Kezdőlap Címkék Hszi Csin-ping

Címke: Hszi Csin-ping

Kína figyelmeztette Putyint: atomfegyvert nem vethet be!

0

Az agyhalállal küszködő Biden elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy a határtól távoli orosz célpontokat is támadjon amerikai rakétákkal, mire Putyin az atom doktrína módosításával válaszolt.

Putyin szerint ilyen esetekben Oroszország bevethetne nukleáris fegyvereket is. Minthogy Oroszországnak több mint 5000 atombombája van, ezért az ilyen fenyegetést komolyan kell venni, de kérdés, hogy mennyire. Biden döntése miatt Putyin lépéskényszerbe került, ezért az újabb fenyegetés, de az orosz elnök valójában már Trumpra vár. Vele akar megállapodni Ukrajnáról. A megválasztott elnök le akarja zárni a háborút, hogy a figyelmét más, az USA számára fontosabb területekre fordítsa: a Közel Kelet illetve a Távol Kelet, mindenekelőtt Kína.

Peking parancsa Putyinnak: atombombát semmiképp sem!

Hszi Csin-ping elnök már többször figyelmeztette erre Putyint, de Trump győzelme után újra megtette, mert tudja, hogyha az orosz vezér ilyesmivel kacérkodik, az semmiképp sem lenne jó Kína és a világ számára. A megnyerhetetlen ukrajnai háború eddig inkább hasznot hajtott Kínának hiszen Moszkva végképp kiszolgáltatott helyzetbe került vele szemben. Ráadásul az USA-t lefoglalta Ukrajna és a Közel Kelet, nem jutott elég figyelem a Washingtonban elsőszámú stratégiai ellenfélnek tekintett Kínának.

Pekingben a külügy így reagált Putyin bejelentésére:

”A konfliktus minden résztvevőjének le kell higgadnia! Nem a háború eszkalációjára van szükség hanem épp ellenkezőleg deeszkalációra. Párbeszédre és konzultációkra van szükség, hogy csökkenjenek a stratégiai kockázatok”

– hangsúlyozta szerdán a pekingi külügyminisztérium szóvivője, aki hozzátette:

”Kína abban érdekelt, hogy politikai megoldás szülessen Ukrajnában.”

Milley tábornok, az USA fegyveres erőinek akkori vezérkari főnöke már 2023-ban megmondta az ukrán offenzíva összeomlása után, hogy “katonai megoldás nincs, a diplomatáknak kell megoldaniuk a válságot Ukrajnában.”

Biden kontra Trump a diplomáciában

A demokrata adminisztráció 2021-ben meghirdette: Kína és Oroszország az USA stratégiai ellenfele. Putyin Ukrajna elleni esztelen agressziója 2022 februárjában sokak szemében megerősítette a demokraták diplomáciai elképzelését, de a republikánus Kissinger nem fukarkodott a bírálatokkal: megismételte, hogy nem szabad egységes blokká formálni Kínát és Oroszországot. Ráadásul a demokraták ehhez még hozzácsapták Iránt és Észak Koreát is- ahogy ezt a washingtoni Külügyi Tanács emeritus elnöke, Haass a Project Syndicate oldalon meg is írta. Trump minden bizonnyal Kissinger vonalát követi, és egyenként tárgyal Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, és az iráni sőt talán újra az észak-koreai vezetéssel is. Trump abból indul ki, hogy Moszkva és Peking számára Washington legalább annyira fontos mint az egymáshoz fűződő viszony. Putyin szívesen csökkentené függését Kínától, Peking pedig sohasem tagadta: számára sokkal fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország, amely gazdasági törpe, és amelyről az ukrajnai háborúban az is kiderült: sem hadserege sem hírszerzése nem áll a helyzet magaslatán. Az orosz hadsereg fegyverzete elavult, a digitális fegyverkezésben Kína már réges-régen lehagyta őket.

Peking szemében Putyin: dead man walking

Az orosz diktátornak 2008-ban a Goldman Sachs szakértői csapata javaslatot készített az ország modernizálására. Kínai típusú reformokat javasoltak Putyinnak, aki elutasította a tervet. Meg is mondta, hogy miért:

”Ha a terv sikeres, akkor mi szükség lesz ránk szilovikokra/ fegyveres testületek/, akik jelenleg az országot irányítjuk?!”

Oroszország azóta a feudális államkapitalista rendszert építi újra, amely kommunista formájában egyszer már megbukott. Jurij Vlagyimirovics Andropov/ szovjet nagykövet Magyarországon 1956, KGB főnök 1965-1982, a Szovjetunió elnöke 1982-től haláláig 1984/ szakértői programot dolgoztak ki ennek megváltoztatására, ez a hibrid rendszer ma Putyin mesterterve. Nem kizárt, hogy Orbán Viktoré is. Pekingben azonban versenyképes rendszert akarnak, mert gazdaságilag és technológiailag akarják utolérni az Egyesült Államokat. Peking számára a katonai opció a lúzerek kalandja. Ezt bizonyítja Putyin ukrajnai ezer napja is, amely minimális eredményt hozott maximális áldozattal. Peking nem kívánja Putyint követni a zsákutcába …

Tisztelet

Hszi csin-ping látogatásáról Orbán Viktor azt nyilatkozta a kínai TV-nek, hogy:

„Közös bennünk az is, hogy mi nem akarjuk megmondani másoknak, hogyan éljék az életüket, elfogadjuk a kulturális különbségeket és ezt várjuk mástól is. A kínaiak ebben a tiszteletben példát mutatnak másoknak is”

Mint azt a Főnöktől tudjuk, benne és Hsziben az is közös még, hogy mind a ketten Keletről jönnek (Hszi tényleg, Orbán meg kulturálisan, mivel kipcsák vérből már egy negyed csepp sincs egyik magyarban sem), és mind a ketten faluról. Így aztán keletiként könnyen megegyeznek, hogy az abszolút teljhatalmat illetően nincsen abban semmi rossz (azt csak a hülye, szőrözős, nyugati demokraták szajkózzák), a falusi származás révén meg nincs köztük népi-urbánus ellentét, ami hülye vitákra ingerelné a feleket. Főleg az urbánusok részéről (átkozott liberális banda! Lásd: például Budapest).

Szóval hasonlítanak. „Egy brancs maguk”, mondanák az aktuális börtönőrök itt is, meg Kínában is, ha nem létezne az a teljhatalom se itt se ott.

Orbán meg Hszi a munka alapú meg a tudás alapú társadalmak elosztását illetően is nagyon egyetértenek, amennyiben Kínában az utóbbi működik, nálunk meg az előbbi. Ez a tökéletes összedolgozás kulcsa, ők tudás alapúan kitalálják otthon, hogy az akkumulátort hogyan kell gyártani, aztán idehozzák nekünk a gyárat, mi meg a két dolgos kezünkkel úgy megépítjük nekik azt a nyomorult akkut, mint a sicc. Munkaalapúan, természetesen.

Jó ez így. Na, talán az okozhat némi zavart, hogy ez az együttműködés nem segíti Orbán régi álmának, az oligarchikus jellegű, hatékony, magyar tőkésosztálynak a kiépítését, mert a hazai tőkésosztály előbb-utóbb csak kínaiakból fog állni. Az oligarchikus jellegű, hatékony magyar tőkésosztály kiépítésének érdekében 14 éve megkezdett kísérlet hazánkban még ma is folyik. Ezen tőkésosztály Orbán haverjaiból és családtagjaiból áll, jellemzője, hogy csak itthon hatékony, amennyiben minden államilag finanszírozott, vagy EU pénzt is tartalmazó pályázatot elnyer, amellett persze a Magyar Állam által kiírt koncessziókat is, külföldön viszont a környező országok kisebb focicsapatainak szponzorálásán túlmenően sokra nem jutott. Az meg sajnos inkább viszi a pénzt, mint hozza, a fene vigye el! Hátránya még ezen hazai oligarcha tömörülésnek, hogy most már túl nagyok, és állami megbízásokkal kell állandóan etetni őket, nehogy összedűljenek.

Ezen túlmenően az is kellemetlen még, hogy a hasznot ezek a szemetek nem hagyják itt nekünk, hanem kitalicskázzák az országból… illetve bocs, az „ezek a szemetek” kifejezés kizárólag az EU-s, vadkapitalista, másokat nem tisztelő multikra vonatkozik. A derék kínai multikra nem. A haszon kínai kitalicskázása Orbánnak nagyon dühítő lehet, ugyanis korábban azt mondta, az EU pénzeket mi nem a fejlettebb (nettó befizető) EU tagállamok jóindulatából, hazánk felzárkóztatására kapjuk, hanem az jár nekünk, mert az EU-ból érkezett multik kitalicskázzák innen a hasznot! Érdekes lett volna, ha Orbán megemlítette volna Hszi-nek, hogy várja Kínától a nagy pénzt a kínai akkumulátorgyárak kitalicskázott hasznának ellentételeként, de nem hiszem, hogy ez megtörtént, mert Orbán ugyan maga szerint mások által követhetetlen észjárású (azaz a normálistól eltérő), ám annyira azért még ő sem abnor… khm… követhetetlen, hogy ezt a tárgyaláson megkockáztatta volna. Csak az EU-val keménykedik, de az sem jött be sajnos, mert azok most meg nem adják a pénzt.

Ami a miniszterelnöki szövegben érdekes, az az elegáns visszafogottság. Ő ugyan nem akarja másoknak megmondani, hogy hogyan éljenek! De nem ám! Csak a magyaroknak. Nekik viszont nagyon, és ha azt mondja, hogy így éljenek, akkor az úgy is lesz! Vili? Ha nem úgy élnek, akkor Orbán tesz róla, hogy mégis úgy éljenek, ahogy ő elgondolta volt, mégpedig törvényekkel, adókkal, a pénz megvonással, rendőri felügyelet alá helyezéssel (oktatás, egészségügy), a svájci indexálás eltörlésével, rendeleti kormányzással, satöbbi. Irány az ora et labora elv, a biblikusan szűzies (leginkább tudatlan) életmód, elsősorban az ifjúságnál, úgy könnyebb dolguk van a pedofiloknak, valamint a pénz megvetésének tanítása, mármint hogy minek az a népnek, sokkal jobb helyen van Orbánéknál, mert ők tudják, kinek kell adni belőle, és kinek nem. Mivel szentek, akikhez sokan imádkoznak, a kézhajlás iránya érthető.

Mint tudjuk, a miniszterelnök úr korábban Ausztria szintjét célozta be, éljenek úgy a magyarok, ahogy a sógorék, de mikor hatalomra került, már azt gondolta, nem lesz az jó, mert az osztrák egy tudás alapú társadalom, ami neki nem smakkol annyira, meg aztán abban az esetben nem stadionokat kellett volna építeni, ugyanis azok nem hozzák a pénzt, hanem viszik. Ezért az Orbán akaratából és közreműködésével, plusz 14 évi szívós munkával elért életszínvonal tekintetében úgy élünk most, mint a bolgárok. Dobrev örülhet neki. Teljes rejtély, hogy miért nem örül mégsem.

Ami miatt szegény miniszterelnök urat naponta rázza ki a hideg, az az, hogy lévén Magyarország NATO és EU tag, ezen szövetségekben nem mindig az ő akarata érvényesül. Az pedig megengedhetetlen. Kína esetében például ilyen nincs, Hszinek nem kell állandóan a háborúpártiakkal küzdeni, hiszen ő maga is háborúpárti, lásd Oroszország fejlett technológiával való támogatása, plusz a Tajvan melletti hadgyakorlatok. A mi szövetségeseink ráadásul nagy erkölcscsőszök, nem tetszik nekik, hogy nálunk egy párt kezében van a politika, a gazdaság, az állami (elvileg semleges) szervezetek összessége, az államelnök, az AB, az ügyészség, a Kúria, a média döntő része, közte a teljes, propagandasajtóvá silányult közmédia, és mindezeket fideszék az állami költségvetésből fizetik, amely 38 000 milliárdnyi teljes összegében bármifajta célra rendelkezésükre áll. A közpénzjobboldal sokszázmilliárdos lovagjai (és még ők beszélnek dollárbaloldalról, hát nem röhej?).

A fenti felsorolásból egy tétel hiányzik, mégpedig az EU pénzek, amely összegről korábban éppúgy Orbán rendelkezett, mint mindenről, is, de mostanában nem utalják, és ez Magyarország gazdasági egyensúlyát sajnálatosan megrendítette. A hitelminősítőknél pont ott állunk, ahol a szörnyű, országcsőddel sújtott, 2010-es kormányváltáskor álltunk, és az államadósság sem sokkal kisebb. 14 év kormányzási eredménye. Ahogy D.T. mondaná, ennyi.

A fentiek alapján teljesen érthetetlen, hogy a szövetségeseinknek mi bajuk van velünk. Az Uniót illetően: ha egy társasház egyik lakásában verik a gyereket, az a szülők dolga, nem a társasházé! A gyerek a szülő tulajdona, ahogy a magyar nép Orbáné. Punktum. Csak ne sírjon hangosan, mert bizony ez a baj a magyar ellenzékkel, ők ugyanis rendkívül hazaáruló módon hangosan sírnak, a hülye Brüsszel meg hisz nekik. A NATO még rosszabb, ugyanis háborúpárti. Ami aztán mindennek a teteje. Illetve az alja. A mi célunk egyszerű: sorsára hagyni az áldozatot, oszt annyi. Kedves NATO, mi nem érthető?

Visszatérvén a nyilatkozatra, nagy dolog ám ez a nem beleszólás. Mi (= Orbán Viktor miniszterelnök úr) sohasem szólunk bele a szövetségeseink (EU, NATO)  országainak a dolgaiba, még véletlenül sem beszélünk arról, hogy szerintünk Franciaországban és Svédországban milyen a migránshelyzet, pláne nem beszél erről a kormány, az alkalmazottjai, s pártfunkcik, a párttagok, és különösen nem írnak és beszélnek erről a pártmédiák (MTVA inkluzíve), mert mi tiszteletben tarjuk mások magánéletét! A legeslegmélyebb tiszteletben. Ugye?

Ezen mélységes tiszteletet ismerve nagyon meglepő, hogy az EU és a NATO sztrádáin közlekedve, valahogy mégis mindig az a helyzet, hogy Magyarország egyedül hajtja a helyes irányban a lovasszekeret, miközben az összes elektromos autó rosszfelé közlekedik, ugyanis mindegyik szembejön velünk. Ami pedig a legborzasztóbb, hogy meggyőzni sem lehet őket arról, hogy az ő irányuk rossz. Makacsul kitartanak.

Még szerencse, hogy mi tudjuk, illetve hát a miniszterelnök úr tudja egyedül, hogy merre van az előre. Igaz, a lovak nem tudják néha, de arra való az ostor, ugyebár! Magyarország arra megy, nem hátra! Az pedig, hogy minden adat azt mutatja, mégiscsak hátramegy, az adatok baja! Egyébként nekik is kuss!

Ha kérhetem.

Kínai kölcsönből támogatja a düledező magyar költségvetést az MVM

Gazdasági szempontból lehet, hogy nem racionális, de politikai szempontból fontos a rezsicsökkentés rendszerének fenntartása – hangsúlyozta Orbán Viktor az energiaválság idején amikor az árak az égbe emelkedtek.

Az MVM finanszírozta a rezsicsökkentés rendszere, hatalmas veszteséget halmozott fel, és ez ellen Orbán Viktor leleményes megoldást talált Matolcsy György segítségével. A miniszterelnök azért küldte Matolcsyt Pekingbe, hogy pénzt kérjen Hszi Csin-ping elnöktől a kieső európai pénzek pótlására. A válasz jellegzetesen kínai lehetett:

kormányokat nem támogatunk, de…

Peking egyrészt nagy beruházásokat kezdett: akkumulátor gyárak, elektromos autógyár stb., másrészt az egyik állami bank kötött egy szigorúan titkos szerződést az MVM-mel, amely roskadozott a rezsicsökkentés rendszerének veszteségeitől.

Az ICBC kínai óriásbank ausztriai leány bankjával állapodott meg az MVM egy 100 milliárd forintos  hitelkeretről. A kínai óriásbanknak ez semmi, de az MVM-nek életmentő lehet a 2022 őszén tehát az energia válság idején megkötött szerződés.

Ennek alapján az MVM eddig hatszor vett fel 100-250 millió eurós hitelt, melyet azután vissza is fizetett – írta a Telex, amely arra is rámutatott, hogy a legutolsó decemberben felvett hitelt még nem fizette vissza a magyar állami cég, amely viszont 309 milliárd forintos osztalék előleggel támogatta meg a roskadozó magyar költségvetést

vagyis mondhatjuk azt, hogy a közvetve Peking mégiscsak támogatja nagy magyar barátját, Orbán Viktort.

Mindez csak úgy derült ki, hogy Jávor Benedek egykori uniós parlamenti képviselő kiperelte a dokumentumokat az állami cégtől.

A Telex arra is emlékeztet, hogy a magyar államadósság kezelésben is növekvő szerepet játszik Kína: az állami adósság kezelő központ volt az első a világon, amely jüan kötvényt bocsátott ki. A zöld panda kötvény már azt mutatta, hogy Magyarország intenzíven jelen van a kínai pénzpiacon. Orbán környezetében Matolcsy György számít Kína szakértőnek, mert a 2010-es hatalomátvétel előtt együtt fedezték fel Kínát. A magyar ellenzéki politikusokat magas szinten fogadták Pekingben annak ellenére, hogy akkoriban a Fidesz még antikommunista propagandát folytatott, és bírálta a baloldali kormányokat, mert jó kapcsolatot ápolnak Moszkvával és Pekinggel.

Hogy tudott jelentős összegű osztalék előleget fizetni az MVM, amelyet a rezsicsökkentés rendszerének fenntartásával bízott meg Orbán Viktor? Úgy, hogy a miniszterelnök létrehozta a Rezsivédelmi Alapot, és ez állja a cechet az MVM helyett.

Szuverenitás, oh

Orbán Viktor az utóbbi időben gyakran hivatkozik a szuverenitásra, de ez nála csak a Brüsszellel és Washingtonnal való szembenállásra vonatkozik, Moszkvára vagy Pekingre nem pedig mindkét nagyhatalom igyekszik befolyást szerezni az Európai Unióban. Ezt mutatja Hszi Csin-ping elnök mostani látogatása is Párizsban , Belgrádban és Budapesten. Mutatja persze az is, hogy egyre több kínai és orosz kémet tartóztatnak le épp a szuverenista pártokban Európában. A Der Spiegel már egyenesen arról írt, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland orosz és kínai befolyás alatt áll. A német kémelhárítás szinte naponta tartóztat le orosz és kínai hírszerzőket illetve az általuk beszervezett német politikai szereplőket. Berlinben tisztában vannak vele, hogy az igaz kihívást Kína jelenti hiszen mögötte jelentős anyagi erő áll, Putyin papírtigris, aki kénytelen volt közölni zsoldos hadseregével, a Wagner csapattal, hogy nem tudja finanszírozni őket, ezentúl maguknak kell gondoskodniuk az orosz zsoldos hadsereg ellátásáról.

A német kémelhárítás vezetője így fogalmazta meg a különbséget Moszkva és Peking között:

“Oroszország a vihar, de Kína maga a klímaváltozás!”

Orbánt az ág is húzza: fogynak a nyugdíjasok

Minden más európai országban növekszik a nyugdíjasok száma, amely komoly fejtörést jelent az épp aktuális kormányzatnak, de Magyarországon – a gyorsan öregedő társadalomban – csökken a nyuggerek száma, és ez komoly gondot jelenthet Orbán Viktornak, aki éppen rájuk alapozta a nemzeti együttműködés politikai rendszerét.

Ez ugyanis a legnagyobb választói csoport, amely komolyan is veszi a részvételt a szavazáson, ezért állásfoglalása döntő fontosságúvá válhat a győzelem szempontjából. Orbán mindeddig jól számolt: a frusztrált nyugdíjas társadalom döntő többsége őt támogatja 2010 óta, és ez kétharmados győzelmet jelent, amely a gyakorlatban szinte teljhatalmat biztosít a miniszterelnöknek.

2010-ben még majdnem 3 millió nyugdíjas élt Magyarországon: 2 millió 937 ezer, és ez a lakosság 29,3%-át tette ki. Mára már csak kevesebb mint 2,5 millió nyugdíjas maradt: 2,423 millióan részesültek nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban Magyarországon. Ez a lakosság 25,3%-a vagyis az egynegyede.

Miért e fogyatkozás egy gyorsan öregedő társadalomban? A rendszer úgy van kitalálva, hogy egyre több idős polgár úgy éri el a nyugdíj korhatárt, hogy nem jogosult nyugdíjra,
de a fogyatkozás alapvető oka nem ez hanem az egészségügy tarthatatlan állapota.
Az évtizedek óta alulfinanszírozott egészségügy rohamtempóban exportálja a nyugdíjas társadalmat a túlvilágra. Ráadásul Orbán olyan magas árszínvonalat tart fenn, amely erodálja a nyugdíjasok életszínvonalát, akiknek mindinkább választaniuk kell: esznek, fűtenek vagy megvásárolják a szükséges gyógyszereket. Orbán számára az a gond, hogy mind több nyugdíjas döbben rá erre, és áll be Magyar Péter mögé.

Ex oriente lux – jön a kínai elnök

Orbán utolsó reménye a kommunista Kína, európai hídfőállásnak tekinti Magyarországot. A tervek szerint Hszi Csin-ping és Orbán Viktor újabb kínai elektromos autógyár építését jelenti be, és más fontos kínai beruházásokról is szó van például a ferihegyi repülőtérre tervezett gyorsvasútról. A kínaiak rámentek a gyorsvasút technológiára, és erre alapozva létrehozták a világ legnagyobb ilyen hálózatát. Pekingben bíznak a vasút jövőjében, ezért építik a Budapest-Belgrád vasútvonalat. Igaz, hogy ennek a vonalnak egyelőre hiányzik az eleje és a vége: az elképzelés ugyanis az, hogy Görögországból Németországba szállítsák a kínai árukat Pireusz kínaiak által megvásárolt kikötőjéből.

Korábban Orbán Pekingbe menesztette Matolcsy Györgyöt, kínai kapcsolattartó emberét, hogy pénzt kérjen Hszi Csin-ping elnöktől a hiányzó uniós euró milliárdok pótlására. A válasz lesújtó volt: Kína kormányokat nem támogat, pénzt csak kínai beruházásokra ad a szóban forgó országnak. Orbán azóta nemigen beszél arról, hogy

“ha az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd kapunk a kínaiaktól.”

Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb gazdasági partnere, és Peking mindent megtesz, hogy ez így is maradjon annak ellenére, hogy az USA arra ösztönzi Brüsszelt: építse le kapcsolatait a világ második legerősebb gazdaságával.

Az európai vezetők egyelőre ellenállnak: Olaf Scholz kancellár épp akkor lépett be a TikTok sokszázmilliós táborába amikor Biden elnök betiltotta azt az Egyesült Államokban. A német kancellár Pekingben lobbizott a német export érdekében, és egyáltalán nem kíván szakítani Kínával. Ugyanez a helyzet a francia elnökkel is:

“Európa nem lehet az USA vazallusa”

– jelentette ki Macron elnök Pekingből hazatérőben, és ezt az álláspontot erősítette meg a napokban a Sorbonne egyetemen. Hszi Csin-ping elnököt Emmanuel Macron üdvözli elsőként Európában amikor májusban ide látogat.

Orbán Viktor is fogadhatja az 1,4 milliárd lakosú Kína vezérét, de kérdés, hogy mire megy vele. A kínai beruházások elsősorban Kínának jelentenek hasznot, Magyarország marad a környezetvédelmi gondokkal és a fogyatkozó munkaerővel. Nálunk ugyanis nemcsak a nyugdíjasok fogynak, de a fiatalok is, ezért felmerül a kérdés: ki fog dolgozni a kínai gyárakban Magyarországon? Egyre több vendégmunkásra lesz szükség, és ez korántsem erősíti Orbán Viktor migránsellenes politikáját. Az LMBTQ ellenes propagandával a kegyelmi ügy kapcsán megbukott, a beáramló külföldi munkaerő kérdésessé teszi a migránsellenes jelszavak hatását. Marad az ukrajnai háború: a béke ügyében Orbán Viktor egy húron pendül a kínaiakkal. Csakhogy

Blinken külügyminiszter nemrég felhívta a kínaiak figyelmét: ha javítani akarják a kapcsolatokat az USA-val, akkor semmiképp sem támogathatják Putyin ukrajnai háborúját.

Peking letette a szent esküt hiszen számára sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Ha Washington Orbán eltávolításához kéri Peking hozzájárulását, akkor a magyar miniszterelnök nagy kínai barátja, Hszi Csin-ping elnök mosolyogva arra is rábólintana.

A titkosszolgálat felértékelődik Kínában is

Immár Cai Csi, a belbiztonság főnöke a második legfontosabb vezető Pekingben, megelőzve a gazdaságot irányító Li Csiang miniszterelnököt, aki a kommunista párt kongresszusán még közvetlenül Hszi Csin-ping mögött lépkedett.

Mikor derült ki, hogy az ötödik számú vezető, a 68 éves Cai Csi megelőzte Li Csiang kormányfőt? Amikor veszélybe került Hszi Csin-ping elnök kedvenc építkezése a Peking melleti új város. Árvíz fenyegetett, és Hszi Csin-ping elrendelte: mentsék meg kedvenc városát akár azon az áron is, hogy sok műemlék víz alá kerül a főváros közelében. A projekt jelentőségét jól mutatja, hogy egyszerre négy vezető kereste fel az árvíz előtt.

Hszi Csin-ping elnök, Li Csiang miniszterelnök és Cai Csi, a belbiztonság főnöke tehát a három csúcsvezető, együtt látogatta meg Hszi Csin-ping kedvenc programját, a Peking melleti új várost, mely

“ezer évig hirdeti a jelenlegi vezér dicsőségét.”

Ez a látogatás annyira fontos volt, hogy részt vett rajta a hatodik számú vezető is Ding Hszüe-hsziang, első miniszterelnök-helyettes is.

Az ezer évre tervezett új várost az a veszély fenyegette, hogy a nagy árvíz elpusztítja. A helyi hatóságok Li Csiang miniszterelnökhöz fordultak, de ő nem tehetett semmit. A belbiztonság főnöke, aki a rendőrségen, és a titkosszolgálaton kívül immár a hadsereget is irányítja, megoldotta a problémát. A titkosszolgálat irányítása azért fontos, mert az mindenütt ott van: Cai Csi már több mint tíz éve feljött vidékről Pekingbe, volt ideje kitanulni a bürokráciát. Li Csiang viszont újonc volt a fővárosban, mert Sanghajból emelte föl Hszi Csin-ping elnök. A döntő pillanatban a miniszterelnök pánikba esett – írja a jólértesült Nikkei japán hírügynökség tudósítója. Arról volt ugyanis szó, hogy Hszi Csin-ping elnök kedvenc városát csakis úgy lehetett megmenteni, ha átvágják a gátat, és az árvíz elpusztít egy műemlék várost.

A belbiztonsági főnök viszont villámgyorsan döntött: utasította embereit, hogy vágják át a gátat, így a víz elöntött egy egész várost Peking mellett, de megkímélte Hszi Csin-ping kedvenc programját.

Az elárasztott városban sokszáz, de lehet, hogy sokezer ember fulladt vízbe, mert későn értesültek a hatóságok döntéséről. A titkosszolgálat gondoskodott róla, hogy az egész ügy titokban maradjon.

Bár a város, melynek lakói közül sokan vízbe fúltak műemlék, mert szerepel A három királyság románca című híres középkori regényben, még sokkal az árvíz után is sártengerben döglődött, Hszi Csin-ping megdicsérte a belbiztonsági főnököt merész döntéséért. Amikor azután szemleutat tett kedvenc új városában, akkor Hszi Csin-ping már csak a belbiztonság főnökét vitte magával. Cai Csing a fegyveres erők felügyelete mellett immár pénzügyekbe is beleszólhat, ha azok az alá rendelt intézményeket érintik. Január 16-án fontos pénzügyi tanácskozást rendeztek Pekingben, melyen Hszi Csin-ping elnök mondott beszédet, és a belbiztonság főnöke elnökölt. Miért épp ő? A hivatalos magyarázat az, hogy Li Csiang miniszterelnök Davosban járt. Valójában Pekingben mindinkább Li Csiang miniszterelnököt teszik felelőssé a tőzsde mélyrepüléséért, az ingatlan piac problémáiért és Kína többi gazdasági gondjáért. A kínai tőzsdék 6000 milliárd dollárt veszítettek az értékükből az elmúlt három évben. Korábban Hszi Csin-ping elnök épp azért rendelte el Hongkong bekebelezését, hogy Sanghajjal együtt a két kínai tőzsde felvehesse a versenyt New Yorkkal. Erről szó sincs!

A kínaiak ahelyett, hogy felzárkóznának épp ellenkezőleg lemaradnak ezen a nagyon fontos területen.

Alkalmas-e a titkosszolgálat a pénzügyi reform irányítására?

Korábban Liu Ho miniszterelnök-helyettes irányította a pénzügyi szférát Pekingben. Ő volt az első olyan káder a kommunista párt vezetésében, aki a Harvard Egyetemen szerezte meg a diplomáját. Ehhez képes Cai Csi a kínai mandarin mintapéldánya, aki mindenhez és semmihez se ért. A 68 éves káder Fucsien tartományban diplomázott politikai gazdaságtanból, és azután pártiskolát végzett. Peking kommunista vezetője volt 2017 és 2022 között. Azóta a kommunista párt szervező titkára, és a Nikkei szerint az egész belbiztonságért ő felel ma Kínában. A titkosszolgálat növekvő hatalma igen rossz emlékeket idéz Kínában, ahol a Nagy Kulturális Forradalom idején – 1966-1976 között – ők irányították az országot. Mao elnök ugyanis meg akart szabadulni a számára kellemetlen vezetőktől, és szétverte a párt és kormányzati apparátust. A második számú vezetőt, Liu Saocsit, aki a köztársaság elnöke volt, a börtönben agyonverték, a következő trónörökös, Lin Piao hadügyminiszter repülőgépét lelőtték amikor családjával együtt a Szovjetunió felé menekült. Az országban tombolt az anarchia és a terror, melyet Kang Seng, a kommunista párt hóhéra irányított. Ő a Szovjetunióban szerezte meg a tudását arról, hogy miképp kell irányítani a terror gépezetét a harmincas években.

Ha igaz a Nikkei értesülése, és valóban a minta mandarin, a semmihez sem igazán értő Cai Csi lett a második számú vezető Pekingben, akkor ez nem sok jót jelent a gazdasági reformoknak.

Hszi Csin-ping elnök ugyan fogadkozik, hogy “folytatjuk a reformokat”, de mind kevesebben hisznek neki Kínán belül és kívül.

A reformista szárnyat képviselő Li Csiang miniszterelnök persze még nem bukott meg úgy mint az USA-val szemben kemény vonalat képviselő külügy és hadügyminiszter. Ők ugyan Hszi Csin-ping emberei voltak, de a vonal változott, ezért mentek a levesbe. Cai Csi politikailag arctalan, Hszi Csin-ping akaratának jelenleg talán az első számú végrehajtója. Ha az elnök a reformok mellett dönt, akkor ő azokat is éppoly keményen keresztül vinné mint ahogy átvágatta a gátat, és ennek következtében egy egész város került víz alá.

Hszi Csin-ping elnök a minta mandarin előtérbe állításával azt üzeni mindenkinek: nincsen szükség gondolkodó főre a második számú vezető szerepében. Mao elnök – vele ellentétben – mindig ügyelt arra, hogy az angolul és oroszul jól beszélő Csou Enlaj ott legyen mellette mint Kína örökös miniszterelnöke. Ernest Hemingwayt annyira elbűvölte a karizmatikus Csou Enlaj, hogy a kedvéért még a kommunista titkosszolgálatba is belépett.

Biden: az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét

Az Egyesült Államok így próbálja megnyugtatni Pekinget a tajvani választások után, ahol egy olyan politikust választottak meg elnöknek, aki célul tűzte ki a sziget elszakadását kommunista Kínától. Ez Hszi Csin-ping elnök rémálma hiszen hogyha ez bekövetkezne, akkor végzetes dilemma elé kerülne: vagy katonai akciót indít Tajvan függetlenségének megakadályozására vagy pedig elveszíti az arcát és valószínűleg a hatalmát is Pekingben.

Amikor az Egyesült Államok nevében Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter lepaktált Mao elnökkel és Csou En-laj miniszterelnökkel 1972-ben Pekingben -, akkor az USA elismerte az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része. Ehhez különben nemcsak a kommunisták ragaszkodtak, de a velük harcoló Csang Kaj-sek tábornok is, aki egész Kína urának tekintette magát Tajvan szigetén, ahova kénytelen volt visszavonulni az elveszített polgárháború után. Furcsa módon ezért Csang Kaj-sek hívei ma Peking szövetségesei -, és a függetlenség támogatói szemben állnak mind a hagyományos kínai jobboldallal mind pedig a kommunistákkal. Miután Hszi Csin-ping hatalmának eszmei alapját immár nem a kommunizmus hanem Kína nagyhatalmi álmainak valóra váltása alkotja, ezért Pekingben senki sem járulhat hozzá Tajvan függetlenségéhez.

Miben állapodott meg Biden és Hszi Csin-ping San Franciscóban?

A két világhatalom vezetője személyesen legutóbb San Francisco mellett találkozott egymással. Joe Biden és Hszi Csin-ping régi ismerősök hiszem mindketten sokáig hazájuk alelnökei voltak, és ebben a minőségben gyakran találkoztak mind Pekingben mind pedig Washingtonban. A CIA támogatta Hszi Csin-pinget a hatalmi harcban, melyet a tízes évek elején folytatott azért, hogy a kommunista párt vezére és az ország elnöke legyen. Épp ezért Joe Biden figyelmeztette Hszi Csin-ping akkori alelnököt, hogy veszélyes ellenfele akadt a kínai kommunista párt elitjében Po Hszi-laj személyében. A legnépesebb kínai város, Csungking kommunista párttitkára egyfajta visszatérést hirdetett Mao elnök kommunista módszereihez, és erőteljes nemzeti kommunista politikát követelt, egyfajta konfrontációt az Egyesült Államokkal és a nyugati világgal. Po Hszi-laj apja, Po Jipo, a kommunista párt egyik veteránja volt, aki korábban Mao elnök kedvencei közé tartozott. Honnan tudott erről a CIA és Joe Biden? A brit hírszerzés egyik ügynöke Po Hszi-laj nejének szeretője lett, és így belelátott a házaspár titkaiba. A kémkedést az asszony észrevette, és megmérgezte a brit kémet. Ez is szerepelt a vádpontok között amikor Pekingbe hazatérve Hszi Csin-ping leszámolt vetélytársával, aki nejével együtt eltűnt a börtönben.

A Nikkei japán hírügynökség szerint Joe Biden és Hszi Csin-ping abban állapodott meg San Franciscóban múlt szeptemberben, hogy az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét, cserében viszont Hszi Csin-ping megígérte:

”Amíg én vagyok hatalmon Pekingben addig nem indul fegyveres támadás Tajvan ellen!”

Biden elnök ezért érezhette úgy a tajvani választás után, hogy meg kell nyugtatnia Hszi Csin-ping elnököt hiszen sem az Egyesült Államoknak sem a világnak nem hiányzik Ukrajna és a gázai háború után egy harmadik konfliktus ezúttal Tajvan körül.

Új kínai hadügyminiszter, aki már tárgyalhat Amerikával

A lebukott előd, Li Sang-fu 2018 óta amerikai feketelistán volt, mert orosz fegyvereket vásárolt. Hszi Csin-ping elnök tavasszal ennek ellenére mégiscsak kinevezte hadügyminiszternek, amely Kínában diplomáciai posztnak számít: ő tartja a kapcsolatot más államok hadügyminisztereivel.

A hadsereg valódi irányítója maga Hszi Csin-ping elnök, aki pályafutását azzal kezdte, hogy ő volt az akkori hadügyminiszter kabinetfőnöke. Hszi Csin-ping elnök farkas diplomáciát folytatott az Egyesült Államokkal szemben vagyis támadó pozícióba helyezkedett azt követően, hogy Washingtonban stratégiai ellenfélnek jelölték ki Kínát 2021-ben. Ezt a farkas diplomáciát képviselte a bukott hadügyminiszter és külügyminiszter, akik aztán gyorsan eltűntek a nyilvánosság elől. A farkas diplomácia megbukott Pekingben két okból: a kommunista párt veteránjai keményen bírálták az új USA ellenes stratégiát augusztusban amikor a kínai vezetők összeülnek, hogy megvitassák a politika irányát. A veteránok azt hányták Hszi Csin-ping szemére, hogy a farkas diplomácia jelentős károkat okozott Kína gazdaságának, és Peking ellenes szövetségeket hozott létre Ázsiában vagyis a világ második számú nagyhatalma jelentősen meggyengült. Hszi Csin-ping megértette a kritikus megjegyzéseket, és kirúgta a farkas diplomácia két szimbolikus alakját: a hadügyminisztert és a külügyminisztert. Bukásuk másik oka egy furcsa kém história.

Az USA túl sokat tudott Kína titkaiból

Putyin egyik külügy-miniszterhelyettese hozta a hírt Moszkvából Pekingbe: a kínai külügyminiszter szeretője brit ügynök! A hír bombaként robbant Pekingben hiszen a nő gyereket is szült a külügyminiszternek. A kémnőt hazacsalták Londonból, és Pekingben a kínzások hatására mindent bevallott a Kínában működő brit kémkedésről. Kiderült, hogy a hadsereg is érintett. Ezért rúgott ki Hszi Csin-ping két parancsnokot a rakéta csapatok éléről. Most újabb tábornokokat menesztett.

Kína lebukott külügyminisztere állítólag öngyilkos lett vagy belehalt a kínzásokba. A lebukott hadügyminiszter sorsa ismeretlen. Ki az utód?

Admirális az új hadügyminiszter

Hszi Csin-ping manapság leginkább a haditengerészetben bízik: a stratégiai rakéta haderőnem élére is közülük választott tábornokot, most pedig a hadügyminiszter is onnan került ki. Tung Csün admirális 2021 óta állt a kínai haditengerészet élén, egyúttal pedig a délkeleti hadszíntér helyettes parancsnoka volt. A délkeleti hadszíntér elsősorban Tajvant jelenti, melyet Kína saját területének tekint. Ezt az USA el is ismerte amikor paktumot kötött Mao elnökkel még 1972-ben. Most azonban az amerikaiak rohamtempóban fegyverzik föl Tajvant, hogy ellen tudjon állni egy esetleges kínai támadásnak. Hszi Csin-ping elnök szeptemberben amikor Biden elnökkel találkozott San Francisco mellett, állítólag letette a nagyesküt:

”amíg én vagyok hatalmon, addig nem indítunk katonai támadást Tajvan ellen!”

Ezt az új irányvonalat kell képviselnie a most kinevezett hadügyminiszternek. Nem lesz ez oly nehéz a számára hiszen a kínai haditengerészet tanulmányt készített egy esetleges partraszállás esélyéről Tajvanon, és megállapította: a kínai fegyveres erők erre nincsenek felkészülve. Nem tudnak olyan fölényt kialakítani mint MacArthur tábornok a Fülöp szigeteken a második világháború idején vagy a D nap alkalmából a szövetségesek a nácik ellen Normandiában 1944 júniusában.

Enyhülés kezdődhet az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában, az amerikai és kínai tábornokok most először folytattak komoly megbeszéléseket azóta, hogy megszakadtak a katonai kapcsolatok a két nagyhatalom között, mert Nancy Pelosi a képviselőház akkori elnöke Tajvanra látogatott 2022-ben.

Hogy végezte Kína kérészéletű külügyminisztere?

Öngyilkos lett vagy halálra kínozták az ex külügyminisztert az állambiztonság nyomozói miután Moszkva értesítette Pekinget: Csin Kang szeretője, aki gyereket is szült neki az MI 6 ügynöke.

Fontos üzenetet hozott Putyintól Hszi Csin-ping elnöknek Andrej Rugyenko orosz külügyminiszter-helyettes júniusban: Csin Kang külügyminiszter és a rakéta haderőnem vezérkara “együttműködik “ az angolszász hírszerzéssel. Ezt követően Csin Kang eltűnt, azóta sem látta senki sem. Karrierje korábban rakéta sebességgel ívelt fölfelé egészen a bukásáig hiszen Hszi Csin-ping elnök kedvenc diplomatája volt.

Nem is oly rég a pekingi külügy szóvivőjeként szolgált, de ekkor nagy szerencse érte: rábízták Hszi Csin-ping elnök külföldi utazásainak megszervezését. Ezt követően villámgyorsan külügyminiszterhelyettessé nevezték ki, majd megkapta a legfontosabb diplomáciai posztot: nagykövet lett Washingtonban, ahol arról panaszkodott, hogy a kutya sem áll szóba vele az amerikai vezetők közül. Ennek ellenére Hszi Csin-ping elnök hamarosan külügyminiszterré nevezte ki noha más diplomaták sokkal érdemesebbek lettek volna erre.

A villámkarrier Hszi Csin-ping elnök műve, a fatális bukás okozója pedig a szeretője.

Fu Hsziao-tian a Phoenix televízió üdvöskéje volt. Ezt megelőzően az újságírónő Cambridge-ben tanult, ahol a brit hírszerzés előszeretettel toboroz ügynököket. Minden bizonnyal ott szervezték be a fiatal és csinos újságírónőt, akit ráállítottak a törekvő diplomatára. A kapcsolat olyannyira kivirágzott, hogy az USA állampolgár tévés újságírónő gyereket szült Kína külügyminiszterének miközben a két nagyhatalom a hidegháború szélére sodródott. Az ifjú hölgynek igen gazdag támogatói lehettek hiszen olyan értékes ajándékokat küldött az Alma maternek Cambridgebe, hogy nevét megörökítették az egyik díszkertben. Manapság ehhez az kell Cambridgeben, hogy az illető legkevesebb 250 ezer fontot adományozzon az Alma maternek. A tévében jól fizetnek, de ennyire nem…

Fu újságírónőre már a kínai elhárítás is gyanakodott miután a társas oldalakon célozgatott arra, hogy újszülött gyermekének apja nem más mint Kína külügyminisztere. Áprilisban Pekingbe repült, és azóta nem látta őt senki sem.

Az újságírónő miatt lebukott a hadügyminiszter és a rakéta csapatok vezérkara is

A kínai hírszerzés felfigyelt arra, hogy az Egyesült Államokban túlságosan is sokat tudnak Kína nukleáris csapásmérő rakéta haderőnemének működéséről. Fu újságírónő, akit időközben valószínűleg fejbelőttek, ott is gyűjtött szigorúan titkos információkat. A rakéta csapatok három legfontosabb vezetője pillanatok alatt eltűnt, és helyükre nem a saját haderőnemből hanem a haditengerészettől és a légierőtől érkezett tábornokok kerültek vagyis az egész haderőnem gyanússá vált. A haderőnem egy korábbi parancsnokhelyettese villámgyorsan meghalt, a betegség jellegét nem közölték. Nem sokkal ezután eltűnt Li Sang-fu hadügyminiszter is, akit éppúgy mint Csin Kang külügyminisztert Hszi Csin-ping emberének tartottak. Márciusban nevezték ki a posztra, és szinte azonnal eltűnt. Csak októberben jelentették be a leváltását. A külügyminiszter újra az előd lett: Vang Ji, aki tagja a Politikai bizottságnak is vagyis ő számít Kína első diplomatájának. Hadügyminisztere egyelőre nincsen Kínának.

Időközben elhalálozott Li Ko-csiang ex kormányfő, aki állítólag belefúlt az uszoda vizébe amikor szívinfarktust kapott. Rossz nyelvek szerint ez olyan Pekingben mint Moszkvából az a hír, hogy valaki kiesett az ablakon.

Csakhogy Li Ko-csiang nem volt akárki: a majd mindenható kommunista párt második számú vezetőjének számított egészen a legutóbbi pártkongresszusig. Ahol is botrány tört ki a leváltása miatt. Hu Csin-tao ex főtitkár tiltakozott a plénum előtt, mire kivezették a teremből mondván “gyengélkedik a veterán vezető”. Neki ugyanis azt ígérte Hszi Csin-ping elnök, hogy a második számú vezető elveszíti ugyan posztját hiszen túljutott a korhatáron, de benne marad a Politikai bizottságban vagyis továbbra is hallathatja a hangját a legfelső pártvezetésben. Nem így történt: a második számú vezető még a központi bizottságba sem került be. Majd pedig belefulladt egy uszoda vizébe. Hszi Csin-ping elnök irodájából rögtön jött is a parancs: nem kell túlzásba vinni a gyász szertartást. 1989-ben az vezetett el a Tienanmen téri lázadáshoz, hogy egy reformista pártvezér, Hu Jao pang temetését használta ki a változást kívánó frakció a politikai szervezkedésre. Kínában a Tienanmen téri lázadás és annak leverése továbbra is tabu, mert ország világ előtt megmutatta a kommunista pártvezetés megosztottságát. Csao Ce-jangot, aki pedig a kommunista párt főtitkára volt, leváltották, és haláláig házi őrizetben állt. Csao Ce-jang reformista vezér 85 éves korában halt meg, és az emlékiratait ezzel a címmel jelentették meg külföldön: az Állam foglya…

“Kína nem akarja sem felülmúlni sem pedig helyettesíteni az Egyesült Államokat”

Hszi Csin ping elnök, aki két órán keresztül tárgyalt Biden amerikai elnökkel San Franciscóban, ahol mindketten részt vesznek az ázsiai és csendes-óceáni államok csúcsértekezletén hangsúlyozta, hogy nem versengeni, sem helyébe nem kíván lépni az Egyesült Államoknak.

A két fél megállapodott abban, hogy felújítják a párbeszédet a fegyveres erők között , és újra él a forró drót a Fehér Ház és a pekingi Tiltott város között. Ez utóbbira a legbüszkébb Joe Biden, aki valamiféle enyhülést szeretne Kínával, ezért a kínos tajvani kérdést nem is nagyon érintették. Megállapodtak viszont arról, hogy a mesterséges intelligencia katonai alkalmazását együtt próbálják meg szabályozni. Ezenkívül Kína ígéretet tett arra, hogy az eddiginél jobban ellenőrzi majd a fentanil kereskedelmet. Ezt a veszélyes szintetikus drogot főként Kínából szállítják az Egyesült Államokba, ahol évente körülbelül 50 ezer embert öl meg, mert tízszer veszélyesebb mint a heroin vagy a kokain. Hszi Csin ping elnök már Donald Trumpnak is megígérte ezt a nyári Fehér Házban Mar-a-Lagoban Floridában amikor az előző USA – Kína csúcsot tartották az Egyesült Államokban. A fentanilban nagyon nagy pénz van, elsősorban a hongkongi maffia, a triádok szállítják az USA-ba. Peking ellenőrzi Hongkongot, de a jelentős üzleti haszon miatt valahogy mégiscsak működik a fentanil kereskedelem, amely oly sok drogfogyasztó életébe kerülhet az Egyesült Államokban.

Szembenállás  helyett együttműködés

Ezt javasolta Joe Bidennek a kínai elnök mondván:

”a nagyhatalmak vetélkedése nem oldja meg sem Kína, sem az USA sem pedig a világ problémáit.”

Mi lenne a megoldás Hszi Csin ping szerint?

“A földgömb elég nagy mindkettőnk számára. Kína sikere lehetőséget teremt az Egyesült Államoknak, és megfordítva. Ezzel mind a két fél csak nyerne.”

Ez jelentős fordulat a pekingi külpolitikában hiszen nem is oly rég még Hszi Csin ping meghirdette a programot:

“megelőzzük az USA-t, és kiharcoljuk a G2-es rendszert!”

Erre válaszul hirdette meg az Egyesült Államok az új diplomáciai stratégiát 2021-ben: Kína és Oroszország az ellenfeleink. Ez a hidegháborús diplomácia, melyre az USA igyekezett rávenni európai szövetségeseit is, nem sok sikert hozott Washingtonnak, de Pekingnek is be kellett látnia, hogy nyílt törekvése a világhatalomra több kárral jár mint haszonnal. Ha Hszi Csin ping elnök ezt nem vette volna észre, akkor a fejére olvasták a kínos valót a veteránok, akik Teng Hsziao pinget segítették a nagy nyitás politikájában. Ugyanebbe az irányba befolyásolta mindkét felet Henry Kissinger, aki 1972-ben Csou Enlaj miniszterelnökkel együtt összehozta a nagy USA – Kína kibékülést és együttműködést.

A 100 éves Kissinger még Pekingbe is elrepült, hogy ebbe az irányba térítse vissza a kínai elnököt. Hszi Csin ping elnök értette a finom célzásokat, és kirúgta csak nemrég kinevezett külügy és hadügyminiszterét, akik betölthették a bűnbak szerepet, mert amíg funkcióban voltak szorgalmasan követték Peking keményvonalas diplomáciáját.

Biden: valódi haladást értünk el

Az amerikai elnök kiemelte az együttműködést a klímaváltozás elleni harcban és a mesterséges intelligencia ellenőrzésében. Sem Washington sem Peking nem táplál olyan illúziót, hogy valamiféle áttörés történt volna a két nagyhatalom kapcsolatában. Inkább csak arról van szó, hogy véget érhet az amerikai – kínai kapcsolatok romlásának folyamata.

Pekingben eléggé tapintatlanul megállapították, hogy ez lehetett az utolsó alkalom arra, hogy Joe Biden találkozzon Hszi Csin ping elnökkel. Ezzel nemcsak arra utaltak a kínai fővárosban, hogy Biden túljutott a nyolcadik ikszen hanem arra is, hogy nem sok esélyt adnak neki Donald Trumppal szemben az elnökválasztáson. A republikánusok hagyományosan jobb kapcsolatot ápolnak Kínával mint a demokraták. Donald Trumpot ritka kegyként a pekingi Tiltott Városban fogadták a kínaiak. Trump bemutatta lány unokája videóját, melyen a nyolcéves kislány ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin ping elnököt és nejét. A kínaiak megvásárolták Hank Paulsont, az USA egykori republikánus pénzügyminiszterét, aki jelenleg Peking fő lobbistája Washingtonban.

Nem idézhet elő atomháborút a mesterséges intelligencia

Emberek kezében marad a döntés a stratégiai fontosságú fegyverek, de a drónok irányítása terén is – ez szerepel abban a tervezetben, melyről Joe Biden amerikai és Hszi Csin ping kínai elnök állapodhat meg, akik hamarosan találkoznak egymással San Franciscóban. 

A hongkongi South China Morning Post értesülései szerint mindkét nagyhatalom ki akarja zárni azt a veszélyt, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt akaratlanul háborúba sodródjanak egymással. Tajvan körül az elmúlt hetekben volt néhány olyan eset amikor vészes közelségbe kerültek egymással az amerikai és a kínai fegyveres erők. Hszi Csin ping elnök a kommunista párt kongresszusán jelezte, hogy elsők akarnak lenni a mesterséges intelligencia fejlesztésében a világon már 2025-ben. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Kínát az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenfelének nevezték 2021-ben. Most Joe Biden és Hszi Csin ping találkozóján megindulhat az enyhülés a két nagyhatalom között, mely jelenleg elsősorban kereskedelmi téren folyik, de mind nagyobb a fegyveres konfliktus esélye is hiszen az amerikaiak állig felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.

Mit akar elérni az USA a csúcstalálkozón?

Joe Biden mindenekelőtt a katonai kérdésekre koncentrál és nem a kereskedelmi ellentétekre, melyeket a kínaiak oly fontosnak tartanak.

A Fehér Házban hangsúlyozzák, hogy a napirenden sem szerepel a kereskedelmi szankciók megszüntetése Kínával szemben. A katonai kérdések között a mesterséges intelligencia mellett Tajvan szerepel az USA napirendi pontjai között és Irán, mellyel Kínának jó a kapcsolata Washingtonnak viszont pokolian rossz azóta, hogy Trump elnök felrúgta az atomalkut, melyet még Obama elnök kötött meg öt másik nagyhatalom vezetőjével együtt Teheránnal. Miért tartják fontosnak, hogy Kína mérsékletre intse Iránt? Mert Washingtonban attól tartanak, hogy az Irán által támogatott Hamász és Hezbollah elhúzódó vallásháborút robbanthat ki a Közel Keleten, és ennek következményeként semmifajta rendezés nem lenne lehetséges azt követően, hogy a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen október hetedikén. Peking Irán legfontosabb kereskedelmi partnere, a nyugati szankciók által sújtott iszlamista rendszer legfőbb vásárlója, ezért komoly befolyással bír Iránra. Ez ki is derült akkor amikor Peking összehozta a békemegállapodást a szunnita Szaúd Arábia és a síita Irán között.

Peking együttműködést akar és nem szembenállás

Kína mindenekelőtt gazdasági együttműködést szeretne az Egyesült Államokkal – hangsúlyozza a Global Times.

A pekingi vezetés nézeteit tükröző angol nyelvű lap rámutat arra, hogy jelentős részben a kínai – amerikai viszonytól függ a világgazdaság állapota.

Joe Biden és Hszi Csin ping épp egy éve találkozott Bali szigetén a G20 csúcstalálkozó alkalmából. Azóta újabb kihívások jelentek meg a világgazdaságban – hangsúlyozza a pekingi lap, mely szerint nem zéró végeredményű játszmaként kell felfogni a két nagyhatalom viszonyát vagyis, hogy előnyt csak egymás kárára tudnak szerezni felek. Ehelyett a kínaiak olyan együttműködést javasolnak, mely mind a két fél számára előnyös lehet. Az elmúlt hetekben Pekingben járt az USA külügy és pénzügyminisztere valamint a környezetvédelem vezetője. Legutóbb pedig a kereskedelmi miniszter.

Közben pedig Pekingben meglepő lépések következtek be: leváltották a külügy és a hadügyminisztert. Mindkettőt nemrég nevezte ki Hszi Csin ping elnök annak az új diplomáciának a jegyében, mely erőt akart mutatni az Egyesült Államokkal szemben. Emiatt a hadügyminiszter például visszautasította amerikai kollégája javaslatát a tárgyalásokra Szingapúrban.

Hszi Csin ping elnök egy fontos hazai tanácskozáson fejmosást kapott a kommunista párt veteránjaitól:

a kemény vonal nem hoz eredményt!

Az együttműködés idején Kína sokkal sikeresebb volt mint a szembenállás időszakában amikor sokasodnak a gondok az 1,4 milliárd lakosú országban. Kína gazdasági növekedése lelassult, idén 5%-os GDP növekedésre számítanak. Az USA körülbelül ugyanekkora növekedésre számíthat vagyis Washington szempontjából csökkent a veszélye annak, hogy Kína hamarosan utoléri az Egyesült Államokat. A kínaiak gazdasági téren akarják lekörözi az USA-t, mert nem hisznek a katonai uralom hasznosságában: az amerikaiak afganisztáni és iraki kudarca végképp arról győzte meg a kínai vezetőket, hogy a fegyverek hosszútávon  nem hatékonyak. Kína Vietnamot még fegyverrel akarta megleckéztetni 1978-ban, de épp most kötött vele titkosszolgálati egyezményt az Egyesült Államokkal szemben. Joe Biden elnök nemrég Vietnamban járt, és arra buzdította az ország kommunista vezetőit, hogy lépjenek be egy Kína ellenes szövetségbe. A nagyhatalmi sakk játszma teljes gőzzel zajlik, de mind Washington mind Peking inkább az együttműködésben érdekelt mint a szembenállásban. Az USA-nak egy harmadik világpolitikai konfliktus végképp nem hiányzik hiszen mind az ukrajnai mind a közel-keleti válság jelenleg megoldhatatlan problémának tűnik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK