Kezdőlap Címkék KGB

Címke: KGB

Magyar Windows program?- hogyan halt meg a magyar diplomata Monacóban?

68 éves korában kiesett az ablakon Monacóban Hóvári János magyar diplomata, aki esküvő előtt állt tehát az öngyilkosság aligha valószínű. A rejtélyes halálra, mely múlt augusztusban történt, mind a mai napig nincsen magyarázat bár állítólag mind a magyar mind pedig a francia titkosszolgálat vizsgálta az ügyet.

Hóvári János a keleti nyitás politikájának elkötelezett híveként nagykövetként szolgált Izraelben, Kuvaitban és Ankarában. Halála előtt a Türk Államok szervezetének budapesti irodáját vezette.

Sok mindenről tudhatott hiszen a magyar diplomácia igen intenzív kapcsolatokat ápol Törökországgal és Azerbajdzsánnal. Erdogan elnök gyakran látogat Budapestre, beiktatására Orbán Viktor miniszterelnök magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is. Törökországban a külügyminiszter a titkosszolgálat egykori főnöke lett. Azerbajdzsánban már régóta az Alijev család uralkodik. A papa, Gejdar Alijev, a Szovjetunió kommunista pártjának egyik vezetője volt, a majd mindenható politikai bizottság tagja. Karrierje úgy kezdődött, hogy a KGB-t vezettte Azerbajdzsánban, majd a szovjet tagállam kommunista pártjának vezére lett. A szovjet pártkongresszusokon ő mondta ki a legtöbbször Leonyid Iljics Brezsnyev nevét megelőzve ezzel a nagy vetélytársat, a grúz Eduard Sevardnadzet, aki később a Szovjetunió külügyminisztere lett. Az idősebb Alijev kétszer is megkapta a Szovjetunió hőse kitüntetést, és még életében mellszobra díszítette Baku főterét. A rendszerváltás a szovjet vezetők közül neki sikerült a legjobban: lepaktált a CIA-val, amelynek szüksége volt egy támaszpontra Irán mellett. Így a “demokratikusan megválasztott” Alijev elnök, a KGB egykori tábornoka  egy amerikai katonai kórházban hunyt el. Fia, Ilhan Alijev Azerbajdzsán “örökös elnöke”, Orbán Viktor jóbarátja, akinek 2014-ben kiadta a baltás gyilkost, azt az azeri katonatisztet, aki meggyilkolta örmény tiszttársát egy NATO tanfolyamon Budapesten.

Orosz Windows program után magyar?

Orbán Viktor miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Putyin elnökkel azután is, hogy Oroszország agressziót hajtott végre Ukrajna ellen, és jelenleg is megpróbálja elfoglalni a szomszédos országot. Legutóbb Pekingben találkozott a magyar miniszterelnök és az orosz elnök. Putyin és Orbán pekingi parolázása annál is inkább feltűnt, mert a magyar miniszterelnök emiatt kihagyott egy uniós csúcstalálkozót.

Putyin országában sok neki nemtetsző személy esett ki az ablakon az utóbbi időben. Ezt nevezték az orosz Windows programnak.

Magyar szempontból a leginkább  figyelemreméltó orosz halál a Lukoil olaj óriás egyik vezetőjének kiesése volt egy moszkvai kórház hatodik emeletéről. Kommandósok hajították ki az ablakon a szerencsétlen flótást, akit azzal gyanúsítottak, hogy átadta a brit hírszerzésnek az egyik olyan listát, amelyen Putyin nyugati barátainak neve szerepel – egy csinos pénz összeggel együtt. A brit hírszerzés sietett megosztani a listát a CIA-val, ahol a magyar diplomácia izgatottan érdeklődött: találtak- e magyar nevet? A Washington Post Orbán legutóbbi uniós szereplései kapcsán már arról írt, hogy Brüsszelben sokan azt gyanítják: Putyin fizeti a magyar miniszterelnököt! Így érthető a magyar diplomácia izgatott kérdése Putyin barátainak listájával kapcsolatban. Washingtonban a válasz talányos volt: egyelőre nem találtunk magyar nevet a listán, de tudjuk, hogy sok lista van Putyin orosz elnök nyugati barátairól. Az USA már 2021-ben tehát az ukrajnai agresszió előtt stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot, Kína után a második helyen.

Trump Lenin ágyában prostikkal szexelt

Régi ügy a brit bíróság előtt: az angol hírszerzés leleplező dossziéja az Egyesült Államok ex elnökéről, aki Trump tornyot akart Moszkvában is még Mihail Gorbacsov elnöksége idején. Trumpot lelkesen fogadták Moszkvában, ahol abban a lakosztályban is töltött néhány napot, melyben Lenin, a bolsevik forradalom vezetője lakott ameddig be nem rendezték lakását a Kremlben.

Korábban az orosz birodalom fővárosa Szentpéterváron volt, de Lenin a polgárháború idején áthelyezte Moszkvába, mert az sokkal jobban védhető külső intervencióval szemben. Az első külső intervenciót még Churchill tervezte a bolsevik forradalom elfojtására. A Szovjetunióban nagy megtiszteltetésnek számított, ha a külföldi vendég Lenin ágyában alhatott, de Trumptól, a vállalkozó szellemű amerikai milliomostól sokat vártak a pénzügyi problémákkal küszködő Moszkvában. A KGB szakképzett kém prostituáltakat szállított Trumpnak. Szentpéterváron aztán az USA későbbi elnöke valóságos szex orgiákat szervezett – a KGB mindent gondosan filmezett. Állítólag ez képezi Putyin zsaroló dossziéjának alapját. Mindezt szorgosan jelentette Londonba annak idején a brit hírszerzés moszkvai rezidense. Hillary Clinton a választási kampányban 2016-ban ennél a nyugalmazott brit hírszerzőnél rendelte meg az ellenfelét lejárató dossziét. Az el is készült, de Trump ügyvédei sikeresen megakadályozták a közzétételt az Egyesült Államokban. Hillary Clinton el is veszítette a választást, Donald Trump pedig diadalmasan bevonult a Fehér Házba. 2020-ban azonban veszített bár ebbe ma sem tud beletörődni. Készülődik is vissza a Fehér Házba – nem is esélytelenül.

Szex és pénz

Ezzel fogta meg a KGB Donald Trumpot – állítja Christopher Steele. A brit hírszerzés veteránja részletesen dokumentálta Trump szex orgiáit és pénzügyeit is. A nyolcvanas években a vállalkozó szellemű amerikai milliomos sok szovjet vezetőt vesztegetett meg, mert Trump tornyot akart a Vörös tér közelébe. Pechére olyan szovjet funkcionáriusok kapták a megvesztegetési pénz jórészét, akiket Mihail Gorbacsov kiseprűzött a hatalomból. Így aztán a Trump toronyból a Szovjetunióban nem lett semmi. Az orosz titkosszolgálat nem felejtette el Trumpot. A folyamatosan pénzügyi problémákkal küszködő vállalkozót nagyvonalú ajánlattal keresték meg: megoldjuk pénzügyi gondjait, sőt támogatjuk abban, hogy az USA elnöke legyen! Trump majdnem leesett a székről, de belement az alkuba- állítja Christopher Steele. Maga Trump természetesen mindent tagad. A nyugdíjas brit hírszerző viszont kikutatta, hogy Trumpnak csinos bankszámlái voltak a Deutsche Banknál, melyekre folyamatosan érkeztek pénzek Moszkvából pontosabban a balti országokból hiszen a KGB utóda rajtuk keresztül finanszírozta nyugati barátait ebben az időben.

Most, hogy Trump újra elnök akar lenni, ismét előkerült a Steele dosszié, melynek hitelességéről senki sem tud meggyőződni igazán. Putyin persze sok mindent mondhatna, ha akarna, de természetesen hallgat. Az tény, hogy sokkal jobb viszonyt ápolt Donald Trumppal mint demokrata utódával, Joe Bidennel.

Az ukrajnai háború megindulása után Trump többször is hencegett azzal, hogy ő napokon belül megoldaná a problémát úgy, hogy mindent megtárgyalna Vlagyimir Putyinnal Ukrajna feje fölött. Joe Biden álláspontja az, hogy nem tárgyal az orosz elnökkel Zelenszkij ukrán államfő feje fölött.

Kérdés, hogy a Steele dosszié ronthatná-e Trump elnökválasztási esélyeit hiszen a proteszt szavazók épp azért szavaztak eddig is rá, mert nem ortodox politikát folytatott, melyhez kevéssé ortodox magánélet is járult.

Putyin: a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére

Az orosz elnök – az antiszemita hagyományok szellemében – Zelenszkij ukrán elnök származására utalt egy interjúban, amelyet Blinken amerikai külügyminiszter kijevi látogatására időzített.

Blinken külügyminiszter felmenői közül is többen a holokauszt áldozatai lettek. Az amerikai külügyminiszter édesapja, az USA egykori budapesti nagykövete, baráti viszonyt ápolt Soros Györggyel, aki vörös posztónak számít Moszkvában már évtizedek óta. Már a szovjet időkben is támadták Soros Györgyöt Moszkvában, ahol a KGB világméretű zsidó összeesküvés szimatolt, melynek célja nem más mint a Szovjetunió megdöntése.

Ezt az elméletet Jurij Vlagyimirovics Andropov találta ki, aki származására tekintve maga is zsidónak született 1914-ben még a cári birodalomban, ahol ezt fel is tüntették az anyakönyvi kivonatban. Andropov, aki KGB elnökként /1965-1982/ a Szovjetunió első számú vezetőjének posztjára pályázott, szorgos munkával eltüntette zsidó származása nyomait, mert úgy vélte, hogy akkor nem lenne esélye a vezéri posztra.

Andropov átvette a cári titkosszolgálat, az Ohrana, kitalált világméretű összeesküvéséről, mely

“Oroszország, a harmadik Róma lerombolására irányult”.

Andropov számára az 1980-81 es lengyel válság világméretű zsidó összeesküvés eredménye volt.

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin akkoriban már a KGB-ben szolgált tiszti beosztásban. Andropov parancsba adta a KGB-nek, hogy írják össze: a Szovjetunióval “szövetséges“ szocialista országokban hány zsidó funkcionárius dolgozik felelős beosztásban a kommunista pártban, az állami vezetésben, a fegyveres testületeknél, a médiában stb. Sok helyütt brutális antiszemita tisztogatásra került sor a fontos intézményekben.

Putyin elnök most ugyanezt az antiszemita kártyát vette elő, hogy kudarcba fulladt ukrajnai akcióját igazolja az orosz közvélemény előtt.

Kétségbeesett toborzó kampány

140 ezer embert akarnak bevonultatni a hadseregbe Oroszországban az év végéig, hogy pótolják a nagy emberveszteséget. A Wagner hadsereg a börtönökben is toborzott, de Prigozsin furcsa puccsa majd halála, szép csendben koporsóba helyezte a nyíltan neonáci tradíciókat valló zsoldos sereget, melynek “lojális tagjait” Putyin igyekszik beilleszteni a hadseregbe. Közben pedig folyik a kétségbeesett toborzás: Oroszországban élő és dolgozó közép-ázsiai állampolgárokat buzdítanak arra, hogy lépjenek be az orosz hadseregbe. Cserében gyorsított eljárással orosz állampolgárok lehetnek. Kérdés, hogy ez mennyiben teszi vonzóvá a hősi halált Putyinért.

Kubában a külügy tiltakozott egy “emberkereskedő hálózat” ellen, mely zsoldosokat toborzott Oroszországnak kubai állampolgárok között. Korábban voltak olyan hírek, hogy Oroszországban élő kubaiak “önként” jelentkeztek a Wagner hadseregbe. Most a havannai külügy szerint

Kubában is próbáltak már toborozni, de ezt a szigetország belügyminisztériuma megakadályozta mondván “nem akarunk belekeveredni az ukrajnai háborúba.”

Kuba elnöke különben többször is támogatásáról biztosította Putyint “a Nyugat elleni küzdelemben”.

Az orosz elnök korábban azt pedzegette, hogy fontolóra veheti nukleáris támadó fegyverek telepítését Kubába, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba. 1961-ben csaknem világháború robbant ki amiatt, hogy Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője  nukleáris rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba, amely igen közel van Washingtonhoz. Kennedy elnök utasítására az amerikai flotta embargó alá vette Kubát. Hruscsov végül meghátrált, a rakétákat kivonták Kubából. Hruscsov hazugságai miatt elveszítette az arcát, és ez is szerepet játszott abban, hogy 1964-ben leváltották minden tisztségéből Moszkvában.

Putyin elnök a jövő héten Vlagyivosztokban találkozhat Kim Dzsong un-nal, hogy megtárgyalják a két állam katonai együttműködését. Észak Korea orosz segítséget vár saját nukleáris és rakéta erői fejlesztéséhez, cserében régi orosz fegyvereket adna Oroszországnak, amely e tekintetben is jelentős veszteséget szenved Ukrajnában.

Gombamérgezés végzett azzal az orosz tudóssal, akit a Hold expedíció kudarcáért tartottak felelősnek

Indiának sikerült, Oroszországnak nem: a 77 éves Vitalij Melnyikov veterán rakéta tudós ebbe halhatott bele. A hivatalos közlés szerint a jeles tudós mérgesgombát evett, és bár az orvosok hetekig küzdöttek az életéért, de végül belehalt a mérgezésbe.

Sztálin idejében az állambiztonság külön laboratóriumot tartott fenn olyan mérgek kikísérletezésére, melyeket utólag nehéz azonosítani. Ez a laboratórium sohasem zárt be, és sok kétes halálesetet vezettek vissza az itt kikísérletezett mérgekre.

1964-ben Szemicsasztnij, a KGB akkori elnöke két “kérést” is kapott magasrangú vezetők megmérgezésére. Az egyik célpont Palmiro Togliatti, az olasz kommunista párt vezetője volt, aki rendszeresen a Krímben nyaralt. Itt érte a végzetes “szívroham” 1964 augusztus 21-én. Miért? Egyes források szerint Palmiro Togliatti figyelmeztetni akarta Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió kommunista pártjának akkori vezetőjét, hogy kollégái puccsot készítenek elő ellene. A puccs szervezője nem más mint Leonyid Iljics Brezsnyev, akit még Sztálin hozott be a legfelső vezetésbe, és aki korábban Hruscsov híve volt. Egyike volt azoknak, akik 1953-ban letartóztatták Lavrentyij Pavlovics Beriját, aki Sztálin utóda akart lenni.

Brezsnyev, és a szovjet vezetés többsége sokallta azokat a reformokat, melyeket Hruscsov bevezetett. Ezeket a reformokat viszont lelkesen támogatta Palmiro Togliatti, aki személycseréket javasolt Hruscsovnak a legfelső pártvezetésben.

Leonyid Iljics Brezsnyev megkereste Szemicsasztnij KGB főnököt 1964 nyarán, hogy elérje nála: mérgeztesse meg Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió akkori vezetőjét.

Ily módon Brezsnyev simán hatalomra kerülhetett volna. Csakhogy Szemicsasztnij, aki túlélte a Szovjetunió bukását, és be is számolt erről, nem vállalta a mérgezést arra hivatkozva, hogy Hruscsov hívei ott vannak a KGB-ben, és megakadályoznák vagy utólag lelepleznék az akciót.

Brezsnyev erre bánatosan megszervezte a puccsot: Hruscsov a Krímben nyaralt, melyet ő adott oda Ukrajnának, hogy megszerezze a helyi kommunista párt támogatását, egyszerre csak üzenetet kapott Moszkvából: vészhelyzet áll fent, térjen vissza! A repülőtéren Szemicsasztnij várta mondván: az elvtársak a Kremlben már várják Nyikita Szergejevics. A Szovjetunió első embere megértette, hogy politikai pályafutásának vége, ezért lemondott minden tisztségéről, de legalább életben maradt.

Putyin ízig-vérig a KGB embere

A Tavasz 17 pillanata című népszerű szovjet televíziós sorozatot nézve döntött úgy a leningrádi diák, hogy a titkosszolgálat tisztje lesz. A szolgálathoz belépve először a jogi egyetemet végezte el, majd megpróbálkozott a felső fokozattal, a Jurij Andropovról elnevezett akadémiával, de oda már nem vették fel. Ott ugyanis a hírszerzőket képezték, akiknek egyedül kell dolgozniuk külföldön. Erre nem tartották Putyint alkalmasnak elöljárói mondván: jó csapatember, de magára maradva sokszor döntésképtelen vagy rossz döntéseket hoz. Az ukrajnai agresszió esetében beigazolódni látszik Putyin elöljáróinak ítélete.

A kíméletlenséget viszont jól megtanulta az orosz elnök a KGB-ben. Erre a legjobb példa az orosz Windows program: az utóbbi években egyre másra esnek ki az ablakból azok, akik merészelnek Putyintól eltérő véleményt megfogalmazni.

Már a Covid pandémia idején megkezdődött a gyakorlat: a kritikus orvosok egyre-másra estek ki a kórházak vagy kutatóintézetek ablakán. Ezek szándékosan látványos akciók: azt üzenik mindenkinek, hogy kuss!

Prigozsin repülőgépét is minden bizonnyal Putyin parancsára robbantották fel

Legfelső szinten azonban Putyin egyelőre nem tisztogat: helyén maradt Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke, aki a hírek szerint ellenezte az Ukrajna elleni agressziót. Ugyancsak ellene szavazott az Ukrajna egész területére  irányuló támadásnak Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke. Őt a nyilvánosság előtt is megalázta Putyin emiatt, de nem váltotta le. Sőt, Szergej Nariskin rendszeresen egyeztet William Burns-szel, a CIA igazgatójával.

Érdemes megemlíteni, hogy ezekből a megbeszélésekből az orosz hírszerzés főnöke azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonban túlságosan is sokat tudnak a kínai-orosz együttműködésről a rakétafegyverek terén. Moszkva továbbadta az információt Pekingnek, ahol gyorsan le is váltották a kínai rakéta haderőnem parancsnokait.

Az Intelligence Online francia portál szerint ez az ügy összekapcsolható Csin Kang kínai külügyminiszter villámgyors bukásával is. Csin Kang azután tűnt el a nyilvánosság elől, hogy tárgyalt Pekingben öt órán át Blinken amerikai külügyminiszterrel.

Kissinger és a nagy háromszög

A 100 éves veterán diplomatát nemrég Pekingben látták vendégül, ahol méltányolták, hogy 1972-ben összehozták Nixon elnökkel együtt az Egyesült Államokat Kínával.

Kissinger nem helyesli azt, hogy az USA stratégiai ellenfélnek nevezi most Kínát és Oroszországot, mert ez összehozza Moszkvát és Pekinget. Csin Kang “harcos diplomata volt” vagyis keményen szembeszállt az Egyesült Államokkal amíg ott volt nagykövet. Pekingben inkább most békülni akarnak az USA-val és együttműködni, ezért a régi-új külügyminiszter Vang Ji lett, akit épp most meghívtak Washingtonba. Vang Ji a kínai – amerikai együttműködés híve hiszen maga is volt washingtoni nagykövet,  ezért pontosan tudja, hogy az Egyesült Államok százszor fontosabb Kína számára mint Oroszország.

Sztálin szobrot szenteltek fel Oroszországban

0

Az ukrajnai háború furcsa mellékhatása, hogy a szovjet diktátor halála után hetven évvel egyre népszerűbb Oroszországban. Ezúttal Velikije Luki városában avattak fel egy nyolc méter magas Sztálin szobrot, amelyet fel is szentelt egy ortodox főpap. Anton Tatarincev az egyházi hatóságok felhatalmazása nélkül cselekedett – sietett tudatni a moszkvai központ.

Kicsapta a biztosítékot  hogy az ortodox főpap beszédében megemlítette:

“Sztálin sok új vértanút adott az ortodox egyháznak!”

Ez utalás arra, hogy a Szovjetunióban szisztematikusan üldözték az egyházakat. Rengeteg egyházi vezetőt gyilkoltak meg vagy küldtek a Gulágra, ahol a rémes körülmények miatt gyorsan meghaltak. Sztálin “átszervezte” az egyházakat, az elöljárók a kommunista titkosrendőrség tisztjei lettek.

Ez a mai napig fennáll: Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője egyben az orosz titkosszolgálat tábornoka is. Érdemes megemlíteni, hogy Kirill pátriárka nevét az uniós szankciós listáról a magyar diplomácia vettette le mondván “egyházi személlyel szemben nem alkalmazunk szankciókat.”

Kiril pátriárka igen hálás ezért, mert így nem kobozták el többmillió eurós vagyonát Európában. Magyarországon jelenleg az orosz ortodox egyház egykori második embere képviseli Kirill pátriárkát. Alfejev metropolitával Ferenc pápa is találkozott Magyarországon, mert a katolikus egyház feje közvetíteni szeretne Kijev és Moszkva között a mielőbbi tűzszünet érdekében.

Sztálin papneveldéből startolt

A szegény grúz családból származó fiatalember papneveldében tanult Tbilisziben. Innen kirúgták amikor bekapcsolódott a forradalmi mozgalmakba. Sztálin nemzetiségi népbiztos volt a Szovjetunió megalakulása idején, és indítványozta a nemzeti elitek lefejezését beleértve az egyházi vezetőket is. Lenin a forradalom idején nemzeti önrendelkezést ígért, és ennek értelmében független is lett Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia. Georgia-Grúzia is szeretett volna az maradni, de nem sikerült: a Vörös Hadsereg elfoglalta az országot, és megkezdődött a brutális tisztogatás. A vörös terror végzett az egyházi vezetőkkel és a papok többségével. Amikor a Szovjetunió végveszélybe került 1941 nyarán, mert Hitler az akkori világ legerősebb hadseregével megtámadta az országot, akkor Sztálin felfedezte az egyházat: ortodox pópák hívtak fel a nagy honvédő háborúra, melyet hihetetlen véráldozattal az oroszok végül is megnyertek a náci Németország ellen.

Az egyházak elleni elnyomás ennek ellenére folytatódott, a Szovjetunióhoz frissen került területeken éppoly brutális volt mint korábban a huszas-harmincas években. Kárpátalján görög-katolikus püspököket is meggyilkoltak az akkori helyi vezető, Nyikita Szergejevics Hruscsov javaslatára.

Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!?

A diktátor 1953 tavaszán halt meg, és a Lenin mauzóleumban  temették el Moszkvában a Vörös téren. Utóda Nyikita Szergejevics Hruscsov lett, aki 1956 elején nagy beszédben leplezte le Sztálin bűneit a kommunista párt huszadik kongresszusán. Sztálint kitették a Lenin mauzóleumból, szobrainak eltávolítása megkezdődött. Sztálingrád városát átkeresztelték Volgográdra. Az 1956-os magyar forradalom idején ledöntötték Sztálin szobrát. Amióta Putyin hatalomra került Moszkvában az ezredfordulón megkezdődött Sztálin rehabilitálása. Putyin, a KGB egykori alezredese, az orosz ortodox egyház fővédnöke lett éppúgy ahogy a cárok is betöltötték ezt a szerepet. A nacionalista propaganda Sztálinnal kapcsolatban kizárólag azt hangsúlyozta, hogy megnyerte a második világháborút, és olyan nagy birodalmat hozott létre, amely korábban egyetlen cárnak sem sikerült. A több tízmillió áldozatról nemigen esik szó manapság Oroszországban. Ahol azon is megdöbbentek, hogy a Szovjetunió bukásának idején Ukrajna lakosságának 90%-a a függetlenség mellett döntött holott akkoriban nagyon jelentős volt az orosz kisebbség az országban. Mindenki emlékezett azonban Ukrajnában a holodomorra, amikor a harmincas években legkevesebb 5 millióan haltak éhen Ukrajnában, ahol a termést elkobozták a hatóságok, a paraszt családokat pedig hagyták éhen halni. Az áldozatok között egymillió gyerek is volt! Sztálin felesége Ukrajnából hazatérve felelősségre vonta férjét. Vita bontakozott ki, és pisztoly dördült. Sztálin felesége meghalt. A hivatalos verzió: öngyilkos lett.

Ma az orosz lakosság 70%-a kedvezően ítéli meg Sztálin szerepét. Ők azok, akik támogatják Putyin háborúját Ukrajnában.

Sztálin, a grúz bolsevik felfedezte, hogy a nagyorosz nacionalizmus komolyabb politikai erő mint a marxista-leninista világmegváltás.

Putyin ezt az irányt követi miután nem tudta modernizálni Oroszországot. Ahogy a változásra képtelen, agyilag leépült szovjet vezetés megindította a háborút Afganisztánban 1978-ban, Putyin megkezdte a megnyerhetetlen “különleges hadműveletet” Ukrajnában. A szovjet vezetésnek tíz évébe került, hogy kijöjjön a zsákutcából, Afganisztánból.

Putyin háborúja Ukrajnában csaknem másfél éve tart…

“Orbán nem jogszerűen szerezte vagyonát, ezért azt előbb vagy utóbb el fogják venni tőle”

Ungváry Krisztián történész, aki a Magyar Hang Kultúrtáj című podcastjában hangsúlyozta abbéli véleményét, hogy Orbán nem jogszerűen szerezte vagyonát. A Nemzeti Együttműködés Rendszere  és Vlagyimír Putyin rendszere között nincsen lényeges különbség “legfeljebb Magyarországon kevesebb az erőszak.”

A történész sarkos véleményéhez hozzátette, hogy

“szerencsére Magyarországra még nem importálták a Novicsokot.”

Ezt az idegmérget használja az orosz titkosszolgálat a legszívesebben, ha Putyin parancsára a rendszer ellenfeleit próbálja meg eltenni láb alól. Nagy Britanniában ezzel próbálták meggyilkolni az orosz titkosszolgálat híres árulóját és annak lányát. Az akció nem sikerült. Az orosz titkosszolgálat egykori személyzeti vezetője, aki mindössze 100 ezer dollárért adta el bajtársait a brit és az amerikai hírszerzésnek, ma rendőri védelem alatt él valahol Nagy Britanniában.

Mostanság Oroszországon belül a Windows programot kedveli Putyin titkosszolgálata: a nemkívánatos elemek kiesnek az ablakon. Például a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, aki átjátszotta a Gazprombank szigorúan titkos listáját a brit hírszerzésnek. Putyin a Gazprombankon keresztül pénzeli külföldi barátait. Orbán Viktor is rajta lenne a listán? Erre egyelőre nincs bizonyíték. Ungváry Krisztián szerint

Putyinnak nem kell zsarolnia Orbánt hiszen a két rendszer nagyon hasonlít egymásra.

Andropov árvái

15 évig állt a KGB élén Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki 1956-ban a Szovjetunió budapesti nagykövete volt. 1965 és 1982 között állt a KGB élén, és ezalatt az idő alatt nem riadt vissza a politikai gyilkosságtól sem. Elődjét Szemicsasztnijt azért váltotta le Leonyid Brezsnyev, mert nem volt hajlandó likvidálni Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió bukott első emberét. Jurij Andropov – Brezsnyev utasítására – megszervezte a gyilkos merényletet II. János Pál pápa ellen a lengyelországi válság csúcspontján. Nem Andropovon múlt, hogy a pápa túlélte a merényletet. Magyarországon Andropov egykori 1956-os tolmácsa, Elbert János vált gyilkosság áldozatává.

Andropov szakértői dolgozták ki azt a hibrid modellt, melyet azután Putyin a gyakorlatban megvalósított. Ez azt jelenti, hogy a politikai hatalom a titkosszolgálat kezében van miközben a gazdaságban érvényesülhetnek a piaci trendek, de szigorú állami ellenőrzés mellett. Andropovnak nem volt ideje Oroszországban kipróbálni a modellt, mert csak rövid ideig állt a Szovjetunió élén 1982-84.

A modell Oroszországban is befuccsolt pedig az orosz gazdaság jóval kevésbé függ a külvilágtól mint a magyar. A Goldman Sachs moszkvai embere kínai típusú reformot javasolt Putyinnak 2008-ban, de az orosz elnök visszautasította mondván: támogatói a szilovikok – a titkosszolgálat és a hadsereg tábornokai, és a szürovikok – a nyersanyag szektor oligarchái, gyakran maguk is titkosszolgálati tisztek, a hibrid rendszerben érdekeltek. Nyitott piacgazdaságban felmerülhetne a kérdés: mi szükség van ránk?

Orbán Viktor Putyint követi – állítja Ungváry Krisztián, aki figyelmen kívül hagyja, hogy a két állam működési feltételei alapvetően különböznek egymástól.

A magyar szuverenitás fikció hiszen a globalizált világban egy nem egészen tízmilliós ország, amely a pénzügyi csőd szélén táncol, nem oszt és nem szoroz.

Nem véletlen azonban, hogy a magyar Pravdában Földi László titkosszolgálati szakértő épp most állt elő azzal az ötlettel, hogy Orbán Viktornak magyar Wagner hadseregre lenne szüksége!

Olyan fegyveres gengszter bandára, melyet nem kötnek az alkotmányos előírások, az uniós jogi normák, Orbán parancsára bármit megtesznek. A Magyar Nemzetben meg is indokolja bevallottan alkotmányellenes ötletét Földi László:

a magyar titkosszolgálat és a hadsereg “túlságosan puha” vagyis nem feltétlenül lojális Orbán Viktorhoz!

A magyar miniszterelnök még jól emlékszik rá, hogy saját emberei állították kivégző osztag elé Nicolae Ceausescut 1989 karácsonyán, hogy átmentsék magukat a rendszerváltás utáni időkre.

Orbán viszont azt is tudja, hogy nem veszítheti el hatalmát, mert akkor előáll az Ungváry Krisztián által említett probléma: le kellene mondani a jogszerűtlenül szerzett vagyonról! Orbán Viktor mint frusztrált kisnyugdíjas? Bánatos börtön töltelék? Nem ily jövőről álmodik, aki Magyarországon a leghosszabb ideig tölthette be a miniszterelnöki tisztet.

Alijevet, a szovjet csekistát dicsőíti a Magyar Nemzet

100 éve született Hejdar Alijev, aki a szovjet időkben még Gejdarnak nevezte magát oroszosan. A független Azerbajdzsán második elnökét a Türk Tanács budapesti képviseleti irodájának vezetője méltatta a Magyar Nemzetben.

Hóvári János nagykövet személyesen is ismerte Hejdar Alijevet, akinek életútja jól példázza a szovjet rendszer sikeres túlélői pályafutásainak kulcsát: a KGB-t! A törekvő ifjú Alijev már 1967-ben tábornok lett a titkosszolgálatnál, amely vaskézzel irányította Azerbajdzsánt. Innen a KGB parancsnoki székéből ült át a kommunista párt helyi vezetőjének posztjára, és így hamarosan póttagja lett a politikai bizottságnak Moszkvában.

Már életében mellszobrot kapott Bakuban, mert kétszer is kitüntették a Szovjetunió hőse érdemrenddel.

Jurij Andropov igen kedvelte Alijevet, akit Moszkvába hívott miután a KGB éléről átkerült a kommunista párt főtitkári posztjára. Alijev miniszterelnök-helyettes lett a szovjet fővárosban.

Innen pályázta meg Alijev a főtitkári posztot maga is, de veszített Mihail Gorbacsovval szemben. Miért? Mert Sztálin halála után a kommunista párt vezető gárdája úgy döntött, hogy még egyszer vezért nem választ a Kaukázuson túlról. Sztálint ugyanis Dzsingisz kánnak nevezték a bolsevik pártban – oly sok embert ölt meg a kommunisták közül is.

Alijev duzzogva hazatért, majd az azeri-örmény háborút kihasználva ismét Azerbajdzsán élére került. Tíz éven át uralkodott Bakuban, és egy amerikai katonai kórházban fejezte be az életét.

A CIA kapcsolat

Az amerikai titkosszolgálat helyi rezidense, Gina Haskell, aki később a CIA első igazgatónője lett, szervezte meg Alijev átállását. Erről a Magyar Nemzet már nem számol be pedig döntő fordulat volt az azeri vezér pályafutásában. Miért kellett Alijev az amerikaiaknak? Mert Azerbajdzsán stratégiai fontosságú helyen fekszik: három regionális hatalom is nagymértékben foglalkoztatja az Egyesült Államokat a környéken. Az első maga Oroszország, melyet a Szovjetunió bukása után Washingtonban már csak regionális tényezőnek tekintenek. A másik Irán, Izrael és az USA halálos ellensége, a harmadik  Törökország, amely a NATO tagja és kiváló kapcsolatot ápol Azerbajdzsánnal. A két ország nyelve meglehetősen hasonló. Eredetileg az iszlám vallás miatt mind a török birodalomban mind pedig Azerbajdzsánban arabul írtak, de azután Kemal Atatürk áttért a latin ABC-re Törökországban. Ezt követték Azerbajdzsánban is, mely a Szovjetunió része volt, de Sztálin elvtárs rádöbbent: nem jó, ha a török újságokat el tudják olvasni Azerbajdzsánban is. Ezért áttérítette Azerbajdzsánt a cirill ABC-re. A függetlenség kikiáltása után az azeriek első dolga volt a visszatérés a latin ABC-re. Így lett Gejdarból Hejdar Alijev. Aki nyolcvan éve távozott az élők sorából, de “jó kezekben” hagyta Azerbajdzsánt: fia örökölte a trónt.

Ilhan Alijev és a kaviár diplomácia

Az ifjabb Alijev támogatókat keresett Európában, akiket busásan meg is fizetett ezért. Málta szigetén maga a miniszterelnök is szerepelt a fizetési listán. Egy szerencsétlen oknyomozó újságírónő ezt meg is írta. A maffia felrobbantotta a három gyermekes családanya autóját. Még az Európai Parlament akkori elnöke is a helyszínre utazott, mert akkora volt a kaviár diplomáciai botrány Máltán. A gyilkos maffiózókat megtalálták és elítélték, a miniszterelnök lemondott. Hivatalosan a megbízó továbbra sem ismert…

Orbán Viktor a baltás gyilkost adta ki Ilhan Alijevnek. Mennyiért? Fedje ezt jótékony homály,

de nem véletlen, hogy pártunk és kormányunk lapja nagy terjedelemben méltatta a hős azeri csekistát, aki egy amerikai katonai kórházban lehelte ki lelkét húsz évvel ezelőtt.

Már sportolók is esnek ki az ablakon Oroszországban

0

Van egy új kiscicám – tudatta csapattársnőivel Viktorija Divak az orosz kézilabda szépségkirálynője, akinek ez volt az utolsó üzenete. Nem sokkal később holtan feküdt a betonon: kizuhant egy tömbház nyolcadik emeletének ablakán.

Viktorija Divakot a kézilabda szépség királynőnek nevezte el a sajtó, amely fiatal korától kezdve sztárolta őt hiszen 2009-ben tagja volt annak az orosz csapatnak, amely ezüstérmet szerzett a kézilabda világbajnokságon. Ezt követően Viktorija Divak játszott Németországban és Franciaországban is, majd hazatért Asztrahanyba, ahol a helyi csapatot erősítette. Halála előtt tétmérkőzést játszott az orosz bajnokcsapat ellen, de csapatával alulmaradt. Az orosz bajnokcsapat, a CSZKA a hadsereg csapata. Csapattársai és barátai kizártnak tartják a 29 éves kiváló kézilabdázónő öngyilkoságát.

Kézilabdázó körökben nem ez az első furcsa halál: a múlt héten egy 18 éves fiatal orosz lány, Julija Ituma esett ki a hatodik emeletről, és halt szörnyet Isztambulban.

Titkosszolgálati módszer a kidobás az ablakon

A pandémia idején rendszeresítette ezt a gyilkossági módszert az FSZB. A KGB utódja, melyet annak idején Putyin szervezett újra a kilencvenes években , ezzel a módszerrel tette el láb alól azokat az orvosokat, tudományos kutatókat, akik bírálták a hatalom járványkezelését. A halálnak ez a látványos módja finom figyelmeztetésnek számít azóta is Oroszországban. A leghíresebb ilyen áldozat a Lukoil olajtársaság elnöke volt, akit egy kórház hatodik emeleti ablakán dobtak ki Moszkva kellős közepén. Miért  Ez az oligarcha állítólag a brit hírszerzés kezére juttatott olyan dokumentumokat, melyek igazolják:

Putyin külföldi barátai rendszeres pénzjuttatással számolhatnak cserében a diktátor támogatásáért.

A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, mely a Gazprombank kifizetéseit tartalmazta Putyin külföldi barátainak, és eljuttatta azt a CIA-nak. A magyar diplomácia is érdeklődött a Gazprombank listája iránt Washingtonban, ahol azt a választ kapták: egyelőre nem találtunk magyar nevet a listán.

Eddig mindig meg lehetett fejteni a titkosszolgálat indítékait: miért dobtak ki valakit az ablakon? A két kézilabdázó lány esetében egyelőre semmilyen támpont sincs. Két eset lehetséges: esetleg olyan partnerük volt, akire így akartak nyomást gyakorolni Putyin mindenre elszánt emberei. A másik pedig az, hogy immár nem kell Putyin engedélye a gyilkosságokhoz. Elég, ha a helyi titkosszolgálati vezető megharagszik, mert az orosz kézilabda szépség királynője visszautasította a közeledését.

Sztálin és Berija idejében így működött a rendszer. Lavrentyij Pavlovics Berija, a titkosrendőrség rettegett főnöke 1939 és 1953 között, éjszaka Moszkva utcáin cirkált szolgálati dzsipjével, és autójába parancsolta a csinosabb nőket. Ha valaki nemet mondott, akkor irány a Gulag – valamelyik szibériai lágerben töprenghetett azon, hogy mi jár annak, aki kétségbe vonja orosz földön: a titkosszolgálat bármikor bármit megtehet. Berija néha le is lőtte a vonakodó nőket. Beriját Zsukov marsall irányításával letartóztatták 1953-ban, és gyors tárgyalás után kivégző osztag elé került. Nem a bűnei miatt hanem azért, mert örökölni akarta Sztálin trónját. Az utód, Nyikita Szergejevics Hruscsov fogadkozott: határok közé szorítják a titkosszolgálat hatalmát. Most hetven évvel később Putyin mintha az ellenkező utat járná be: egyre tágabb teret enged a titkosszolgálat terrorjának, hogy így félemlítse meg ellenfeleit és mindenkit, aki bírálni meri a rendszert, melyben lassacskán már csak az elnyomó funkció működik jól Oroszországban.

Miért lett öngyilkos Hemingway?

„minden halállal én leszek kevesebb,
mert egy vagyok az emberiséggel;
ezért hát sose kérdezd,
kiért szól a harang: érted szól.”

Ernest Hemingway a Nobel díjas író 1961 júliusában vetett véget az életének, melynek utolsó szakaszában elektrosokkos kezelést kapott, és sokak szerint emiatt vált depresszió áldozatává.

De miért lett depressziós a kubai válság kellős közepén amikor a világ karnyújtásnyira állt a harmadik világháborútól, mert Hruscsov atomrakétákat telepített Kubába, ahol Hemingway barátja, Fidel Castro elnök a Szovjetunió szövetségese lett? Hemingway üldözési mániával küszködött, mert úgy vélte – egyáltalán nem alaptalanul – hogy Edgar Hoover, az FBI alapító atyja figyelteti őt.

Hemingway “a dilettáns szovjet ügynök”

Alekszandr Vasziljev, a KGB egykori ügynöke furcsa felfedezést tett a titkosszolgálat levéltárában Moszkvában: 1940-ben a szovjet hírszerzés beszervezte Ernest Hemingwayt amikor az amerikai író Kínában készített riportokat harmadik feleségével, Martha Gellhorn haditudósítóval együtt. Kínában találkoztak Csou En-lajjal, az illegális kommunista párt egyik vezetőjével, aki a titkosszolgálatot irányította. Mindketten elragadtatottan nyilatkoztak később Csou En-lajról, aki 1949-től haláláig 1976-ig a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke lett. Hemingway rajta keresztül lépett kapcsolatba az orosz titkosszolgálattal, amely az Argo fedőnevet adta neki.

Hemingway vállalta, hogy a szovjet hírszerzés informátora lesz az Egyesült Államokban. Mindez 1940-ben történt amikor a Szovjetunió még a náci Németország szövetségese volt, és hevesen bírálta “a világuralomra törő brit és amerikai kapitalizmust.” Csak később alakult ki szövetség a Szovjetunió és az angolszász hatalmak között 1941-ben.

Milyen ügynök volt Argo?

Pocsék! Az író nem teljesítette amit vállalt, semmilyen értékelhető politikai információt nem szállított a szovjeteknek. A KGB akták “dilettáns ügynöknek” nevezték az írót, aki időközben Nobel díjat kapott.

Csak jóval a halála után derült ki, hogy szerepelt a KGB ügynök listáján. Arra azonban csak manapság gondoltak, hogy ennek köze lehet az író öngyilkosságához.

Hemingway azonban tisztában lehetett vele, hogy a kémkedést nagyon súlyosan büntetik az Egyesült Államokban. Ezért inkább Kubában időzött. Előrehaladott alkoholizmusa miatt pszichiátriai kezelésre szorult az Egyesült Államokban.

1961 áprilisában a CIA katonai akciót szervezett, melynek célja Fidel Castro kommunista rendszerének megdöntése volt. A Disznó öbölbeli hadművelet szánalmasan összeomlott, a partra szállt kubai emigráns csapatokat Fidel Castro hadserege szétverte és elfogta. Washingtonban megindult a bűnbakkeresés: honnan tudtak a kubai kommunisták a CIA puccsról? Az FBI szovjet ügynökök után kutatott megerősített kémelhárító csapattal. Az üldözési mániával küszködő Hemingway arra gondolhatott, hogy előbb vagy utóbb ő is horogra kerül. Ezért lőhette fejbe magát 1961 júliusában Ernest Hemingway, aki legjobb regényének ezt a címet adta: Akiért a harang szól… 63 éves korában érte szólt.

Nyugaton egyre kevésbé bíznak a magyar titkosszolgálatokban

0

Az orosz és a kínai titkosszolgálatokkal fenntartott jó kapcsolat szemet szúr elsősorban Washingtonban, ahol ezt a két nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek nyilvánították. Különösen azért vált negatívvá a magyar titkosszolgálatok megítélése, mert Putyin Ukrajna elleni agressziója után sem csökkent az együttműködési szándék a magyar oldalon.

Az Intelligence Online szerint különösen rossz a polgári titkosszolgálatok megítélése Nyugaton, mert ezekben a szolgálatokban a kínaiak és az oroszok nyugodtan ki és be járkálnak. A magyar kémelhárítás egyáltalán nem zavarja őket. A katonai titkosszolgálat eddig kivételt képezett, de most, hogy ott is személyi változások következnek be, félő, hogy ők is elveszíthetik a bizalmat, amelyet főként ilyen háborús időkben nehéz visszaszerezni.

Fejétől bűzlik…

Orbán Viktor immár közvetlenül  irányítja a titkosszolgálatokat.

Neki jelent Kovács tábornok és nem Rogán Antalnak. Az ok világos: Orbán nem bízik senkiben. Ami nem is csoda hiszen orosz és kínai barát politikájával magára maradt a visegrádi négyesben is. Pedig korábban Babis miniszterelnök és Zeman elnök Prágában ugyancsak jó viszonyt ápoltak Moszkvával. Babis ott végezte az egyetemet, és igen jó kapcsolatot épített ki a KGB-vel. Egy ideig összekötő tisztként szolgált a szovjet és a csehszlovák titkosszolgálat között. Csakhogy Babis immár nem miniszterelnök, és az elnöki posztra is jóval több esélye van a NATO konform tábornok vetélytársnak mint neki. Szlovákiában is sokan pártolták Putyin politikáját, de az ukrajnai háború kitörése óta ennek vége.

Orbán magára maradt.

Mi lesz a Berni Unióval?

Ebben a szervezetben vitatják meg az USA európai barátai és szövetségesei az aktuális titkosszolgálati problémákat. Magyarország svájci nagykövete, Czukor József tábornok, aki nemrég az Információs Hivatalt vezette. Profizmusához nem férhet kétség, de a kapcsolataihoz igen, mert a diplomáját a Dzserzsinszkij akadémián szerezte meg Moszkvában.

Ausztria ex kancellárjának sorsa intő példa Orbán Viktor számára: Sebastian Kurz csodagyerekként indult, de villámgyorsan hullócsillaggá vált. A CIA először gyanús partnerét, a Szabadságpártot gyengítette meg. Az Ibiza videó lett a veszte az alkancellárnak, aki szép csendben el is tűnt a közéletből. Pedig nagyratörő álmai voltak: olyan sajtót szeretett volna Ausztriában mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon. Bár Sebastian Kurz villámgyorsan megvált gyanús koalíciós partnerétől, a Szabadságpárttól, ez sem segített rajta. Sokan emlékeznek még arra, hogy Putyinnal táncolt esküvőjén Ausztria külügyminisztere, akit a Szabadságpárt delegált a kormányba. Mára a hölgy Libanonba menekült a kínos hazai vizsgálatok elől. Ezt követően a CIA megfenyegette Kurzot: ha nem szakít az oroszbarát irányzattal, akkor Ausztriát kizárják a Berni Unióból. Kurz igyekezett elvágni a szálakat Moszkvához, de hiába. Korrupciós ügybe keveredett, mely rég köztudott volt Bécsben, de pompás alkalmat szolgáltatott az eltávolítására. A csodagyerek a semmibe tűnt…

Orbán abban bízhat, hogy jó kapcsolatai Trumppal és a republikánus szélsőjobbal megóvják őt ettől a sorstól. Kínai barátai pedig megmenthetik a pénzügyi csődtől. Ennyiben érthető a magyar miniszterelnök hintapolitikája, de Putyinra mi szüksége van? Az orosz elnök méregdrágán adja a földgázt Magyarországnak, amely így ráfizet az orosz kapcsolatra. Orbán Viktor ettől még jól járhat hiszen Putyin a külföldi barátait közismerten a Gazprombankon keresztül pénzeli. A nyugati titkosszolgálatok meg is szereztek egy ilyen listát. Orbán emberei siettek is érdeklődni Washingtonban: ki van rajta Putyin jólfizetett barátainak listáján?

Washingtonban mosolyogva közölték:

magyar nevet nem találtunk! Egyelőre…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK