Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

Európa Tanács: Magyarország nemigen küzd a korrupció ellen

Ajánlásokat fogalmaz meg a Greco /a korrupció ellenes államok szövetsége/ a korrupció elleni harcban, de Magyarország ezeket nem nagyon fogadja meg – ez derül ki a legfrissebb jelentésből.

18 ajánlást fogalmazott meg a szervezet, ezekből Magyarország mindössze ötöt teljesített. Így továbbra is annak a renitens ország csoportnak a tagja az Európa Tanácsban, amely ellen vizsgálat folyik. Az Európa Tanácsban benne vannak azok az egykori szocialista államok is, melyeket nem vettek fel az Európai Unióba: például Azerbajdzsán vagy Szerbia. Oroszország is tag, így nem csoda, hogy 16 tagállam ellen folyik korrupció ellenes vizsgálat. Az Európa Tanácsnak nincs döntési csak ajánlási joga.  Az Európa Tanácsnak 49 tagja van, de a Greco-nak 50, mert az USA is részese a korrupció ellenes nemzetközi küzdelemnek.

Fegyver az autokrata rendszerek ellen

A Biden adminisztráció a korrupció ellenes nemzetközi harcot fel akarja használni az autokrata rendszerek meggyengítésére. A minta megvan: Malajzia. Abdul Razak miniszterelnök több milliárd dolláros korrupciós ügyét New Yorkban kezdte el vizsgálni a korrupció ellenes ügyészség. Amíg Abdul Razak hatalmon volt addíg a hazai hatóságok nem találtak okot a vizsgálatra, de miután elveszítette a választást, megindult az igazságszolgáltatás gőzhengere. A hosszú perben 20 éves börtönre ítélték a korrupt kormányfőt.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, hatékony módszernek nevezte a korrupciós ügyek felderítését az autokrata rendszerek meggyengítésére illetve a megbuktatására.

A Greco vizsgálat eredményei alapot nyújthatnak arra, hogy egyes tagállamok korrupciós ügyeit alaposabban is szemügyre vegyék.

Romániában kipróbált módszer

Laura Codruta Kövesi ügyésznő az USA nagykövetség adataira támaszkodva indított sok korrupciós pert Romániában.

Ennek eredményeképp sok magasrangú román vezető bukott meg és került rács mögé.

Végül Bukarestben megbuktatták a korrupció ellen küzdő ügyésznőt, de Laura Codruta Kövesi az EU-ban folytatja. Ő irányítja az uniós korrupció ellenes ügyészséget, melybe a magyar kormány nem lépett be. Vajon miért nem?

Orbán és a 22-es választás

Külföldön is lehet korrupciós vizsgálatot indítani – erre jött rá az USA és nyomában az Európai Unió. Ezek a vizsgálatok akkoris hatékonyak lehetnek, ha a hazai hatóságok akadályozzák azokat. A nagy korrupciós ügyek ugyanis általában olyan pénzmozgást eredményeznek, melyeket külföldi bankszámlákon hajtanak végre.

A magyar miniszterelnök egyik nagy félelme az, hogy a nagy korrupciós ügyek közül valamelyikre még a 22-es választások előtt fény derül. Ez ugyanis megtépázhatja presztízsét, melyet a nem épp sikeres járvány és válságkezelés amúgyis meggyengített.

Zelenszkij: az oroszok Ukrajna megtámadására készülnek

Az ukrán elnök a frontvonalakat járja, ahol a CNN stábja követi. Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy az oroszok jelentős erőket vontak össze Ukrajna határán. Bármikor megkezdődhet a támadás.

Az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij felkérte Biden amerikai elnököt: garantálja Ukrajna szuverenitását. Egyben megismételte, hogy Ukrajna szeretne mielőbb a NATO tagja lenni.

A magyar vétó

Moszkva szemében vörös posztó Ukrajna NATO tagsága. Oroszország álláspontja szerint Washington megígérte Gorbacsovnak, hogy a NATO egykori szovjet köztársaságokat nem vesz fel a tagjai közé. Ehhez képest a balti államok a NATO tagjai lettek , és az amerikaiak igen aktívak mind Észtországban mind pedig Lettországban és Litvániában.

Ukrajna érzelmi és stratégiai okból is igen fontos Oroszországnak. Kijev az orosz városok anyja, ott alakult meg az orosz állam, amely a mongol invázióig ott is működött. Stratégiai szempontból Ukrajna NATO tagsága miatt át kellene írni Oroszország egész védelmi rendszerét. Annál is inkább, mert az USA nem ismeri el a Krím félsziget annektálását. Márpedig Szevasztopolban van a fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása.

Magyarország vétóval akadályozza Ukrajna NATO tagságát mondván : a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait Kárpátalján.

Ukrajna szerint a magyar kormány összejátszik Putyinnal, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Blinken, az USA külügyminisztere legutóbb Brüsszelben erősítette meg a NATO közgyűlésen: stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot és támogatják Ukrajnát. Ebben a helyzetben manőverezik a magyar diplomácia, amely sokkal jobb kaocsolatot ápol Moszkvával mint Kijevvel.

Moszkvai figyelmeztetés a NATO-nak Ukrajna ügyében

Ha az észak-atlanti szerződés tagállamai csapatok küldenek Ukrajnába, akkor ezzel növelik a feszültséget. Oroszország ebben az esetben megteszi a szükséges ellenlépéseket – közölte Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője az Interfax hírügynökséggel.

Biden elnök nagyonis érdeklődik aziránt, hogy Oroszország miért vont össze csapatokat Ukrajna határán. Erről nem beszélt az orosz elnök szóvivője, amikor fenyegetéssel felérő figyelmeztetést küldött a NATO-nak.

Hadgyakorlatot tartanak az orosz csapatok az ukrán határ közelében – mondta Peszkov. Az orosz sajtó megírta: több mint 15 ezer elit katona gyakorlatozik Ukrajna közelében, akik kipróbálják „a legkorszerűbb elektronikai hadviselést is”.

Az USA Ukrajna mögött áll

Erről beszélt Lloyd Austin hadügyminiszter ukrán kollégájával csütörtökön.

Pénteken Joe Biden is felvette a telefont, hogy megnyugtassa Zelenszkij ukrán elnököt: számíthatnak az Egyesült Államok és a NATO támogatására.

A német külügyminiszter, Heiko Maas ukrán kollégáját nyugtatta meg: az EU mögöttük áll.

Kedden Merkel kancellár és Macron elnök telefonon tárgyalt Putyinnal. A fő téma az orosz vakcina volt, de természetesen szóba került Ukrajna is. Mind Németország mind Franciaország aláírója a minszki egyezménynek, mely békét teremtett Kijev és Moszkva között.

A magyar kormány álláspontja kétértelmű

A magyar diplomácia évek óta blokkolja Ukrajna és a NATO közeledését arra hivatkozva, hogy az ukrán nyelvtörvény sérti a Kárpátalján élő magyar kisebbség érdekeit. Az ukrán nacionalisták összjátékot gyanítanak Putyin és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között. A magyar kormány kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal. A magyar külügyminiszter orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik egyik reklámarca lett.

Washingtonban teljes NATO szolidaritást várnak el az ügyben vagyis Ukrajna támogatását Oroszországgal szemben. Ebben a helyzetben a magyar diplomácia könnyen két szék között a pad alá kerülhet.

Biden elnök az USA stratégiai partnerének nevezte Ukrajnát amikor telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij államfővel. Ukrajna elnökének helyettes kabinetfőnöke a tárgyalások után elmondta a sajtónak, hogy a két államfő között szóba került az is, hogy közös hadgyakorlatokat rendezzenek Ukrajna területén a helyi és a NATO csapatok.

Dmitrij Peszkov szóvivő emlékeztetett rá: Oroszország számára elfogadhatlan Ukrajna esetleges NATO tagsága.

Lavrov, a veterán orosz külügyminiszter így foglalta össze a helyzetet: nem utasítjuk vissza a párbeszédet a NATO-val, de nem ülünk ölbetett kézzel és várjuk, hogy mi történik Ukrajnában.

Irán és az Egyesült Államok közvetett tárgyalásokba kezd

A jövő héten Bécsben minden fél között tárgyalások folynak arról, hogyan lehet mind az Egyesült Államokat, mind Iránt összhangba hozni a 2015-ös iráni nukleáris megállapodással. Irán és az Egyesült Államok között nem lesznek közvetlen tárgyalások.

Az, hogy miként lehet a két felet visszatéríteni az eredeti megállapodás feltételeihez, bonyolult politikai és technikai kérdés volt, mert mindkét fél ahhoz ragaszkodott, hogy az első lépést másik tegye meg. A kedden kezdődő bécsi közvetett tárgyalás az első komolynak nevezhető erőfeszítés Biden elnök hivatalba lépése óta annak érdekében, hogyan lehetne mégis kimozdítani a holtpontról a megbeszéléseket.

Biden vissza akar térni a megállapodáshoz. Ugyanakkor

kemény korlátokat szabott Irán nukleáris tevékenységének azért cserébe, hogy a Teheránnal szembeni amerikai és nemzetközi szankciókat  feloldják.

Irán és az Egyesült Államok között Bécsben folytatott közvetett tárgyalások, amelyekről a résztvevők pénteken megállapodtak, és közvetítők útján személyesen zajlanak majd, megpróbálnak megállapodni egy ütemtervben arról, hogyan lehet szinkronizálni a kötelezettségvállalásaikhoz való visszatérés lépéseit.

Miután Irán és a megállapodást aláíró többi ország, köztük Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Európai Unió, mint elnök, kidolgozzák az ütemtervet. Ezt követően Irán és az Egyesült Államok ideális esetben találkoznak, hogy véglegesítsék a részleteket.

Donald Trump elnök 2018 májusában kiléptette a korábban megkötött egyezményből az Egyesült Államokat – „az eddigi legrosszabb megállapodásnak nevezte” -, és visszaállította, majd megerősítette  az Irán elleni szigorú gazdasági szankciókat, megpróbálva ezzel újratárgyalásra kényszeríteni. Irán részben úgy reagált, hogy jelentős mértékben dúsított uránt a korábban kötött megállapodás határain túl, és a korábbianál fejlettebb centrifugákat épített.

Biden tárgyalói azt mondták, hogy ha a nukleáris megállapodást kölcsönösen betartják, amelyet közös átfogó cselekvési tervnek neveznek, Washington további tárgyalásokat akar folytatni Iránnal. További tárgyalási témák közé tartozik az egyezmény időkorlátjainak meghosszabbítása, valamint Irán rakétaprogramjainak és a Közel-Keleten folytatott katonai támogatásának  korlátozása olyan csoportok számára, mint a Hezbollah, a Hamász és a Síita milíciák, nem beszélve a szíriai vezető, Bashar al-Assad részére.

Mindkét fél megpróbálta az európai tárgyalókon keresztül megtalálni az utat a megállapodáshoz anélkül, hogy otthon politikai problémákat okozna.

Iránban kulcsfontosságú júniusi elnökválasztás van, és a kormány egyértelműen haladást akar mutatni a büntető szankciók feloldása terén. Biden valószínűleg arra törekszik, hogy a szenátusban a republikánusoknak, akik közül a legtöbben ellenezték az egyezményt, ne mondhassák, hogy engedett az iráni követeléseknek.

Az idő Washington számára is fontos tényező: Iránról most úgy gondolják, hogy csak néhány hónap választja el attól, hogy elegendő erősen dúsított urán álljon rendelkezésre legalább egy atomfegyver létrehozásához.

Magyarország éppúgy autokrácia mint Erdogan Törökországa

Washingtonban a szenátus demokrata párti többségének vezetője, Mark Schumer szenátor nem tett mást mint megismételte Joe Biden korábbi kijelentését, amely autokráciának nevezte a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon éppúgy mint Erdogan elnyomó rendjét Törökországban.

A Biden adminisztráció fontosnak tartja, hogy a szövetséges országokban a hatalom betartsa az emberi jogokat és a demokratikus játékszabályokat. Az Erdogan rendszer az elmúlt években durván megszegte ezeket, és emiatt bőséges bírálat érte mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Hogy látják most Washingtonban a nemzeti együttműködés rendszerét?

A NATO külügyminiszterek brüsszeli értekezletén Blinken amerikai külügyminiszter bírálta az emberi jogok megsértését. Leült tárgyalni a visegrádi négyek külügyminisztereivel. Utána Szijjártó Péter elégedetten nyilatkozott a két állam kapcsolatáról. A Magyar Hang ezután megkérdezte a washingtoni külügyet.

A válasz: „az USA kész az együttműködésre a közös érdekek mentén. A párbeszéd során felvetjük aggályainkat is: a demokratikus intézményrendszerrel, az emberi jogokkal és Magyarország nemzetközi elkötelezettségével kapcsolatban.”

Érdemes megemlíteni, hogy Bob Menendez szenátor, a külügyi bizottság elnöke is az autokrata rendszerek közé sorolta Magyarországot.

Ami pedig a külkapcsolatokat illeti: kicsaphatja a biztosítékot Washingtonban a kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten. Ennek kapcsán a pekingi vezetés véleményét tükröző Global Times azt írta: közös hadgyakorlatok is elképzelhetőek a jövőben!

Biden stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, és ezt megismételte Blinken külügyminiszter Brüsszelben is.

A NATO tag Magyarország katonai együttműködése Kínával aligha vált ki felhőtlen örömöt Washingtonban.

Amerikai-német szövetség Oroszország és Kína ellen?

Maas német külügyminiszter jelezte, hogy Németország elfogadja Biden elnök javaslatát: kész arra, hogy együtt lépjenek fel Kínával és Oroszországgal szemben. A washingtoni Brookings intézet konferenciáján fejtette ki nézeteit (virtuálisan) a német külügyminiszter, akinek álláspontja szakítás Merkel kancellár eddigi vonalával.

A politikai pályájának végéhez közeledő kancellár asszony minden évben ellátogatott Kínába, és igen szívélyes viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Elsősorban a gazdasági érdekeket követve hiszen a dinamikus fejlődő Kína olyan piacot jelentett a német exportnak, melyet egyetlen más állam sem tudott megközelíteni sem.

2020-ban már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere megelőzve az Egyesült Államokat, mely évtizedeken át állt az első helyen.

Joe Biden elnök a nemrég megtartott müncheni biztonságpolitikai konferencián hirdette meg koncepcióját a transzatlanti egységes fellépésről Kína és Oroszország ellen. Akkor ezt mind Merkel kancellár mind Macron francia elnök fenntartásokkal fogadta mondván: az Európai Uniónak érdeke a jó kapcsolat mind Moszkvával mind pedig Pekinggel.

Orbán pácban

A vakcina diplomáciából a rendszerek versengése lett – mondta a német külügyminiszter. Maas arra célzott, hogy Kína ahonnan a járvány kiindult, nyíltan büszkélkedik azzal, hogy mennyivel hatékonyabban kezelte a vírus válságot mint a Nyugat. A magyar miniszterelnök pedig kínai vakcinával olttatta be magát nem pedig BioNtech- Pfizerrel (német- amerikaival).

A magyar miniszterelnök kiváló kapcsolatai Moszkvával és Pekinggel eddig csak Washingtonban okoztak problémát, Berlinben nem! Ha Maas véleménye valóban irányváltást jelent, akkor a magyar miniszterelnöknek is el kell gondolkodnia, hogy fenntarthat-e oly szoros kapcsolatot Oroszországgal és Kínával mint korábban?

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Európában mások is érdekeltek abban, hogy megmaradjanak a jó kapcsolatok Moszkvával és Pekinggel: az olasz kormány jelezte, hogy szerződést kötött Oroszországgal a Szputnyik vakcina gyártásáról Itáliában!

Magyarországnak szép jövője lehet, Orbán Viktornak kevésbé!

Ezt üzente a magyar miniszterelnöknek a londoni Financial Times. A befolyásos lap publicistája arra mutat rá, hogy Orbán Viktor különutas politikája egyre inkább zavarja a nyugati világ vezetőit mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A magyar kormány jó kapcsolatot tart fenn olyan államokkal mint Oroszország, Kína vagy Törökország. Trump elnök idején ezt tolerálták Washingtonban és elnézték Berlinben vagy Párizsban.

A Fidesz távozása az Európai Néppárt frakciójából azt mutatja, hogy ennek a toleranciának immár vége.

Joe Biden külpolitikája alapjaiban különbözik a Trump korszaktól és ehhez fokozatosan alkalmazkodnak Berlinben és Párizsban is.

Németországban az őszi választások után nagy valószínűséggel a CDU és a CSU a zöldekkel köt kormánykoalíciót. Ezért is közölte Marcus Söder bajor miniszterelnök, a CSU vezetője, hogy a Fidesznek mielőbb távoznia kell az Európai Néppártból is. A zöldek ugyanis Orbán Viktor legfőbb bírálói közé tartoznak Németországban és az Európai parlamentben.

A pekingi kapcsolat

Különösen zavarja Washingtont, hogy a Huawei kapta az 5G rendszer bevezetési jogát Magyarországon. Ezenkívül Kínán kivül itt van a legnagyobb bázisa a Huaweinak, melynek gazdasági igazgatóját az USA kérésére Kanadában letartóztatták. A gazdasági igazgató a Huawei alapító elnökének lánya vagyis a cég nagyon benne van az amerikaiak célkeresztjében. Ezt már Pompeo külügyminiszter is hangsúlyozta amikor Budapesten a Huawei ellen érvelt. Akkor Orbán Viktor ezt elutasította. Ez már akkor is rosszpont volt Washington szemében. A Financial Times szerint Orbán Viktor immár nem játszhat kettős szerepet: NATO és EU tagként nem tarthat fenn kiváló kapcsolatot Pekinggel és Moszkvával. Ez Orbánnak rossz hír, de Magyarországnak nem – írja a Financial Times, amely nem siet állítását indokolni.

Kína ugyanis 2028-ban vagy korábban megelőzheti az USA-t a gazdasági versenyben. Jelenleg az egyetlen olyan nagyhatalom, amely sikeresen abszolválta a vírusválságot bár az épp Kínából indult ki.

Sem Európa sem az USA nincs túl a válságon és nemigen képes alternatívát kínálni a dinamikusan bővülő kínai piaccal szemben.

Mindez nemcsak Orbán Viktor, de Angela Merkel vagy Emmanuel Macron számára is világos. Mind a német mind a francia vezető ezt el is mondta Biden elnöknek a müncheni biztonságpolitikai konferencián, melyet ezúttal virtuálisan rendeztek meg.

Biden és Tusk állhat Orbán eltávolítása mögött

A magyar miniszterelnök a legutolsó pillanatig élvezte a németek és személyesen Angela Merkel kancellár támogatását az Európai Néppártban. Ez az ami megszűnt, és tarthatatlanná vált Orbán Viktor helyzete az Európai Néppártban, ahol minden uniós csúcs előtt egyeztethetett Angela Merkel kancellárral. Miért hátráltak ki mögüle a németek és személyesen Angela Merkel kancellár?

Biden figyelmeztetése

A müncheni biztonságpolitikai konferencián, mely az amerikai elnök európai bemutatkozása volt, Biden név nélkül ugyan, de bírálta Németország kancellárját és más európai vezetőket, mert megtűrnek az Európai Unióban olyan anomáliákat mint a – szintén konkrétan meg nem nevezett – nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon. A virtuális csúcs idején személyes párbeszéd is folyt, és ezen Biden állítólag arra hívta fel Merkel kancellár figyelmét, hogy Orbán Viktor politikája veszélyes vírus lehet, amely az egész Európai Unió működőképességét teheti kockára a vírus válság idején.

Az USA nemcsak a CEU részleges eltávolítását és a sajtószabadság korlátozását sérelmezi Magyarországon hanem azt is, hogy közben Orbán Viktor kiváló kapcsolatot ápol Oroszországgal és Kínával, melyeket Biden hazája legfőbb ellenfeleinek tekint.

Tusk kontra Orbán

A német sajtó Bidennek tulajdonítja Angela Merkel irányváltását, de a lengyel Donald Tusk jelentős szerepére is rámutat. A Polgári Platform vezetője állítólag azt közölte a németekkel az Európai Néppártban, hogy amennyiben nem hagyják jóvá a módosítást, amely lehetővé teszi Orbán eltávolítását, akkor ők lépnek ki! Mindez elgondolkodtatta Manfred Webert, akinek személyes elszámolnivalója is volt Orbán Viktorral, aki megakadályozta, hogy ő legyen a Spitzenkandidat vagyis az Európai Néppárt jelöltje a brüsszeli bizottság élére. Ezért több német lap is elégedett mosolyt vélt felfedezni Manfred Weber arcán miután Orbán Viktor tudatta: nem várja meg míg kiteszik, hanem „önként” távozik a frakcióból…

Orbán és a kínaiak

A magyar miniszterelnök a kínaiak vakcinájával olttatta be magát – írja a Washington Post, amely utal rá, hogy Magyarország és Kína kapcsolatai kiválóak noha az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Pekinget, Magyarország pedig a NATO tagja.

A magyar kormány – egyedül az EU tagállamok közül – nagymennyiségű vakcinát hoz be Kínából és Oroszországból noha Brüsszel egyiket sem engedélyezte.

Kína az EU legfontosabb kereskedelmi partnere

Peking épp az USA-t megelőzve vált az EU első számú kapcsolatává. Erre utalt legutóbb Merkel kancellár is amikor Biden amerikai elnök burkoltan bírálta az EU-t, mert túlságosan is jó kapcsolatokat ápol Pekinggel. A müncheni biztonságpolitikai konferencián, melyet ezúttal virtuálisan rendeztek meg, egyertelműen kiderült: Európa nem kíván egységfrontot alakítani Kínával szemben az USA-val és Japánnal együtt. Pedig a Biden diplomáciának ez az egyik fő célja. Csakhogy ehhez az USA-nak nincsen meg sem a gazdasági ereje sem pedig az a lehetősége, hogy vonzó alternatívát nyújtson a hatalmas és dinamikusan bővülő kínai piaccal szemben – erre mutatott rá Merkel kancellár éppúgy mint Macron francia elnök.

Amikor Pompeo akkori amerikai külügyminiszter Budapesten felszólította a magyar kormányt, hogy ne a Huawei 5G rendszerét vezesse be, akkor a magyar miniszterelnök mosolyogva válaszolta: Németországhoz és Franciaországhoz hasonlóan szuverén módon döntünk ebben a kérdésben!

Kínai vakcina hatvan fölött?

Meghaladja az 5,5 milliárd dollárt Kína magyarországi befektetéseinek értéke – hangsúlyozta Csi Tajü nagykövet, aki egy angol nyelvű pekingi televíziónak nyilatkozott. A Sinopharma vakcina, amellyel a magyar miniszterelnököt is beoltották folyamatosan érkezik Magyarországra – mondta a nagykövet. Márciusban és áprilisban több mint egymillió várható míg májusban 3,5 millió vakcina érkezik .

Hogy tudnak ilyen sokat exportálni? Úgy, hogy Kínában nincsen országos oltási kampány. Csakis a kijelölt fontos társadalmi csoportok kapnak oltást. A hatvan fölöttieket egyáltalán nem oltják. Számukra Pfizer vakcinát vettek. A kínai vezetés döntő többsége hatvan évesnél idősebb …

Szijjártó megszavazza, de kettős mércét kiált!

Brüsszel kettős mércét használ – jelentette ki a magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy az Európai Unió szankciókkal sújtja Oroszországot a Navalnij ügy miatt.

Az orosz ellenzék vezérét először megkísérelte megmérgezni Putyin titkosszolgálata. Miután ez nem sikerült, Alekszej Navalnij felépült Németországban és hazatért, börtönbe csukták.

Ezért az Európai Parlement szankciókat szavazott meg, és ehhez csatlakoztak az uniós külügyminiszterek is.

Elítélte Oroszországot a Navalnij ügyben Biden amerikai elnök is, aki arra kérte Putyint, hogy engedje szabadon ellenfelét. Oroszországban hamarosan választások lesznek, és Putyin elnök népszerűsége a mélypontra süllyedt. Egyrészt azért, mert a lakosság többségének életszínvonala csökken vagy stagnál miközben a hatalom emberei tovább gazdagodnak másrészt pedig azért, mert Navalnij emberei bemutattak egy videót Putyin palotájáról. Ezt több mint 120 millió ember látta már eddig, és ez nem tett jót az elnök népszerűségének.

Az amerikai kapcsolat

Szijjártó Péter külügyminiszter nem vett részt az uniós külügyminiszterek és Tony Blinken találkozóján. Az amerikai diplomácia vezetőjét az uniós külügyminiszterek hívták meg miután Biden elnök nyomatékosan hangsúlyozta: helyre akarja állítani az USA és Európa szövetségesi viszonyát.

Trump elnöknek sikerült a viszonyt alaposan elmérgesíteni miközben javította kapcsolatait a magyar kormányzattal. Orbán Viktor miniszterelnök – az uniós vezetők döntő többségével ellentétben – nyíltan támogatta Trump elnököt. Egyáltalán nem sietett elítélni amikor Trump hívei megrohamozták a Capitoliumot a vesztett választások után. Erre célzott Szijjártó külügyminiszter amikor Brüsszel kettős mércéjét emlegette. Az Európai Unió ugyanis elítélte a Capitolium ostromát, melyet fenyegetésnek nevezett a demokráciával szemben.

Szijjártó külügyminiszter a budapesti parlament ülésére hivatkozva nem találkozott Antony Blinkennel,

és a magyar kormány joggal tarthat a Biden adminisztrációtól és személyesen az új amerikai külügyminisztertől is. Szijjártó bűnözőnek nevezte Biden csaláját, Antony Blinken édesanyja és nevelőanyja is magyar holokauszt túlélő.  Sőt, édesapja az USA nagykövete volt Magyarországon a kilencvenes években. Szívügyének tekintette a CEU támogatását. Az archívum működésére pénzt is adott a Blinken család. A CEU-val szemben Orbán Viktor aktívan fellépett, és elérte, hogy Soros György közép-európai egyetemének egy része átköltözzön Bécsbe.

Valljuk be, kiindulási alapnak nem túl bíztató ómen ezért nem is csodálhatjuk, hogy elkerülte a személyes találkozást Blinkennel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK