Kezdőlap Címkék ENSZ

Címke: ENSZ

Patt

A határ már át van lépve. Putyin nem hátrálhat, mert vereség esetén az élete is veszélybe kerül, ugyanakkor a fejlett demokráciák sem hátrálhatnak, mert nem engedhetik, hogy ettől kezdve bolygónkon az Einstand legyen az úr.

A nevet[ harmadik Kína lavírozik, és közben dörzsöli a kezét (neki a harcoló felekkel ellentétben minden megoldás jó, főleg a hosszú háború, előbbieknek minden megoldás rossz, főleg a hosszú háború), a többi ország meg vagy nem érti, vagy nem érdekli őket. Ennél rosszabb helyzet nehezen képzelhető el. A háború várhatóan elhúzódik, és az Ukrajnát támogató becsületes demokráciákon kívül mindenki megpróbál hasznot húzni belőle. Némely autokraták akár belpolitikait is, mégpedig akkorát, amely akár Holdról is látható.

Ha a világ nem önző, kivagyi-nárcisztikus, valamint kaparj kurta alapon vezetett, hujdepatrióta érzelmű nemzetállamokból állna, az ukrajnai háború el sem kezdődött volna. A Pszichopata Tömeggyilkos első rossz mozdulatára az ENSZ által koordinálva és összefogva minden állam megszakítja Oroszországgal az összes kapcsolatot, nem vesz tőle semmit, nem szállít neki semmit, és nem tárgyal vele semmiről, az energiafronton emiatt bajba jutottak problémáit közös erővel, azaz félkézzel megoldja, és az agresszor-elszigeteléses módszerrel 24 óra alatt elintézi a békét, amely egyben Putyin bukását is jelenti.

Persze egy közös ENSZ megállapodások alapján működő, fegyelmezett rendszer esetén az ilyen háborús bűnösök véletlenül sem jutnának sehol hatalomra, azaz az agressziónak még a gondolata sem vetődne föl. Zsarolni sem tudna senki, mert a közös, jól szervezett, megfelelő tartalékokkal bíró energiarendszert illetően semelyik ország sem kerülhetne még csak közel sem ahhoz, hogy egyetlen rossz húzás fenyegetni tudja a normál energiaellátását. A közös rendszer olyan, hogy még az elkeserítően dilettáns kormányzással bíró államok sincsenek egyedül, azaz a közösség nem engedi őket odáig jutni, hogy energetikai kapacitások terén veszélybe kerüljenek, ha a tartalékok kiépítését hozzá nem értésből vagy az arra fordítandó pénz elcsaklizása miatt (jachtok, nagybirtokok, kastélyok, stadionok, klérus) az ostoba vezetés elmulasztotta volna. Mert van ám ilyen, akiknek aztán keresniük kell akár háborús bűnösök barátságát is, hogy bele ne bukjanak az energiaellátási problémába.

Azt gondolná a XXI. század embere, hogy az (elvileg) racionális, sok mindent átélt és megtapasztalt emberiség vigyáz arra, hogy ha valaki, aki megmagyarázhatatlan okokból nagy hatalommal rendelkezik, melyet maga mögött érezve nem bír az egójával, azt azonnal, és még bármifajta károkozás megtörténte előtt közös fellépéssel a helyére tegye. De úgy ám, hogy zökkenjen! A mindenit neki!

Szóval így. Kellene. De nem.

Az emberiség által 6000 év alatt összetákolt országok (legnagyobb sajnálatomra) nem egy focicsapat, amely minden pillanatban összjátékra törekedve, egymásnak jobbnál jobb gólpasszokat osztogatva simán és fölényesen veri ellenfeleit (Klímaváltozás, Putyin, stb.), hanem a vezetését tekintve nagyrészt önz… szóval patrióta államokból álló, csak a saját hasznát kereső egyedek összessége, amelynek tagjai vezetésük jóvoltából nem alkusznak, maximum engedelmeskednek (ha már nagyon muszáj). Rengeteg a kakas, és mindegyiknek külön szemétdomb kell, ahonnan lekukorékolhatja a többit. Hogy a fülsértő zaj közepette maguk a nagybetűs Hazák válnak szemétdombbá az elhanyagolás és a dilettantizmus miatt, az nemigen érdekli őket. Általában nem is veszik észre, mert csak pofázásban nagyok.

A röhej az egészben az, hogy az önzők is igyekeznek csapatokba verődni, de nem ám valamiféle közös és hasznos célok elérése érdekében, hanem mert úgy gondolják, ha többen vannak, könnyebben tudják kordában tartani, egy–egy konkrét témát illetően jól megrugdosni, szerencsés esetben pedig kinyírni a többi csapatot. Akik persze ugyanerre törekszenek, csak vicaverza. Ezek tehát kényszerközösségek, amelynek célja az ugyanúgy az „én” érvényesítése, mint minden más esetben. Általában egy téma hozza össze őket, minden más témában le se sajnálják egymást. Ahogy a többit ugyanúgy.

Léteznek ugyan az emberiség szempontjából jól sikerült államközösségek, melyek a nemzetállami bezártságon túllépve megpróbálkoznak azzal, hogy együttes erőfeszítéssel gyűrjék le az akadályokat, jelen esetben az irtózatos károkat okozó agresszort, de sokkal többen vannak azok, akik helyezkednek, és megpróbálják a saját maguk számára kihasználni a helyzetet. India és Kína rögtön le is csapott az olcsóvá vált energiahordozókra, és vígan szállít Oroszországnak bármit, akár náluk gyártott nyugati alkatrészeket, és persze, Magyarországon is hallottam sokakról, akik már Kárpátalja visszacsatolását tervezik. A diktátorok pláne segítenek Putyinnak. A kevéssé érintett, távoli országok jó része azon az állásponton van, hogy törődjön ezzel a háborúval a rosseb, mivel ők azok, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mi az a vérszem. Arról meg pláne, hogy az ilyen rendkívül kellemetlen helyzet náluk is könnyen előfordul, ha valaki arrafelé úgy érzi, mindent megtehet.

A vérszem sajnos nagyon veszélyes. Megjegyzendő, hogy 2014-ben a Krím esetében úgy tűnt, nemhogy néhányan, de a világon senki sem tudja, hogy mi az, és nem is verte a tamtamot egy ország sem, hogy vigyázat, emberek (az Európát akkor éppen vezető Merkel harmadik nagy bűne az atomerőművek leállítása és a Willkommenskultur mellett), sőt úgy vélte a világ, olyan, hogy vérszem, nem is létezik. Így aztán nem bántották a kommunista húrokat pengető, de középkori, valamint beteges vonásokkal is jócskán bíró cárt, aki örömmel látta, hogy nagyon könnyen megy neki ez a területgyarapítás. Meg is lett az eredménye, ahogy a mellékelt ábrán látható. Vlagyimir Vlagyimirovics nyilván úgy gondolta, ha valaki nagyon nyivákolna, majd belengeti neki az energiaszállítások leállítását, akkor az majd behúzza fülét-farkát, és kész a megfegyelmezés. Az elképzelése részben bejött, mert Nyugat-Európa ugyan aránylag könnyen megszabadult az orosz energiafüggőségtől, de vannak országok, amelyek nem. Így aztán az orosz energiától való függés és a békepártiság erősen összetartozik.

Ha az emberiség meg akarna szabadulni ettől a rákfenétől, a mostantól már állandó fenyegetettséget is beleértve, akkor nem az oroszokkal kell tárgyalniuk. Egyáltalán nem. Hanem a többi, az oroszokkal továbbra is barátságos nexust tartó országokkal. Ilyenek például a BRICS államok, meg sok más ország, amelyek segítségével az emberiség jobb erői úgy el tudják szigetelni Oroszországot, hogy a fokozódó nehézségek miatt a környezete lesz kénytelen Putyint megbuktatni, és utána már el lehet kezdeni a béketárgyalásokat. Amíg Putyin elnök, addig ő az egyre inkább sarokba szorított patkány szerepébe kényszerül, így egy idő után kiszámíthatatlanná válik, és bár a környezete életben akar maradni, azaz az atomháborút mindenképpen megakadályozza (Putyin akár ki is esik egy ablakon), de jó lenne nem eljutni odáig.

Bízom benne, hogy az emberiségnek van annyi összesített esze, amennyi ehhez a taktikához kell. De csak nagyon halványan bízom. Merkel szarvashibája meg Trump IQ-ja óvatosságra int, azaz nincs sok remény. De tenni kéne végre valamit, ami nem a feltétel nélküli megadás, mert az csak még további, újabb és újabb háborúkhoz vezet. Egyelőre „az egy bolond százat csinál” helyzetben vagyunk.

Úgy emlékszem, már volt ilyen. Nem jöttünk ki belőle jól.

Egyre kevesebb az édesvíz a Földön, és a minőség is egyre rosszabb

Még azt sem tudjuk pontosan, hogy mennyire rossz a helyzet, mert a világ szegényebb fele, ahol több mint 3,7 milliárd ember él, nemigen szolgáltat adatokat – panaszkodik az ENSZ környezetvédelmi hivatalának most közzétett jelentése.

“Az emberiség több mint a fele olyan országban él majd a 2030-ig terjedő időszakban, ahol nincs megfelelő adatszolgáltatás a vízről, amely pedig meghatározó a társadalom szempontjából” – írja a jelentés, amely hozzáteszi: ”hogy lehet így küzdeni az aszály, az árvizek ellen? Mi lesz a szennyvízzel és miképp szervezik meg az öntözést a mezőgazdaságban?”

A beérkezett adatok alapján az derül ki, hogy a 2015-19-es időszakban a világ országainak 61%-ában romlott az édesvíz minősége  a tavakban és a folyókban. A 2017-2021-es időszakban bizonyosan romlott a helyzet, de hogy mennyire azt nemigen lehet kideríteni a hiányos adatszolgáltatás miatt. Az ENSZ környezetvédelmi hivatalának jelentése 50%-ra becsüli azoknak az országoknak a számát, ahol tovább romolhatott az édesvíz minősége.

Egyre kevesebb az édesvíz, és ez különösen nagy gondot okoz Afrikában és Ázsia déli- délkeleti országaiban. Mit tapasztalnak ezekben az országokban? Csökken a folyók vízszintje illetve a tavak egyre kisebbek lesznek. Közben pedig növekszik a vizek szennyezettsége, és egyre nagyobb gondot okoz az ivóvíz. A kormányok nem költenek eleget a víz minőségre és általában a vízgazdálkodásra a fejlődő világban. A kormányok általában annyira nem törődnek a vízgazdálkodással, hogy nincs megfelelő adatszolgáltatás sem. Ezért az ENSZ környezetvédelmi hivatala azt tanácsolja a különböző segélyszervezetnek, hogy forduljanak közvetlenül a lakossághoz, ha meg akarnak valamit tudni a vizek állapotáról.

1,4 millió ember halt meg a rossz minőségű ivóvíz miatt

Ez az adat a 2019-es évről szól, azóta sok állam egészen egyszerűen nem jelenti az ilyen haláleseteket. Az ENSZ jelentése rámutat arra, hogy az egészséget döntő mértékben befolyásolja az ivóvíz minősége, de a szegényebb országokban erre csakis akkor fordítanak gondot, hogyha járvány kezdődik, és tömegesen pusztulnak az emberek. Épp ezért az ENSZ környezetvédelmi hivatala célzott programokat sürget olyan területeken mint Észak Afrika, a Szahel övezet  vagy Dél illetve Délkelet Ázsia. Nagyon fontos, hogy a közvélemény és a kormányok tisztában legyenek a víztisztaság fontosságával, ezért az ENSZ kampányokat szervez ennek érdekében. Különösen arra hívják fel a figyelmet, hogy a rossz minőségű ivóvíz elsősorban a gyerekeket és a nőket fenyegeti a fejlődő világban.

Végül az ENSZ környezetvédelmi hivatalának jelentése megállapítja, hogy 2023-ban ugyan javult az adatszolgáltatás az édesvizek mennyiségéről és minőségéről, de még távolról sem elegendő ahhoz, hogy képet lehessen alkotni a víz háztartásról a fejlődő világban, ahol a kormányoknak nincsen elegendő pénze a vízgazdálkodás megtervezésére és gyakorlati irányítására, és nem szeretnék, hogy a sokszor lesújtó kép a világ tudomására jusson.

Izrael nagy hadműveletet indít Ciszjordániában

Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy folyamatban lévő hadművelete során kilenc palesztin „terroristát” ölt meg. Az ENSZ szerint a razziák a „már amúgy is katasztrofális” helyzet súlyosbodását kockáztatták.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy erői megöltek öt palesztin fegyverest a megszállt Ciszjordániában augusztus 29-én, csütörtökön a „terrorellenes” műveletek második napján, amelyekben összesen 14 ember vesztette életét.

„Tűzváltást követően a csapatok csütörtök reggel megsemmisítettek öt terroristát, akik Tulkaremben egy mecsetben rejtőztek el” – közölte a katonaság. Szerdán a hadsereg azt közölte, hogy kilenc fegyverest ölt meg egyidejűleg a ciszjordániai Tulkarem, Jenin és Tubas városokban végrehajtott razziák során.

A gázai háborúban több mint 40.000 palesztin halt meg a terület egészségügyi minisztériuma szerint, míg Izrael offenzívája széleskörű pusztítást és kitelepítést okozott. A Vörös Félhold szerint a palesztin egészségügyi hatóság azt állította, hogy az izraeli erők 11 embert megöltek és 24-et megsebesítettek a rajtaütésekben. Ciszjordániai főnöke, Younes al-Khatib elmondta, hogy a mentők izraeli tűz alá kerültek, és „egyik munkatársunkat eltalálták”.

Stephane Dujarric, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője elmondta, hogy

az izraeli műveletek „négy kórház közvetlen közelében” zajlottak, és legalább néhányat „körbe vettek”, ami hatással volt az orvosi csoportok mozgására.

Guterres „e műveletek azonnali leállítására szólít fel” – áll hivatalának közleményében.

Mahmud Abbász palesztin elnök félbeszakította Szaúd-Arábiában tett látogatását, és hazaindult, hogy „követhesse a legújabb fejleményeket” – közölte a palesztin hivatalos média.

A királyi nyilatkozat szerint II. Abdullah jordán király kijelentette a látogató amerikai törvényhozóknak, hogy gázai fegyverszünetre van szükség „az erőszak ciklusának megállításához a térségben”.

Erőszak tombolt a Gázai övezetben is, ahol a polgári védelmi ügynökség jelentése szerint az izraeli csapások legalább 12 embert öltek meg, valamint Libanonban, ahol az izraeli hadsereg azt mondta, hogy megölt egy „jelentős” palesztin fegyverest.

Izrael az ENSZ humanitárius járművét vette célba Az Egyesült Nemzetek Szervezete felfedte, hogy kedden izraeli lövöldözés célpontja volt egy ENSZ-jármű. Stephane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője szerint Stephane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője elmondta:

„Egy világosan megjelölt ENSZ humanitárius járművet, amely az izraeliekkel teljesen összehangolt konvoj részét képezte, tízszer találta el a hadsereg.

Az ENSZ korábban arra figyelmeztetett, hogy a művelet „komolyan elmélyíti az amúgy is katasztrofális helyzetet” a palesztin területen. Az izraeli hadműveletek a városokban „és legalább kilenc palesztin, köztük két gyermek meggyilkolása október 7-től 637-ig teszi ki Ciszjordániában a halálos áldozatok számát” – mondta Ravina Shamdasani, az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának szóvivője.

„Ez a legmagasabb halálos áldozatok száma nyolc hónapon belül azóta, hogy az ENSZ két évtizeddel ezelőtt elkezdte közzétenni az áldozatok számát Ciszjordániában.”

„Sok gyereket öltek meg, miközben kövekkel dobálták meg a fokozottan védett izraeli biztonsági erőket, és más palesztinokat is, akik nem jelentettek közvetlen életveszélyt vagy súlyos sérüléseket” – mondta Shamdasani. „Az ilyen szükségtelen vagy aránytalan erőszak alkalmazása, valamint a nyilvánvalóan célzott és egyéb gyilkosságok számának növekedése riasztó.”

„Nyílt háború”

A legutóbbi műveletre két nappal azután került sor, hogy Izrael bejelentette: légicsapást hajtott végre Ciszjordániára, amely a Palesztin Hatóság jelentése szerint öt ember halálát okozta. Az izraeli hadsereg szerdán megerősítette az öt halálos áldozatot, és közölte, hogy a csapás egy olyan szerkezetet ért, amelyet „a terrorista tevékenység végzésére és a térségben tevékenykedő [izraeli] katonák megtámadására használtak”.

Az egyik halottat Jibril Jasan Ismail Jibrilként azonosították, akit novemberben, az eddigi egyetlen gázai fegyverszünet keretében engedtek szabadon.

Az Iszlám Dzsihád, a Hamász szövetséges palesztin iszlamista mozgalma, amely erősen jelen van Ciszjordánia északi részén, szerda hajnalban közleményt adott ki, amelyben elítélte Izrael „nyílt háborúját”. „Ezzel az agresszióval, amelynek célja, hogy a konfliktus súlyát a megszállt Ciszjordániára hárítsa át, a megszálló új helyzetet akar bevezetni a helyszínen Ciszjordánia annektálása érdekében” – áll a közleményben.

A Hamász, amelynek népszerűsége a gázai háború kezdete óta megugrott Ciszjordániában, kedden ismételten felszólította a területen tartózkodó palesztinokat, hogy „keljenek fel”. Kijelentése válaszul hangzott el Itamar Ben-Gvir szélsőjobboldali izraeli nemzetbiztonsági miniszter megjegyzéseire, aki a héten azt mondta, hogy ha tehetné zsinagógát építene Jeruzsálem Al-Aksza mecsetében. Ben-Gvir maga is telepes, nyíltan szorgalmazta Ciszjordánia annektálását.

3,5 milliárd ember kényszerül embertelenül nagy hőségben élni

Afrikában, Ázsiában és Európában megdőlt minden korábbi hőségrekord júliusban, és a hőhullámok folytatódhatnak – jelzi a Global Climate Report, melyet a US National Center for Environmental Information- NCEI.

A hőhullámok hétköznapi jelenségekké válnak és a szélsőséges időjárás megszokottá – írja a jelentés, amely kiemeli, hogy július egy 14 hónapos folyamatos rekord végső állomása, amelyet valószínűleg augusztusi csúcs is követ majd. Mindennek az egészségügyi következménye katasztrofális lehet: Európában 60 ezer halálos áldozatot követelt  a hőhullám 2022-ben. Idén a mediterrán országokból többszáz halottat jelentettek, melyeket a hőséggel lehetett kapcsolatba hozni.

Afrikában az a gond, hogy a hőhullámok idején a moszkitók is igencsak elszaporodnak, és emiatt jelentősen növekedhet a malária megbetegedések száma – ez pedig még mindig fontos halálozási ok ezen a kontinensen.

3,5 milliárd embernek kell az embertelenül magas hőmérséklethez hozzászoknia

Az emberiség döntő többsége olyan helyen élt eddig, ahol az évi középhőmérséklet 11-15 Celsius fok volt. A 29 Celsius feletti átlaghőmérséklet csak nagyon kis területen volt eddig jellemző: a Föld 0,8%-án. Ez az, ami megváltozik, és különösen nehéz lesz hozzászokni a városi körzetekben:

Európában elsősorban Athént fenyegetik a folyamatos hőhullámok. Hogy védekezik a görög főváros? Helyreállítanak egy 1500 éves vízvezeték rendszert, melyet még a rómaiak építettek, és ily módon zöld környezetet varázsolnak Athén köré, mely csökkentheti a hőhullámok hatását. Sevillában, Spanyolországban létrehoztak egy rendszert, amely kategorizálja, és előre jelzi a hőhullámokat, hogy fel lehessen készülni rájuk.

Az Egyesült Államokban Miami talán a legveszélyeztetettebb nagyváros: ott hőség szezon rendszert vezettek be, amely szabályozza az egész környező floridai térség életét a hőhullámok időszakában.

Afrikában Sierre Leone fővárosa Freetown úgy próbál védekezni a hőhullámok ellen, hogy elindították a Freetown-tree town programot, amely egymillió fa ültetésével kívánja enyhíteni a hőhullámok hatását.

Az ENSZ környezetvédelmi programja ajánlja a parkosítást és a fásítást a nagyvárosokban, mert ily módon csökkenteni lehet a magas hőmérsékletet a nagyvárosokban.

2,4 milliárd dolgozó van veszélyben a hőhullámok miatt

Ez a világ munkaerejének több mint 70%-át jelenti.  Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás okozza a gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat világszerte. Az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO felvázolta, hogy melyik kontinensen a munkaerő hány százalékát érintik a hőhullámok:

Az első helyen Afrika áll, ahol a munkavállalók csaknem 93%-át sújtja a rendkívüli hőség. Az arab félszigeten ez az arány 83%. Európában ez az arány lényegesen kisebb, de itt a leggyorsabb a növekedés: 2020 óta 17%.

Az USA munkabiztonsági hivatala szerint a hőség elsősorban a következő szakmákban jelent komoly gondot: tűzoltók, pékek, farmerek, építőmunkások, bányászok és ipari munkások. A hőhullám láthatatlan gyilkos, de világszerte csaknem 23 millió munkahelyi baleset hozható vele kapcsolatban – hangsúlyozta az ENSZ főtitkára.

Mit hoz a jövő?

Ha minden így megy tovább, akkor a forróság 1,6 millió ember időelőtti halálát okozhatja világszerte 2050-ben. Különösen veszélyeztetett a 65 fölötti korcsoport és a szívbetegek. 26,2 millió ember krónikus vesebeteggé vált a munkahelyi hőség miatt – írja az ILO jelentése.

A davosi világgazdasági fórum és a Rockefeller központ közös akció tervet dolgozott ki a hőhullámok ellen, mely természetes módon kíván védekezni vagyis anélkül, hogy felhasználna a klímaváltozást felgyorsító energia hordozókat. Heat Action Platform – hőség akció platform – HAP a program neve. Ez fontosnak tartja, hogy minden városnak legyen hasonló hőség akció terve, melyet alkalmazni tud a hőhullámok idején, melyek a jövőben gyakoribbak és intenzívebbek lesznek az egész világon.

ENSZ: Az oroszok a hadifoglyokat szadista módon megkínozzák

Az ukrán katonákat hónapok óta kínozzák orosz fogságban – derül ki az ENSZ ma közzétett jelentéséből, amely rendkívüli szintű szenvedést ír le.

A visszaélés „szörnyű”, rendszerszintű és széles körben elterjedt – jelentette az ENSZ Ukrajnával foglalkozó Emberi Jogi Tanácsa Genfben.

Állítólag a hadifoglyokat rendszeresen erősen verték és áramütéssel kínozták, néha a nemi szervükön is. A jelentésben egy férfi leírása szerepelt, akinek a fogságban eltört a farkcsontja, a kulcscsontja és a fogai. Azt is elmondta az ENSZ-tisztviselőknek, hogy olyan súlyosan megverték, hogy vérzett a végbélnyílásából.

A férfi kétségbeesésében megpróbált öngyilkos lenni. Mióta szabadult, 36 műtéten kellett átesnie. A jelentés szerint a hadifoglyokat 9-15 hónapig tartották fogva Oroszországban és Ukrajna területén.

„Az áldozatok jelentései kíméletlen, brutális bánásmódot tárnak fel, amely súlyos fájdalmat és szenvedést okozott nekik a fogva tartás szinte teljes időtartama alatt, az emberi méltóság nyilvánvaló figyelmen kívül hagyásával, ami hosszú távú testi és lelki traumát okozott”

– áll a közleményben.

A jelentés szerint az áldozatok szenvedtek az éhségtől, férgeket, szappant, papírt és kutyaeledel-maradványokat fogyasztottak, ami a jelentés szerint hirtelen testsúlycsökkenést okozott. A bizottság szerint az orosz katonaság tagjai és börtöntisztviselők által végrehajtott kínzás háborús bűnnek minősül.

A jelentések leírják az ukrán civilek elleni kínzást és szexuális bűncselekményeket is. Egy esetben egy 42 éves terhes nőt és fia 17 éves barátnőjét erőszakolta meg két orosz katona.

Gázai övezet: több milliárd dollár kellene a gazdaság fellendítéséhez

0

Jelentést tett közzé  az UNCTAD. Az ENSZ kereskedelmi szervezete rámutat arra, hogy már a háború előtt is rossz állapotban volt a gazdaság és az infrastruktúra a gázai övezetben. A háború befejezését követően több milliárd dollárra lesz szükség a gazdaság fellendítéséhez.

45%-os a munkanélküliség a gázai övezetben – állapítja meg a UNCTAD jelentése, mely szerint a gázai övezet népessége jelenleg 2,3 millió.

“Nagyon nehéz megállapítani, hogy a gázai övezetnek mekkora gazdasági támogatásra lesz szüksége a háború után, de

az biztos, hogy több milliárd dollárról van szó”

– hangsúlyozta a jelentés egyik készítője Genfben. Richard Kozul-Wright elmondta: a gázai övezet GDP-je a háború előtt sem érte el a pandémia előtti szintet: 11,7%-kal volt kisebb mint 2019-ben. A létfontosságú támogatás összege is csökkent: 2008-ban még 2 milliárd dollár volt, tavaly már csak 500 millió. Ez utóbbi a GDP 3%-át sem éri el.

Ezek után nem csoda, hogy az UNCTAD jelentése azt állapítja meg, hogy a lakosság fele szegénységben él a gázai övezetben.

Izrael beengedte a gázai munkavállalókat

Sokan éltek ezzel a lehetőséggel, amely jóval magasabb béreket biztosítottak a gázai munkavállalóknak, de Izrael korlátozta az engedélyek számát nemzetbiztonsági okból. A vizsgálat utóbb kiderítette, hogy nem volt alaptalan a gyanakvás, mert a gázai övezetből érkezett munkások közül jónéhányan a Hamász kémei voltak, akik tájékoztatták a terrorista szervezetet a kibucok működéséről. Ezeket az információkat a Hamász felhasználta október hetediki terrortámadása során – írja a Haaretz.

Az UNCTAD jelentés hangsúlyozza, hogy Izrael korlátozta a gázai övezet fejlődését, a munkaerő mindössze egy százaléka kapott munkavállalási engedélyt Izraelen belül.

Az ENSZ főtitkára erre a jelentésre hivatkozva mondta azt kedden, hogy “nem vákuumban történt a Hamász támadása”. Guterres főtitkár szerint a palesztinok évtizedes sérelmei nagy szerepet játszottak a Hamász terrorakciójában bár

“semmiképp sem indokolhatják a szörnyű cselekedeteket.”

Izrael ENSZ nagykövete tiltakozott mire szerdán Guterres főtitkár sietett közölni: “félreértették” szavait. Izrael külügyminisztere közölte: ezekután nem kíván találkozni az ENSZ főtitkárával.

Guterres ENSZ főtitkár további segélyeket sürgetett a gázai övezetnek és általában a palesztinoknak

“nehogy a konfliktus kiterjedjen más területekre is.”

Biden amerikai elnök legutóbbi sajtóértekezletén a Fehér Házban azt mondta, hogy “minden érdekelt félnek – izraelieknek, palesztinoknak, a térség államainak, a globális vezetőknek – koncentrált erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megtaláljuk a békéhez vezető utat.”

Gázai övezet: több milliárd dollár kellene a gazdaság fellendítéséhez

Az ENSZ kereskedelmi szervezete rámutat arra, hogy már a háború előtt is rossz állapotban volt a gazdaság és az infrastruktúra a gázai övezetben már most több milliárd dollár kellene a gazdaság fellendítéséhez.

45%-os a munkanélküliség a gázai övezetben – állapítja meg a UNCTAD jelentése, mely szerint a gázai övezet népessége jelenleg 2,3 millió.

“Nagyon nehéz megállapítani, hogy a gázai övezetnek mekkora gazdasági támogatásra lesz szüksége a háború után, de az biztos, hogy több milliárd dollárról van szó” – hangsúlyozta a jelentés egyik készítője Genfben. Richard Kozul-Wright elmondta: a gázai övezet GDP-je a háború előtt sem érte el a pandémia előtti szintet: 11,7%-kal volt kisebb mint 2019-ben. A létfontosságú támogatás összege is csökkent: 2008-ban még 2 milliárd dollár volt, tavaly már csak 500 millió. Ez utóbbi a GDP 3%-át sem éri el.

Ezek után nem csoda, hogy

az UNCTAD jelentése azt állapítja meg, hogy a lakosság fele szegénységben él a gázai övezetben.

Izrael beengedte a gázai munkavállalókat

Sokan éltek ezzel a lehetőséggel, amely jóval magasabb béreket biztosítottak a gázai munkavállalóknak, de Izrael korlátozta az engedélyek számát nemzetbiztonsági okból. A vizsgálat utóbb kiderítette, hogy nem volt alaptalan a gyanakvás, mert a gázai övezetből érkezett munkások közül néhányan a Hamász kémei voltak, akik tájékoztatták a terrorista szervezetet a kibucok működéséről. Ezeket az információkat a Hamász felhasználta október hetediki terrortámadása során – írja a Haaretz.

Az UNCTAD jelentés hangsúlyozza, hogy Izrael korlátozta a gázai övezet fejlődését, a munkaerő mindössze egy százaléka kapott munkavállalási engedélyt Izraelen belül.

Az ENSZ főtitkára erre a jelentésre hivatkozva mondta azt kedden, hogy “nem vákuumban történt a Hamász támadása”. Guterres főtitkár szerint a palesztinok évtizedes sérelmei nagy szerepet játszottak a Hamász terrorakciójában bár “semmiképp sem indokolhatják a szörnyű cselekedeteket.”

Izrael ENSZ nagykövete tiltakozott mire szerdán Guterres főtitkár sietett közölni: “félreértették” szavait.

Izrael külügyminisztere közölte: ezekután nem kíván találkozni az ENSZ főtitkárával.

Guterres ENSZ főtitkár további segélyeket sürgetett a gázai övezetnek és általában a palesztinoknak “nehogy a konfliktus kiterjedjen más területekre is.”

Biden amerikai elnök legutóbbi sajtóértekezletén a Fehér Házban azt mondta, hogy “minden érdekelt félnek – izraelieknek, palesztinoknak, a térség államainak, a globális vezetőknek – koncentrált erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megtaláljuk a békéhez vezető utat.”

Az ENSZ azonnali tűzszünetre szólítja fel Izraelt, de a Hamászt meg sem említi

Ayman Safadi jordán külügyminiszter, az ENSZ Közgyűlésének ülésén 22 arab ország nevében beszélt, azzal vádolja Izraelt, hogy „örök pokollá teszi Gázát a földön”.

„A trauma a következő generációkat fogja kísérteni” – mondta, hozzátéve, hogy „az önvédelemhez való jog nem jogosít fel büntetlenül ölni. A kollektív büntetés nem önvédelem, hanem háborús bűn.”

Jordánia egy határozattervezetet is benyújtott, amelyről még vita folyik, és amelyet  szavazásra bocsátanak.

A szöveg nagyrészt a humanitárius helyzetre összpontosít, „azonnali tűzszünetre” és „akadálytalan humanitárius hozzáférésre” szólít fel a Gázai övezetben. Minden felet felszólít, hogy tegyen eleget „a civilek védelmének”, de

nem tesz említést a Hamász-támadásról.

Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet támadja a benyújtott szövegtervezetet:

„A határozat megfogalmazói azt állítják, hogy aggódnak a békéért az elvetemült gyilkosokat azonban, akik ezt a háborút kezdeményezték, még csak meg sem említik a határozatban.

Az egyetlen hely, amelyhez ez a határozat tartozik, a történelem szemeteskukájában van.”

Az ENSZ képmutató, amiért a gázai status quo visszaállítását követeli

A világon egyetlen ország sem engedne be potenciális terroristákat a területére, pénzt utalna át egy terrorszervezet által ellenőrzött entitásnak, és nem látná el azt árammal és vízzel, amelyet gonosz bűncselekményeihez használt fel – jelentette ki Avigdor Liberman pénzügyminiszter. 

Az ENSZ által vezetett nemzetközi közösségben a véres és ördögi pogrom után a normál szolgálatás visszaállítását követelő hangok álszentek. Sajnos ez csupán a szokásos viselkedési minta, amikor Izrael Államról és a létéért folytatott küzdelemről van szó.

Van egy javaslatom az ENSZ-nek, amelynek úgy tűnik, végtelen ideje van az átmenetileg hajléktalanokra, és rohan humanitárius segélyek nyújtására anélkül, hogy olyan mechanizmusokat dolgozna ki, amelyek biztosítják, hogy azt a Hamász hadigépezete ne lopja el a lakosságnak szánt segélyküldeményeket.

Jobban kellene összpontosítaniuk a líbiai Darna városára, amelynek negyedét elpusztították az országot 2023. szeptember 10-én sújtó árvizek, amikor több mint 11 000 ember vesztette életét, körülbelül 10 000 eltűnt, és körülbelül 40 000, akik mindent elvesztettek. Tragédia, amely teljesen feledésbe merült, és ahol az emberek az éhezés határáig jutottak.

Ugyanakkor lehetőség nyílik humanitárius segély nyújtására Szudánnak, ahol 2023 áprilisa óta véres csaták dúlnak a szudáni hadsereg és az RSF milícia között, amelyek megközelítőleg 3000 ember életét követelték, és milliókat kényszerültek elhagyni otthonaikból. Az ENSZ jelentése szerint nőket és gyerekeket mészároltak le, falvakat pedig teljesen elpusztítottak.

Innen Szíriába költözhetnek, amely 2011. március 15. óta egy véres polgárháború kellős közepén zajlik, aminek következtében körülbelül 500 000 halott, több mint 7,6 millió belső menekült és 5,5 millió ember menekült el az országból. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok rehabilitációs munka folyik ott, és sokan létfontosságú humanitárius segítségre szorulnak.

Számtalan példa van a világ minden tájáról olyan népességre, amely segítségre szorul, de én erre a három példára szorítkozom.

Nem félreérthető módon azt akarom mondani az ENSZ-nek és a nemzetközi közösségnek: Elég a képmutatásból.

Mielőtt követeléseket fogalmazna meg Izrael Állammal szemben, segítenie kell azoknak az országoknak, amelyeknek valóban szüksége van rá, és nem az ártatlan civileket lemészároló terrorista szervezetekre, a gázai lakosság többségének teljes támogatásával, történt az izraeliek mészárlása.

Az önök képmutatása ordít, és nyilvánvalóan nem a gázai lakosok iránti valódi aggodalomból fakad.

Ha jótékonykodunk, akkor ez az álláspont a gazdasági és politikai érdekekről szól, valamint az Arab Liga 22 országának és az Iszlám Együttműködési Szervezet 57 tagországának felháborodásától való félelemről szól, amelyek országainak összlakossága másfél milliárd  emberek, és a világ energiaforrásainak 70%-át irányítják.

Ha kevésbé jótékonykodok, ez par excellence antiszemitizmus.

Izrael Állam semmilyen körülmények között nem engedélyezheti humanitárius segélyek behozatalát a Gázai övezetbe mindaddig, amíg a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői nem látogathatják meg és ellenőrizhetik az elhurcoltak állapotát, és nem nyújtanak nekik humanitárius segítséget.

Ez az az ügy, amelyért a nemzetközi közösségnek minden erejével küzdenie kellene.

Moszkva és a Hamász akciója Izrael ellen

Úgy néz ki aki teheti sütögeti a háborúk pecsenyéjét. Az oroszoknak kapóra jött a Hamász terrorja, kevesebbet foglalkozik a világ az orosz agresszióval, Iránnak jól jön, mert magasabbra tornáztathatja az olaj árát, persze ez minden kitermelő országra is vonatkozik. A szúdiaknak nem kell megállapodni Izraellel, viszont az izraeliek pontot tehetnek a Hamász végére. 

Az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai közül egyedül Oroszország nem volt hajlandó elítélni a Hamász akcióját Izrael ellen. Közben az Arab Liga főtitkára Moszkvába repült  Szergej Lavrov külügyminiszter meghívására. Az Arab Liga főtitkára úgy nyilatkozott, hogy közvetíteni akar a Gázai konfliktusban. Miért épp Moszkvában?

A Hamász úgy nyilatkozott, hogy Irán támogatásával indította el hétvégi támadását Izrael ellen. Teherán nyíltan fel is vállalta a Hamász támogatását. A Wall Street Journal arról számol be, hogy az iráni forradalmi gárda heteken keresztül segítette a Hamász előkészületeit. Végül hétfőn Bejrútban együttes tanácskozást tartottak, és akkor döntöttek a támadás elindításáról a hétvégén.

Az orosz titkosszolgálat, amely igen aktív Szíriában, tudomást szerzett a tervezett támadásról, de nem sietett Izraelt értesíteni noha korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal dicsekedett, hogy kiválóak a kapcsolatai Putyin orosz elnökkel.

Moszkva szempontjából két okból is hasznos a Hamász támadása Izrael ellen: egyrészt elvonja a figyelmet az ukrajnai háborúról másrészt pedig a bizonytalanság növelheti az olaj árát, ez pedig Oroszország legfőbb exportcikke.

Olaj hiány várható?

Miután Szaúd Arábia több mint napi egymillió hordóval, Oroszország pedig 300 ezerrel csökkentette olaj kitermelését, ezért már decemberben bekövetkezhet a hiány, mely áremeléshez vezethet – jósolják a szakértők. Szaúd Arábia pénteken a Hamász akciójának megindulása előtt arról tájékoztatta a Fehér Házat, hogy kész növelni az olaj kitermelést, hogy csökkenjen a benzin ára az Egyesült Államokban. A feltétel az USA garanciája a szaúdi-izraeli megegyezéshez. A Hamász támadása nyomán kútba esett Szaúd Arábia és Izrael egyezségre, nem kétséges, hogy ez volt Irán egyik legfőbb célja is. Amellett persze, hogy Irán is az olaj exportjából él.

Oroszországnak az áremelkedés különösen jól jön hiszen az ukrajnai háború miatt minden dollárra nagy szüksége van, és az olaj a legfőbb bevételi forrása. Putyin orosz elnök nemrég a Valdaj tanácskozáson Szocsiban arról beszélt, hogy idén Oroszország nemzeti jövedelme 3%-kal növekedhet míg Európa nagy része recesszióba süllyedt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK