Kezdőlap Címkék Gazdaság

Címke: gazdaság

Erdogan mélyponton

A szultán, ahogy hívei nevezik immár csak a törökök 30%-ának támogatására számíthat. A törökök populista vezérének népszerűsége a gazdasággal együtt hanyatlott alá – ez derül ki a New York Times riportjából.

A 19 éve uralkodó populista politikus kezdetben gazdasági csodát produkált Törökországban, és ezt a sikert a választási eredmények is visszaigazolták. Öt éve azonban megingott a török gazdaság, amely azóta folyamatos lejtmenetben van. A török líra elveszítette vásárló ereje több mint felét, az infláció galoppozik. A munkanélküliség növekszik. Mindezt tetézi a vírusválság, mely végzetes csapást mér a turizmusra.

A közvélemény kutatások szerint a polgárok 63%-a véli úgy, hogy Törökország rossz irányba tart.

Katona-diplomáciai sikerek

Erdogan nacionalista külpolitikával próbálta megvigasztalni népét: a régi szultánok dicsőségét hirdette, és fellépett a rég elvesztett birodalom több régiójában: Szíriában, Líbiában. Sőt azon kívül is: Hegyi Karabahban, ahol az azeri csapatokat támogatta az örményekkel szemben. A sikerek szépen mutattak a televízióban, de nem nyugtatták meg az átlagpolgárt, aki a megélhetését féltette.

Biden egy kalap alatt említette Erdogant, Kaczynskit és Orbánt

A szultán is fontos támogatót veszített el Donald Trumpban. Az USA a demokrata adminisztráció idején puccsot készített elő Erdogan megbuktatására. Ez nem sikerült. A fuccsbament puccsra hivatkozva igazi önkényuralmat vezetett be Erdogan: ellenfeleinek jó részét börtönbe csukatta. Most viszont amnesztiát ígér, részben amiatt, hogy jobb kép alakuljon ki róla Európában és az USA-ban. Erdogan vejét is elbocsátotta a gazdaság irányító posztjáról, és reformokat ígért. A következő választás 2023-ban lesz. A nagyvárosokat: Isztanbult, Ankarát és Izmírt már elveszítette. Ha nem tud változtatni a gazdaság lejtmenetén, akkor könnyen Trump sorsára juthat…

A kormányzás alapelvei 2022

Mi, a demokrata ellenzéki szövetség alapítói – attól a szándéktól vezérelve, hogy 2022 ne csak kormányváltás, hanem korszakváltás is legyen – azért egyesítettük erőinket, hogy minden magyar embert szolgáló kormányt alakítsunk. Szövetségünk célja az, hogy együttes erővel helyreállítsuk a demokráciát és a jogállamot, és elsöpörjük az autokratikus rendszert – az ellenzéki összefogás közzétette remélt választási győzelme esetén kormányzásának alapelveit.

Pártpolitikai különbségek felett álló közös meggyőződésünk, hogy a kormányzatnak részrehajlás nélkül, az igazságosság elve alapján minden magyar szabadságán, biztonságán és jólétén kell munkálkodnia.

1. Önmagával békében élő nemzet

Valljuk, hogy a magyar nemzet része Magyarország minden polgára, és mindazok, akiket bárhol is éljenek, saját választásuk, kultúrájuk, anyanyelvük köt a nemzet többi részéhez.

A nemzet közösségének alapja minden ember méltóságának és jogainak tisztelete.

A kormány feladatának és felelősségének tartjuk, hogy összekösse a nemzetet, hogy társadalmi békét teremtsen, a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi traumák begyógyításán dolgozzon, és hogy a külhoni magyarokat az általuk meghatározott célok mentén szolgálja.

2. Demokratikus jogállam

Olyan köztársaságot akarunk, ahol a polgárok ellenőrzik a kormányt, és nem a kormány a polgárokat. Olyan jogállamot, ahol a hatalom szolgálja a törvényt, és nem a törvény a hatalmat. Olyan szabad országot, ahol szabad a sajtó, szabad a szólás és a gondolat, szabad a tudomány, az oktatás és a művészet, ahol szabad a vallás és a lelkiismeret, de ahol nincs szabadrablás és korrupció. Olyan

demokráciát, ahol a polgárok értelmes vitákban, eleven civil és helyi közösségekben, a politikai részvétel különböző fórumain, és szabad, tisztességes és egyenlő feltételeket biztosító választásokon maguk alakítják az ország jövőjét.

Az államnak a lehető legtöbb szinten intézményesíteni kell az érdekegyeztetést a politikai hatalmaskodás kordában tartására, védenie kell a családokat és a helyi önkormányzatok autonómiáját, a nemzeti kultúrát és az ezeréves hagyományainkat. Véget vetünk az oligarchák hatalmának, az uram-bátyám világnak, leszámolunk a korrupcióval és megteremtjük a számonkérés jogszerű és hatékony rendszerét; nem félünk csatlakozni az Európai Ügyészséghez. A törvényes rend államát hozzuk létre, amelyben minden magyar polgárt azonos jogok és kötelezettségek illetnek meg.

3. Jövőbe tekintő kormányzás

A kormánynak a jelen érdekei mellett, az ország és a bolygó jövőjét is szem előtt kell tartania. Felismertük az ökológiai és klímaválság jelentőségét, és értjük annak a felelősségét, hogy a jelen generáció az utolsó, amelynek még saját kezében van a sorsa, ezért gátat vetünk a természet kizsákmányolásának. Olyan kormányzásra van szükség, amely minden egyes döntését úgy hozza meg, hogy azt megvizsgálja fenntarthatósági szempontból is. Olyan környezettudatos társadalom kialakítása a célunk, ahol a gazdaság és a hétköznapi életünk szervezése is figyelembe veszi a környezeti fenntarthatóság feltételeit. Megvédjük a természeti és az épített örökségünket, a közös kincseinket, a velünk és a vadon élő állatokat. Célunk a magyar demográfiai válság kezelése, a népesség-fogyás megállítása, azáltal, hogy minél több család számára legyen reális lehetőség a felelős gyermekvállalás.

A migráció kihívását csak a kiváltó okok, köztük a klímaválság okozta katasztrófák és az erőszakos konfliktusok megszüntetésével lehet kezelni.

Ebben számítunk az európai együttműködésre, de a bevándorlással kapcsolatos döntéseket továbbra is csak a nemzeti kormányok hozhatják meg. Megvédjük a határainkat, fellépünk az illegális migráció, és az embercsempészet, emberkereskedelem minden formája ellen.

4. Gondoskodó társadalom

Olyan társadalomért dolgozunk, amely nem hagyja magukra az időseket, a betegeket, a szegényeket; ahol minden ember fontos és minden gyermek érték. Igazságos elosztási rendszert teremtünk, amely az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a szociális rendszerben mindenki számára elérhető szolgáltatásokat, közjavakat tesz hozzáférhetővé, egyenlő esélyekkel. Kiutat kínálunk az egészségügy válságából, minden magyar polgár számára színvonalas ellátást biztosítunk.

Olyan társadalmat teremtünk, amelyben nincsenek kiváltságosok, ahol a jobb helyzetben lévők hozzájárulnak ahhoz, hogy az elesetteknek bővebbek legyenek a lehetőségeik.

Olyan Magyarországért dolgozunk, ahol a dolgozók megélnek a munkájukból, a nőknek a férfiakkal azonos fizetés és megbecsülés jár, az idősek tisztességes nyugdíjat kapnak és az állam mindenki számára garantálja a minimális létfeltételeket; ahol a legkisebb faluban is hozzá lehet férni az alapvető szolgáltatásokhoz és ahol az emberek a szülőföldjükön boldogulni tudnak: ahol senki nem kényszerül Magyarországot a kilátástalan életkörülményei miatt elhagyni, és ahová érdemes hazajönni.

5. Igazságos gazdaság

Magyarország legfontosabb nemzeti kincse az emberi tudás és kreativitás. Az ország gazdasági fejlődése, polgárai gyarapodása csak ezen alapulhat. Ehhez garantálni kell a tisztességes versenyt, a környezetre vagy társadalomra káros gazdasági tevékenységeket visszaszorító szabályozást és a jó minőségű, mindenki számára hozzáférhető állami szolgáltatásokat.

Bevonjuk a felső tízezret és a nagyvállalatokat a méltányos közteherviselésbe, támogatjuk a szolidáris gazdaság térnyerését, a gazdaság demokratizálását, a szociális partnerek bevonását a döntésekbe.

Tisztességes munkáért tisztességes bér, tisztességgel ledolgozott életért tisztességes nyugdíj jár: a magyar bérszínvonalnak meg kell közelítenie a nyugat-európai szintet. Meg kell szüntetni az ország kettészakítottságát, támogatni a leszakadó térségek, régiók gyorsabb növekedését. Az új munkahelyek teremtése, az ország fejlődése érdekében a kis- és középvállalkozásokat ugyanúgy stratégiai partnernek tekintjük, mint a gazdaság többi szereplőjét. A munkaügyi törvényeket úgy alakítjuk át, hogy azok mindig a gyengébb fél, a dolgozók biztonságát erősítsék, és vállaljuk a munkavállalói jogok erősítését, az azt csorbító szabályok (többek közt a „rabszolgatörvény”) eltörlését.

6. Európai Magyarország

Magyarországot Szent István óta a történelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatai egyaránt Nyugat felé húzzák: ott a helyünk, az európai népek egyenragú közösségében. Tudjuk, hogy hazánk csak egy európai együttműködés keretei között, a többi nemzettel közösen lehet sikeres a változó világban. Ez azonban nem kritikátlan alkalmazkodást jelent:

egyenrangú, a saját érdekeit és értékeit határozottan képviselő, konstruktív és kompromisszum kész partnerként kell közreműködnünk az Unió jövőjének alakításában, az ellentétek feloldásában, egy új európai kiegyezés kialakításában.

Az európai értékeken alapuló élet lehetőségét teremtjük meg az ország állampolgárainak. Nem leszünk „másodrendű európaiak”: európai béreket, európai jólétet és európai jogokat akarunk minden honfitársunknak.

Mi, a demokrata ellenzéki szövetség alapítói vállaljuk, hogy a demokratikus, szociálisan igazságos, egyben környezet- és klímatudatos, összetartó Magyarországért fogunk dolgozni.

Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció)
Jakab Péter (Jobbik)
Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté (LMP)
Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes (MSZP)
Fekete-Győr András (Momentum)
Szabó Tímea és Karácsony Gergely (Párbeszéd)

Orbán libikókázó tettestársa

Azért valljuk be Orbán Viktor kormányfő irigylendő biztonságban kapirgálhat szemétdombján. A lengyel kormányfőhöz képest megingathatatlan trónuson ül, csak seggnyalói vannak vetélytársa még a csupán adminisztratíve létező koalíciós partnere tájékán sem található.

Orbán a V4-ből megmaradt egyetlen tettestársának Jaroslaw Kaczynskinek strómanként üzemelő Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőnek közel sem biztos a helyzete. Van neki jobbszélről egy Ziobrója, a másik feléről meg egy Gowinja. Az egyik azért lép ki a koalícióból, ha vétózik, a másik meg azért, ha nem teszi. A mérleg nyelve természetesen a nagy lengyel igazságosztó szerepéből kilépni sosem hajlandó Jaroslaw Kaczynski, aki nemcsak miniszterelnök helyettes, de a legnagyobb kormánypárt, a Jog és Igazságosság Párt elnöke is.

Kaczynski, mint tettestárs természetesen Orbán Viktor véleményét osztja: kitartani a vétó mellett akkor is, ha az bármilyen negatív következményekkel is jár.

A Szövetség Párt elnöke azért ellenzi a vétót, mert a ő felel a gazdaság fejlesztéséért, ami elképzelhetetlen az Unió pénzügyi támogatása nélkül. Gowin ebből a megfontolásból hajlik a vétó feladására.

A róka fogta csuka helyzetet megoldja a legnagyobb befolyással rendelkező Főnök (Kaczynski) nyomatékosítása, mely szerint amíg magyar vétó van, addig lengyel is. A gazdaság problémáinak megoldása jelenleg sötét alagútban mindenfajta kilátás nélkül vesztegel, merthogy az Unió is abba a helyzetbe lavírozta magát, hogy arcvesztés nélkül nem engedhet a két renitens követelésének.

Orbán a pénzeső elapadására felkészülve bebiztosította magát és nagyobb áthidalónak használható hitelt vett fel a pénzpiacról, méghozzá úgy, hogy törleszteni csak évekkel később kell, amikor a magyar gazdaság már felszálló ágba kerül, vagy ha nem, akkor nyerj az ellenzék, és főjön azoknak a feje miből fizetik vissza az unióénál lényegesen magasabb kamatot. Ezzel már több alkalommal is bevált stratégiát követ.

Csakhogy

Lengyelországban sokkal kényesebb a politikai egyensúly kérdése.

Inog a kormánypárti többség, ha kiszáll bármelyik koalíciós partner. Ha pedig mérlegelni kell Kaczynskinak, (alias Morawiecki) akkor inkább a kisebbik partner kezét engedi el, ami jelen esetben Gowin Szövetség pártja.

A politika az előrelátás tudománya is, ezért a lengyelek nem feledkezhetnek meg arról, hogy Trump EU ellenes politikája nem folytatódik Bidennel, így stratégiai helyzetük is kényesebbé válik, és ők nem vigasztalódhatnak Putyin keblén, mint azt magyar kollégájuk minden zokszó nélkül megtenné.

Orbán kilépést lebegtetett mai nyilatkozatában, lengyel tettestársa közel sem tehet ilyen lépést.

„Mi nem vagyunk hülyék, látjuk, hogy mire megy ki a játék”

– mondta Orbán a Kossuth rádióban. Mondhatja, mert az ellenzéke hangja pusztába kiáltott szó, lengyel tettestársa viszont tudja, hogy a számukra a kormány léte a „játék” tétje!

A túlélés a tét

Olaszország fogadkozik, hogy az EU pénzét felhasználva megváltoztatja gazdaságának  sorsát. A gazdasági elit belekóstol milyen is egy határozott kormányzati beavatkozás.

Az ország iparpolitikáért felelős minisztere szerint az európai uniótól remélt segély segíthet Olaszország gazdaságának krónikus alulteljesítéséből való kilábalásban, ha azt megfelelően célozzák meg. Az országnak kulcsfontosságú projektekre kell költenie, nem „darabokban” szétosztani – mondta Pautanelli gazdaságfejlesztési miniszter a napokban adott interjúban.

„Meggyőződésem, hogy a helyreállítási alap pénzei lehetővé teszik Olaszország számára, hogy végre megtegye az ugrást”

Olaszország lesz a támogatás legnagyobb kedvezményezettje, és akár 209 milliárd eurót (246 milliárd dollárt) is kaphat támogatásokban és kölcsönökben.

De Patuanelli elismerte a pénz megfelelő elosztásának nehézségeit. Giuseppe Conte miniszterelnök kormányának kemény politikai döntéseket kell hoznia, méghozzá néhány támogató haragjának rovására, hogy ez elősegítse a koronavírus utáni rekonstrukciót és jól irányított lendületet adjon a hosszú távú növekedési kilátásoknak.

„Erőre van szükségünk, hogy elkerüljük a darabokban történő elosztást, és inkább arra koncentráljuk, ahol a leghatékonyabb a növekedés lehetősége”

– mondta Pataunelli.

„Hiteles projektekre és gyors kivitelezésre van szükségünk a produktív rendszerünk töréseinek kijavításához.”

Az ország eddig 100 milliárd euró gazdaságélénkítő segítséget hagyott jóvá, amely az adósságterhet a GDP 160%-ára növelte.

Patuanelli szerint a válságból az egyetlen kiút a növekedés lehet, és minisztériuma azon dolgozik, hogy meghatározza az EU-nak benyújtandó projekteket és ágazatokat. Céljai között szerepel az infrastruktúra, a digitalizáció és a zöld átmenet.

„A pénzt nem szabad elkölteni, hanem be kell fektetni” – mondta.

USA-Kína katonai egyeztetés

Mindenképp el kell kerülni a háborút az Egyesült Államokkal – írja vezércikkében a Global Times, mely általában a pekingi vezetés véleményét tükrözi. A cikk megállapítja, hogy igen veszélyes helyzet alakult ki a Dél-kínai tengeren és a Tajvani szorosban, de szerencsére az amerikai és a kínai katonai vezetők egyeztettek egymással, így sikerült elhárítani a katonai konfliktust.

A fő front a gazdaság

A jövő héten újrakezdődnek a kereskedelmi tárgyalások a globális gazdaság két legnagyobb állama között, melyek január óta szüneteltek. Azóta kitört a koronavírus járvány, mely Kínát érintette elsőként, de amelyet a pekingi vezetés sikerrel kontrollált. Nem úgy mint Trump: a napi 1000 vírus halott a választások elvesztését is jelentheti. A gazdasági válság mélyen érintette Kínát is, de a második félévre már optimista előrejelzések születnek nemcsak Pekingben, de külföldön is. A szakértők szerint Kína lehet az egyetlen olyan nagyhatalom, mely pozitív GDP növekedést tud felmutatni az idén.

Trump Kína ellenessége határidős ügylet?

Pekingben arra számítanak , hogy akárki nyeri a választásokat novemberben, a kapcsolatok enyhülni fognak, mert a feszültség éleződése Washingtonnak sem érdeke. Épp ezért a kínaiak nem gondolnak kemény válaszcsapásra, mert hosszú távon a kapcsolatok további elmélyítését szeretnék elérni. Közben szép csendben egyeztetnek a Kínában működő amerikai cégekkel. A kereskedelmi kamara felmérése szerint 84%-uk nem kívánja leépíteni kapcsolatait Kínával annak ellenére, hogy Trump Kína ellenes retorikája erre ösztönzi őket.

Közben Peking szép csendben erősíti diplomáciai és gazdasági kapcsolatait: Iránnal olyan hosszú távú olaj megállapodást kötött, amely lehetővé teszi az iszlamista rendszer finanszírozását. Más oldalról pedig biztosítja Kína energia ellátását.

Peking Brüsszelnek is felajánlotta az együttműködést Trumppal szemben, de ezt az EU elutasította. Németország európai ügyekkel megbízott minisztere meg is mondta, hogy miért: Kínát stratégiai vetélytársnak tekintik, amelynek behatolása Európába nemzetbiztonsági kockázatot okozhat minden egyes uniós államban! Ez finom célzás azokra az államokra mint Magyarország, amelyek a Huawei-re bízzák az 5G rendszerüket.

A magyar gazdaság esett vissza leginkább a régióban

A számok makacs dolgok még kommunikációval sem lehet elfedni az adatokat. Míg Európa nagy részén az előzetes számításoknál kedvezőbb GDP visszaesést produkált a magyar gazdaság alul teljesített még a régiós országokhoz képest is.

Míg Magyarországon 8,5%-os visszaesést vártak a második negyedévben addig a valóság ennél sokkal rosszabb lett: – 13,6%! A New York-i Bloombeg rámutat: ezzel szemben Lengyelország, Csehország vagy Románia gazdaság felülmúlta a várakozásokat. Mindenütt volt visszaesés a koronavírus járvány miatt, de ennek mértéke alulmúlta a várakozásokat. Lengyelországban – a régió legjobban teljesítő országában – 8,7%-os GDP visszaesést vártak a második negyedévben, de a valós szám „csak” -8,2% lett.

Németország -11,7%

Történelmi mértékű negatív rekordot produkált az Európai Unió legerősebb gazdasága, amely meghatározó szerepet játszik régiónkban is. Ez jelentősen szűkíti Merkel kancellár mozgásterét is, mert a kormány 6,9 millió munkahelyet mentett meg, de hosszú távon aligha vállalhatja ezt fel. Ily módon növekedhet a munkanélküliség és a lakosság jelentős részének elszegényedése. Egy friss statisztikai jelentés szerint Bréma városában a lakosság csaknem egynegyede él a szegénységi küszöb alatt!

A jövő bizonytalan

A koronavírus járvány második hulláma alapvetően meghatározhatja a második félév gazdasági teljesítményét. Amennyiben a kormányoknak sikerül kordában tartaniuk a járványt, akkor a gazdasági válság is enyhülhet. Ha viszont a járvány újabb elzárást tesz szükségessé, akkor a válság tovább mélyülhet. Régiónk államai viszonylag jól kezelték a korona vírus válságot. Eddig. Románia példája viszont arra figyelmeztet, hogy a Covid-19 vírusjárvány második hulláma döntő mértékben megváltoztathatja a válságkezelés forgatókönyvét, mert a kormányzatnak még csaknem minden erejét az egészségügyre kell koncentrálnia miközben a gazdasági visszaesés tartós válsággá válhat – különösen akkor, ha Nyugat Európa nem fogadja vissza a Romániából érkezett vendégmunkásokat, akiknek a hazautalásai fontos szerepet játszottak a családok megélhetésében.

Oroszország, ahol az elégedetlenek kiesnek az ablakon

Elégedetlenkedő orvosok ne menjenek az ablakhoz, mert védőfelszerelés nincsen viszont nagy a huzat. Ha tombol a járvány és nincsen elegendő védőfelszerelés vagy ne elégedetlenkedj vagy kerüld az ablakokat. Csakhogy az elégedetlenkedők száma ettől nem csökken, mert az eddig is válságban lévő gazdaság negatív kilátásai talán egy évtizedre megpecsételődtek.

Alekszandr Sulepov bírálta a korona vírus járvány menedzselését. Maga is megfertőződött. Saját kórházában ápolták. A hétvégén kiesett az ablakon…

Ő volt már a harmadik orosz doktor, aki így járt két hét alatt. A másik kettő meghalt, de Alkeszandr Sulepov mentőorvos életben maradt. Állapota súlyos …

Mi történt?

Voronyezs városának egyik kórházában Sulepov és Kiszjagin doktor videón bírálta a vezetést amiatt, hogy nincsen elegendő védőfelszerelés az orvosok és ápolók számára miközben a járvány elszabadult Oroszországban. Azt is felrótták a vezetésnek, hogy

Sulepov doktort azután is beosztották szolgálatba, hogy a vírus tesztje pozitív lett!

A videó felkerült a világhálóra, ahol nagy feltűnést keltett. Ezért a kórház igazgató főorvosa rávette Sulepov doktort egy új videóra. Ebben a vírusfertőzött mentőorvos már nem bírált senkit. Közölte: ápolják saját kórházában. Majd jött a hír: kiesett egy második emeleti ablakból! Minthogy ő volt a harmadik, ezért megindult a gyanakvó kommentek áradata. Sokan azt is felvetették: nem önszántukból estek ki az ablakon a derék doktorok Oroszországban. Az amerikai CNN az orosz rendőrség helyi vezetőjét is meg akarta szólaltatni, de nem kapott lehetőséget …

Putyin bajban

A vírusválság csak tovább növeli a majd mindenható orosz elnök problémáit. Az elnök a  válság menedzselését rábízta az új miniszterelnökre. Az új seprű olyan jól seper, hogy ő is megfertőződött és karanténba vonult.

A koronavírus válság csak megerősítette azt, amit mindenki tudott Oroszországban: az elitet szolgáló egy-két kiváló kórház kivételével az egészségügyi rendszer elavult, és nem képes megbirkózni olyan komoly fenyegetéssel mint a koronavírus válság.

A járvány miatt viszont le kellett állítani a gazdaságot, amely jelenleg lélegeztető gépen van. Hatalmas összegeket kell csupán arra fordítani, hogy ne omoljon össze a gazdaság rendszere az elzárás idején. Csakhogy az olaj árának mélyrepülése miatt az orosz államnak egyre kevesebb pénze van arra, hogy finanszírozza a csőd szélén álló egészségügyet és életben tartsa a gazdaságot addig amíg véget ér a járvány. Putyin ugyan alkotmányos puccsal élete végéig bebetonozta magát a hatalomba, de pontosan tudja: az emberek többségét nem az alkotmány érdekli hanem saját családjának a megélhetése! Márpedig ezen a téren nehéz hónapok sőt évek következnek Oroszországban, ahol Putyin lassan-lassan feléli népszerűségének maradékát és nemigen tudja: mivel lehetne azt visszaszerezni. Márpedig egy választott diktátor esetében fontos a népszerűség még Oroszországban is…

A koronavírus-járvány görbéjét nem lehet ellaposítani

Minden ellenkező híreszteléssel szemben a vírus járványgörbéjét nem lehet ellaposítani! Erre a megállapításra jutott egy amerikai-kínai tudós csapat, amely most tette közzé kutatási eredményeit.

Értékelésük szerint Dél Korea és Új Zéland kezelte a legjobban a vírus válságot. Az az elképzelés, hogy minél távolabbra kell tolni a járvány csúcsidőszakát, nem jelent jó megoldást. Ezért a tudós csapat minden döntéshozónak azt javasolja: vizsgálja felül az álláspontját – írja a hongkongi South China Morning Post.

„A görbe ellaposítási program a legrosszabb megoldás ” – állítja az amerikai-kínai tudós csapat, melyet Liu Jü, a Pekingi Egyetem professzora vezetett. Ez a program abban bízik, hogy a meleg időjárás megöli a vírust és előbb-utóbb meglesz az oltóanyag a Covid 19 vírusra. Ezért leállítja a gazdaságot. „Csakhogy így a fordulópont sosem jön el! A csúcsidőszak áldozatainak a száma éppoly magas lesz mintha nem állították volna le az egész gazdaságot!”

A görbe ellaposítási program azért nem működik jól, mert nem maga a járvány ellen küzd hanem azt szeretné elérni, hogy a kórházak ne legyenek túlterheltek egy bizonyos időszakban amikor tetőzik a járvány. Az elzárás elhúzódik, és óriási gazdasági károkat okoz. Az amerikai-kínai tudós csapat megvizsgált sok országot a válságkezelés szempontjából. Csak nagyon kevés államnak sikerült úgy megállítani a vírust, hogy csak minimális mértékben alkalmaztak elzárást. Ide tartozik Dél Korea, Új Zéland, Katar és Norvégia.

A másik oldalon ott vannak az elzárást alkalmazó államok: USA, Nagy Britannia, Olaszország, Spanyolország stb., ahol a járvány áldozatainak a száma nagyon magas miközben a gazdaság teljesen leállt! Ennél még Irán is jobban teljesített – állapította meg a tudós csapat, melyben a Harvard egyetem vírus szakértői képviselték az Egyesült Államokat.

Miért vallott kudarcot a görbe ellaposítási program?

Azért, mert miközben leállították az egész gazdasági életet, a vírushordozók elszigetelése nem sikerült! „Ezzel a módszerrel 20-60%-os gazdasági veszteséget lehet elszenvedni miközben csak 30-40%-al csökken a vírushordozók száma. Ez pedig kevés a járvány megállításához” – érvelnek a kínai és amerikai tudósok. Akik hozzáteszik: „költség hatékonyság szempontjából ez a legrosszabb megoldás!”

Nagyobb elzárást, több tesztet

Ezt javasolják az Egyesült Államoknak a tudósok, akik óvnak attól, hogy idő előtt feloldják az elzárást. Ez odavezethetne mint Ecuadorban, ahol annyi volt a halott, hogy a korona vírus áldozatai papír dobozokban hevertek a nagyvárosok utcáin.

A kínaiak járvány kezelése a leghatékonyabbnak bizonyult, de borzasztóan magas volt az ára: 40-90%-al csökkent a gazdasági teljesítmény az elzárás idején.

A kínai és amerikai tudósok ezért Dél Korea és Új Zéland példáját ajánlják, ahol sikerült alacsonyan tartani az új fertőzöttek számát miközben a gazdasági teljesítményük alig esett vissza: 0,5-4% volt a veszteség – írja a South China Morning Post.

Ha a gazdaság köhögni kezd… III. rész

Számos elemzés, prognózis készült már arról, mi várható a gazdaságban a járvány elmúltával. Minden prognózis tele van bizonytalansággal, hisz ismeretlen méretű, idejű és hatású paramétereket kellene modellezni, sőt kvantifikálni ahhoz, hogy valószínűsíthető forgatókönyveket lehessen felvázolni.

A gazdasági visszaesés és kilábalás lehetséges változatai között már olvashattunk minden olyan modellről, ami az eddigi gazdasági válságokat követte.

Az optimista forgatókönyvek „V” alakú pályát, azaz gyors felépülést, visszapattanást preferálnak. (Igaz, hogy ezek a járvány 3-4 hónapos, gyors lefutásával kalkulálnak.)
Az óvatosabbak – és talán realisták – „U”, vagy „L” alakú pályát jósolnak, míg a legpesszimistábbak – pl. Rubini – nem látnak esélyt a rövid távú fellendülésre, gazdasági „szabadesést”, amolyan „I” alakú modellt vizionálnak. (Rubininak kétségkívül igaza van abban, hogy a járvány elmúltával a ma is jelenlévő kockázatok – pl. USA vs. Kína, USA vs. EU, Kína vs. a világ többi része közötti gazdasági, kereskedelmi háború, a fegyveres konfliktusok Szíriában és másutt, a Brexit hatásai, az EU strukturális gondjai, a klíma katasztrófa veszélye, stb. – velünk maradnak, nem enyhülnek, legfeljebb módosulnak.)

A folyamatokat vizsgálva magam arra a következtetésre jutottam, hogy a legoptimistább és legpesszimistább forgatókönyv megvalósulásának esélye csekély, mert egyrészt

a járvány átfutási ideje vélhetően hosszabb lesz 3-4 hónapnál, így gyors fellendülés nem várható, másrészt a válság olyan mélyreható változásokkal jár majd együtt, amelyek számos gazdasági terület növekedését dinamizálják, így lesz alapja a fellendülésnek.

A legvalószínűbb kilábalási modell az „U” és „L” kombinációja lehet, ahol a visszaesés gyors, a kibontakozás lassú lehet.

Minden bizonnyal felgyorsul a gazdaság szerkezetének átalakulása. A termelési, szolgáltatási és értékesítési láncok lerövidülnek, átláthatóbbá válnak, a Kínától való függést a multinacionális cégek megkísérlik csökkenteni, új beszállítókat keresnek, saját kapacitásokat fejlesztenek, tartalékokat építenek a láncokba.

Minden bizonnyal felgyorsul az élőmunkát csökkentő fejlesztések – automatizálás, robottechnika, digitalizáció – megvalósítása, hogy mérsékeljék az egészségügyi kockázatokat és pótolják a kieső munkaerőt. Ez a folyamat újabb strukturális munkanélküliséggel fenyeget.

A járvány nyomán valószínűleg robbanásszerűen megnő a tágan értelmezett egészségipar szerepe és részaránya a gazdaság kibocsátási és felhasználási oldalán egyaránt. (Hasonlóan ahhoz, ahogy a 2001 szept. 11.-ei terrortámadás után „felrobbant” a biztonságtechnika fejlődése.)

Gigantikus fejlesztések várhatók az egészségügyi infrastruktúra, a gyógyszer kutatás és gyártás, a diagnosztikai és terápiás eszközök fejlesztése, a szakemberképzés területén egyaránt. Az egészségipar részesedése rövid idő alatt megduplázódhat a GDP-ben, az államháztartásban és a családi költségvetésekben egyaránt. Régóta halogatott reformok várhatók az egészségbiztosítás és finanszírozás területén is. Ebben a konjunktúrában a vállalkozások és állami szervek egyaránt részt fognak venni.

Növekedni fog a környezetvédelem, az energetikai korszerűsítések és a számítástechnika szerepe is.

Más ágazatok jelentős veszteségeket szenvednek majd el, megsínylik az átalakuló igényeket. Nehéz időszak vár a turizmusra, a közlekedésre, a szállításra, a hagyományos energetikai ágazatokra, minden bizonnyal a gépgyártás számos területére.

Egyre többször idézem fel gondolatban Schumpeter „teremtő rombolás, vagy kreatív rombolás” koncepcióját, amely az új vívmányok, fejlesztések természetes velejárójának, „árának” tekintette más tevékenységek pusztulását. Nagy kérdés, hogy az új térhódításának és a megszűnő réginek a szaldója milyen előjelű lesz?

Különleges kihívással kell szembenéznie a világnak, az egyes nemzetgazdaságoknak, amikor a válság üzemmódról vissza kell térni a normál üzemmódra. A közgazdaság tudomány alapvető törvényeit nem lehet hosszú távon „felfüggeszteni”.

A válságkezelés a makro mérlegekben hatalmas egyensúly romlást fog okozni. Növekvő deficitek, adósságállomány, emelkedő költségek, gyorsuló infláció, szigorodó hitel és finanszírozási feltételek, elkerülhetetlen egyensúly javító és takarékossági programok jellemzik majd ezt az időszakot.

Az egyszeri támogatások, jövedelem kiegészítések megszűnnek, az olcsó, vagy ingyen pénz korszaka véget ér.

Visszatérnek a teljesítmény követelménnyel együtt járó konzekvenciák a bérezés és foglalkoztatás terén egyaránt.

Gyökeresen átalakulnak a munkaerőpiac működésének feltételei. A táv- és részmunka, a speciális foglalkoztatási formák gyorsan elterjednek, a vele járó bizonytalansággal és terhekkel együtt.

A válság kezelése rendkívüli intézkedésekkel jár együtt. A kormányok, erőszak szervezetek különleges felhatalmazást kapnak, a demokratikus vívmányok és jogok háttérbe szorulnak.

A diktatórikus és autokratikus rezsimek akár hatékonyabbak is lehetnek a krízis kezelésében, mint a demokratikus eszközökkel működő rezsimek. Nagy lesz a csábítás a hatalmi eszközök tartós kiterjesztésére, fenntartására és a velük való visszaélésre.

A válság hatalmas politikai mozgásokat válthat ki: rezsimeket, kormányokat sodorhat el, buktathat meg és diktatórikus rezsimek hatalmát tartósíthatja.

A nacionalista bezárkózás tovább erősödhet, a gyanakvás, bizalmatlanság, gyűlölködés szelleme és mérgező hatása tovább terjedhet. A válság sajnos nem kedvez a demokratikus vívmányoknak.

Mire számíthatunk tehát:

csak egy dologban lehetünk biztosak: semmi sem lesz olyan, mint 2019-ben volt.

Békesi László

Ha a gazdaság köhögni kezd… II. rész

A járvány terjedésének napi gondjai és feladatai mellett egyre több elemzés foglalkozik a járvány gazdasági, társadalmi, politikai következményeivel, lefutásának lehetséges forgatókönyveivel, kezelésének eszközeivel, a járvány utáni időszak feladataival, esélyeivel, buktatóival.

Valamennyi aspektus figyelmet érdemel, gondos, elmélyült elemzést kíván.

2./ A járvány gazdasági következményeinek menedzselése, negatív hatásainak mérséklése.

A feladat nemcsak bonyolult, hanem eddig ismeretlen eszközöket, megoldásokat követel, azok mellékhatásainak, hátrányos következményeinek tudatában, bizonytalanságaival együtt. Nagy valószínűséggel a kisebbik rossz filozófiáját kell követnünk. Hogy a ma szokásos harcászati fogalmakat használjam: új, még ki nem próbált fegyvereket kell élesben bevetni ismeretlen harci terepen és ellenséggel szemben.

Az igazi kihívást az jelenti, hogy egyszerre kellene oldani a kínálati sokkot, pótolni a tovagyűrűző keresletkiesést és kezelni a járvány humanitárius kockázatait, társadalmi, politikai következményeit.

A kínálat csökkenését részben állami beavatkozásokkal, részben vállalati alkalmazkodással lehet mérsékelni.

Az állam feladata, hogy ahol ez lehetséges, segítse megőrizni a termelési, szolgáltatási kapacitásokat, az infrastruktúra működőképességét, biztosítsa az ellátást szolgáló intézmények, szervezetek működőképességét.

A feladat monetáris, fiskális és jövedelempolitikai eszközök kombinált alkalmazását teszi szükségessé. (Kitűnő elemzések és javaslatok születtek már eddig is a gazdasági krízis kezelésére. Surányi György, Király Júlia és Ricke Werner tanulmányait mindenki figyelmébe ajánlom.)

Lényegében korlátlan hitelezési kapacitással kellene biztosítani a működőképes cégek likviditását, átmenetileg csökkenteni közterheiket, bérkiegészítő támogatásokkal segíteni a foglalkoztatottak megtartását, direkt, vagy közvetett tőkejuttatással segíteni a vállalkozások alkalmazkodását az új piaci helyzethez, technológiai követelményekhez.
Ebben a jegybankoknak és a kereskedelmi bankoknak, valamint a költségvetésnek egyaránt halaszthatatlan feladatai vannak.

A feladat nehezebb része hárul a vállalatokra. A kieső kereslet miatt bekövetkező kibocsátás csökkenéssel egyidejűleg kell alkalmazkodniuk az új körülményekhez. Új beszállítók, szolgáltatók beépítése a termelési, értékesítési láncba, a hiányzó alkatrészek, részegységek, anyagok kiváltása más technikai megoldásokkal, műszaki fejlesztéssel, innovációval úgy, hogy képesek legyenek minimalizálni a visszaesést, illetve felkészülni a krízis utáni igények kielégítésére.

A kieső kereslet pótlásának eszköztára már ma is széleskörű, kipróbált, ismert. Bátor, kombinált alkalmazásukra van szükség.

Az igazi kockázatot az jelenti, hogy átmenetileg vállalni kell a gigantikus méretű kereslet növelés összes negatív hatását: az eladósodást, az egyensúlyi mutatók romlását, a később kibontakozó inflációs nyomást, a termelékenység növekedéstől elszakított jövedelem pótlást, a teljesítmény ösztönzők átmeneti háttérbe szorítását.

A fiskális, monetáris, jövedelem- és szociálpolitikai eszközrendszert összehangoltan és kiterjesztve kell alkalmazni.

A direkt jegybanki finanszírozás tilalmát átmenetileg fel kell függeszteni akár vállalatokról, akár az államról van szó. (A növekvő deficit monetizálása is megengedhető!)

Közvetlenül, célzottan kell pénzt adni az embereknek: bérkiegészítés, munkanélküli segély, szociális segélyek, család támogatások formájában.

Fel kell függeszteni átmenetileg a köztartozások és hiteltartozások fizetését azoknál, akik ezt kérik, mert elveszítették állásukat, vagy megbetegedtek.

Az egészségügyi dolgozók bérét a járvány idejére azonnal meg kell duplázni, a veszélyeztetett munkahelyeken dolgozókét megháromszorozni!

Hasonlóan kellene eljárni a mindennapi ellátást biztosító munkakörökben is – vállalatok esetében állami támogatással. (Mire vár még a magyar kormány?!)

A tönkrement és kiszolgáltatott egészségügyi intézményhálózat azonnali, lényegében korlátlan és sok oldalú támogatásra szorul. (Berendezések, gyógyszerek, szakemberek, stb.)

Az aggregált kereslet növelésének el kellene érnie a GDP 3%-át, az ehhez tartozó deficit és államadósság növekedésével együtt.

Az államháztartás terheinek csökkentése érdekében egyszeri szolidaritási hozzájárulást kellene kiróni a magas jövedelemmel és vagyonnal rendelkező állampolgárokra. (Ez akár progresszív is lehetne!)

Az állami és politikai vezetők bérét a krízis időszakban 50%-kal kellene mérsékelni. (Ezek szolidaritási típusú, bizalom erősítő lépések lennének, gazdasági súlyuk nem jelentős.)

A felesleges, presztizs jellegű, vagy halasztható beruházásokat, kötelezettségeket – pl. sportpályák építése, nagy rendezvények lebonyolítása, vállalása, határon túli szervezetek támogatása, stb – le kell állítani, fel kell mondani.

A kereslet növelő intézkedések hátterét biztosítják a szupranacionális intézmények döntései, új szabályai és gigantikus támogatásai és forrásai. (IMF, Világbank, EKB, EIB, EU,stb.)

Az eddigi magyar intézkedések szükségesek, jó irányúak, de messze elégtelenek!

Az elmúlt évek durván prociklikus, valamennyi erőforrást felélő – nagyrészt elpazarló -, csúcsra járatott gazdaságpolitikája most kiszolgáltatottá teszi a magyar gazdaságot, csökkenti az aktív válságmenedzselés lehetőségét, illetve növeli annak jövőbeni terheit. Ennek ellenére vállalni kell a kockázatot, mert csak így csökkenthetők a még nagyobb vesztességek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK