A diákok nem akarnak zombik lenni, ezért többezren tüntettek a parlamentnél; külföldön tanulmányozza a kitoloncolás technikáját a kormány; már Michael Douglasra is rájár a rúd.
Tüntettek, mert nem akarnak agyonhajszolt zombik lenni
12 pontban fogalmazták meg követeléseiket a diákok, akik ma délután az Alkotmány utcában tüntettek. Két hetet adtak a kormánynak, hogy válaszoljon a követeléseikre. Fél öt után zuhogó esőben kezdődött a Ne menj suliba! tüntetés a Parlament előtt a Független Diákparlament szervezésében. A többezres diáksereg az oktatás modernizálásáért tüntetett. A tömeg negyed hét felé kezdett hazaindulni.
Külföldön tanulmányozzák a kitoloncolás technikáját
A „migránskampány” közepette csendben, titokban befogadott 1300 menekült ügyével párhuzamosan a kormány javában írja ki pályázatait a különféle státuszú menekültekkel kapcsolatos feladatokra. A decemberben a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) által közzétett 22 pályázatban milliárdos nagyságrendű keretösszeget hirdettek meg, 75 százalékos uniós térítéssel.
Autó hajtott a járókelők közé a Copacabana strandnál
Autó hajtott a járókelők közé helyi idő szerint csütörtök este Rio de Janeiroban, a híres Copacabana strandnál futó sétálóutcában. Egy nyolchónapos csecsemő meghalt, és legalább 15 ember megsérült.
A rendőrség Twitter-oldalán megjelent információk szerint a sofőrt őrizetbe vették. A rendőrség közölte: nincs arra utaló nyom, hogy terrorcselekmény történt volna.
60 éves lenne a Király
Szombaton lenne 60 éves Zámbó Imre, ismertebb nevén Zámbó Jimmy, aki az ország egyik felének még mindig a Király, a másik fele pedig azóta sem érti, hogy miért és hogyan lett ennyire népszerű. Még 17 évvel a halála után is rendszeresen cikkezik róla a bulvársajtó: halálának körülményei, életműve, családi kapcsolatai azóta is izgatják az embereket. A Facebookon számtalan Jimmy-emlékoldal van, legelszántabb rajongói pedig évről évre szervezik a koncerteket és egyéb megemlékezéseket a Királynak, aki halálával ért fel a csúcsra, és még médiatörténelmet is írt.
Susan Braudy írónő szexuális zaklatással Michael Douglast vádolta meg
Susan Braudy írónő, újságíró, Michael Douglas cégének egykori alkalmazottja pénteken feltárta, miként zaklatta őt szexuálisan a neves amerikai színész, producer az 1980-as évek végén. Douglas a múlt héten már cáfolta a történteket. Az NBC televízió pénteki Today című magazinműsorában és a The Hollywood Reporter magazinnak az írónő egyebek között elmondta, hogy a színész a jelenlétében végzett önkielégítést.
Óriásinak semmiképp se nevezhető menekülttömeggel számol a kormány a nemrégiben megjelent pályázatok alapján, és a már eldöntött kiírásokban is csak tízmilliós tételek segítik az itt maradást, vállalkozást. Önkéntes hazatérők és kitoloncoltak segítése is csak kevesekre terjedne ki.
A „migránskampány” közepette csendben, titokban befogadott 1300 menekült ügyével párhuzamosan a kormány javában írja ki pályázatait a különféle státuszú menekültekkel kapcsolatos feladatokra. A decemberben a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) által közzétett 22 pályázatban milliárdos nagyságrendű keretösszeget hirdettek meg, 75 százalékos uniós térítéssel.
A kiírásokban olvasható „célszámok” is azt sugallják, hogy a kormányban is pontosan tudják, nem csak hogy a két évvel ezelőttinek már csak töredéke érkezik menekültként, ők is – ha lehet – azonnal továbbállnak.
A legnagyobb, 400 milliós kasszából a befogadási feltételeket kívánják fejleszteni a tranzitzónákban, különösen sérülékeny emberek körében. Egészségügyi, szociális támogatások, jogi és egyéb szolgáltatást kaphatnak menedékkérelmet benyújtottak.
Összesen azonban mindössze 600 emberrel számol
a Belügyminisztérium szervezete (ebből száz a különleges bánásmódot igénylő ellátott).
Még ennél is kevesebb, három programban 300 ember lakhatásban részesítése a célja a 291 milliós kiírásnak, és csak menekültként, oltalmazottként, menedékesként az EU területén már elismert személyek számára.
Nem szánnak sok pénzt, alig százmilliót a kísérő nélküli gyerekek és fiatal felnőttek elhelyezésére gyerekvédelmi intézményben, iskolában.
Külön csoportot képeznek azok a menekültek, akik hajlandók visszatérni hazájukba, illetve akiknek kitoloncolását uniós szabály alapján elhalasztották.
A hazaindulást megelőző visszailleszkedési asszisztencia, pszichológiai és jogi tanácsadás, tájékoztatás keretében 205 millióért még 1650 fővel kalkulálnak pszichoszociális segítségnyújtásban részesülőként, 4500-zal, aki közösségi foglakozásokon vesz részt, és 450, aki jogi segítséget kap. Egy másik bukszából 130 millió van félretéve, de itt már csak 435 hazautazó a cél, 150-en visszailleszkedési tanácsadásban, 50-en támogatásban is részesülhetnek. A kitoloncolások szervezésének segítésére, szükség esetén „nemzeti (?) charterjáratok” indítására mindösszesen 44 millió áll rendelkezésre;
itt már csupán 85 kitoloncolt a célszám.
Egyébként a visszatelepítési politika, eljárások fejlesztését megalapozó kutatások még csak most készül(het)nek, erre 11 milliót fordítana a BM. És hogy a kitoloncolás is inkább csak a távolabbi jövőben képzelhető el, az kikövetkeztethető abból is, hogy 19 millióból ezután lehetne 20 ilyen eljárást tanulmányozni, valamint tanulmányutakat és tapasztalatcserét szervezni más uniós tagállamokkal.
Az MMIA 2014-2016. évi programja keretében kiírt és már elbírált pályázatok is inkább arra engednek következtetni, hogy
az állam nem szán túlzottan sok pénzt
(és nem is számol jelentősebb itt maradó menekülttel) arra, hogy a beilleszkedést segítsék.
A maradásra nincs csillagászati összeg. (Részlet az egyik eredményből. A jobb oszlopban az odaítélt összeg.) Forrás: MMIA
A legutóbbi kettőben családegyesítésre kevesebb, mint 40 milliót, vállalkozáshoz nyújtandó segítségre 35 milliót ítéltek oda. S a lakhatásra megajánlott pénz 66 milliós összegéből is levonható következtetés.
A messze legnagyobb tétel (368 millió) ugyanazt a célt szolgálja, mint az imént ismertetett egyik kiírás: a tranzitzónában nyújtott szolgáltatások fejlesztése, amelyben – az összeg hasonló mértéke alapján – ugyancsak alig pár száz menedékkérő helyzetén tudnak javítani.
Vannak talányos című programok is. Például a bevándorlási hivatal által elnyert 54 millió az Egy jobb élet reményében, vagy a Mindannyian mások vagyunk 77 millióból.
Az MSZP-vel való megegyezés alapján Budakeszin a DK indíthat jelöltet. A hvg.hu információi szerint ez Tóth Zoltán választási szakértő lesz. Ebben a körzetben indul Szél Bernadett, az LMP társelnöke is. Mindkét fél szerint lehetséges azonban visszalépés. (hvg.hu)
Jobbik: szemléletváltás kell az oktatáspolitikában
Dúró Dóra sajtótájékoztatóján egy nem nyilvános kormányzati jelentésre hivatkozva azt mondta: a 15 évesek 25 százaléka funkcionális analfabéta, a felsőoktatásban hallgatók száma pedig 20 éves mélyponton van. Szerinte megbukott a jelenlegi oktatáspolitika. (MTI)
Az Együtt szerint Orbán elnyomásba taszítja Magyarországot
Szigetvári Viktor a Freedom House értékelése kapcsán közleményében azt írja: felszólítják a Fideszt, hogy fejezzék be a Nyugat ellen folytatott szabadságharcot, mert abból csak szegénység és keleti elnyomás lesz. (FüHü)
Szexuális zaklatások miatt kért bocsánatot Ferenc pápa
Ferenc pápa Chilében (MTI/EPA/Mauricio Duenas Castaneda)
Bocsánatot kért a chilei papság részéről kiskorúakkal szemben elkövetett szexuális visszaélésekért Ferenc pápa. Az elnöki palotában arra is kért mindenkit, hogy „hallják meg a munkanélküliek, a bennszülött népek, a bevándorlók, a fiatalok, az idősek és a gyerekek hangját”. (MTI)
Steve Bannont is meghallgatja a vizsgálóbizottság
Donald Trump volt főstratégáját zárt ajtók mögött hallgatja meg az a kongresszusi bizottság, amely azt vizsgálja, hogy mennyire avatkoztak be az oroszok a 2016-os amerikai elnökválasztásba. (Reuters)
Kevesebb menedékkérelmet adtak be Németországban
186 644 menedekkérő adott be kérelmet tavaly, ez több mint százezerrel kevesebb, mint az előző évben. A belügyminisztérium szerint ez azt mutatja, hogy a menekültválság enyhül. (Deutsche Welle)
A katolikus egyházfő szerint a migráció miatti kétségek és félelmek emberi szempontból teljesen érthetőek, nem számítanak bűnnek. Az azonban bűn, ha hagyjuk, hogy ezek a félelmek „befolyásolják döntéseinket, veszélyeztessék a másik iránti tiszteletet és jóindulatot, táplálják a gyűlöletet és elutasítást”. A pápa a migránsok és menekültek világnapján a vatikáni Szent Péter-bazilikában bemutatott misén beszélt.
Ferenc pápa okfejtése szerint a félelem kétirányú: a helyi közösségek az érkező migránsokkal szemben a fennálló rend esetleges megzavarásától tartanak, a bevándorlók pedig a velük szembeni előítélettől, diszkriminációtól és a kudarctól félnek. A pápa elmondása szerint a félelem miatt gyakran lemondunk a másikkal való találkozásról, védekezésül „akadályokat” emelve.
Lépjünk túl félelmeinken, hogy befogadjuk és megismerjük a másikat!
– mondta Ferenc pápa.
A pápa szerint a bevándorlóknak tiszteletben kell tartani a befogadó országok törvényeit, kultúráját és tradícióit. Másrészt a befogadás önmagában nem elegendő, a migránsokat és menekülteket védelmezni és integrálni is kell.
Az EU-nak segítenie kell a menekülteken, de „nem lehet a világnak úgy segíteni, hogy tönkretesszük a saját népünket” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lapnak adott interjúban.
Hangsúlyozta, egyetért Ferenc pápával abban, hogy az EU-nak „keresztény felebaráti szeretetből” segítenie kell a menekülteken, de kérdés, hogy miként kell segíteni.
Elmondta: Magyarországnak „finomabb érzéke van a migráció témájához, mint Németországnak”, mert egy „veszélyzónában” fekszik, így „ha embertömegek áramlanak be, nálunk megszólalnak a vészcsengők”.
„Szolidárisak vagyunk és ezért kritizálnak bennünket, katonákkal állunk az EU határain, és ez eddig 1 milliárd eurónkba került.
Mit tesz azonban Brüsszel és Berlin? Nem fizetnek nekünk semmit, és szidnak bennünket” – mondta Orbán Viktor.
Az európaiság a magyar önazonosság része – jelentette ki arra a kérdésre, hogy miben áll európai meggyőződése. A magyar identitást a „keleti jellemvonások”, és a keresztény és európai kultúra együttese alkotja.
Azonban Európa „nem Brüsszelben, hanem Berlinben, Budapesten, Varsóban és Párizsban van”,
de „nem Brüsszelt szidom, hanem a brüsszeli politikusokat és bürokratákat, akik „úgy viselkednek, mintha egy birodalom központja lennének”.
Ezzel szemben a magyar kormány korlátozott hatalmú parlamenttel rendelkező EU-t akar, a kormányfők „erős Tanácsával” és egy „Bizottsággal, amely a szerződések őrzője, ahelyett, hogy maga is politizálna” – mondta.
Hozzátette: kitartást és türelmet kíván a varsói kormánynak a Brüsszellel folytatott vitákhoz.
Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról kiemelte:
az orosz elnököt „ördögnek kell nevezni ahhoz, hogy valaki jó európainak számítson”, pedig „ostobaság Putyint démonizálni”.
Tudomásul kell venni, hogy „ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát”, de az EU nem érti meg, hogy Oroszországgal szemben „egyszerre kell erőt és együttműködési készséget mutatni”. Az európai Oroszország-politika „rossz, mert túl egyoldalú”.
A civil szervezetekről kiemelte: amerikai mintájú törvénynek tartja a működésükről szóló új jogszabályt, amely ellen csak a Soros György hálózatához tartozó szervezetek panaszkodnak, mert „fel kell tárniuk azt, amit eddig inkább el akartak hallgatni: hogy Soros György finanszírozza őket”.
A Soros-hálózat a határkerítés lebontására és a bevándorláspolitika megváltoztatására tör, és ez „olyan határátlépés, amit nem tudtunk eltűrni” – jelentette ki Orbán Viktor.
Hazugságnak nevezte a lap felvetését, miszerint a vitában rájátszanak az antiszemita ellenérzésekre, és kifejtette:
az európai baloldali erők taktikájának része, hogy „antiszemitaként hurcoljanak meg” jobboldali politikusokat.
Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül az antiszemitizmussal szemben. Zsidóként „órákat lehet kipával sétálni Budapesten anélkül, hogy háborgatnák. Hol lehetséges ez még Európában?” – fogalmazott a kormányfő.
A média helyzetével kapcsolatos kérdésre elmondta: semmi nem akadályozza a kormánnyal szemben kritikus újságírók munkáját, és legalább ugyanannyi média van a kormány ellen, mint mellette. A gond az, hogy „gyenge az ellenzék, és ez frusztrálja a baloldali újságírókat”.
Többen is reagáltak Mihai Tudose román miniszterelnök „köteles” nyilatkozatára, Bárándy Péter szerint hosszú időre van szükség, hogy helyreálljon a jogállam uralma, az EU csalás elleni hivatala súlyos visszaélést talált Orbán vejének cégénél, áttörés a német koalíciós tárgyalásokon, Trump újabb rasszista megjegyzése – összegyűjtöttük a nap legfontosabb híreit.
Bárándy Péter: A Fidesz a szolgálólányává tette a jogot
Forrás: YouTube
Hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy a jogállamiság újra uralkodóvá váljon Magyarországon – ezt mondta Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy miniszter, a V18-as csoport tagja a Független Hírügynökségnek. Szerinte ma
az ügyészség teljes mértékben a vezetője által meghatározottan működik, de olykor a bíróságokra is megpróbál nyomást gyakorolni a hatalom.
Úgy látja, hogy változás esetén mindkét szervezet tagjai azonnal képesek a normál üzemmódban, demokratikusan működni. Ő maga nem akar már miniszter lenni, de szerinte kötelessége tenni a demokratikus rendszer kialakításáért.
Markó Béla: A román miniszterelnök alkalmatlan a tisztségére
Mihai Tudose (MTI/EPA/Bogdan Cristel)
Helyes, hogy az RMDSZ vezetői bocsánatkérésre szólították fel a miniszterelnököt, de ez egyáltalán nem elég, le kellene mondania, hiszen
ezek után nem lehet tudni, hogy holnap mivel áll elő
– mondta Markó Béla író, az RMDSZ volt elnöke a Független Hírügynökségnek. Mihai Tudose román kormányfő egy interjúban a székely autonómiával kapcsolatban azt mondta: ha egyes intézmények kihelyezik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették.
Magyari Nándor László erdélyi politikai elemző a Független Hírügynökség felkérésére rövid elemzést írt az ügyről, ezt itt olvashatja.
Súlyos visszaélésre bukkant az OLAF Orbán vejének egykori cégénél
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) visszakérne
több mint 12 milliárd forintot
az Elios Innovatív Zrt.-től, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István is résztulajdonosa volt a vizsgált időszakban. A súlyos szabálytalanságok mellett összeférhetetlenségre is talált bizonyítékot az uniós hivatal, írja a Wall Street Journalnek az Átlátszó munkatársa közreműködésével készül cikke.
MSZP és Jobbik: Orbán titokban teljesítette a kvótát?
Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkára egy interjúban azt mondta: különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és a menekültek között, akiket egyébként Magyarország is befogad, ha valóban jogos a kérelmük, és
Magyarország tavaly körülbelül 1300 menedékkérőt fogadott be.
Az évszázad legnagyobb fideszes átverése lehet a Jobbik szerint, ha ez igaz, de eltitkolták az emberek elől. Az MSZP pedig azt kérdezi, hogy Orbán titokban teljesíti-e a Soros-tervet.
Bokros szerint kirekesztik őket
Az MSZP és a DK csak pénzt és parlamenti helyeket akar, rendszerváltást nem – állítja Bokros Lajos. A MoMa elnöke ezzel magyarázza, hogy pártját kizárták az együttműködésből. A DK és az MSZP viszont azt mondja, hogy másfajta együttműködésre készen állnának Bokros pártjával. A háttérben a kis pártok dilemmája állhat.
Hivatalosan is megkapta az értesítést Magyarország a kvótaperről
Hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba arról, hogy megindítják az eljárást az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt – közölte a minisztérium.
Így hatott a roaming eltörlése az internetezési szokásokra
Forrás: Wikimedia Commons
A roamingdíj eltörlése óta 37 százaléknyian kezdtek el külföldön is mobilnetezni – derül ki egy kutatásból. Az olcsóbbá vált lehetőséggel már 900 ezren éltek eddig.
Sok internetező viszont még nem is hallott a roamingdíj nyári eltörléséről.
Elkezdődött a cseh elnökválasztás
Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul
Miloš Zeman államfő aggódhat
egy másik dolog miatt is: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme.
Áttörés a német koalíciós tárgyalásokon
(MTI/EPA/Christian Bruna)
Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább
van rá reális esély,
ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
Újabb rasszista megjegyzés miatt támadják Trumpot
Donald Trump azt mondta, túl sok ember jön az általa “pöcegödörnek” nevezett országokból az Egyesült Államokba. Haitira, El Salvadorra és afrikai országokra gondolt, kijelentései pedig komoly felháborodást keltettek.
Korrupt afrikai rezsimek pénzelhették a francia jobboldalt
A vádak szerint Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára előbb Líbia, majd Kongó és Gabon adott pénzt. Az ügy kulcsfiguráját, egy bűnözőből lett üzletembert Londonban tartóztatták le. Alexandre Djouhri házi őrizetben van.
Testről és lélekről – mérföldkő a Oscar-versenyben
A legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért még versenyben lévő kilenc alkotást, köztük Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét a hétvégén nézik meg az Amerikai Filmakadémia szavazói. A kaliforniai Palm Springs nemzetközi filmfesztiválján nemrég nagy sikert aratott a film, a hazai mozikban pedig már a százezres nézőszámhoz közelít a különleges szerelmesfilm.
Össze kell végre fognia az ellenzéknek Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely szerint, haladékot adna minisztérium az ÁSZ által megbüntetett pártoknak, szíriai menekültek tízezrei indultak el a harcok miatt – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Karácsony Gergely: A többség nem lehet ellenzékben
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Budapesti évnyitót tartott az MSZP, a két fő szónok, Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely egyaránt az ellenzéki pártok összefogásának szükségességéről beszélt. Emellett mindketten az oktatást és az egészségügyet emelték ki.
Kunhalmi Ágnes többek között azt mondta:
„Ha nincs közös miniszterelnök-jelölt és nincs közös lista, automatikusan kétharmada lesz a Fidesznek.”
Szerinte be kell fejezni a baloldali belharcokat. Ugyanezt mondta Karácsony Gergely is, aki arról is beszélt, hogy szociális demokráciát építenének a fideszes ál-demokrácia helyett.
Haladékot adna a kormány a megbüntetett pártoknak – de megteheti?
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a megbüntetett pártokkal szemben nem indítanák el a végrehajtást a választások előtt, utána pedig részletfizetési kedvezményt adnának. Egy közigazgatási jogász ugyanakkor azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy a NAV nem teheti meg, hogy nem indítja el a végrehajtást.
A Jobbik szerint Orbán börtönbe akarja juttatni Vonát
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Volner János, a Jobbik alelnöke az Állami Számvevőszék bírsága kapcsán. Elmondta, hogy a párt elnökségének döntése alapján nem hajlandóak befizetni a büntetést, melyet szerintük törvénytelenül róttak ki rájuk, és
felkészültek arra, hogy Orbán Viktor akár börtönbe is juttatná Vona Gábort.
Kiderült, hogy eddig több mint ötezer ember adományozott a Jobbiknak, amely ellen végrehajtást kezdeményezhet a NAV.
Hetvenezer szíriai menekült indult útnak az újabb harcok miatt
Bassár el-Aszad az utolsó, még a lázadók kezén lévő szíriai kormányzóságot támadja, ahol humanitárius katasztrófa fenyeget, és újabb több tízezer ember kényszerült elhagyni otthonát.
A rezsim hadserege az előrenyomulás közben szisztematikusan támadja a kórházakat,
már nyolcat bombáztak le.
Erősödik az antiszemitizmus Amerikában
Kétszeresére nőtt egyetlen év alatt a regisztrált antiszemita események száma az Egyesült Államokban. 1299 esetet regisztráltak az év első kilenc hónapjában, különösen sokat a charlottesville-i neonáci tüntetés után.
Sok halott a kaliforniai földcsuszamlásokban
Emelkedik a dél-kaliforniai esőzések, áradások és földcsuszamlások halálos áldozatainak száma. A Reuters szerint kedden legalább tizenhárom áldozatot követelt az ítéletidő. Ezreknek kellett elmenekülni otthonukból. A földcsuszamlások és sárlavinák fákat, autókat, házakat sodortak el vagy temettek maguk alá.
Bevándorlóország, Soros, migránsok, Soros, Gyurcsányék és persze Soros – megnéztük, milyen alternatív valóságot kínál ma a kormánymédia.
Az Origo a nemzeti konzultációról
„Kovács Zoltán nyomatékosította: a magyarok elutasítanak minden olyan érvet, tervet, igyekezetet, amivel arra próbálják rávenni Magyarországot, hogy bevándorlóországgá váljon.
Ennek megfelelően a kormány következetesen elutasítja azon kísérleteket, amelyekkel zsarolni, fenyegetni próbálják, hogy „beadja a derekát” és engedelmeskedjen a brüsszeli elképzeléseknek.”
Hollik Istvánnak mindenről Soros György jut az eszébe (Ripost)
„Úgy értékelte: összességében nem történik más, mint egy Magyarországot elítélő „Soros-jelentés” előkészítése, az a cél, hogy eltávolítsák hazánkat a „Soros-terv” útjából, és megtörjék a magyar kormány bevándorláspolitikáját. Le akarják járatni és meg akarják büntetni Magyarországot, mert nem hajlandó befogadni a migránsokat – mondta Hollik István, aki kitért arra is, hogy „Soros egyetemén” most éppen migránspárti találkozót tartanak a menekültek jogairól a Nyílt Társadalom Alapítvány részvételével.”
Egy ENSZ-kampány rasszista kirohanást váltott ki a 888-ból
„Tehát a világszervezet egy olyan személynek az élettörténetével reklámozza a migránskérdést, aki egyáltalán nem fedi le a migrációt jellemző attitűdöket. Az Európába özönlő muzulmánok többsége tanulatlan férfi, az Afrika felől érkezők pedig egyszerű kecskepásztorok, többségük szakma nélküli fiatal férfi.”
A Pesti Srácok a DK-ról
„Tovább folytatja a külhoni magyarok gyalázását, sértegetését Gyurcsány szektapártja. A Demokratikus Koalíció szerdán ismét elővette slágertémáját, amely szerint ne szavazhasson magyarországi választásokon az, aki soha nem élt itt. Gyurcsányék bizonyára sok külhoni magyar szívét megdobogtatták azzal, hogy lekurvázták őket.”
Az olasz belügyminiszter szerint a menekültügyben nem kerítés, hanem megállapodás kell.
Olaszország egyike a „frontországoknak” a menekültválságban, hiszen Afrikából továbbra is sok menedékkérő érkezik Európába – a legtöbben Líbiából Olaszországba. Az ő számuk is csökken azonban, köszönhetően többek között Marco Minnitinek.
Az egykori kommunista politikus tavaly lett belügyminiszter. Tárgyalni kezdett a Líbiát Kadhafi bukása uraló milíciákkal. A Politico szerint sikerült is egyezséget kötnie velük, amelyet a milíciák be is tartanak:
pénzt kapnak, hogy kevesebb menedékkérőt engedjenek Európába.
Ehhez azonban a milíciák brutális eszközöket alkalmaznak. A CNN készített riportot arról, hogy a Líbiában rekedteket sokszor rabszolgának adják el.
Az olasz miniszter azonban kitart álláspontja mellett. Persze az is igaz, hogy a pénz, amibe az egyezség kerül, az Európai Uniótól jön.
Tamás Gáspár Miklós filozófus a belgrádi NIN hetilapnak adott interjújában a többi között azt mondta, hogy Orbán és Vučić is elszigetelt és ezért van szükségük egymásra. Barátságuk alapja nem a szimpátia, a magyar nacionalizmusban pedig nincs helye a szerbek iránti vonzalomnak.
A két politikus közötti különbséget TGM abban is látja, a NIN szerint, hogy amíg Vučić Németországot igyekszik követni, addig Orbán sokkal radikálisabb.
Most fejezi be ugyanis életművét, a demokratikus ellenzék megsemmisítését,
hogy a jobboldali riválisai ellen fordulhasson. Ezenkívül a magyar lakosság 95 százaléka csak az állami médiából tájékozódik. Ez a „tájékoztatás” pedig oly módon történik, amelyről Szerbiában még álmodni sem tudnának – idézi a nagymúltú belgrádi ellenzéki hetilap Tamás Gáspár Miklóst, aki hozzátette: Magyarországon csak egy nemállami rádió van és csak Budapesten hallható, van két lap, összesen 20 ezres példányszámmal és néhány internetes oldal szűk olvasói bázissal.
Arra az újságírói észrevételre, hogy Szerbiában sincs sok független médium és ellenzék is alig, TGM azt válaszolta, hogy Magyarországon még a gazdaság is szigorúan Orbán alá van rendelve. A politika csak segédeszköz azon emberek magánbiznisze számára, akik nem illenek bele a hivatalos állami struktúrákba. A törvényeket ügyvédi irodák hivatalnokai írják.
Az államot megsemmisítették, és ez a fasiszta rezsimek jellegzetessége.
A hatalmat kihelyezték a hivatalos intézményekből. Már nem létezik az állami nacionalizmus régi modellje, hanem passzív mozgósítás. A televízióban figyelmeztetnek bennünket a fenyegető idegenekre és a menekültekre, akiket a nemzetközi zsidó elitek összeesküvése küldött ellenünk. És a lakosság 80 százaléka ezt elhiszi.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
