Gratulálok Sneider Tamásnak a néppártosodás rögös útjára tévedt Jobbik Pártjának elnökké választása alkalmából.
Címke: elnök
Véget ért Kubában a Castro-korszak
Miguel Díaz-Canelt, a kubai államtanács korábbi első alelnökét választották az ország új elnökének. A 86 éves Raúl Castrót váltja a poszton, ezzel véget ér a közel 60 évig tartó Castro-korszak.
Fotó: MTI/EPA/Venezuelai elnöki hivatal
Fidel Castro 1959-ben vette át a hatalmat Kubában, és majdnem 50 évig meg is tartotta: 2006 végén betegsége miatt adta át „ideiglenesen” az elnöki posztot öccsének, Raúlnak. 2008 februárjában azonban hivatalosan is lemondott, majd három évvel később a pártfőtitkári posztot is átadta. Fidel Castro 2016. november 25-én halt meg.
Raúl Castro óvatos reformokba kezdett, és Barack Obama kormánya is nyitottnak mutatkozott arra, hogy rendezzék a kubai-amerikai kapcsolatokat. Valamelyest enyhült a diktatúra, és a magánszektor terjedésének is nagyobb teret engedett.
Raúl Castro már korábban bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg idén lejáró elnöki mandátumát.
Saját maga által választott utódja az 57 éves villamosmérnök, Miguel Díaz-Canel, az államtanács volt első alelnöke lett. Őt, egyedüli jelöltként a szavazatok 99,83 százalékával választotta meg a parlament szerdán az államtanács elnökének. Már le is tette az esküt.
Fotó: Flickr / Presidencia El Salvador
Első beszédében az új elnök
az elődei által vezetett szocialista forradalom és a Raúl Castro által megkezdett gazdasági reformok folytatását ígérte.
Arról is beszélt: hivatalba lépésének első gondolatai a történelmi nemzedék felé irányulnak, amely a kubai forradalom 1959-es győzelme óta vezeti az országot. Szerinte az ország vezetése nem feledheti el Kuba népe iránti kötelezettségét sem.
„A mandátumot a forradalom folyamatosságáért kaptuk”
– mondta a parlament előtt mondott, a televízió által is közvetített beszédében az új elnök, aki szerint „nincs helye a kapitalizmus visszaállításának a szigetországban, ahol csak a kommunista párt képes garantálni a kubai nép biztonságát és jólétét”.
Szakértők szerint egyébként, bár már nem ő az elnök, Raúl Castrónak még komoly befolyása lesz a döntésekre.
Elnök kontra államfő
Az elnök szép szavakkal szól honfitársaihoz – az államfő üzeneteket közvetít.
Az elnök legfeljebb a sorok között vall a nézeteiről – az államfő nem rejti véka alá a nézeteit.
Az elnök legfeljebb kockázatmentes ügyek mellett áll ki – az államfő nem fél kiállni a kockázatos ügyek mellett.
Az elnök nem konfrontálódik a hatalommal – az államfő kész a konfrontálódásra, ha az tízmillió magyar érdeke.
Az elnök óvja a pozícióját – az államfőt nem a pozíciójának a megőrzése vezérli.
Az elnök fél – az államfő nem fél.
Újévi köszöntő 2017/18 – Újévi köszöntő 1997/1998
Áder János – Göncz Árpád
Ennyi.
Orosz kémkedés Amerikában: informatikai Pearl Harbor?
Ugyanaz történt velünk, mint szeptember 11. előtt, egészen egyszerűen nem működött a fantáziánk: nem számítottunk rá – ezt mondta a CIA egykori igazgatóhelyettese.
Michael Morell volt az, aki George W. Bush elnököt tájékoztatta percről percre szeptember 11-én és az azt követő időszakban. 33 évet húzott le a CIA-nél. A választások előtt kilépett, és a kampány idején nyíltan Trump ellenfelét, Hillary Clintont támogatta.
