Kezdőlap Címkék Európai Néppárt

Címke: Európai Néppárt

Orbánék sorsa ma eldőlhet

A német koalíciós pártok álláspontját ismertette Manfred Weber, és ezekre Orbánéknak kell válaszolniuk – közölte elnökségi ülése után a CSU-főtitkár. Weber ma, azaz kedden jön Budapestre a válaszért. A CSU minden lehetőségre felkészült.

Orbán Viktornak még kedden válaszolnia kell a Manfred Weber által támasztott feltételekre, hogy fennmaradhasson a Fidesz tagsága az Európai Néppártban – derült ki a kormányzó CDU elnökségének ülése után.

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) a magyar fél válaszára vár a Fidesz európai néppárti (EPP-) tagsága körüli vitában – mondta a párt főtitkára hétfőn Berlinben az elnökség álláspontját ismertetve.

Paul Ziemiak elmondta, hogy megtárgyalták a Fidesz EPP-tagsága körüli vitát, amelyről a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, az EPP európai parlamenti (EP-) választási csúcsjelöltje, Manfred Weber

„mindent elmondott”,

amit erről el kellett mondani, és most be kell várni Budapest reakcióját.

Minden kimenetel lehetséges

Manfred Weber a CDU és a CSU elnökével egyeztetve foglalt állást a vitában – mondta a főtitkár. A CDU a vita valamennyi lehetséges kimenetelére, „minden opcióra felkészült”.

A magyar kormány úgynevezett tájékoztató kampányáról (a Soros-Juncker-plakátokról) Ziemiak kifejtette:

„a helyzet viszonylag egyszerű, megéltünk egy magyarországi plakátkampányt, amelyet elfogadhatatlannak neveztünk, Manfred Weber pedig Orbán Viktor és a Fidesz elé terjesztette egyeztetett követeléseit, és most várunk a reakcióra”.

Manfred Weber fontosnak nevezte az elnökségi ülésen, hogy a Fideszt vezető magyar kormányfő, Orbán Viktor elkötelezze magát az EPP értékei mellett, amelyek összekötnek minket Európában, ezért most várjuk Budapestről a jelzést, hogy osztják-e ezeket az értékeket – mondta a CDU főtitkára.

A további megbeszéléseket egymás között és nem a sajtó előtt folytatják, és a CDU elnöksége nem foglalkozott hipotetikus kérdések megválaszolásával és spekulációkkal – mondta Ziemiak azokra a kérdésekre, hogy

a CDU hajlandó lenne-e támogatni a Fidesz EPP-tagságának megszüntetését,

és tart-e attól, hogy ebben az esetben a Fidesz vezetésével létrejön egy újabb pártcsalád.

Manfred Weber kedden érkezik Budapestre Orbánhoz. A CDU mostani állásfoglalása értelmében tehát ekkor akarja megkapni a válaszokat a német koalíciós pártok által támogatott kérdésekre, illetve feltételekre. Ezeket a múlt héten interjúban részletezte, mint amelyektől függ a Fidesz EPP-tagságának fenntartása.

Az első feltétel az, hogy Orbán Viktor azonnal és végérvényesen leállítja a Brüsszel elleni kampányt. A második szerint bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól. Végezetül biztosítja „a Soros György által támogatott” Közép-európai Egyetem (CEU) megmaradását Budapesten, és hogy az ismét kiadhat amerikai diplomát a magyar fővárosban.

A több mint 70 jobbközép, konzervatív, kereszténydemokrata pártot összefogó EPP egy szóvivőjének pénteki tájékoztatása szerint

eddig tizenhárom tagpárt kezdeményezte a Fidesz kizárását vagy tagságának felfüggesztését.

Bár ezek főképpen kisebb tagpártok.

Az indítványokról a pártcsalád álláspontjának meghatározására hivatott testület, a politikai közgyűlés tárgyal március 20-i ülésén.

Az elmúlt napokban mintha elkezdődött volna a Fidesz kiválásának előkészítése. Először a kormánylap Magyar Nemzet vezércikke szólította fel a pártot a kiválásra. Ezután Orbán szögezte le, hogy benn kívánnak maradni, de lehet, hogy új helyet kell találniuk.

A jelenlegi állapotok alapján legvalószínűbb, hogy nem zárják ki a Fideszt, hanem felfüggesztik tagságát. Az EPP-n belüli felháborodás láttán előbb azt közölte a Fidesz és a kormány, hogy március 15-étől Jan Timmermanst, az Európai Bizottság elnökhelyettesét, az EP szocialista frakció bizottsági csúcsjelöltjét (Weber riválisát) teszik a plakátokra. Majd weberi feltételek első pontjára válaszul úgy döntöttek: a családvédelmi akciótervet fogják reklámozni ezeken a felületeken.

Orbán paradoxona – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, ma édesen kérem a kávét, édesen, mint a bosszút. Mert különös következtetésekre jutottam a legfrissebb hírek alapján, éspedig arra, miszerint Orbán Viktor tudtán kívül ugyan, de az Európai Unió liberális, demokratikus jellegének megmentésén dolgozik. Viszont minden erejével. És erre még ő maga sem jött rá – de menjünk szépen, sorban, mert ezen kívül is van hír.

A hír az hogy „égnek a vonalak”, mint a magyar miniszterelnök megfogalmazta, tegnap hosszas és baráti hangú telefonbeszélgetést folytatott egy ilyen égő vonalon Silvio Berlusconival a kialakult helyzetről. A beszélgetésről nem a magyar kormányfő számolt be – bár azt várnánk, hogy eldicsekszik vele – hanem a Forza Italia, Berlusconi pártja adott ki hivatalos közleményt. Ebben az foglaltatik, miszerint Silvio Berlusconi telefonon is megerősítette Orbán Viktornak, hogy az általa vezetett párt nem szavazza meg a Fidesz kizárását az Európai Néppártból.

Pazienza, Vittorio, pazienza! De lássuk a közlemény teljes szövegét:

„Az olasz hírügynökségekhez eljuttatott közlemény szerint Silvio Berlusconi hívta fel Orbán Viktort. A „hosszú és szívélyes” beszélgetés során a korábbi olasz miniszterelnök, a FI elnöke közölte Orbán Viktorral: „a FI nem szavazza meg a kizárásodat. Mindig védtelek és mindig melletted fogok állni”.”

Silvio Berlusconi ezzel egy időben azt tanácsolta a magyar kormányfőnek, hogy fogadja el az EPP által előterjesztett kéréseket. „A telefonbeszélgetés során Orbán Viktor szintén megerősítette, hogy pártja továbbra is az EPP-tagja kíván maradni” – olvasható a FI közleményében.

Az állásfoglalás szerint Silvio Berlusconi „mélységes meggyőződése”, hogy a Fidesz kizárása „nagy politikai tévedés” lenne. Ezért Berlusconi nem csupán Orbán Viktorral, hanem az EPP vezetőivel is egyeztetett a „közös és pozitív megoldás érdekében, Orbán Viktornak az Európai Néppárt nagy családjában való maradásáról”.

A FI korábbi bejelentése szerint Silvio Berlusconi Joseph Daullal, az EPP elnökével is telefonon beszélt, és „politikai hibának” nevezte a Fidesz esetleges kizárását. Silvio Berlusconi hozzátette, hogy ez az európai parlamenti választások küszöbén negatív hatást gyakorolhatna az EPP más tagjaira is.

Berlusconi kijelentette: „megértem az EU egyes tagállamainak érzékenységét, de a FI nem szavazhatja meg Orbán kizárását, aki évek óta jó barátom is”.

Megjegyezte: „meggyőződésem, hogy az EPP missziója és egyben ereje is az, hogy az összes olyan liberális és demokratikus erőt összefogja, amelyek alternatívát képviselnek a baloldallal szemben”.

Orbán Viktor esetleges kizárását az EPP „mazochista lépésének” nevezte Michaela Biancofiore, a FI képviselője, az olasz alsóház külügyi bizottsága tagja. Közleményben hangoztatta, hogy Orbán Viktornak az EPP-ben kell maradnia, a Fidesz kizárása „az egységes Európát szétzülleszteni akaró erőket támogatná”.

Elnézést a hosszú idézetért, de nagyon fontos dologról van szó. Nem pusztán annyiról, hogy Berlusconi és a Forza Italia Orbán mellé áll egy esetleges kizárásról szóló szavazáson, ez természetesnek tűnik. Nem találom ugyan a legdemokratikusabb érvnek, hogy az olasz pártvezér és unga-bunga-szervező a jóbarátságra hivatkozik, hiszen politikában nem kéne helye legyen az érzelmeknek, de ő mégis egy forró vérű, érző szívű olasz. Azonban mit tanácsol? Azt tanácsolja, hogy Orbán fogadja el Weber három pontos ultimátumát, és minden áron tartson ki, maradjon a Néppártban.

Nem is olyan nagyon magától értetődő Berlusconi nagy jóindulata, hiszen ne feledjük: Orbán az utóbbi időben inkább az ő riválisához, Matteo Salvinihez próbált közeledni, de most vagy eltekint ettől a kis félrelépéstől, vagy ellenkezőleg: Silvio látványosan szereti Vittoriót, akit emiatt Matteo nem fog szeretni, így aztán Vittorio kéne döntsön, kit is szeret, de most nincs abban a helyzetben, hogy ezt megengedhesse magának… kérem, ez egy valóságos olasz opera. De különben is érdekes a helyzet.

Érdekes, mert mifelénk a legtöbb elemző megfeledkezik a Brexitről.

Hogyan is nézhetnek ki az erővonalak az Európa Parlamentben a brit konzervatívok távozása után?

Az Euractiv elemzése szerint a Néppárt – a többi középjobb frakcióval plusz több mint 30 mandátummal a szélsőjobbról – akár 360 mandátumot is szerezhet a brexit utáni 706 helyből.

Vagyis bizony többséget, egy jobboldali összefogás esetén.

Meg abban az esetben, ha üzemszerűen működik és nem szakadnak le belőle pártok. Itt értékelődik fel Orbán Viktor szerepe. Ugyanis látjuk: a jobboldali többséghez kellenek a konzervatívok is, akiknek a mandátumai most alig teszik ki a Néppárt erejének negyedét, kell a Marine le Pen-féle ENF is a maga mostani 59 székével, de még a nyolc független és huszonkét új képviselő is sokat számít! Egyszóval, ahhoz, hogy övék legyen ez a cirkusz, mindenkire szükség lenne, mindenkire szerep várna.

Azonban, ha Orbán Viktor Fidesze bennmarad a Néppártban, amint azt a jó öreg Silvio tanácsolja neki, több párt kilép onnan. Ezt előre meg is ígérték. Nem nagy tömegpártokról van szó, az igaz, de látjuk: patikamérlegen van kimérve az egyensúly, tíznél kevesebb képviselő átülése is felboríthatja. És hát hova mennének ezek a kilépő pártok? Ha jobbra, a konzervatívokhoz, akkor maradna a jobboldali többség, csakhogy sokan előre jelezték, hogy ők bizony a baloldali centrizmus, pontosabban Macron felé orientálódnának. Ezért Orbán megtartása a Néppártban könnyen eredményezhetné – a baloldali centrizmus győzelmét és ezen belül az ALDE, vagyis a liberálisok megerősödését.

Ezt a Néppárt egy módon tudná kivédeni: úgy, hogy a Fideszt tyúkkal, kaláccsal, szép szóval és pálinkával akár, de áttessékeli a konzervatív frakcióba, ugyanis csak így marad egységes, így nem veszít potenciálisan helyeket.

Különös helyzet, mikor Orbán Viktor álma – az, hogy a kezébe kerüljön Európa sorsa – ilyen fonákul válik valóra. Most akkor árt, ha marad, akkor használ, ha megy, és mindezt kizárólag a saját erőszakos makacskodásának és önzésének köszönheti.

Megy hát vagy marad?

Előre nem lehet megmondani, messze még az a választmányi ülés, ami elé kerül a kérdés. Ha tőle függene, maradna – egyszerűen hiúságból, kivagyiságból, tekintet nélkül a pártcsoportja érdekeire. Pedig nem is kéne messzire menjen. Azonban az egyénisége, melyet nem hajlandó sem elveknek, sem tényeknek alárendelni, nem enged meg számára egy akár mégoly fontos stratégiai visszavonulást sem.

De akkor már érthető, miért vette be Weber a három követelés közé azt, hogy kérjen bocsánatot, amennyiben maradni akar: tudta, hogy ez abszolút lehetetlen, előbb folyik felfelé a víz és lesz kétszer kettő hatvanhárom, minthogy Orbán Viktor bárkitől, bármivel kapcsolatban bocsánatot kérjen.

Berlusconi viselkedése érthető. Ő, mint a Forza Italia vezetője jobban örülne egy gyengébb Néppártnak, amelyben ő nagyobb szerepet játszik, mit egy erős jobboldali szövetség győzelmének – ne feledjük, Salvini pártja, a Lega az ENF-hez tartozik, Marine le Penékhez, nem a Néppárthoz. Mely Néppárt azonban, ha nincs esélye a győzelemre, nem fog a szalonképtelen szélsőjobbal trafikálni. Ha volna, az persze más kérdés.

Mivel lehet Orbánt rávenni a látszólagos áldozatra?

Ha viszont Orbán és pártja a konzervatív frakcióba megy, az az európai jobboldal számára megoldaná a kérdést, csakhogy feltevődik egy másik: mit kap érte?

Mi az az előny, kedvezmény vagy ajándék, amivel rá lehetne venni Orbánt erre a látszólagos áldozatra?

Nos, egyelőre ez a megoldhatatlannak látszó feladat, és habár feltételezem, hogy a magyar miniszterelnök bármely helyzetet képes kihasználni (vagy legalább megpróbálni a kihasználását), abban nem vagyok bizonyos, hogy ő maga látja jelen pillanatban: ha folytatja, amit művel, éppenséggel az európai jobboldal ellen és a baloldali centrum érdekében dolgozik.

De minden erejével.

Drukkoljunk, hogy maradjon a Néppártban.

Csodálatos bukás lesz az az uniós jobboldalnak – és annak köszönhetik majd, aki a legnagyobb jobboldaliak közé számítja magát a kontinensen.

Kérem: aki másnak vermet ás, maga esik bele.

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 7. – Tudósítás a másik valóságból

0

Gulyás Gergelytől megtudhattuk, hogy olyan pártok támadják aek Fideszt az EPP-ben, amelyek a bevándorlási kvótákat is megszavazták. A 888 leleplezi, hogy a Néppárt nem is igazi jobboldal. Az Origo megírta, hogy az európai főügyésznek jelölt Laura Codruta Kövesi is Soros embere.

A Néppártban a bevándorlást támogató pártok támadják a Fideszt

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján közölte: kizárólag olyan pártok támadják a Fideszt az EPP-n belül, amelyek a bevándorlási kvótákat is támogatták és megszavazták az Európai Parlamentben (EP); olyan pártok, amelyekben kormányfői felelősséget senki nem visel. Ugyanakkor ezek a pártok is fontos tagjai az EPP-nek, a pártcsaládnak sok tagja van, sokféle vélemény jelenik meg benne – jegyezte meg.

Gulyás Gergely kiemelte: mindenkinek meghallgatják a véleményét, és arra törekednek, hogy egységes és erős EPP vegyen részt a májusi EP-választáson, és a választási eredmények alapján az EPP legerősebb tagpártja a Fidesz. (MTI: Gulyás: olyan pártok támadják a Fideszt az EPP-ben, amelyek a bevándorlási kvótákat is megszavazták)

A Néppárt nem is igazi jobboldal

A néppárti mainstream pont annyira emlékeztet jobboldaliságra, mint amennyire néhány étel nyomokban mogyorót tartalmazhat. Talán aki allergiás rá, észreveheti, de az is lehet, hogy ő is megússza.

A libsi megmondás trükkje az, hogy azt mondja: Odass! Az Orbán aztán tényleg mindenkivel összeveszik, hiszen a Néppárt jobboldali és konzervatív. Ezt az intézményelvű logikából kívánják levezetni, hogy ti. a jelenlegi európai parlamenti felosztásban épp ott csücsülnek, és talán nem szeretnék megvalósítani a nettó kommunizmust. Marxot és Fidel Castrót azért már siratják, szóval ami késik, az nem múlik.

De aki találkozott már mondjuk skandináv vagy Benelux államokbeli néppártiakkal, az kellemesen kacag a fenti libsi trükkön. Egy virtigli skandináv vagy Belenux államokbeli néppárti ugyanis értetlenkedve fogadja azt, hogy kelet-európai párttársának nem kötelező menetelnie a Pride-on, és nem támogatja a gendersemleges budikat, ahogy a hazatérő dzsihadisták államilag finanszírozott kórházi kezelését sem.

A néppárti mainstream és az európai balliberális tömb már csak nevében, vagy csak intézményileg különíthető el. (888: EPP non coronat)

Laura Codruta Kövesi is Soros embere

A romániai korrupcióellenes ügyészség leváltott vezetőjét ugyanis olyan támogatói voltak mint Frans Timmermans és Guy Verhofstadt, amikor az Európai Parlament választotta hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre. Az Origo szerint vezetése alatt a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészséget a román belpolitikában a politikai ellenfelekkel és a nemzeti kisebbségekkel, különösen a magyarokkal való leszámolás eszközévé vált, hamis korrupciós vádakkal. (Origo: Az Európai Parlament támogatta Soros emberének európai főügyészi jelölését)

Ha átlép, átrendezi a szélsőjobbot Orbán

Az ukázban felhívott három párttal együtt nem alakíthat frakciót a Fidesz az EP-ben, ráadásul ehhez legalább két képviselőcsoportot kellene szétverni. Friss német hír szerint a CDU-CSU-ban döntöttek: Orbánéknak menniük kell.

A daliás időket idézően az egyesített kormánylap kiadta az ukázt/elkezdte a hangulati előkészítést arra, ha a Fidesz kilép az Európai Néppártból (EPP). A Magyar Nemzet megadta a „vonalat” is: lengyel eszmetársával, a Jaroslaw Kaczynskí vezette Jog és Igazságossággal (PiS), az olasz Matteo Salvini Ligájával és a kisebb osztrák kormányerővel, a Heinz-Christian Strache elnökölte Szabadságpárttal (FPÖ) alkosson egy frakciót az Európai Parlamentben. Nyilván a május végi választás után, az általuk remélt széljobb előretörés után az immár egységesen „Soros-bérenccé” és „bevándorláspártivá” vált EPP rovására.

Lehet persze, hogy a kilépésben versenyfutás kezdődik, ugyanis a legújabb németországi értesülés szerint

a CDU-ban és a CSU-ban már eldöntötték: kizárják a Fideszt az EPP-ből.

Talán már a szűk két hét múlva sorra kerülő küldöttgyűlésükön. Legalábbis erről beszélt a Klubrádióban a Német Külügyi Intézet egyik szakértője, Milan Nic.

Ennek szerintük az az oka, hogy Orbán elkalkulálta magát, és nem vette észre a helyzet átalakulását. A CSU-ból kikerültek azok a korábbi vezetők (élükön Horst Seehofer elnökkel), akik védték Orbán pozícióját. Az új vezető, Markus Söder pedig be akarja fejezni a CDU ekézését, a jó koalíciós viszony a legfontosabb számára. A CDU-t ugyancsak nemrégiben átvevő Annegret Kramp-Karrenbauer pedig le akarja zárni a régi vitákat, „tiszta lappal” folytatni a kormányzást. Ebbe pedig nem fér bele a Fidesszel folytatott örökös kötélhúzás. És emellett a migránskérdés erősen kijjebb szorult a német belpolitika tématérképén.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kijelentette, hogy a Fidesz az EPP-ben akar maradni. Orbán pedig a kormánylap felszólítására reagált ekképpen: csigavér, higgadtság!

A visszavonulás első jele, hogy Gulyás azt is bejelentette: március 15-től mégse Frans Timmermans (és Soros) plakátjai kerülnek az utcákra, hanem a családvédelmi akciótervet fogják reklámozni.

Eddig tucatnyi EPP-tag kezdeményezte a Fidesz kizárását, de feltűnően hallgatnak erről a nagyobb országok kereszténydemokrata pártjai, például a németek (17 delegátusuk van az EPP-ben, a különféle tisztségviselők további személyekkel képviseltetik magukat a 260 fő körüli politikai gyűlésben/közgyűlésben.)

De vissza a jövőbe. A kormánylap felszólítása tehát négy tagú koalíciót akar. Csakhogy az EP házszabálya értelmében

képviselőcsoport létrehozásához legalább 25 képviselő szükséges, amelyeknek a tagállamok legalább egynegyedét kell képviselniük. Ez hét ország,

s akkor is annyi lesz, ha Nagy-Britannia március végén távozik az EU-ból.

