van. Vagyis semmi szüksége nem volna amerikai segítségre.

Igen ám, de itt jelenik meg ismét a személyes érdek: Kusherre bízta az elnök a Szaúd-Arábiával lebonyolítandó majd 100 milliárd dollár értékű, így nyilván több milliárd dollár jutalékot hozó üzletek lebonyolítását.

Erdogán más férfi, más szerep, annyi azonban közös bennük, hogy ő is egzaltált és az ő viselkedése is kiszámíthatatlan és veszélyes.
Mivel messze meghaladja képességeit egy nagy ország vezetése a kisstílű diktátorokhoz hasonlóan ő is akarnok, görcsölő, erőszakos ember. Ha kell gátlás nélkül folytatja ősei népirtó gyakorlatát, ebben a törököt nagyok. Most is a keresztény európaiak vagy örmények irtása a kotta számára amikor is Szíria álszent, hazug indokok alapján történő megtámadásával máris több száz halottat és több száz ezer menekültet produkált 2 nap alatt

Látványos katonai akciókkal és mészárlásával akarja elterelni a figyelmet politikai hanyatlásáról,az országban bevezetett sötét diktatúráról, a zuhanó gazdasági teljesítményről.

Gondolom mennyire büszke lehet arra, hogy katonái kocsijából kiráncigált kurd politikusnőt lőttek agyon se szó se beszéd.

Németország nagyon helyesen azonnal felfüggesztette az összes katonai eszköz eladását Törökországnak, de eljött az ideje annak, hogy felfüggesszék az ország NATO tagságát is. Aztán ha nem változik akkor vágják is ki onnan!
Erdogán arcátlanul még meg is fenyegeti az EU-t, mert az elítéli a népirtást, azonban ezt a fenyegetést nem veszi senki komolyan.
Nemcsak azért mert Erdogántól megszoktuk a hasonló teátrális, sokszor komikus kirohanásokat és fenyegetőzéseket, hanem azért is mert úgy kell neki a 3 millió szíriai menekült mint egy falat kenyér. Velük fontosnak tüntetheti fel amúgy szemmel láthatóan jelentéktelen személyiségét az egész világ felé, de ami ennél is fontosabb az az, hogy igen szép pénzeket kap a gazdag arab államoktól és az EU-tól a menekültekre tekintettel.

A nagy pénzekből mert csurran – cseppen neki és a családjának is, ahogy az megy Trumpéknál is.

Ugyanakkor tűrhetetlen, hogy Erdogán bármivel is megfenyegesse az EU-t, olyan szankciókat kell kilátásba helyezni Törökországgal szemben, hogy elmenjen a kedve Erdogánnak a jövőbeli fenyegetőzésektől. Ilyen szankciókat nem nehéz összeállítani, Törökország nem túl nagy gazdasági hatalom és ráadásul döntő mértékben az EU-tól függ a gazdasága.
Nehéz jó ötlettel előállni, hogy mit is lehet kezdeni az ilyenen figurákkal. Egy azonban biztos, valamit kell tenni ellenük.
Első lépésként talán csökkenteni sőt megszüntetni kellene a kölcsönös látogatásokat, de ha tovább romlik a helyzet végül is magától az EU-tól is távol lehet tartani mind Erdogánt mind Trumpot.

Várni nagyon nincsen mire, megtanultuk a történelemből, hogy ha nem vágjuk le azonnal a szörnyek fejét akkor azok elszabadulva mérhetetlen pusztításokat és szenvedéseket okozhatnak az egész a világnak.

Pősze Lajos

Erdogan: az amerikai szankciók ellenére is veszünk olajat Irántól !

FüHü
-
0
Erdogan: az amerikai szankciók ellenére is veszünk olajat Irántól !

Az amerikai szankciók nem változtatnak azon, hogy vásárolunk olajat Irántól – nyilatkozott Törökország majd mindenható elnöke azon a repülőgépen, mely hazafele szállította őt New Yorkból, ahol részt vett az ENSZ közgyűlésén.

Trump elnök nemrég újabb szankciókat jelentett be Irán ellen, mert Washington szerint ők hajtottak végre drón támadást Szaúd Arábiában a világ legnagyobb olajfeldolgozója ellen. Az irániak ezt tagadják. Törökország Irán szövetségese a Közel Keleten. Törökország, Irán és Oroszország fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen találkoznak egymással, hogy egyeztessék katonai terveiket.

Az USA és Törökország között amúgy is feszült a viszony, mert a törökök orosz rakétavédelmi rendszert vásároltak annak ellenére, hogy Törökország NATO tagállam. Trump emiatt szankciókkal fenyegette meg Törökországot, de egyelőre ebből nem lett semmi. Washingtonban ugyanis úgy látják: az amerikai szankciók padlóra küldhetik Erdogan elnököt, mert összeomolhatna Törökország gazdasága. Ezt a válságot pedig mindenképp igyekeznek elkerülni az Egyesült Államokban, ahol Törökország mindennek ellenére stratégiai szövetségesnek tekintik.

Meggyengült a NATO fölénye Oroszországgal szemben

Polonius
-
0
Meggyengült a NATO fölénye Oroszországgal szemben

Fogyatkozik a NATO katonai fölénye. Erről nyilatkozott a sajtónak Joseph Dunford tábornok. Az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke elmondta: legutóbb Ljubljanában találkoztak az észak-atlanti szerződése katonai vezetői, ahol elhatározták, hogy fellépnek az orosz törekvésekkel szemben. Részleteket a négy csillagos amerikai tábornok nem közölt, de utalt rá, hogy nagy figyelemmel kísérik az orosz fegyverkezési akciókat, melyeket az elmúlt évben Putyin irányításával végrehajtottak.

A hétvégén az oroszok nagyszabású katonai gyakorlatot rendeztek Orenburg városának környékén. Ezen az orosz csapatokon kívül részt vettek kínai, indiai és pakisztáni alakulatok is. Rajtuk kívül jelen voltak az egykori Szovjetunió közép-ázsiai tagállamai is: Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tadzsikisztán is. A hadgyakorlaton Putyin elnök vállalta magára a főparancsnok szerepet.

Washingtonban nagy figyelmet keltett Putyinnak az a javaslata, hogy Szaúd Arábia vásároljon orosz rakétavédelmi rendszert olajmezői védelmére. Trump elnök gyorsan amerikai katonákat küldött a szövetséges sivatagi királyságba nehogy Rijádban bárkinek is eszébe jusson orosz fegyvereket vásárolni amerikaiak helyett.

Moszkva moratórium bevezetését javasolta Washingtonnak

FüHü
-
0
Moszkva moratórium bevezetését javasolta Washingtonnak

Moszkva azt javasolta Washingtonnak és a NATO-nak, hogy Oroszországhoz hasonlóan hirdessenek moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták szárazföldi telepítésére – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában.

Rjabkov abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kilépési szándéknyilatkozata értelmében augusztus 2-án érvényét veszti a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai (INF-)szerződés.

Az orosz külügyminisztérium pénteken közölte, hogy a nap folyamán lejár az INF-szerződés hatálya. Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy ez Washington kezdeményezésére történik.

Rjabkov szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodáshoz való visszatérést „senki sem vette le a napirendről”.

„Új tárgyalásokat nem ajánlunk az amerikaiaknak, ezt Vlagyimir Putyin elnök február 2-án világosan megmondta” – emlékeztetett a diplomata. Mint mondta, Moszkva ugyanakkor azt ajánlotta, hogy Oroszországhoz hasonlóan az Egyesült Államok és a NATO többi tagországa jelentsen be ugyanolyan moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítésére. Vlagyimir Putyin korábban kijelentette, hogy amíg ilyen kategóriájú amerikai eszközök nem jelennek meg a világ valamely régiójában, addig Moszkva sem telepít ilyeneket.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével sértették meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.

Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Az USA új rakétákat telepít Európába

FüHü
-
0
Az USA új rakétákat telepít Európába

Mark Esper amerikai hadügyminiszter nyilatkozott újságíróknak hangsúlyozva, hogy az egyezményt az oroszok sértették meg. Hivatkozott Jens Stoltenberg NATO főtitkárra, aki többször is elmondta: az oroszok szisztematikusan megsértik azt az egyezményt, melyet még Gorbacsov és Reagan kötött meg a nyolcvanas évek végén.

Oroszország támadó kapacitást épített ki, mellyel szemben a NATO-nak is lépnie kell – hangsúlyozta a főtitkár. Az amerikai hadügyminiszter közölte: föld-levegő rakétákat telepítenek Európába, hogy ellensúlyozzák az orosz fejlesztéseket. Lengyelország és Románia már korábban jelezte, hogy szívesen állomásoztatna ilyen fegyvereket a területén.

A NATO szakértőit különösen a kalinyingrádi rakéták zavarják. Az egykori Kelet Poroszországba az oroszok olyan rakétákat telepítettek, melyek fenyegethetik a közeli NATO tagállamokat. Lengyelországban és a három kis balti államban ezért különösen komolyan veszik az orosz fenyegetést.

Moszkva természetesen mindent tagad, és az amerikaiakat hibáztatja a fejleményekért. Az oroszok szerint az amerikaiak gyűrűt építenek Oroszország köré. Moszkvában különösen nehezményezik azt, hogy a volt Szovjetunió egykori tagállamai közül néhány a NATO tagja lett (például a három balti állam), és az USA szeretné, ha Ukrajna és Grúzia is bekerülne.

Ezen a ponton Magyarország szerepe is érdekessé válik. Orbán Viktor ugyanis blokkolja Ukrajna NATO tagságát. A hivatalos indoklás az, hogy ennek oka a nyelvtörvény, mely hátrányos az Ukrajnában élő magyar kisebbség számára. Egyes NATO szakértők viszont azt gyanítják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök valójában Putyin kérésének tesz eleget amikor megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Orosz kémet keresnek Ausztriában

Polonius
-
0
Orosz kémet keresnek Ausztriában

Az osztrák ügyészség szerint a magát Igor Jegorovics Zajcevnek nevező férfi az orosz GRU munkatársa volt.

A GRU, az orosz katonai hírszerzés különösen aktív volt Ausztriában amíg a belügyminisztérium élén Szabadságpárthoz tartozó politikus állt. Ez a szélsőjobboldali párt ugyanis igen jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. Putyin elnök táncolt a külügyminiszter asszony esküvőjén, akit a Szabadságpárt állított a tárca élére. Strache, a Szabadságpárt vezetője épp abba bukott bele, hogy egy videó kapcsán fény derült szoros orosz kapcsolataira. A CIA többször figyelmeztette az osztrákokat, hogy korlátozzák orosz kapcsolataikat különben kizárják őket a nyugati titkosszolgálatokat egyesítő berni egyezményből. Kurz akkori kancellár értette a finom célzást: saját irányítása alá helyezte a hírszerzést és a kémelhárítást.

Ezt követően letartóztatták Martin M. ezredest, aki fontos szerepet töltött be az osztrák hadseregben. Az ügyészség szerint 1992 és 2018 óta folyamatosan információkkal látta el az orosz hírszerzést. A 26 éves kapcsolat utolsó orosz partnere lehetett az a GRU tiszt, aki magát Igor Jegorovics Zajcevnek nevezte. Ausztria nem tagja a NATO-nak, mert az oroszok azzal a feltétellel vonultak ki 1955-ben az ország területéről, hogy Bécs sohasem lép be az észak-atlanti szervezetbe.

Kínos kazetta: Putyin pénze a szélsőjobboldal ereje

Polonius
-
0
Kínos kazetta: Putyin pénze a szélsőjobboldal ereje

Milánóban az ügyészség vizsgálatot folytat, mert előkerült egy kazetta, mely azt a beszélgetést rögzíti, melyet három orosz és három olasz folytatott a Metropol szállodában Moszkvában 2018. október 17-én. Az oroszok minden bizonnyal az FSZB emberei voltak míg az olaszok Itália jelenlegi erős emberének, Matteo Salvininek a bizalmasai.

A társalgás témája: hogyan támogatná Oroszország a szélsőjobboldali Ligát, hogy Matteo Salvini döntési pozícióba kerüljön vagyis miniszterelnök legyen. Cserébe pedig ebből az erős pozícióból mindenféle előnyöket biztosítana az oroszoknak Olaszországban és lobbizna Brüsszelben azért, hogy az Európai Unió szüntesse meg a szankciókat Oroszországgal szemben. A társalgás során röpködtek az euró milliók …

2015-ben az orosz titkosszolgálat fedezte fel Matteo Salvinit, aki akkoriban még csak egyszerű képviselő volt az Európai parlamentben. Putyin elnök mégiscsak találkozott vele, holott Olaszországban is alig ismert politikus volt. Hála az orosz támogatásnak felfutott  és az Öt csillag baloldali populista párttal együtt kormányt alakíthatott Rómában.

Orbán Viktor az egyik első vendége volt hiszen a migráció ügyében hasonló állásponton vannak Brüsszellel szemben.

Amúgy persze egymással sem nagyon értenek egyet, mert Salvini azon az állásponton van, hogy a már Olaszországba érkezett migránsokat szét kell osztani az Európai Unió tagállamai között. Erről a magyar miniszterelnök hallani sem akar. Idén tavasszal a Liga győzött az európai választásokon és Matteo Salvini Itália erős embere lett. A vaskezű belügyminiszter szerepét játssza el, aki a migráns kérdésben nulla toleranciát tanúsít. És elszántan lobbizik azért, hogy Oroszországgal szemben oldják fel az uniós szankciókat.

Csakhogy egyelőre Matteo Salvini csak miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter vagyis nincs döntési pozícióban. Nem üldögél ott Brüsszelben vagy Strasbourgban, ahol a tagállamok vezetői a fontos döntéseket meghozzák. Ezért Matteo Salvini most elszántan küzd azért, hogy lenyomja koalíciós partnerét, az Öt csillag pártot és a miniszterelnököt, Giovanni Contet. Valószínűleg épp emiatt került most elő a kínos kazetta, hogy felmerüljön a kérdés: rá lehet-e bízni Olaszország sorsát egy olyan politikusra, akit Oroszország pénzel miközben Olaszország a NATO és az Európai Unió tagja?!…

1...262728...3527. oldal a 35-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség