Kezdőlap Címkék ENSZ

Címke: ENSZ

Putyin megnyerheti a gabona háborút?

Az ukrán és lengyel vezetők összecsapása az ENSZ-ben azt mutatta meg, hogy komoly vita alakult ki a gabonaexport miatt Ukrajna és Lengyelország között. Varsó leállította a fegyverszállítást bár később közölte, hogy ez csak az új fegyverekre vonatkozik. Hazafelemenet az USA-ból Zelenszkij megállt Lengyelországban, de nem találkozott egyetlen lengyel vezetővel sem.

A Nyugat arra számított, hogy Putyin ráfázik arra, hogy nem hosszabbítja meg a gabona egyezményt Ukrajnával, melyet az ENSZ és Törökország garantált – írja a Washington Post. 2022-ben ugyanis Putyin az ukrán gabona export akadályozásával öngólt lőtt: emelkedni kezdtek a gabonaárak a világpiacon, és ezért szövetségesei a globális Délen morgolódni kezdtek, és rávették az orosz elnököt politikája módosítására. India, Kína, Egyiptom és Indonézia nagy szerepet játszott ebben. Csakhogy Washington és Brüsszel idén rosszul számolt, mert Oroszország remek termést takarítottak be, a világpiacon így nem következett be áremelkedés. Sőt szeptemberben kétéves mélypontra süllyedtek a gabona árak a globális gazdaságban. Így aztán a globális Dél egyáltalán nem sietett reklamálni Putyin elnöknél a gabona árak miatt.

Ukrajnának viszont nagyon nagy gondot okoz a gabonaexport hiánya, mert az agrárbiznisz a gazdaság 10%-át jelenti, és nagy befolyással van a közhangulatra. A Kremlben tudják ezt, és ezért szisztematikusan támadják a kikötőket és a gabonaraktárakat Ukrajnában.

A kijevi kormány megpróbált új tengeri útvonalat kitalálni a Fekete tengeren, ez működik is, de a kapacitása kicsi vagyis nem oldja meg a problémát. Marad a vasúti szállítás és a közép-európai államok reakciója, melyet az vált ki, hogy az ukrán gabona miatt esnek náluk is az árak. A gabonatermesztő ágazatban dühösek a gazdák Lengyelországban és Magyarországon valamint Szlovákiában és Romániában. Lengyelországban választások lesznek októberben, emiatt a kormány nagyon is odafigyel a vidék véleményére.

Brüsszel és Kijev esküdözik, hogy csak az exportról van szó, és az árak emiatt nem esnek majd az érintett uniós országokban, de ez nem így van. Az ukrán gabona ugyanis az export piacokon leveri az árakat, és ez hat Lengyelországban, Magyarországon és másutt – állapítja meg a Washington Post.

Három megoldás kínálkozik, de egyik se jó igazán

Az első lehetőség az, hogy mindenki vár februárig – márciusig, hogy kiderüljön: milyen termés várható, és milyen árak jöhetnek a nemzetközi piacon?

Csakhogy addig is az ukrán gazdáknak vetniük kell, és ilyen bizonytalan helyzetben nem tudhatják: mennyit lesznek képesek ebből külföldön eladni?

Az árak pedig lehet, hogy nem emelkednek hiszen lehet újra rekord termés Oroszországban.

A második opció az az, hogy az Európai Unió kompenzálja az érintett tagállamokat a veszteségek miatt. Ez drága megoldás egy olyan időszakban amikor az Európai Unió pénzhiánnyal küszködik részben Ukrajna támogatása miatt. Ráadásul ez precedens is lehet. Brüsszelben máris fő a fejük az agrár szakértőknek: mi lesz így Ukrajna uniós tagságával, hogyha gabona ügyben máris ekkora konfliktus alakulhat ki? – teszi fel a kérdést a Politico.

A harmadik lehetőség az, hogy a Nyugat teljesíti az oroszok kívánságát: felold néhány szankciót cserében azért, hogy Moszkva megengedje az ukrán gabona exportját a Fekete tengeren.

Ez a kacifántos helyzet magyarázza azt, hogy ennyire elfajulhatott Ukrajna és Lengyelország viszálya gabona ügyben.

Zelenszkijt figyelmeztethették Washingtonban, hogy fogja vissza magát

– írja a Washington Post.

Lengyelország ugyanis Ukrajna legfőbb támogatója az Európai Unióban és a NATO-ban. A varsói kormány átadta saját fegyverzetének a 20%-át Ukrajnának, hogy ezzel erősítse az ukrán hadsereget. A NATO utánpótlás nagy része Lengyelországon keresztül érkezik Ukrajnába, az ukrán katonák kiképzése is jelentős részben itt folyik.

Lengyelország befogadott 1,6 millió ukrán menekültet, akik közül körülbelül egymillió ott is maradt.

Októberben választás lesz Lengyelországban, és késhegyig menő harc dúl a választókért. Ebben a helyzetben a PiS, a legerősebb lengyel kormánypárt maximálisan számít a vidék szavazataira, és ezért nem veheti félvállról az ukrán gabonakérdést.

Zelenszkij elnöknek ezt meg kellene értenie – hangsúlyozza a Washington Post. Az nem megoldás, hogy Ukrajna bepereli Lengyelországot és a többi uniós tagállamot a WTO-nál.

Ezek ott megőrültek Kijevben vagy túl sok vodkát ittak – nyilatkozta erről a brüsszeli Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata.

Kijev viszont azt állítja, hogy

jogilag Ukrajnának van igaza, mert Lengyelország és Magyarország megsérti az Európai Unió szabályait, és ezzel aláássa egy háborúban álló állam gazdaságát.

Zelenszkij az ENSZ-ben egyenesen arról beszélt, hogy ezek az államok “Moszkva kezére játszanak.”

Szlovákia mutathatja meg a megoldást mindenkinek: Pozsonyban jelezték, hogy készek megállapodni Ukrajnával a gabona exportjáról, ha a kijevi kormány megfelelő garanciákat ad.

A lengyel agrárminiszter is jelezte, hogy kész a tárgyalásokra. Kaczynski, Lengyelország erős embere, egy választási nagygyűlésen megerősítette: továbbra is támogatják Ukrajnát “a kellemetlen viták ellenére.”

Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben azt állította, hogy Ukrajna és részben a világszervezet a hibás azért, hogy az oroszok felmondták a gabona egyezményt: “nem teljesítették, amit megígértek.”

Mire célzott Lavrov?

“Azokon a folyosókon, melyeken az ukrán gabonaszállító hajók közlekedtek, megjelentek hadihajók is, melyek dróntámadásokat intéztek orosz hajók ellen.”

A fő kifogás valójában nem ez hanem az, hogy a Nyugat továbbra is akadályozta az orosz gabona exportját – írja a CNN gazdasági rovata, mely emlékeztet arra is, hogy az elmúlt napokban ukrán rakétatámadás érte Szevasztopolt, az orosz flotta főhadiszállását, ahol tábornokok is az életüket veszítették.

Zelenszkij elnök meghallotta a washingtoni figyelmeztetést, és X- en , a korábbi Twitteren ezt írta: “egész Lengyelországnak szeretném megköszönni azt a felülmúlhatatlan támogatást és szolidaritást, melyet tapasztalunk, és amely nagyban segít minket abban, hogy megvédjük a saját függetlenségünket és egész Európa szabadságát” – idézi Ukrajna elnökét a brüsszeli Politico.

Maffia milliók rabszolgamunkából, avagy mitől olcsó az olasz paradicsom

Az agrobizniszt a maffia különböző csoportjai irányítják Olaszország déli részén, ahol a munkavállalók jelentős része migráns, akik rémes körülmények között dolgoznak, hogy hasznot hajtson a bűnöző csoportoknak.

Olaszország Európa legnagyobb paradicsom termelője, és a világon is csak az Egyesült Államok és Kína előzi meg. 5,5 millió tonna az éves paradicsom termés, és ez 4,9 milliárd dollárt hoz – többnyire a maffiának. Miért? Egyrészt a földek jelentős része közvetlenül is a keresztapák tulajdonában van, de nagyon sok gazdát a maffia megfélemlít, így azok is azt teszik, amit a bűnöző csoportok akarnak. Annál is inkább, mert a maffia kezében van a paradicsom felvásárlása és szállítása, ezért a gazdák nemigen ellenkezhetnek a keresztapáknak. Akiknek nagyon is fontos az agrárbiznisz, ez hozza a bevételek körülbelül 10%-át. 2019-ben ez 24,5 milliárd eurót jelentett – közölte a maffia gazdasági tevékenységét figyelő központ.

Hogy csináljak a nagy pénzt? A rabszolga munkából. Az Olaszországba érkező migránsok jelentik a munkaerőt, mely szinte ingyen dolgozik a mezőkön és a raktárakban.

Caporale rendszer

A maffia káplárai irányítják a migráns munkaerőt, amely azt hiszi, hogy munkaszerződés alapján dolgozik, és így jogosult lesz olaszországi tartózkodásra. Csakhogy a munkaszerződések hamisak, ezt persze a szerencsétlen migráns munkások nem tudják hiszen olaszul senki sem beszél közülük. A munkaidő hihetetlenül hosszú: napi 12 óra a hét minden napján! Elvben minimálbért kapnak, de ebből sokat levonnak “ellátás” címen. Teljesítménybér van vagyis a begyűjtött paradicsom mennyisége alapján fizet a káplár, ha fizet.

Elvben 300 kiló paradicsom leszedése után 5 euró 50 cent jár. 30 eurónál többet nemigen lehet keresni egy nap, de ebből mindjárt levonnak 3 eurót azért, mert a szálláshelyről a mezőre szállítják a migráns munkaerőt. Ha valaki beteg, akkor 20 euróért viszik kórházba, de az ottani ellátást már a migránsnak a saját zsebéből kell kifizetnie.

Az ENSZ becslése szerint ebben a caporale rendszerben 400-450 ezer ember dolgozott Olaszország déli régióiban. Közülük több mint 105 ezren meghaltak a rémes munkakörülmények miatt.

Az egész káplár rendszert betiltották 2016-ban, de ez az ország déli részén a hatóságokon kívül ez senkit sem érdekel.

A szupermarketekben így lesz viszonylag olcsó a paradicsom, mert a termelési költség alatt kínálják a maffia cégek a konzerv paradicsomot.

Minthogy folyamatosan érkeznek a migránsok a Földközi tengeren keresztül, ezért a munkaerő utánpótlása nem jelent gondot. A törvény ugyan kimondja, hogy egy ilyen káplárt nyolcéves börtönbüntetésre lehet ítélni, de a mai napig még egyetlen ilyen ítélet sem született. Giorgia Meloni miniszterelnökasszony nemrég Lampedusa szigetén járt Ursula von der Leyen, brüsszeli bizottsági elnök  társaságában, és mindketten úgy nyilatkoztak, hogy határozottan fel kell lépni az illegális bevándorlás ellen. Csakhogy közben folyamatosan érkeznek a migránsok a Földközi tengeren, és Olaszországban nem számíthatnak semmiféle állami támogatásra, ezért a maffia könnyedén kihasználhatja kiszolgáltatott helyzetüket – állapítja meg tényfeltáró riportjában a londoni Guardian.

A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszországgal Ukrajnában

A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszország ellen Ukrajnában – ezzel a váddal állt elő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton az ENSZ Közgyűlésének margóján tartott sajtótájékoztatón. 

„Hívhatod, ahogy akarod, de harcolnak velük, egyenesen ellenünk. „Hibrid háborúnak” hívjuk, de ez nem változtat a valóságon ” – jelentette ki Lavrov, utalva a nyugati országok pénzügyi segélyeire, fegyverkezésére és „zsoldosaira”.

Az orosz diplomácia vezetőjét az ENSZ New York-i főhadiszállásán tartott hosszú sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok részvételéről kérdezték az ukrajnai konfliktusban.

„Az a tény, hogy de facto ellenünk harcolnak az ukrán hadtest felhasználásával, szerintem itt mindenki, akit érdekel az ukrajnai helyzet, nagyon jól tudja, hogy az amerikaiak, a britek és mások azért harcolnak, hogy „minél több fegyvert szállíthassanak

– állította Lavrov.

Az Egyesült Államok és az európai országok, amelyek a 2022. februári orosz invázió óta fegyverrendszereket szállítottak Kijevnek, ragaszkodnak ahhoz, hogy nem háborúznak Moszkvával, hanem segítik Ukrajnát megvédeni magát. Az orosz miniszter az ENSZ Közgyűléséről összegzéseként  beszélt, amelyre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen érkezett és további támogatást kért a nemzetközi közösségtől valaqmint békecsúcs összehívását javasolta a háború befejezését célzó béketerv megvitatására.

Lavrov szerint a javasolt egyezség „teljesen kivitelezhetetlen, megvalósíthatatlan, nem reális„.

Szaud Arábia fütyül a klímaváltozásra

Szaúd Arábia fütyül a klímaváltozásra bár legnagyobb egyedi üvegház hatást a szaúdi Aramco okozza. Ez derül ki abból a levélből, melyet az ENSZ küldött a világ legnagyobb olajtársaságának azt hangsúlyozva, hogy megsértik a párizsi klíma egyezmény előírásait.

75%-ban a fosszilis energia hordozók idézik elő az üvegház hatást – állapítja meg a levél, melyet már két hónapja elküldtek az Aramco részvényeseinek és igazgató tanácsának, de az ENSZ csak most a hétvégén tette közzé. Miért? Mert hatvan napos határidőt adtak az Aramconak, amely nem fárasztotta magát válasszal.

“Szaúd Arábia történelmi mértékben sérti meg a környezetvédelmi előírásokat”

– hangsúlyozza a levél, amely tíz pontban foglalja össze a kifogásokat, melyekre hatvan napon belül választ várt. Az ENSZ azért is tette közzé a levelet, hogy válaszra késztesse az Aramcot, amely eddig a füle botját sem mozdította.

Az Aramco nem véletlenül ilyen hallgatag: Mohamed bin Szalman trónörökös az olaj óriás csillagászati bevételeire alapozza az ország jövőjét.

Tavaly 161 milliárd dollár volt az Aramco profitja, az idén ugyan az első negyedévben ez némiképp csökkent, de a második negyedév már remekül sikerült, és így az Aramco alkalmas arra, hogy Szaúd Arábia gigászi fejlesztési terveinek a szponzora legyen. A tavalyi rekord profit lehetővé tette, hogy Szaúd Arábia költségvetése évtizedek óta először többlettel zárja az évet. Az első félév nyeresége 88 milliárd dollár volt – közölte nemrégiben az Aramco.

Az Aramco tulajdonosa 90%-ban a szaúdi állam. A világ második legnagyobb cége teljes mértékben Mohamed bin Szalman trónörökös irányítása alatt áll. Szaúd Arábia jelenleg visszafogja az olaj kitermelést, hogy megállítsa az olaj árának csökkenését.

A londoni Guardiannek nyilatkozó szakértők szerint Szaúd Arábia költségvetése akkor van egyensúlyban, ha egy hordó Brent olaj ára legkevesebb 80 dollár.

Szaúd Arábia képes lenne napi 12 millió hordó olajat a piacra dobni, de a kitermelést visszafogja napi 9 millió hordóra.

Szaúd Arábia a BRICS csúcstalálkozóján belépett a szervezetbe, az Aramco igen aktív Kínában, ahol hatalmas beruházásokat hajtott végre az olajiparban.

És a környezetvédelem?

“Így nem érjük el a hőmérséklet emelkedésének 1,5 Celsius fokos célját” – hangsúlyozza az ENSZ levele rámutatva arra, hogy Szaúd Arábia kizárólag a piaci feltételek miatt változtatja az olaj kitermelést miközben az Aramco a világ legnagyobb szennyezője marad.

“A cég mostani fosszilis kitermelése és a további tervei mind arra mutatnak, hogy a környezet szennyeződés folytatódni fog. Azzal, hogy az Aramco elutasítja a kitermelés visszafogását, veszélyezteti a párizsi klímavédelmi konferencia előírásait.”

Mi csapta ki a biztosítékot az ENSZ-ben? Az, hogy Szaúd Arábia azt tervezi, hogy az olaj kitermelést 2027-ben már napi 13 millió tonna olajra növeli!

Mohamed bin Szalman trónörökös “nagy víziója” Szaúd Arábia számára azt jelenti, hogy 2030-ra modern országgá válik. Utána állítólag majd foglalkozik a környezetvédelemmel is, de nem a párizsi klímavédelmi konferencia miatt hanem azért, mert Rijádban is tisztában vannak azzal, hogy a fosszilis fűtőanyagok aranykorának vége, a világ áttérőben a zöld energiára. Szaúd Arábia is nagy pénzeket költ erre miközben fölényesen negligálja az ENSZ környezetvédelmi felhívásait.

Mi lesz az ukrán gabonával?

Putyin felfüggesztette a gabona egyezményt, a szárazföldi szállítást öt uniós  állam akadályozza: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária.

Lengyelország nem hajlandó beengedni az ukrán gabonát, de a tranzit szállítást engedélyezi – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki miniszterelnök. Hasonló az álláspontja a másik négy uniós tagállamnak is, mely félti a saját piacát a gyenge minőségű, de olcsó ukrán gabonától. Közben viszont Afrikában és a Közel Keleten várják az ukrán gabonát.

Afrikában hiányzik az ukrán gabona – a tőzsdén 12%-os áremelkedés az áruhiány miatt. Az ENSZ élelmezési alapja Ukrajnában vásárolta meg a gabona felét, amely Putyin döntése nyomán nem juthat el a kikötőkből a rászorulóknak Afrikában és a Közel Keleten. Az orosz döntést az is motiválta, hogy áremelkedést idézzenek elő a gabona világpiacon, ahol Oroszország is jelentős exportőr.

“Leállt a világ élelmezési ütőere” – hangsúlyozta a World Food Program – világ élelmezési program – kelet-afrikai főnöke, aki a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozott:

”80 millió embernek nincs meg az élelmiszer-biztonsága Afrika keleti részén. Ennek sok oka van: a klímaváltozástól kezdve a helyi konfliktusokig, de eddig segíteni tudtunk, és most ez jóval nehezebb lesz, mert leállnak a gabona szállítmányok Ukrajnából. A helyzet már eddig is szörnyű volt, és most még rosszabb lesz”

– mondta Michael Dunford, a világ élelmezési program kelet-afrikai igazgatója.

A World Food Program a gabona felét Ukrajnában vásárolta meg, ezért is vállalt az ENSZ közvetítő szerepet – Törökország mellett – az ukrán – orosz gabona egyezményben.

Élelmiszer infláció lesz

A chicagói tőzsdén 12%-kal nőtt a búza ára arra a hírre, hogy Putyin felfüggeszti a gabona egyezményt Ukrajnával. Megszólalt Blinken amerikai külügyminiszter is mondván:

”Oroszország fegyverként használja a gabonát épp a leginkább sebezhető országokkal szemben.”

A világélelmezési  program szerint jelenleg legkevesebb 70 olyan ország van a Földön, ahol az éhezés társadalmi problémát jelent.

“A szegény országoknak gondot okozhat majd, hogy megfizessék a magasabb gabona árakat”

– hangsúlyozza a Nemzetközi Valutaalap közleménye.

A legrosszabb helyzetben északkelet Afrika van: Szomáliában például egyik percről a másikra duplájára nőtt a búza ára amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Aztán amikor megkötötték a gabona egyezményt, azonnal 25%-kal csökkentek az árak.

Afrika szarván évek óta borzalmas aszály pusztít miközben a lakosság dinamikusan nő. Afrikában  körülbelül 350 millió embert fenyeget az éhezés. Szakértők szerint: ha egy százalékkal nőnek az élelmiszerárak, akkor egymillióval nő azoknak a száma, akiket éhezés fenyeget.

Ukrajna, a múlt júliusban érvénybe lépő gabona egyezmény alapján 32,9 millió tonna mezőgazdasági árut tudott exportálni – jórészt a kikötőkből, melyeket most az orosz haderő intenzíven támadott.

A háború előtt Ukrajna 25-30 millió tonna kukoricát és 16-21 millió tonna búzát exportált. Amíg a gabona egyezmény egy évig működött  addig Ukrajna exportja 16,9 millió kukorica és 8,9 millió búza volt.

Hogy állnak a globális készletek?

Kukoricából jó a helyzet – legalábbis ez derül ki a washingtoni agrárminisztérium statisztikáiból: ötéves csúcsot érhet el a globális raktár készlet, de búzából gondok vannak illetve lehetnek. Az előrejelzés szerint nyolc éves mélypontra süllyedhet a raktárkészlet.

Putyin meggondolhatja magát?

Az ENSZ főtitkára mindent megpróbál annak érdekében, hogy újra eljuthasson a világpiacra az ukrán és az orosz gabona illetve műtrágya – mondta egy szóvivő az ENSZ székházában.

Erdogan török elnök is bízik abban, hogy jobb belátásra tudja majd bírni Putyin elnököt, aki augusztusban Törökországba látogat. Törökország az orosz gabona legnagyobb vásárlója, aki ukrán búzát is vett, ezért is vállalt szerepet az ENSZ-hez hasonlóan az ukrán – orosz gabona egyezményben.

Az oroszok azt szabják feltételül, hogy a nyugati világ szüntesse meg a szankciókat az orosz gabonával illetve műtrágyával kapcsolatban. A szankciók ellenére az orosz részesedés nőtt a globális gabona exportban: míg a háború előtt 16,6% volt, 2022-ben már 22,3%. Ukrajna részesedése viszont csökkent a búza világexportjában: 9,7%-ról 8,3%-ra, és jövőre a háború előttinek a felére csökkenhet.

BÉKEPÁRTI? PUTYIN-PÁRTI

Gulyás Gergely az e heti kormány-sajtótájékoztatón kimondta az igazat az Orbán-kormányról. Azt állította: kétféle álláspont van a háborúval kapcsolatban. Az egyik, hogy azonnali tűzszünet és tárgyalás kell, a másik, hogy „a háború addig tartson, ameddig pontosan azok a határok lesznek, amik a háború előtt voltak”.

Szerinte, „aki utóbbi mellett áll ki, az abban érdekelt, hogy a háború még évekig tartson”. Azt hiszem, ilyen nyíltan még nem mondta ki fideszes politikus, hogy amellett van, hogy Ukrajna engedjen át területeket az Orosz Föderációnak, vagyis jutalmazzák meg az agresszort.

A nyugati világ többi országa éppen azért nem híve a tűzszünetnek, azért támogatja Ukrajnát területi integritásának helyreállításában, azért látja el Ukrajnát korszerű fegyverekkel, mert nem akar elfogadni egy olyan precedenst, amely hatályon kívül helyezné az európai biztonságnak az 1975-ös helsinki értekezleten, majd 1990 után újra megerősített, az ENSZ alapokmányára támaszkodó alapelvét, amely elutasítja az államhatárok megkérdőjelezését.

A Szovjetunió felbomlásakor az Orosz Föderáció elismerte a többi volt szovjet köztársaságnak független államként kialakult határait, de mindjárt megsértette Moldova határait Transznyisztria orosz csapatokkal történő leválasztásával, folytatta – már Putyin elnöksége idején – Abházia és Dél-Oszétia leválasztásával Grúziáról, majd a Krím annektálásával és a Donyec-medencei két „népköztársaság” létrehozásával és Ukrajna tavalyi megtámadásával véglegessé tette a szakítást a nemzetközi biztonság alapvető normáival.

A putyini orosz államnak ezt az eljárását honorálná az Orbán-kormány, amikor arra beszélné rá a nemzetközi közösséget, hogy eddigi álláspontjával szemben mondjon le Ukrajna területi integritásáról.

Legutóbb az azonnali kérdések órájában az MSZP képviselője panaszosan azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy ugyan miért nevezi őket háborúpártinak, miközben ők a Fidesz „békepárti” határozati javaslatával szemben azt a szöveget nyújtották be az Országgyűlésnek, amit az ENSZ közgyűlésén is elfogadott a tagállamok nagy többsége.

Igazi példája annak, amit én korábbi írásomban „mentegetőző ellenzékiségnek” neveztem. Orbánéknak az ellenzéket és a nyugati világot (amelyhez immár az EU és a NATO új országait is sorolhatjuk Észtországtól Albániáig) háborúpártinak nevező retorikájával szemben nem védekezni kell, hanem támadni.

Rá kell mutatni, hogy valójában Orbánéknak az Ukrajna putyini megtámadását honoráló álláspontja háborúpárti, és az híve a békének, aki kitart az európai béke és biztonság alapvető normája, a határok erőszakos módosításának elutasítása mellett.

Kár, hogy ezt a tavalyi választási kampányban sem és azóta sem mondta ki a demokratikus oldal.

411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése

Közös becslést tett közzé a Világbank, az Európai Unió és Ukrajna kormánya már 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése. Ez az összeg több mint Ukrajna GDP-jének a két és félszerese. Júniusban a megelőző jelentés még “csak” 349 milliárd dollárral számolt.

14 milliárd dollárra lenne szükség 2023-ban ahhoz, hogy a vészhelyzetet elhárítsák Ukrajnában, melyet tavaly február 24-én támadott meg Oroszország hadserege.

“Hálásak vagyunk a Világbanknak az alapos elemzésért. Ukrajna kormányának idén öt fő célja van: helyreállítani az energiahálózatot, a lerombolt épületeket újjáépíteni, a katasztrófa védelmet megerősíteni, támogatni a gazdaságot és megoldani a humanitárius problémákat”

– nyilatkozta a jelentés közzététele után Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

“Minden nappal súlyos árat fizet Ukrajna népe az orosz agresszióért. A Világbank felmérése abban segíthet, hogy a támogatók tudják: melyik szektorban a legfontosabb a segítség.

Az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát, amely immár tagjelölt, minden rendelkezésére álló eszközzel” – jelentette ki Várhelyi Olivér uniós biztos.

Ukrajna tavalyi GDP-jének 2,6 szorosára lenne szükség a helyreállításhoz. Mindenekelőtt az energia hálózatról van szó, melyet az orosz hadsereg tudatosan támad, hogy ezzel megnehezítse a lakosság hétköznapi életét és a gazdaság működését.

“Ukrajnában a helyreállítás és az újjáépítés sok-sok évbe kerül majd, de a jó hír az, hogy a háborús év után is működik az ország, és nem csökken a partner államok támogatási készsége sem. Ha Ukrajnának nyújtunk támogatást, akkor az nemcsak magának az országnak fontos hanem az egész globális gazdaságnak. Az állami támogatások mellett természetesen szükség van és lesz a magántőke részvételére is Ukrajna újjáépítésében”
– hangsúlyozta Anna Bjerde, a Világbank Európával és Közép Ázsiával foglalkozó alelnöke.

Az ENSZ Kijevben dolgozó koordinátora, Denise Brown azt emelte ki, hogy a háború óriási lelki traumát okoz, és ennek a következményeit még el sem kezdték felmérni pedig ez is alapvetően befolyásolja Ukrajna jövőjét.”

135 milliárd dollár

Ennyire becsüli a lerombolt épületek értékét a jelentés, amely rámutat arra is, hogy az újjáépítés már megkezdődött: 500 egészségügyi intézményt részben vagy egészben helyreállítottak – jórészt külföldi segítséggel.

A jelentés foglalkozik az emberek helyzetével is: 7,1 millió ember került a mélyszegénység állapotába a háború következtében. Ukrajnának óriási az ember vesztesége: sokan halnak meg a fronton, és több millió család menekült külföldre.

Ukrajna kormányának plusz 11 milliárd dollárra lesz szüksége az idén ahhoz, hogy a legsürgetőbb problémákat meg tudja oldani.

Amint Hszi Csin-ping kínai elnök, aki Ukrajnáról is tárgyalt az orosz államfővel, elhagyta Moszkvát háromnapos eszmecsere után, Putyin óriási légicsapást rendelt el Északnyugat Ukrajna ellen – jelentette az ukrán hírügynökség.

Globális probléma a vízhiány 

0

A Földet fenyegető vízhiányra évtizedek óta figyelmeztetnek a tudósok, rendeznek ugyan mindenféle szimpóziumokat, kongresszusokat, készülnek tanulmányok, sőt zöld és kevésbé zöld politikai nyilatkozatok, de vizeink tisztasága, felhasználásának észszerűsítése rendre csak homályba vesző ígéret marad.

40%-kal több víz kellene 2030-ban mint amennyi akkor rendelkezésre áll majd.

Növelni kellene a víz árát és radikálisan csökkenteni az állami támogatást az öntözéshez, mert a víz jórészét elpazarolják – javasolja szakértők egy csoportja hosszú évek óta – köztük a WTO főnök asszonya. Az ENSZ víz világkonferenciát tart, hogy felhívja a figyelmet: ezen a téren azonnal cselekedni kell!

Az eső legfeljebb a felét fedezi a vízszükségletnek, a többit más forrásból kell fedezni – hangsúlyozza a tanulmány, melyet a Project Syndicate portál közölt. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy globális együttműködésre lenne szükség, mert szomszédai nélkül egyetlen ország sem tudja elkerülni a vízhiányt.

“Globális vízválság van, ezt mutatják a tudományos vizsgálatok eredményei. Rosszul használjuk fel a vizet,  és szennyezzük azt. Megváltoztatjuk az egész világ vízrendszerét azzal, hogy előidéztük a klímaváltozást” – nyilatkozta a londoni Guardian-nek a tanulmány egyik szerzője. Johan Rockstrom Potsdamban a Klímakutató Intézet igazgatója és társelnöke a Vízgazdálkodás Globális Bizottságának. Rockstrom hangsúlyozza, hogy sok nemzeti kormány nem veszi figyelembe, hogy mennyire függ más országoktól pedig vízkészletének a fele az úgynevezett “zöld” víz eredményeképp töltődik fel. Azért hívják zöld víznek, mert a nagy erdőségekből érkezik, csakhogy ezeknek az erdőknek a területe egyre fogyatkozik.

Rockstrom professzor tényekkel  igazolja, hogy egyes gazdag országok jóval több vizet használnak fel mint amennyi a rendelkezésükre áll. Kuvait például 38-szor annyi vízhez jut mint amennyi természetesen rendelkezésére állna, Szaúd Arábia esetében az arány tízszeres.

Víz partnerség

A gazdag államok a közepes jövedelmű és szegény országokkal kössenek víz partner egyezményeket – javasolják a tanulmány szerzői. Ily módon ugyanis lenne pénz a szükséges beruházásokhoz, melyekkel enyhíteni lehetne a globális vízhiányt.

A másik megoldás a vízhiány csökkentésére, hogy mérsékelni kellene az öntözési rendszerek állami támogatását – javasolják a szerzők, akik szerint globálisan 700 milliárd dollárt osztanak szét a kormányok ezen a címen, de ily módon a legtöbb helyen pazarolják a vizet, melynek az árát mesterségesen alacsonyan tartják.

A vízhiány a klímaváltozás következménye, ezért ennek a küzdelemnek a részeként kellene kezelni – érvelnek a szerzők, akik rámutatnak arra, hogy az élelmiszerválság is ehhez kapcsolódik. Az persze nem egészen világos, hogyha azt javasolják a kormányoknak, hogy csökkentsék az öntözési támogatást, akkor hogy lesz több élelmiszer?

Rockstrom professzor arra mutat rá, hogy a fejlődő világban irracionális a vízgazdálkodás különösen a szennyvíz tekintetében.

“Figyelemreméltó, hogy tiszta vizet használunk a vécében, és azután víztisztító berendezésekben kell azt újra használhatóvá tenni. Ezzel a vízzel öntözünk, amely a káros anyagok (nitrogén, foszfor stb.) 30%-át beleviszi a földbe, mert a tisztítás nem elég hatékony. Becsapjuk saját magunkat ezzel a rendszerrel. Újításra van szükség ezen a téren.”

Víz világkonferencia

Március 22-én kezdődik az ENSZ konferencia New Yorkban, melyre állam és kormányfőket hívtak meg, de legjobb esetben is csak miniszterek érkeznek majd pedig nagyon fontos tanácskozásról van szó, amely megpróbálja elkerülni a globális vízhiányt. Az előrejelzések ugyanis azt mutatják, hogy 40%-kal magasabb lesz a kereslet mint kínálat 2030-ban.

Hollandia az egyik szervezője a víz világkonferenciának. A szervező, Henk Ovink elmondta a londoni Guardian tudósítójának, hogy

“ha meg akarjuk oldani a klímaválságot, az élelmiszer és energia krízist, akkor mindenképp foglalkozni kell a vízzel.”

A szakértők hétpontos tervet tesznek le a víz világkonferencia asztalára, hogy ezzel elősegítsék azt: a vizet közös globális értéknek tekintsék mindenütt, és az államok ne egyedül próbálják megoldani a vízhiány problémáját hanem valamiféle közös megoldáson gondolkodjanak.

Élelmezési válság Észak Koreában: már a katonák fejadagját is csökkentették

2000 óta most először fordult elő a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszerben, hogy a hadseregnek sem jut elég élelem. Az ENSZ felmérése szerint már a mostani élelmezési válság előtt is az volt a helyzet a 26 milliós országban, hogy a lakosság körülbelül 40%-a alultáplált volt.

A dél-koreai sajtó nemrég beszámolt arról, hogy egy észak-koreai panelben halva találták meg egy anyát gyerekével. Az orvosok nem tudták megállapítani, hogy a halál oka mi volt: éhen haltak vagy megfagytak? Eddig a hadsereget igyekezett megkímélni Kim Dzsongun, de akkora az élelmiszer hiány, hogy már nekik sem jut. A rendőrök ugyancsak kisebb fejadagot kapnak. Az egyetlen szervezet, melyet nem érint az élelmezési válság az a titkosszolgálat, melyre a diktátor rábízta a gazdaság menedzselését.

Élelem és gyógyszer csak jüanért vagy dollárért

Észak Korea polgárai attól tartanak, hogy új pénzügyi reformmal próbál kimászni a bajból a nemzeti kommunista rendszer. Legutóbb 2008-09-ben volt ilyen reform amikor leértékelték a vont. Akinek hazai pénzben volt a megtakarítása, az gyakorlatilag szinte mindenét elveszítette. Ezek után a bankokban nem bízik senki. Az elit otthonában tart dollár és jüan kötegeket. Amelyeket a titkosszolgálat megpróbál megszerezni, ezért mindenütt rettegnek egy nemvárt látogatástól amikor a családot megfosztják a vagyonától, és tagjait lágerbe küldhetik.

Kim Dzsongun, a nagy pénzosztó, aki megmondja a titkosszolgálatnak: kire kell lecsapnia. Ezért tart tőle mindenki, és üdvözülten nyalják a talpát és egyéb alkatrészeit.

Mit csinál a még mindig ifjú diktátor eközben? Egyrészt az ENSZ-hez fordult élelmezési segélyért. Csakhogy már annyiszor átverték a világszervezetet, hogy az ragaszkodik ahhoz: a helyszínen ellenőrizhesse az élelmiszerek elosztását vagyis nem mindent az elit nyúl le. Kim Dzsongun ezt nem fogadja el bár így kockáztatja a tömeges éhhalált. Utoljára ilyen a kilencvenes évek elején volt amikor elapadt az orosz segély a Szovjetunió bukása után. Akkor 1-2 millió ember halt éhen. A szakértők szerint most fél és egymillió között lehet az éhhalál áldozatainak a száma Észak Koreában.

Mit tesz a katasztrofális helyzetben Kim Dzsongun? Iszik és sír – legalábbis így értesült a dél-koreai hírszerzés. Kim Dzsongun a Bordeaux-i vörös bort kedveli, naponta több palackot is elfogyaszt a méregdrága borból. Apja a delirium tremens határán kapott végzetes szívrohamot. Ő whiskyt ivott, az “amerikai imperialisták” italát.

Ukrajna békecsúcsot javasol

Dmitro Kuleba külügyminiszter nyilatkozott az amerikai AP hírügynökségnek ahol többek között elmondta, hogy Ukrajna békecsúcsot javasol a kialakult helyzet megoldására. Az ukrán diplomácia vezetője szerint az ENSZ főtitkára szervezhetné meg a békecsúcsot.

Az ukrán külügyminiszter által javasolt  csúcsértekezleten Oroszország csakis azután csatlakozhatna a többiekhez, hogy egy nemzetközi bíróság elítélte háborús büntetettekért – fogalmazta meg a furcsa előfeltételt Kuleba. Nem csoda, ha az ENSZ főtitkár szóvivője közölte: csakis akkor lenne értelme egy béketárgyalásoknak, ha azon minden érintett részt venne. Az ENSZ már közvetített az ukrán-orosz gabona vitában, és ennek eredményeképp az orosz hadihajók kiengedik a kikötőkből a gabonát szállító ukrán hajókat.

Kuleba úgy nyilatkozott, hogy teljes mértékben elégedett Zelenszkij elnök washingtoni tárgyalásainak eredményével hiszen kapnak egy Patriot rakétavédelmi rendszert. Az amerikaiak megígérték, hogy minél gyorsabban rendszerbe állítják a Patriot rakétákat, melyek megvédhetik Kijevet az orosz rakéták ellen.

Kérte-e az USA Zelenszkijtől azt, hogy üljön tárgyaló asztalhoz Putyinnal ?

Ezt nem kérdezte az AP Kuleba külügyminisztertől, de valószínű, hogy ez a javaslat épp az amerikai kérés eredménye.

Kissinger szerint a nagyhatalmaknak kellene dönteniük

Az amerikai diplomácia 99 éves veteránja úgy véli, hogy egy amerikai-orosz megállapodás nyitná meg az utat a békéhez. Washingtonnak pedig rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy fogadja el az orosz területi követelések egy részét. A Krímben, a donyecki és a luhanszki kormányzóságban a lakosság többsége orosz, ezekről tehát Kijev lemondhatna anélkül, hogy az ukrán nemzeti érzés különösképp sérülne. Az oroszoknak viszont el kellene fogadniuk azt, hogy Ukrajna belép az Európai Unióba, és valamiféle együttműködési egyezményt köt a NATO-val – hangsúlyozza Kissinger, aki szerint mindenfajta béke egyezmény csakis akkor lehet tartós, ha minden érintett fél elfogadja a kompromisszumot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK