Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Orbán és a francia szélsőjobb

Néhányan „The Spectre Reunion”-nak nevezték el az eseményt, a James Bond titkos szervezetét, amelynek célja a világ uralma.  Ezen a csütörtökön és pénteken Európa szinte minden nacionalistája Budapesten gyűlik össze a demográfiai csúcstalálkozó címszó alatt.

A programról: hagyományos „családbarát gondolkodók” és hasonló döntéshozók egy olyan országban, ahol a születési ráta nemzeti kérdés. Az ultrakonzervatív magyar miniszterelnök, Orbán Viktor meghívására a jónéhány prominens kormányzati politikus is megjelent. Ezen a konferencián más, jobboldali alakok (*a Le Point illette őket ezzel a jelzővel)  is felszólalnak. Így Mike Pence volt amerikai alelnök, Andrej Babis volt cseh miniszterelnök, valamint lengyel és szlovén miniszterek, értelmiségiek, filozófusok és az egyház embereinek képviselői.

Két francia szélsőjobboldali politikust is fogad a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban, de egyikük sem Marine Le Pen, aki Macron elnök kihívója lehet a jövő évben tartandó választáson.

Mindkét francia szélsőjobboldali politikus a demográfiai konferenciára érkezik, melyet Novák Katalin nyitott meg, és Orbán Viktor is beszédet mond. Kis pech, hogy a magyar népesség csökkenését a nemzeti együttműködés rendszerének sem sikerült megállítania miközben Csehországban – minden nagyobb hűhó nélkül ez sikerült.

Orbán Putyin nyomában

A francia szélsőjobboldal támogatása az orosz diplomácia bevett módszere az Európai Unió gyengítésére. A legutóbbi francia elnökválasztás előtt Putyin elnök a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt, aki végülis elveszítette a választást Emanuel Macronnal szemben.

Orbán és Szijjártó a nagykövetek éves értekezletére Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg miközben az EU szankciókkal sújtja Moszkvát az ellenzékkel szemben elkövetett atrocitások miatt.

A nagykövetek értekezletén felszólalt Rogán Antal is, aki a választási kampány fő felelőse a Fideszben. Rogán közölte: a kampány nemzetközi, és ebben mindenkinek részt kell vennie a diplomaták közül. Vagyis a nagykövetek feladata az, hogy a helyi szélsőjobboldallal kapcsolatokat építsenek ki. Ez a kommunista időket idézi amikor a magyar diplomaták kitüntetett partnere volt Franciaországban a kommunista párt. Igaz, hogy akkor azt is Moszkvából finanszírozták.

Ki az a két francia, akit Orbán fogad?

Eric Zemmour éppúgy szembeszáll a migrációval mint a magyar miniszterelnök. Szimpatizál az illiberális demokráciával is. Még fontolgatja, hogy csatasorba álljon-e az elnökválasztáson hiszen ezzel nyilvánvalóan megosztaná a szélsőjobboldalt.

A másik francia politikus, akit Orbán fogad a karmelita kolostorban, Marion Maréchal, Le Pen unokahúga, aki maga is politikus. Képviselő volt a Nemzeti Frontban, ahogy korábban a szélsőjobboldalt nevezték Franciaországban.

Mindez nyílt kihívás Macron elnöknek, aki a német kancellárral együtt az Európai Unió legfőbb vezetője. Ellenségekben tehát Orbán Viktor nem szűkölködik az Európai Unióban, melynek a pénze egyre jobban hiányzik a nemzeti együttműködés rendszerének és barátokat is csak egyre inkább csak a szélsőjobb oldalon talál.

Michel Barnier főtárgyaló elnökjelölt Franciaországban

A Brexit tette nemzetközileg ismertté az egykori francia minisztert, mert a véget nem érő tárgyalásokon ő képviselte az Európai Uniót Nagy Britanniával szemben. A 70 éves politikus már akkor jelezte: nem kíván nyugdíjba vonulni hanem a francia politika csúcsára tör.

Korlátozni akarom a bevándorlást, újra a munkát szeretném a társadalom központi értékévé tenni, irányítani kívánom a klímaváltozás elleni harcot, amely mindent megváltoztat- hangsúlyozta Michel Barnier élő adásban a legnézettebb egyes csatornán Franciaországban.

„Nehéz időket élünk, melyek sokat követelnek tőlünk. Olyan Franciaország elnöke szeretnék lenni, mely megbékélt önmagával. Azt szeretném, ha a világban respektálnák a franciákat és Franciaországot.”

Michel Barnier a negyedik jelölt a jobboldal előválasztási kampányában. A legesélyesebb jelölt, Xavier Bertrand nem hajlandó résztvenni az előválasztáson. Nem véletlenül, mert a legutóbbi előválasztás során kínos meglepetés érte a legesélyesebb jelöltet: Nicolas Sarkozyt, Franciaország ex elnökét kiszavazták! A magyar származású francia politikus fiatalabb Michel Barnier-nél, de egyelőre nem ítéli reálisnak azt, hogy a Les Républicains párt, amely De Gaulle elnök mozgalmának utóda, komoly esélyekkel vághatna neki az elnökválasztási harcnak jövő áprilisban. Nicolas Sarkozy kiváló kapcsolatot ápol az Élysée palota mai lakójával, Emmanuel Macronnal, aki gyakran ki is kéri a tanácsait.

A Brexit tanulságai

Macron elnöknek az volt a véleménye, hogy a britekkel meg kell fizettetni a kilépése árát, hogy ezzel elriasszák a többi tagállamot attól, hogy kövessék Nagy Britanniát. Michel Barnier viszont az uniós álláspontot képviselte, amelynek az volt a célja, hogy a kilépés után is megmaradjon a kapcsolat Londonnal. Michel Barnier érdemeit e tekintetben mind Brüsszelben mind pedig Londonban elismerik. Más kérdés, hogy a francia szavazók számára ez mit jelent. Macron elnök nem véletlenül hangsúlyozza mind gyakrabban a francia nemzeti érdeket hiszen fő vetélytársa az elnökválasztáson valószínűleg Marine Le Pen asszony lesz. A szélsőjobboldali jelölt a vírusválság idején a háttérbe szorult, de az afganisztáni válság és a migráns probléma újra megnövelheti a népszerűségét.

Barnier a jobboldal jokere

Legalábbis ezt állítják hívei – írja a Le Monde.

„Kompetens, és össze tudja egyeztetni Franciaország érdekeit az Európai Unióval. Hatszáz szerződést tárgyalt meg az Európai Unió nevében”

– hangsúlyozza Brigitte Kuster asszony, aki a jobboldal egyik parlamenti képviselőjeként támogatja Michel Barnier jelöltségét. Egy másik híve Joe Bidenhez hasonlítja: „egyesíteni tud egy megosztott országot. Éppúgy mint Joe Bidennak, Michel Barnier-nak is megvan a nemzetközi tapasztalata, amelyet el is lehet várni egy francia elnöktől” – mondja Daniel Fasquelle, Touquet-Paris-Plage polgármestere.

Ez a kisebbség – írja a Le Monde, amely rámutat arra, hogy a jobboldal többsége nem hisz Michel Barnier elnökválasztási esélyeiben. Azt tartják róla, hogy túlságosan is hasonló a politikai vonala mint Emanuelle Macron köztársasági elnöké.

Barnier a nemzetközi színtéren profi és hiteles, de mindez az országon belül nem indítja meg az emberek képzeletét – nyilatkozta a jobboldal egy magát megnevezni nem kívánó fontos parlamenti képviselője a párizsi Le Monde-nak.

Az Amnesty International moratóriumot kér a kém szoftverekre

A Pegasus ügyek felderítésében döntő szerepet játszottak az Amnesty International informatikai szakértői, akiknek leleplezéseit azután 17 lap oknyomozó újságírói írták meg. Köztük volt a párizsi Le Monde is, amely közzétette az Amnesty International nyilatkozatát.

Azonnal állítsák le a Pegasus és más kémszoftverek eladását és felhasználását!

– követeli az Amnesty International arra hivatkozva, hogy „Az emberi jogok világméretű válságát jelzi a Pegasus ügy”.

A Forbidden Stories világosan megmutatta, hogy milyen veszélyekkel jár, ha valakit kémszoftverrel megfigyelnek – hangsúlyozza Agnes Callamard a nemkormányzati szervezet főtitkára. Nyilvánvalóan olyan esetekre céloz mint például a szaúdi újságíró ügye: a Washington Post publicistáját Pegasus szoftverrel figyelték, Isztambulba csalták, ahol megfojtották majd feldarabolták hazája főkonzulátusán. Halála után menyasszonyát és az újságíró szaudi családját is ezzel a kémszoftverrel figyelték tovább.

