Putyin rendszere az ukrajnai invázió előtt az összeomlás szélén állt, de a helyzet most húsz hónappal később drámai mértékben megváltozott – írja a Washington Postban egy emigráns orosz író. Mihail Zygar arról számol be, hogy Moszkvában tele vannak az éttermek, javult az ellátás, és vidéken is hasonló a helyzet. Miért?
Az oroszok nemigen utazhatnak külföldre, és ezért otthon költik el a pénzüket. Körülbelül 50 milliárd dollárt hoztak haza az oligarchák a nyugati országokból, ahol sok pénzüket elkobozták. Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője nemrég beismerte, hogy az orosz gazdaság közel került az összeomláshoz nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után – elsősorban a nyugati szankciók miatt, de azután megtalálták a megoldást: nyugati vállalkozások helyett oroszok vették át a gazdaság irányítását. Emelkednek az ingatlan árak, egyre több az építkezés. Nemcsak Moszkvában hanem vidéken is: Szibériától Karéliáig.
A hadiipar húzza az orosz gazdaságot
Több mint 30%-kal nő idén ez az ágazat, mely nem képes ellátni teljes mértékben a frontot. Sojgu hadügyminiszter nemrég Észak Koreában járt, hogy lőszert szerezzen az orosz hadseregnek. Cserében Putyin elnök a távol-keleti űrközpontban látta vendégül Kim Dzsong-unt. A duci diktátor el volt ragadtatva attól amit látott, és be is jelentette vásárlási igényeit. Miből finanszírozza Oroszország a gazdasági fellendülést? Abból amiből mindig is: a kőolaj és a földgáz exportjából. Kína és India továbbra is nagy vásárló, az európai államok pedig Kína, India vagy Törökország közvetítésével veszik meg az orosz nyersanyagot. Az USA hidegháborús elszigetelési terve nem jött be: a kínai kapcsolat sokat segít.
Az IMF kezdetben 2,3%-os visszaesést jósolt az orosz gazdaságnak 2023-ra, a legutóbbi előrejelzés viszont 2,2%-os növekedést jelez előre miközben az Európai Unió tagállamai stagnálnak.
Mihail Fridman, a legnagyobb orosz magánbank alapítója óvatosan bírálta Putyin háborúját Ukrajnában, emiatt megharagudtak rá Moszkvában, de így sem úszta meg a nyugati szankciókat. Erre Tel Avivba menekült, majd pedig mostanában visszatért Moszkvába. Putyin ugyanis nem mindenkit büntet szigorúan amiért bírálja a háborút, mert tudja, hogy az orosz oligarchák kényszerhelyzetben cselekszenek. Aki komolyan ellenzi a háborút, és netán együttműködik a Nyugattal, az könnyen kieshet az ablakon Oroszországban. Erről nem ír az emigráns orosz szerző a Washington Postban.
Az USA-nak elege van az ukrajnai háborúból?
A Washington Post igen közel áll a Fehér Házhoz. Ilyen Putyin barát cikk közlése azt mutatja, hogy a Fehér Házban is töprengenek azon: miképp lehetne mielőbb befejezni az ukrajnai háborút úgy, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon: William Burns rendszeres kapcsolatban áll Szergej Nariskinnel, a külföldi hírszerzés vezetőjével, aki annak idején ellene szavazott az ukrajnai háborúnak, és Putyin mégsem váltotta le. William Burns, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, 2021 őszén tárgyalt Putyinnal telefonon az orosz fővárosban. Putyin elnök általában nem tárgyal a CIA igazgatójával, de akkor kivételt tett. William Burns furcsa módon igyekezett lebeszélni az orosz elnököt az Ukrajna elleni agresszióról: arra utalt, hogy a Nyugat egy háromnapos villámháborút elnézne, de többet nem. Putyin ebből vonhatta le a következtetést, és tervezhette meg a háromnapos villámháborút Kijev ellen. Rögtön kiderült, hogy ez csapda:
az USA által kiképzett ukrán titkosszolgálat visszaverte a támadást, és legyilkolta az orosz kommandósokat, akiknek Zelenszkij elrablása vagy megölése volt a feladatuk.
William Burns már 2021 októberében megkezdte az Oroszország elleni szankciók megszervezését Ursula von der Leyen kabinetfőnökével noha Putyin csak 2022 február
24-én indította meg a “villámháborút”, amely ma is tart.
Oroszország nem csuklott össze a szankciók hatására, Ukrajna viszont az összeomlás szélén áll – erről a pénzügyminiszter nyilatkozott a brüsszeli Politiconak. Ha nem kapja meg Ukrajna a várt támogatást az Európai Uniótól illetve az Egyesült Államoktól, akkor nem tudjuk összerakni a jövő évi költségvetést – mondta az ukrán pénzügyminiszter, aki közölte, hogy 49 milliárd eurós lyuk tátong a kijevi költségvetésben. Ehhez képest Biden elnöknek nem sikerült elfogadtatnia az ukrajnai segély csomagot Washingtonban, és az Európai Unió sem tudott dönteni az 50 milliárd eurós támogatásról. Látszólag csak Orbán Viktor miniszterelnök ellenzi ezt, de sok tagállam szépen csendben dörzsöli a kezét, mert ők is tudnák másra költeni ezt az összeget. Németország jelezte, hogy 4-ről 8 milliárd euróra emeli a támogatást Ukrajnának, de ez édeskevés hiszen csak négy év alatt kapja meg a háborúban álló ország, amely lassan nemcsak a pénzből fogy ki, de a katonákból is.