Most a Politico európai kiadásának nyilatkozott, és azt mondta:
az amerikai kémelhárítás egészen egyszerűen nem gondolt arra, hogy az orosz hírszerzés beavatkozik az elnökválasztási kampányba.
Márpedig ez történt. Morell két dolgot tart különösen súlyosnak: az egyik Hillary Clinton magánlevelezésének fejtörése, a másik pedig az orosz hackerek beavatkozása egyes amerikai államok választási rendszerébe.
Morell szerint a grúziai háború változtatta meg Putyint, aki úgy érzi, az USA meg akarja buktatni. Ezért előre menekül. Trump egyébként ugyanígy érez – állítja a veterán CIA főnök. Az, hogy titkosszolgálati vezetők nyíltan bírálják az Egyesült Államok elnökét, üldözési mániát vált ki Donald Trump-ból.
Morell azt is mondta:
az a legfontosabb, hogy az elnököt kik tájékoztatják a világ ügyeiről.
Szerinte ezek az emberek, a hadügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó is profik, akik visszatarthatják Trumpot a kalandoktól.
Az orosz kémkedés ügyében Robert Mueller különleges ügyész, az FBI volt vezetője vizsgálatot folytat, ami akár Trumpot is elérheti.
Éhségsztrájkot kezdett a fogdában a volt grúz elnök
Éhségsztrájkot kezdett szombatra virradóra a fogdában Miheil Szaakasvili, aki az elmúlt években Ukrajnában politizált, és az ellenzék vezéralakjává vált,
Az UNIAN ukrán hírügínökség a politikus ügyvédjére, Ruszlan Csernoluckijra hivatkozva jelentette, hogy Szaakasvili éhségsztrájkja meghatározatlan időre szól, és ellen fog állni, ha evésre próbálják kényszeríteni. Csernoluckij szerint ha a bíróság hatvannapos előzetes letartóztatásba helyezi, akkor még elszántabban fog éhezni.
Szaakasvilit péntek este vették őrizetbe Kijevben.
A bíróságnak 72 órája van eldönteni, hogy házi őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba helyezi. A főügyészség közölte, kérni fogja a bíróságtól, hogy helyezze házi őrizetbe, kötelezve nyomkövető viselésére.
Az ukrán hatóságok kedden vették először őrizetbe Szaakasvilit kijevi lakásában. A politikust azonban nem tudták elszállítani, mert hívei blokád alá vonták azt a rendőrségi mikrobuszt, amibe beültették, majd felfeszítették a jármű ajtaját és kiszabadították. Ezután a volt kormányzó gyalogosan, hívei gyűrűjében az ukrán parlamenthez vonult, ahol támogatói már hetek óta tüntetnek. A főügyészség már kedden körözést adott ki ellene. Szaakasvili péntek délelőttig a parlament épülete előtti sátortáborban tartózkodott, majd nyoma veszett, de rendőrség megtalálta, és őrizetbe vette. Az Ukrajinszka Pravda azt írja, hogy Szaakasvili a Luhanszk megyei belügyi szervek volt vezetője, Jurij Pokinyboroda lakásán tartózkodott.
Miheil Szaakasvili 2004 és 2013 között Grúzia elnöke volt, de hazájában hatalommal való visszaéléssel vádolták, eljárást indítottak és nemzetközi körözést adtak ki ellene.
Petro Porosenko ukrán elnök 2015 májusában Odessza megye kormányzójává nevezte ki, de később megromlott közöttük a viszony, főként azért, mert a politikus több ízben korrupcióval vádolta meg a kijevi központi vezetést. Porosenko megfosztotta ukrán állampolgárságától, így Szaakasvili hontalan lett, mivel kormányzói kinevezésekor lemondott korábbi georgiai állampolgárságáról.
A főügyész szavai szerint azzal gyanúsítják, hogy erőszakos hatalomátvételre készült Ukrajnában a 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetésekkel megbuktatott Moszkva-barát ukrán vezetés – az Oroszországba menekült Viktor Janukovics posztjáról leváltott volt ukrán elnök – környezetével együttműködve.
Egy éve választották meg Trumpot – azóta tart a káosz
Donald Trumpot 2016. november 8-án választották meg amerikai elnöknek. Az azóta eltelt egy évben nem tudta betartani legfontosabb kampányígéreteit, de folyamatosan sértődött támadásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen. Az elnök népszerűsége több évtizedes mélyponton van, az amerikaiak kétharmada úgy gondolja, semmit nem ért el megválasztása óta.
Az egész világot, sőt, ahogy a Brookings Intézet írja elemzésében, saját támogatóit is meglepte Donald Trump, amikor egy évvel ezelőtt megnyerte az amerikai elnökválasztást. Győzelmi beszédében azt mondta: be kell gyógyítani a sebeket, és egységessé kell tenni az országot – egy évvel később az ország még megosztottabb, mint volt, az elnökségének eddig eltelt időszakát teljes káosz jellemzi.
Újfajta elnöki stílust vezetett be: teljesen kiszámíthatatlan, sértődékeny és nárcisztikus, az elnöki intézményt pedig gyakorlatilag a Twitteren működteti, ahol
rendszeresen kirohanásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen, akiket sokszor útszéli stílusban sérteget,
ami után a stábjának kell magyarázkodnia. Olyan is volt, hogy teljesen értelmetlen szöveget sikerült posztolnia:
Közben pedig a fő kampányígéretei közül gyakorlatilag egyet sem sikerült betartania.
A populista, elitellenes szólamokkal teli kampány után az egyik első próbálkozása az volt, hogy megtiltsa több, muszlim többségű ország állampolgárainak a beutazást Amerikába. Alá is írt egy rendeletet, amelyet azonban a bíróságok visszadobtak. Ezután újra próbálkozott – ezt is visszadobta egy bíróság. Egyelőre egy sokkal engedékenyebb verzió léphetett életbe.
Egyik fő ígérete az volt, hogy visszavonja az Obamacare-t, amelynek köszönhetően több millióval nőtt azon amerikaiak száma, akiknek van egészségbiztosítása (igaz, ezért másoknak többet kell fizetni, mint eddig). A helyettesítésére vonatkozó terv azonban már a Képviselőházon is nagyon nehezen ment át,
a Szenátusban pedig végképp elbukott.
Szintén hangsúlyos ígérete volt, hogy falat építtet az amerikai-mexikói határra, amelyet „majd a mexikóiakkal fizettet ki”. Utóbbira esélye sincs, a fal építéséhez ugyan továbbra is ragaszkodik, de ahhoz előbb a szövetségi költségvetésben kell forrást találni rá.
Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok kilép több szabadkereskedelmi megállapodásból, többek között az észak-amerikaiból és a csendes-óceániból. Utóbbiból ki is lépett, az elsővel kapcsolatban most inkább arról van szó, hogy újratárgyalják.
Megígérte azt is, hogy javítja az orosz-amerikai kapcsolatokat, hogy újratárgyalja az iráni atomalkut, hogy „illegális bevándorlók millióit” telepíti ki, hogy Jeruzsálembe költözteti Tel Avivból az amerikai nagykövetséget Izraelben. Ezekből sem lett semmi.
Mint ahogy
hosszasan lehet sorolni a többi kampányígéretét is, amelyet nem tudott betartani:
nem csökkent a személyi jövedelemadó, nem engedélyezte újra a kínzást a vallatásoknál, nem tudott munkahelyeket visszahozni külföldről, nem építette újjá „Amerika infrastruktúráját”, és, hiába állítja az ellenkezőjét, nem mért vereséget az Iszlám Államra.
Tulajdonképp egy olyan fontos ígérete volt, amelyet maradéktalanul betartott – és amivel nagy nemzetközi felháborodást okozott. Kiléptette ugyanis az országot a párizsi klímaegyezményből.
Trump a külpolitikában is következetlen, egyedül a gazdaság teljesít jól – ennek viszont még Barack Obama kormánya rakta le az alapjait.
Közben ráadásul folyamatosan támadja a médiát, amely szerinte ellenséges vele. A charlottesville-i neonáci erőszak után pedig két napig tartott neki, hogy elítélje, hogy egy fehér fajvédő kocsijával az ellentüntetők közé hajtott, de utána újra inkább „mindkét fél által elkövetett” erőszakról beszélt – ez régi szélsőjobboldali kapcsolatai miatt nem is annyira meglepő.
Kampányígéreteit annak ellenére sem sikerült teljesítenie, hogy pártjának többsége van a Képviselőházban és a Szenátusban is. Viszont
több republikánus szenátorral is összeveszett,
sokszor pedig még saját emberei is ellentmondtak neki, például a Puerto Rico-i adósság, vagy az iráni atomalku kapcsán.
Stábjából állandó vitákról szivárogtak ki hírek, és már 16 fontos ember távozott onnan: többek között Steve Bannon főstratéga, Reince Priebus kabinetfőnök és Sean Spicer szóvivő.
El kellett köszönnie nemzetbiztonsági tanácsadójától, Michael Flynntől is, majd hiába rúgta ki az FBI igazgatóját, létrejött egy bizottság, amely a választásokba való orosz beavatkozást vizsgálja. A legnagyobb veszélyt Trumpra ez a vizsgálat jelenti – az ABC News és a Washington Post felmérése szerint az amerikaiak majdnem fele gondolja azt, hogy Trump is követett el bűncselekményt az ügyben. Kampánystábjának több tagját már vád alá helyezték, a hírek szerint Michael Flynnre is ez vár.
Ezek után tulajdonképp nem is meglepetés, hogy Donald Trump népszerűsége mélyponton van. A Washington Post és az ABC News közös felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 37 százaléka gondolja azt, hogy jó elnök, 59 százalék szerint viszont rosszul végzi a dolgát. Hasonló eredményt hozott a CNN felmérése is (ők 36, illetve 58 százalékot mértek). Vagyis
70 éve nem volt Trumpnál népszerűtlenebb elnök
hivatali idejének ezen szakaszában.
Az amerikaiak kétharmada szerint Trump semmilyen jelentős eredményt nem ért el a megválasztása óta.
Állandósult kirohanásai ellenére azonban, ahogy a Brookings Intézet is írja, az amerikai demokráciát nem fenyegeti veszély, a fékek és ellensúlyok jól működő rendszere ugyanis Trumpot is kordában tudja tartani, hiába fenyegeti a demokrácia alappilléreit, a szabad sajtót és a bíróságokat. Ahogy írják:
„Trump lehet, hogy úgy beszél, mint egy diktátor, de az alkotmány jól működik és megakadályozza, hogy valóban az legyen.”
A felesége lehet a zimbabwei diktátor utódja
Menesztette a 93 éves Robert Mugabe zimbabwei elnök első helyettesét, az utódlásért folyó versengés egyik fő esélyesének tartott Emmerson Mnangagwát, így most Mugabe felesége, Grace tűnik a legesélyesebb utódjelöltnek.
Simon Khaya Moyo zimbabwei tájékoztatási miniszter közölte, hogy Emmerson Mnangagwa alelnököt
„folyamatos hűtlenség, tiszteletlenség, csalárdság és megbízhatatlanság”
miatt mentették fel alelnöki tisztségéből.
A „Krokodil” gúnynéven is ismert politikus befolyása sokáig jelentős volt, de az utóbbi hónapokban egyre romlott a viszonya Mugabéval. Feleségét, Grace Mugabét például azzal vádolta meg, hogy mérgezett fagylaltot adott neki a múlt hónapban egy partin, amely után beteg lett. Mugabe pedig azzal vádolta meg a helyettesét, hogy a kormánypárton belül frakciót szervezett a megbuktatására.
A 93 éves Robert Mugabe 1980-ban a függetlenség kikiáltásakor lett miniszterelnök, hét évvel később összevonta a kormányfői és az elnöki posztot, és azóta is diktátorként vezeti az országot.
Egy időben szívesen vette, ha Hitlerhez hasonlították.
Bár megesküdött rá, hogy indul az 2018-as választásokon, idős kora miatt az utódlásért folyó harc jelentősen megerősödött. Mugabe közölte, hogy feleségét, Grace-t szeretné utódjaként látni, így a hatalom a családban maradna, bár az is lehetséges, hogy így akar mentesülni a jogsértések miatti felelősségre vonás alól.
Az 52 éves Grace Mugabe már bejelentette, hogy kész a férje helyére állni.
A chilei elnök várta a repülőtéren a befogadott szíriai menekülteket
Több mint hatvan szíriai menekültet fogadott be Chile, csatlakozva a szíriaiakat befogadó latin-amerikai országokhoz.
A menekülteket dél-amerikai ország elnöke, Michelle Bachelet fogadta csütörtökön a főváros, Santiago de Chile repülőterén.
Bachelet tizennégy szíriai családot fogadott az érkezésük alkalmából rendezett ünnepség keretében.
A Reuters tudósítása szerint
az állam pedig havi illetményekben, iskoláztatásban, egészségügyi ellátásban és nyelvórák nyújtásában részesíti őket,
hogy segítse beilleszkedésüket.
Az ENSZ szerint a 2017-es évben több mint két millió emberrel nőtt azoknak a száma, akik háború vagy üldöztetés elől menekültek, a legtöbben Szíriából.
A dél-amerikai kontinensen Chile mellett Brazília, Argentína, Uruguay és Kolumbia fogadott be kisebb számban Szíriát elhagyni kényszerült embereket.
Úszók: elnökválasztás elnapolva
Nem lesz szeptember 1-én még új vezetője a Magyar Úszó Szövetségnek, értesült a Független Hírügynökség.
A tét ugye az volt, hogy Bienerth Gusztávnak, a januárban Gyárfás Tamást váltó elnöknek mennie kell-e, vagy sem.
Az eredeti terv az volt, hogy a közgyűlésen visszahívják Bienerthet és megválasztják az új elnököt is.
Már persze, ha hinni lehet azoknak a híreknek, hogy az úszótársadalomnak elege lett az új elnökből. Ezt a feltevést igazolta vissza, hogy az elnökség tagjai sorra mondtak le mandátumukról, a végén már csak hárman maradtak a grémiumban, amely így működésképtelenné vált. Vagyis mindenképpen újjá kell választani a testületet, de nem szeptember 1-én.
Híreink szerint ekkor csak a visszahívás történhet meg, amellyel szemben az elnök még erőteljes küzdelemben van. Olyannyira, hogy azt a háborút, amelyet Gyárfással szemben vívott lezárta és most már kifejezetten pozitív nyilatkozatokat ad elődjéről. Ezért is maradt el a nyílt vita; miután Bienerth az Origónak nyilatkozva kifejtette:
semmilyen visszaélést nem igazoltak vissza a vizsgálatok, legalább is Gyárfással szemben,
ezért ő úgy gondolja, hogy a FINA és a LEN vezetőségi tagja nagyon fontos szereplője a magyar úszósportnak.
Az elnökválasztás, a visszahívás esetén egy hónap múlva lesz, mert azt állítják: csak is így lesz törvényes. Az indulók között változatlanul Wladár Sándor tűnik a legesélyesebbnek, főként azok után, hogy sem Hargitay András, sem pedig Fürjes Balázs nem jelölteti magát.