„Az izraeli NSO csak az egyik olyan cég, amely előállít és elad ilyen kémszoftvereket. Ez az egész ágazat a legalitás határán működik. Épp ezért le kell állítani az eladásokat és a kémszoftverek felhasználását mindaddíg amíg nem születik átfogó jogi szabályozás ennek ellenőrzésére” – követeli az Amnesty International.

Kiket figyeltek?

Több mint 50 ezer telefonszám van a listán – emlékeztet a Le Monde. Legkevesebb hatszáz politikusról és 180 újságíróról tudjuk, hogy megfigyelték őket a Pegasus szoftverrel. Marokkó, Mexikó és Szaúd Arábia az a három állam, ahol a legtöbb megfigyelés zajlott, de szerepel a listán Franciaország és Magyarország is. Párizsban Macron elnököt is ezzel figyelte a marokkói hírszerzés.

Macron két vizsgálatot követel

A francia államfő egyrészt a marokkói hírszerzéstől vár magyarázatot, másrészt pedig az izraeli kormánytól. Emmanuel Macron felhívta Naftali Bennett izraeli miniszterelnököt, hogy járjon utána az ügynek: miképp lehet egy terroristák megfigyelésére kidolgozott kémszoftvert használni a Francia Köztársaság elnöke ellen? Az NSO főnöke ugyanis úgy nyilatkozott, hogy figyelemmel kísérik: az eladott szoftverekkel kit figyelnek?!

Az NSO az engedélyeket még Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől kapta, aki személyesen felügyelte a szektort.

Az Amnesty International nyilatkozata ezzel kapcsolatban kifejezi azt a reményt, hogy
„miután magasrangú politikusok is a megfigyeltek között vannak, ezért a világ államai is szükségét érzik majd, hogy szabályozzák a kémszoftver szektort.”

Macront is figyelte a Pegasus – az izraeli hátteret vizsgálják

Emmanuel Macron francia elnök, a volt kormányfő és 14 minisztere, valamint Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke, volt belga kormányfő is rajta van a Pegasus kémprogram által megfigyelésre szántak listáján. A marokkói titkosszolgálat a Pegasus szoftver segítségével megtudhatta, hogy Macron francia elnök kivel kommunikál okos telefonján! Ez önmagában is komoly csapás a francia nemzetbiztonságra, de a kémelhárítást még jobban zavarja, hogy a háttérben az amerikaikat és Izraelt sejti.

Régebben a marokkói titkosszolgálat a franciák vadászterülete volt, de Mohamed király jó kapcsolatot épített ki az USA-val és Izraellel is. Vagyis Washingtonban és Jeruzsálemben is megtudhatták Macron elnök terveit.

Unit 8200

Ez az izraeli hírszerzés egyik legtitokzatosabb egysége, mely leginkább az USA NSA szolgálathoz hasonlít vagyis informatikai kémkedéssel foglalkozik. Ebben az egységben kétszer olyan hosszú időt szolgálnak a behívott katonák, akik öt év után olyan szakmai életrajzot produkálnak, hogy kapkodnak utánuk a piacon. Az NSO, amely a Pegasus szoftvert kidolgozta, maga is innen toborozta embereinek jórészét.

A keresztapa: Netanjahu

Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke fiatal korában a Szajeret Matkal elit alakulatban szolgált. Ugyanott, ahol bátyja, Joszi Netanjahu, aki az entebbei túszszabadító akciót sikerrel végrehajtotta – feláldozva saját életét. Azóta Benjamin Netanjahu őrzi a szoros kapcsolatot a hadsereg elit alakulataival. Ő rendelte el, hogy a kiberbiztonság fő fejlesztési területe legyen a katonai kutatásoknak. Ennek meg is van az eredménye : Izrael ma nagyhatalom ezen a téren. Épp mostanában tartják a Kiberbiztonság hetét Izraelben, melyen hagyományos vezér szónok a miniszterelnök. Éveken át Benjamin Netanjahu, de most Naftali Bennet.

A Pegazus szoftvert Netanjahu barátai kapták: így kerülhetett Marokkóba és így Magyarországra. Orbán Viktor nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor Józsefet Netanjahu is fogadta – pedig ez általában nem szokásos. Netanjahu és Orbán között azonban kiváló kapcsolat alakult ki, melynek eredményeképp a magyar miniszterelnök találkozhatott Trump elnökkel a Fehér Házban.

Benjamin Netanjahut is vádolták ellenfelei megfigyelésével. Miniszterelnök korában mindig a nemzetbiztonságra hivatkozott ilyenkor. Nem kizárt, hogy Orbán ezt tőle tanulta el. Soros Györgyöt Netanjahu is személyes ellenségének tekintette. Ezért hivatkozik folyton Orbán Viktor is Soros Györgyre, mert így nemzetbiztonsági szempontok mögé rejtheti azt, hogy ellenfeleit megfigyelés alatt tartja.

Putyin juttatta a Fehér Házba Trumpot?

A londoni Guardian szerint az orosz védelmi tanács ülést tartott 2016 januárjában, és ezen Putyin parancsba adta, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy az USA következő elnökét Donald Trumpnak hívják.

Miért döntött Putyin Donald Trump mellett és Hillary Clinton ellen? Az orosz elnök azzal indokolta meg választását a védelmi tanács ülésén, hogy Donald Trump pszichológiai szempontból instabil, ezért könnyen befolyásolható. Ezenkívül az orosz titkosszolgálat megfelelő kompromittáló dokumentumokkal is rendelkezik, hogy rávegye az együttműködésre. Hillary Clinton győzelmét elsősorban azért nem szerették volna Moszkvában, mert az amerikai demokraták Ukrajnából teljesen ki akarták szorítani az orosz befolyást. Hillary Clinton külügyminiszterként mindent megtett az oroszok visszaszorítására valamennyi egykori szocialista országban – így Magyarországon is.

Moszkva és Trump is cáfol

Mind Peszkov, Putyin elnök szóvivője mind az USA ex elnöke kitalációnak nevezte a Guardian exkluzív sztoriját. A londoni lap viszont orosz nyelvű dokumentumokat mutatott be állításai alátámasztására.

Fényképet is közöl a Védelmi Tanács üléséről. Ez a testület Oroszország legfontosabb döntéshozó szerve. A képen látható maga Putyin, Medvegyev akkori miniszterelnök, Lavrov külügy és Sojgu hadügyminiszter. Ezenkívül a katonai és a polgári titkosszolgálat akkori vezetője: Fradkov és Bortnyikov. Rajtuk kivül a Védelmi Tanács titkára Nyikolaj Patrusev, aki korábban a polgári titkosszolgálat főnöke volt. Vagyis ott volt mindenki a Kremlben, aki számít Moszkvában.

Hogyan akarták az oroszok befolyásolni az amerikai választásokat?

A Guardian által megszerzett dokumentumok szerint elsősorban úgy, hogy „média vírusokat” akartak elhelyezni a sajtóban, melyek azután önmaguktól hullámokat gerjesztve befolyásolhatták a közvéleményt Trump javára. Ahogy az egyik dokumentum fogalmaz: felszínre törhet az elégedetlenség a választópolgárok között az USA-ban, és ez erősítheti Donald Trumpot.

Ukáz az USA ellen

Putyin ukázt adott ki, és ezt egy háromtagú csapatnak kellett végrehajtania: Sojgu hadügyminiszternek és a két titkosszolgálati főnöknek.

Nem sokkal az ukáz kibocsátása után az orosz katonai hírszerzés hekkerei feltörték az amerikai demokraták nemzeti bizottságának, a washingtoni külügynek az  adatbázisát, és rengeteg olyan e-mailt tettek közzé, melyek hátrányosak voltak Hillary Clinton számára. Erről Putyin elnök személyesen döntött – nyilatkozta a Guardian-nek egy orosz szakértő, aki szerint az államfő közvetlenül irányítja a hírszerzést Moszkvában.

Az amerikai kémelhárítás régóta meg van győződve arról, hogy az oroszok beavatkoztak a választási kampányba 2016-ban az Egyesült Államokban.

Hol itt a novum?

Moszkva évtizedek óta igyekszik befolyásolni más államok belső életét aktívan támogatva a neki megfelelő politikusokat. 2017-ben Franciaországban hasonlóan aktív szerepet játszott az orosz hírszerzés, amely igyekezett megbuktatni a fiatal Emmanuel Macront, hogy az Élysée palotába segítse Putyin jelöltjét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent. A francia szélsőjobboldali vezért Putyin fogadta a Kremlben a francia választási kampány előtt. Az orosz hírszerzés hekkereinek ügyködésére Macron választási kampányának főnöke hívta fel a figyelmet. Minthogy azonban Macron nyert, ezért az egész ügy elveszítette a jelentőségét.

Hillary Clinton viszont veszített, és a vereség okát jórészt abban látta, hogy az oroszok támogatták Trumpot.

Moszkva válaszul azzal vádolta meg az USA-t, hogy a kilencvenes években az alkoholista Jelcin elnököt CIA tanácsadók irányították a Kremlben.

Bizonyíték ezekre az állításokra nemigen van, mert a titkosszolgálatok igyekeznek minden nyomot eltüntetni. A viszály azonban jól mutatja, hogy mekkora a bizalmatlanság Moszkva és a Nyugat között.

Macron: harcolni kell az illiberalizmus ellen

A francia elnök a kétnapos uniós csúcs tanulságát vonta le, mert a fő téma a magyar pedofil törvény volt noha ez nem is szerepelt a napirenden.

Emmanuel Macron, aki Merkel kancellár fő szövetségese az Európai Unióban, rámutatott arra, hogy az illiberalis mozgalmak értékrendje nem egyeztethető össze azzal, amit az uniós államok többsége vall. A francia elnök ugyanakkor óvott attól, hogy a vitát leszűkítsék Orbán Viktor politikájára hiszen nyilvánvalóan másutt is megtalálható tendenciákról van szó.

Fenyegethet az európai szélsőjobb

Emmanuel Macronnak legfőbb politikai ellenfele Franciaországban Marine Le Pen, akinek a nézetei sokban közel állnak az illiberalis tanokhoz. Orbán Viktor a francia szélsőjobboldali mozgalmat is be akarja vonni abba a nagy illiberalis szervezetbe, amely az EU hasonló gondolkodású pártjait egy koalícióba terelné az Európai Parlamentben. Ez persze nem problémamentes vállalkozás, mert az Alternative für Deutschland pártot sokan nem tudják elfogadni a szélsőjobb mozgalmak közül sem.

Miért támogatják sokan Orbán illiberalis politikáját?

Macron francia elnök szerint ez a fő kérdés. Ha ugyanis választ talál erre a centrum, a jobboldal és a baloldal Európában, akkor felléphet az illiberalis politika ellen mindenütt az Európai Unióban. A mostani vitában csak Lengyelország és Szlovénia támogatta Orbán Viktor álláspontját, de Brüsszelben tudják, hogy sok más tagállamban is osztják komoly politikai erők a magyar kormányfő illiberalis nézeteit. Miért?

A liberális demokrácia harminc éve nem hozta meg a várt életszínvonal emelkedést az egykori szocialista országokban. Emiatt nagy a kiábrándulás, és ezt a populista politikusok könnyen kihasználhatják. A globális kapitalizmus elmúlt évtizedei nem hoztak életszínvonal emelkedést a bérből és fizetésből élőknek a fejlettebb államokban sem miközben az elit rohamtempóban gazdagodott. Ez sem gyarapította a liberális demokrácia híveinek a számát.

A liberális migráns politika sem váltott ki egyértelmű együttérzést a bérből és fizetésből élők körében, akik úgy látják: azért akarnak tömegesen olcsó munkaerőt importálni az Európai Unión kívülről, hogy ily módon elkerüljék a béremelést megőrizve a gazdaság globális versenyképességét.

A pandémia okozta világválság a gazdaságon túl is kérdéssé tette a liberális demokrácia hatékonyságát a problémák kezelésében és megoldásában. Ebben a helyzetben Macron elnöknek és társainak mielőbb pozitív példát kellene mutatniuk, melyet azután más tagállamok követhetnének. A francia elnök sok reformot jelentett be megválasztása után, de ezekből nem valósult meg semmi sem. Igaz, hogy a pandémia közbejött, de Macron most sem bővelkedik megvalósítható pompás ötletekben. Pedig Merkel kancellár távozása után neki kellene átvennie az EU centrumának vezetését, de ehhez jelenleg mind a koncepció mind pedig a politikai támogatás hiányzik.

Európa: dead man walking?

Európa mind jobban elmarad a globális gazdasági versenyben az USA és Kelet Ázsia mögött – állapítja meg a londoni Economist, amely szerint a jövőben is folytatódni fognak a kedvezőtlen tendenciák.

Fele annyi az európai cégek száma a világ legnagyobb ezer vállalata között mint 20 évvel ezelőtt miközben a kínaiak immár 160 céggel vannak jelen, és ez azt jelenti, hogy négyszer annyian vannak mint húsz éve.

Miért?

A fő ok az, hogy az európaiak a hagyományos iparágakban erősek, de ezek nem dinamikus ágazatok. Ilyen például az autóipar, ahol az európai cégek erős pozíciókat építettek ki a benzin és dízel autózásban, de az elektromos autók terén az amerikai Tesla és a kelet-ázsiaiak megelőzték őket.

Az olyan gyorsan növekedő ágazatokban mint az informatika vagy az internetes kereskedelem Európa nem tud labdába rúgni. Az Amazon vagy az Alibaba sikere mutatja, hogy mind az USA-ban mind Kínában jóval gyorsabban reagáltak az új trendekre, melyeket felerősített a COVID-19 járvány.

Vakcina válság

Az Európai Unió vakcina problémáit elsősorban az okozta, hogy az európai gyógyszergyártókat akarták helyzetbe hozni. Csakhogy azok képtelenek voltak gyorsan hatékony vakcinát előállítani a COVID-19 vírus ellen. A BioNtech látszólag kivétel, de a német cégnek nem volt saját gyártó kapacitása. Ezt utólag kellett kiépíteni. Ezért a Pfizer gyártotta a BioNtech által kifejlesztett vakcinát, mely learatta a világpiacot.

A francia Sanofi, amely mellett elszántan érvelt Macron elnök csak idén ősszel áll elő a maga vakcinájával, addig Pfizert gyárt.

Az Astra Zeneca maradt az egyetlen vakcina – ezzel is oltották be Merkel kancellárt. A vakcinát azonban sok bírálat érte, ráadásul nem teljesítette szállítási ígéreteit, és emiatt az Európai Unió be is perelte.

Közben nyomultak a kínaiak és az oroszok. Az Európai Unió polgárainak nagyrészét Európán kívüli cégek vakcináival oltották be.

Matolcsy szerint felbomolhat az EU

A nemzeti bank elnöke az Economisthoz hasonlóan borúlátóan ítéli meg az európai integráció jövőjét. Nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a brexit nyomán mások is távozzanak az Európai Unióból mondván nem találják meg ott a számításukat.

Persze Nagy Britannia jelenleg történetének legnagyobb gazdasági válságával küzd – elsősorban a pandémia, de másodsorban a kilépés miatt. A szuverén Nagy Britannia, amelyet Boris Johnson miniszterelnök reklámoz, semmivel sem versenyképesebb a globális piacon mint a korábbi brit gazdaság, mely az EU tagja volt. A különbség csak annyi, hogy eddig Németország volt Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnere, most viszont Kína lett az. Az első negyedévben 66%-al nőtt a kínai export az Egyesült Királyságba.

Biden: együtt Kína ellen

Az USA elnök elsősorban azért jött Európába, hogy meghirdesse: az EU-val együtt szállnak szembe Kína nyomulásával. Washingtonban a szenátus nagy pénzt szavazott meg arra, hogy megállítsák a kínaiak előretörését az informatikában és különösen a mesterséges intelligencia terén. Ebből profitálhatnak az amerikai cégek, de az európaiak aligha. Európa junior partner lehetne Biden szerint a Kína megállítását célzó hadjáratban.

Mindez nem sok jót ígér az európai vállalkozásoknak, melyek az elmúlt évtizedekben fokozatosan veszítik el piacaikat, és szorulnak háttérbe a világkereskedelemben.

Francia-olasz koalíció a kínai felvásárlások ellen

Mario Draghi olasz miniszterelnök Emmanuel Macron francia elnökkel együtt akadályozta meg az Iveco kínai kézbe kerülését – hívja fel a figyelmet a Bloomberg.

Olaszország 200 milliárd euróra számíthat az uniós válságkezelő alapból, ezért Draghi kormányfő visszautasíthatja a kínaiak ajánlatait. Peking szokásos taktikája, hogy a nehéz helyzetbe került országokban megpróbálja kihasználni az olcsó felvásárlási lehetőségeket. Ezt a módszert Görögországban próbálták ki a 2008-9-es pénzügyi válság idején. Ven Csiapao akkori kínai kormányfőt akkor Athénban felállva tapsolta meg az egész parlament. Nem sokkal később a pireuszi kikötő legnagyobb része kínai kézre került. Az Új Selyemútnak ez az európai kiindulópontja, melyhez azután kapcsolódhat a Belgrád- Budapest vasútvonal. Persze Pireusztól Belgrád messze van, és Budapest sem végcél a kínaiak számára.

Hogy torpedózták meg az Iveco eladását?

A torinói cégre a kínai FAW akart lecsapni. Az autóbuszt és teherautókat előállító olasz vállalat jövője nemcsak Rómát, de Párizst is izgatta. Ezért Bruno LeMaire pénzügyminiszter felvetette ezt a témát olasz kollégáinak. Giancarlo Giorgetti gazdasági és fejlesztési miniszter meg is fúrta a kínaiak felvásárlási tervét. Miután az elmúlt hétvégén nyilvánosságra hozták a kínaiak kudarcát, a francia pénzügyminiszter volt az első, aki gratulált:

„megőriztük Európa ipari szuverenitását”.

Giancarlo Giorgetti gazdaság fejlesztési miniszter csütörtökön találkozott az Iveco vezetőivel és a szakszervezetek képviselőivel. Elmondta nekik, hogy „mi nem vagyunk a külföldi felvásárlások ellen, de a ragadozó akciók ellen igen! Itt az uniós válságkezelő alap pénze, abból majd jut az Iveco problémáinak megoldására is. A mi feladatunk ezért az, hogy megakadályozzuk: külföldi kézre kerüljenek az uniós erőfeszítések eredményei!”

Németország, Franciaország és Olaszország – az EU három legerősebb országa – egyeztette elképzeléseit, hogy elkerüljék azt, ami a 2008-as pénzügyi válság után történt Görögországban, ahol a kínaiak úgy nyomultak előre mint kés a vajban.

Ezért is hozták létre a 750 milliárd eurós válságkezelő alapot, hogy elhárítsák a „ragadozó felvásárlások kockázatát”.

Draghi előtt az olasz kormányok nyitottak voltak a pekingi elképzelésekre, de ez megváltozott. Draghi miniszterelnök az uniós és az atlanti szolidaritást hangsúlyozza és távolodik Kínától. Az érdekes az, hogy Giorgetti miniszter a Liga pártot képviseli a kormányban. Ennek vezetője az a Matteo Salvini, aki korábban orosz és kínai barát húrokat pengetett Rómában. Beállt azonban Mario Draghi mögé.

Az olasz kormányfő már korábban is akadályozott meg kínai felvásárlást Olaszországban: az LPA kis félvezető cégére próbálta meg rátenni a kezét a Shenzen Invenland Holdings.

Aranyerő

Olaszországban így hívják azt, ha az állam védelmez egyes magáncégeket külföldi felvásárlás ellen, mert úgy véli, hogy az veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Mario Draghi ennek az elvnek alkalmazását a lelkére kötötte minisztereinek, akik egyaránt érkeztek jobb és baloldali pártokból. A miniszterelnök külön kiemelte, hogy Olaszországot meg kell óvni a kínai felvásárlásoktól.

Róma ebben is jó szövetségesre talált Párizsban, ahol Macron elnök is fontosnak tartja, hogy a válság miatt meggyengült cégeket ne engedjék külföldi kézbe jutni – különösen ha az nem uniós vállalkozás. Bruno LeMaire pénzügyminiszter ezért akadályozta meg a kanadai Alimentation Couche-Tard felvásárlási kísérletét, mely a nagy Carrefour kereskedelmi hálózat megszerzésére irányult. A franciák 100 milliárd eurós ösztönző csomaggal kívánják meg saját iparukat helyzetbe hozni a válság után. Ennek a 100 milliárd eurós alapnak a jórészét az uniós válságkezelő alapból akarják fedezni.

Olaszország gyengébb helyzetben van: szinte kizárólag az uniós válságkezelő alapból neki jutó 200 milliárd euróra számíthat.

Ebből kívánja pénzelni az Aranyerőt, mellyel Draghi miniszterelnök a jövőben is meg akarja akadályozni az unión kívüli cégek felvásárlásait – állapítja meg a Bloomberg

A JP Morgan is bocsánatot kér a Szuper liga miatt

0

Nem a főnök hanem egy szóvivő közölte, hogy tévesen ítélték meg a közvélemény reakcióját a Szuper Ligára. Közben lerontották az óriási amerikai pénzintézet fenntarthatósági minősítését  azt követően, hogy megbukott az európai szuper liga ötlete – írja a londoni Guardian.

3,25 milliárd dollárral pénzelte volna a JP Morgan a Szuper Ligát, melyben 6 angol, 3-3 olasz és spanyol futball klub szerepelt volna. Az ötletgazda a Real Madrid elnöke volt. Az európai futball klubok egyenként 2-300 millió eurós bónuszt igértek a JP Morgannak.

A két manchesteri csapat, a Liverpool, az Arsenal és a Chelsea elsőként hagyta el a süllyedő hajót. Követte őket az Atletico Madrid, a Milan és az Inter is. Maradt a Real Madrid, a Barcelona és a Juventus. Dehát ez nevetségesen kevés egy Szuper Ligához.

A Standard Ethics bank minősítő bírálta mind a klubokat mind pedig a JP Morgant. A bírálat hangsúlyozza, hogy „sok negatív hatással” járt volna az európai Szuper Liga megalakulása, melyet kritizált  a brit miniszterelnök, Boris Johson éppúgy mint Emmanuel Macron francia elnök. A Paris Saint Germain klub vezetőit megkeresték a szervezők, de ők elutasították a részvételt. A francia elit klub katari kézben van. A németek is elutasították a részvételt.

Mit jelent az etikai leminősítés?

Egy jó cégnél a hírnév minden – hangsúlyozta Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke amikor ismertette az éves jelentést a hónap elején. A Guardian ugyan megkereste az ügyben, de egyelőre nem kívánt nyilatkozni a 48 órát élt Szuper ligáról, mely nagy pénzt hozhatott volna az érintett 12 klubnak és a JP Morgannek. Mások – elsősorban a szurkolók- viszont nagy vesztesnek érezték volna magukat…

Szakadás a visegrádi egységben?

A párizsi Le Monde szerint markánsan két csoportra oszlik a négyes szövetség: a magyar-lengyel párossal szemben a cseh-szlovák szembenállás megmutatkozott a krakkói csúcstalálkozón is.

Orbán Viktor miniszterelnök Európa ellenes vonalat fogalmazott meg, amely szembeállítaná a visegrádi négyeket Brüsszellel és persze Washingtonnal is. A szlovákok ezt hangosan, a csehek csendesebben ellenezték. Ezért a közös közlemény nem szól jóformán semmiről.

Macron régi célja

A fiatal francia elnök kezdettől fogva megkísérelte megbontani a visegrádi egységet: elszigetelve a radikálisokat a mérsékeltektől. Amíg Trump ült a Fehér Házban, addíg a magyar és a lengyel kormány vígan képviseltette a Brüsszel ellenes vonalat hiszen az amerikai elnök is borsot akart törni az EU orra alá. Nyíltan buzdította a briteket a kilépésre, és a magyarokat és lengyeleket a szembenállásra. Csakhogy Trump megbukott, és Biden immár az európai szövetség fontosságát hangsúlyozza. A magyar miniszterelnök szembe akarja állítani a négyeket brüsszellel és Párizzsal és keresi az együttműködést, ő maga  immár nem EU-s és amerikai hanem orosz és kínai támogatást keres. Ezt mutatja a vakcina import Oroszországból és Kínából. Ezt az utat azonban nem követik még a lengyelek sem, ahol hagyományos az orosz ellenesség és az amerikai szövetség támogatása.

Egy év múlva Franciaország lesz az EU soros elnöke. Macron elnöknek fokozottan lesz lehetősége arra, hogy érvényre juttassa az elképzeléseit a visegrádi államokkal kapcsolatban.

Rotschild bankház

Orbán Viktor is érzi a veszélyt, amely Trump bukása után exponenciálisan növekszik. Ezért küldte Szijjártó Pétert tárgyalni a Rotschild bankházhoz, amely érdekelt a magyar kormány által gründolt nagybank sikerében. Emmanuel Macron elnök a Rotschild bankháznál kezdte meg a pályafutását, és megőrizte kiváló kapcsolatait a tekintélyes pénzintézettel, amely egykor a Habsburg család bankára volt.

Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Magyarország új párizsi nagykövete a Habsburg dinasztia egyik leszármazottja.

A színfalak mögötti diplomáciában ennek nagy jelentősége lehet, mert a magyar miniszterelnök könnyen elszigetelődhet, ha tovább folytatja szembenállását Brüsszellel és Washingtonnal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK