Kívánom, hogy az 5778. évi tavaszi választás hozzon el nem csak zsidó, hanem felekezeti hovatartozástól függetlenül valamennyi honfitársamnak egy olyan világot, amelyben részt küldenek annak, akinek semmi sem készíttetett, nem pedig megfosztják attól is, amivel még bírt – írja köszöntőjében a Demokratikus Koalíció elnöke.
„Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap első napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztető kürtzengéssel, szent gyülekezéssel.” (3Móz 23,24)
A hetedik hónapnak,Tisri havának első napja RosHasana, az év feje, a zsinagógai újév.
„Menjetek, egyetek kövért és igyatok édest és küldjetek belőle részt annak, a kinek semmi nem készíttetett,..”
– mondja e napról Nehémiás próféta.
A hetedik hónapnak, Tisri havának első napja jóm törua, a kürtharsogás napja. A megfújt kosszarv, a sófáraz Örökkévaló Ábrahámmal kötött szövetségét jelképezi, arra a kosra emlékeztetve, amelyet Ábrahám áldozott föl fia, Izsák helyett. A sófár hangja távol tartja a bajt, a sófár hirdeti majdan a Megváltó eljövetelét és a feltámadást.
A hetedik hónapnak, Tisri havának első napja jóm hárátolám, a világ születésének napja.Ezen a napon fejeződött be a teremtés műve az ember megalkotásával és az első szombattal. Ezen a napon
a zsidóság megújítja szövetségét az Örökkévalóval a világ fenntartására és újjáteremtésére.
A zsidó hagyomány szerint az ünnepet megelőzően elmegy a Teremtő kedve a világ újjáteremtésétől, a sófár hangja veszi rá őt arra, hogy továbbra is fenntartsa teremtményeit.
Lösánátovátikátévuvetéhátému! – a hetedik hónapnak, Tisri havának első napján, a hagyományos újévi köszöntéssel fordulok szent gyülekezésre összesereglett zsidó honfitársaimhoz. Szóljon a sófár, emlékeztesse az Urat is az Ábrahámmal kötött szövetségre, és kérje Őt a világ újjáteremtésére.
Kívánom, hogy az 5778. évi tavaszi választás hozza el nem csak zsidó, hanem felekezeti hovatartozástól függetlenül valamennyi honfitársamnak az újjászületést, a megváltást és a feltámadást, egy olyan világot, amelyben részt küldenek annak, akinek semmi sem készíttetett, nem pedig megfosztják attól is, amivel még bírt.
Az biztos, hogy a Fidesz örül a fejleményeknek; amit az ellenzék művel – mínusz a Jobbik -, az abszolút kedvére való. Mert miközben kivétel nélkül mindegyik párt fennen hangoztatja bősz elszántságát a ma kormányzók elzavarásáról, aközben, valójában mindent elkövetnek, hogy a Fidesz ne pusztán maradjon, hanem lehetőleg újra kétharmaddal nyerjen. Így aztán hiába hangoztatja mindenki, hogy a választók többségének elege van a jelenlegi hatalom uralkodásából, a cselekvésük egyáltalán nincs szinkronban a megfogalmazott vágyakkal.
A hétvégén volt esély az áttörésre. Volt esély arra, hogy a szavazók által elvárt – és, ismételjük meg: a pártok által is preferált – együttműködés irányába történjenek pozitív lépések, ám mindez hiába való várakozás volt. Természetesen az alapkonfliktus szempontjából érdemes vizsgálni az eseményeket, vagyis, mit hoz a Demokratikus Koalíció, alias Gyurcsány Ferenc, MSZP, alias Botka László háború. Tudtuk, láttuk, hogy már péntek délutánra megmerevedni látszanak a frontok; a DK elnöke pártszavazással betonozta be magát az esetleges közös listára; közleményükben nem is hagytak kétséget a felől, hogy ez a közösködés kizárólag Gyurcsánnyal együtt képzelhető el.
Ily módon szombatra Botkának, ha a helyzet feloldásában gondolkodott volna, egyetlen húzása maradhatott volna: látványosan enged, amit esetleg oly módon is megtehetett volna, hogy a szövetségi megállapodások megkötését rábízza a párt, vagy a választmány elnökére.
De nem ezt tette. Sőt, ő is megkötötte magát, nem hagyván egérutat; egyértelműen fogalmazott: végigviszi azt, amit elkezdett.
Most tehát ott tartunk, hogy a két párt retorikájának kettős eleme hangsúlyozódik; a már említett Fidesz ellenes stratégia mellett a másikkal szembeni vád: elveszejti az ellenzéket, végső soron az országot.
Kölcsönösen egymást vádolják, ami persze a normális politikai helyezkedésbe általában belefér, de itt és most, ennél többről van szó.
Ténylegesen arról, hogy, ahogy Botka fogalmazott, megteremtik-e Orbán uralmának negyedik periódusát, vagy valódi esélyt kínálnak a kormányváltó erőknek.
Ez a valódi esély egyre távolodónak tűnik, még akkor is, ha az MSZP miniszterelnök-jelöltje harcias beszédben jelölte ki a követendő utat, illetve fogalmazta meg mindazt, amit az Orbán-kormány az országgal szemben elkövetett. Botka jól látja, és jól is fogalmazta meg azokat a bajokat és károkat, amelyeket a Fidesz okozott, de hát ebben semmiféle nézetkülönbség nincs az úgynevezett demokratikus ellenzéki oldalon. Ugyanazokat az elemeket hangsúlyozza Gyurcsány, vagy Szél Bernadett, Karácsony Gergely, vagy Juhász Péter. Mindenki Barabást kiált, és valahogy Jézus lesz belőle.
„Tökéletes a patthelyzet”, mondja egy, a politikai helyzetet jól ismerő forrásunk, nem hagyván kétséget a felől, hogy ez a lehető legrosszabb helyzet, ami előállhatott az ellenzéki oldalon. A hírek szerint a Demokratikus Koalíció, amelyben a tagok fanatikus Gyurcsány hívők, elfogadja azt a helyzetet is, ha semmi nem történik a közösködés érdekében; hisznek abban, hogy biztosan parlamenti párt lesznek, a felelősség pedig – ahogy elnökük fogalmaz -, a szocialistáké. Ők nem kívánnak más párt belügyeibe beavatkozni, s ezt elvárják másoktól is. Vagyis azt a feltételt, amit Botka szabott, amely Gyurcsányt elüldözné a közös listáról és csak az egyéni indulását támogatná, elfogadhatatlannak tartják.
Erre a szocialista politikusok egy része is egyetértően bólint, de míg eddig a bólintást egyfajta nyomásgyakorlás is kísérte, azaz a megegyezés irányába tolni Botkát, a szombati, a televíziós nyilvánosság előtt elhangzott beszéd után, megtörni látszik ez a szándék. Beszámolók szerint a Botka-féle beszédet követő zárt választmányi ülésen, bár sokan megfogalmazták a DK-val való házasság kényszerét, nyílt támadás, vagy bírálat már nem érte a miniszterelnök-jelöltet. Forrásaink abban nem láttak tisztán, hogy ez egyenlő-e a beletörődéssel, vagy új tervek születnek a nyomás újfajta módjára és fokozására. Ma a korábban szeptember végére jelzett áttörést kitolták decemberre mindazok, akik továbbra sem látnak más lehetséges utat, mint a két párt közösködését. Hogy pontosan milyen lehet egy ilyen újfajta nyomás, arról nem tudhattunk meg semmit, talán azért nem, mert akik ebben gondolkodnak, még maguk sem látják, mit is tehetnének.
Elsősorban persze Molnár Gyula pártelnökre vetik a szemüket; az általa, a választmányi gyűlésen elmondottakat értelmezik úgy: az elnök is a DK-val kötendő megállapodásban látja a megoldást.
Ma egy közös pont látszik amúgy Botka és Gyurcsány között: mindketten azt állítják, hogy még nincs semmi veszve; decemberben, vagy januárban még nem lesznek megkésve. Ami lehetséges, hogy így van – never say never -,de az is bizonyos, hogy eközben a Fidesz, a kormány köpönyegébe bújva, gőzerővel vág neki a kampánynak. Ahogy megírtuk – feltehetően október 1-től – teljes erővel próbálja bedolgozni a magyar lakosságot; üzenetének lényegét Orbán Viktor már megfogalmazta: csak akkor tudja megvédeni az országot a menekültektől, az eliszlámosodástól, ha még nagyobb felhatalmazást kap az újabb kormányzati ciklusra. Az ellenzék is operál, mint fentebb említettük a félelem-faktorral, azzal tudniillik, hogy mivé lesz az ország egy újabb Orbán-ciklus alatt, csak éppen elnyomják saját üzenetüket az egymással folytatott csat zajával.
Szóval az van most, hogy Orbán körbekeríti az országot, az ellenzék meg kerítést von saját maga köré. Tessék eldönteni, melyik a hatékonyabb.
2006. október 6-án a Fidesz nagygyűlést rendezett a Kossuth téren. Ezen Orbán Viktor bejelentette, hogy ezt követően minden nap, délután 5 és 6 óra között találkoznak a híveikkel.
Ezzel kezdetét vette egy hosszú, hetekig tartó tüntetéssorozat, amelyen
a parlamenti ellenzéki pártok szimpatizánsai, valamint más ideológiák képviselői keveredtek egymással.
Beszámolónkban, amelyekben a 11 évvel ezelőtt eseményeket idézzük fel, a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.
„Régiek” és „újak” a Kossuth téren
Október 6-án, pénteken, kiderült, hogy a parlament aznapi plenáris ülése várhatóan épp akkor ér véget, amikor minden bizonnyal tele lesz tüntetőkkel a Kossuth tér, így nem lehet tudni, hogy a képviselők milyen körülmények között hagyják el az épületet.
Az MSZP nem kért külön rendőri biztosítást – tudta meg a Független Hírügynökség a párt frakcióvezető-helyettesétől. A parlamenti be- és kiléptetés megoldott – közölte a BRFK szóvivője.
Az MSZP-frakció tagjai gyalog hagyják el a Parlamentet a plenáris ülés után az épület oldalsó kijáratánál – mondta Mesterházy Attila. A szocialista képviselő nem tud arról, hogy külön rendőri biztosítást kapnának, de nem is tart atrocitástól. A Parlament előtti parkoló nem használható a demonstráció miatt, a képviselők többsége a Képviselői Irodaháznál hagyta a kocsiját, oda pedig gyalog fognak átsétálni – közölte az MSZP frakcióvezető-helyettese.
A rendőrség biztosítási terve nem publikus – közölte Schőn Péter, a BRFK szóvivője. – A parlamenti be- és kiléptetés megoldott.
A Fidesz délutáni nagygyűléséről már csütörtökön lezajlott az egyeztetés a párt és a Kossuth téri demonstrálók képviselői között.
A Fidesz 17 órától 20 óráig kapja meg a hangosítást – mondta a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője. A korábbi hírekkel ellentétben a tér nem lesz kordonnal elválasztva a „régi” és az „új” demonstrálók között – közölte Molnár Tamás.
Az MSZP frakcióvezetője szerint minden egyes utcai zavargás csökkenti a forint, a nyugdíjak és fizetések értékét.
Ma már számokban és munkahelyekben mérhető az a kár, amelyet néhányan a magyar gazdaság és a nemzeti vagyon kockáztatásával okoztak az elmúlt hetekben. Lendvai Ildikó erről a parlament pénteki, rendkívüli ülésén beszélt a miniszterelnök expozéja után.
A szocialista politikus szerint Magyarországnak fontos vonzereje és belső értéke volt eddig, hogy a térségben stabilitásra és utcai nyugalomra lehetett számítani, „de ez törékenynek bizonyult”. Lendvai Ildikó vezérszónoki felszólalásában emlékeztetett arra, hogy már a kormányfő balatonőszödi beszédének kiszivárogtatása előtt is „elharsant a jelszó: megindulunk a kormány ellen”. Az emberek ezért most kétféleképpen látják az eseményeket: van, aki úgy hiszi, hogy a tüntetéseknek van forgatókönyve, és van, aki úgy gondolja, hogy nem. Ledvai Ildikó azt mondta, hogy utóbbiak táborába tartozik.
Az MSZP frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy
a válsággal keletkező kár lassan nagyobb lesz, mint a megszorítások teljes összege.
Új kezdetre és váltásra van ezért szükség, amelyhez háromféle bizalom kell: politikai, társadalmi és emberi – mondta.
Lendvai Ildikó szerint a pénteki szavazás előtt már mindenki tudta, hogy a koalíció bizalmáról biztosítja majd Gyurcsány Ferencet és kormányát. A név szerinti voksolásra mégis szükség van, mert a parlamenti képviselőknek felelősen kell vállalniuk döntéseiket választóik előtt a Parlament falai között. A frakcióvezető reméli, hogy a bizalmi szavazás a befektetői bizalmat is megerősíti majd.
Délután 1/2 3 -kor 500-600 békés tüntető demonstrál a Kossuth téren. Egyre több a fideszes aktivista. Demonstrálók érkeztek Zamárdiból, Lajosmizséről és Békéscsabáról is.
A tömeg folyamatosan nő. Közben egyre több rendőr van a Parlament és a Képviselői Irodaház között. Az utat rendőrautók biztosítják, ők valószínűleg a szavazásról kiérkező képviselőkre vigyáznak majd.
Bizalmi szavazás Gyurcsánnyal és a kormánnyal szemben
A hivatalos eredmény szerint 207 igen és 165 nem szavazat mellett bizalmat kapott Gyurcsány Ferenc és kormánya pénteken a parlament rendkívüli ülésén. A képviselők név szerinti szavazással döntöttek így. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök igennel voksolt, szintén igennel szavazott Gyenesei István, az egyetlen független képviselő.
Gyurcsány Ferenc beszéde a parlamentben.
Sólyom László köztársasági elnök tudomásul veszi a parlamenti bizalmi szavazás eredményét – tudatta a Független Hírügynökséggel az államfő szóvivője. Wéber Ferenc ezen túlmenően semmiféle kommentárt nem fűzött az elnöki hivatal részéről a voksolás eredményéhez.
Sólyom László az elmúlt hetekben többször lépett a nyilvánosság elé a belpolitikai válság kapcsán.
Nehezményezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elhallgatta valódi kormányprogramjukat a tavaszi választások előtt,
s bocsánatkérésre szólította fel. Az önkormányzati választás urnazárása utáni beszédében egyértelművé tette, hogy a kormányfő sorsa a koalíciós frakciók kezében van. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy burkoltan a miniszterelnök leváltását sürgette az államfő.
Szerdán levelet írt Sólyom László a képviselőcsoportok vezetőinek, azt kérve tőlük, hogy a bizalmi szavazáson vegyenek részt a frakciók. Ennek hatására döntött úgy a Fidesz és a KDNP, hogy eredeti tervükkel ellentétben mégis elmennek a vitára és a szavazásra.
A Független Hírügynokség akkori tudósítása szerint egyik parlamenti pártot sem érte meglepetésként az, hogy a többség bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és kormányának a péntek parlamenti szavazáson.
Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője szerint a szavazással a kormány megerősítette politikai bizalmát, de szükség van egy szélesebb értelemben vett társadalmi bizalomra is a sikeres kormányzás érdekében. Lendvai hangsúlyozta, hogy most ennek a bizalomnak az erősítése a cél. A frakcióvezető reméli, hogy belföldön és külföldön is érteni fogják a szavazás üzenetét: belföldön mindenki megérti, hogy aki a parlamenti demokrácia híve, annak a parlament döntését tudomásul kell vennie, külföldön pedig remélhetőleg megnyugszanak a befektetők. Lendvai reméli, hogy a szavazás után erősödik a béke Magyarországon.
Kuncze Gábor nem lepődött meg a szavazás eredményén, azt mondta az történt amire számított: „a parlamenti többség kiállt a kormány mögött, ami így megkapta a felhatalmazást a folytatásra”.
Az SZDSZ frakcióvezetője ugyanakkor kifogásolta, hogy az ellenzék részéről ismét nem hangzott el javaslat arról, hogy mit kellene tenni az ország érdekében, illetve, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismét nem szólalt fel munkahelyén, a Parlamentben.
Navracsics Tibor a Fidesz frakcióvezetője a szavazás után azt mondta, bejött a papírforma. A politikus
nem tartotta elegáns megoldásnak azt, hogy a kormányfő is szavazott magára.
Az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly „színvonaltalannak” nevezte a pénteki vitát és szavazást, de annak eredményét tudomásul veszik. Herényi szerint az ország helyzete egyre rosszabb és csak a nagykoalíció lehet a megoldás.
Halász Zsuzsa, a KDNP frakciószóvivője a bizalmi szavazással kapcsolatban annyit mondott: „a színjáték lezajlott”, pártját nem érte meglepetés, mivel a bizalmi szavazás eredményét napokkal ezelőtt tudta már mindenki.
Péntek délután 4 órakor megkezdődött a Fidesz nagygyűlése a fővárosi Kossuth téren a Parlament előtt. A rendezvényre érkezők gyakorlatilag megtöltötték a teret, és a környező utcákból is folyamatosan érkeztek még. Orbán Viktor csütörtöki felhívására az emberek többségének kezében nemzeti színű zászló volt, és a kormány távozását követelték.
Menjen, vagy maradjon Gyurcsány?
A megkérdezettek 47 százaléka szerint Gyurcsány Ferenc kormányfőnek annak ellenére is távoznia kell posztjáról, hogy bizalmat kapott a Parlamentben. A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor úgy véli: a bizalmat kapott miniszterelnöknek minden jogalapja megvan hivatali idejének kitöltéséhez. A Századvég és a Forsense közvetlenül az önkormányzati választások után készítette telefonos felmérését, amely 800 fős reprezentatív mintán alapul.
A bizalmi szavazás kezdeményezését háromból két megkérdezett (64%) jó ötletnek tartotta. A szocialista szavazók 84 százaléka egyetért a kezdeményezéssel, a Fidesz-táboron belül azonban már volt ilyen egyértelmű a bizalmi szavazás megítélése. A válaszadók 49 százaléka támogatta, 48 százaléka viszont ellenezte a kezdeményezést. A bizonytalanok megoszlása ebben a kérdésben szinte megegyezik az összes megkérdezett véleményével: 63 százalékuk ért egyet a bizalmi szavazással, és csupán 20 százalékuk ellenzi azt.
A Századvég szerint felmérésükből az derült ki, hogy a bizalmi szavazás önmagában nem képes számottevő mértékben csökkenteni a magyar politikai közéletben kialakult feszültségeket.
Minden nap 5 és 6 óra között tiltakozás a Kossuth téren
Áder János a Kossuth téren.
Szombattól minden napra találkozót hirdet a Kossuth térre híveivel a Fidesz. A program, amelyet péntek este a párt budapesti nagygyűlésén Orbán Viktor jelentett be, szombaton délután 5 órakor kezdik, akkor Áder János, az Országgyűlés alelnöke lesz a szónok. A tervek szerint az ellenzéki párt híveivel minden nap így tiltakozik 5 és 6 óra között a gyurcsányi politika ellen. A rendezvényeken mindig más fideszes politikus szónokol majd.
Ezzel együtt a hazugság eltörlése, a fehér politika és az igaztalan politikusok felelősségre vonása érdekében útjára indította a Fidesz az „Igen Magyarország Chartát”.
Orbán Viktor azt nem jelölte meg beszédében, meddig tart a tiltakozássorozat.
Azt sem mondta el, hogyan lehet csatlakozni a chartához, ha valaki így dönt.
A Fidesz elnöke a Parlament lépcsőjén, és nem a felállított színpadon mondta el beszédét. Orbán Viktor a kormánnyal és a kormányprogrammal kapcsolatos pénteki parlamenti bizalmi szavazást úgy értékelte: azzal, hogy a szocialisták Gyurcsány Ferenc mellett tették le a voksukat, csapdába zárták az országot, és végérvényesen magukról letörölhetetlenné tették a hazugságot. Ennek szerinte beláthatatlan következményei lesznek, és ez leginkább a gazdasági romlásban lesz érzékelhető.
A nagygyűlésen a fideszes politikus meghirdette a „fehér politikát”, amely megfogalmazása szerint nem piros, nem narancssárga, és az igazságra, a hazugság felszámolására illetve a számonkérhetőségre épít.
Hangsúlyozta, hogy az országban most tapasztalható, soha nem látott válságából csak az igenekre épülő út vezet ki. Szerinte párthovatartozástól függetlenül igent kell mondani a nemzeti egységre, a demokrácia megvédésére, a köztársasági elnökkel szembeni tiszteletre, az ígéretek betartására és a felelősségre. Orbán Viktor hangsúlyozta: ki kell közösíteni azt a politikust, aki ezekre az érdekekre nemet mond.
A Fidesz elnöke minden felelősséggel gondolkodó politikust arra szólított fel, hogy csatlakozzon a Fidesz „Igen Magyarország Chartájához”.
Orbán Viktor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy bár egy akkora tömeg, mint a Kossuth téri egy csapásra eltörölhetné, ami az útjába kerül, a demokraták igazi ereje mégsem fizikai jellegű. „A demokraták ereje a méltóság és a fegyelmezettség” – mondta.
Ma 11 éve, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. Pontosabban a beszédnek egy gondosan megszerkesztett, megvágott részlete. Orbán őszödi beszéde eddig még nem került nyilvánosságra, de most közzé tesszük.
Drága hülyéim, magyarok!
Most mit vagytok úgy oda? Miért bámultok rám, mint borjú az újkapura? Buta, kifejezéstelen tekintettel. Úgy tesztek, mintha nem tudtátok volna, hogy mi lesz. Mitől vagytok kiakadva? Miért mondjátok, hogy nem tudtátok?
Munkát vállaltatok egy kuplerájban és nem sejtettétek, hogy mi lesz a dolgotok?
Lehetett tudni, nem rejtettem véka alá soha.
Na jó, nem mindig mondtam meg nyíltan, hogy mire készülök. Nem akartam szájbarágós lenni, gondoltam, hagyok nektek egy kis intellektuális kihívást. Azt hittem, hogy negyven év egypártrendszer után képesek vagytok megfejteni a kódolt üzeneteket. Tudtok a sorok között olvasni, ismeritek a szavak valódi jelentését, és a testbeszéd értelmezése sem idegen tőletek.
Tudtátok, hogy mi vár rátok.
Néhány évvel ezelőtt jobb társaságban kiröhögték, aki azt mondta, hogy visszahozom nektek Horthyt. Államosítok mindent, látástól vakolásig, és csak kevesek kiváltsága lesz a tájékozódás.
Hogy a papok befészkelik magukat az iskolákba, a családokba, a hálószobákba.
Kinek a pap, kinek a paplan.
Stadion és kisvasút lesz oktatás és egészségügy helyett.
Kiröhögtétek, aki ezt mondta, hülyének hittétek.
Legalább magatoknak ne hazudjatok, aranycsibéim! Ti tényleg nem tudtátok, hogy lebontom a jogállamot, és sóval hintem be a helyét? Nem kellett professzornak lenni hozzá, hogy valaki megértse, filozófusnak sem.
Ha lett volna hozzá fületek és szemetek, már régen tudnátok, hogy mi a dörgés. Akkor például, amikor azt mondtam, hogy oszt jó napot.
Hogy a haza nem lehet ellenzékben.
Hogy egy a tábor, egy a zászló.
Adtam már jeleket korábban is. Füstjeleket, ha úgy tetszik. Jó húsz évvel ezelőtt, amikor egy Fidesz-közeli kolléga egyetlen nap leforgása alatt tucatnyi köztartozásos céget vásárolt Kaya Ibrahim és Joszip Tot urak lopott útlevelével. Lehetett volna gyanakodni. És amikor rákérdeztetek, az volt rá a válasz, hogy mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni.
Amiben amúgy van igazság. Más kérdés, hogy az is alkotmányos jog-e, hogy mindenkit hülyének nézünk.
Legyetek erősek, aranycsibéim: alkotmányos jog ez is.
Majd meglátjátok, mi lesz még itt. Rá sem ismertek a saját országotokra, azt hiszitek majd, hogy idegenben vagytok. A mesés keleten, teszem azt.
Trafikmutyi, földbérletek? Quaestor-botrány? Ti tényleg nem tudtátok?
Migráncsokkal riogatlak, Sorossal rémisztgetlek benneteket, hogy hozzám szaladjatok védelemért.
Azt viszont megígérem, hogy nem Soros nevet a végén, és nem leszünk gyarmat. Üzenjetek Brüsszelnek, hogy nincs rá szükség, mert a magatok foglyai vagytok. Túszul ejtettétek magatokat 2010-ben, majd négy évvel később, megint. Mindig, amikor csak tehettétek.
Barátkozzatok a gondolattal drága aranycsibéim, hogy ez most már mindig így lesz. Mert én még soha sem hazudtam nektek. Most sem titkolom el előletek az igazságot: ahol bármi megtörténhet, ott minden megtörténik.
2006. október elejétől a Kossuth tér vette át a főszerepet. Ott gyülekeztek a tüntetők, és a Fidesz mindent megtett, hogy kiszolgálja őket. Naponta váltották egymást az akkor ellenzékben lévő párt prominensei, Orbán Viktor pártelnök például zászlóval, mécsessel és vekkerrel várta a Kossuth térre induló embereket.
A Független hírügynökség eredeti, szó szerint szövegeit ezúttal is dőlt betűkkel közöljük.
Önfeljelentő
2006. október 5-én önként feljelentette magát három ember. Mindhárman azt vallották, hogy szeptember 18-án ott voltak a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálásánál. Az önfeljelentők közt volt Molnár Tamás, a Kossuth téri tüntetést szervező Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője, Molnár Balázs, a kuruc.info nevű szélsőjobboldali internetes oldal főszerkesztője, illetve egy velük szimpatizáló férfi. Mindannyian a Teve utcai rendőrpalotánál jelentkeztek csütörtök délelőtt, ezután egyenként behívták őket.
Molnár Tamás önfeljelentése előtt közölte, hogy ezzel tulajdonképpen egy polgári engedetlenséget valósítanak meg, illetve
így vállalnak szolidaritást az MTV székház ostroma után elfogott, általuk politikai fogolyként emlegetett emberekkel.
Molnár Tamás a rendőrpalota előtt rögtönzött tájékoztatóján azt mondta, hogy a három önfeljelentő nem rongált, de megtapsolták, amikor leverték a szovjet címert a Szabadság téri emlékműről.
Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta: mindhármuk meghallgatása tart, csak később derül ki, indítanak-e ellenük eljárás, és ha igen, akkor mi miatt.
Nem sokkal később kiderült, hogy a rendőrség úgy döntött: nem indít eljárást a három önfeljelentő ellen, akik csütörtökön jelentkeztek a rendőrség Teve utcai központjában Budapesten.
Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a három férfit meghallgatták, de sem a vallomásuk, sem a rendőrség adatai szerint nem követtek el bűncselekményt. Ha a jövőben újabb önfeljelentők jelentkeznek a rendőrségen, hasonlóan járnak majd el: meghallgatásuk után döntik el, indítanak-e ellenük eljárást.
Ötpontos alkotmány követelnek a Kossuth téren tüntetők
A Kossuth téri tüntetők öt pontból álló alkotmányt akarnak, amelyet egy október 23-ára meghirdetett alkotmányozó nemzetgyűlésen hirdetnék ki. Ennek helyszíne még nincs meg, mivel a gyűlést valószínűleg sem a Kossuth téren, sem például a Hősök terén nem engedélyezik majd – mondta csütörtökön Halász József jogász a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 Kossuth téri sajtótájékoztatóján. Hozzátette, ettől függetlenül biztosan megtalálják majd a módját.
Megerősítették Orbán Viktor személyi védelmét
Zászlóval, mécsessel és vekkerrel együtt várja péntek délután 4 órára a budapesti Kossuth térre híveit a Fidesz – ezt Orbán Viktor jelentette be csütörtökön, miután lejárt az a határidő, amelyet pártja adott a szocialistáknak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök menesztésére. A Kossuth téri demonstráció 16 órától 18 óráig tart, de Orbán Viktor érzékeltette, konkrétumok említése nélkül, hogy ezzel a tüntetéssorozatnak nem lesz vége. Azt mondta, hogy ennek pontos menetrendjét a Kossuth téri demonstráción ismerteti hívei előtt, a részletekről pedig még csütörtök este dönt a Fidesz elnöksége.
Orbán Viktor értelmezése szerint a szocialisták nem tettek eleget annak, amire a választók az önkormányzati választás eredményével felszólították őket, vagyis nem váltották le a kormányfőt.
„Magyarország mára a hatalmához görcsösen ragaszkodó Gyurcsány Ferenc foglyává vált” – fogalmazott a Fidesz elnöke. Mint mondta: a szocialisták feláldozzák az országot a szerinte hazug politikus miatt.
A Fidesz vezetője azt jósolja, hogy Gyurcsány Ferenc hatalomban tartása súlyos ezer milliárdokba kerül majd az adófizetőknek, és újabb gazdasági válságot idéz elő. Figyelmeztetett, hogy „nyakunkon” a forintválság, számolhatnak az emberek tőkekivonással, és attól is tart, hogy előbb-utóbb szociális elégedetlenségi mozgalom is kibontakozhat.
Orbán Viktor elmondta, hogy szerdán egy alapítvány szervezésében üzletemberekkel tárgyalt,
ahol egy reformalap létrehozására tett javaslatot. Ennek lényege, hogy az elkerülhetetlen egészségügyi, államigazgatási, nyugdíj és egyéb reformokra hozzanak létre egy alapot, amelyet csak erre a célra használnak fel. Emellett Orbán Viktor a reformok kapcsán ágazati nemzeti kerekasztal létrehozását is indítványozza, amely szakemberek segítéségével dolgozná ki a közmegegyezés alapjait egy-egy területen.
A Független Hírügynökség információi szerint Orbán Viktor védelmét, saját biztonsági főnöke helyzetértékelése alapján néhány hete megerősítették, azaz több testőr vigyázza a pártelnök testi épségét, mint korábban.
Kossuth téri helyzetkép este
1000-1500-an gyűltek össze csütörtök este Budapesten, a Parlament előtt. A tüntetők között körülbelül 300 motoros is van. Az Országházat kettős kordonnal, és nagyjából 250 fős rendőri sorfallal védik – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
A 2-es villamos csak a Garibaldi utcáig közlekedik. A szónokok arról beszélnek, hogy a válságot csak szakértői kormány oldhatja meg.
Előzőleg egy 150 fős csoport előzetes bejelentés nélkül járta a belváros utcáit, kisebb forgalmi akadályokat okozva. A rendőrség kísérte a tüntetőket, beavatkozniuk nem kellett.
Ezzel egyidőben motorosok százai is járták a várost, a Kossuth térről indulva az MTV, a Magyar Rádió, valamint az MSZP és az SZDSZ székházához vonultak és ott dudaszóval tiltakoztak, majd visszatértek indulási pontjukra.
Van, hogy az embernek nem jut ideje a hírek alapos áttanulmányzására, de azért szeretné tudni, mi történik a nagyvilágban és persze idehaza. Mi segítünk képbe kerülni.
Interjú, amelyben Gyurcsány Ferenc jót is mond a Fideszről
Gyurcsány Ferenc nem hisz a demokratikus ellenzék és a Jobbik együttműködésében, de abban igen, hogy egy új Parlamentben, szűk körben együtt tudnának működni. Leszögezte: nem igaz, hogy a kétharmados törvények mellett teljes bénultságra van ítélve a demokratikus ellenzéki oldal. Beszélt az összefogás esélyeiről, s arról, hogy nem lehet úgy nyerni, ha egyéniben egymás ellen indulnak.
A Demokratikus Koalíció elnöke hűti az elszámoltatást követelők kedélyeit: a liberális demokrácia nem fér össze a nép elszámoltatási követelésével, a közvagyont a jogi normákkal összhangban konvertálták magánvagyonná, a bíró pedig csak ezt vizsgálhatja. Elvben egyetlen alternatíva lehet, a forradalom, mert akkor megszűnik a közjog folytonossága. „De ezzel minden porcikámmal szemben állok” – szögezte gondolkodás nélkül és keményen.
A demokratikus ellenzék összefogása kapcsán elmondta, hogy a legnagyobbaknak van a legnagyobb felelősségük. Leszögezte: az optimális az lenne, ha egyetlen jelölt lenne a demokratikus ellenzék oldalán.
A közös lista esélye nagyon kicsi, mégis, a 106 körzetben egyeztetett jelöltet állítani a demokratikus ellenzéki pártok kötelessége.
Úgy látom, hogy a PM, az Együtt, a MoMa, a DK érti, az MSZP-nek pedig meg kell értenie, hogy nem lesz közös lista. Hozzátette:
„ÉP ÉSSZEL SENKI NEM GONDOLHATJA, HOGY NYERHETÜNK, HA EGYÉNIBEN EGYMÁS ELLEN INDULUNK.”
Az ellenzék tiltatkozik az újabb nemzeti konzultáció miatt
Sorra tiltakoznak a demokratikus ellenzék pártjai a kormány legújabb nemzeti konzultációs terve miatt. Velencén a Fidesz háromnapos frakcióülésén Orbán Viktor azt mondta, hogy „Ma nincs fontosabb számoma, mint a Soros-terv elleni küzdelem”, ezért nemzeti konzultációt indítanak róla.
Valószínűsíthetően újabb milliárdokat szánnak majd kampányra. Az előző nemzeti konzultáció költségei ma sem ismertek, a FüHü értesülései szerint az alapkampány került kétmilliárd forintba, majd újabb milliárd körül lehetett a konzultáció lezárásának levezetése.
Hiába született meg a plakáttörvény, a maga csalárd módján, a kormányzat pontosan tudja, milyen módon lehet azt a saját maga szempontjából előnyösen kihasználni.
Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt szerint a Fidesz ismét több milliárd forintot fog kifizetni a fideszes haveroknak egy újabb álkonzultáció keretében. Az MSZP ezért felszólítja a kormányt, hogy
AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉBŐL FIZETETT KÉRDŐÍVRE VALÓDI, A MAGYAR EMBEREK PROBLÉMÁIT ÉRINTŐ KÉRDÉSEKET TEGYEN FEL!
A további félelemkeltés és összeesküvés elméletek gyártása helyett inkább hazánk valódi gondjaival kellene végre foglalkozniuk. Ha valódi konzultációt akarnak, akkor vannak fontos kérések, ezeket fel is sorolta az MSZP közleménye.
Juhász Péter, az Együtt elnöke szerint a nemzeti konzultációval a Kubatov-listát frissítené a Fidesz. A Fidesz-kormány azért indítja egyik konzultációt a másik után, hogy a választások előtt ezekkel az adatgyűjtő ívekkel frissítsék, bővítsék a Kubatov-listát – írja közleményében Juhász Péter.
MSZP: szembesítő kampány a Fidesz országrombolásáról
Botka László MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja Hajdúszoboszlón kihelyezett frakcióülést tartott, melyen részt vett Botka László miniszterelnök-jelölt, a párt országos elnöksége és megyei elnökei, s ahol megvitatták az őszi parlamenti ülésszak legfontosabb feladatait.
Megállapodás született arról, hogy az MSZP
SZEMBESÍTŐ KAMPÁNYBAN TÁJÉKOZTATJA A MAGYAR TÁRSADALMAT A 2010 ÓTA TARTÓ ORSZÁGROMBOLÓ FIDESZES POLITIKA KÖVETKEZMÉNYEIRŐL.
Ezen kívül a Botka-kormány 2018 utáni teendőit, Magyarország legégetőbb problémáit 7 helyszínen tartott részországgyűléseken fogják megvitatni az emberekkel a párt politikusai és szakértői.
Algyő szembe ment Lázár Jánossal
Forrás: Szegedma
Az alig több, mint ötezer lelkes Algyőn volt a múlt vasárnap teljes önkormányzati választás. Meglehetősen hosszú és a mai Magyarországra sajnálatosan jellemző, mocskos kampány után ismét Molnár Áron lett a polgármester, és hiába volt minden támadás ellene, a testületbe is – a Fidesz-esek helyett – a vele együtt gondolkodni képes jelöltek kerültek. A hajdan volt jobbikos, ma független régi-új polgármester a FüHü-nek adott interjújában a többi között elmondta, hogy amióta pártok jelen vannak a közéletben és meg akarnak hódítani minden várost, falut, azóta együtt kell élnünk azzal, hogy minden átpolitizálódik. De, ami most az utóbbi időben itt történt, az minden határon, minden normalitáson túlment.
„Zanzásítva kaptuk a nagypolitikából már ismert média-, és marketing elemeket, amelyek korábban nem voltak jelen Algyőn; a kampánynak a mocskolódó, uszító, lejárató fogásait. „
Euróövezet: Nincs egyetértés
Fotó: Wikimedia Commons (Chatham House)
Messze nem egységes az eurózóna bővítésével kapcsolatos álláspont az Európai Unión belül. Miközben szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió állapotáról szóló értékelésében állást foglalt amellett, hogy minden állam lépjen be az övezetbe, Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter csütörtökön azt fejtegette, hogy
„a belépéshez először minden tagállamnak teljesíteni kell a feltételeket”.
Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök írásos állásfoglalása is hasonló álláspontot:
„A minőség előrébb való a sebességnél”
Ez szembe megy Emmanuel Macron elképzeléseivel is. A francia elnök egyenesen egységes európai költségvetést szeretne és azt, hogy az euróövezet vállalja át a tagállamok adósságát.
A szeptember 24-i németországi választásoknak ez is a tétje lesz.
Uniós pénzből vizsgálhatók a gyanús élelmiszerek
Megnézik, mi van belül. Forrás: Pixabay
Támogatást kérhetnek az élelmiszerek tesztelésére azok az uniós tagállamok, amelyek kettős minőségre gyanakszanak – jelentette be az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa. Vera Jourová a morvaországi Jihlaván, a cseh parlamenti alsóház mezőgazdasági bizottságának ülésén elmondta: az élelmiszerek minőségének vizsgálatára a bizottság egymillió eurót különít el idei költségvetésből.
További egymillió eurót pedig a tesztelési módszerek kidolgozására fordítanak.
„AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA SZERINT TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATRÓL VAN SZÓ, S MEGVANNAK AZ ESZKÖZEINK ARRA, HOGY EZT MEGSZÜNTESSÜK”
– szögezte le a cseh uniós biztos. Úgy vélte, hogy a probléma orvoslásának leggyorsabb útját a hatályos európai jogvédelmi törvények szigorítása hozhatja.
Kelet-Európai fegyverek a Közel-Keleten
Bulgária tavaly több mint egymilliárd euró értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre, ez a GDP 2 százalékát tette ki az Európai Unió legszegényebb országában. Más, egykori szocialista állam fegyverexportőrei sem panaszkodhattak. Csehország a mintegy 700 milliós fegyverexporttal az ezüstérmet szerezte meg tavaly, míg a bronzérmes Ukrajna lett, csaknem hasonló kivitellel.
A Stockholmi Békekutató Intézet adatai alapján
A BLOOMBERG HÍRÜGYNÖKSÉG KÉSZÍTETT ÖSSZEÁLLÍTÁST KELET EURÓPA FEGYVER EXPORTJÁRÓL A HÁBORÚSKODÓ KÖZEL KELETRE.
Tavaly Oroszország 15 milliárd dollár értékben adott el fegyvert a térség országainak. Az olajár csökkenése óta ez Oroszország legdinamikusabb exportpiaca. Bulgária és Csehország is szépen profitál ebből, de a Bloomberg összeállításában szerepel még Szerbia – 400 millió eurós, Horvátország és Románia 200-200 milliós fegyverkivitellel a Közel Keletre.
Magyarország a Bloomberg összeállításában nem szerepel, de ettől még nyugodtan profitálhat a közel-keleti fegyver üzletekből, amelyek többsége szigorúan titkos. Csak évek múlva derül ki, hogy ki szállított fegyvert a háborúskodó feleknek. Vagy akkor sem.
A Fidesz örül, hogy Gyurcsány Ferenc megváltoztatta a Nabucco gázvezetékkel kapcsolatos véleményét, és a pénteki konferencián már az EU álláspontjával összhangban nyilatkozott. Ugyanakkor sajnálatosnak tartják, hogy a Fidesz előadóját nem sikerült meghívni. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetének vezetője szerint az EU álláspontja a magyar állampolgárok érdekével is összhangban van.
Németh Zsolt pénteki sajtótájékoztatóján közös európai politikát sürgetett. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Nabucco gázvezeték körüli megegyezést a Gyurcsány Ferencéhez hasonló ellentmondó nyilatkozatok lassítják. A kormányfő korábban a Nabucco-t álomnak nevezte, pénteken azonban már azt mondta, hogy Európának új energiaforrásokat kell felkutatnia annak érdekében, hogy a nagyarányú orosz gázfüggés mérséklődjék. Ugyanakkor bírálta a Nabucco építésének lassúságát.
Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László szegedi szocialista polgármester. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje bízik a győzelemben, de 40 körzetet biztosan megvalósíthatónak tart. Az elől a kérdés elől kitért, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.
Botka háttérbeszélgetést tartott, amelyről beszámolva a HVG kiemelte, hogy Botka koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, s kitart amellett, hogy Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb. Szerinte lesz megegyezés.
„Nem létezik a modell, hogy legyenek közös jelöltek az egyéni választókerületekben, de a pártok induljanak külön listán.”
Mindehhez hozzáfűzte: jogilag egy személy csak egy párt listáján szerepelhet, s ha valaki két párt közös jelöltjeként indul, az csak a közös listájukon lehet. Jogilag a koordinált indulást lehetne külön listákkal megoldani, de ebbe Botka a DK-val azért nem menne bele, mert ilyet csak olyan párttal érdemes kötni, amely plusz szavazókat hoz, azaz nem a meglévő bázison osztozik. Az MSZP esetében ilyen párt például az LMP.
Botka szombaton az MSZP politikai szezonnyitóján felsorakoztatja szövetségeseit,
köztük a korábban már ismert nevek mellett például a volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt is, aki a külpolitikáért felel majd. De meglepetésnevek is várhatók – mondta Botka, aki jelezte: a teljes csapatát még szeptemberben bemutatja.
A szocialisták miniszterelnök-jelöltje szerint legkésőbb december elejére eldől, hogy ő vagy Vona Gábor lesz-e Orbán Viktor kihívója. Ezt a közhangulat dönti majd el. A Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti – szögezte le.
Túlzás lenne azt állítani, hogy áll a bál a szocialistáknál a paksi időközi polgármester választás okán, de annyi azért bizonyos, hogy okozott, okoz némi fejfájást az eredmény. Még akkor is, ha a most vasárnapi szavazáson, hivatalosan, MSZP-s politikus nem is indult, az a fölény, amit a Fidesz jelöltje mutatott, erős aggályokat vetett fel a baloldalon.
Szabó Péter, a végső győztes 68 százalékot ért el, abszolút számokat tekintve – amúgy 31 százalékos részvétel mellett – 3243 szavazatot gyűjtött, míg a másodikként záró, függetlenként jegyzett Mezősi Árpádra 1423-an szavaztak. (Csak a politikai folklór kedvéért írjuk ide: volt olyan induló, aki egyetlen egy szavazatot sem kapott, ami azt jelenti, hogy a jelölt vagy el se ment, vagy már önmagában sem bízik…)
De vissza a szocialistákhoz? Már az önmagában fájó lehet számukra, hogy nem tudtak kiállítani esélyes jelöltet – Mezősit támogatták -, az meg végképp, hogy hét hónappal az országgyűlési választások előtt ekkora különbség mutatkozik a kormánypárt javára. Magyarázatot persze lehet találni: Pakson a lakosság döntő többsége atomerőmű párti, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen a lakosság java része az erőműtől, az erőműben kap munkát. Ez azonban csak az önfelmentéshez elegendő, mint ahogy az is: a helyi választás nem szabad összevetni az országossal, ráadásul az önkormányzatokra majd csak 2019 őszén fogunk voksolni. Sikerre, vagy legalább valami jó hírre lenne szükségük a baloldalon politizálóknak, mert így, a folyamatos belső feszültségekről tudósító írások nyomán egyre inkább kedveszegetté válik az Orbán leváltásában reménykedő tábor.
Ez a magyarázata annak, hogy az MSZP berkein belül a paksi eredmény újabb keserűséget, újabb indulatokat hozott magával. Az utóbbi hetek kifelé is zajosabb napjai után csendesedni látszott a tábor, amit a belső ügyeket jól ismerők még véletlenül sem a konszolidáció jeleként értékeltek. Inkább afféle hamu alatt izzik a parázs állapot állt elő, megmerevedett álláspontokkal, elmozdulni képtelen hozzáállással.
Az alapkonfliktusról már több ízben beszámolt a Független Hírügynökség, amit nagyképűen úgy írhatnánk le: távol állnak az elképzelések egymástól a szövetségi politikát illetően. A napokban ennek lehetséges variációit írtuk le, azzal, hogy a mai állapot szerint egyik – amúgy lehetséges – forgatókönyv sem működik. Vannak persze megnyugtatónak szánt mondatok; Gyurcsány Ferenc például, bármikor az MSZP-vel való megállapodásról kérdezik, megnyugtató válaszokat ad: bármily lehetetlennek is tűnik, előbb utóbb egymás tenyerébe csapnak.
De mit jelent valójában ez az előbb, vagy utóbb? Botka László, az MSZP miniszterelnök jelöltje, ha jól emlékszünk, márciusi, májusi, majd később őszi szövetségkötésről beszélt, amiből ma még semmi sem látszik,
a hírek szerint mostanság januárt emleget, mint végső dátumot. Az a meggyőződése, állítják hozzá közel álló forrásaink, hogy addigra mindenki, más megoldás nem lévén, szépen besorol mögé.
Ami persze lehetséges, hogy így lesz, de annyi minimum elmondható róla, hogy rejt némi kockázatot magában.
Három hónap sok mindenre lehet elég, akár még egy Botka-Gyurcsány kézfogóra is, csak épp a választó polgárok türelme fogyhat el addigra.
A vita amúgy, ha létezik egyáltalán vita – formálisan semmiképp – akörül forog, hogy legyen e közös lista, mindenütt egy a demokratikus ellenzék által állított, azaz 106 egyéni jelölttel, vagy koordinációs lista. Amit viszont a törvények okán legfeljebb három párt köthet meg (a listaállításhoz legalább huszonhét egyéni körzetben kell elindulni; négy párt esetében már nem jön ki a matematika, márpedig itt, a baloldalon, ennél több párt van.
A kérdés az, hogy van-e ténylegesen ideje Botkának? Vagy másként: a választókon kívül, már akik kormányváltást szeretnének, kinek fontos még, hogy legyen ellenzéki oldalon megállapodás? Azt mondják: Gyurcsánynak nem olyan fontos, pártja parlamentbe jutása felől abszolút biztos, legfeljebb újabb éveket tölt ellenzékben, képviselőként, de az országgyűlés falain belül. Persze igaz ez Botkára is, vele szemben azonban kifejezett elvárás, mint a párt, mind pedig a választók részéről, hogy jusson előre a szövetségkötésben, ami viszont gátolja abban, hogy önálló brandként vigye piacra az MSZP-t. Az LMP újra és újra eltökélt kijelentéseket tesz az önállósága megtartására, és hasonlóan nyilatkozik a Momentum is. Marad az egy százalék körül mozgó Együtt, vagy PM; ám az elkötelezettség még ezeknél a pártoknál sem látszik.
Egyelőre az sem látszik, hogy a budapesti helyzet hogy alakult. Híreink szerint Tóth József, akit Botka a fővárosi egyeztetésekkel bízott meg, elvégezte a munkáját, létezik egy olyan lista, amelyen a 18 egyéni körzeten megosztoztak a pártok, de mivel Gyurcsány kijelentette, hogy megállapodni csak országosan lehet, ezt az egyezséget akár félre is lehet rakni.
A hét érdekes helyzeteket teremthet egyébként: a DK-nál lezáródik az a pártszavazás, amely eléri azt, hogy Gyurcsány kimozdíthatatlan legyen, a szocialisták pedig választmányi ülésen is találkoznak, Botka László pedig szombaton, a televízió nyilvánossága előtt ismerteti, idézzük: „azt a tervet, hogy miként tehető igazságosabbá 2018 Magyarországa.”
Mi tagadás: ambiciózus terv. Csak a tervhez vezető út nem látható még.
A politikusok – elsősorban a kormánypárti oldal – továbbra is külföldről támogatott és szervezett5 utcai megmozdulásokról beszélnek. Hogy lesznek-e ilyenek, azt nem tudni. Amit tudni lehet: 11 évvel ezelőtt, 2006. szeptemberében és októberében csatatérré váltak a budapesti utcák.
A 2006 őszén történtek felidézésekor elsősorban a Független Hírügynökség akkori tudósításaira támaszkodunk. Az eredti szó szerinti szövegeket dőlt betűvel tesszük közzé.
2006.09.27. Gyurcsány Ferenc: Csak a mi igazságunkat hitelesítő részt láttuk a valóságból
2001 óta a politika nem a realitásokra, hanem arra a reményre építette az országot, hogy erőfeszítések nélkül is egy jobbá lehet tenni az ország helyzetét – mondta Gyurcsány Ferenc a szerdai kormányülésen, majd hozzátette: ebben neki is megvan a személyes felelőssége. A miniszterelnök ugyanakkor nem kért elnézést.
Gyurcsány úgy fogalmazott: „inkább a mára és a holnapra gondoltunk, mint a holnaputánra”. A kormányfő szerint hiba volt elhinni, hogy az európai mércével is kiemelkedő gazdasági növekedés megoldja az egyensúlyi problémákat, ehelyett inkább egyre nagyobbak lettek ezek a gondok. Gyurcsány hozzátette: ma már nem lehet csak spórolással helyreállítani az egyensúlyt.
A nyilvánosságra került beszédével kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: nem hitte, hogy nyilvánosan is el tudja azt mondani az embereknek, amit szűkebb körben többször is elmondott és nem hitte, hogy a választóik megértik a kialakult helyzetet. A kormányfő sajnálatosnak nevezte, hogy a kormányzati munka mellett a kommunikáció nem volt megfelelő:
„egészben csináltuk, de csak félig mondtuk”
– fogalmazott Gyurcsány.
A kormányfő a beszéd trágár szavaiért elnézést kért azoktól, akiket ez bánt, ugyanakkor szerinte, aki szembenéz az egész szöveggel az érti, hogy ezek „a korholás, a szeretet és a szenvedély szavai.”
A miniszterelnök szerint abban van személyes felelőssége, hogy az elmúlt években elkerülték a teljes szembenézést Magyarország helyzetével: a lehetőségekkel és a kényszerekkel. „Csak a mi igazságunkat hitelesítő részt láttuk a valóságból” – ismerte el Gyurcsány.
A kormányfő szerint új politikára, új magatartásra és új kultúrára van szükség, amiben szerinte a jelenlegi politikusoknak kell az élen járniuk.
Nyilvános Gyurcsány másik balatonőszödi beszéde
Szerdán délelőtt felkerült a miniszterelnök internetes naplójára a májusi balatonőszödi MSZP-frakcióülés nyitó beszéde. Ebben Gyurcsány Ferenc a tervezett reformokról és kiigazításokról beszél a szocialista képviselőknek.
A múlt vasárnap nyilvánosságra került Gyurcsány-beszéd – melyben a kormányfő elismeri, hogy másfél éven keresztül folyamatosan hazudtak a választási győzelem érdekében – a frakcióülés végén hangzott el. A miniszterelnök blogjára ma felkerült szöveg az ülés megkezdésekor elhangzott nyitó beszéd.
A kormányfő ebben a többi között hangsúlyozza, hogy ezermilliárdos költségvetési kiigazításra van szükség, mert csak így állítható elő 2008-ra a büdzsé egyensúlya. Gyurcsány Balatonőszödön azt mondta, hogy ez 15-20 ezer köztisztviselő és ugyanennyi pedagógus elbocsátásával, valamint a túlórák jelentős csökkentésével érhető el.
A miniszterelnök beszélt az egészségügyi reformról, az állami rendszerek átalakításáról, a koalíciós tárgyalásokról és a megyei intézmények regionális szintre emeléséről is. A kormányfő részletesen szólt a szükséges törvények kétharmados és egyszerű többséggel megvalósítható elemeiről. Az ismertetett elképzelések megegyeznek az azóta már bejelentett kormánydöntésekkel.
Rendőr támadt volna a rendőrökre
A nyomozók elfogtak majd el is engedtek egy ex-rendőrt, aki a Nemzeti Nyomozó Iroda információi szerint egyenruhásokra akart támadni a Kossuth téren még a múlt héten. Később azonban kiderült, hogy
az egykori rendőr részt vett az MTV székházának ostromában,
így újra elkapták. Azóta már házi őrizetben van.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai még múlt szerdán fogtak el a 28 éves férfit társaival együtt, mert információik szerint a Kossuth téren szolgálatban lévő rendőrökre akartak támadni. Ezt alátámasztotta az is, hogy autójukból előkerült két vipera – teleszkópos fémbot – egy 80 centis kard, kisbalta, valamint egy speciálisan átalakított sétálóbot, amiben egy 40 centis kés volt elrejtve. A rendőrök ezeket elkobozták, majd az elfogott társaságot szabadon engedték.
Múlt hét csütörtökön azonban kiderült, hogy a fiatalember részt vett az MTV székház ostromában, ezért aznap egy váci szórakozóhelyen ismét elkapták. Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult ellene eljárás, jelenleg házi őrizetben van – erről az NNI szerdán adott tájékoztatást.
A 28 éves fiatalember egyébként 2002-ig szolgált a rendőrségnél tiszthelyettesként.
Egy Pest megyei rendőrről és egy hivatásos katonáról már korábban kiderült, hogy mindketten részt vettek a köztévé ostromában és dobálták is az épületet védő rendőröket.
Tüntetők és ellentüntetők várták Salgótarjában
Tüntetők és ellentüntetők várták Gyurcsány Ferencet Salgótarjánban, ahol a miniszterelnök átadta a felújított megyei kórház épületét.
Az intézmény udvarán olyan transzparenseket lehetett olvasni, hogy „Veled vagyunk! Ne nagyd magad! Csináld tovább oszt jó napot!” Tüntetők másik csopotja viszont a miniszterelnöktől elhíresült „Elk..ad!” -szlogent skandálta. Egyikük egy cserepes krizantémot akart átadani a kormányfőnek, mondván, hogy az a nemzethalált szimbolizálja, de a biztonságiak megakadályozták ebben.
Újabban nagy keletje van az igazmondásnak
– kezdte beszédét Salgótarjánban Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök hozzátette: Azzal sem mondunk igazat, hogy 10 millió magyar ezen a 93 ezer négyzetkilométeren – ami az országunk – fenn tudja tartani az egészségügyi ellátórendszert a jelenlegi színvonalon. A miniszterelnök szerint a magyar egészségügynek Európa felé kell nyitnia. Ha az unió gazdagabb polgárait itt látják el, akkor felértékelődhetne az egészségügyben dolgozók munkája és lenne pénz fejlesztésekre is.
Este: Kétezren a Kossuth téren
Körülbelül 2 ezer fősre nőtt a kormány és Gyurcsány Ferenc lemondását követelő tömeg a fővárosi Kossuth téren szerdán este kilenc órára. Egymást váltották a szónokok, a demonstrálók zászlókat lengetve hallgatták a beszédeket.
A téren a korábbi napokhoz képest kevesebb rendőr áll sorfalat a Parlament előtt – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
A BKV tájékoztatása szerint a 2-es villamosok már nyolc óra óta nem mennek el a Jászai Mari térig a Kossuth teret megkerülve, hanem a Garibaldi utcánál leállnak. Várhatóan ez egészen üzemzárásig így is marad. A trolibuszok egyelőre még közlekednek a tér körül.
A rendőrség tájékoztatása szerint csütörtökön, rendbontás nem történt a téren és nem kellett előállítani senkit.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A Fidesz 17 órától 20 óráig kapja meg a hangosítást – mondta a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője. A korábbi hírekkel ellentétben a tér nem lesz kordonnal elválasztva a „régi” és az „új” demonstrálók között – közölte Molnár Tamás.
Gyurcsány Ferenc nem hisz a demokratikus ellenzék és a Jobbik együttműködésében, de abban igen, hogy egy új Parlamentben, szűk körben együtt tudnának működni. Leszögezte: nem igaz, hogy a kétharmados törvények mellett teljes bénultságra van ítélve a demokratikus ellenzéki oldal. Beszélt az összefogás esélyeiről, s arról, hogy nem lehet úgy nyerni, ha egyéniben egymás ellen indulnak.
Sorra tiltakoznak a demokratikus ellenzék pártjai a kormány legújabb nemzeti konzultációs terve miatt. Velencén a Fidesz háromnapos frakcióülésén Orbán Viktor azt mondta, hogy „Ma nincs fontosabb számoma, mint a Soros-terv elleni küzdelem”, ezért nemzeti konzultációt indítanak róla.
Bulgária tavaly több mint egymilliárd euró értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre, ez a GDP 2 százalékát tette ki az Európai Unió legszegényebb országában. Más, egykori szocialista állam fegyverexportőrei sem panaszkodhattak. Csehország a mintegy 700 milliós fegyverexporttal az ezüstérmet szerezte meg tavaly, míg a bronzérmes Ukrajna lett, csaknem hasonló kivitellel.
