Biden Archives Page 8 of 22 › Független Hírügynökség

Az európai nagyhatalmak másképp ítélik meg az ukrajnai háború esélyeit mint Biden

Polonius

-

2023-03-01

Az európai nagyhatalmak másképp ítélik meg az ukrajnai háború esélyeit mint Biden

Franciaország, Németország és Nagy Britannia arra ösztönzi Ukrajnát, hogy keresse a megegyezés útját Oroszországgal, és ennek érdekében mondjon le területének egy részéről – írja a Wall Street Journal.

“Mi azt ismételgetjük, hogy Oroszország nem győzhet, de hát mit jelent ez? Ha sokáig ilyen intenzitással folyik a háború Ukrajnában, akkor az ukránok veszteségei elviselhetetlenek lesznek. Senki sem hiheti el, hogy Ukrajna valaha is képes lesz a Krím félsziget visszafoglalására” – mondta egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú francia diplomata a Wall Street Journal tudósítójának.

Mit mondott Biden Kijevben és Varsóban? A nyugati világ egységét dicsérte az orosz agresszióval szemben. A béketárgyalásokról egy kukkot sem szólt. Amikor Macron elnök és Scholz kancellár Párizsban Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozott, akkor mielőbbi béketárgyalásokra akarták rávenni Ukrajna államfőjét.

Macron elnök például ezt mondta: nekünk franciáknak is sikerült kibékülnünk a németekkel. Talán Oroszország és Ukrajna között is fennállhat ez a lehetőség. Macron elnök Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián kijelentette: egyik fél sem győzhet a harctéren Ukrajnában!

Zelenszkij azt válaszolja a békefelhívásokra, hogy a háború előtt az ő kérésére tárgyalásokat javasoltak a nyugati hatalmak Putyinnak, de az orosz elnök nemet mondott.

“Most mi mondunk nemet, mert nincs kivel tárgyalnunk”

– így az ukrán elnök.

Van-e amerikai béketerv?

Korábban a Washington Post kiszivárogtatta azt a Blinken tervet, amely valamiféle cordon sanitaire-t hozna létre Oroszország nyugati határainál. Ez Finnországtól Bulgáriáig tartana. Mi lenne Ukrajna szerepe? Ukrajna nem lenne a NATO tagja, de védelmi egyezményt kötne Lengyelországgal. A két állam katonai ereje – mögötte a NATO garanciájával elegendő elrettentő erő lehetne Oroszországgal szemben.

Biden elnök az oroszokkal folyó titkos tárgyalásokon Ukrajna területének mintegy 20%-át állítólag felajánlotta Putyinnak. Ez a Krím félszigetet és a Donbaszt jelentené. Jelen körülmények között Zelenszkij elnöknek ezt nemigen lehetne elfogadtatnia a közvéleménnyel Ukrajnában. A patthelyzet további elhúzódó vérfürdőt jelent.

Vang Ji államtanácsos, a kínai diplomácia vezetője Münchenben azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megszakította a titkos tárgyalásokat Oroszországgal. Ezért álltak elő a kínaiak a saját béketervükkel. Amelyet Zelenszkij elnök érdekesnek talált. Biden viszont így nyilatkozott:

„Putyinnak tetszett, akkor mi lehet a jó benne?”

Orbán lengyel barátja mindenben cáfolja a magyar miniszterelnök “békepolitikáját.”

ki

-

2023-02-25

0

Orbán lengyel barátja mindenben cáfolja a magyar miniszterelnök “békepolitikáját.”

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az ukrajnai háború kezdetének első évfordulóján öt pontban foglalta össze a tanulságokat. Ezek egészen mások mint amit Orbán Viktor állít Putyin agressziójának következményeiről. Így nemcsak a hagyományos magyar-lengyel barátság jutott politikai mélypontra, de az egész visegrádi együttműködés is hiszen Csehország és Szlovákia Lengyelország nézeteit osztja miközben Orbán Viktor maga állapította meg, hogy egyedül maradt az Európai Unióban.

Morawiecki miniszterelnök öt tanulsága:

1./ “Ez nem helyi konfliktus, Oroszország megpróbálja lángba borítani egész Európát. Célja az egész globális gazdasági rend destabilizálása.”

Mit mond Orbán?

“Hibát követtünk el amikor egy helyi konfliktust európai szintre emeltünk” – hangsúlyozta szokásos pénteki rádió interjújában.

2./ “Oroszország szítja a globális gazdasági válságot. Az energiaválság és az infláció forrása Oroszország birodalmi agressziója” – így a lengyel miniszterelnök.

Orbán Viktor szankciós inflációról beszél vagyis szerinte a Nyugat hibás reakciója az ok.

Valójában mind a ketten tévednek, mert az energiaválság már jóval az orosz agresszió előtt megkezdődött éppúgy mint az infláció. Mindkettő az Egyesült Államokból indult ki, amely drágán előállítható palaolaj és palagáz exportját akarta megemelni. Ehhez pedig szüksége volt Oroszország hagyományos energia exportjának megszüntetésére. Európa emiatt került energia válságba és válik versenyképtelenné a világpiacon.

3./ “Meg kell szabadulni Putyintól”- hangsúlyozza Morawiecki miniszterelnök. Aki ezek után bírálja uniós szövetségeseit – kimondatlanul elsősorban Németországot és Magyarországot- mondván:

”Sok európai kormány azt hitte, hogy rendes szerződéseket köthet Moszkvával. A szerződések az ördöggel kötött paktumoknak bizonyultak, amelyek tétje Európa lelke volt. Elengedhetetlen feltétele Európa szuverenitásának a kapcsolatok megszakítása Putyin diktatórikus erőszak gépezetével” – így a lengyel miniszterelnök.

Ehhez képest Szijjártó Péter külügyminiszter többször is járt Moszkvában az Ukrajna elleni agresszió óta.

4./ “A szolidaritás erősebb a félelemnél” – hangsúlyozza a lengyel miniszterelnök, aki arra mutat rá:” Putyin elszámította magát, mert megerősítette a nyugati egységet, melyet gyengíteni akart.”

Orbán Viktor diplomáciája az egyetlen az Európai Unióban, amely nem szolidáris Ukrajnával. Ő az egyetlen európai vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe viszont gyakran bírálja Zelenszkij ukrán elnököt.

5./ “Két forgatókönyv áll Európa előtt: Ukrajna győzelme és újjáépítése, Európa békéje illetve Putyin győzelme, birodalmi terjeszkedésnek a folytatása.

Egyetlen közös szolidáris célunk van: Ukrajna újjáépítése és Európa megerősítése”

– hangsúlyozta Morawiecki miniszterelnök.

Aki elképzelhetetlennek tart bármiféle kompromisszumot Putyinnal noha a százéves Kissingerhez hasonlóan sokan kifejtik: Oroszországgal ezekután is számolni kell. Meg kell vele állapodni.

Jürgen Habermas, a jeles német filozófus mutatott rá nemrégiben a Süddeutsche Zeitungban, hogy a Nyugatnak el kellene döntenie, hogy mi a célja: Ukrajna védelme vagy pedig Putyin megbuktatása.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai konferenciájának küldött videóban Oroszország felbomlasztását jelölte meg a kívánatos célnak. Biden elnök hétfőn néhány órát Kijevben töltött, hogy megmutassa az USA kiáll Ukrajna mellett.

Világháborús kockázat

Joe Biden – éppúgy mint Ferenc József császár és király – belemanőverezheti a világot egy nukleáris háborúba. Erre figyelmeztetett Putyin, aki felfüggesztette a START egyezményt. Ha az ukrajnai háborúnak valóban az a célja – ahogy azt Soros György kimondta – Putyin eltávolítása és Oroszország felbomlasztása, akkor ez az orosz elnök szemében indokolttá teheti a nukleáris fegyverek bevetését is. Hszi Csin-ping kínai elnök Szamarkandban nyersen kioktatta Putyint arról, hogy ne fenyegetőzzön nukleáris háborúval. A kínaiak béketervet dolgoztak ki az ukrajnai konfliktus megoldására. Hszi Csin-ping elnök Moszkvába készül – közölte Putyin. A kínaiak mielőbbi békét akarnak, mert számukra mindenfajta háború – a hidegháború is – olyan tényező, amely hátráltatja Kína gazdasági fejlődését. Peking pedig – Putyinnal ellentétben – a pénz és a technológia erejével akarja uralni a világot – ehhez pedig mielőbbi béke kell Ukrajnában.

Ukrán titkosszolgálat főnöke: a győzelem felé tartunk

ki

-

2023-02-23

0

Ukrán titkosszolgálat főnöke: a győzelem felé tartunk

“Az oroszok hajnali négykor támadnak február 24-én” – jósolta meg tavaly az ukrán titkosszolgálat főnöke. Kirilo Budanov tábornok, akit Zelenszkij elnök 2020-ban nevezett ki erre a posztra még mindig csak 37 éves. Csak egy órát tévedett az orosz támadás időpontját illetően, de abban döntő szerep jutott neki, hogy Zelenszkij elnököt nem tudták elérni az orosz kommandósok.

Az Egyesült Államokban kiképzett fiatal tábornok a háború első évfordulóján interjút adott a párizsi Le Monde-nak, és ebben elmondta, hogy lassan, de biztosan a győzelem felé tartanak hála a nyugati támogatásnak. Biden amerikai elnök meglepetésszerű látogatása Kijevben nagyon megjavította az ukrán csapatok morálját.

Budanov tábornok hangsúlyozta: semmiképp sem mondanak le Ukrajna egyetlen négyzetméteréről sem! A Krímet is vissza akarják szerezni az oroszoktól. Putyin 2014-ben szerezte meg a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz.

Mennyire reális az ukrán titkosszolgálati főnök kincstári optimizmusa?

“Ukrajna nyeri a PR-t, az oroszok meg a csatákat”

Ez a véleménye Stephen Kotkin professzornak, aki 30 évig a Princeton egyetemen tanította a Szovjetunió illetve Oroszország történelmét, most pedig a Stanford egyetemen kutatja az orosz közelmúltat. Sztálinról ő írta a legelismertebb életrajzot a huszonegyedik században. Kotkin nem szobatudós : a véleményét kikérik Washingtonban éppúgy mint Kijevben , sőt a háború előtt még Moszkvában is. Szerinte így lehet jellemezni Putyin jelenlegi stratégiáját Ukrajnában : “ha nem lehet az enyém , akkor legyen a senki földje!”

Kotkin professzor úgy véli, hogy tévednek azok, akik valamiféle “taktikai zseninek” tekintik Putyint.

“Az orosz elnök már elég régen van hatalmon, és mit ért el? A tehetséges fiatalok tömegesen szöknek meg az országból, ha tudnak. A gazdaság, az infrastruktúra nem fejlődik. Putyin egész tevékenysége egyáltalán nem járult hozzá ahhoz, hogy Oroszország nagyhatalmi pozíciója erősödjön.” Még rosszabb a helyzet Ukrajnában:

“Megerősítette az ukrán nemzetet, melynek pedig még a létét is tagadta. Oroszország külföldi megítélése a mélyponton. A NATO közelebb került Oroszországhoz pedig Putyin épp távolítani akarta. Finnország és Svédország belép a NATO-ba. Az ukrajnai háború egy csődtömeg.”

Kiderült az is, hogy az orosz hadsereg egyáltalán nem olyan veszélyes mint sokan gondolták: “mi, a szakértők tudtuk, hogy az orosz hadseregnek mindössze 30-50 ezer jólképzett katonája van. A többiek kutyaütők. Még engem is meglepett, hogy a rosszul képzett fegyelmezetlen katonák, akiket korrupt tisztek vezettek, milyen gyenge teljesítményt nyújtottak a fronton.”

Vannak persze negatív meglepetések is: “az orosz gazdaság nem roppant össze a szankciók hatására. Az adatok persze titkosak, de hogyha figyeljük a török-orosz kereskedelmet, akkor sok mindenre következtetni tudunk. Ezért immár szkeptikus vagyok a szankciók hatásával kapcsolatban.”

Szun Ce mester, a nagy kínai bölcs azt írta, hogy az ellenfélnek menekülő utat kell engedni, ha azt akarjuk, hogy véget érjen a háború. Kostkin professzor ennek semmilyen jelét sem látja:

”az oroszok többszázezer katonát hívtak be, és ők harcolnak is a fronton. Megdönthetik Putyint puccsal, de ennek semmilyen jelét nem látjuk. Az ilyen típusú rendszerek túlélhetnek egy kudarcos háborút is, ha lehetetlenné tesznek mindenféle politikai alternatívát.”

Budanov tábornok, az ukrán titkosszolgálat parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a Krímet is vissza akarják foglalni.

Reális ez?

“Neki ezt kell mondania. Nem állhat oda a Washington Post vagy a Le Monde tudósítója elé azzal, hogy “gyakorlatilag zéró az esélye annak, hogy Ukrajna visszafoglalja a Krímet.”

Biden kijevi látogatása és Soros György kijelentései Oroszország felbomlasztásáról Putyint erősítik.

A Nyugat ellen védekezünk – ezt adta elő Putyin elnök évfordulós beszédében. Az oroszok a harmadik nagy honvédő háborúról beszélnek. Az elsőt Kutuzov tábornok nyerte meg Napóleon ellen, a másodikat Sztálin és Zsukov marsall Hitlerrel szemben. A harmadikban Putyin a főparancsnok, aki immár Geraszimov tábornokra, a vezérkar főnökére bízta az ukrajnai háború irányítását. Az oroszok amúgy gyenge harctéri morálját erősítik az olyan kijelentések, melyekkel Soros György lepte meg a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciát: az ukrajnai háború célja Putyin megbuktatása és Oroszország felbomlasztása. Biden elnök is beszélt arról, hogy a cél Putyin megbuktatása. Aztán ezt visszaszívta, de hétfőn ellátogatott Kijevbe, ahol teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt. Aki nem hajlandó szóba állni Putyinnal. Soros György valószínűleg a demokrata adminisztráció véleményét tolmácsolta amikor megjelölte az ukrajnai háború céljait.

Miért áll jobban mégis Oroszország a háborúban?

“Az orosz vezetést nem érdekli az emberek sorsa. Ha kell, akkor katonák százezreit küldi a húsdarálóba mint Sztálin. 27 millió halottja volt a Szovjetuniónak a második világháborúban. Javarészük kolhoz paraszt volt. Putyint éppúgy nem érdekli az emberek élete mint Sztálint.”

Putyinnak nincsenek erkölcsi aggályai és még nagyon sok lehetősége van: ”nem kell feltétlenül bevetnie az atombombát, mert anélkül is nagy gondokat okozhat például azzal, hogy megmérgezi az ivóvizet Kijevben vagy Londonban. Aztán mossa kezeit, és közli, hogy semmi köze sem volt hozzá. Putyin titkosszolgálata elvághatja a tengeralatti kábeleket, melyek az összeköttetést biztosítják Észak Amerika és Európa között. Felrobbanthatják a gáz és villany vezeték hálózatot a nyugati országokban. Mi azt mondjuk: ez őrület, ilyet csak nem csinál valaki a huszonegyedik században?! És mi van hogyha mégiscsak megteszi? Megvan hozzá minden lehetősége.”

Putyint nem puccsolhatják meg az oroszok?

“Szlobodan Milosevics négy háborút veszített el mielőtt megbukott volna. Nekem ez nagyon fájdalmas, mert Sztálinról írtam, de végül besokalltam, és abbahagytam. És most visszajött. Itt van újra ez a Sztálin dolog a valóságban valós időben. Úgy látszik a világnak ezen a részén nem tudnak ettől megszabadulni” – mondta a New Yorker tudósítójának Stephen Kotkin professzor, Oroszország egyik legjelesebb kutatója az Egyesült Államokban.

Biden látogatás Kijevben

Kenderessy Milán

-

2023-02-20

0

Meglepetésszerű látogatást tesz Ukrajna fővárosában az Egyesült Államok elnöke, akinek Volodimir Zelenszkij államfő ukrán és angol nyelven köszönte meg a támogatást.

“Egy év eltelt a háború kezdete óta, és Kijev ellenáll, Ukrajna ellenáll, a demokrácia ellenáll” – jelentette ki Joe Biden Kijevben, aki mindenkit emlékeztetett arra, hogy “én voltam az az elnök, aki figyelmeztetett mindenkit, hogy Putyin Ukrajna megtámadására készül.”

“Addig támogatjuk Ukrajna védelmét amíg az szükséges”

– jelentette ki az amerikai elnök még a Fehér Házban.

Az ellenzéki republikánusok mindinkább a kétségeiket hangsúlyozzák miután csökken az amerikai közvélemény elkötelezettsége is Ukrajna mellett – írja a Voice of America portál.

“Kedden érkezik Biden elnök Varsóba, ahol megvitatja a lengyel vezetőkkel a kollektív erőfeszítéseket Ukrajna támogatására és a NATO elrettentő kapacitásainak növelésére” – mondta el a sajtónak Washingtonban a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

John Kirby az elnök európai programját ismertetve közölte: Joe Biden találkozik a Bukaresti kilencek vezetőivel is. Ezek azok a NATO tagállamok, amelyek közvetlenül határosak az ukrajnai háború következtében kialakult veszélyzónával. Ide tartozik Magyarország is.

A bukaresti kilencek döntő többsége kiáll Ukrajna maximális támogatás mellett – Magyarország kivételével. A magyar miniszterelnök azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne.

Franciaország és Németország támogatja Ukrajna védelmét, de nem törekszik Putyin megbuktatására és Oroszország felbomlasztására – ahogy azt Soros György javasolta a müncheni biztonságpolitikai konferenciának elküldött videó üzenetében.

A német kétségeket Jürgen Habermas fogalmazta meg a Süddeutsche Zeitungban. A híres baloldali filozófus szerint az USA-nak el kellene döntenie: Ukrajnát akarja-e megvédeni vagy pedig Putyint megbuktatni? Ha Oroszország felbomlasztása a cél, akkor az erősítheti Putyin pozícióját. Jürgen Habermas szerint célszerű lenne, ha az USA rávenné valamiféle kompromisszumra Ukrajnát.

Mit akar az USA elérni?

“A nagy fegyverszállítások azt célozzák, hogy az ukrán hadsereg gyors harctéri sikereket érjen el anélkül, hogy a NATO-t közvetlenül belevonná a katonai konfliktusba”

– nyilatkozta a Voice of Americanak a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

John Beebe rámutatott arra, hogy az idő nem Ukrajnának dolgozik, mert Oroszország hatalmas méretei, gazdasága és hadiipara fölényben van. Ezért Putyin most az ukránok kifárasztására törekszik.

“Nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, mert mindenképp igyekszünk elkerülnie a harmadik világháború kockázatát”

– hangsúlyozza a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

“Nem valószínű, hogy Biden elnök ráveszi Zelenszkij ukrán államfőt egy korai kompromisszumra” – fejtegeti a German Marshall Fund East ügyvezető igazgatója. Michal Baranowski azt hangsúlyozza, hogy az ukránok nem hajlandók területet áldozni a békéért.

“Az USA tűzszünethez szeretne valószínűleg eljutni amikor mindkét fél mint megoldhatatlan problémát félreteszi a területi kérdéseket “

– hangsúlyozza John Beebe, a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

Közben Ukrajna katonai támogatása mind nagyobb gondot jelent a NATO-nak: Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég kijelentette, hogy Ukrajna gyorsabban használja fel a nyugati lőszert mint ahogy azt gyártani tudják a NATO tagállamokban, ahol emiatt hiány alakulhat ki.

Átfogó ukrajnai békejavaslatról szavaz az ENSZ közgyűlés a jövő héten. A békejavaslat egyik szerzője az Egyesült Államok. Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője a müncheni biztonságpolitikai konferencián arról beszélt, hogy ezen a héten Kína is előáll egy békejavaslattal, hogy mielőbb véget érjen az egy éve megkezdődött ukrajnai háború.

Kína digitális jüanja legyőzheti az amerikai dollárt

Polonius

-

2023-02-20

0

Kína digitális jüanja legyőzheti az amerikai dollárt

Különös a véleménye Janisz Varufakisz egykori görög pénzügyminiszternek, aki az Egyesült Államokban végezte közgazdasági tanulmányait. A baloldali ex görög pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt “sötét alkut” kötött az Egyesült Államokkal, hogy újra világhatalommá tegye Kínát.

Mi volt ez a sötét alku, melyet lehet, hogy a kínaiak most felmondanak?

A lényeg a magas amerikai kereskedelmi deficit, amely az elmúlt évben tovább növekedett, mert az amerikai-kínai kereskedelem minden rekordot megdöntött annak ellenére, hogy Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Joe Biden ezt tovább folytatta. A kínaiak eddig a profitjukat amerikai dollárra váltották át, gyakran úgy, hogy USA kincstár jegyeket vettek. De ez már a múlt. Megjelent a digitális jüan, amely Varoufakisz szerint reálisan kísérelheti meg a dollár vezető szerepének a megkérdőjelezését. A digitális jüan ugyanis új típusú felhő finanszírozást jelenthet amikor a kínaiak számára már nem olyan nagyon fontos az, hogy az USA megengedje a kereskedelmi deficitet, és nem igazán nagy a késztetés arra, hogy dollárra váltsák a jüan profitot.

Mi lesz a high tech-kel?

Hszi Csin-ping elnök bejelentette, hogy 2025-re Kína meg akarja előzni az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Biden elnök hatalmas programot jelentett be annak érdekében, hogy hazahozzák a chip gyártást az Egyesült Államokba, és egyidejűleg betiltották a legkorszerűbb chip technológiák eladását Kínának a nemzetbiztonságra hivatkozva.

Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője, aki egyébként vasárnap Orbán Viktor miniszterelnökkel vacsorázott, a müncheni biztonságpolitikai konferencián csak annyit mondott, hogy a mesterséges intelligencia új alkalmazásai globális kihívást jelentenek. Kínában már a 6G technológiával kísérletezik a Huawei.

Új kínai modell jöhet

Peking most a belső piacra koncentrálhat az export helyett miközben az egész világnak felkínálhatja alternatívaként a felhő alapú digitális jüan finanszírozást. Miután a magyar- kínai tárgyalások titkosak, ezért jóformán semmit sem tudunk a finanszírozás módjáról. Az viszont árulkodó, hogy Orbán Viktor többször is kijelentette: amennyiben nem kapunk pénzt az IMF-től és az Európai Uniótól, akkor adnak majd a kínaiak. Akiknek a tanácsadói már ott szorgoskodnak a Magyar Nemzeti Bankban. Olyannyira, hogy ez már felkeltette a CIA figyelmét is. Matolcsy Györgyöt nem látják szívesen az Egyesült Államokban, ahol őt tekintik a kínaiak bizalmi emberének Budapesten.

Hszi Csin-ping elnök G2 modellt javasolt az Egyesült Államoknak vagyis azt, hogy a két világhatalom együtt irányítsa a globális pénzügyeket. Ezt Washington elutasította, ehelyett a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nevezi Kínát. Blinken amerikai külügyminiszter elhalasztotta látogatását Pekingben a tragikomikus léggömb vita miatt. Janisz Varufakisz ex pénzügyminiszter szerint a kínaiak dönthetnek úgy, hogy fokozatosan megpróbálják átvenni a vezető szerepet a globális pénzügyekben. Peking van igazán döntési helyzetben, és nem Washington – állítja az ex pénzügyminiszter, aki szerint az USA sokkal többet veszíthet a két gazdaság szétválasztásával mint Kína.

Mit mondanak maguk a kínaiak? Sokkal óvatosabbak hiszen tudják, hogy a globális pénzügyeknek csak alig több mint 2%-a zajlik kínai jüanban, melyet nemcsak a dollár, de az euró is megelőz. A technológiai váltás ugyanakkor a kínaiak kezére játszhat hiszen a hatalmas 1,4 milliárdos piacon olyan óriási platformok jöhetnek létre, melyek az egész globális gazdaságot befolyásolhatnák.

Biden elnök Kijevben

FüHü

-

2023-02-20

0

Joe Biden amerikai elnök meglepetésszerű látogatást tett Kijevben február 20-án, hétfőn lengyelországi útja előtt, ahol várhatóan kedden megerősíti eltökéltségét Ukrajna támogatására és az Európa keleti szárnyán fekvő országok védelmére abban az esetben, ha orosz agresszióval kell szembenézniük.

Az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok „ameddig szükséges” Ukrajna mellett áll, és újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen. Az elnök 500 millió dolláros kiegészítő segélyt is bejelentett, ennek részleteiről a napokban adnak tájékoztatást. Ez a segély több katonai felszerelést is tartalmaz majd, beleértve a tüzérséget, a és lőszert.

Ez a látogatás „a támogatás rendkívül fontos jele ”

– mondta Volodimir Zelenszkij.

Ezt az utazást egy háborúban álló országba, amire amerikai elnöknél még nem vállalkozott, a Fehér Ház előző nap megtagadta, kétségtelenül biztonsági okokból. Hétfőn délelőtt az ukrán főváros egy részét elzárták a forgalomtól, és három amerikai megfigyelő repülőgép szelte át az eget a lengyel határnál, ami kivételes esemény jele.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az utolsó pillanatban lemondta hétfőre tervezett brüsszeli útját is. Amerikai elnök legutóbbi ukrajnai látogatása Richard Nixonhoz nyúlik vissza, 1972-ben.

SOROS GYÖRGY: Nyitott társadalom egy összeomlás nélküli világban

FüHü

-

2023-02-18

0

SOROS GYÖRGY: Nyitott társadalom egy összeomlás nélküli világban

Miközben a nyitott és zárt társadalmak a globális fölényért küzdenek, civilizációnkat az összeomlás fenyegeti a folyamatos klímaváltozás miatt.

Figyelmeztet az éghajlati fordulópontok túllépésére, és kiemeli Indiát, Törökországot és Brazíliát: Soros Györgyöt, a Nyílt Társadalom Alapítvány alapítóját. Az alábbiakban részletek a müncheni biztonsági konferencia kezdete előtt elmondott beszédéből.

A klímaváltozáshoz

Hadd kezdjem egy merész kijelentéssel: miközben a kormány két politikai formája küzd a világuralomért, civilizációnkat az összeomlás veszélye fenyegeti a klímaváltozás megállíthatatlan előretörése miatt. Ez egy nagyon leegyszerűsített kijelentés, de szerintem nagyjából tükrözi a dolgok jelenlegi állását. (…)

A grönlandi jégtakaró olvadása hét méterrel emelné meg a tengereket. Ez veszélyezteti civilizációnk fennmaradását.

Az üzenet egyértelmű: az emberi beavatkozás megzavarta a korábban stabil rendszert, ennek rendbetételéhez helyi és nemzetközi emberi találékonyságra lesz szükség. Jelenleg az éghajlatváltozás elleni küzdelemben gyakorlatilag minden erőfeszítés a mérséklésre és az alkalmazkodásra összpontosul. Szükségesek, de nem elégségesek. (…)

exponenciális növekedés

Veszélyesen közel járunk a 2015-ös Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 fokos határ túllépéséhez. Már elértük az 1,2 fokot, és ha a jelenlegi pályánkat folytatjuk, 2070-re a globális felmelegedés meghaladja a 2,5 fokot. Ez több fordulópont átlépését jelentené, például a sarkvidéki örökfagy olvadását. Ha ez megtörténik, az éghajlati rendszer stabilizálásához vagy javításához szükséges pénzmennyiség exponenciálisan megnő. (…)

„Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnk teljesen kisiklik.”

A felgyorsuló éghajlatváltozás nagy migrációs hullámokat is kivált, amelyekre a világ nincs felkészülve. Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnkat alaposan kibillenti az egyensúlyából az emelkedő hőmérséklet, ami gyakorlatilag lakhatatlanná teszi a világ nagy részét. Át kell igazítanunk pénzintézeteinket, különösen a Világbankot, hogy fókuszáltan reagáljanak az éghajlatváltozásra.

A geopolitikának

Két kormányzati modell verseng a globális dominanciaért. A nyitott és zárt társadalmakról beszélek. A nyitott társadalomban az állam feladata az egyén szabadságának védelme; zárt társadalomban az egyén feladata az állam érdekeinek kiszolgálása. A Nyílt Társadalom Alapítvány alapítójaként természetesen rajongok a nyitott társadalmakért, és erkölcsileg magasabb rendűnek tartom őket a zárt társadalmakhoz képest. Amikor az erkölcsi felsőbbrendűségről van szó, egy nehézségbe ütközünk: mindkét rendszer felsőbbrendűnek tartja magát. A nyitott társadalmakat tehát azzal kell megkülönböztetni, hogy valójában az egyén szabadságát védik. Ez minden bizonnyal arra késztetné a zárt társadalmakban élőket, hogy felüljenek és észrevegyék. (…)

Mindkét oldalra néző

Ez sok olyan országot hagy ki, amelyek mindent megtettek annak elkerülése érdekében, hogy visszavonhatatlanul elkötelezzék magukat egyik vagy másik oldal mellett. India az egyik ilyen érdekes eset. Az ország demokrácia, de vezetője, Narendra Modi nem demokrata.

Modi szoros kapcsolatot tart fenn nyitott és zárt társadalmakkal egyaránt. India a „Quad Group” tagja (amelybe Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán is beletartozik), de sok orosz olajat vásárol mély leárazásokkal, és ezzel sok pénzt keres.

Törökország Recep Tayyip Erdoğan alatt talán még érdekesebb. Erdoğan aktív kapcsolatokat ápolt az ukrajnai háború mindkét oldalával, és semleges közvetítővé vált a két fél között. Erdoğanban és Modiban sok a közös. Ám míg Modi egészen a közelmúltig szilárdan a nyeregben látszott, Erdoğan nem irányította jól Törökország gazdaságát – májusban esedékesek a választások. Minden erőfeszítése a választások megnyerésére irányul.

A belpolitikában még inkább autokratikussá vált.

Vlagyimir Putyinhoz fordult, aki Törökországot az orosz olaj központjává akarja alakítani, ami Erdoğannak adná a választási pénzt. Belföldön még inkább autokratikussá vált. Börtönbe akarja zárni leghatalmasabb ellenfelét, Isztambul polgármesterét, és meg akarja tiltani a kurd pártot a választásokon való részvételtől. Nem tudja azonban megtörni azt a hagyományt, amely lehetővé teszi, hogy a politikai pártok figyelemmel kísérjék a szavazatszámlálást. Ezért nehéz lesz ellenőrizni vagy meghamisítani az eredményeket.

A Törökországot a hónap elején sújtó 7,8-as erősségű földrengés tragédia. Sok érintett területen a sokk dühbe torkollott, mivel a kormány lassan reagált, és ellenőrizni akart minden segélyezési erőfeszítést. Ez nem a sors volt; inkább Törökország laza építési gyakorlata és Erdoğan építőipari növekedési modellje rontott a helyzeten. Ezektől a problémáktól a választások megtartása a legjobb módja. (…)

– Demokratikus újraélesztést várok Indiában.

Lehet, hogy naiv vagyok, de demokratikus újraélesztést várok Indiában. Sok más regionális hatalom is befolyásolhatja a történelem menetét. Brazília itt külön említést érdemel. Lula da Silva tavalyi év végi megválasztása döntő lépés volt. Január 8-án puccskísérlet történt, hasonlóan a 2021. január 6-ihoz az Egyesült Államokban. Lula aggodalmasan kezelte ezt, és megerősítette elnöki tekintélyét.

Brazília az élen

Brazília élen jár a nyitott és zárt társadalmak közötti konfliktusban; az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is az élen jár. Meg kell védenie az esőerdőket, elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot, és egyúttal újra ösztönöznie kell a gazdasági növekedést. Nagy nemzetközi támogatásra lesz szüksége, mert ha kudarcot vallana, nincs mód nulla kibocsátás elérésére.

„A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni.”

A jelenlegi helyzet némi hasonlóságot mutat a hidegháborúval, de a különbségek sokkal nagyobbak. Ukrajnában igazi háború van, és ez mindent megváltoztatott. (…)

December 22-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba repült, hogy megbeszélje a helyzetet Joe Biden elnökkel. Megállapodtak abban, hogy a háború befejezésének egyetlen módja a megnyerés. Biden azonban rámutatott Zelenszkijnek, hogy elkötelezettségének vannak határai. A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni, és fenn kell tartani Európa Ukrajna támogatását. (…)

függetlenséget érvényesíteni

Az egykori Szovjetunió országai alig várják, hogy az oroszok vereséget szenvedjenek Ukrajnában, miközben függetlenségük érvényesítésére törekszenek. Vagyis Ukrajna győzelme az orosz birodalom felbomlását eredményezné. Nem jelentene többé veszélyt Európára és a világra. Ez nagy változás lenne jó irányba. A nyitott társadalmak számára ez óriási ellazulást jelentene, a zárt társadalmaknak viszont óriási problémákat okozna.

Nézzük Kínát: Hszi Csin-ping egyértelmű vesztes lenne. Putyinnal való szoros kapcsolata nagyon megviselte. De Kína már forradalmi szakaszban lehet. Xi legtöbb problémája saját maga okozza. Mandátumának kezdetétől fogva rossz gazdaságpolitikát folytatott, és minden erőfeszítést megtett Teng Hsziao-ping reformista vívmányainak visszavonására. Xi „nulla Covid” politikája volt a legnagyobb baklövése. (…)

– A rendszerváltás vagy a forradalom minden oka.

Az a kaotikus mód, ahogyan Hszi Csin-ping feladta a „zéró Covidot”, megrendítette a kínai nép hitét az általa vezetett kommunista pártban. A jelenlegi helyzet minden rendszerváltás vagy forradalom követelményének megfelel. Ez azonban csak a kezdete egy átláthatatlan folyamatnak, amelynek hatása még sokáig érezhető lesz.

A közeljövőben Xi valószínűleg hatalmon maradhat, mert az elnyomás minden eszköze a kezében van. Nem hiszem azonban, hogy Xi élete végéig hivatalban marad. Hivatali ideje alatt Kína nem lesz az a meghatározó katonai és politikai erő, amelyre Hszi vágyik. Xi szerencséjére külföldről nincs személyes veszély, mert Bident nem érdekli a rendszerváltás Kínában. Inkább csak vissza akarja állítani a status quót Tajvanon. (…) Ám az Egyesült Államok határait átlépő kínai térfigyelő ballon felfedezése elrontotta a két ország viszonyát, és teljesen megmérgezi a kapcsolatokat. Időközben sok más repülő tárgyat is észleltek. (…)

Trump olyan akart lenni, mint Putyin.

Hogy teljes legyen a geopolitikai kép, vessünk egy pillantást a demokrácia működésére az Egyesült Államokban. Nyilván nem túl jól. Amikor Donald Trump 2016-ban elnök lett, valós veszélyt jelentett demokráciánkra.

Semmiképpen sem érzi elkötelezettnek a demokrácia iránt; a demokrácia csak show-színpadot kínál fellépéseihez. Elnökként jobban érdekelte a diktátorokkal való barátkozás, mint a demokratikus értékek védelme. Trump olyan akart lenni, mint Putyin, vagyont halmozott fel, miközben teljes ellenőrzést gyakorolt országa felett.

Egy harmadik fél?

2024-re az a reményem, hogy Trump és Ron DeSantis floridai kormányzó versenyezni fog a republikánus jelölésért. Trump azóta szánalmas figurává silányult, és folyamatosan a 2020-as vereségén panaszkodik. A nagy republikánus pénzemberek tömegesen cserbenhagyják. DeSantis okos, könyörtelen és ambiciózus. Valószínűleg ő lesz a republikánus jelölt.

Ez arra csábíthatja Trumpot, hogy harmadik fél jelöltjeként induljon. Az eredmény a demokraták elsöprő győzelme lenne, reformokra kényszerítve a Republikánus Pártot. De lehet, hogy itt egy kicsit elfogult vagyok.

(Soros György, 2023.02.16.)

Amerikai-kínai kereskedelmi rekord

Kenderessy Milán

-

2023-02-11

0

690,6 milliárd dollárt tett ki a két világhatalom közti áruforgalom tavaly. Miután Blinken amerikai külügyminiszter lemondta látogatását, Pekingben Yellen pénzügyminisztert várják.

A kínai export továbbra is messze meghaladja az amerikait: 536,8 milliárd dollár illetve 153,8 milliárd dollár. A deficit is rekord. Mindez annak ellenére történt, hogy Trump elnök kereskedelmi szankciókat vezetett be Kína ellen, és ezeket Biden tovább szigorította noha Yellen pénzügyminiszter a büntetővámok enyhítését javasolta, hogy elérje az infláció csökkentését az Egyesült Államokban.

“Kényes és kockázatos dolog a nagy szállítási láncok megváltoztatása. Különösen így van ez Kína esetében” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Nick Marro, az Economist Intelligence Unit vezető világkereskedelmi szakértője. Elmagyarázta, hogy miért nem sikeres Washingtonnak az a törekvése, hogy szétválassza /decoupling/ a két óriás gazdaságát:

“Az amerikai cégeket a nap végén elsősorban az érdekli, hogy megkapják a kért árut időre és a számukra előnyös áron. A költség hatékonyság itt döntő tényező.”

Az USA pénzügyminiszterét várják Pekingben

Ha nem jön Blinken külügyminiszter, akkor jöjjön Yellen pénzügyminiszter – hangsúlyozza a pekingi Global Times. Amely idézi Janet Yellen interjúját, melyet a Reuters hírügynökségnek adott: ”a jelenlegi körülmények között is látom értelmét annak, hogy Kínába látogassak.” Kis szépséghibája a nyilatkozatnak, hogy dátumot nem említett Janet Yellen.

Egyik elődje, Henry Paulson ex pénzügyminiszter a Foreign Affairs című tekintélyes folyóiratban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok többet veszíthet a szétválással mint Kína. USA Kína politikája nem működik – ezt a címet viseli Paulson írása, amely rámutat arra, hogy “eddig a két állam kapcsolata a versengésen és az együttműködésen alapult, de mostanában sokkal inkább a konfrontáció jellemzi azt. Az Egyesült Államok ezzel a politikával hátrányba hozza az amerikai cégeket harmadik államok piacain. Csökkenhet az USA részesedése a globális kereskedelemben, és az Egyesült Államok veszíthet a versenyképességéből a globális piacon.”

Biden elnök évértékelő beszédében Kínával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok célja “nem a konfrontáció hanem a verseny /competition/.

Biden Ukrajna területének egyötödét felajánlotta Moszkvának

Polonius

-

2023-02-03

0

Biden Ukrajna területének egyötödét felajánlotta Moszkvának

William Burns, a CIA igazgatója, aki korábban moszkvai nagykövet volt, nemrég Kijevbe utazott, ahol Biden elnök béketervéről egyeztetett az ukrán vezetőkkel.

A Biden féle béketervet Burns CIA igazgató vezette fel az Ukrán elnöknek. Zelenszkij határozottan elutasította a béketervet, amely a Krím és a Donbasz átadását jelentené Oroszországnak. Elutasította annak ellenére, hogy ezeken a területeken mindenütt orosz nemzetiségű a lakosság többsége, és legnagyobbrészt az orosz csapatok ellenőrzése alatt állnak.

Moszkvában Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy készek feltétel nélkül tárgyalni Ukrajnával. Közben viszont Putyin félmilliós sereget összpontosít egy új offenzívára. Minderről a svájci Neue Zürcher Zeitung számolt be német diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A CIA cáfolata szerint “egyes állítások teljesen hamisak”.

Jól időzített korrupciós botrány Kijevben

Sorra buknak le Zelenszkij emberei: kabinetfőnökének helyettese, legfőbb szponzora, a dollármilliárdos oligarcha és az egész hadügyminisztérium, amelynek élelmezési botrányában állítólag maga a miniszter is érintett.

Ha az USA valóban fegyverszünetet akar, akkor ebbe Zelenszkij elnöknek is bele kellene mennie hiszen egy napig sem tarthatná magát az Egyesült Államok támogatása nélkül. Saját közvéleménye előtt azonban Zelenszkijnek el kell játszania a rendíthetetlen hős szerepet. Ehhez járulhatnak hozzá az amerikai Abrams és a német Leopárd tankok. Nagy kérdés, hogy az eddig felajánlott összességében 120-130 tank – ebből 80 Leopárd – elegendő e ahhoz, hogy megváltozzanak a stratégiai erőviszonyok?

A második világháború legnagyobb tankcsatájában Kurszk mellett az akkor legkorszerűbb Tigris tankok nem tudták a győzelmet kicsikarni, mert az oroszok annyi gyengébb képességű T34-es tankot állítottak velük szembe, hogy a sok lúd disznót győzött.

Kínai provokáció a külügyminiszteri látogatás előtt

FüHü

-

2023-02-03

0

Kínai provokáció a külügyminiszteri látogatás előtt

Az Egyesült Államok egy kínai megfigyelő kémballon észlelt, amely az Egyesült Államok északnyugati része felett lebeg – közölte csütörtökön a Pentagon, s amelyről a New York Times számol be.

Egy nevét nem vállaló tisztviselő elmondta, hogy bár nem ez az első alkalom, hogy Kína kémlufit küldött az Egyesült Államokba, ez a jelek szerint hosszabb ideig marad az ország felett. Biden elnök egyelőre úgy döntött, hogy nem löveti le a kémballont, miután a Pentagon tisztviselői azt javasolták, hogy ezzel azt kockáztatnák, hogy törmelékek csapódjanak földre, rosszabbik esetben akár lakott területre is.

Úgy tűnik, hogy a felfedezés nyilvánosságra hozatala összefügghet Kína Blinken pekingi látogatásával – hat év óta először megy amerikai külügyminiszter Pekingbe –, melynek programjában szerepel egy megbeszélés is Hszi Csin-ping elnökkel. A kémballon hirtelen felbukkanása minden bizonnyal növeli az amúgy is fokozódó feszültséget a két hatalom között.

A Pentagon illetékesei elmondták, hogy az alaszkai Alemut szigetek fölött Kanada északnyugati részén haladt át, mielőtt megérkezett szerdán Montana fölé. A kanadai nemzetvédelmi minisztérium csütörtök késő délutáni rövid közleményében közölte, hogy a nagy magasságban lévő térfigyelő kémballon mozgását „aktívan nyomon követi”.

Úgy tűnik, hogy a felfedezés nyilvánosságra hozatalára vonatkozó döntés Kína figyelmét felkelti, hiszen Blinken a látogatás során várhatóan találkozik Hszi Csin-ping elnökkel is.

A kémballon hirtelen felbukkanása minden bizonnyal növeli az amúgy is fokozódó feszültséget a két hatalom között.

A Biden adminisztráció magas rangú tisztviselői több csatornán is sürgősen felhívták kínai kollégáikat, és jelezték a probléma súlyosságát – mondta a vezető védelmi tisztviselő a Pentagonban tartott eligazításon.

Csütörtökön a védelmi minisztérium közölte, hogy az amerikai hadsereg kiterjeszti jelenlétét a Fülöp-szigeteken, katonai elemzők szerint a kínai fegyveres erők korlátozására és az Egyesült Államok Tajvan védelmére való képességének megerősítésére irányuló erőfeszítés részeként.

A Biden-adminisztráció agresszív lépésekkel próbálja kordában tartani Kína technológiai képességét katonai ambícióinak előmozdítására. Az ukrajnai orosz invázió – és az amerikai tisztviselők szerint Kína megengedő álláspontja ezzel szemben – szintén feszültté tette a kapcsolatokat. De messze a legsúlyosabb probléma a két hatalom között Tajvan.

Blinken ugyanakkor kényesen ügyel arra, hogy nyitva tartsa a kommunikációs csatornákat Kínával, és elkerülje a kapcsolatok további megromlását.

A törvényhozók gyorsan felszólították a Biden-adminisztrációt, hogy határozottan lépjen fel minden fenyegetés ellen.

„Kína pimasz semmibevétele az Egyesült Államok szuverenitásával olyan destabilizáló lépés, amellyel foglalkozni kell, és Biden elnök nem hallgathat” – mondta Kevin McCarthy, a kaliforniai republikánus házelnök Twitter-bejegyzésében .

A kémballon egyszerűen egy „provokatív” lépés, mert azon a területen „nem sok minden van ott” – állítják a szakértők .

Címke: Biden

Franciaország, Németország és Nagy Britannia arra ösztönzi Ukrajnát, hogy keresse a megegyezés útját Oroszországgal, és ennek érdekében mondjon le területének egy részéről – írja a Wall Street Journal.

Van-e amerikai béketerv?

Világháborús kockázat

Mennyire reális az ukrán titkosszolgálati főnök kincstári optimizmusa?

”az oroszok többszázezer katonát hívtak be, és ők harcolnak is a fronton. Megdönthetik Putyint puccsal, de ennek semmilyen jelét nem látjuk. Az ilyen típusú rendszerek túlélhetnek egy kudarcos háborút is, ha lehetetlenné tesznek mindenféle politikai alternatívát.”

Reális ez?

Miért áll jobban mégis Oroszország a háborúban?

Putyint nem puccsolhatják meg az oroszok?

Meglepetésszerű látogatást tesz Ukrajna fővárosában az Egyesült Államok elnöke, akinek Volodimir Zelenszkij államfő ukrán és angol nyelven köszönte meg a támogatást.

Mit akar az USA elérni?

“Nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, mert mindenképp igyekszünk elkerülnie a harmadik világháború kockázatát”

Mi volt ez a sötét alku, melyet lehet, hogy a kínaiak most felmondanak?

Mi lesz a high tech-kel?

Új kínai modell jöhet

Miközben a nyitott és zárt társadalmak a globális fölényért küzdenek, civilizációnkat az összeomlás fenyegeti a folyamatos klímaváltozás miatt.

A klímaváltozáshoz

exponenciális növekedés

A geopolitikának

Mindkét oldalra néző

Brazília az élen

függetlenséget érvényesíteni

Trump olyan akart lenni, mint Putyin.

Egy harmadik fél?

690,6 milliárd dollárt tett ki a két világhatalom közti áruforgalom tavaly. Miután Blinken amerikai külügyminiszter lemondta látogatását, Pekingben Yellen pénzügyminisztert várják.

Az USA pénzügyminiszterét várják Pekingben

William Burns, a CIA igazgatója, aki korábban moszkvai nagykövet volt, nemrég Kijevbe utazott, ahol Biden elnök béketervéről egyeztetett az ukrán vezetőkkel.

Jól időzített korrupciós botrány Kijevben

Az Egyesült Államok egy kínai megfigyelő kémballon észlelt, amely az Egyesült Államok északnyugati része felett lebeg – közölte csütörtökön a Pentagon, s amelyről a New York Times számol be.

Blinken ugyanakkor kényesen ügyel arra, hogy nyitva tartsa a kommunikációs csatornákat Kínával, és elkerülje a kapcsolatok további megromlását.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA