Izrael Archives Page 2 of 23 › Független Hírügynökség

Az izraeli titkosszolgálatok kiköszörülték a csorbát

ki

-

2024-10-01

Az izraeli titkosszolgálatok kiköszörülték a csorbát

Október hetedikén a Hamász terrortámadása meglepte Izraelt, és ez a súlyos hírszerzési hiba alaposan csökkentette az izraeli titkosszolgálatok presztízsét, amely addig a világ élvonalában volt.

Az elmúlt hetekben viszont a Moszad és társintézményei bizonyítottak: megölték Teheránban a Hamász politikai vezetőjét. Libanonban a Hezbollah vezére, Naszrallah sejk vált egy pontos támadás áldozatává. A két Irán barát terrorszervezet lefejezését a kiváló hírszerzői munka tette lehetővé. A Moszad hírszerzői mélyen beépültek Iránban – panaszkodott erről Ahmadinezsád egykori államfő, aki nemrég Budapesten járt, ahol titkos tárgyalásokat folytatott nem tudjuk, hogy kikkel. Mahmud Ahmadinezsád most elmondta: a Moszad irányította az iráni hírszerzés különleges kommandóját, melynek fő célja épp a Moszad ügynökök megsemmisítése volt Iránban.

Netanjahu Libanonba küld csapatokat, de az igazi célpont Irán

“A nemes perzsa nép megszabadulhat zsarnokaitól, ennek napja előbb eljöhet mint ahogy azt sokan várják” – mondta angol nyelvű beszédében Izrael miniszterelnöke, aki a leghosszabb ideje tölti be ezt a posztot. A 75 éves miniszterelnök úgy gondolja, hogy egyedülálló alkalma kínálkozik arra, hogy átformálja a Közel Keletet, és ezzel hosszú távra garantálja Izrael biztonságát. Washingtonban másképp gondolják: attól tartanak, hogy Izrael “korlátozott hadművelete” éppúgy elhúzódhat mint Putyin katonai akciója Ukrajnában. Biden kifejzetten lebeszélte Netanjahut a Libanon elleni támadásról. Az amerikai hadügyminiszter csapatokat helyezett készültségbe, hogy a Közel Keletre küldje őket.

Mit akar elérni Netanjahu Libanonban?

“Döntő csapást kíván bevinni a Hezbollah síita milíciának Dél Libanonban”

– mondta egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú izraeli tiszt a brüsszeli Politiconak.

Netanjahu azt akarja elérni, hogy “a korlátozott hadművelet” elűzze a Hezbollah milicistáit a Litani folyón túlra, ez 29 kilométeres hátrálást jelentene a határon túl. A 2006-os fegyverszünet ezt írta elő, de a Hezbollah ezt megszegte, és közvetlenül a határ közeléből lőtt ki rakétákat Izrael északi területeire, melyek egy részét emiatt ki kellett üríteni.”

Netanjahu végső célja az, hogy

“a Hezbollah sohase legyen olyan erős mint eddig vagyis ne legyen képes komolyan fenyegetni Izraelt”

– hangsúlyozta a magát megnevezni nemkívánó magasrangú izraeli tiszt.

Naszrallah sejk megölése jelentősen növelte Netanjahu presztízsét, a miniszterelnök ezért is mondott nemet amikor Biden elnök megpróbálta lebeszélni a Libanon elleni hadműveletről. A Moszad arra ösztönzi a miniszterelnököt, hogy folytassa a hadműveletet a Hezbollah ellen Libanon területén. A Moszad egyik ex vezetője, Tamir Pardo kijelentette:

”nem szabad kihagyni ezt az egyedülálló alkalmat amikor a Hezbollah vezérkarát sikerült megsemmisíteni, és ezért a terrorista szervezet nem képes a kezdeményezésre.”

Az izraeli hadsereg azt akarja elérni, hogy a Hezbollah ne jelentsen olyan fenyegetést mint korábban:

”Szerény véleményem szerint a Hezbollah már sohasem lesz olyan mint a hadjárat előtt volt”

– hangsúlyozta a Moszad egykori vezetője.

Izrael tárgyal, de felkészül a háborúra

FüHü

-

2024-08-10

0

Miközben Izrael Irán támadására készül – vadászgépek üzemanyaggal való ellátásával, légvédelmi ütegek elhelyezésével és Washingtonnal való koordinációval az amerikai katonai eszközök elhelyezésében – egyre nagyobb az aggodalom az egyik legkritikusabb védelmi vonalával kapcsolatban: az amerikaiak vezette arab koalícióval, amely segített meghiúsítani az utolsó iráni támadást.

Az egykor titkos szövetség, amely magában foglalta Jordániát, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, április 13-án éjjel robbant be a nyilvánosság elé, amikor segített Izraelnek az Iránból indított több mint 300 drón és rakéta 99 százalékának elfogásában – ez volt az első ilyen jellegű közvetlen csapás Teherán részéről a zsidó állammal folytatott több évtizedes árnyékháború után.

Izrael katonai vezetője akkor dicsérte az együttműködést, mint amely kikövezi az utat „az együttműködés új lehetőségeihez a Közel-Keleten”.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint ez „erős üzenetet küld arról, hogy Izrael hol van a régióban, szemben azzal, hogy Irán hol van a régióban”.

Négy hónappal később, amikor Irán megfogadta, hogy erőteljesen válaszol a Hamász vezetője, Ismail Haniyeh meggyilkolására a saját háza táján, Izrael regionálisan elszigeteltebb, ami katonai elemzők szerint sebezhetőbbé teheti az országot.

Attól is tartanak, hogy Izrael légvédelmi rendszerei még amerikai támogatással sem lesznek képesek teljes mértékben elhárítani egy hatalmas, összehangolt támadást.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök Washington nyomása és saját katonai vezetőinek felhívásai ellenére sem volt hajlandó beleegyezni a tűzszünetbe és a túszok szabadon bocsátásába Gázában. Haniyeh – a Hamász főtárgyalójának – meggyilkolása feldühítette az amerikai tisztviselőket és az arab vezetőket, akik úgy vélték, hogy a tárgyalások kritikus szakaszban vannak. Bár Izrael sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta szerepét a merényletben, közvetlenül utána közölte az amerikai tisztviselőkkel, hogy ő a felelős.

Az arab országok még áprilisban is elbagatellizálták szerepüket az iráni támadás elhárításában, félve a teheráni megtorlástól, és nem akarták, hogy Izrael támogatójának tűnjenek a gázai háború emberáldozatai miatti széles körű közfelháborodás idején. Ezek az aggodalmak most még hangsúlyosabbak, és

az arab államok igyekeztek nyilvánosan elhatárolódni az erőszak következő fordulójában való részvételtől.

Jordánia és Szaúd-Arábia kijelentették, hogy nem akarják, hogy légterüket harci övezetté alakítsák át. Egyiptom kijelentette, hogy „nem vesz részt egy olyan katonai tengelyben, amely részt venne egy iráni támadás visszaverésében”.

Az ilyen nyilvános nyilatkozatok „nagyon zavaróak” egy magas rangú izraeli politikus szerint, aki segített a regionális koalíció felépítésében, névtelenséget kérve beszélt az érzékeny biztonsági kérdésekről. Míg a rakétahatótávolságú arab államok azt akarják, hogy Iránt megfékezzék, a kötelékek, amelyek összekötik őket Izraellel, kényesek, és eddig csak egyszer tesztelték őket nagy léptékben.

A totális háború lehetőségével szembesülve „Izrael teljesen egyedül működik,”

– ismerte el.

„Nagyon, nagyon keményen dolgozunk, intenzív diplomáciával, hogy megpróbáljuk elkerülni az eszkalációt,” – mondta Kirby szerdán újságíróknak, hozzátéve, hogy Joe Biden elnök „további katonai erőforrásokat rendelt el a régióba annak biztosítása érdekében, hogy Izrael támadása esetén az Egyesült Államok képes legyen a védelmére kelni”.

Irán áprilisi támadása, amelyet egy damaszkuszi diplomáciai létesítmény közelében végrehajtott izraeli csapás után indítottak, jól megkoreografált volt, értékes időt adva Izraelnek és szövetségeseinek a felkészülésre.

A tisztviselők úgy vélik, hogy a támadás ezúttal hirtelenebb, nagyobb léptékű és hosszabb lehet – valószínűleg több napig tarthat több óra helyett. Ez egy koordinált akadály is lehet több irányból, amelyben iráni megbízottak vesznek részt Irakban, Jemenben, Szíriában és Libanonban.

Az elmúlt 10 hónapban a libanoni Hezbollah militánsok alacsonyan repülő, nagy sebességű robbanó drónokat használtak, hogy katonai létesítményeket és magánházakat találjanak el Izraelben – elkerülve az ország magasztalt légvédelmi rendszereit, amelyeket arra terveztek, hogy azonosítsák és elfogják a hagyományosabb rakétákat, amelyek nagyobb magasságban és lineáris repülési útvonalak mentén repülnek. Az ilyen drónok jelentős veszélyt jelenthetnek, ha nagy számban szabadulnak el, fegyverszakértők szerint.

„A válaszunk jön, és erős, hatásos és hatékony lesz,”

– mondta Hasan Nasrallah, a Hezbollah vezetője egy szerdai beszédében.

A csoport nagyobb hatótávolságú lőszereket is használhat, amelyekről azt állítja, hogy a birtokukban vannak, de soha nem mutatták be nyilvánosan. Egy ilyen támadás visszaverése valószínűleg nagy áldozatokat követelne Izraeltől: a Vaskupola elfogások körülbelül 30 000 dollárba kerülnek elfogásonként;

a ballisztikus rakéták lelövésére tervezett Arrow 3 becslések szerint elfogásonként 3 millió dollárba kerül.

Izrael úgy értékeli, hogy a Hezbollah indítja a támadást, potenciálisan Tel-Aviv felé lőve és irányított rakétákat használva, mondta Yoel Guzansky, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács korábbi tisztviselője, aki jelenleg a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének vezető kutatója.

A legrosszabb forgatókönyv szerinte egy többfrontos támadás lenne más iráni megbízottak részéről, amelynek célja, hogy „megkérdőjelezze Izrael védelmi rendszereinek határait, amelyeket túlterhelhetnek… és amelyek, amint áprilisban láthattuk, a stratégiai mélység érdekében a regionális koalícióra támaszkodnak.”

Guzansky elmondta, hogy

Izrael közölte a Hezbollahhal és Iránnal, hogy a polgári lakosság központjainak eltalálása vörös vonal lenne, és erőteljes választ váltana ki.

„Ha a Hezbollah folytatja agresszióját, Izrael harcolni fog ellene, minden erejével,” figyelmeztetett Yoav Gallant védelmi miniszter arab nyelvű üzenetében, amelyet csütörtökön tettek közzé az X-en.

„Aki a tűzzel játszik, pusztulásra számíthat.”

Izrael fontolóra vehet egy megelőző támadást Irán ellen, ha arra a következtetésre jut, hogy a támadás küszöbön áll, jelentette az izraeli média hétfőn, miután Netanjahu találkozott védelmi vezetőivel. „Ez olyasvalami, amit még nem értünk el, de a jövő még hátravan,” – mondta a magas rangú izraeli politikus.

Michael E. Kurilla tábornok, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának vezetője ezen a héten másodszor járt Izraelben, hogy megvitassa a katonai koordinációt. Az újonnan telepített amerikai eszközök közé tartozik egy F-22 Raptorokból álló század, haditengerészeti cirkálók és rombolók, valamint a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó és kísérő hajói, amelyek a Közel-Kelet felé tartanak, hogy helyettesítsenek egy másik hordozó csapásmérő csoportot, amely elhagyja a régiót.

„Az Egyesült Államok sokkal elfoglaltabb, mint áprilisban volt, de azzal is tisztában van, hogy egy regionális háború hatással lesz a gazdaságra, és érdekük, hogy megállítsák az eszkalációt,”

– mondta Israel Ziv, nyugalmazott vezérőrnagy, aki az Izraeli Védelmi Erők Műveleti Osztályának vezetőjeként szolgált.

Sürgette az izraeli vezetőket, hogy ne vegyék magától értetődőnek az amerikai támogatást: „Úgy gondolom, hogy Izrael hibát követhet el, amikor regionális háborúba kezd azzal a feltételezéssel, hogy eszközei mindig és minden mennyiségben rendelkezésre állnak.”

Azt is megjósolta, hogy Izrael nehézségekbe fog ütközni a regionális koalíció egyben tartása során, „mivel nem mindenki áll készen a Netanjahuval való együttműködésre”.

Abdullah Al-Junaid bahreini politikai elemző azt mondta, hogy a Perzsa-öböl államai továbbra is befektetnek az Izraellel való partnerségbe Irán megfékezése érdekében, de bármilyen hosszú távú szövetséghez előrelépésre van szükség az Izrael és a palesztinok közötti megoldás felé – amit Netanjahu és szélsőjobboldali szövetségesei nem voltak hajlandók figyelembe venni. Hajthatatlanságuk megakasztotta az Egyesült Államok által támogatott erőfeszítéseket, hogy kiterjesszék az Izrael és arab szomszédai, köztük Szaúd-Arábia közötti normalizálási megállapodásokat.

„Most mélyebbre kell ásnunk, és meg kell találnunk a Közel-Kelet 2.0-t” – mondta.

„A mostani alternatíva nem fenntartható.”

A két háború miatt csúcson az olajár

Polonius

-

2024-04-05

0

Háború dúl Ukrajnában és a gázai övezetben, emiatt magas olajár várható az egész év során, mert senki sem látja a konfliktusok végét. Az OPEC+ szerdán úgy döntött, hogy visszafogja a kitermelést a magasabb ár reményében.

89 dollár fölé emelkedett a Brent olaj hordónkénti ára, október óta sosem volt ennyire magasan. Októberben indult meg a Hamász terrortámadása Izrael ellen, nemsokára megkezdődött az izraeli válaszcsapás, melynek azóta sincsen vége. Irán, a világ egyik nagy olajtermelője háborúval fenyegeti Izraelt, amely a forradalmi gárda két tábornokát is megölte Szíriában. A Közel Kelet a világ egyik legnagyobb olaj szállítója, bármilyen konfliktus emeli az nyersanyag árát.

A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint a mostani rekord nem a Közel Kelet miatt következett be elsősorban hanem azért, mert

ukrán drónok eltalálták Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítóját Asztrahanyban.

Ez az olajfinomító 340 ezer hordó olaj feldolgozására képes naponta tehát nagyon jelentős az orosz gazdaság számára. Az oroszok először cáfolták a találat hírét, majd azt közölték: a kár nem jelentős. A benzin és dízel tartalékok továbbra is magas szinten állnak – siettek tudatni Moszkvában, ahol mind nagyobb aggodalmat okoz, hogy az ukránok immár az Oroszország számára létfontosságú olaj és földgáz infrastruktúrát támadják távol a két állam határától. Korábban az orosz hadsereg rombolta Ukrajna infrastruktúráját, hogy gyengítse az ellenállást, de most az ukránok is áttértek erre.

Mi lesz a világ olajellátásával?

Oroszország a világ három legfontosabb olaj termelője közé tartozik Szaúd Arábiával és az Egyesült Államokkal együtt. A háborúban álló állam legfőbb exportbevétele az olajexport, melyet szankciók sújtanak ugyan, de Indián és más országokon keresztül mégiscsak elérik a világpiacot. Ha viszont az ukrán hadseregnek a nyugati technika segítségével sikerülne érzékeny csapást mérnie az orosz olajiparra, akkor gondok jöhetnek a világ olajellátásában – mutatnak rá szakértők. Még az Egyesült Államok is megérezheti a hatást:

”ha tartósan csökken az orosz olaj export, akkor ez az Egyesült Államok olajkészletére is hatással lehet ebben a hónapban sőt azután is”

– nyilatkozta a Reutersnek Jim Ritterbusch, a Ritterbusch és társai cég elnöke.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a levegőben lóg egy iráni válaszcsapás Izraellel szemben.

“Irán támogatja a Hamászt, de eddig közvetlenül nem vett részt a konfliktusban. Ha ez megtörténik, akkor a háború már az egész Közel Keletet érintheti. Ez pedig hatással lehet a globális olaj ellátásra” – mondja Tamás Varga, a PVM olajkereskedője.

“Bár folyik valamiféle diplomáciai aktivitás, de fennáll a veszélye annak, hogy Irán ezúttal közvetlenül is beavatkozik a gázai konfliktusba” – mutat rá Bob Yawger, a Mizuho energia részlegének igazgatója.

Az USA nyersolaj készlete 2,3 millió hordóval csökkent a múlt héten.

Közben a kereslet nő mind Kínában, ahol féléves szünet után indult be az ipar, mind pedig az Egyesült Államokban, ahol másfél év után most először jelentettek dinamikus növekedést a feldolgozó iparban.

Az OPEC+ továbbra is visszafogja a termelést

Szerdán a közel-keleti olajexportőrök és Oroszország valamint néhány más kőolajszállító állam olaj miniszterei úgy döntöttek, hogy a félév végéig fenntartják az olaj kitermelés visszafogását noha a Brent hordónkénti ára immár alulról súrolja a 90 dollárt – jelentette a Bloomberg.

A tanácskozás után Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az orosz olajipar vezetője közölte: betartják az OPEC+ döntését az olaj kitermelés visszafogásáról. Oroszország a múlt hónapban tudatta a világgal: a második félév során további 471 ezer hordóval csökkenti olajkitermelését. Oroszországnak ugyan a háború miatt óriási szüksége van az olaj export bevételekre, de Moszkvában úgy gondolják, hogy a magasabb árakkal kompenzálni tudják a mennyiségi veszteséget.

Novak miniszterelnök-helyettes megerősítette a Reuters korábbi becslését, mely szerint júniusban napi 9 millió hordó lesz az orosz olajtermelés, amely februárban még 9,5 millió hordó volt.

A legtöbb amerikai ellenzi Joe Biden amerikai elnöknek az izraeli-Hamász háború kezelését

FüHü

-

2023-12-19

0

A legtöbb amerikai ellenzi Joe Biden amerikai elnöknek az izraeli-Hamász háború kezelését

A New York Times/Siena College közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 57%-a helyteleníti, 33%-a helyesli, a többiek pedig nem tudták.

A közvélemény-kutatás a fiatalabb és az idősebb szavazók között is megosztottságot mutat. A közvélemény-kutatás szerint a 18 és 29 év közöttiek közel háromnegyede rosszallja Biden konfliktuskezelési módját.

Egy ma közzétett közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a legtöbb amerikai ellenzi Joe Biden amerikai elnöknek az izraeli-Hamász háború kezelését. A New York Times/Siena College közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 57%-a helyteleníti, 33%-a helyesli, a többiek pedig nem tudták.

Az amerikaiak megosztottak abban is, hogy Bidennek milyen irányt kellene követnie. Mintegy 44 százalék szerint Izraelnek véget kellene vetnie katonai hadjáratának; míg 39 százalék szerint Izraelnek tovább kellene lépnie.

A szavazók 48 százaléka úgy véli, hogy Izrael nem tesz elegendő óvintézkedést a gázai polgári áldozatok elkerülésére.

A közvélemény-kutatás azt is kimutatta, hogy a megkérdezettek 48 százaléka úgy gondolja, hogy Donald Trump volt elnök, Biden valószínű kihívója a következő évi választásokon, jobban kezelné az izraeli-Hamász konfliktust. Csak 38%-uk hiszi, hogy Biden jobb munkát fog végezni.

IDF Gáza déli részén: Merre tart az Izrael-Hamász háború?

FüHü

-

2023-12-04

0

IDF Gáza déli részén: Merre tart az Izrael-Hamász háború?

Gáza északi részétől délig, Libanonig, alagutakig és rakétákig. Mik Izrael következő lépései – ezt a kérdést teszi fel a Jerusalem Post.

Izrael megközelítőleg 50 napig vívott háborút a Hamász és a Hezbollah ellen, körülbelül egy hét szünetet tartott. Most visszatért a konfliktus közepes szintjére.
Mit hozhat a déli bevonulás a háború pályájára, ívére és a térség jövőjére?
A Gázai övezet északi részén az IDF november közepére átvette az irányítást a legtöbb területen.

Mi történik Gáza északi és déli részén?

Volt néhány hetes időszak, amely alatt az IDF ott folytatta, bár lassabb ütemben, Jabaliában és Zeitounban, elkerülve Shejaiát, hogy teret hagyjon a túsztárgyalásoknak.

Valójában az ideiglenes tűzszünet idején túszokat vittek vissza Izraelbe Shejaiából. Úgy tűnik, hogy újabb szünet hiányában az IDF szándéka az, hogy lassan szétszedje a Hamász terrorista erők apró maradványait azokon az északi negyedekben, amelyek még mindig megmaradtak.
Szinte semmi stratégiai jelentőségű nem történt a harcok újraindulása napjaiban péntek óta. Az IDF légicsapásokat és tüzérségi lövedékeket hajtott végre Khan Yunis környéki területeken – ahová esetleg behatolhat –, de nagyszámú erőt nem küldött át déli területekre.

Úgy tűnik, hogy az IDF csak akkor fogja ténylegesen áthelyezni erőit Délre, ha a kormány elvesztette a reményt egy rövid távú további szünetre, amely újabb túszokszabadon engedését eredményezheti.
Amint bejut a délre, a kormány és a katonaság ismét fej-fej mellett fog menni, és választaniuk kell a Hamasz további legyőzése – a terrorcsoport legfelsőbb vezetése után – és újabb túszok megmentése között.

Izraelnek eddig sikerült lelassítania az inváziót, és lehetővé tette, hogy a Hamász legfelsőbb vezetése életben maradjon ahhoz, hogy egyidejűleg megőrizze ezt a két célt anélkül, hogy ténylegesen választania kellett volna közöttük.

Eddig 114 túszt küldtek vissza. De az, hogy a Hamász legfelsőbb vezetése és erői nagy része dél felé vonuljon vissza, csak egy kicsit tovább rúgta ezt a nagyon nehéz döntést.

Háború az alagutakban

Bár az IDF vasárnap 800 alagút aknát támadott meg, ezek csak egy alagút darabjai, nem közelítik meg az egészet, így az alagútháború hosszú ideig eltart. Megsemmisítésük érdekében a speciális Yahalomnak és más mérnöki egységeknek gondosan fel kell térképezniük az alagút minden részét, ami időbe telik.

Ha az IDF már hetekkel ezelőtt átvette volna az irányítást Gáza északi részének legalább 80%-a felett, akkor lehet, hogy eddig csak az északi alagutak 20%-át, vagy még kevesebbet semmisítette meg anélkül, hogy sokat tett volna a déli gázai alagutak ellen.

Libanonban az IDF és a kormány elhalasztotta a nehéz döntést arról, milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy helyreállítsa az észak-izraeli lakosok biztonságát ahhoz, hogy a Hezbollah inváziójától való félelem nélkül visszatérhessenek otthonaikba. Sok szakértő legalábbis arra szólította fel az IDF-et, hogy biztosítsa a Hezbollah Radwan különleges erőinek kiszorítását az izraeli határtól, és biztonsági övezetet hozzanak létre a határ mentén.

Hogyan fogja ezt elérni az IDF?

Kisebb volumenű invázió Dél-Libanonba? Vagy reméli, hogy harmadik feleken keresztül megállapodást köthet a Hezbollah-hal, hogy önkéntesen távol tartsa csapatait? És ha a Hezbollah aláír egy ilyen megállapodást, és az aláírásától számított hat hónapon belül megszegi, mit fog tenni az IDF?

Bármit is tesz az IDF a Hezbollah visszaszorítása érdekében, magában hordozza a 150 000 rakétát és aknavetőt, valamint jelentős számú precíziós rakétát birtokló terrorista csoport elleni általános háború kockázatát.

A semmittevés elhatározása azt a forgatókönyvet kockáztatja, amelyben az északi lakosok megtagadják a visszatérést, megzavarva életüket, miközben spirituálisan és filozófiailag veszélyeztetik az alapvető cionista alapfeltevést, vagyis a biztonságot Izrael határain belül. A Hamász veresége vagy a Hezbollah-val kapcsolatos stratégiai döntések előtt az izraeli állampolgárok először tudni akarják, mikor tud a katonaság legalább véget vetni az otthonaik elleni rakétatámadásoknak.
Ha Izrael a lehető leggyorsabban meg akarta volna szüntetni a rakétatűzet, akkor már régen, de legalábbis közvetlenül a pénteki tűzszünet lejárta után megszállta volna a Délt,
és ezt egyszerre több pontról tette volna meg. Csak Gáza fennmaradó részei feletti irányítás átvételére irányuló gyors és átfogó lépések vetik fel a déli rakétafenyegetést, és csak olyan lépések vetnek véget a rakétatámadásoknak északon, amelyek jobban elriasztják a Hezbollahot, mint amit Izrael eddig tett.

Macron: tíz évig is eltarthat a Hamász megsemmisítése

Polonius

-

2023-12-04

0

Macron: tíz évig is eltarthat a Hamász megsemmisítése

A francia elnök, aki Dubajban részt vett a környezetvédelmi világkonferencián, felszólította Izraelt, hogy tisztázza végre: mit akar valójában elérni a gázai övezetben? Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta a Hamász október hetediki terrortámadása után, hogy az arab terrorista szervezet teljes megsemmisítése a cél a gázai övezetben.

Emmanuel Macron némi iróniával arra utalt, hogy A Hamász megsemmisítéséhez legkevesebb tíz év kellene, Izraelnek reálisabb nemzetbiztonsági tervet kellene bemutatnia a világ előtt. A New York Times tudósítója úgy értesült, hogy szélsőjobboldali szövetségei nyomás alatt tartják a miniszterelnököt Izraelben: a tűzszünet idején azzal fenyegettek, hogy megpuccsolják Benjamin Netanjahut, ha nem kezdi újra a háborút a Hamász ellen. A tűzszünetnek vége is lett, és újra heves harcokat jelentettek a gázai övezetből, ahol mind több a polgári halott. Mi Benjamin Netanjahu mesterterve?

Gyilkolják meg a Hamász vezért, aki elrendelte a terrortámadást!

Jahja Szinvar egyszemélyben döntött a brutális terrorakcióról – ezt állítják a Hamász mérsékeltebb vezetői, akik állítólag csak katonai támadást akartak, és nem terveztek tömeges túsz ejtést, és a polgári lakosság szisztematikus legyilkolását. A New York Times értesülései szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök kiadta az utasítást a hadsereg elit kommandójának, hogy vadásszák le Jahja Szinvart. A miniszterelnök fiatal korában maga is ebben az elit kommandóban szolgált, bátyja Joszi Netanjahu pedig ennek élén vezette a túszszabadító akciót Ugandában, ahol a sikeres kommandós művelet végén meghalt a repülőtéren Entebbe-ben. Most Benjamin Netanjahu abban bízik, hogy a Hamász vezér levadászása megnyugtatja szélsőjobboldali szövetségeseit, akik beletörődnek abba, hogy ismét tűzszünet jöjjön létre Izrael és a Hamász között.

Ezt szorgalmazta Tony Blinken amerikai külügyminiszter is Izraelben. Az amerikai diplomácia vezetője felszólította a török elnököt, hogy szakítsa meg kapcsolatait a Hamász-szal, de Erdogan elnök elutasította az amerikai kérést.

Törökország az egyetlen NATO tagállam, amelynek kapcsolatai vannak a Hamász-szal, melyet az észak-atlanti szövetség többi tagállama terrorista szervezetnek tart.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök népszerűsége a mélyponton Izraelben, ahol a közvélemény nem bocsátja meg neki, hogy az országot felkészületlenül érte a Hamász terrortámadása október hetedikén. A háború viszont népszerű Izraelben, ahol a többség példát akar statuálni a Hamász-szal szemben. Macron francia elnök viszont arra figyelmeztette Izraelt, hogy a példastatuálás nem biztos, hogy erősíti Izrael helyzetét, mert a nemzetbiztonság valamiféle megegyezés alapján jöhet létre a palesztinokkal. Minél tovább tart a háború, a megegyezés lehetősége annál inkább csökken, ezért egy újabb tűzszünet lenne kívánatos Izrael és a Hamász között – hangsúlyozta a francia elnök.

Megállapodás

FüHü

-

2023-11-22

0

Egy keddi jelentés szerint Izrael megállapodott a Hamász kötendő, tűzszünetről. minden napján hat órára leállítják az izraeli UAV-kat a gázai légtérben, cserébe a Hamász fogságában lévő túszok egy részét kiszabadítják – írja a Jpost.

Becslések szerint a kiszabadítottak száma elérheti a 70-80 nőt és gyermeket, ha a Hamász megtalálja a túszokat, mivel azt állították, hogy nem ismerik a túszokat.

A feltétel végrehajtásával egy izraeli tisztviselő foglalkozott, aki az IDF és a Shin Bet nyilatkozataira hivatkozva kijelentette, hogy még a tűzszünet napjaiban is rendelkeznek hírszerzési képességgel.

„Nem leszünk vakok, és tudni fogjuk, mi történik a földön”

– mondta a tisztviselő.

A kormánynak jóváhagyásra benyújtandó, a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás magában foglalja 50 izraeli gyermek és nő szabadon bocsátását a négynapos tűzszünet alatt, valamint annak lehetőségét, hogy meghosszabbítsák, ha a Hamász további nőket és gyerekeket talál, és naponta tízet kiszabadítanak. a tűzszünet minden további napján.

A kiszabadított túszok száma elérheti a 80-at.

A túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodást az IDF, a Shin Bet és a Moszad támogatja, és magában foglalja mintegy 140 biztonsági fogoly kiszabadítását az izraeli börtönökből. A tisztviselő szerint Izrael ragaszkodott ahhoz, hogy a gyilkosságért elítélt foglyokat ne vegyék fel a szabadon bocsátottak listájára. A vázlatban az is szerepel, hogy a tűzszünet napjaiban Izrael több üzemanyagot enged be a Gázai övezetbe – azonban a tisztségviselő egyértelművé tette, hogy ez egy olyan könnyítés, amely csak a tűzszünet idejére tart majd.

Hamász kontra Irán

ki

-

2023-11-16

0

“Nem tájékoztattatok minket az október hetediki támadásról Izrael ellen, ezért mi nem lépünk be a háborúba, hogy segítsünk nektek. Ne is kérjetek erre, és hallgattassátok el azokat a hangokat a Hamászban, amelyek háborúra szólítják fel a Hezbollahot és Iránt Izrael ellen!”

– ezeket a kemény szavakat Ali Khamenei Irán vallási vezetője intézte Iszmail Hanije Hamász vezetőhöz korábban Teheránban. A vallási vezető magasrangú munkatársai, akik nem kívánták megnevezni magukat, most erről tájékoztatták a Reuters hírügynökséget.

Korábban ezzel kapcsolatban a CIA értesülései voltak irányadóak, és ezek szerint Irán, a Hezbollah és a Hamász magasrangú képviselői Bejrútban egyeztettek azelőtt, hogy a palesztin terror szervezet megindította támadását Izrael ellen október hetedikén. A CIA ehhez még azt is hozzátette, hogy az orosz hírszerzés megszerezte ezt az információt, de nem továbbította Izraelbe. Putyin viszont nem sokkal a terrortámadás után meghívta a Hamász küldöttségét Moszkvába. Bár ő állítólag nem találkozott velük, de közel-keleti tanácsadója, Bogdanov órákig tárgyalt a Hamász delegációval. A moszkvai tárgyalásokba később bekapcsolódott az iráni külügyminiszter is.

Az USA közel-keleti diplomáciája

Washington rövid és korlátozott háborút akar a gázai övezetben: erre ösztönzi Izraelt, és erre figyelmeztette Iránt. Nemrég Szaúd Arábiában Irán is részt vett azon a tanácskozáson, melyen a Közel Kelet muzulmán államai tisztázni próbálták álláspontjukat a gázai konfliktussal kapcsolatban. Bár szavakban kiálltak a palesztinok támogatása mellett, de a színfalak mögött határozottan elítélték a Hamász terror támadását, és jelezték: semmiképp sem kívánják a háború kiterjesztését. Izrael ennek ismeretében nyomul előre olyan merészen a gázai övezetben, mert tudja: a Hamász nem számíthat a muzulmán államok támogatására. Ali Khamenei iráni vallási vezető kerek-perec megmondta a Hamász vezérének, hogy szó sem lehet semmilyen fegyveres támogatásról.

Amennyiben hitelt lehet adni az iráni vallási vezető szavainak, akkor az egész világ megkönnyebbülhet hiszen a Hamász vezére azt kérte Irántól, hogy zárja le a hormuzi szorost, amelyen keresztül a közel-keleti olaj eléri a világpiacot. Az USA viszont arra figyelmeztette Iránt, hogy ezt casus bellinek tekintheti. Ez magyarázhatja az iráni vallási vezető elhatárolódását a Hamász háborús elképzeléseitől.

Izraelnek 600 millió dollárba kerül minden héten a háború

Polonius

-

2023-11-12

0

Izraelnek 600 millió dollárba kerül minden héten a háború

Az izraeli Nemzeti Bank hivatalos becslése szerint heti 600 millió dollárjába kerül a gázai hadművelet. Ezért is törekszik arra a hadsereg, hogy megszüntesse a rakétatámadásokat Izrael ellen hiszen azok nemcsak az emberek életét veszélyeztetik, de meggyengítik az ország gazdaságát is.

“Két célunk van: kiszabadítani a gázai övezetben fogvatartott túszokat és megszüntetni a rakéta támadásokat Izrael ellen, hogy a polgári társadalom normálisan működhessen. Tudjuk, hogy ez nem olyan háború mint a korábbiak, amelyek viszonylag hamar véget értek. Ez a háború sokáig tart majd” – mondta a Knesszetben Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter. A gazdaság normális működését természetesen nemcsak a rakétatámadások akadályozzák, de az is, hogy Izrael mozgósított 300 ezer tartalékos katonát. A kis országban ez nagyon sok. Ráadásul sok iskola is zárva tart a háború miatt, és ez alaposan megnehezíti a szülők dolgát – írja a francia közszolgálati RFI tudósítója Tel Avivból.

Az izraeli egységkormány felkészült arra, hogy a gazdaságnak extra támogatás kell a háborús helyzetben: a parlament már a Hamász október hetediki terrortámadása után egy nappal megszavazott egy 4 milliárd dollár értékű támogatási csomagot.

Ebből elsősorban a vállalatok részesülhetnek, de ebből az alapból fizetik azokat a munkavállalókat is, akik a háború miatt technikai munkanélküliség áldozataivá váltak. Az a 18 ezer palesztin munkavállaló, aki a gázai övezetből járt át dolgozni Izraelbe nem kap ebből a pénzből, mert az ő munkaviszonyukat azonnali hatállyal megszüntették a terrortámadás után. Kiderült ugyanis, hogy közöttük voltak a Hamász kémei is, akik információkkal látták el a terrorista támadókat.

Nyomor a gázai övezetben

A 2,3 milliós lakosság 26,7%-a számított szegénynek a háború kezdete előtt az ENSZ jelentése szerint, most ez az arány valamivel több mint egy hónappal az izraeli válaszcsapás megindulása után, felment 31,9%-ra. Ez azt jelenti, hogy a háború egy hónap alatt 285 ezerrel növelte a szegények számát a gázai övezetben. Ha még egy hasonló hónap következik, akkor ez a növekedés 660 ezer lesz- jósolja az ENSZ jelentése.

Közben kiderült: a Hamász három legfontosabb vezetője, akik Katarban él, dollár milliárdosok: 3-3 milliárd dolláros vagyona van Musza Abu Marzuknak, Kaled Masalnak és Iszmail Hanijehnek – írta meg a londoni Daily Mail az izraeli nagykövetség információira hivatkozva. Iszmail Hanijehnek, az első számú politikai vezetőnek négy felesége és tizenhárom gyereke van, akik Katarban illetve Törökországban élnek.

Hanijeh két fia is szépen gazdagodik: Maaz a gázai övezet ingatlan királya. Ő a török Riviérán tölti az időt szőke szláv prostituáltak társaságában. Testvére, Abdel Szalam lebukott, mert meglopta a Hamászt, amelynek ő a sport nagykövete. Az i24 portál a Hanijeh család összvagyonát 5 milliárd dollárra becsüli.

Az USA pénzügyminisztériuma 2022-ben szankcióval sújtotta a Hamászt, amelyről megállapította, hogy a terrorista szervezet egész vállalat birodalmat birtokol Algériában, az Egyesült Arab Emírségben, Szaúd Arábiában, Szudánban és Törökországban.

New York Times: minél előbb bukik meg Netanjahu annál jobb

ki

-

2023-11-12

0

New York Times: minél előbb bukik meg Netanjahu annál jobb

A befolyásos liberális lap közel-keleti szakértője, Thomas Friedman Izraelben járt, és megdöbbent azon, amit ott tapasztalt. “Netanjahu vezetésével Izrael zsákutcába jutott.”

Thomas Friedman szerint Izraelnek egyszerre három kihívással kell most szembenéznie:
1/ a Hamász támadása
2/ a szövetségesek megtartása
3/ Netanjahu vezető szerepének vége

A legutolsó ponttal kapcsolatban Thomas Friedman azt írja, hogy

“Izrael történelmének legrosszabb vezetője Benjamin Netanjahu.”

Miért? Mert elveti a palesztin állam gondolatát, és ezzel közvetve erősítette eddig a Hamászt, hogy rámutathasson:

“Ezek a palesztinok terroristák, akik önálló állam működtetésére képtelenek lennének”.

Márpedig, hangsúlyozza Thomas Friedman: minden szövetséges azt várja el Izraeltől, hogy elfogadjon valamiféle palesztin államot. Nemcsak minden közel-keleti arab szövetséges várja ezt el Izraeltől, de az Egyesült Államok és az Európai Unió is. Netanjahu kormányának azonban olyan szélsőjobboldali miniszterei is vannak, akik tagadják a palesztin nép létét, és olyan javaslataik vannak mint például: “a gázai övezet lakói menjenek Írországba!” vagy “atomfegyverrel lehetne kifüstölni a Hamászt a gázai övezetből!” Netanjahu ugyan felfüggesztette szélsőséges miniszterét, de annak pártja továbbra is benne van a kormánykoalícióban.

Friedman konklúziója:

”Netanjahu továbbra is fölé helyezi szélsőjobboldali bázisának megtartását a nemzeti érdeknek.”

Mit üzen Netanjahu a nyugati világnak? “Segítsetek nekünk legyőzni a Hamászt a gázai övezetben miközben mi tovább bővítjük a zsidó telepek hálózatát Ciszjordániában, hogy annektáljuk a területet, ahol egy zsidó államot akarunk létrehozni.”

Ezért kell megbuktatni mielőbb Benjamin Netanjahut, aki Izrael kormányfői közül a leghosszabb ideig vezette az országot, de most teljes zsákutcába jutottak – írja Friedman.

“Izrael társadalma sokkal jobb mint a vezetője, kár, hogy egy háborúnak kellett ahhoz bekövetkeznie, hogy ez ki is derüljön”

– hangsúlyozza Thomas Friedman a New York Timesban.

Katar-CIA-Moszad hármas ügyködik a túszok kiszabadításán

Netanjahu álláspontja az, hogy szó sem lehet addig tűzszünetről ameddig a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat. Katar kormányfője közvetít, mert a Hamász vezéreinek jórésze ott él. Katar miniszterelnöke, aki rendszeresen egyeztet a Moszad és a CIA igazgatójával, akik Katarba utaztak, elmondta a Washington Postnak: problémát okoz, hogy néhány izraeli túsz nem a Hamász foglya hanem az Iszlám Dzsihád vagy más terrorista szervezet fogságában van. A Hamász álláspontja az, hogy előbb legyen tűzszünet, és utána szabadon engedik a túszokat, akikért cserébe bebörtönözött Hamász aktivistákat kérnek, akiket Izraelben terroristáknak tartanak, és emiatt el is ítéltek.

Túl sok a palesztin polgári áldozat

Erről beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a Hamász október hetediki terrortámadása óta háromszor is járt Izraelben illetve a környező országokban. Az USA rövid háborút akar, Izrael viszont hosszú tisztogató akcióra készül a gázai övezetben. Az amerikai diplomácia vezetője arra mutatott rá, hogy minél tovább húzódik a háború, annál nehezebb lesz valamiféle megegyezésre jutni a palesztinokkal és a mérsékelt arab államokkal. Csakhogy Netanjahu nem akar egyezségre jutni a palesztinokkal – hangsúlyozza Thomas Friedman a New York Timesban.

Az USA-nak már sokkal kevésbé fontos a Közel Kelet mint korábban

Az Egyesült Államok vetélytársai: Kína, az Európai Unió, Japán még mindig nagymértékben függenek a közel-keleti olaj és földgáz szállításoktól, de Washington már maga is energia exportőr. Benjamin Netanjahu és szélsőjobboldali szövetségesei ezt nem vették észre, és még mindig abban a tudatban élnek, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége Izrael mellett döntő fontosságú Washington számára.

Korábban épp Washington nyomására gyorsan véget értek a közel-keleti háborúk, mert a közel-keleti olaj és földgáz nélkülözhetlenné vált a világgazdaság számára.

Ma már ez egyre kevésbé van így, és húsz év múlva a Közel Kelet visszasüllyedhet abba a jelentéktelenségbe, ahol az olaj felfedezése előtti évszázadokban volt. A Jom Kippur háború 1973-ban kiváltotta az olajárrobbanást, mely megváltoztatta a világot a Közel Kelet javára. Ma az olajár visszaállt arra a szintre mint ahol a Hamász terrortámadása előtt volt. Persze a Világbank megjósolta, hogyha kiterjed a konfliktus a gázai övezeten túlra is, akkor egy hordó olaj ára felmehet 150 dollárra is, megdöntve a világcsúcsot. Benjamin Netanjahu kivételével senki sem akar hosszú háborút, de Izrael miniszterelnöke addig ülhet biztosan a székében amíg tart a háború. Utána viszont akár börtönbe is kerülhet, és 74 éves korban ez nem épp irigylésre méltó pályavég.

Címke: Izrael

Október hetedikén a Hamász terrortámadása meglepte Izraelt, és ez a súlyos hírszerzési hiba alaposan csökkentette az izraeli titkosszolgálatok presztízsét, amely addig a világ élvonalában volt.

Netanjahu Libanonba küld csapatokat, de az igazi célpont Irán

“a Hezbollah sohase legyen olyan erős mint eddig vagyis ne legyen képes komolyan fenyegetni Izraelt”

”Szerény véleményem szerint a Hezbollah már sohasem lesz olyan mint a hadjárat előtt volt”

Négy hónappal később, amikor Irán megfogadta, hogy erőteljesen válaszol a Hamász vezetője, Ismail Haniyeh meggyilkolására a saját háza táján, Izrael regionálisan elszigeteltebb, ami katonai elemzők szerint sebezhetőbbé teheti az országot.

Irán áprilisi támadása, amelyet egy damaszkuszi diplomáciai létesítmény közelében végrehajtott izraeli csapás után indítottak, jól megkoreografált volt, értékes időt adva Izraelnek és szövetségeseinek a felkészülésre.

a ballisztikus rakéták lelövésére tervezett Arrow 3 becslések szerint elfogásonként 3 millió dollárba kerül.

„Az Egyesült Államok sokkal elfoglaltabb, mint áprilisban volt, de azzal is tisztában van, hogy egy regionális háború hatással lesz a gazdaságra, és érdekük, hogy megállítsák az eszkalációt,”

Háború dúl Ukrajnában és a gázai övezetben, emiatt magas olajár várható az egész év során, mert senki sem látja a konfliktusok végét. Az OPEC+ szerdán úgy döntött, hogy visszafogja a kitermelést a magasabb ár reményében.

Mi lesz a világ olajellátásával?

Az OPEC+ továbbra is visszafogja a termelést

A New York Times/Siena College közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 57%-a helyteleníti, 33%-a helyesli, a többiek pedig nem tudták.

Gáza északi részétől délig, Libanonig, alagutakig és rakétákig. Mik Izrael következő lépései – ezt a kérdést teszi fel a Jerusalem Post.

Mi történik Gáza északi és déli részén?

Izraelnek eddig sikerült lelassítania az inváziót, és lehetővé tette, hogy a Hamász legfelsőbb vezetése életben maradjon ahhoz, hogy egyidejűleg megőrizze ezt a két célt anélkül, hogy ténylegesen választania kellett volna közöttük.

Háború az alagutakban

Ha az IDF már hetekkel ezelőtt átvette volna az irányítást Gáza északi részének legalább 80%-a felett, akkor lehet, hogy eddig csak az északi alagutak 20%-át, vagy még kevesebbet semmisítette meg anélkül, hogy sokat tett volna a déli gázai alagutak ellen.

Hogyan fogja ezt elérni az IDF?

Bármit is tesz az IDF a Hezbollah visszaszorítása érdekében, magában hordozza a 150 000 rakétát és aknavetőt, valamint jelentős számú precíziós rakétát birtokló terrorista csoport elleni általános háború kockázatát.

Gyilkolják meg a Hamász vezért, aki elrendelte a terrortámadást!

Törökország az egyetlen NATO tagállam, amelynek kapcsolatai vannak a Hamász-szal, melyet az észak-atlanti szövetség többi tagállama terrorista szervezetnek tart.

Egy keddi jelentés szerint Izrael megállapodott a Hamász kötendő, tűzszünetről. minden napján hat órára leállítják az izraeli UAV-kat a gázai légtérben, cserébe a Hamász fogságában lévő túszok egy részét kiszabadítják – írja a Jpost.

Az USA közel-keleti diplomáciája

Az izraeli egységkormány felkészült arra, hogy a gazdaságnak extra támogatás kell a háborús helyzetben: a parlament már a Hamász október hetediki terrortámadása után egy nappal megszavazott egy 4 milliárd dollár értékű támogatási csomagot.

Nyomor a gázai övezetben

A befolyásos liberális lap közel-keleti szakértője, Thomas Friedman Izraelben járt, és megdöbbent azon, amit ott tapasztalt. “Netanjahu vezetésével Izrael zsákutcába jutott.”

“Ezek a palesztinok terroristák, akik önálló állam működtetésére képtelenek lennének”.

Katar-CIA-Moszad hármas ügyködik a túszok kiszabadításán

Túl sok a palesztin polgári áldozat

Az USA-nak már sokkal kevésbé fontos a Közel Kelet mint korábban

Korábban épp Washington nyomására gyorsan véget értek a közel-keleti háborúk, mert a közel-keleti olaj és földgáz nélkülözhetlenné vált a világgazdaság számára.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA