Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel Phenjan egyik külső kerületéből, a rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, majd a Csendes-óceánba csapódott. Emiatt összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.
A rakéta típusát még nem sikerült azonosítani, az első hírek szerint a dél-koreaiak az amerikaiakkal együtt vizsgálták az első percekben rendelkezésre álló információkat. Nem sokkal később dél-koreai katonai források a Jonhap hírügynökségnek elmondták:
körülbelül 3700 kilométeres hatótávolságú rakétáról van szó, amely mintegy 770 kilométeres magasságban repült.
A japán kormány elfogadhatatlannak nevezte kilövést. Összehívták az ENSZ BT rendkívüli ülését is, amelyet zárt ajtók mögött tartanak majd.
Észak-koreai rakétakísérlet augusztus 29-én. Fotó: MTI/EPA/KCNA
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azt mondta: Kínának és Oroszországnak cselekednie kell.
„Kína szállítja a fűtőolaj nagy részét Észak-Koreának. Oroszország a legnagyobb foglalkoztatója az észak-koreai munkaerőnek”
– olvasható a közleményben, amelyet az MTI idéz.
James Mattis védelmi minisztert megkérdezték, hogy az Egyesült Államok milyen választ ad az újabb észak-koreai provokációra, Mattis csak annyit felelt:
„Erről egyelőre nem akarok nyilatkozni”.
Észak-Korea augusztus 29-én is ballisztikus rakétát bocsátott fel, az is átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott. Állításuk szerint hidrogénbombával is kísérleteztek.
Filippo Grandi felszólította Magyarországot, hogy növelje a menedékkérők esélyeit, hogy beléphessenek az országba és elinduljon a menekültügyi eljárásuk, egyben szüntesse meg a határon az úgynevezett „tranzit zónákat”, amelyekben, miként fogalmazott, gyakorlatilag fogva tartják a háború és üldöztetés elől menekülő embereket.
A főbiztosság közleménye szerint Filippo Grandi találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel, valamint Szijjártó Péter külügyminiszterrel, és elmondta, hogy az ENSZ Menekültügyi Szervezete elismeri: minden országnak jogában áll megvédeni a határait,
„de a menekültek oltalmazása és az ország biztonságának a szavatolása együtt is megvalósítható.”
Nyomatékosan kiemelte az európai szolidaritásnak a szükségességét, és annak a jelentőségét, hogy az EU valamennyi tagállama, köztük Magyarország, vegye ki a részét abból az uniós programból, amelynek célja menedékkérők áthelyezése Görögországból és Olaszországból.
Sajtótájékoztatóján azt mondta a betelepítési kvótákról: egyes uniós tagállamok jogosan kérik a terhek megosztását, és
sajnálatos, hogy Magyarország nem vesz részt ebben.
Grandi aggódik, hogy Magyarországon a menedékkérőket, köztük számtalan kisgyereket, a menekültügyi eljárásuk idejére fogva tartják a „tranzit zónákban”.
„Gyerekeknek különösen nem szabadna soha rácsok mögött őrizetben lenniük”
– mondta Filippo Grandi, miután felkereste a magyar-szerb határon lévő röszkei tranzit zónát. Megjegyezte, hogy azok a 14 év alatti gyerekek, akik egyedül, szüleik és más felnőtt hozzátartozóik nélkül érkeznek az országba, nyitott befogadó központba kerülnek, ahol megfelelő ellátást kapnak. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szorgalmazta, hogy Magyarország továbbra is tartsa fenn a szóban forgó intézményt, egyúttal pedig helyezze ott el a 14 évesnél idősebb kísérő nélküli gyerekeket is.
Fotó: UNHCR/Kitty McKinsey
„Menedéket kérni nem bűncselekmény” – mondta Filippo Grandi.
„A menekültek, akikkel találkoztam, egyszerűen csak biztonságot keresnek Európában, és most nagyon aggódnak a jövőjÜk miatt.”
Arra kérte a magyar kormányt, enyhítsen a menekültügyi rendszere szigorán, annak érdekében, hogy az országba belépő menedékkérők ne akadályokba ütközzenek, hanem
induljon egy tisztességes menekültügyi eljárás
az ügyükben, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
Röszkei látogatásán Grandi találkozott a tranzit zónában lévő kísérő nélküli kiskorúakkal, köztük két 14 éves fiúval. Egyikük, Ahmad, Szíriából, Aleppóból menekült el 12 évesen, és egy
közel két esztendei gyötrelmes út után alig egy hónapja érkezett Magyarországra.
Mint elmondta, bízik abban, hogy megkapja a menedékjogot, mivel a családja veszélyben van, és reméli, hogy megmentheti őket, amint sikerül kérvényeznie a családegyesítést.
Fotó: UNHCR/Kitty McKinsey
Szulejman, aki Afganisztánból, Kabulból indult útnak, egy nagy sebet mutatott a karján, amit a szavai szerint még otthon egy tálib támadásban kapott. Azt mondta, fél, hogy esetleg haza kell térnie, és szívesen maradna Magyarországon.
A menekültek Röszkén konténerekben laknak, amelyek fű helyett murvával felszórt, pengésdrót kerítéssel lezárt szűk udvarokat fognak körül. Kapnak orvosi ellátást és egyéb szolgáltatásokat, és nemrégiben különböző gyerekfoglalkozások is elindultak.
Amire a menedékkérők a leginkább panaszkodnak, az a menekültügyi eljárásukat övező információhiány,
illetve az, hogy be vannak zárva, megfosztva szabad mozgás lehetőségétől, attól, hogy a pengésdrót kerítésen kívülre kilépjenek.
Az elmúlt néhány évben Magyarország megszorító jogi lépésekkel módszeresen tette rendkívül szigorúvá a menekültügyi rendszerét, és lényegében
eltörölt minden, az elismert menekülteknek a beilleszkedésükhöz korábban nyújtott állami támogatást.
Magyarország egyidejűleg fizikai akadályokat is emelt, beleértve a pengésdrót kerítést a határain, és még azzal is korlátozza a hozzáférést a menekültügyi rendszeréhez, hogy mindössze tíz menedékkérőt enged be az országba minden egyes munkanap.
„Amikor ma a határkerítésnél álltam, úgy éreztem, az egész rendszer arra van kitalálva, hogy távol tartsa az országtól a nemzetközi oltalomra szoruló embereket,
és így sokakat megakadályozzon abban, hogy törvényesen benyújthassák a menedékkérelmüket” – mondta Filippo Grandi.
Miután a menedékkérők bejutnak Magyarország valamelyik tranzit zónájába, ott a menekült elismerési arányok alacsonyak, még az olyan emberek esetében is, akik háború vagy fegyveres konfliktus sújtotta országokból jönnek, például Irakból vagy Afganisztánból, pedig a kormány tagjai, akikkel a főbiztos találkozott, arról tájékoztatták, hogy dolgoznak az eljárás javításán.
A 9,8 milliós Magyarországon ma megközelítőleg 5 000 ember rendelkezik menekült státussal.
Egyedül a polgárháborús Jemenben több mint 1700 gyerekkatonáról tud a UNICEF. Az ENSZ gyerekvédelmi szervezetének regionális igazgatója a The Guardian című lapnak elmondta, hogy míg a világon mindenütt javul a gyerekek helyzete, ebben a régióban rohamosan romlik.
12 millió gyerek szorul azonnali segítségre Szíriában és 5 millió Irakban. Ennél is rosszabb a helyzet
Jemenben, ahol tulajdonképp minden gyerek segítségre szorul,
mert az egészségügyi rendszer összeomlott. Az országban kolerajárvány pusztít. A nyomorúságos helyzet arra ösztönzi a családokat, hogy saját gyerekeiket katonának adják, mert ott legalább van mit enni. Gyakran gyerek lányokat is férjhez adnak katonákhoz ugyanebből az okból.
A végetnemérő harcokban egyre nagyobb szükség van katonákra. Régebben a gyerekeket csak futár szolgálatra vagy konyhai munkára alkalmazták a fegyveres alakulatok, de most már a fronton is bevetik őket! Egész nemzedékek vesznek el a jövő számára hiszen ezek az ifjú harcosok csaknem mind analfabéták és a világról kialakult képük is végzetesen leegyszerűsített háborús káoszt mutat.
Az oktatás hiánya drámai következményekkel járhat a jövőre nézve,
hiszen a gyerekek többsége menekült táborokba kényszerül a háborúskodás kellős közepén. A táborok többségében nincs iskola. Csak magán kezdeményezések vannak mint például a Clooney házaspáré, mely több mint egymillió dollárral támogatja a szíriai menekült gyerekek iskoláztatását Libanonban.
De ez csak csepp a tengerben hiszen 7000 gyerekről van szó miközben gyerekek milliói maradnak oktatás nélkül a Közel Keleten, ahol a háborúskodó felek mind több gyerek katonát használnak fel immár a frontokon is.
Ma szavazhat az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Észak-Korea elleni újabb lépésekről. Ezek jóval túlmennének a legutóbbi szankciókon. Közben Phenjanban atomtudósok és -mérnökök részvételével tartották meg a nemzeti ünnepi bankettet. Tűzijáték volt, de az újabb atomkísérlet vagy rakétakilövés elmaradt.
Észak Korea – némileg meglepő módon – nem egy újabb (vagy több újabb) rakétakísérlettel köszöntötte fennállásának a 69. évfordulóját a hétvégén. Ám azért a nemzeti ünnepnek sok köze volt a rakétaprogramhoz. A New York Times – a hivatalos észak-koreai hírügynökségre hivatkozva – arról írt, hogy az ország vezére ez alkalomból Szöulba invitálta a programban kulcsszerepet játszó atomtudósokat és mérnököket. A jelentés szerint az emberek ovációval köszöntötték a meghívottakat a múlt heti földalatti kísérleti atomrobbantás színhelyéről a fővárosba vezető útjuk során, majd a fővárosban hősöknek kijáró tisztelettel fogadták őket.
Az újabb robbantás és/vagy rakétakilövés ezúttal még nem következett be – pedig ettől tart a világ, elsősorban is Dél-Korea, amely szerint
hamarosan ismét valamilyen északi akció várható.
Különös tekintettel arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb, még keményebb szankcióka fontolgat Phenjan ellen. Az Egyesült Államok a héten jelezte, s pénteken hivatalosan is lépett, s a korábbiaknál is szigorúbb szankciókat kért Észak-Korea ellen.
A határozattervezetben olajembargót, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető javainak befagyasztását, az észak-koreai textilexport embargóját és az észak-koreai vendégmunkásoknak történő kifizetések visszatartását követeli Washington.
ENSZ-diplomaták nem zárják ki, hogy Kína és Oroszország megvétózza az újabb határozattervezetet, mindenesetre Washington erőteljes lobbizásba fogott az elfogadás érdekében – írja az MTI. A szavazást már hétfőn szeretnék megejteni.
Megszegett szankciók
Az, hogy Kína esetleg megvétózza, nem jelentene túlságosan nagy meglepetést, hiszen az az egyik olyan ország, amely az ENSZ-szankciók ellenére is folytat illegális kereskedelmet Észak-Koreával. Legalábbis a szankciók betartását ellenőrző testület szerint, amelynek jelentése azt rögzíti, hogy
Észak-Korea az idén március és augusztus között összesen 270 millió dollár értékben exportált szenet, vasat és egyéb árucikkeket a többi között Kínába, Indiába, Malajziába és Srí Lankára.
A nyolctagú testület jelentése a hétvégén látott napvilágot, s e szerint Phenjan nem csak az árucsereforgalomra hozott szankciókat játssza ki, hanem a fegyverkereskedelem, a szállítás és a pénzügyek terén is.
Talán még ennél is fenyegetőbbnek tűnik a jelentésnek az a megállapítása, mely szerint Észak-Korea fegyverekben alkalmazható hasadóanyagot állít elő meglévő atomerőműjében, építkezik egy nukleáris kísérleti központban és uránbányát készül nyitni.
Magyar kapcsolatok
Magyarországnak vajmi kevés külkereskedelmi kapcsolata van már Észak-Koreával, ahonnan importja gyakorlatilag tavaly egyáltalán nem volt, s exportot is alig-alig bonyolított. Mint a Központi Statisztika Hivatal adatbázisából kiderül, 2016-ban kivitelünk összesen mintegy 7,5 ezer dollárra rúgott, öt éve sem volt jelentős, de még azért meghaladta 163 ezer dollárt. Ugyanakkor import tavaly egyáltalán nem volt, igaz, egy évvel korábban még tetemes (mármint a fenti adatokhoz képest jelentős), közel félmillió dollár értékűt regisztráltak..
Egy héten belül másodszor is napirendjére tűzi az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Koreai Félszigeten kialakult helyzetet. A hétfői, sürgősséggel összehívott tanácskozásnak különös hangsúlyt ad, hogy Phenjan nagy erejű földalatti hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre vasárnap. 2006. óta ez volt a hatodik észak-koreai kísérleti nukleáris robbantás. Dél-Korea is emelte a tétet.
Dél-Korea ma hajnalban nyomatékot adott annak az amerikai fenyegetőzésnek, hogy „masszív katonai választ ad” az észak-koreai nukláris katonai kísérletekre. Dél-Korea a legjelentősebb Észak-koreai rakátakísérletek térsége elleni támadás szimulációjaként rakátákat lőtt ki a tenger irányába. A szöuli Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy Észak-Korea további rakátakísérleteket tervez, hogy demonstrálja, képes nukleáris fegyverekkel támadni az Egyesült Államokat.
Szöul közben bejelentette: tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal arról, hogy repülőgéphordozókat és stratégiai bombázókat telepítenének a Koreai Félszigetre – erről a Reuters számolt be.
Ismét a BT előtt
Hat nappal ezelőtt a BT elítélte Észak-Koreát, amiért ballisztikus rakétákat lőtt ki Japán irányában. Nem egészen egy hónapja pedig a testület az eddigi legkeményebb szankciókról döntött New Yorkban – emlékeztet az AP jelentése.
Az Egyesült Államok, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia és Dél-Korea kérte a hétfői tanácskozás összehívását. Az ülésen ismét elítélhetik Phenjant, és újabb lehetséges ellenlépések is terítékre kerülhetnek. Mindenesetre az alaphangot megadta Theresa May brit miniszterelnök, aki vasárnapi közleményében úgy fogalmazott, hogy
„fel kell gyorsítani a már eldöntött szankciók gyakorlati alkalmazásának a bevezetését és egyben sürgősen új lépéseket is kell keresni a testületben”.
Pedig már a legutóbbi szankciók is igen érzékenyik érinthetik az észak-korai gazdaságot: megtiltják ugyanis a szén-, a vas-, az ólom- és a tengeri gyümölcsök importját az országból.
Ez – becslések szerint – összességében a harmada az ország tavalyi 3 milliárd dollár értékű kivitelének.
A hírügynökség szerint most olyan észak-koreai exportcikkek jöhetnek szóba, mint a textil, illetve korlátozhatják az észak-koreaiak külföldi munkavállalását. Az Egyesült Államok nyáron mást is javasolt már, egyebek között légi és tengeri szigorításokat, illetve az olajellátás leállítását az észak-koreai katonai és fegyverprogramokra.
Feszült a helyzet a tőzsdéken is
A kialakult helyzet hatását megérzik a piacok is. Az európai tőzsdéken esésnek indultak a papírok.
Nemrég három rakéta idő előtt felrobbant, de most egy ballisztikus rakéta megtett 2700 kilométert. Közben pedig átrepült Japán fölött!
Dél Korea, Japán és az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte azt követően, hogy Észak Korea újabb sikeres rakéta kísérletet hajtott végre.
Japánban riadót rendeltek el miután az észak-koreai rakéta átrepült Hokkaidó szigete felett, és attól 1180 kilométerre keletre csapódott be a Csendes óceánba.
A rakétát a phenjani nemzetközi repülőtér közeléből lőtték ki, és összesen 2700 kilométert tett meg a levegőben. Ez a harmadik alkalom, hogy egy észak-koreai rakéta áthaladt Japán légterén. Az előző két alkalommal Észak Korea azt állította, hogy a rakéták műholdakat állítottak a pályájukra. Most azonban teljesen egyértelmű, hogy katonai jellegű kísérletről volt szó.
Ez súlyosan fenyegeti Japán biztonságát- hangsúlyozta Abe Sinzo japán miniszterelnök. Dél Korea elnöke katonai erődemonstrációt rendelt el: négy vadászbombázó szállt fel, mindegyik fedélzetén egy tonnás bomba volt.
Olyan támadást szimuláltak, mely észak-koreai célpontok ellen irányult.
Augusztus végéig még zajlik a közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlat, melyet Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelnek. Dél Korea elnöke elrendelte a hadsereg fejlesztési terveinek a módosítását. Ha Észak Korea a nukleáris és rakéta erőit fejleszti, akkor nekünk is megfelelő aszimmetrikus fegyverekre lesz szükségünk- mondta Mun, a nemrég megválasztott dél-koreai elnök. Aki korábban felajánlotta: hajlandó elutazni Észak Koreába, hogy tárgyaljon az ifjú diktátorral.
Kim Dzsongun azonban csakis Donald Trumppal hajlandó tárgyalni. A napokban a központi pártlap újra megfenyegette az Egyesült Államokat. Július negyedikén, az USA nemzeti ünnepén Észak Korea sikeres kísérletet hajtott végre egy interkontinentális rakétával. Ezt követően
az ifjú diktátor kijelentette: immár az USA egész területére csapást mérhetünk!
Trump elnök többször is megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát, de erről a saját katonái is lebeszélték. Az USA csendes-óceáni erőinek parancsnoka szerint nem katonai hanem diplomáciai problémáról van szó. Észak Korea egyetlen szövetségese, Kína ugyanezen a véleményen van. Peking tárgyalásokat javasol.Csakhogy erre egyelőre sem Phenjan sem pedig Washington nem hajlandó. Közben pedig Észak Korea elképesztő ütemben fejleszti rakétáit, melyek közül most egy átrepült Japán fölött.
Észak Korea elleni szankciókról szavaz a Biztonsági Tanács, mely évi egymilliárd dollártól fosztaná meg a militarista rendszert.
Szombaton szavaz az ENSZ Biztonsági Tanácsa arról az amerikai javaslatról, mely új, a korábbinál is szigorúbb
szankciókat alkalmazna Észak Koreával szemben. Az előzmény: a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer július 18-án interkontinentális rakéta kísérletet hajtott végre – sikerrel. Az ifjú diktátor, aki maga is jelen volt a rakéta kísérletnél, ezt követően kijelentette: az USA egész területét el tudjuk érni ! Trump újra katonai megelőző csapással fenyegetőzött és a diplomaták hozzáláttak egy újabb szankciós listához. Mindenekelőtt Kínával, Észak Korea egyetlen megmaradt szövetségesével egyeztettek. Emiatt bíznak benne, Peking nem fog vétózni. Mi van az amerikai javaslatban?
Teljes tilalom Észak Korea nyersanyag exportjára! Ez elsősorban szenet, vasat és ólmot jelent. Amerikai számítás szerint ez évi egymilliárd dollárt hoz a konyhára Észak Koreában.
Ebből fedezik a rakéta és nukleáris programot. Érdekes módon nem tiltja a szankciós lista Észak Korea olajellátását. Pedig ezzel minden korábbinál súlyosabb csapást mérnének az elmaradott országra.
Szankciókat fogalmaz meg az amerikai javaslat az Észak Koreában elindított külföldi beruházásokkal kapcsolatban is. Ez mindenekelőtt Oroszországnak jelentene problémát. Moszkva amúgyis kapott egy szigorú szankciós listát az Egyesült Államoktól. Moszkva tehát vétózhat. Washingtonban bíznak benne, hogy mégsem teszi. Kim Dzsongun háborús politikája ugyanis Putyint is zavarja. Szavazás az ENSZ BT- ben szombaton. 2006 óta hoz a BT szankciós határozatokat Észak Korea ellen, de azok eddig nem állították le a nagyszabású fegyverkezési programokat, melyek mind jobban fenyegetik az egész csendes-óceáni térséget.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