Vagyis egy ilyen új széljobb pártnak további országok szervezeteit is fel kellene vennie soraiba. Jelenleg a centrumtól jobbra három nagyobb alakulat található. A legnépesebb (74 fő) az Európai Konzervatívok és Reformerek, amely alaposan meggyengülhet, mert náluk található a brit toryk zöme, 19 képviselő. Itt ülnek Kaczynskí legényei, a Svéd Demokraták és a flamand Geert Wilders emberei.

A jelenleg 43 tagú Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) a brit UKIP bázisa az EP-ben, az ő távozásukkal szintén 19 ember menne el. Itt ülnek az inkább szélbal, de euroszkeptikus másik olasz kormánypárt, az 5 Csillag képviselői és az egyre inkább a neonácik gyülekezőhelyévé váló német AfD-sek.

A harmadik nagyobb ilyen frakció a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF), 34 taggal, ahol az olasz Liga, az osztrák FPÖ alkot egy csapatot a francia Le Pen-féle Nemzetgyűléssel.

Látható tehát, hogy a „kijelölt szövetségesek”, jelenleg hazájukban kormánypozíciót viselők mellé néhány kisebb (például Wildersé) és veszélyes (AfD) pártot is össze kellene szedni ahhoz, hogy frakciót alakíthassanak. Ez legalább kettő, de

lehet, hogy mindhárom frakció átszabásával, netán szétcincálásával járna.

Ezzel a Fidesz és Orbán egy csapásra kikerülne az EP és az EU döntéshozatali főirányából, amely jelenleg (és valószínűleg júniustól is) az EPP többségén és a szocialisták eseti együttműködésén alapul. Bármennyire is erősödjön meg a jobbszél, valószínű, hogy a 751 helyett 705 fős EP-ben legfeljebb a blokkoló kisebbség helyzetét érheti el.

És ha igaz a németek döntéséről szóló értesülés, az azt tükrözheti, hogy úgy számolnak: a Fidesz maradása az EPP-ben már többet visz el társadalmi támogatásban, mint amennyit hoz a tizenvalahány jövendőbeli Fidesz-képviselő szavazata a 180 körüli majdani EPP-frakcióban. Az mindenesetre ismert, hogy a Fidesz kizárását elsők között követelő belga CDH elnöke a héten bejelentette: otthagyják az EPP-t, ha március 20-a után a Fidesz tag marad.

Új szövetséget, irány a szélsőjobb!

A fideszes Magyar Nemzet szerkesztőségi cikkben szólította fel a Fideszt, hogy lépjen ki az Európai Néppártból. Azt ugye a mai Magyarországon senki sem gondolja, hogy nem a Pártközpontból érkezett utasításra született a cikk, amelynek a címe is beszédes: Új szövetséget!

Megvan az új ellenség: a Soros-bérenc Európai Néppárt

A lap szerint a Néppárt megtagadta Helmut Kohl örökségét, hogy megvalósítsa Soros György lázálmát, és már meg sem különböztethető a szocialistáktól, a liberálisoktól…

„Elérkezett az idő egy új szövetség megkötésére. Új szövetséget pedig csak úgy lehet kötni, ha a régit felbontjuk. Elérkezett az idő, hogy a Fidesz befejezze a megalázó egyezkedést az Európai Néppárttal” – írja a Magyar Nemzet.

„A Fidesznek egy útja maradt: az új szövetség útja. Orbán Viktor és a Fidesz lépjen ki az Európai Néppártból, és kössön szövetséget Matteo Salvinivel, az osztrák Szabadságpárttal, valamint a lengyel kormánypárttal! Ez ma Európa és a magyarság érdeke.

Nincs mire várni tovább – pontosabban fogalmazva: tilos tovább várni! Így, és csak így lehet élére állni a bevándorlás elleni harcnak, megvédeni a nemzetek Európáját és benne Magyarországot. A magyar miniszterelnöknek muszáj lesz e harc élére állnia. Ez következik mindabból, amit eddig képviselt” – olvasható a cikkben.

„A néppárt már nem védelmezi sem a nemzetet, sem a kereszténységet, sem a hagyományos családmodellt, sem bármely, néven nevezhető európai hagyományt. A néppárt mára a beteg liberalizmus kiszolgálója lett. Félelemből, pénzért, meggyőződésből, a nyugati sajtó agresszív nyomása miatt – mindegy.

A liberalizmus mára hadat üzent az ember mindhárom meghatározó identitásának.

Felszámolta az európai, a nyugati ember vallási identitását, felszámolja az európai, nyugati ember nemzeti identitását és készül felszámolni az európai, nyugati ember nemi identitását” – írja a Magyar Nemzet.

Juncker szerintük Soros bábja

A kormánypárti lap szerint Jean-Claude Juncker, „Európa első embere egy mentálisan és morálisan is válságban lévő báb, aki Soros kitartottja. Ha anyagilag talán nem is, de szellemi értelemben mindenképpen. S immáron a néppárt ­vezetője, Joseph Daul és Manfred Weber is világossá tette, hogy kizárólag ezt az irányvonalat támogatja. Weber ultimátuma bebizonyította, hogy az egyezkedésnek nincs értelme.”

Beindult tehát a kilépést előkészítő kampány

Ezek után várhatjuk az újabb cikkeket és plakátokat. Sorossal és Junckerrel, Weberrel, Merkellel, az egész konzervatív Néppárttal. És persze előbb-utóbb bekövetkezik a kilépés is, majd a nyilvános összeborulás az európai értékeket megtagadó szélsőjobbal. Végső soron ez logikus is, a Fidesz soha nem is volt európai értelemben vett konzervatív párt, és jó ideje sodródik a szélsőségesek közelébe. Orbán barátja már Salvini, ő maga meg arról álmodozik, hogy az újabb váltással európai vezető lehet.

Pávatánc szélsőjobbra

Hölgyeim és uraim, új fejezetéhez érkezett a Fidesz brüsszeli tragikomédiája, bár inkább az az érzésem, hogy szappanopera lesz ebből: már nem csak latolgatják, hova üljenek, ha tényleg kizárnák őket az Európai Néppártból, már tárgyalnak is a különböző frakciókkal – bár az is lehet, a végeredmény mindenkit meglep majd, mert ellent fog mondani minden valószínűségnek és logikának.

Persze, ez a magyar kormánypárt történetében nem volna az első eset: gondoljunk csak a garabonciás 1998-as évre, mikor a választások után Orbán Viktor nyilvánosan megesküdött, hogy mindenkivel hajlandó koalícióra lépni, csak a Független Kisgazdapárttal nem, aztán három nap múlva már együtt kanalazta a jóféle csülkös bablevest Torgyán Józseffel és b. nejével. Vannak ilyen pillanatok a politikában, szó se róla, csak később ne állította volna, hogy ő még életében sohasem hazudott – bár nincs kizárva, hogy mielőtt ezt kimondta, megerősíttette a födémet, rá ne szakadjon a plafon véletlenül.

Most is arról van szó, hogy elvileg fel sem merül a néppárti frakció elhagyása, ugyan már, legfeljebb ha kizárják őket (mint tegnapi írásomban jeleztem, az egy elég hosszadalmas és távolról sem előre eldöntött eredményű folyamat lenne), és nem kacsintgatnak sehová sem. Hát nem, ha nem: bombaként robbant a hír, hogy a Politico információi szerint az ENF-frakcióval már tárgyalásokat is folytatnak.

Nocsak. Hát ennyit ér a szavuk?

Ennyit, mi már tudjuk, Brüsszelben még nem tudja mindenki. Most majd megtudják ők is.

De mi az az ENF-frakció?

Az, kérem, a „Nemzet és Szabadság Európája” angol rövidítése, kicsiny frakció, de nem a legkisebb: ennek tagjai közé tartozik:

az Osztrák Szabadságpárt,
a lengyel Új Jobboldali Kongresszus
a Matteo Salvini vezette olasz Északi Liga
a német Alternatíva Németországért
és természetesen a francia Nemzeti Gyűlés, melyet mindenki korábbi nevén, Nemzeti Frontként ismer, ők adják a frakció elnökét is, Marine le Pent.

Díszes társaság, nem mondom, egyiket sem hívná meg teázni Erzsébet királynő a Buckingham palotába. Ezek bizony Európa legszélsőbb jobboldalát képviselik. Van náluk szélsőségesebb erő is, de az már minden parlamenten és magán kívül. Nem biztos, hogy jó lesz ezekkel egy tálból cseresznyézni: könnyen kirakhatják miattuk a magyar képviselőket is azokból a befolyásos körökből, úri szalonokból, ahová eddig még úgy-ahogy, de bejáratosak voltak.

De honnan tudjuk mi ezt? Bizonyos ez?

Onnan, hogy a mértékadónak számító Politico című lap elemzést közölt a Fidesz esélyeiről egy kizárás után (és ha a Politico már ezt elemzi, azt úgy veheti az ember, mintha a helyszínelők már körbe is rajzolták volna a magyar kormánypárt helyét a Néppártban), latolgatnak, csak hát ők helyszíni, brüsszeli, parlamenti információk alapján spekulálnak, nincsenek a puszta logikájukra és pár kiszivárogtatott háttérdokumentumra utalva, mint mi itt, Pesten.

Nos, nekik állította az ENF-frakció egy névtelenséget kérő tagja, miszerint már tárgyalásokban is állnak a Fidesszel.

Más lenne a helyzet, ha a Fidesz-frakció valamelyik tagja állította volna ezt, akkor rögtön arra kéne gondolnunk: miért mondja, mit lepleznek ezzel, miféle hátsó szándék hajtja ezt a szivárogtatást? Így azonban elhihetjük: az ENF-frakció tagjának nincs miért hazudnia. A Politicónak sem, egyszóval bizony, ha indirekte is, de Orbán Viktor Európa szélsőjobbjával cimborál. Ami nem újdonság – bár a magyar miniszterelnök egyáltalán nem az elvek embere, olyan politikai oldal talán nincs is, ahol meg ne fordult volna, de ez a széljobb kacérkodás még illene is az alaptermészetéhez.

És tragédiát jelentene Magyarország számára. Még egy független Fidesz-frakció is elfogadhatóbb volna mindenki számára az Európa Parlamentben, mint egy szélsőjobboldali, és természetesen több befolyása is lehetne függetlenként a dolgok menetére, mint Marine le Pen pincsikutyájaként.

Mondjuk nem ez az egyetlen lehetőség. A lengyel kormánypárt például jobban szeretné, ha a Fidesz az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójába ülne át, ugyanis annak a fő erejét a brit konzervatívok adták, és hát rövidesen szembe kell nézzünk egy Brexit nevű jelenséggel… márpedig ez a frakció mindenképpen szalonképesebb volna, ezt legalább szégyellni nem kéne. Meg hát lengyel–magyar két jó barát, ebből lesz majd a jobbra át.

Az ENF-frakcióhoz csatlakozni már csak azért sem lenne túlzottan bölcs lépés, mert a Fidesz már többször utalt rá, hogy a választások után számít egy nagy, erős, populista frakció létrejöttére (ez nem az ENF, bár egyes tagjai benne volnának), így Orbán elbúcsúzhatna legszebb álmától, nem vehetne részt az Európai Unió megtorpedózásában.

A legjobban persze az hasonlítana a Fideszre, ha kivárná a végeredményt – és utána hízelegné be magát annál, aki a legerősebb lett, légyen az bárki is.

Mármint, ha egyáltalán kizárják a Néppártból, mert még az sincs kőbe vésve. Bár komoly esélye van.

Sokan nehezményezik Magyarországon, hogy Manfred Weber miért pont ezt a három feltételt szabta Orbán Viktornak, hiszen millió más, nagyobb, súlyosabb bajunk is van, elég csak belenézni a Sargentini-jelentésbe.

Szerintem azért, mert Webernek momentán ez jutott az eszébe és mert nem igazán járatos a magyar belügyekben. Azért mégis, európai politikus, nem magyar. És azt se feledjük, hogy ő ezeket nem hivatalosan mondta, hanem egy interjúban – egy hivatalos állásfoglalásban, amit kellő körültekintéssel készítenek, bizonyára jóval több pont lenne.

Különben tökéletesen mindegy is, hány pontot nem fog betartani Orbán Viktor, akiről egyet elmondhatunk: soha életében még nem kért bocsánatot és soha még tévedését nem ismerte be. Mikor 2002-ben elvesztette a választásokat, azt is „felsőbb erők közbelépésének” tulajdonította. Azt is szokta mondani, mint korábban említettem, hogy még sosem hazudott, azt láthattuk, mennyire lehet elhinni – de az halálbiztos, hogy bocsánatot soha nem fog kérni.

Inkább tárgyal akár még a szélsőjobboldallal is.

Hát itt tartunk egyelőre, tűkön ülve várjuk a szappanopera folytatásait, fordulatos cselekmény ígérkezik a továbbiakban is.

Kár, hogy a mi bőrünket viszik a vásárra a történetben.

Még márciusban szakíthat a Néppárt a Fidesszel

A legfrissebb brüsszeli hírek szerint eljött az a pillanat, amire ezért vagy azért sokan számítottak már: az Európai Néppárt rövidesen megindítja a Fidesz elleni kizárási eljárást.

Az AFP hírügynökség úgy tudja, a kizárási eljárás indítványozását mindenképpen a magyar kormány legújabb plakátkampánya váltotta ki, melyben Jean-Claude Juncker arcképével éltek vissza.

„Az Európai Néppárt 12 tagpártja kilenc országból kérte a Fidesz kizárását vagy felfüggesztését. Ezt a kérdést a párt politikai választmányának március 20-i ülésén tárgyaljuk meg” – nyilatkozta a sajtónak Joseph Daul, a párt francia elnöke. Azonban mivel a döntés meghozatala a pártcsalád összes tagjának véleményétől függ,

egyelőre megjósolhatatlan, milyen verdiktet hoznak a kétségkívül súlyos ügyben.

Orbán Viktor – talán érezvén, hogy veszélyben forog pártjának uniós pozíciója – a Welt am Sonntagnak adott, vasárnap megjelent interjújában ígéretet tett arra, hogy március 15-étől lecseréli Jean-Claude Juncker képét a plakátokon – Frans Timmermanséra, aki az Európai Bizottság első alelnöke, és a a szocialista frakció jelöltje a testület első posztjára. A jelek szerint tehát semmit sem értett abból, hogy mi a baj ezzel a falragasszal: nem, nem csak annyi, hogy egy néppárti politikus fotójával élt vissza. Maga a visszaélés a baj, ezt senkinek a képmásával sem szabad megtenni.

Az AFP nem nevezte meg, melyek a legújabb kezdeményező pártok. Első menetben kilencen álltak sorompóba, majd egy bolgár párt következett. A legelsők az EPP kisebb tagjai, feltűnően hiányoztak a legnagyobb országok (a németek, franciák, olaszok), amelyek több tagot delegálnak a döntést meghozó politikai választmányba.

A kizárási eljárás kimenetele egyelőre bizonytalan, az Európai Néppárt is komoly kockázatot vállal vele, hiszen kampány idején ritkán szokás megbontani ilyen erős eszközökkel a pártszövetségek egységét – ez sokat elmond arról, mennyire súlyosnak érzik Európában a Fidesz vétségét. Azt azonban ne feledjük, hogy a magyar kormánypárt bevallottan az Európa Parlament teljes átrendeződésére számít, és ha ez megtörténik, már tettek bizonyos célzásokat arra, hogy új frakcióban keresnék a helyüket, olyanban, ami még nem is létezik.

Egy populista frakcióban, amely a „Nemzetek Európája”-elvért küzd, a nemzetállami autonómiákat erősítené és gátolni kívánná az „Európai Egyesült Államok” létrejöttét. Ebben ülhetne például az olasz Matteo Salvini Ligája vagy a német AfD is.

Ami az esetleges kizárás következményeit illeti, leginkább azzal járna, hogy

a Fidesz veszítene politikai súlyából az Európa Parlamentben,

és amennyiben függetlenként politizálnának tovább, indítványaik valamivel kevesebbet nyomnának a latban eddigi támogatóik nélkül. De a gyakorlatban és számunkra mást nem jelentene: a Fidesz veszítene a tekintélyéből, főleg Brüsszelben, de semmit sem veszítene a hatalmából Budapesten.

Március huszadikán meglátjuk, hogyan dönt a Néppárt választmánya.

Lapunk figyelemmel kíséri az eseményeket és folyamatosan tudósít róluk.

Fidesz-kizárás: a harag gyűlik, a kezdeményezés még kicsi

Súlyuk alapján jelentős kisebbségben vannak a Fidesz kizárását kezdeményezők az Európai Néppártban, illetve annak EP-frakciójában. Az EPP jelenleg a „se lenyelni, se kiköpni” helyzetében van a Fidesz kapcsán. Nem segít ezen a kormány friss döntése.

A sok „vörös vonal” átlépése után mindenképpen határvonal az, hogy első alkalommal összejött az öt országból hét tagpárt minimális követelménye. Már kilencen az Európai Néppártból (EPP) jelentették be, hogy hivatalosan kezdeményezik a Fidesz kizárását. Ilyen közel soha nem állt ehhez a Fidesz. Erre már márciusban, utána áprilisban kerülhet sor. Vagy a május végi európai parlamenti választás után. Egyelőre azonban az EPP korifeusai is alighanem matekoznak: mi a jobb/rosszabb, kizárni vagy benntartani a Fideszt, noha a domesztikálás kísérlete eddig is látványos kudarcot vallott; a választás előtt vagy után dönteni/nem dönteni.

Jelentős kisebbség

Arról már írtunk, hogy a kizárást elindítók aránya jelentős kisebbségben van az EPP-ben. De nézzük meg részletesebben is ezt.

A Fidesz kizárását kezdeményező kereszténydemokrata EPP-tagpártok:

  • Hollandia: CDA
  • Belgium: CD&V és CDH
  • Luxemburg: CSV
  • Finnország: Kokoomus
  • Portugália: CDS-PP
  • Svédország: KD és Mérsékeltek
  • Görögország: ND.

Az országonkénti csoportosítás is elárulja, hogy

elsősorban a Fideszt, illetve Orbánt régóta (ne szépítsük) utáló északi országok álltak sorompóba

azután, hogy megjelentek a magyar kormány Soros-Juncker-elleni plakátjai, amellyel, az EPP-ben úgy látják, új minőséget kapott az eddigi EU-ellenes propaganda.

Ezek az országok azonban az EPP-ben és ennek EP-frakciójában is a legkisebbek közé tartoznak. Az EP-ben a 218 fős EPP-csoportban 24-en tartoznak a fenti pártokhoz.

Hogyan teljesít az EP-választáson az EPP?

A döntést azonban az EPP-ben hozzák meg, ha ennek elnöksége elindítja a kizárási eljárást. Az EPP honlapján nincs összesítés arról, mennyi a szavazáskor figyelembe vehető tagok száma. Az mindenesetre kiderül, hogy

a kizárást elindító pártok delegátusainak száma a politikai közgyűlésben tizenöt.

A pártdelegáltak száma a megelőző EP-választási eredménnyel arányos. A testületnek azonban rajtuk kívül hivatalból tagja az EPP elnöksége is, amely 16 tagú, olyanokkal, mint Manfred Weber (bajor CSU) EP-frakcióvezető, az Európai Bizottság elnöki tisztségének várományosa – ha. Ha az EPP úgy szerepel, hogy elegendő többsége lesz a megválasztáshoz. Az EPP politikai közgyűlésében tagok még egy sor intézmény elnökei is. Vagyis az erőviszonyok – kritikus döntéskor – nem pusztán a tagpártok közti arányokon múlnak.

A kezdeményezők esélyeinek megbecsüléséhez némi adalék, hogy mely országok tagpártjai nem szólaltak meg eddig.

A pártok küldöttei között a most felszólalók 15 tagot tudhatnak magukénak.

Mint láttuk, ennél az elnökség létszáma is nagyobb. Ebben található Manfred Weber, az Európai Tanács elnöke, a lengyel Donald Tusk, az EP-elnök Antonio Tajani, az olasz Forza Italia (Silvio Berlusconi pártjának) tagja is.

Ez a három párt egyaránt nem részese a Fidesz kizárását indítványozóknak. Ahogyan a nagy tagországok sem, noha a tudósítások alapján

általános az Orbánnal szembeni harag.

A legtöbb delegáltja Németországnak van (17), a lengyelek 11, a franciák 10, az olaszok és spanyolok 8-8 taggal képviseltetik magukat az EPP közgyűlésében, amely évente három-ötször ül össze két kongresszus között. A Fidesz és a KDNP hat tagot delegál.

Canossa-járás

A tiltakozók súlya tehát csekély, bár korántsem súlytalan.

Az EPP szemmel láthatóan nem tud mit kezdeni a Fidesszel.

Frakcióvezetője, Weber legutóbb még bocsánatkérésre és a plakátkampány (ami, már tudjuk, mindenkihez elküldött levélben folytatódik) leállítását követelte. Egy nappal később aztán a cseh Lidové Novinynek már csak azt mondta, hogy „bonyolult” a viszony a Fidesszel, és bár a demokrácia alapelveinek betartását alapvető követelménynek tartja – és ezek megsértése esetére „mérlegelni kell” valamilyen eljárást -, de kizárás lehetőségéről már szó se volt.

Mindenesetre Hollik István kormányszóvivő szombaton azt mondta, hogy a plakátokat amúgy is csak március közepéig tervezték kint tartani, bár ez nehezen hihető az EP-választás május 26-ig tartó kampányának ismeretében. Ez inkább annak beismerése, hogy Gulyás a hét közepi bécsi, majd berlini Canossa-járása közepette megígérte a plakátok bevonását.

Most alighanem megy a szorgos költség-haszon-számolgatás:

mi a kevésbé rossz? Akkor, amikor a nyugati közvélemény körében minden korábbinál gyakoribb a Fidesz viselt dolgainak felhánytorgatása, és amikor a kizárási kezdeményezés pár nap alatt összejött, ami akár még nagyobb fokozatba kapcsolhat a következő időben.

Nem könnyű megérteni Orbán gondolkodását:

a vihar közepette szombaton a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a plakátokon Junckert Frans Timmermansnra, az Európai Bizottság első helyettesére, szocialista politikusra cserélik. Orbán szerint

„Soros szerepét az európai politikában nem lehet figyelmen kívül hagyni, és mindenkinek joga van tudni, hogy Timmermansról ismert, hogy az ő szövetségese.”

Szerinte a baloldal hasznos idiótái a néppárti kritikusok.

Alternatív megoldás lehet az EPP-ben a tagság felfüggesztése, ahogyan annak idején a Fico-féle szlovák Smert állította partvonalra egy időre az európai szocialista párt.

Európai ügyeink – Déli kávé Szele Tamással

Azért fura dolog ez a kávé, amit minden délben iszunk. Egész Európa issza, mégis a törököktől, araboktól tanultuk meg a főzését, ráadásul mikor Budán az első feketelevest felszolgálták, az alaposan megégette Török Bálint nyelvét, évekig kúrálta a Héttoronyban – mégis megszerettük ezt az italt. Ahogy Európában mindenhol megszerették, ami azt mutatja: európaiak vagyunk mi mégis.

És egyre inkább érezzük is ennek a súlyát. Abszurd, hogy ebben a helyzetben, amikor sokan azt hiszik, kifelé áll a szekerünk rúdja az Unióból, sőt, olyanok is akadnak, akik örülnének a kilépésünknek – nem tudom, mit várnak ettől, nyomoron és a középkorba visszacsúszáson kívül – szóval épp most kezd fontos lenni nem csak az ellenzék, de a kormány számára is az uniós helyzetünk. Ilyen komoly uniós választási kampányt még nem láttunk, de hiszen tétje is van: most valóban kockán forog Európa sorsa.

Azt a legkevésbé sem nevezném meglepőnek, hogy Áder János tegnap kiírta az uniós választásokat, mégpedig május 26-ára, ami egy vasárnapi nap lesz. Mondom, nem meglepetés, viszont meg kell említsük, nehogy valamiképpen megfeledkezzünk róla, sőt, Áder külön ki is hangsúlyozta:

„A választás valamennyi választójoggal rendelkező honfitársunk számára lehetőség arra, hogy a következő öt esztendőben befolyásolja az Európai Unió jövőjét.

Magyarország a hazánk, Európa a közös otthonunk. Valamennyi választásra jogosult honfitársamat arra kérem, vegyen részt a soron következő európai parlamenti választáson.”

Úgy legyen – meg hát úgy, ahogy mi gondoljuk, nem úgy, amint Áderék.

Az már érdekesebb fejlemény, hogy az Unió elkezdett komolyabban reagálni az eddig érdeklődési körén kívül eső magyarországi kampány iránt. Ehhez azért kellett a Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert válogatott hazugságok társaságában ábrázoló ominózus plakát, ami annyira sértő volt, hogy tegnap Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője azt nyilatkozta a Spiegelnek: elvárja Orbán Viktor bocsánatkérését.

„Megjegyzéseivel és plakátkampányaival Orbán Viktor súlyos károkat okozott az EPP-nek. Azt várom tőle, hogy kérjen bocsánatot és vessen véget a kampánynak.”

Akkora a felzúdulás német földön a Fidesz kampánya miatt, hogy mértékadó források szerint kedden Gulyás Gergely és Balog Zoltán titokban Berlinbe utazott békeküldetéssel: forrásaink úgy tudják, azt is felajánlhatták, hogy március 15. után leszedik a Juncker-Soros plakátokat, és az EP-kampány hajrájában tartózkodni fognak a hasonlóan provokatív stílustól. Ez a mi fogalmaink szerint engedmény, csak hát európai fogalmak szerint nem is lenne szabad ilyen hazug plakátoknak létezniük.

Komolyan szóba került: a Fideszt ki kellene zárni az Európai Néppártból

A felzúdulás tehát hatalmas, elannyira, hogy komolyan szóba került, miszerint a Fideszt ki kellene zárni az Európai Néppártból. Ma délelőttre az ezt javasló pártok száma kilencre emelkedett, és mivel a Néppárt csoportja összesen ötven pártot tömörít, elmondhatjuk, hogy a tagpártok majd’ húsz százaléka nem vállalja a közösséget a magyar kormánypárttal. A kizárás veszélye tehát reális, akkor is, ha a javaslatot tévő pártok képviselői egyelőre csak a néppárti frakció nyolcadát adják: ne feledjük, nem a pártok, hanem a képviselők száma a döntő, hiszen ők szavaznak végső soron. Ámde a Néppárt fő erejét a legtöbb mandátummal rendelkező német CDU, a francia Republikánusok, a spanyol Néppárt és az olasz Forza Italia adják – ők még nem nyilatkoztak az ügyben, de már nagyon csúnyán néznek.

Folyik a vita az esetleges kizárás időpontjáról is: ha ugyanis a kampány alatt, gyorsított eljárással zárnák ki a pártot, az más helyzetet teremtene, mint ha a választások utánra halasztanák ezt (és ha mégis maradhatnak, az egy teljesen új, harmadik helyzet, aminek semmi köze a korábbihoz, még ha látszólag nem is változik semmi a mostanihoz képest). Kockázatos lenne a kampány alatt reszkírozni a néppárti frakció egységét egy távolról sem egyhangú eredménnyel kecsegtető szavazással – ha fogadni lehetne ebben az ügyben, erre tenném a legkevesebb pénzt, a későbbi kizárásra többet dobnék be, arra pedig a legtöbbet, hogy maradni fognak egyelőre, ám bizonyos, nagyon szigorú feltételek mellett.

De gondolkodjunk: mit jelentene a Fidesz kizárása a Néppárt frakciójából?

Fontosnak tartom hangsúlyozni, mielőtt bárki félreérti: ahogy Magyarország nem a Fidesz, úgy a párt kizárása sem jelenti az ország kizárását az Unióból, ez csak egy parlamenti aktus. Miben befolyásolná ez a mi hétköznapi életünket?

Minden nagy remény dacára, mely az ellenzéki érzelmekből és indulatokból fakad, azt kell mondanom: alig valamiben.

Itt arról van szó, hogy ha ki is zárnák a Fideszt, attól még az országra nem fognak más szabályok vonatkozni, mint eddig, legfeljebb a magyar kormánypárt brüsszeli képviselőinek lenne kevesebb beleszólása a dolgokba, kisebb befolyása az ügyekre, és elveszítenék a most igen erős Néppárt támogatását is saját javaslataik esetében. Az külön kérdés, hogy a választások után létrejön-e az Európai Parlamentben az a szélsőjobboldali frakció, ami a „nemzetek Európája” elvét képviselné, ugyanis egy kizárt Fidesz képviselői csak ebbe ülhetnének át és az is kérdéses, hogy egy ilyen frakciónak lehetne-e akár csak komolyan vehető tagsága, szavazattömege, ereje – a hétköznapi élet szempontjából azonban ez csak annyiban számítana, hogy a Fidesz kevesebb javaslatot tehetne majd és még kevesebbet fogadnának el tőlük. Valóban a perifériára kerülne, de a magyar választók életét ez nagyban nem befolyásolná, ennek csak az Európai Parlamentben van fontossága, ott azonban nem kicsi.

A lelepleződés is fenyegeti a Fideszt

És nem csak a kizárás réme fenyegeti a magyar kormánypártot, hanem, izé, a lelepleződésé is. Pénteken nyilatkozatban szólította fel az ország vezetését az Európa Tanács korrupcióellenes testülete, hogy

„Magyarország hozza nyilvánosságra az Európa Tanács országjelentését és hajtsa végre annak ajánlásait!”

A testület azt vizsgálta korábban, hogy a Tanács tagállamai milyen intézkedésekkel igyekeznek megelőzni a korrupciót az országgyűlési képviselők, a bírák és az ügyészek körében. A vizsgálat megállapította, hogy Magyarország mellett még nyolc tagállam nem hajtotta végre a korábban megfogalmazott, a visszaélések és a megvesztegetések megelőzésére vonatkozó javaslatokat.

Maga az országjelentés ugyanakkor nem kerülhetett nyilvánosságra, Magyarország ugyanis nem engedélyezte, hogy az Európa Tanács korrupcióellenes testülete közzétegye a dokumentumot. (Rajtunk kívül csak Fehéroroszország tiltotta le a jelentést.) Most a testület újra Magyarországon járt, és magas rangú hivatalnokokkal találkoztak, ennek során hangzott el a nem kérés, hanem követelés.

Még egyszer: nem arról van szó, hogy „ránk szállt” az Európa Tanács

Hanem arról, hogy mindenki közzétette a korrupcióval kapcsolatos eredményeiket, csak Fehéroroszország és mi nem. Nem ők lógnak ki a sorból, hanem mi, nem mindenki közlekedik ellentétes sávban az autópályán, hanem mi…

Nagyjából elmondható, hogy mióta tagjai vagyunk az Európai Uniónak, ennyi figyelmet talán összesen sem szenteltek nekünk (kivéve talán a Tavares- és Sargentini-jelentések vitáit). Most kéne nagyon meggondoltan, taktikusan viselkednie minden magyar politikai vezetőnek, az ellenzékieket is ideértve, ugyanis a mostani cselekedetek, döntések meghatározhatják akár évtizedekre is a jövőjüket, az ország jövőjéről már nem is szólva.

Orbán Viktor hagymázas álmairól kevés szót érdemes ejteni, az már most látszik, hogy a brüsszeli Európa Parlament nagyon nem a budapesti Országház, az ottani képviselők nem engedik, ha valaki mindenféle trükkökkel és cselekkel a nyakukra akar ülni, lerázzák magukról, mint kutya a vizet, bika a cowboyt a rodeón, nincsenek olyan nyomorúságos helyzetben sem ők, sem országaik, hogy rá lehessen őket kényszeríteni akár ígérettel, akár zsarolással rossz döntésekre.

A magyar kormánypárt jövője – legalábbis Brüsszelben – egyre kevésbé tűnik fényesnek. Már csak az a baj, hogy nem Brüsszelben élünk, hanem Budapesten…

Egyet tudok mondani – igen ritka alkalom ez az én életemben, mármint, hogy bármiben is egyetértsek Áderrel – de azt mindenképpen javaslom, amit a köztársasági elnök címét viselő úr is javasolt.

Nevezetesen, hogy mindenki menjen el május 26-án szavazni.

Aztán majd meglátjuk, mire megyünk együtt.

A kizárás kapujában a Fidesz?

Megvan az öt tagországból hét párt kezdeményezése a Fidesz kizárására az Európai Néppártból. Az EPP frakcióvezetője szerint a Fidesz politikája nem az EPP útja.

Megvan a szükséges számú aláírás az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz kizárását kezdeményező eljáráshoz – tudatta a Népszava Brüsszelből. Az EPP alapszabálya értelmében öt tagország hét párt indítványozhatja ezt.

Belgiumból flamand és vallon, luxemburgi, holland, portugál, finn és svéd pártoknak lett elegük a Fideszből. Az események a magyar kormány EU-ellenes kampányának kezdete után gyorsultak fel. Az Európai Bizottság tőle szokatlan gyorsasággal válaszolt a kormány Jean-Claude Junckert Soros György mellé állító hadjáratának állításaira, és az első napok is azt sejttették, most talán komolyabb válasz ígérkezik. A bizottság legutóbb videót is közzétett. Az EPP-n belüli indulatot az is szította, hogy a kormány közben bejelentette, a plakátkampány mellett mindenkinek levelet is írnak az Európai Bizottság „bevándorlási tervéről”.

A Fidesz esélyeit rontja, hogy Manfred Weber – az EPP európai parlamenti frakcióvezetője, a pártcsoport jelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztére -, aki eddig inkább visszafogottan nyilatkozott a Fideszről, a Spiegelnek most azt nyilatkozta, hogy mindenekelőtt elnézést kérést vár Orbántól, és azt, hogy leállítják az EU-ellenes kampányt. A német hetilap címadó megfogalmazása szerint közeledik a Fidesz kizárása.

Ennél azonban rosszabb, hogy Weber már

nem tartja kizártnak, hogy kizárják a Fideszt az EPP-ből.

Sőt, ez már a május végi EP-választás előtt, márciusban megtörténhet. Weber szerint Orbán már inkább a széljobb Liga-vezér Matteo Salvinivel és a lengyel PiS vezette Jaroslaw Kaczyinskivel van egy platformon.

„Ez pedig nem az én utam, és nem az EPP útja”

– mondta Weber.

A kizárási eljárás nem automatikus a kezdeményezés után se. Az EPP elnöksége dönt erről, ha támogatja ezt, akkor egy bonyolult eljárás végén határoznak az indítványról.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK