nacionalizmus Archives › Független Hírügynökség

Orbán új politikai filozófiája az euronacionalizmus lenne?

Polonius

-

2024-11-20

Orbán új politikai filozófiája az euronacionalizmus lenne?

Mi az, hogy euronacionalizmus? “Az euronacionalizmus a Klebelsberg által száz éve megfogalmazott neonacionalizmus korszerű újragondolása.

Klebelsberg felismerte, hogy a trianoni Magyarország csak akkor maradhat életképes, ha “kultúrfölényre” tesz szert, úgy ma egész Európának szembe kell néznie ezzel a kihívással. Vagy képes lesz kulturális és szellemi megújulásra vagy elveszíti történelmi és jövőformáló szerepét. 0 nacionalizmusa nem az agresszív nacionalizmusra épült hanem a műveltség, a tudomány és az oktatás fejlesztésére. Az euronacionalizmus ugyanezt a konstrukciós logikát követi: nem a világ többi részével szembeni konfrontációt hanem Európa belső kulturális tartalékainak mozgósítását és kulturális alapjainak a megerősítését tűzi ki célul” – fogalmazta meg az Orbán Viktornak ajánlott új szellemi konstrukció lényegét három filozófus: Lánczi András, Széchenyi díjas konzervatív gondolkodó, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Megadja Gábor eszmetörténész. Akik rámutatnak arra, hogy “az USA és Ázsia is megelőztek bennünket.” 10 pontban foglalják össze a szerintük szükséges változásokat: ilyen például az angol nyelv uralmának korlátozása a sok más európai nyelvvel szemben. Ezenkívül demográfiai fordulatot sürgetnek. Európa erődöt akarnak létrehozni, hogy biztosítsák a jövőt. Végül pedig “újra kell éleszteni a harci erényeket.”

Macron is valamiféle euronacionalizmust akar csak épp az ellenkező céllal

“Ha mindenki ragadozóvá válik a világban, akkor mi sem maradhatunk békés növényevők”

– hangsúlyozza a francia elnök, aki Mario Draghi programját támogatja. Ez pedig előrelépés az Európai Egyesült Államok felé oly módon, hogy Brüsszel közös hitelt vesz éppúgy mint a 750 milliárd eurós Covid utáni helyreállítási kölcsön esetében. Csakhogy Magyarország ezt ellenzi. Ha Orbán el akarja foglalni Brüsszelt a Patrióták élén, akkor az Európai Unió mind a 450 millió polgárához szólnia kell. Macron jól látja: Trump le akarja szalámizni Európát. A briteknek már meg is üzente: választanotok kell az USA és az Európai Unió között!

A 450 milliós Európai Unió egyenrangú partner lenne az USA-hoz képest, a tagállamok egyenként csak csicskások lehetnek mint Orbán Viktor.

Trump és Putyin közös gauleitere kíván lenne. Ehhez keres valamiféle filozófiai fedőszöveget. A nemzeti együttműködés rendszerének szánalmas gazdasági – társadalmi kudarca jól megfér a politikai sikerrel. Európa jelenleg dead man walking – ezt bemutatta Mario Draghi. Hogy lehet életre kelteni? Európai együttműködéssel, előrelépéssel az Európai Egyesült Államok felé – válaszolja Macron elnök, Meloni miniszterelnök és Ursula von der Leyen.

Ehhez képest Orbán Trump és Putyin pincsijének szerepében tündököl. Mit akar Trump és Putyin? Szétverni az Európai Uniót! Orbán ehhez asszisztál nem látva, hogy maga alatt vágja a fát. Pontosabban nagyon is jól látja, de akkor mi lesz az örökös bűnbakkal, Brüsszellel? Márpedig valakit okolni kell a nemzeti együttműködés rendszerének világraszóló kudarcáért. Klebelsberg Hugó iskolákat épített, és Nobel díjhoz segítette Szentgyörgyi Albertet, aki itthon érte el eredményeit. Orbán kipaterolta a CEU-t, szétverte a Tudományos Akadémiát. Két friss Nobel díjasunk pedig külföldön érte el eredményeit. Orbánnak egyáltalán nem kell művelt középosztály és európai elit, mert politikai rendszerébe nem tudja őket beilleszteni. A magyar miniszterelnöknek a Puszták népe kell, az államkapitalista feudalizmus, amely kommunista formájában ugyan megbukott, de keresztény – nemzeti formában újjászületett Oroszországban és Magyarországon. Putyin és Orbán szinte teljhatalmat élveznek a csődtömeg fölött. Ceausescu is sokáig azt élvezete, aztán jött a kivégző osztag…

A keresztény Magyarország mítosz, akárcsak a turul – 2018

Kenderessy Milán

-

2023-09-06

1

A keresztény Magyarország mítosz, akárcsak a turul – 2018

Ha beválik a most meghirdetett program, akkor nacionalista báránykák várnak majd az új Csaba hercegre, hogy elvigye őket valamilyen alternatív valóságba.

A Hungarian Spectrum (Nationalism and Christian Values in Hungarian Kindergartens című bejegyzésében) úgy értékeli, hogy az Orbán-kormány immár a gyerekekre is kiterjeszti a nacionalista és vallási agymosást, a jelenlegi magyar iskolarendszer fő ismérvét, miután megjelent, hogy

az óvodákban is hazafias szellemben kell nevelni a kicsinyeket.

A szerző, S. Balogh Éva, a Yale Egyetem volt történésze azt mondja, hogy ebben a tekintetben már az előző törvény is épp elég rossz volt, de most az óvónők új feladatot kapnak: bele kell csepegtetniük a legkisebbekbe is az Orbán-rezsim normáit, ami hivatalosan a nemzeti identitást, a keresztény kulturális értékeket, a hazaszeretetet és a szülőföld, illetve a család iránti ragaszkodást jelenti. Ezen felül valamelyest bevezetést kell nyújtaniuk a történelembe a magyar mitológiából vett történetekkel. Bizonyos, hogy ezek közt lesz Hunor és Magor mitikus eredet sztorija, a fehér csodaszarvassal együtt.

Amúgy az jó, ha a hatalom hangsúlyozza a kereszténységet, csak éppen a felmérés szerint

a magyaroknak mindössze 54 %-a vallja magát kereszténynek.

Mi több, a katolikusoknak csak 37 százaléka tartozik ide, 10 százalékkal kevesebb, mint 10 évvel korábban. Vagyis a keresztény Magyarország mítosz, akárcsak a turul.

És mi van azokkal a szülőkkel, akik nem szeretnék, ha a gyerekük vallásos oktatásban részesülne? Természetesen a változtatásokról ezúttal sem kérdezték meg a szakmát, de hát a dolgok már csak így mennek az Orbán-kabinet alatt. Viszont arról nem esett egyetlen szó sem a hatalom részéről, hogy a siralmas bérek miatt nincs elég pedagógus az óvodákban, de kevés az óvoda is. Ám ha beválik a most meghirdetett program, akkor nacionalista báránykák várnak majd az új Csaba hercegre, hogy elvigye őket valamilyen alternatív valóságba.

Fukuyama: Veszélyben a liberalizmus az egész világon

ki

-

2023-08-03

0

Az amerikai történész, aki a kaliforniai Stanford Egyetemen tanít a New York-i Bloomberg portálnak nyilatkozott megemlítve a magyar nacionalizmust is.

Fukuyama:

“Az Egyesült Államokban és Európában gyakran annak tulajdonítják a szélsőjobb megerősödését, hogy a globalizáció növeli az egyenlőtlenséget: a munkásosztály lemaradt, mert a munkahelyeket külföldre vitték

– nyilatkozta Fukujama.

Ez csak a magyarázat egy része, mert nem baloldali szélsőségek törnek előre hanem jobboldaliak. Ezek nacionalista mozgalmak, a nemzeti identitást keresik. Ellenzik a bevándorlást. A másik tényező a technológiai változás: az internet lerombolta a hierarchiát a hírek terjesztésében.

A modernizáció koherens jelenség: mindegy, hogy Észak Amerikában megy-e végbe vagy Kínában. A technológiai változás egy irányba mutat: urbanizáció, nagyobb társadalmi mozgás, magasabb oktatási színvonal stb.

Korábban úgy gondoltam, hogyha Kínában kialakul egy jelentős középosztály, akkor beköszönt ott is a demokrácia, de ez nem történt meg. Kínának különleges nemzeti történelme van, ezért van nagy presztízse a kommunista pártnak.”

Amerika Achilles sarka lehet az a politika, amely az egész világon szembeállítja a demokráciákat az autokráciákkal – írta Niall Ferguson, a Stanford egyetem professzora. Ön szerint az USA jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a demokráciára nézve. Miért?

“Ha Donald Trumpot megválasztják 2024-ben akkor nem egy konzervatív politikus kerül hatalomra, aki alacsonyabb adókat és kisebb bevándorlást akar, hanem támadást indít az alapvető liberális intézmények ellen. Ha valakit megválasztanak azután, hogy kérdésessé tett egy tisztességes választást, akkor kidobják a demokráciát az ablakon.

Az amerikai demokrácia nem szól semmit a bürokráciáról, melyet Trump deep state-nek nevez, de ez mégiscsak fontos gátja a végrehajtó hatalom döntéseinek. Ez azt jelenti, hogy szakértelem kell az állam ügyeinek intézéséhez, és ezt az elnöknek is figyelembe kell vennie. Kivéve, ha az elnököt Donald Trumpnak hívják.

Az Egyesült Államokban 1883-ban hoztak egy törvényt arról, hogy vizsgához kell kötni az államigazgatási munkát.

A világon sok helyen bírálják a liberális demokráciát jobbról és balról egyaránt. A jobboldaliak azt mondják, hogyha én hindu vagy magyar vagyok, akkor ez valamiféle különleges állapot. Ez a nacionalizmus. A baloldaliak pedig a szólás szabadságot és a toleranciát bírálják pedig ezek liberális értékek” – nyilatkozta Francis Fukuyama a Bloomberg hírügynökségnek.

Miért népszerű Trump és a liberális demokrácia többi ellenfele?

Fukuyama elismeri, hogy a globalizáció a munkavállalókat kínosan érintette a fejlett országokban. A nemzetiszocialista reakció ebből a szempontból érthető: a munkahely védelmezését jelenti a külföldi konkurrenciától. Az igazán fontos trend az, amelyre a francia közgazdász , Thomas Piketty mutatott rá: a tőke jövedelmek sokkal gyorsabban nőnek mint a munkabérek. The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag tovább gazdagodik – énekelte Leonard Cohen: Everybody knows – mindenki tudja című számában már évtizedekkel ezelőtt.

Azért kell ellenségnek nyilvánítani Kínát, hogy ki ne derüljön: az amerikai és más külföldi cégek döntő szerepet játszottak abban, hogy az Egyesült Államok megteremtse a saját vetélytársát a világpiacon. Óriási profitokat vágtak zsebre Kínában. Most pedig a Kína ellenes politika nem arra ösztönzi a nyugati tőkét, hogy hazatérjen, és a drága hazai munkaerőt alkalmazza, hanem arra, hogy új Kínát keressen magának: Indiában, Indonéziában, Vietnamban stb.

AMIKOR GULYÁS GERGELYNEK IGAZA LEHET

Bauer Tamás

-

2023-03-30

0

A Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbbi sajtótájékoztatóján egy állításának indoklásában megismételte azt a sokszor hangoztatott tételét, hogy Nyugat-Európában nincs olyan sajtószabadság, mint Magyarországon, más szóval Magyarországon a média sokszínűbb, mint Nyugat-Európában.

Szó szerint leírtam a televízió-közvetítésből a kérdéses passzust:

„… ismét el kell mondjam Önöknek azt a valósággal megegyező meggyőződésemet, hogy miután az európai országok sajtója nem olyan sokszínű, mint ami itt egy-egy kormányinfón is kiviláglik, hanem egyhangú, tehát konzervatív sajtó nem létezik, és van egy főirány, amit aki nem követ, az utána nem nagyon írhat a gyakorlatban újságot – elvileg persze a média szabadsága törvényben biztosított, de a gyakorlatban a sokszínűség természetesen nem érvényesül –, ezért aki jó politikus akar lenni és jó ember, az akkor jár jól, ha mond valami rosszat Magyarországról.”

Gulyás miniszter állítása, miszerint a mai Magyarországon van csak igazi sajtószabadság, Nyugat-Európában pedig, noha a törvény ezt előírja, nincs, első hallásra képtelenségnek tűnik. Aki olvas nyugati nyelveken – de akár csehül, lengyelül vagy románul –, az tudja, hogy milyen gondolatgazdag azokban az országokban a sajtó, menyire különféle nézetek kapnak benne hangot. Alaposan átgondolva azonban be kell látnunk, hogy bizonyos értelemben Gulyás miniszternek igaza van.

Talán segít a dolog megértésében, ha Gulyás miniszternek abból a mondatából indulunk ki, hogy a nyugati sajtó „egyhangú, tehát konzervatív sajtó nem létezik”. Vajon mit érthet ezen a miniszter? Vajon mit szólnának ehhez olyan tekintélyes konzervatív lapok szerkesztői, újságírói és olvasói, mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Welt, a Times, a Presse, a Figaro vagy a Rzeczpospolita?

Érteni vélem, hogy mit jelent Gulyás állítása. Számára „konzervatív” az olyan újság, tévécsatorna vagy internetes portál, amelyik a Fidesz szellemiségét sugározza. (Ők mindenkit, aki nem az ő hívük, „baloldalinak” titulálnak itthon is és a világban is, ilyennek tekintik az Európai Parlament többségét, így a Néppárt pártjait is.)

Az ilyen értelemben „konzervatív”, vagyis szélsőjobboldali lapból vagy médiumból olyan szélsőségesen nacionalista, a politikai ellenfelet kirekesztő, uszító és sokszor rágalmazó „újságírás” árad, amelynek Nyugat-Európában a főáramú sajtóban valóban nincs helye.

Ahogy a nyugati demokráciák politikai közéletében sincs. A második világháború óta, annak tanulságaira tekintettel a főáramhoz tartozó politikai erők, bármilyen keményen vitatkozzanak is gazdaságpolitikai, társadalompolitikai vagy külpolitikai kérdésekről, a humanizmus, tolerancia, demokrácia és jogállamiság talaján állnak, és elutasítják a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali politikát.

A Fideszre jellemző politizálást kivetik maguk közül (ahogy az Európai Néppárt is tette), és az a főáramú sajtóban, médiában sem jelenik meg.

Az olyasfajta uszításnak, kirekesztésnek, nacionalista felsőbbrendűség-tudatban, ami a Fidesz által üzemeltetett magyarországi médiában mindennapos, ott valóban nincs helye.

Amikor a német szélsőjobboldali AfD egy-egy politikusa ilyesmire vetemedik, a párt országos vezetői nem győzik kimagyarázni a dolgot. Ezért tűnik a nyugati főáramú sajtó Gulyás miniszter számára „egyhangúnak”. Lássuk be: ebben az értelemben igaza van, az ottani főáramú sajtóban ilyesmivel tényleg nem találkozunk.

Nem csoda, ha ez az „egyhangú” sajtó Magyarországot – azaz dehogy Magyarországot, az orbáni magyar államban kialakult viszonyokat – valóban bírálni szokta, nem karriermegfontolásokból, mint azt Gulyás miniszter feltételezi, hanem azért, mert az orbáni magyar államban kialakult viszonyok ellentétesek a mai Nyugat-Európában kialakult demokratikus-humanista konszenzussal, s az embereket a második világháború előtt uralkodó közép-európai közszellemre emlékeztetik.

GYURCSÁNY FÉLIG IGAZA

Bauer Tamás

-

2021-08-12

1

Gyurcsánynak igaza van. Pár napja azt írta a Facebookon: „Előbb nézek el egy régi, mára megbánt embertelen szöveget, mint a mai kormánypárt országárulását, országdúlását.” Azután így folytatta: „Sokan voltak embertelenek, vagy éppen nácigyanús szövegek kimondói. Küzdöttünk ellenük. De ma nem ők veszélyesek. Hanem az újbarna, emberosztályozó, bélyegző, gyalázó kormány.”

Igaza van: a hatalmon levő, az államhatalom minden eszközét gátlástalanul használó fasisztoid politikai erő összehasonlíthatatlanul veszélyesebb, mint az ellenzékben levő, és gondolkodásának fasisztoid elemeit most éppen rejtegető párt.

Igen, a Fidesz nyilvánvalóan veszélyesebb, mint a Jobbik.

Erről jut eszembe, amikor sok-sok évvel ezelőtt, amikor még bejáratos voltam az ATV-be, egyszer azt találtam mondani Kálmán Olgának az Egyenes Beszédben, hogy két szélsőjobboldali párt van a magyar politikában. Csak egy, helyesbített Olga, és akkor ezen azt értette, hogy a Jobbik szélsőjobboldali, a Fidesz nem. Alighanem ma is helyesbítene, a DK politikusaként, de azért, mert a Jobbikot már nem tartaná szélsőjobboldalinak, a Fideszt meg alkalmasint igen. (A Mi Hazánkat most félreteszem.) Én most is azt gondolom, hogy mindkettő. Akkor is, ha a Fidesz, mivel hatalmon van, összehasonlíthatatlanul veszélyesebb.

Miközben abban igaza van Gyurcsánynak, hogy a hatalmon levő fasisztoid politikai erő, a Fidesz összehasonlíthatatlanul veszélyesebb, mint a Jobbik. Az már nem igaz, hogy a Jobbik a maga rejtőzködő, letagadott rasszizmusával, homofóbiájával, embertelenségével nem veszélyes. De az. Csak más adja a veszélyességét.

Rendszeresen mondják azt ellenzéki politikusok, az ellenzéki szövetséget helyeslő újságírók, hogy a fontos kérdésekben a hat párt egyetért, csak másodlagos, harmadlagos ügyekben van köztük különbség. Hogy az „ideológiát”, amiben különböznek, félre kell tenni.

Eszerint az, hogy homofóbok vagyunk-e, hogy tűrjük-e a rasszizmust, hogy egyetértünk-e a Fidesz nacionalizmusával, vagy sem, az másodlagos, az csak ideológia, és nem politika.

Ez nem igaz. Az Orbán-kormányok nacionalista törvényeket hoznak, nacionalista külpolitikát folytatnak, rasszista alapokon álló intézkedéseket hoznak, homofób üzeneteket küldenek a társadalomnak. Ezeket gyakran támogatja a Jobbik. Ez nem csupán ideológia, ez vastagon politika. Ebben – nagyon remélem – a DK nem ért egyet a Jobbikkal. Gyurcsány a jegyzetében a szövetkező ellenzékiek „közös éntudatról” ír, ami aggasztó.

A Jobbik akkor veszélyes, ha a vele kötött választási szövetség oda vezet, hogy a demokratikus pártok lemondanak a politikák megkülönböztetéséről.

A Jobbik akkor veszélyes, ha demokratikus pártok elfogadják, magukévá teszik azt a nacionalizmust, amelyben a Jobbik egyetért a Fidesszel.

A Jobbik akkor veszélyes, ha a demokratikus pártok tolerálhatónak tartják azt a rasszizmust, amelyben a Jobbik és a Fidesz között nincs vagy alig van különbség.

Gyurcsánynak tehát csak félig van igaza.

Harari: a korrupció hazafiassággal álcázza magát

FüHü

-

2019-05-15

0

Harari: a korrupció hazafiassággal álcázza magát

Ő napjaink egyik leginspirálóbb gondolkodója. Vezető államférfiak és a világ legnagyobb cégvezetői mohón isszák a szavait. A 43 éves Yuval Noah Harari történész a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, több nemzetközi sikerkönyv, a Sapiens, a Homo Deus és a 21 lecke a 21. századra szerzője. Budapesten tartott előadást, azután beszélgetett vele az Euronews riportere.

– Harari úr, köszönöm, hogy vendégünk a Global Conversationben. Kezdjük egy fogadással! Közelegnek az európai választások. Az unió jövője áll a viták homlokterében. Mennyit tenne arra, hogy az Európai Unió fennmarad 15 év múlva is? – indította a beszélgetést Kiss Gábor, az Euronews riportere.

– Nem tudom. Történészként annyit tudok, hogy a jövő nem prognosztizálható. Gyakran történnek a legváratlanabb dolgok. A történelemben csak ennyi a biztos. Alig néhány hónappal az 1989-es forradalmak előtt Kelet-Európában senki sem számított rájuk. Öt évvel korábban tudományos fantasztikumnak tűnhetett volna. Az unió jövője is kifürkészhetetlen. Remélem, hogy a szavazók megfelelő döntést hoznak, és fenntartják az uniót nemcsak azért, mert ez elengedhetetlen Európa békéje szempontjából, hanem azért is, mert Európa jóléte elengedhetetlen az egész világ békéje és jóléte szempontjából – mondta Yuval Noah Harari történész.

– Könyveiben hangsúlyozza, hogy a világ olyan globális kihívások előtt áll, amelyek csak együttműködéssel oldhatók meg. Az együttműködés azonban világszerte akadozik. A nacionalizmus erősödik Európában. Miért vált népszerűvé, és milyen válasz adható rá?

– Rá kell döbbenünk, hogy az emberiség három létfontosságú fenyegetéssel szembesül. Egyikük sem védhető nemzeti, hanem kizárólag globális szinten. A három fenyegetés: az atomháború, a klímaváltozás és a technológiai robbanás – kivált a mesterséges intelligencia és a biotechnológia terén. A mesterséges intelligencia és a biotechnológia megsemmisítheti mindazt, ami emberi. Ez csak globális együttműködéssel kezelhető. Ha fegyverkezési versenybe kezdünk a mesterséges intelligencia vagy a genetika terén, az szavatoltan kiirtja az emberiséget. Lényegtelen, ki nyeri a versenyt, az emberiség lesz a vesztes.

– A fekete-fehér gondolkodás veszélyes lehet, kivált a nacionalizmus esetében.

– A nacionalizmusnak van egy jó és egy rossz oldala. A nacionalizmus az emberi történelem legpozitívabb, ugyanakkor a legveszélyesebb fejleménye. A nacionalizmus pozitív vetülete lehetővé teszi idegenek milliói számára, hogy törődjenek egymással és együttműködjenek. Másfelől a nacionalizmus gonosz oldala az idegengyűlöletről szól. Úgy gondolom, hogy nem ez a nacionalizmus lényege. A világ bizonyos részeiben tapasztalható problémák egy része abból származik, hogy a honfitársak szeretete helyett az idegenek gyűlöletére összpontosítanak. Egyesek korruptak, és pénzt vesznek ki az egészségbiztosításból. Ezzel nem igazán szolgálják honfitársaik érdekeit. Eközben a jó hazafi szerepében tetszelegnek. Hogy miért? Mert gyűlölik az idegeneket.

– Sokan csak saját véleményük megerősítését várják, nincs igényük hiteles hírekre. Hogyan térhetünk vissza az észszerű vita mezejére, amikor egyes vezetők érdemi válaszok helyett bűnbakokat hibáztatnak, például Soros Györgyöt, Fethullah Gülent vagy a liberálisokat?

– Ez egy ősrégi trükk. Annyi benne az új, hogy roppant erőteljes technológiával terelik el vagy zavarják meg az ember figyelmét. Azzal szembesülünk, hogy a technológia felülkerekedik gyengeségeinken. Olyan erőteljes technológiával rendelkezünk, amely azonosítja gyengeségeinket, érzéseinket és gyűlöletünket. A megfelelő érzelmi gomb megnyomásával eltereli a figyelmünket. Ezeket a veszélyes technológiákat azért kell szabályozni, hogy megvédjük az embereket meghekkelésüktől, kizsákmányolásuktól, figyelmük elterelésétől.

– Nem tart attól, hogy orwelli típusú önkényuralom alakul ki nagy mennyiségben keletkező személyes adatok felhasználásával?

– Nagyon is félek. Attól tartok, hogy a technológia lehetővé teszi minden korábbinál diktatórikusabb rendszerek kialakulását. Annál is szélsőségesebbet, mint amit George Orwell megálmodott. Orwell ugyanis olyan helyzetet képzelt el, amelyben az önkényuralmi rendszer állandóan figyel ugyan, de csak a külső világban. Mit csinálsz, merre jársz, kivel találkozol, mit mondasz. A mai technológia azonban az embert 24 órán át megfigyeli, a teljes népességre kiterjed, és még azt is látja, mi játszódik le az emberek szervezetében. Biometriai érzékelőkkel, a mesterséges intelligencia és a biotechnológia ötvözésével. Kínában például már olyan iskolák léteznek, amelyekben a diákok biometriai karkötőket viselnek. Azt mondják, oktatási célból. A tanár tudja, ha elalszol, ha unatkozol, ha nehézséged támad. Ugyanez a technológia azonban politikai célokra is felhasználható. Amit a 20. században Sztálin, Hitler vagy Mao rendszerében látott a világ, az semmi azokhoz a gépekhez képest, amelyeket manapság kezdtek építeni.

– Milyen kockázattal szembesülhetünk, ha egyes kiválasztottak akár az életüket is meghosszabbíthatják, miközben tömegek válnak feleslegessé?

– Ha nem alkalmazzuk a technológiát a megfelelő módon, az az ön által leírt eredménnyel fog járni. A biotechnológiát arra fogják használni, hogy kis számú kiválasztott „szuperhumán” helyzetbe kerüljön, miközben az emberek többségével nem törődnek. Az emberiség különböző fajokra szakadhat. A történelem során először a gazdagok faja különbözni fog a szegényekétől. Ez a történelem legnagyobb egyenlőtlensége. Megannyi munkahely eltűnik, miközben új munkahelyek fognak kialakulni. A valóban nagy problémát nem a munkahelyek hiánya, hanem az emberek újraképzése fogja jelenteni. Az embereknek folyamatosan váltaniuk kell munkájukat, és egész életükön át tanulniuk kell. A jelenlegi oktatási rendszer erre nem készült fel.

– Végezetül néhány személyes kérdés: izraeliként mennyire befolyásolja gondolkodását, hogy gyakran hallja gránátok becsapódását és riasztó-szirénák hangját?

– Nem hallom állandóan. Itt-ott hallatszik néha. A gázai helyzet szörnyű az ott élők számára, miközben Izraelben az emberek többsége az idő túlnyomó részében hétköznapi életet él. Kétségtelenül befolyásolja gondolkodásomat. A fejlesztéseket tekintve kevésbé vagyok naiv. Ha a kaliforniai San Franciscóban élnék, talán rózsaszínű álmokat kergetnék. „Ó, igen, a technológia csodálatos, és csodálatos dolgokra képes az emberiség javára!” Ha valaki Izraelben él, akkor rádöbben, hogy emberiségnek megannyi sötét oldala is van.

– Minden évben visszavonul egy hosszabb meditációra. Hogyan találja meg innen a mindennapi életbe visszavezető utat?

– A technológia és a politika rohanó világában élünk. Soha ennyire nem volt fontos, hogy lazítsunk, hogy teljesen kikapcsolódjunk, hogy időt szakítsunk önmagunk megismerésére, hogy mélyen elgondolkozzunk ezeken a dolgokon. Szinte semmire sincs időnk, miközben az elkövetkező néhány évben az emberiség történelmének legfontosabb döntéseit kell meghoznunk. Az alkotás és a rombolás isteni erejével rendelkezünk. Az embereknek, és nem az isteneknek kell eldönteniük, hogyan tovább. Aggasztónak tartom, hogy a fontos embereknek – nemrég találkoztam Mark Zuckerberggel, a Facebook vezetőjével, és Sebastian Kurz osztrák kancellárral – aggasztónak tartom tehát, hogy ezeknek a vezetőknek nincs ideje. Nincs idejük arra, hogy leüljenek, lazítsanak, és elmélyedjenek gondolataikban. Azért, mert folyton rohannak, hogy megoldják ezt vagy azt a válságot.

Európa legfontosabb személyiségei

FüHü

-

2019-05-04

0

A La Stampa című olasz lapban megjelent interjúban Orbán Viktor dicsőítette Donald Trump amerikai elnököt, Matteo Salvinit „Európa legfontosabb személyiségének” minősítette, és azt állította, hogy az EPP öngyilkosságra készül – emelte ki a Salvini csütörtöki budapesti látogatása alkalmából készült igen terjedelmes interjú szerzője.

Emlékeztetett rá, hogy az olasz miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter Népek és Nemzetek Európai Szövetsége (más fordításban Emberek és Nemzetek Európai Szövetsége) elnevezéssel szélsőjobb szövetséget akar kovácsolni, amelyhez már jelezte csatlakozását a német AfD, az osztrák FPÖ és Marine Le Pen pártja. Az első kérdésre Orbán sietett leszögezni, hogy legjobb barátja még mindig Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, aki „grandiózus, korszakos személyiség”, de Salvininak ma nagyobb szerepe van, „hős, aki leállította a tengeren át érkező migrációt”.

Orbán elmondta, hogy Salvinit miniszterelnök-helyettesi és miniszteri minőségében fogadja majd, de pártügyekről is szó lesz. Orbán szerint az EPP az öngyilkosságát készíti elő azzal, hogy az európai választás után a baloldallal akar szövetségre lépni, holott a pártcsalád egyre kevesebb miniszterelnököt állít, és a jövőben még kevesebb mandátuma lesz.

Leszögezte:

„Azt szeretném, ha a pártunk megmenekülne e sorstól. Ha nem a baloldalhoz kötjük magunkat, más utat kell keresni, vagyis az európai jobboldallal való együttműködést. Nem tudjuk, milyen szövetséget alapít Salvini, de reméljük, hogy erős lesz, és az EPP-nek ezzel a jobboldallal kell együttműködnie”.

Kifejtette, hogy azt szeretné, ha Salvini megtalálná az EPP-vel a közös hangot, és ebben kulcsszerep jutna Berlusconi pártjának is. Orbán Viktor elmondta, hogy nem csupán a választási kampányát, hanem „a következő tíz év munkáját is a migráció témájára szándékozik építeni”. Hiába tekintenek a választók a felmérések szerint számos más kérdést fontosabbnak, a legnagyobb kihívás a migráció – mondta, és úgy vélte, ennek demográfiai okai vannak, amennyiben az európaiak egyre kevesebben, míg a fejlődő országokban – „a Sahel övezetben, az arab világban és Fekete-Afrikában” – egyre többen vannak. „Amikor terrortámadások, vagy más nagy bűncselekmények történnek, akkor az emberek látják, milyen fontos kérdés a migráció, de amikor ilyesmi nincs, akkor csökken az aggodalom, és egy politikai vezető dolga az, hogy szem előtt tartsa a problémát, és csökkentse a veszélyt, még mielőtt megérkezik a 2015-ös után a második hullám, amely bizonyosan jönni fog.

„Előre kell látni a nagy vándorlásokat, és ha nem lehet megakadályozni, akkor meg kell állítani – ezért gondolom, hogy ma Európában Salvini a legfontosabb személyiség” – mondta.

A Salvini és Orbán vonatkozó nézetei közötti különbségről kifejtette: „Olaszország meg akar szabadulni a menekültektől, és más országokra akarja elosztani őket, erre Brüsszelben kitaláltak egy új ideológiát, szolidaritásnak nevezik, de a mi álláspontunk más. Megvédtük magunkat, megakadályoztuk, hogy idejöjjenek, és azt sem akarjuk, hogy tőletek jöjjenek”.

A Dublin-megállapodásokat Orbán halottnak minősítette, és hozzátette: ekkora hullám megakadályozására nem csak Dublin, hanem Brüsszel is alkalmatlan,

„mert nincs közös európai megoldás.

Ezt Brüsszelnek, a Bizottságnak és az EP-nek ki kell maradnia, és a tagállamokra kell bízni a megoldást”.

Az EU jövőjéről szólva kifejtette: megszűnt az az egyensúly, amely Európában Németországra, az Egyesült Királyságra, a Földközi-tenger térségére (benne Franciaországgal) és Közép-Európára támaszkodott. Nagy-Britannia távozik, Németország túl nagy hasznot húzott az EU-övezetből, és nem hagyott részt az európai partnereknek, ezért Közép-Európának nagyobb súly jár, és nem minden a német-francia tengely mentén fog eldőlni. Arra a kérdésre, hogy a nacionalizmusok nem jelenzenek-e problémát,

Orbán Viktor kijelentette:

az európai terminológiában a nacionalizmus negatív konnotációval bír, de az ő szemében nem.

„Az európai értelmiség nagy része abból indul ki, hogy a háborúkat, diktatúrát és a szenvedést a nacionalizmus okozta, pedig a tragédiákat a különféle európai birodalmak felépítésére irányuló törekvések okozták, és éppen ezt a veszélyt látom most Brüsszelben” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy mi az illiberalizmus, Orbán Viktor így válaszolt: „Olyan demokrácia, amely a kereszténységen alapul, de az illiberális nem feltétlenül azonos a liberalizmus-ellenessel, és ezt nagyon fontos megkülönböztetni. Ma a liberális demokraták a szabadság igazi ellenségei. A szabadság védelmezőjeként illiberálisnak kell lennem”. Orbán szerint a liberálisok azért ellenségei a szabadságnak, mert egy olyan gondolkodási rendszert teremtettek – a politikai korrektséget –, amelyet mindenkinek be kell tartania, és aki nem teszi, az nem lehet demokrata. „Ezzel azonban sérül a gondolati és véleményszabadság. Én ezzel szemben illiberálisként védem a szó szabadságát. Tudom, hogy ez furcsán hangzik, de itt, Közép-Európa szívében ezt mindenki így gondolja” – mondta.

Kérdésre beszélt az antiszemitizmus fokozódásáról és arról, hogy kormánya ezzel kapcsolatban a nulla tolerancia politikáját követi, és kijelentette, hogy Magyarország a legbiztonságosabb hely a zsidók számára. Leszögezte azt is, hogy a magyar nagykövetség egyelőre nem költözik Jeruzsálembe. A kínai, orosz és egyéb keleti kapcsolatokról Orbán kifejtette: „Európában van egy hajlam arra, hogy a külpolitikát egy értékrendszer exportjára használja fel: a Nyugat állítólagos erkölcsi fölényét – az emberi jogokat, a demokráciát, a humanizmust – akarják demonstrálni. Én ezt a megközelítést nem tartom helyesnek. A demokrácia exportja mindenhol kudarcba fulladt, ahol próbálkoztak vele. Ami az erkölcsi fölényt illeti, nekem erről saját véleményem van: 1956-ban Sztálinra hagytak minket, noha segítséget ígértek. […] Nekem a külpolitika eszköz ahhoz, hogy barátaink legyenek, és hogy fontos államokat meg tudjak nyerni, hogy elősegítsék Magyarország sikerét”.

Végül szólt Donald Trump elnökről és a „minden eddiginél jobb” kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, és leszögezte:

„Trump elnökkel spirituális összhangban állok”.

(A cikk először a La Stampában jelent meg, amely európai együttműködésben áll a francia Le Monde-dal, a brit The Guardiannel, spanyol La Vanguardiával, a lengyel Gazeta Wyborczával, valamint a Süddeutsche Zeitunggal. Ez utóbbi teljes terjedelemben közölte az interjút – A-K. A..).

Ara-Kovács Attila

A magyar jobboldal (nacionalizmus) veszélyes algoritmusa

FüHü

-

2018-12-31

0

A magyar jobboldal (nacionalizmus) veszélyes algoritmusa

Akik nem ismerik a saját történelmüket, kénytelen megismételni azt, mondta állítólag valamelyik okos ember. Hozzátehetjük, azok is ismétlik (más okos emberek szerint), akik ismerik, de most maradjunk az első szentenciánál, éppenséggel a magyar jobboldal történelmére gondolva.

De tovább is megyek ennél: a magyar nacionalizmus (jobboldal) nem érti a saját működési elveit, algoritmusát – talán mert nem tanulmányozza, illetve politikai nyereségvágyból elhazudja a saját történelmét. Pedig ha ismerné ezt az algoritmust és nem hazudná el a történelmét, ez megóvhatná a még elkövetendő hibáitól és kudarcaitól. Két ilyen egymásba metsző algoritmust látok: egy történeti-genetikusat, ti. ahogy a jobboldal hibái egymásból következtek Magyarországon az utóbbi 150 év történelmében és fokozatosan rombolták a nemzetet, amely pedig elvileg a jobboldal (a nacionalizmus) legfőbb értéke és hivatkozási pontja. A másik algoritmus logikai (pontosabban a matematikából ismert kvázi topologikus konvergencia), miszerint a magyar jobboldal (a nacionalizmus) a legtisztább formája, az etnicizmus felé konvergál és minden távolodást ettől a határértéktől kudarcként él meg, ami kielégítetlenné és instabillá teszi, amit aztán újabb konvergens lépésekkel próbál feloldani.

A történeti algoritmus szerint a nemzetiségi törekvések és az antant mellett a magyar nacionalizmus (jobboldal) – egyfelől a magyarosító törekvésekkel a vele ellentétes nemzetiségi törekvések kivédésére, másfelől egy sor közjogi kérdés napirenden tartásával Bécs ellenében, azaz a Magyar Királyság belső gyengítésével – nélkülözhetetlen, ha nem a legterhesebb tényező volt a Trianonhoz vezető úton. Miután (részben) előidézte Trianont, hasonló rövidlátással, amely már a butaság határát súrolta, Trianon revízióját tette a saját – a magyar nacionalizmus (jobboldal) – fő küldetése a két világháború között, amely küldetés azonban – a többszörösen téves logikai és politikai stratégia miatt – a magyar nacionalizmust (jobboldalt) végleg a nemzet ellen fordította: Hitler szekeréhez kötötte, egyebek mellett a doni katasztrófához és a Holocausthoz vezetett, nem mellesleg pedig érvet adott a bolsevik megszálláshoz, amelyekkel kapcsolatban a magyar nacionalizmus (jobboldal) természetesen mossa kezeit.

Közben minden erejével a Monarchia mai analógiáját, az EU-t bomlasztja, amely – csakúgy, mint annak idején a Monarchia – egyedül lenne képes kellő modernizációs erőt kifejteni a magyar nacionalizmussal (jobboldallal) szemben, hogy közel százötven évnyi súlyosbodó károkozás után végre termékenyebb pályára állítsa, ám a magyar nacionalizmus (jobboldal) megmarad annak, ami mindig is volt: a hülyék ide vonatkozó részének ujjongásától kísért rombolásnak, és mint ilyen megy előre a nemzetvesztésben rendületlenül. Röviden: a magyar nacionalizmus egyetlen történeti kudarcsorozat.

A konvergenciahiba – azaz a történeti logikát keresztbe metsző, a találkozási pontjaikon iszonyú pusztítást előidéző másik algoritmus – a magyar antimodernizációs nacionalizmus természetének köszönhető: hogy a legtisztább megnyilvánulási formája, amelyre mindig tör, az etnicizmus, azaz a tiszta, homogén magyar „fajiság” ideájának leképezése. Ennek köszönhető a xenofóbiája, a tapasztalati tényekkel szembeni averziója, a sérelmi és félelmi politikája, a modernizációs hatásokkal szembeni fellépése. Ugyanez miatt a magyar nacionalizmusban mindig potencialitás marad a pogromokra és a tömeggyilkosságra való hajlam – ti. mert nem része a természetének a belső gát az etnicizmus tiszta állapotának előállítása előtt, illetve minden külső gátat „magyartalannak”, „nemzetietlennek” érez. Az egyetlen eszköz a tiszta etnicizmus mint határérték elérésének megelőzésére a nacionalizmus demokratikus mederben tartása, azaz ha jobboldali kormány is van hatalmon, kutya kötelessége – ha már a máról beszélünk – a demokráciát minimálisan komolyan venni és nem a végletekig manipulálni, amikorra már valóban csak álruha marad az etnicizmus logikáján.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a helyzetnek a tragikus és veszélyes voltát. Ez az etnicizmus az impotens demokratikus-liberális ellenzékiség és az ilyen kultúra hiánya miatt teljesen védtelenül hagyja a társadalmi kisebbségeket egy eseteges politikai válságban.

Béndek Péter

Trianon, a nacionalizmus forrása

FüHü

-

2018-11-13

0

A magyar nacionalizmus, az EU egyik legnagyobb gondja, a Trianon által keltett elégedetlenségből táplálkozik. A kárpátaljai magyarság ügyében a kétoldalú súrlódások szintén abból következnek, hogy feldarabolták az egykori Magyarországot.

Napjaink nacionalizmusát javarészt éppen az a Trianoni szerződés szabadította rá a világra, amelyről két napja Párizsban megemlékeztek a legfőbb politikusok – írja a Bloomberg kolumnistája Leonid Bershidsky. Az eseményen mind Macron, mind Merkel elítélte a nacionalizmust, mint a vérontás elsődleges okát. De nem szóltak az egykori rendezés messzire ható következményeiről, jóllehet egy sor jelenlegi gond és viszályforrás éppen amiatt keletkezett.

A Közel-Keleten mesterségesen húzták meg a határokat és ily módon most szétszakad a térség. Az egykori Jugoszlávia szintén ilyen okokból bomlott fel. Ha a győztes hatalmak nem nyugszanak bele, hogy a rövid életű ukrán államot felossza egymás közt a Szovjetunió és Lengyelország, akkor a történelem alighanem másfajta fordulatot vett volna, és most nem lenne viszály Moszkva és Kijev között.

A magyar nacionalizmus, az EU egyik legnagyobb gondja, a Trianon által keltett elégedetlenségből táplálkozik. A kárpátaljai magyarság ügyében a kétoldalú súrlódások szintén abból következnek, hogy feldarabolták az egykori Magyarországot. A lengyeleknél, akiknél nemigen van idegengyűlölőbb állam a kontinensen, részben szintén abból fakad a nacionalizmus, hogy az ország úgy érzi: átléptek rajta, megalázták. Az orosz forradalom győzelmébe ugyancsak belejátszott, hogy az akkori amerikai elnök ragaszkodott ahhoz: Oroszország folytassa a háborút. A tanulság az a mai elit számára, hogy rendkívül óvatosnak kell lennie, amikor kisebb vagy legyőzött országok sorsáról határoz. Az EU-ban a kvótadöntés feldühítette a keleti tagokat, amelyek régóta azt gyanítják, hogy másodrendű polgárokként kezelik őket az unióban. Macron a kisebb államok ellenállásától függetlenül folytatni kívánja az integráció elmélyítését. A nagyhatalmi gondolkodás azonban napjainkban is gerjeszti a nacionalizmust és konfliktusokat a kevésbé fontos országokban. De erről nem sok szó esett Párizsban, noha az EU alapvetően sikeres, ám rámehet a nagyhatalmi arroganciára.

Bloomberg/Szeleste Lajos

A nacionalizmusok vébéje

Bódis Gábor

-

2018-07-11

0

Nem rendhagyó a moszkvai foci világbajnokság abból a szempontból sem, hogy a primitív kollektív hitbuzgalom tombol stadionokon belül és kívül. Tömegeket lehet ilyenkor érzelmileg manipulálni, fanatizálni. Háborúkban ágyútölteléknek kitűnők. Vannak azonban pozitív példák is.

Ennek a közösségi érzelmi kisülésnek a segédeszközei a tévé kommentátorok, akik egy-egy gól artikulálatlan hangokkal való közvetítésével a nyájszellem apostolaivá válnak. Nem véletlen, hogy a legvérmesebb drukkerek válság esetén az első sorban harcolnak irányítóik nemzetinek hazudott ügyéért. Nem kell időben távolabb menni, elég, ha a délszláv háborúkra gondolunk, ahol mindegyik félnél a „szurkolók” se perc alatt csoportba verődött martalócokká váltak. Vagy a még közelebbi példa: 2006, MTV székház, pesti utcák.

Moszkvában a helyzetet bonyolítja, hogy a korrupciótól füstölgő FIFA prűd politikai moralizálásba is belefogott.

Vizsgálatot indít egy horvát focista ellen, mert az az ukránokat éltette. Tudniillik több évet a kijevi Dinamóban játszott. Vagy a sasokat mutogató albán származású svájci focisták ellen. Mert, hogy politika meg labdarúgás összeegyeztethetetlen. Ezt már a tizenévesek sem veszik komolyan.

Vannak azonban kimondottan léleksimogató mozzanatok is, amelyek a beszűkölt nacionalista tudatot törik át. Mindenekelőtt a szintén Londonban játszó Novak Đoković (a wimbledoni torna is most zajlik) ellátogatott az elődöntőre készülő horvát labdarúgókhoz és közös fotóval adták tudomásul: igazi sportemberek egymás sikereinek is tudnak örülni. Még akkor is, ha nem egy nemzet akoljában melegednek. És annak ellenére, hogy a szélsőséges (általában kormánypárti) sajtó Szerbiában és Horvátországban a vébé kapcsán is a gyűlölet hangján beszél a másik félről. Szerbiában kollektív üdvrivalgás fogadta a svédek győzelmét a svájciak ellen, mert az utóbbiban több koszovói albán nemzetiségű játszik. A svájciak edzője és egyik csatára, akik viszont szerb nemzetiségűek, árulóknak számítanak.

Ilyen háttér dacára írta le Đoković, hogy:

„Bravó, mesterek! Le a kalappal! Csak előre!”.

Minden idők legjobb szerb sportolóját már napokkal korábban nemzetárulónak és szó szerint idiótának nevezte a kormánypárt ellenőrzése alatt álló bulvársajtó, mert arra az egyszerű kérdésre, hogy kinek szurkol, azt válaszolta: Természetesen Horvátországnak!

A horvát válogatott kapusa Danijel Subašić egy külön eset. „Története” még a török időkben kezdődött. Zadar tengerparti város felett a hegyekben emelt 450 évvel ezelőtt Ferhát-pasa egy védvárat, a birodalmat védendő, a Velencei Köztársaság ellen. Emiatt a mai napig megmaradt Horvátország kellős közepén két ide nem illő nevű település: Islam Latinski és Islam Grčki. A latinban olasz vezeték nevű katolikus horvátok, a görögben török család nevű ortodox szerbek élnek. Subašić a török szubasa (intéző) elnevezésből származik. Az ellenségeskedés lankadatlan volt a két falu között. Az cseppet sem zavaró tényező, hogy egy törzsből származnak. Sőt.

Legutóbb a kilencvenes évek legelején a „görögök” végig nézték vagy részt is vettek a „latinok” kiüldözésében.

Az évtized közepén viszont a „latinok” élvezhették a megtorlást.

A görög részből származik Danijel, aki már iskolásként Zadarban tapasztalhatta meg, hogy milyen kisebbséginek (ezúttal szerbnek) lenni a „leghorvátabb” horvát városban, ahol egyrészt a közeli reptérről a szerbek lőtték a várost, ahol a békés, ám önérzetes horvát lakosság két gránát becsapódás között kirabolta a szerb üzleteket. Mármint azokat a boltokat, amelyeket a helyi szerbek üzemeltettek. Mert ezt számon tartják, mint a vérsejteket.

Az Islam Grčkiből származó Danijel pechjére egy olyan lányba szeretett bele 11 évvel ezelőtt, aki a latin Islamból jött. Amikor a papa, Ante Bozza megtudta, hogy olyan fiúhoz akar hozzámenni a lánya, akinek az apját Jovonak hívják (a szerbségre utaló, szemet vakító bélyeg), halálosan megfenyegette gyermekét. Azzal, hogy átvágja a torkát, ha hozzámegy a Zadar NK akkori ifjú kapusához. Mindez csak a helyi lap rendőrségi krónikájában jelent meg, mert a nemzeti mivoltában sértett, dühöngő Antet néhány napra lesittelték. Hogy megnyugodjon.

Ez nem tudni mennyire sikerült. Mindenesetre, amikor Danijel Subašić a minap a dánok ellen bravúrosan kivédett három tizenegyest egy egész ország megfeledkezett a származási gondokról.

Danijel horváttá dicsőült.

A helyi krónikások nem szóltak arról, hogy az öreg Ante Bozza vajon a helyi kocsmában felkiáltott a harmadik kivédett büntetőnél, hogy: „Ez a vejem!”

Utóiratként talán csak annyi, hogy az ifjú Subašićék már egy ideje Monacoban élnek és tavaly a francia bajnokság legjobb kapusának nyilvánították Danijelt.

Címke: nacionalizmus

Mi az, hogy euronacionalizmus? “Az euronacionalizmus a Klebelsberg által száz éve megfogalmazott neonacionalizmus korszerű újragondolása.

Macron is valamiféle euronacionalizmust akar csak épp az ellenkező céllal

A 450 milliós Európai Unió egyenrangú partner lenne az USA-hoz képest, a tagállamok egyenként csak csicskások lehetnek mint Orbán Viktor.

Ha beválik a most meghirdetett program, akkor nacionalista báránykák várnak majd az új Csaba hercegre, hogy elvigye őket valamilyen alternatív valóságba.

az óvodákban is hazafias szellemben kell nevelni a kicsinyeket.

a magyaroknak mindössze 54 %-a vallja magát kereszténynek.

Az amerikai történész, aki a kaliforniai Stanford Egyetemen tanít a New York-i Bloomberg portálnak nyilatkozott megemlítve a magyar nacionalizmust is.

“Az Egyesült Államokban és Európában gyakran annak tulajdonítják a szélsőjobb megerősödését, hogy a globalizáció növeli az egyenlőtlenséget: a munkásosztály lemaradt, mert a munkahelyeket külföldre vitték

Miért népszerű Trump és a liberális demokrácia többi ellenfele?

Az ilyen értelemben „konzervatív”, vagyis szélsőjobboldali lapból vagy médiumból olyan szélsőségesen nacionalista, a politikai ellenfelet kirekesztő, uszító és sokszor rágalmazó „újságírás” árad, amelynek Nyugat-Európában a főáramú sajtóban valóban nincs helye.

Eszerint az, hogy homofóbok vagyunk-e, hogy tűrjük-e a rasszizmust, hogy egyetértünk-e a Fidesz nacionalizmusával, vagy sem, az másodlagos, az csak ideológia, és nem politika.

„Előre kell látni a nagy vándorlásokat, és ha nem lehet megakadályozni, akkor meg kell állítani – ezért gondolom, hogy ma Európában Salvini a legfontosabb személyiség” – mondta.

„mert nincs közös európai megoldás.

az európai terminológiában a nacionalizmus negatív konnotációval bír, de az ő szemében nem.

„Trump elnökkel spirituális összhangban állok”.

A magyar nacionalizmus, az EU egyik legnagyobb gondja, a Trianon által keltett elégedetlenségből táplálkozik. A kárpátaljai magyarság ügyében a kétoldalú súrlódások szintén abból következnek, hogy feldarabolták az egykori Magyarországot.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA