Kezdőlap Címkék Gazdaság

Címke: gazdaság

Roubini: Kína éket akar verni az USA és az EU közé

A jeles amerikai közgazdász részt vett Pekingben egy nemzetközi fórumon, ahol Li Csiang miniszterelnök ugyan viccelődött is, de egyben azt üzente az Egyesült Államoknak, hogy bár a nyitás híve, de megvannak az eszközei arra, hogy keményen visszavágjon: korlátozza a külföldi cégek lehetőségeit Kínában éppúgy ahogy azt az USA teszi a kínai vállalkozásokkal.

Az Egyesült Államok nem lenyomni akarja Kínát hanem azért korlátozza a kínaiak lehetőségeit, mert az a nemzetbiztonság miatt szükséges – idézi Nouriel Roubini Janet Yellen asszonyt. Az Egyesült Államok pénzügyminisztere többször is jelezte, hogy szívesen ellátogatna Pekingbe. Igaz, hogy dátumot nem említett. Nouriel Roubini, aki már nem először vesz részt olyan gazdasági fórumon Kínában, ahol a miniszterelnök fogadja a nagy külföldi cégek vezetőit illetve befolyásos közgazdászokat, ezúttal azt tapasztalta, hogy az összeütközés irányába tart a két világhatalom minden ellenkező nyilatkozat ellenére.

Csin Kang, Kína külügyminisztere, aki nemrég még hazája nagykövete volt Washingtonban, figyelmeztette a nemzetközi fórumot, hogy Peking nem hagyja, hogy az USA a hidegháború irányába vigye el a világpolitikát.

Li Csiang miniszterelnök két videóval illusztrálta mondanivalóját: az egyiken a kínai vásárlók megtapsolják Tim Cookot, az Apple főnökét egy Apple Storeban a kínai fővárosban, a másikon a Tiktok kínai főnökét kérdezgetik a washingtoni kongresszusban – egyáltalán nem barátságos modorban. Az üzenet világos – írja Roubini:

“Mi jól bánunk a ti cégeitekkel Kínában miközben ti keményen léptek fel a kínai vállalkozások ellen az Egyesült Államokban.”

Tim Cook, aki jelen volt a gazdasági fórumon, nevetett a videón, de hiszen ő volt az, aki korábban az Apple nagy nyereségét egyetlen szóval indokolta: Kína.

Li Csiang miniszterelnök amikor Sanghaj első embere volt, kulcsszerepet játszott abban, hogy a Tesla legnagyobb külföldi gyárát ott építette fel – emlékeztet Nouriel Roubini, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy nehéz meggyőzni a kínaiakat az USA békülékenységéről akkor, “amikor az Egyesült Államokban szankciókat készítenek elő a kínai beruházások és az amerikai cégek kínai befektetéseinek  korlátozására.”

Ilyen körülmények között a kínai vezetők nem adnak hitelt Janet Yellen pénzügyminiszter és Tony Blinken külügyminiszter kijelentéseinek, melyek szerint

“olyan párbeszédre van szükség, amely maximálisan az együttműködésre törekszik, és minimálisra csökkenti a konfrontációt.”

Peking és az Európai Unió

A mostani pekingi gazdasági fórumon, mely az első volt a pandémia óta, ahol személyesen is megjelentek a résztvevők, az európaiak nagy számban képviseltették magukat, de az Egyesült Államokból csak viszonylag kevesen jöttek el. Korábban Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya a kínai fővárosban felvázolta azt, hogy milyen együttműködésre törekszik  az Európai Unió Kínával. Nem válásra – decoupling – törekszik  mint az amerikaiak, hanem de risking vagyis a kockázatok csökkentése jelzi ezt az új uniós politikát Kína irányában. Pekingben ezt sem fogadták barátságosan, de annál inkább üdvözölték Emmanuel Macron francia elnököt, aki Ursula von der Leyennel egyidőben tárgyalt a kínai fővárosban. A francia elnök elé a kínaiak leterítették a vörös szőnyeget. A francia elnök ezt követően jelentette ki: Európa nem akar az USA vazallusa lenni, önálló szerepre törekszik a világpolitikában.

A helyzet az, hogy az európaiak nagyon is jelen vannak a hatalmas kínai piacon, és egyáltalán nem akarják feladni azt – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

Korábban Scholz német kancellár járt Pekingben bár Biden elnök lebeszélte erről. Júniusban közös német-kínai kormányülés lesz vagyis Berlinben komolyan gondolják a tartós együttműködés folytatását.

“Kína éket akar verni az Egyesült Államok és az Európai Unió közé” – vonja le a tanulságot Nouriel Roubini, aki a Project Syndicate oldalon írta meg a tapasztalatait a pekingi gazdasági fórumról.

A G7 nagyhatalmak – az USA, Japán, Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Olaszország és Kanada – május 19 és 21 között rendezik meg csúcstalálkozójukat Hirosimában Japánban. Az egyik legfőbb téma Kína lesz…

ORBÁN SIKERE

Orbán miniszterelnök elmondta esedékes „évértékelő” beszédét. Szokása szerint sikerekről beszélt. Sikerei között sorolta fel, hogy a Vodafone felvásárlásával immár az infokommunikációs szektorban is megnövekedett a magyar tulajdon részaránya, és célzást tett arra is, hogy hamarosan a ferihegyi repülőtérre is sor kerül.

Az ellenzéki pártok is nyilatkoztak Orbán beszédéről. Elmondták, hogy szerintük miről kellett volna Orbánnak beszélnie, de nem beszélt. Arról viszont nem mondtak véleményt, amiről beszélt. Például arról sem, hogy szerintük is siker-e, hogy az Orbán-kormány sokezer milliárd forintot költött valamennyiünk pénzéből külföldi tulajdonú cégek visszavásárlására illetve megvásárlására. Kezdődött a korábbi kormányok által privatizált közüzemek (energetikai cégek, vízművek) visszavásárlásával, amit úgy kényszerítettek ki, hogy a „rezsicsökkentéssel”, nyomott tarifák hatósági előírásával ráfizetésessé tették a közüzemek (energia- és vízszolgáltatók) működését, majd ajánlatot tettek azok megvásárlására. Folytatódott a külföldi befektetők javára privatizált bankok és egy kereskedelmi lánc visszavásárlásával, külföldi kézbe került médiavállalkozások felvásárlásával, most pedig biztosítókra és egy távközlési-infokommunikációs cég, a Vodafone állami felvásárlására is sor került. Orbán elbüszkélkedett vele: sikerült mindezt „magyarítani”. Amit az állam megszerzett, azt többnyire Orbánhoz közel álló magyar magáncégeknek tovább is adták.

Mire jó ez?

Számít a fogyasztónak, hogy a vízmű, az áramszolgáltató, az élelmiszerbolt vagy a mobilszolgáltató üzemeltetője külföldi vagy hazai tulajdonban van? Magyar tulajdonban olcsóbb a szolgáltatás vagy biztonságosabb az ellátás? Minthogy a legkorábbi ilyen akciók óta eltelt egy évtized, nyugodtan elmondhatjuk: nincs ilyen tapasztalat. Az ellenkezője viszont igen.

Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője legfontosabb politikai témájává a hazai vízszolgáltatás romló állapotát tette. Mindig elmondja, hogy azért romlik a helyzet, mert az állam nem hajtja végre a szükséges fejlesztéseket. Csak azt nem szokta hozzátenni, hogy

ha a privatizált vízművek a nyugati befektetők kezében maradtak volna, a szükséges fejlesztéseket is nekik kellett volna finanszírozniuk.

Most, hogy állami kézbe került a szolgáltatás, a fejlesztések finanszírozása is az államra hárul. Pontosabban hárulna. Íme, a „magyarítás” egyik nyilvánvaló hátránya.

És vajon a külföldi kézből állami közvetítéssel Orbán-barát magyar befektetők kezére játszott kereskedelmi bankok visszaszerzésének mi az előnye? Egyszerű ez: ezekből a bankokból ömlik a pénz az Orbán-barát vállalkozásokhoz. Hogy valaha visszafizetik-e a hitelt, az a jövő zenéje.

Az állam teszi őket jövedelmezővé azzal, hogy rájuk szabott közbeszerzési pályázatokon, sokszor egyetlen pályázóként nyernek el állami megbízásokat, magas árak mellett.

Ha egyáltalán, az így szerzett bevételből tudják törleszteni a hitelt. Egy, a nemzetközi sztenderdek szerint működő bank szemében aligha lennének hitelképesek. Ezt teszi lehetővé az, amivel Orbán dicsekszik: hogy a korábban külföldi szakmai befektetőknek privatizált bankoknak újra magyar tulajdonosa van, s így a magyar bankszektornak több mint fele van „magyar kézben”.

Amikor a Horn-kormány idején felgyorsult a magyar privatizáció, és sor került a közüzemek jelentős részének eladására, SZDSZ-es képviselőként szavazatommal támogattam a kormány gazdaságpolitikáját, és annak részeként ezeket a privatizációs döntéseket is, melyeket azóta folyamatosan támad a Fidesz. Miért támogattam?

Közgazdászként tisztában voltam vele, hogy ez tőkebevonást jelent a magasan eladósodott magyar gazdaságba.

Amikor 1995 végére a hatalmas privatizációs bevétel megékezett a magyar költségvetésbe, szavazatommal támogattam azt a költségvetéshez benyújtott módosító indítványt is, hogy a privatizációs bevételeket teljes összességében fordítsák az államadósság csökkentésére. (Az SZDSZ-es Gaál Gyula és az MSZP-s Keller László jegyezte a javaslatot, egyeztetve Bokros Lajos pénzügyminiszterrel. Igazuk volt.)

Ezzel indult be 1996-tól a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés. Az viszont, hogy az Orbán-kormányok hatalmas összegeket fordítanak nagy cégek visszavásárlására, sőt a Vodafone esetében már olyasmit is megvásárolnak, amit a magyar piacra belépő befektető hozott itt létre, nem más történik, minthogy tőkét vonnak ki a magyar gazdaságból.

Milyen célból?

Egyetlen célja van ennek: az önkényuralmi rendszer kiterjesztése a magyar gazdaság mind több szektorára.

A magyar kézbe – sokszor enyves magyar kézbe – került bankok azt finanszírozzák, amit Orbán Viktor elvár tőlük,

a magyar kézbe került energetikai cégek olyan kondíciókkal szolgáltatnak, amilyet Orbán Viktor előír nekik, a magyar kézbe – sokszor enyves kézbe – került médiacégek azt íratják meg a lapjaikban, amit Orbán Viktor elvár tőlük, a magyar infokommunikációs cégek azt sugározzák és kommunikálják majd, amit Orbán Viktor elvár tőlük. Mindezt úgy, hogy a forrás a polgárok adója, amit sok-sok értelmesebb célra is lehetne és kellene fordítani. Vagy ha nem fordítanának erre ezermilliárdokat, kevesebb adót kellene szedni. Akkor esetleg valóban csökkenthető lenne az áfa anélkül, hogy felborulna ettől az államháztartás.

Vajon miért nem hívják fel a figyelmet a parlamenti ellenzék politikusai arra, hogy amivel Orbán sikerként büszkélkedik, az az országnak nem előnyös, hanem hátrányos?

“Ukrajna csak bemelegítés a nagy kínai háború előtt”

Arről beszélt a Pentagon stratégiai parancsnokságának vezetője. Charles Richard admirális szerint az Ukrajnában folyó háború azt bizonyítja, hogy csökkent az USA haderő elrettentő ereje, ezért merte Putyin megtámadni Ukrajnát.

Az igazi nagy háború Kína ellen következik – hangsúlyozta az admirális, aki szerint

“az, ami jelenleg Ukrajnában folyik csak bemelegítés a nagy Kína elleni háború előtt.”

Milyenek az erőviszonyok a két szuperhatalom között?

“Az USA hajója süllyed, lassan, de biztosan, mert a kínaiak gyorsabban növelik a kapacitásaikat” – jelentette ki az admirális, aki az Egyesült Államok stratégái erőit felügyeli vagyis az ő parancsára indulhatnak el az atomrakéták, ha az elnök erre utasítást ad.

Charles Richard admirális, aki 2019 óta áll a stratégiai parancsnokság élén már előadta ugyanezt a washingtoni kongresszus előtt is.

“Az USA csakis a tengeralattjárók terén rendelkezik még számottevő fölénnyel” – fejtegette a tengernagy a washingtoni kongresszus előtt.

Az USA katonai költségvetése megközelíti a 800 milliárd dollárt míg Kínáé 250 milliárd. Washington mégis kínai kihívásról beszél, mert az amerikai haderő az egész világon jelen van míg a kínaiak Ázsián kívül csak egyetlen támaszponttal rendelkeznek Dzsibutiban, közel a stratégiai fontosságú Szuezi csatornához.

Mit akar Peking?

Szavakban a kínaiak békülékenyek. Alig választotta újra a kommunista pártkongresszus Hszi Csin-pinget, a kínai elnök sietett tárgyalási ajánlatot tenni Washingtonnak. Az amerikaiak látványosan negligálják Kínát: a tavaly szeptemberben érkezett nagykövetet a kutya sem fogadja a döntéshozók közül.

A kínaiak a békülékeny politika mögött éppúgy fegyverkeznek mint az amerikaiak. Hszi Csin-ping elnök katonai egyenruhában látogatott el a haderő stratégiai parancsnokságára. Korábban a kínai államfő megismételte a hagyományos álláspontot: Tajvan  Kína része, és ezért “katonai erővel is visszaszerezhető”.

Oroszország ukrajnai háborúját egyértelműen kudarcnak minősítik Pekingben. Hszi Csin-ping elnök meg is mondta Putyinnak Szamarkandban, hogy “Vologya, hagyd abba!”

A kínaiak sokkal inkább gazdasági és technológiai téren akarják legyőzni az Egyesült Államokat.

Peking tervei szerint a mesterséges intelligencia terén 2025-ben a kínaiak átvehetik a vezetést az USA-tól. Biden elnök ezért is hirdetett chip háborút Kína ellen.

Trump elnök annak idején díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol igen ritkán fogadnak külföldi vezetőt a hatalom szentélyében. Pekingben abban bíznak, hogy a republikánusok győznek az időközi választásokon, és ez hatással lesz az amerikai diplomaciára is. A republikánus Kissinger hozta tető alá az amerikai – kínai stratégiai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel 50 évvel ezelőtt.

Infláció növelő a rezsi csökkentés csökkentése

A Morgan Stanley közgazdászai szerint 1,5 ponttal növelheti meg az amúgyis magas magyar inflációt az, hogy a rezsi csökkentést az Orbán kormány részben megszüntette. Aki ugyanis több energiát fogyaszt mint az alacsonyan kijelölt átlag, az a piaci árat fizeti meg, amely sokszorosa lehet az eddiginek. A magyar kormány az energia vészhelyzetre hivatkozva döntött így.

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy az Oroszország elleni szankciókkal “az Európai Unió tüdőn lőtte magát”. A magyar miniszterelnök arra utalt, hogy Putyin júniusban rekordbevételt könyvelhetett el júniusban jórészt az energiahordozók árának emelkedése miatt. Közben az uniós államok vészforgatókönyveket állítanak össze, mert azzal számolnak, hogy Putyin elzárja a gázcsapot.

Zsiday Viktor: a magyar gazdaság összeomlás előtt

A jeles elemző szerint

Magyarország ma olyan helyzetben van mint a latin-amerikai országok az összeomlás előtt.

Orbán Viktor egyetlen módon kerülheti el azt, hogy olyan lejtős pályára álljon mint Erdogan Törökországban, ha felhagy a növekedés hajszolásával, és megpróbálja stabilizálni a gazdaságot.

Korábban Zsiday Viktor azt jósolta, hogy a magyar gazdaság spontán módon átállhat az euróra, ha a főbb szereplők azt látják, hogy a forint árfolyama katasztrofálisan mélyre süllyed.

Bloomberg: hiányoznak az uniós pénzek

A New York-i portál szerint Orbán Viktor már azt is fontolóra veszi, hogy Magyarország belépjen az európai ügyészségbe. Ezt Brüsszel követeli – nem is annyira a bizottság mint inkább az Európai Parlament. Orbán Viktor mindeddig ellenállt, de a magyar gazdaságnak nagyon hiányzik az a 5,8 milliárd euró, melyet azért nem kap meg a kormány, mert nem teljesíti az uniós elvárásokat.

Daniel Freund uniós zöld képviselő például azt állítja , hogy a Magyarországnak jutó uniós euró milliárdok egynegyede Orbán Viktor családi körében landol. Az európai ügyészség nyilvánvalóan utánanézne ennek.

Kína gazdasági visszaeséstől tart

Pekingben megijedtek az első negyedév gazdasági eredményeinek láttán, és ezért az államtanács Li Kocsiang miniszterelnök vezetésével 33 pontból álló támogatási tervet fogadott el nehogy recesszióba csússzon a világ második legnagyobb gazdasága.

„Az a szerencsénk, hogy az elmúlt években nem fordítottunk hatalmas összegeket a gazdasági növekedés támogatására. Ezért maradt játékterünk a GDP növekedés ösztönzésére” – vázolta fel a helyzetet a kínai vezetés második számú embere. Aki elismerte, hogy áprilisban tovább romlott a kínai gazdaság helyzet: „csökkent az áram termelés, csökkent a szállitás és visszaesett a bankkölcsönök összege”. Mindezt azután, hogy a kiskereskedelmi forgalom 11,2%-al csökkent elsősorban a nagy Covid lezárások miatt. „Ha nem tudjuk tartani a GDP növekedés ütemét, akkor gondot okozhat a foglalkoztatottság” – hangsúlyozta Le Kocsiang miniszterelnök.

Hogy lehet változatni a negatív trendeken?

A kínai kormány adókedvezményeket illetve adóhiteleket nyújt sok olyan vállalkozásnak is, melyek eddig nem jutottak ehhez hozzá. 140 milliárd jüant költenek erre, ez 21 milliárd dollárt jelent. Így összesen az éves adókedvezmények értéke eléri a 2,64 ezer milliárd jüant – írja a China Daily.

A kis és közepes vállalkozásoknak sok szektorban eddigis módjuk volt arra, hogy későbbre halasszák a nyugdíj járulék illetve a munkanélküliségi járulék befizetését. Most ezt az intézkedést sok más szektorra is kiterjesztették , és meghosszabbították az év végéig. Ezek a halasztott befizetések 320 milliárd jüant tesznek ki.

Energiabiztonság

Kínában sokhelyen tartós áramszünetek voltak , és ez mind a lakosságnak mind a vállalkozásoknak súlyos károkat okozott. A dinamikusan növekvő keresletet kínálati oldalról nem tudták fedezni, mert sok szénbányát leállítottak a klímavédelmi küzdelem miatt. Ezt a trendet leállították, és a szénbányászat gyors fejlesztése révén akarják garantálni az energia biztonságot. Ezért felgyorsítják a szénbányászati programok engedélyezési folyamatát Pekingben. Új szénerőmű program indul és vízierőműveket is bekapcsolnak az országos hálózatba.

Arról, hogy mi lesz a klímaváltozás elleni küzdelemmel nem ír a China Daily pedig az országot kormányzó kommunista párt ezt is felvállalta.

Ősszel tartja kongresszusát a kommunista párt, ezen kívánja bebetonozni hatalmát Hszi Csinping pártfőtitkár – elnök. Ezért most a gazdasági növekedés fontosabb a pekingi vezetés számára mint a környezetvédelem.

De mi lesz a Covid vírussal? A nagy lezárások okozták főként a gazdaság lelassulását.

Li Kocsiang miniszterelnök így foglalta össze a pekingi vezetés álláspontját: „Kína számára a növekedés a kulcs a társadalom problémáinak megoldásában. Ezért jobban kell koordinálnunk a Covid vírus elleni harcot a gazdasági növekedéssel. Fel kell használnunk az elmúlt két év tapasztalatait.”

Életszínvonal a középpontban

Mindenképp növelni akarja a pekingi vezetés a belső fogyasztást. Megkönnyítik például az autóvásárlást. Eddig sok nagyvárosban nehéz volt autót venni, mert a környezetvédelmi szabályok szigorítása miatt korlátozták az eladható járművek számát. Most enyhítenek ezen a korlátozáson. Peking magas adóval is lassította az autók számának növekedését. Most ezeket az adókat 60 milliárd jüannal csökkentik.

Ezenkívül a kínai kormány nagyszabású infrastruktúra fejlesztési programmal akarja dinamizálni a gazdaságot. A bankokat arra ösztönzik, hogy minél több ilyen programra nyújtsanak kölcsönöket Kínában, ahol recessziótól tart a vezetés.

„Nincs jó forgatókönyv Oroszországnak”

A nyugati szankciók hosszú évekre teszik tönkre az orosz gazdaságot – jósolta a Der Spiegel tudósítójának Konsztantyin Szonyin közgazdász professzor.

„Az orosz üzletemberek többsége nem számított háborúra Ukrajnában. Sokkolja őket ami történik. A Szovjetunió bukása után ezek az üzletemberek létrehoztak jövőre irányuló korszerű vállakozásokat, most attól félnek, hogy mindennek vége. Egész eddigi munkájuk eredményét lehúzhatják a vécén. Attól félek, hogy igazuk van, nincsen jó forgatókönyv.”

30-40% is lehet az éves infláció

Ezt jósolja Szonyin professzor, aki Moszkvában a közgazdasági egyetem rektorhelyettese volt, de 2014-ben kénytelen volt távozni posztjáról. (Putyin abban az évben foglalta el a Krím félszigetet).

Azóta a chicagói egyetemen tanít, de most egy évre hazalátogatott Oroszországba. Putyin támadása Ukrajna ellen őt is meglepte. Szerinte évekre elhúzódhat a konfliktus Ukrajnában és maradnak a nyugati szankciók is. Melyek stagnálást idéznek elő, de még valószínűbb a visszaesés. A legrosszabb az infláció, mely elérheti a 30-40%-ot is évente – destabilizálva az egész orosz gazdaságot.

„A nyugati szankciók máris hatnak: hosszú sorok kígyóznak a bankautomatáknál, mert az emberek féltik a pénzüket. Sok bank nem is működik. Az én bankom, a VTB például nem ad ki pénzt. Közben a dollár árfolyama egyre feljebb kúszik: egy hete 78 rubel volt, most pedig 125-130! Már persze ahol még lehet dollárt kapni. Ez összezavarja az embereket.”

 Dehát Oroszország 600 milliárd dolláros devizatartalékot gyűjtött össze a háború előtt?

„Ez igaz, Oroszország pénzügyileg stabil volt a háború előtt. De a szankciók nagyon gyorsan kikezdték a Nemzeti Bankot és a nagy kereskedelmi bankokat. Nagy pénzügyi rendszert ilyen gyorsan még nem sújtottak súlyos szankciók. Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nem sújtotta szankciókkal Oroszországot. De milyen az, ha jüanban fizetnek egy orosz kereskedőnek? Olyan pénzben, melynek az árfolyamát a kínai kormány manipulálja!

Ennél is súlyosabb következménye lesz annak, hogy a nyugati szankciók a modern technológiára is vonatkoznak. Ez hosszú évekre megbéníthatja az orosz gazdaságot”- nyilatkozta Konsztantyin Szonyin közgazdász professzor Moszkvából a Der Spiegelnek.

Mi lesz Lengyelországgal az uniós pénzek nélkül?

Morawiecki miniszterelnök hosszan értekezett a lengyel gazdaságról, de arra nem tért ki mi lesz a gazdasággal az uniós pénzek nélkül. Azt viszont közölte: az állam nem vonulhat ki a gazdaságból!

A lengyel miniszterelnök a neoliberális elveket bírálta miközben állást foglalt amellett, hogy a gazdaság jelenti a XXI-ik században egy ország erejének alapját. A lengyel miniszterelnök a Magyar Hírlapban jelentette meg cikkét arról, hogy miképp képzeli el az ország jövőjét. Rámutat arra, hogy a XXI-ik században a technológia az, amely eldönti egy ország  versenyképességét.

Az állam nem vonulhat ki a piacról hanem valamiféle szinergiának kell létrejönnnie – fejtegeti a lengyel kormányfő, aki szeretne az országot valójában kormányzó Jaroslaw Kaczynski utóda lenni.

A miniszterelnök büszkélkedik a lengyel gazdaság teljesítményével főként azzal, hogy miközben csökkentették az adókat és a költségvetési hiányt jelentős béremelést hajtottak végre és családtámogatási programot finanszíroztak.

Mindezt miből?

Morawiecki miniszterelnök egy kukkot sem szól arról, hogy Lengyelország kapta a legnagyobb uniós támogatást valamennyi tagállam közül. Nem véletlenül nem tesz említést erről, mert mostanában épp arról van szó, hogy Brüsszel le akarja állítani a támogatást miután az alkotmánybíróság Varsóban úgy döntött: a nemzeti jog felülírja az Európai bíróság döntéseit! Az alkotmánybíróság kizárólag a hatalom biráiból áll vagyis aligha valószínűtlen, hogy ne a Kaczynski rendszer tudatos lépését lássuk benne.

Kaczynski korábban úgy nyilatkozott, hogy a Polexit csak az ellenzék propagandája. Ezek után viszont ez reális perspektívának tűnik. Ennek pedig legalábbis kettős következménye van: az uniós pénzek hiánya felboríthatja Lengyelország pénzügyi egyensúlyát, és a külső értékelések leronthatják Varsó minősítését mondván a Brüsszel elleni háború nem kedvez az erős zlotynak.

Ilyen körülmények között mi lesz az erős gazdasággal, amely Morawiecki miniszterelnök szerint az ország hatalmának alapja?

Erről az apróságról nem ír semmit Lengyelország miniszterelnöke, akinek cikkét Magyarországon a Magyar Hírlap közölte.

Orbán az utolsó fillérig kitart Európa mellett

A hasán keresztül lehet megtartani a férjet. Orbánt ebből a szempontból eddig jól tarthatták, mert ha minden bűnéért börtönbüntetést kapna akkor sem tudná azt a „tekintélyt”  a  börtönkoszt kockahasúvá fogyasztani. Viszont a 2022-es győzelem tekintélyét csak Brüsszel a pénzével szerezhetné meg, ezért ad acta került a „Dühíti önt Brüsszel?” kérdés, helyébe korinthoszi márványoszlop szilárdságú tartóoszlopává vált az Uniónak. Természetesen az utolsó fillérjéig kitart mellette.

Még akkor is, ha az Európai Unió szétesik, mi ott leszünk, és tartani fogjuk az utolsó gerendát.

Azon fogunk dolgozni, hogy a szétesést megállítsuk és visszafordítsuk – mondta a magyar miniszterelnök Kötcsén. Orbán Viktor bizalmasa Orbán Balázs államtitkár idézte a kormányfő szavait a Kossuth rádióban. Mindez fordulat a Fidesz retorikájában, amelyben nemrég még azt pedzegették, hogy az Európai Unión kívül is van élet.

De milyen? – kérdi a magyar közvélemény többsége, amely kitart az Európai Unió mellett annak ellenére, hogy a Fidesz bírálatának egyik legfőbb célpontjává vált Brüsszel. Ahol legutóbb már a holland miniszterelnök azt közölte: Magyarországot ki kellene tenni az Európai Unióból!

Magyarország gazdasága szinte kizárólag az EU-tól függ

Erre a nyilvánvaló igazságra Szijjártó Péter külügyminiszter mutatott rá Kötcsén. Mindez persze korábban sem volt titok, de az elmúlt hónapokban dúlt a propaganda háború a kormánypárti sajtóban az Európai Unióval szemben.

Mi változott?

Magyarországnak egyre jobban hiányoznak az uniós euró milliárdok. Ezek nélkül nehéz elképzelni a magyar költségvetést és a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet jelenleg leginkább az infláció fenyeget. Bár Orbán Viktor igen magabiztosan nyilatkozott a jövő évi választásokról, de profi politikusként pontosan tudja: egyetlen választás sem lefutott meccs akkor, ha a választópolgárok többsége veszélyben érzi az életszínvonalát. Márpedig a gyorsan galoppozó infláció ezt áshatja alá.

Nemcsak az EU pénze kell Orbán Viktornak, de az a garancia is, melyet az uniós tagság jelent a forintnak. Amely könnyen úgy járhat mint a török líra, amely értékének jelentős részét elveszítette. Ezzel párhuzamosan Erdogan elnök  – Orbán politikai szövetségese – elveszítette Törökország három legnagyobb városát holott karrierjét Isztanbul főpolgármestereként kezdte.

Az új német kancellár nem lesz oly elnéző mint Merkel

Orbán irányváltását az is magyarázhatja, hogy uniós keresztanyja Angela Merkel nyugdíjba vonul, és utódjelöltjei korábban sem lesznek vele szemben oly megértőek mint az NDK-ban felnőtt kancellár.

Orbánnak nemcsak az EU-ban kell ellenszélben politizálnia, de a világban is, mert az Egyesült Államokban a keresztapját, Donald Trumpot veszítette el.

Mindezzel szemben csak Lengyelország szövetségét, és Putyin valamint Hszi Csinping barátságát tudja felmutatni. Ez a propagandában sem túlságosan sok, a gyakorlatban pedig édeskevés.

A Delta variáns bizonytalanítja a globális gazdasági kilátásokat

Bár a gazdasági szakértők enyhén csökkentették idei globális GDP-növekedési előrejelzésüket, 6,4%-ról 6,2%-re, a közeljövő kilátásai továbbra is fényesek. A Delta koronavírus-változat elterjedése bonyolíthatja a visszatérést a normalitás felé, ez ugyan kockázati tényező, de nem jelenti feltétlen szükségességét annak, hogy alapjaiban módosítsák az előrejelzéseket. A szakértők előrejelzése 2022-ben továbbra is 4,6%.

Az statisztikai adatok megerősítik, hogy a globális gazdaság továbbra is erőteljes ütemben növekszik. Igaz, valószínűleg már a csúcsnövekedés közelében járunk, és a kötvényhozamok közelmúltbeli esése is egyre növekvő pesszimizmust tár fel a piacokon. Júniusban a globális összetett PMI január óta először – igaz magas szintről -, de esett. A legutóbbi, a vártnál gyengébb adatok arra késztetik a gazdasági előrejelzéseket, hogy csökkentsék az amerikai negyedéves GDP-növekedési előrejelzéseiket mind a második, mind a harmadik negyedévre. Aq/q alapon a globális GDP növekedésének csúcsát várjuk a harmadik negyedévre várják.

A rövid távú, de kulcsfontosságú bizonytalanság az, hogy a Delta koronavírus variáns elterjedése újabb globális rohamot vált-e ki Covid-esetekben, megköveteli a  korlátozások újbóli bevezetését.

Nevezetesen, a megbetegedések száma növekszik az erősen vakcinázott gazdaságokban, például az Egyesült Királyságban és Izraelben, ahol a Delta-változat a domináns törzs.

A vakcinák azonban jelentősen enyhítették az esetek és a kórházi kezelések közötti kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy az esetek megugrása kevésbé aggasztó, mint a múltban.

Hacsak a körülmények nem változnak, a magasabb esetszámok valószínűleg nem ösztönzik a legszigorúbb tevékenységi korlátozások újbóli elrendelését azokban a gazdaságokban, ahol az átoltottság aránya  viszonylag magas.

A Delta variáns tehát nagyobb gondot jelent azon gazdaságok számára, ahol az oltási arány sokkal alacsonyabb.

Az ellátási lánc kérdése és a járványhiány továbbra is problémákat okoz bizonyos ágazatok számára. Néhány szektorban, például a gépjárműgyártásban, a fogászati ​​teljesítmény mellett arra is ösztönzött, hogy 2021-re és 2022-re a CPI-inflációs előrejelzéseket kissé, 3,9% -ra, illetve 3,2% -ra emeljék, szemben az egy hónappal ezelőtti 3,7% -kal és 3,1% -kal.

A megoldás továbbra is az átoltottság arányának növelése lehet.

Kérdés csupán az, hogy a kormányok milyen ösztönző esetleg kényszerítő eszközökhöz nyúlnak a még nem beoltottak számának csökkentéséhez.

Orbán és a kínai kísértés

A párizsi Le Monde szerint Kína kísértésbe viszi Orbán Viktor miniszterelnököt. Ennek a jelképe a budapesti Fudan egyetem terve, melyet a magyar főváros lakóinak a többsége ellenez – írja a francia lap bécsi tudósítója. Aki párhuzamot vél felfedezni Macron francia elnök és Orbán Viktor szuverenista törekvései között noha a francia államfő európai szuverenitásról beszél míg a magyar miniszterelnök magyar nacionalista húrokat penget.

Támogatja-e az EU Biden elnök Kína ellenes politikáját?

Ez korántsem biztos pedig az USA elnöke elsősorban ezért utazott ide. Csakhogy Kína időközben az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere lett. Nemcsak Orbán Viktor esett kínai kísértésbe, de Angela Merkel német kancellár is, aki minden évben ellátogatott Kínába a vírus járvány előtt hiszen Németországnak is Kína lett a legfontosabb kereskedelmi partnere megelőzve Franciaországot.

A németek már réges-régen feldezték a kommunista Kínát: a Volkswagen gyára már több mint hatvan éve működik Sanghajban. A Volkswagen számára a kínai piac már fontosabb mint a hazai.

Az óriási kínai piac mágnesként vonza a francia boros gazdákat éppúgy mint az olasz divat exportőröket.

Biden elnök gyakran hivatkozik a második világháború után kialakult helyzetre amikor az USA és Európa nyugati fele együtt lépett fel a Szovjetunió ellen. Csakhogy akkor az amerikaiak a Marshall segéllyel jelentkeztek, amely döntő mértékben járult hozzá a fellendüléshez Európa nyugati felében. Ma az USA nem képes erre. Jellemző, hogy az
EU-ból kilépő Nagy Britannia első számú kereskedelmi partnere nem az USA lett hanem Kína.

Orbán Viktor tehát egyáltalán nem magányos harcos ezen a területen, de ő nyíltan képviseli Kína barát álláspontját míg a többi európai országok szavakban elítéli Peking politikáját, de vígan kereskedik a kínaiakkal, mert gondol a jövőre is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK