Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Magánszponzor a balti tengeri gázvezeték robbantás mögött?

Az ukrán – a feltételezések szerint a balti-tengeri orosz gázvezetékek szabotázsát finanszírozó magánszponzor – nevét a nyugati titkosszolgálati körök hónapok óta ismerték, de Ukrajna védelme érdekében szándékosan elhallgatták – írta a londoni The Times.

Az újság szerint már egy héttel az Északi Áramlatok felrobbanása után Brüsszelben egy meg nem nevezett skandináv delegáció munkatársai titkosszolgálati információkat kaptak arról, hogy nem amerikaiak, oroszok vagy lengyelek állnak a robbanások mögött, hanem Ukrajna magánkezdeményezése. A diplomatáknak közölték, hogy ezt az információt nem hozzák nyilvánosságra.

Mint a lap írja, a szabotázs magánszponzorának – egy meg nem nevezett ukránnak – neve nem kötődik Zelenszkij elnök kormányához. Meg is magyarázzák miért döntöttek úgy, hogy eltitkolják az ukrán szponzor nevét:

„Úgy tűnik, a NATO-tisztviselők meg akarták menteni Ukrajnát a Németországgal való nyilvános vitától, amely késleltette a létfontosságú katonai segélyek szállítását, beleértve a Leopard 2 harckocsikat és az IRIS-T légvédelmi rendszereket.

Ez teljesen érthető, de ennek ellenére tudniuk kellett, hogy ki a felelős. Az ukrán elnöki adminisztrációt vagy a kijevi védelmi minisztériumot „megdöbbentette” a jelentés, és makacsul tagadják, hogy érintettek volna” – áll a The Times.

Az újság megjegyzi, hogy a műveletet finanszírozó „befolyásos személyiségnek” nem állt szándékában a német fegyverszállítás kritikusainak pozícióját erősíteni, akik nyomást gyakorolnak Olaf Scholz kormányára. 

Az összetett művelet során jachtot, elit búvárokat, hamisított útleveleket, valamint halmozott robbanóanyag tölteteket vásároltak, amelyek csak a gáz- és olajipar számára érhetők el – külön engedély alapján – és  akkor is csak nagyon drágán.

Kedden a The New York Times tekintélyes amerikai liberális újság  forrásokra és titkosszolgálati adatokra hivatkozva  közölt egy cikket, azt sugallja, hogy nem kormányzati csoportok, köztük oroszok és ukránok állnak a robbantás hátterében. 

A német sajtó szerint pedig a németországi nyomozás azonosított egy hajót, amellyel 2022 őszén a balti-tengeri orosz Északi Áramlat gázvezetékeket szabotálták, és úgy vélik, hogy ez így vagy úgy, de kapcsolódik  Ukrajnához.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója  elmondta, hogy Ukrajna nem vett részt az orosz Északi Áramlat gázvezetékeken történt robbantásokban, és nincs információja arról, hogy ukrán-barát ügynökök megtehették volna.

„A neve mindenképpen ki fog derülni, főleg, ha belegondolunk, hogy egyfajta névjegykártyát hagyott maga után”

– összegzi a lap.

“Ez nem az USA és Oroszország háborúja”

0

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a washingtoni külügy államtitkára, aki Európával és az eurázsiai térséggel foglalkozik kijelentette: ez nem az USA és Oroszország háborúja – ez utóbbi a volt Szovjetuniót jelzi.

Karen Donfried, aki a valasz.hu portálnak nyilatkozott, kijelentette, hogy az Egyesült Államok az igazságos békét támogatja Ukrajnában. Ez mit jelent?

“Ez nem Amerika és Oroszország háborúja. Nem a NATO és Oroszország háborúja. Ez egy olyan háború, melyet Oroszország választott. Ahogy a főnököm, Blinken külügyminiszter szokta mondogatni:

“Ha az oroszok leállnak, akkor vége a háborúnak, ha az ukránok állnak le, akkor vége Ukrajnának.”

Vagyis Ukrajna dolga eldönteni, hogy végződik ez a háború” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár.

Magyarország szerepéről mi a véleménye?

“Magyarországnak megvan a sajátos nézőpontja, de támogatja a NATO konszenzust. Ugyanez látszik az uniós szankciós csomagokon – Magyarország annak a konszenzusnak is részese” – hangsúlyozta az amerikai külügyi államtitkár.

Képmutatás és kettős beszéd

Az Európai Unió elfogadta a tizedik szankciós csomagot is Oroszország ellen. Ezt pontosan Putyin agressziójának első évfordulójára időzítették. A magyar diplomácia követelésére kivették ebből a szankciós csomagból az orosz nukleáris energiát, amely Paks miatt igen érzékeny kérdés. Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy azért fogadta el a magyar diplomácia a tizedik uniós szankciós csomagot, mert sikerült a neki fontos témát kivenni abból.

Szijjártó Péter röviddel a szankciós viták előtt Párizsban járt, ahol szintén nem szeretnének szankciókat az orosz nukleáris ipar ellen.

Az USA továbbra is importál nukleáris fűtőelemeket Oroszországból.

Orbán régi taktikája az, hogy mást mond Brüsszelben és mást itthon. Nem ő találta ezt ki, de ilyen nagyságrendben ő alkalmazza először a képmutatást. Ilyen erőteljes kampányt csakis Orbán indított az Európai Unió ellen. A NATO-t ritkábban bírálja, de az amerikai diplomáciát egyre gyakrabban. Évértékelő beszédében a budapesti nagykövetek nevéből csinált szóviccet. Kifejezte azt a reményét, hogy nem Puccini lesz az USA következő nagykövete, értsd: akinek puccsot kell szerveznie Orbán Viktor megbuktatására.

Az amerikai diplomácia éppoly képmutató mint a magyar csakhogy Washington erejéhez képest Orbán Viktor valóságos törpe vagy zsebcirkáló. Ez behatárolja a magyar diplomácia lehetőségeit éppúgy mint képmutatási képességét is. Orbán Viktor nemegyszer a nevetségesség határán jár amikor azt akarja elhitetni híveivel, hogy részt vehet a világpolitika irányításában.

Különösen kínos lehet Orbánnak, hogy “lengyel barátainak” sikerült beverekedniük magukat a döntéshozók közé. Nemrég például Németországgal és Franciaországgal együtt ítélték el hármasban Putyin Ukrajna elleni agresszióját.

Orbán Viktor különvéleménye nem oszt és nem szoroz ebben a mezőnyben.

Ettől persze még lehet sikeres a béke propaganda itthon annál is inkább, mert mást nemigen tud adni választóinak, akik nem gazdasági pangásra  és életszínvonal csökkenésre szavaztak amikor tavaly újra kétharmaddal megválasztották Orbán Viktort.

Az uniós költségvetés nem finanszírozza a közös fegyvervásárlást

Az uniós tagállamok még vitatkoznak azon, hogy közösen vegyenek lőszert Ukrajnának, de Johannes Hahn költségvetési biztos máris közölte: erre az Európai Unió kasszájában nincsen pénz.

“Kristálytisztán megmondtam az érintetteknek, hogy az alapszerződés miatt ez a finanszírozás kizárt” – nyilatkozta az osztrák biztos a brüsszeli Politico tudósítójának. Mégis miből lehetne finanszírozni a közös fegyvervásárlást? Johannes Hahn szerint erre alkalmas lehet a European Peace Facility – EPF, amely kívül van az uniós költségvetésen, és amelyet arra találtak ki, hogy abból pénzeljék az Ukrajnának küldött fegyvereket. Ezt olyan uniós  tagállamok is igénybe vehetik, melyek nem tagjai a NATO-nak. Ilyen például Ausztria, és egyelőre még Finnország és Svédország, amely már jelentkezett, de még nem került be az észak-atlanti szervezetbe.

Az uniós tagállamokban azért merült fel a közös fegyver illetve lőszer vásárlás ötlete, mert ily módon jobb árat tudnak kialkudni mintha nemzeti alapon külön-külön tárgyalnának. Jelenleg a piacon nagy a lőszer hiány, mert az ukrajnai háborúban olyan tempóban használják fel azokat, hogy a gyárak nem győzik az utánpótlást. Ráadásul a közös beszerzés azért is fontos lenne, mert a szabványok nem csereszabatosak Európában.

Erről Ursula von der Leyen is beszélt Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián.

“Fel kell gyorsítanunk a gyártást egységes szabvány szerint. Nem telhetnek el hónapok vagy esetleg évek addíg amíg fel tudjuk tölteni a készleteket.”

A NATO nem készült fel hosszú háborúra

Brüsszelben már korábban felhívták a figyelmet a problémára. Thierry Breton biztos utalt arra, hogy a NATO múlt júniusi stratégiai döntése nem számolt elhúzódó háborúval. Breton ezért levelet küldött minden uniós hadügyminiszternek sürgetve egy közös fegyver és lőszer beszerzési program összeállítását. A minta a Covid védőoltások közös uniós programja lenne – javasolta Thierry Breton. A viták megkezdődtek, de döntés mindmáig nincs. Februárban azután az uniós csúcstalálkozón újra felvetette ezt Észtország miniszterelnöke. Kallas kormányfő is a Covid védőoltáshoz hasonló programot javasolt, de a fegyverek speciális esetnek számítanak miután az Európai Uniónak nincs egységes katonai szervezete.

A brüsszeli bizottság közben létrehozott egy 500 millió eurós alapot az európai hadiipar támogatására, de ez még az uniós gépezetben kering, és senki sem tudja, hogy mikor léphet működésbe.

Johannes Hahn biztos a Politiconak csak annyit mondott erről, hogy “ambiciózus elképzelésnek látszik, hogy az év vége előtt ez az alap működésbe lépjen.”

A mostani lőszerhiány utánpótlásának finanszírozását tehát egyelőre nem sikerült megoldani az Európai Unióban miközben Ukrajnában az ígéretek és a valóság közti kínos különbségre egyre gyakrabban mutatnak rá, mert a lőszer hiány már a frontot is elérte.

Műhiszti Orbán módra

Orbán Viktor azt kérte a Fidesz frakciótól, hogy támogassák Finnország és Svédország NATO csatlakozását. A frakció megosztott – nyilatkozta Kocsis Máté. A frakcióvezető elmondta, hogy delegációt küldenek az érintett országokba, melyeknek vezetői az utóbbi időben bírálták a magyar kormányt.

Orbán Viktor péntek reggeli rádiós beszélgetésében rámutatott: Törökország – “jó szövetségesünk” szintén nem fogadta még el Finnország és Svédország NATO tagságát. Emlékezhetünk: Erdogan olyannyira jó szövetségese Orbán Viktornak, hogy a török elnök beiktatására a magyar kormányfő magával vitte a fiát, Gáspárt is. Aki egyébként katonai karrierre készülhet hiszen elvégezte a méregdrága brit főiskolát Sandhurstben, ahol a királyfiak is tanultak – természetesen államköltségen.

Orbán nemcsak az Európai Unióban, de a NATO-ban is akadékoskodni próbál. Csak abban téved, hogy Törökország fontos tényező, mert övé a NATO második legerősebb hadserege, és földrajzi fekvése miatt kulcsfontosságú Washington számára. Orbán és Magyarország viszont nem az. A NATO nyugodtan cordon sanitaire-t – védőzónát – hozhat létre Oroszországgal szemben Skandináviától a Balkánig tökéletesen figyelmen kívül hagyva, hogy mit akar Orbán Viktor. Magyarország még a NATO belépés előtt 1998-ban egy dandárt ígért az észak-atlanti szervezetnek, de ezt mindmáig nem sikerült elérni. Az új határidő 2028 vagy 2032. Arra is érdemes emlékeztetni, hogy Magyarország nevében Orbán Viktor és Martonyi János írta alá a NATO csatlakozást.

Műhiszti, de miért?

A Fidesz frakció nem arról ismert, hogy nyilvánosan bármiben is ellentmondana urának és parancsolójának. Színjátékról van szó, amelynek valószínűleg csak nagyon kevesen adnak hitelt külföldön és belföldön egyaránt. A Fidesz frakciónak persze lenne oka az elégedetlenségre hiszen csökken az életszínvonal.

Nekik pedig ezt kell eladniuk a választó körzetükben úgy, hogy ne veszélyeztessék túlságosan a népszerűségüket. Orbán Viktor ország értékelő beszéde kiábrándító lehetett a számukra hiszen elég nyíltan megmondta: hosszú ideig marad a háború és az infláció. Jövőkép? Az elveszett. Matolcsy György még nem is oly rég arról írt, hogy felzárkózunk Ausztriához. Ma már erről szó sincs. A hatalom propagandája arra irányul, hogy úgy állítsa be Orbán kormányát mint a kisebbik rosszat a válságkezelésben. Közben pedig a tehetséges magyar fiatalok úgy zárkóznak fel a Nyugathoz, hogy sűrű sorokban hagyják el Magyarországot Ausztria irányában.

Diplomáciai megoldás kell Ukrajnában, mert a katonai győzelem nem realitás

Mike Milley amerikai vezérkari főnökhöz hasonlóan ezt hangsúlyozta Szenes Zoltán tábornok, aki egykor a magyar vezérkar főnöke volt, most pedig a nemzetvédelmi egyetemen tanít.

Csakis akkor lehet tűzszünet, ha mind a két fél belátja: a katonai győzelem elérhetetlen, mert az oroszok mennyiségi fölényét ellensúlyozza az ukrán hadsereg nyugati technológiája. Az orosz hadsereg létszáma immár másfél millió főre duzzadt. Jelentős részüket Belaruszban képezik ki.

Ezért amikor Putyin meglátogatott egy kiképző központot, épp nem volt ott egyetlen újonc sem. Ezért kadétokat öltöztettek be, hogy legyen kit és mit megmutatni a népnek a televízióban.

Az ukrán hadseregnek létszám gondjai vannak annak ellenére, hogy folyamatosan képezik ki őket a NATO államokban. Folyamatosan érkeznek a nyugati fegyverek Ukrajnába, de a realitás messze elmarad az ígéretektől.

Mindössze 40-45 tank érkezik majd Németországból – tanke sehr – és az Egyesült Államokból az első félév során. Ez pedig édeskevés egy komoly hadművelethez. Most mind a két fél erőt gyűjt, hogy tavasszal offenzívát indíthasson a másik ellen. Döntő győzelemre kevés az esély – hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes. Korábban Mike Milley vezérkari főnök úgy nyilatkozott, hogy az oroszok az egy évvel ezelőtt megkezdett háború egyetlen célját sem érték el, stratégiai szempontból tehát veszítettek.

Oroszország lényegében hadiállapotban van. A gazdaságot átállítják a hadsereg kiszolgálására. Jelenleg ugyanis egymillió felszerelés hiányzik valószínűleg ellopták. Leváltották a hadtáp főnököt éppúgy mint a hadiipar felelős vezetőjét. Putyin Medvegyevet nevezte ki a hadiipar fő menedzserének. A cél az, hogy szuverén legyen az orosz hadiipar vagyis pótolni kell az import chipeket és más alkatrészeket. Ez legalább egy évig eltarthat.

A lőszer hiány mindkét félnél általános. A NATO egyáltalán nem készült fel elhúzódó háborúra, talán majd a Biden adminisztráció utolsó évében javulhat az ellátás.

Ha Rheinmetall magyarországi lőszer gyára Ukrajnába akar lőszert szállítani, akkor a magyar kormány megvétózhatja-e azt?

Nem – válaszolta Szenes tábornok – mert mindg a gyártó cég dönt az eladásról. A Rheinmetall magyarországi cégei vegyesvállalatok, de a magyar államnak csak kisebbségi részesedése van. Ezért a németek vannak döntési pozícióban. Várpalotán a Rheinmetall lőszer gyára 2025-től kezdi meg a termelést.

Magyar haderőreform orosz módra

2008-ban az orosz hadsereg leszerepelt a Grúzia elleni háborúban. Bár győztek, de kiderültek a gyengeségeik például az alkoholizmus és a fegyelmezetlenség. Putyin ezért új hadügyminisztert hozott, aki menedzser volt, nem katona. Szergyukov, az új hadügyminiszter abban látta a fő problémát, hogy túlságosan sok a főtiszt és túl kevés az altiszt.

Megtizedelte a tisztikart, hogy legyen elég pénz az altisztek kinevelésére. A tizedelés sikerült, a kinevelés nem:

a továbbszolgáló katonák a magán hadseregeket erősítették, ahol jó volt a fizetés és alkoholizmusért nem járt fenyítés. Aztán megalakult a Wagner hadsereg Ukrajnában: a háború előtt 5000-en voltak, ma már 45-50 ezren! Ők csak Putyintól fogadtak el parancsot. Ezért is nevezte ki Geraszimov vezérezredest, az orosz vezérkar főnökét az ukrajnai háború fővezérének Putyin.

Az orosz hadsereg problémája továbbra is a fegyelmezetlenség: például többszáz orosz harckocsi jutott az ukránok kezére miután a személyzet egyszerűen elsétált holott a szabályzat előírja ilyenkor a tankok felrobbantását.

Magyarországon az új hadügyminiszter arra döbbent rá, hogy a tárca évente több mint 20 milliárd forintot fizet ki olyan hatvan év fölötti tiszteknek, akik már nem akarnak továbbszolgálni, de nem mehetnek nyugdíjba csak 65 éves korukban. Ezért a nagy tisztogatás: a 45 év fölötti tisztek jórészének mennie kell. A hadügyminiszter már az első parancsnoki értekezleten 12 ilyen parancsot adott át a kissé meglepett főtiszteknek. Az eredmény: a magyar hadsereg csaknem működésképtelenné vált miközben háborús időket élünk. A hivatalos deklarációk és a valóság óriási távolságban vannak egymástól. Csak egyetlen példa: Magyarország egy dandárt ígért a NATO-nak még a belépés előtt 1998- ban. A kritériumokat azóta sem sikerült teljesíteni. Az új határidő 2028, de már 2032-ről is beszélnek” – hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes, egykori vezérkari főnök, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást az ukrajnai háborúról.

Moszkvába készül a kínai elnök, hogy megakadályozza a hidegháborút

A kínai diplomácia vezetője az orosz vezetés második számú emberével, Patrusevvel tárgyalt Moszkvában a két nagyhatalom viszonyáról és az ukrajnai rendezésről.

Vang Ji államtanácsos Münchenben a biztonsági világkonferencián arról beszélt, hogy a kínaiak ezen a héten előterjesztenek egy béketervet, amely tűzszünetet hozhatna Ukrajnában. Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO központjában úgy nyilatkozott, hogy a kínai terv elég homályos, még sok részlet tisztázásra vár. Zelenszkij elnök tízpontos béketerve Ukrajna teljes területének szuverenitásáról szól, ezért elfogadhatatlan Oroszországnak, amely 2014 elfoglalta a Krím félszigetet, majd a most folyó háború során négy másik ukrán tartományt nyilvánított orosz területnek. Putyin tavaly február 24-én azt követően indította meg a háborút Ukrajna ellen, hogy Pekingben a téli olimpia idején tanácskozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Kína nem ítélte el az orosz agressziót.

Az Egyesült Államok az ukrajnai háború kezdete óta arra ösztönzi Kínát, hogy ne támogassa az orosz agressziót, mert akkor szankciókkal számolhat. Legutóbb Blinken külügyminiszter fenyegette meg ezzel Vang Ji államtanácsost a biztonságpolitikai világkonferencián Münchenben. A kínaiak állításuk szerint nem szállítanak fegyvereket Oroszországnak, de felvásárolják az olcsó orosz olajat és földgázt, és ezzel komoly támogatást nyújtanak Putyinnak.

Ki támogatja a kínai béketervet?

Macron francia elnök nagy reményeket fűz a kínai rendezési tervhez amint erről nyilatkozott is miután tárgyalt Vang Ji államtanácsossal Párizsban. Scholz német kancellár ugyanezen az állásponton van, de ezt nem képviselheti nyíltan, mert a külügyminiszter, Annalena Baerbock osztja az amerikai álláspontot. Biden nyilvánvalóan elutasította a kompromisszumot azzal, hogy ellátogatott Kijevbe. Az USA vezetésével a NATO tagállamok többsége Ukrajna béketervét támogatja, amelynek minimális esélye sincs a diplomáciai sikerre.

Zelenszkij elnök bízik a katonai sikerben.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciához intézett videó üzenetében kimondta: a cél Putyin megbuktatása és Oroszország feldarabolása. Ez viszont megerősítheti Putyin pozícióját Moszkvában, ahol a hatalom megpróbálja harmadik nagy honvédő háborúnak eladni az Ukrajna elleni agressziót. (Az első a Napóleon elleni győzelem volt, a második a náci Németország legyőzése.) A jeles baloldali filozófus, Jürgen Habermas arra hívta fel a nyugati vezetők figyelmét, hogy amennyiben célként Putyin megbuktatását tűzik ki, akkor nincs esély a tűzszünetre, a háború gyors befejezésére. Épp ellenkezőleg fennáll a harmadik világháború veszélye. Putyin orosz elnök be is jelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a START egyezményben, mely a nukleáris fegyverek telepítését szabályozza.

Meg kell „adnunk Ukrajnának, amire szüksége van a háború megnyeréséhez”.

Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára szombaton arra szólított fel, hogy minden tagállam „adja meg Ukrajnának, amire szüksége van ahhoz, hogy megnyerje” az  Oroszország által az ország ellen csaknem egy éve indított háborút.

„Meg kell adnunk Ukrajnának, amire szüksége van a győzelemhez és független szuverén nemzetként való fennmaradáshoz Európában ” – áll a müncheni biztonsági konferencián elmondott nyilatkozatai szerint, amelyeket az Agence France-Press-nek továbbított.

„Nem szabad elkövetnünk ugyanazt a hibát Kínával és más tekintélyelvű rendszerekkel” , mint Oroszországgal, amely energiafüggőséget teremtett Európával szemben – figyelmeztet Stoltenberg is. „Nem szabad túlságosan függővé válnunk az általunk importált termékektől és nyersanyagoktól” – teszi hozzá a környezete által kiszivárogtatott beszéde szerint.

Ki robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetékeket?

A Pulitzer díjas Seymour Hersh szerint az amerikai elnök már régóta készülődött arra, hogy megsemmisítse a gázvezetékeket, melyek olcsó orosz földgázt szállítottak Németországba a Balti tenger mélyén. Kiderül e valaha igaza van e a név nélküli informátorra hivatkozó újságírónak, aki állítja a NATO van a robbantás mögött! 

Az USA és Lengyelország mindig is bírálta a vezetékeket, de Merkel kancellár elérte, hogy Biden végül rábólintott arra: jöhet az orosz földgáz az Északi Áramlat 2 vezetéken is. Csakhogy sose jött, mert Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen tavaly február 24-én. Még ezt megelőzően a Fehér Ház vendége volt Olaf Scholz német kancellár, akit sikerült meggyőzni arról, hogy Putyin mindenképp támadni fog. Ezért aztán február 7-én Biden elnök vígan bejelentette: ha Oroszország támad, akkor az Északi Áramlat gázvezetékeknek annyi.

“Végzünk az Északi áramlattal”

– mondta Biden elnök. Hogy csinálták? Seymour Hersh a blogján ezt írta:

2021 decemberében az USA már elhatározta a gázvezetékek felrobbantását, ezért Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó különleges munkacsoportot hívott össze, amely a CIA embereiből, diplomatákból és katonákból állt. A robbantás maga nem okozott volna nehézséget, de mindenképp el akarták titkolni az amerikaiak érintettségét. Ezért Norvégiához fordultak, amelynek közös határa van Oroszországgal, és ezért megfelelőképp tart Putyintól.

Júniusban rendezték meg a NATO szokásos hadgyakorlatát a Balti tengeren, melynek jelentősége igencsak megnövekedett Putyin Ukrajna elleni agressziója után. Ennek a hadgyakorlatnak a során helyezték el a robbanó szerkezeteket a norvégok segítségével az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékekre.

Hogy történt a robbantás?

Szonár bójával, melyet a norvég haditengerészet egyik vadászgépe dobott a Balti tengerbe szeptember 26-án. A hang hatására fokozatosan felrobbantak az előre elhelyezett robbanószerkezetek, és a gázvezetékek üzemképtelenné váltak.

“Biden megmondta, hogy megteszi, és meg is tette. Tökös csávó”

– mondta az újságíró forrása az egész akcióról.

A cikk megjelenése után az oroszok nemzetközi vizsgálatot kezdeményeztek, Washington pedig mindent cáfol. Cui prodest? Kinek állt az érdekében? A Pulitzer díjas veterán újságíró szerint a kivitelezés pompás volt. A hibás maga a döntés lehetett, melyet a “tökös csávó” Joe Biden hozhatott meg, hogy felrobbantsa az együttműködés lehetőségét is Németország és Oroszország között.

Zelenszkij Londonban ebédel, Párizsban vacsorázik

Zelenszkij szerdán hivatalos, de előre be nem jelentett látogatásra érkezett a brit fővárosba, ahol Rishi Sunak miniszterelnök fogadta a Downing Streeten. Beszédet mond az angol Parlamentben és találkozott III. Károly brit királlyal is. 

Sunak hivatalának előzetes tájékoztatása szerint a brit kormányfő az ukrán katonáknak nyújtott, hónapok óta zajló brit kiképzési program jelentős bővítését ajánlotta fel Zelenszkijnek, kiterjesztve azt az ukrán légierő pilótáira és a tengerészgyalogságra.

Zelenszkij biztosította a brit kötelezettségvállalást ukrán pilóták kiképzésére, ami nyilvánvalóan az első lépés a Kijev által követelt vadászrepülőgépek szállítása felé.

A brit miniszterelnöki hivatal sajtóközleménye szerint London ígéretet tett arra, hogy meggyorsítja „a katonai felszerelések szállítását Oroszország várható tavaszi offenzívája ellen”, beleértve, hogy az ukrán hadsereg részére biztosítani fogják, az eddiginél nagyobb hatótávolságú harci eszközök szállítását is. Ezt az ukrán katonák kiképzése formájában nyújtott „hosszú távú támogatás” mellett lesz, amelyet a vadászpilótákra is kiterjesztenek, „hogy Ukrajna a jövőben meg tudja védeni légterét”. A képzés lehetővé teszi a pilóták számára, hogy a NATO-előírásoknak megfelelő, kifinomult harci repülőgépeket tudjanak repülni ” – állítja Kijev.

London emellett bejelentette az orosz védelmi szektor elleni szankcióinak szigorítását. A brit külügyminisztérium közleménye szerint

az új szankciók „hat olyan szervezetet érintenek, amelyek katonai felszerelést, például drónokat szállítanak Oroszország ukrajnai inváziójához”.

 London után Zelenszkij Párizsba várható

Volodimir Zelenszkij kora este érkezik Párizsba, hogy találkozzon Emmanuel Macronnal, és megbeszélje vele az új fegyverszállításokat Ukrajnába. Emmanuel Macron francia elnök Olaf Scholz német kancellár jelenlétében  fogadja Zelenszkijt Párizsban  – jelentette be az Elysée. A három vezető vacsora közben találkozik az elnöki palotában.

Az ukrán elnök csütörtökön Brüsszelbe utazik, hogy részt vegyen az Európai Tanács ülésén.

Biden Ukrajna területének egyötödét felajánlotta Moszkvának

William Burns, a CIA igazgatója, aki korábban moszkvai nagykövet volt, nemrég Kijevbe utazott, ahol Biden elnök béketervéről egyeztetett az ukrán vezetőkkel.

A Biden féle béketervet Burns CIA igazgató vezette fel az Ukrán elnöknek. Zelenszkij határozottan elutasította a béketervet, amely a Krím és a Donbasz átadását jelentené Oroszországnak. Elutasította annak ellenére, hogy ezeken a területeken mindenütt orosz nemzetiségű a lakosság többsége, és legnagyobbrészt az orosz csapatok ellenőrzése alatt állnak.

Moszkvában Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy készek feltétel nélkül tárgyalni Ukrajnával. Közben viszont Putyin félmilliós sereget összpontosít egy új offenzívára. Minderről a svájci Neue Zürcher Zeitung számolt be német diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A CIA cáfolata szerint “egyes állítások teljesen hamisak”.

Jól időzített korrupciós botrány Kijevben

Sorra buknak le Zelenszkij emberei: kabinetfőnökének helyettese, legfőbb szponzora, a dollármilliárdos oligarcha és az egész hadügyminisztérium, amelynek élelmezési botrányában állítólag maga a miniszter is érintett.

Ha az USA valóban fegyverszünetet akar, akkor ebbe Zelenszkij elnöknek is bele kellene mennie hiszen egy napig sem tarthatná magát az Egyesült Államok támogatása nélkül. Saját közvéleménye előtt azonban Zelenszkijnek el kell játszania a rendíthetetlen hős szerepet. Ehhez járulhatnak hozzá az amerikai Abrams és a német Leopárd tankok. Nagy kérdés, hogy az eddig felajánlott összességében 120-130 tank – ebből 80 Leopárd  – elegendő e ahhoz, hogy megváltozzanak a stratégiai erőviszonyok?

A második világháború legnagyobb tankcsatájában Kurszk mellett az akkor legkorszerűbb Tigris tankok nem tudták a győzelmet kicsikarni, mert az oroszok annyi gyengébb képességű T34-es tankot állítottak velük szembe, hogy a sok lúd disznót győzött.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK