Biden Archives Page 18 of 22 › Független Hírügynökség

Orbán kontra német külügyminiszter

Kenderessy Milán

-

2021-06-09

“Meg kell fékeznünk az európai baloldal diplomáciai ámokfutását” – írta Orbán Szamizdat 9 című bejegyzésében válaszul Heiko Maas német külügyminiszternek.

A szociáldemokrata politikus név nélkül bírálta a magyar diplomáciát, mert az ismét megakadályozott egy közös uniós kiállást Kínával szemben. Orbán Viktor szerint az ilyen uniós bírálatok nem vezetnek sehova, és nevetség tárgyává teszik az Európai Unió diplomáciáját.

Heiko Maas német külügyminiszter azt javasolta, hogy szüntessék meg az egyhangúság követelményét az Európai Unióban vagyis a magyar diplomáciának ne legyen módja a vétózásra.

Hidegháború?

Magyarországnak és egész Közép Kelet Európának nem érdeke egy új hidegháború – fejtegette Orbán Viktor, aki ily módon a visegrádi négyek nevében is nyilatkozott.

Itt két koncepció ütközik egymással, de nem az európai jobb és baloldalé hanem Biden amerikai elnöké és Trump megmaradt európai híveié.

Trump ugyan elnökválasztási kampányában hevesen bírálta Kínát és Oroszországot, de gyakran és szívesen tárgyalt Putyin elnökkel illetve Kína első emberével, Hszi Csinpinggel. Trump ugyanakkor bírálta az Európai Uniót és lelkesen támogatta Nagy Britannia kilépését. Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktor miniszterelnököt, aki gyakran hozzá hasonló húrokat pengetett az Európai Unióval szemben.

Mit akar Biden?

Az új amerikai elnök diplomáciája markánsan eltér elődjétől, és visszatérést jelent a korábbi vezető szerephez a nyugati világban. Eszerint az USA-nak és szövetségeseinek össze kell fogniuk Oroszországgal és Kínával szemben. Ezt nevezi új hidegháborúnak Orbán Viktor miniszterelnök. Valójában azonban ő is sejti, hogy nem erről van szó.

Biden is tárgyalni akar az orosz és a kínai vezetőkkel, de másképp mint Trump. Putyin elnökkel találkozik is Biden mostani európai útján, hogy megvitassák a két állam kapcsolatait. Csakhogy ebben már egyáltalán nincs szó partneri viszonyról! Washington szerint Moszkvának végképp tudomásul kell vennie: nem világhatalom! Csakis regionális jelentősége van, de nem egyenlő partner az Egyesült Államok számára. Ugyanezt akarja elfogadtatni Biden elnök Kínával is, de itt sokkal nehezebb a dolga. Oroszország ugyanis agyaglábú óriás, amelynek jelentős katonai erejét nem támasztja alá versenyképes gazdasági rendszer. Kína viszont épp arra törekszik, hogy az USA-val egyenlő gazdasági erővé váljon a világban, és erre minden lehetősége meg is van.

Mire gondolhat Orbán?

Az USA latin-amerikai jövőt szán régiónknak, amely így hosszú távon is marginális maradna a világban. Ezzel szemben mind Kína mind pedig Oroszország érdekelt abban, hogy ebben a köztes régióban befolyást szerezzen – minimális erőfeszítéssel és maximális haszonnal.

Oroszország és Kína érdekeinek képviselete a NATO-ban és az Európai Unióban hasznot hozhat, ha Magyarországnak nem is, de Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerének.

Biden európai útja során kiderülhet, hogy az USA és szövetségesei – Németország vagy Franciaország – mennyire tolerálják ezt a különutas magyar diplomáciát. Orbán kockáztat, és előre menekül, mert úgy véli Washingtonból és Brüsszelből immár semmi jóra sem számíthat.

Miért fogadta Boris Johnson Orbánt?

Kenderessy Milán

-

2021-05-30

0

Boris Johnson olyan európai vezetővel akart találkozni, aki egyetért vele. Ez volt az egyik érve a Downing Street 10-nek. A másik az, hogy Orbán Viktor már régen kérte a találkozót. Mert neki is fontos, hogy olyan európai vezetővel találkozzon, akivel többé kevésbé egyetérthet.

Trump európai árnya

Mind Boris Johnson, mind Orbán Viktor lelkes híve volt a választásokon elbukott amerikai elnöknek. Trump bukása után azonban ellentétes utat választottak. Boris Johnson kirúgta főtanácsadóját, aki az amerikai elnök vonalának követését javasolta. Válaszul Dominic Cummings épp a napokban adott nagy interjút a londoni lapokban, melyben alkalmatlannak nevezte Boris Johnsont a kormányfői posztra.

A brit miniszterelnök ettől függetlenül júniusban vígan tárgyal majd Biden elnökkel, aki szinte teljes mértékben elveti Trump politikáját.

Orbán Viktor egyelőre kitart a trumpi úton. Emiatt Boris Johnson is figyelmeztette őt „a demokratikus normák betartására” és arra, hogy „a jogállami követelmények milyen fontosak”. Finom célzás ez arra, hogy bár Nagy Britannia kilépett az Európai Unióból, de nem kíván olyan partnert Európában, amelyik nem ortodox módon értelmezi a nemzetközi jogot.

Különösen így van ez Oroszország és Kína esetében. Boris Johnson miniszterelnök maximálisan támogatja Biden kemény vonalát Pekinggel és Moszkvával szemben. Figyelmeztette a magyar kormányfőt, hogy kockázatot vállal azzal, hogy a NATO tagok közül egyedül jó kapcsolatot tart fenn Oroszországgal és Kínával akkor amikor az USA mindkettőt stratégiai ellenfélnek tekinti.

Mit ér a szuverenitás?

Nagy Britannia kilépést az unióból Orbán Viktor és csapata megértéssel fogadta – egyedül az EU tagállamai közül. Csakhogy mit ért el Nagy Britannia? A kivételezett kapcsolatból, melyet Trump ígért, nem lett semmi. Épp ellenkezőleg: Kína vált Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnerévé a Brexit után.

A brit pénzügyminiszter szinte naponta ismételgeti: az ország az elmúlt két évszázad legnagyobb gazdasági krízisével áll szemben! Évekig tarthat amíg a brit lakosság visszanyeri a 2019-es év életszínvonalát.

Ez tanulságos példa lehet Orbán Viktornak arra, hogy a szuverenitás milyen haszonnal kecsegtet a globális gazdaság nyers érdek viszonyai között. Nagy Britannia kicseppent az EU-ból, és magára maradva nem igazán érdekel senkit sem.

Biden elnök tanácsadói olyan világot képzelnek el, melyet hat hatalmi központ irányít : USA, EU, Kína, India, Oroszország és Japán. Nagy Britannia nincsen sehol…

Orbán és a Merkel korszak vége

Polonius

-

2021-05-28

0

Németország kancellárja sok mindent elnéz olyan autokrata vezetőknek mint például Orbán Viktor – írja a londoni Financial Times abból az alkalomból, hogy pénteken Nagy Britanniába látogat a magyar miniszterelnök.

A brit pénzügyi lap szerint Angelq Merkel mindenekelőtt a német autóipar miatt cselekedett így.

Magyarország ily módon összeszerelő üzemmé vált a nagy német autógyárak számára, amelyek jelentős állami támogatást kaptak Orbán Viktortól.

Ezenkívül kihasználták azt, hogy Magyarországon a munkabérek lényegesen alacsonyabbak, és a környezetvédelmi előírásokat sem veszik olyan komolyan mint Németországban.

Merkel távozóban

Németországban szeptemberben választásokat tartanak, és ennek eredményeképp kiderülhet, hogy kiveszi át a stafétabotot Merkel kancellártól.

Esély van a folyamatosságra is: Merkel politikáját Armin Laschet vinné tovább. Orbán Viktor is megkönnyebbülhetne hiszen a folyamatosság azt jelentené, hogy az EU legfontosabb állama a jövőben is szépen csendben támogatná a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet mind többen bírálnak Brüsszelben és Washingtonban.

Legutóbb amikor Ursula von der Leyen asszony Orbán Viktorral tárgyalt az uniós pénzekről, akkor a brüsszeli bizottság kőkemény javaslatot nyomott az elnökének kezébe. Eszerint az Európai Unió mindenképp azt szeretné, ha Magyarország is csatlakozna az európai ügyészséghez vagyis a pénzek elköltése Magyarországon is ellenőrizhető lenne.

Merkel kancellár tanácsára Ursula von der Leyen asszony nem olvasta fel az eredeti javaslatot hanem azt mérsékelt formában adta elő.

Például elvetette az egyetem privatizálási programot, amelynek uniós támogatását azután Orbán Viktor fel is adta.

Mi tesz Orbán, ha zöld kancellár lesz Berlinben?

Ez Orbán Viktor rémálma hiszen Washingtonban elveszítette Trumpot, Németországban pedig Merkel után Anneliese Baerbock következne, aki a zöldek kancellár jelöltje. Az Európai parlamentben a zöldek Orbán Viktor rendszerének legelszántabb bírálói közé tartoztak, ezért Berlinben már korántsem számíthatna olyan támogatásra mint Merkel kancellár idején. Ezenkívül a zöldek Németországban komolyan gondolják a környezetszennyezés elleni harcot, ez pedig nem sok jót ígér a hagyományos autóiparnak. Míg a nagy német autógyárak lelkes támogatói Merkel kancellárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek addíg ez a zöldek kancellár jelöltje esetében enyhén szólva kérdéses.

Biden emberei Washingtonban nem is nagyon titkolják, hogy szálka a szemükben a magyar miniszterelnök.

Ha Berlin is csatlakozik a bírálók kórusához, akkor Orbán Viktor a sarokba szorulhat.

A magyar miniszterelnök ezért is építgeti szorgosan a visegrádi szövetséget, és reménykedik abban, hogy Olaszország következő miniszterelnökét Matteo Salvininek hívják majd.

Orbán búcsú az orosz befolyástól?

Kenderessy Milán

-

2021-05-01

0

Csehország és Bulgária szembefordulása Oroszországgal nem vihar egy pohár vízben hanem azt mutatja, hogy meggyengült Moszkva befolyása az egykori szocialista országokban – írja a londoni Financial Times.

A befolyásos brit lap szerint a diplomaták kölcsönös kiutasítása egy 13 éves folyamat végpontja. 2008-ban Grúziában Moszkva katonai erővel fellépett a kis szomszédos állam ellen, és elszakított tőle két autonóm területet. Ez folytatódott 2014-ben a Krím félsziget esetében amikor az oroszok – egy népszavazásra hivatkozva – elcsatolták a stratégiai fontosságú félszigetet Ukrajnától. A kisebb országokban megnőtt a félelem attól, hogy Moszkva szisztematikusan próbálja meg visszaszerezni egykori birodalmának egyes darabjait.

Magyarország a kivétel

Orbán Viktor egykor Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferenc baloldali miniszterelnököt, mert az jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával. Mára megfordultak a szerepek: Orbán Viktor tart fenn kiváló kapcsolatokat Putyinnal. Importál onnan atomerőművet és vakcinát a koronavírus ellen.

Szijjártó Péter külügyminiszter ünnepélyesen orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik V egyik reklám arca lett.

Csakhogy Oroszország továbbra is agyaglábakon áll: katonai óriás, de a gazdaság versenyképtelen.

Orbán ezt realizálta, és Moszkva helyett inkább Pekinget állitja a keleti nyitás középpontjába.

Mit akar Amerika?

Az USA diplomáciája a felszínen határozottan támadja azt az Oroszország és Kínát, mellyel még nem is oly rég nagyon is jóban volt. A valóságban azonban Washington tisztában van azzal, hogy az amerikai Leadershipnek leáldozott. Az USA-nak ehhez immár nincsen meg sem a gazdasági sem a katonai ereje.

Ezért az amerikai diplomácia csendben olyan új világrendet készít elő, melyet hat nagyhatalmi központ „egyeztetett koncertje” jellemezne. A hat központ: USA, Európai Unió, Kína, Oroszország, India és Japán.

Ez Biden tanácsadóinak terve, amelyet megpróbálnak elfogadtatni az érintett hatalmak vezetőivel.

Orbán Viktor attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy az új amerikai kormányzat a megbuktatására törekszik. Ezért remél ellensúlyt Washingtonnal szemben Moszkvában és főként Pekingben.

A populizmus által irányított országok szenvednek a legjobban a járványtól

FüHü

-

2021-04-29

0

A populizmus által irányított országok szenvednek a legjobban a járványtól

Egy éve még úgy tűnt, hogy a populisták vezetése alatt álló országok különösen jól teljesítenek a pandémia elleni harcban, mostanra kiderült: minél tovább húzódik a járvány, annál világosabban látható, hogy a kormányzás minőségének igenis van jelentősége. A populisták vezette országokban különösen sok a fertőzött, a halálos áldozat, és a gazdasági kár – erről Jascha Mounk ismert német-amerikai politológus írt cikket, a Folha de S.Paolo című újságban, amelyet a CFR amerikai intézet is közölt honlapján.

Az derült ki, hogy a népek jóléte szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a politikusok törődnek-e állampolgáraikkal, hisznek-e a tudományban, és korlátozzák-e őket a fékek és ellensúlyok arra az esetre, ha kisiklanának.

„A populizmus még halálosabbnak bizonyult, mint amit el tudtunk képzelni, mielőtt a pandémia végigsöpört volna a világon”

– írta Mounk.

Orbán Ferihegyet akarja

Kenderessy Milán

-

2021-04-25

0

A külföldi tulajdonosok Ursula von der Leyent kérték meg arra, hogy emlékeztesse a magyar miniszterelnököt: a tulajdon jog az Európai Unióban szent! A New York-i Bloomberg szerint ugyanis Orbán Viktor továbbra is meg akarja szerezni Magyarország nemzetközi repülőterét annak ellenére, hogy visszautasíthatatlan ajánlatát a külföldi tulajdonosok már többször visszautasították.

A német AviAlliance, a fő részvényes áll az akció mögött, mely brüsszeli támogatással kívánja megállítani a magyar kormány nyomulását. Az AviAlliance úgy érzi a két másik külföldi tulajdonossal együtt, hogy nagy magyar kormányzati nyomást gyakorolnak rájuk annak érdekében, hogy eladják Ferihegyet kormányközeli magánszemélyeknek illetve cégeknek.

2010 óta ez bevett módszer a nemzetközi együttműködés rendszerében.

Nemrég az Aegon biztosító holland-osztrák üzletet fúrta meg a magyar kormány nemzeti érdekre hivatkozva.

Jogállami viták

Az uniós cégek számára a magyar hatóságoknak elvben garantálniuk kellene az egyenlő elbánást a magyar piacon, de erről szó sincsen. A nem ortodox módszerek alkalmazása ezen a téren is gyakori. Magyar cégek gyakran kapnak visszautasíthatatlan ajánlatot a hatalomtól. Sok magyar cég ezért bevallottan törekszik arra, hogy eltitkolja sikerét, mert ebben az esetben fennáll a veszélye az „einstandnak”.

Minthogy közelednek a választások, és Orbán Viktor korántsem lehet biztos a győzelemben, ezért igyekszik biztos pozíciókat kiépíteni a gazdaságban. Ezért gyorsítja fel az állami vagyon privatizációját és próbál megszerezni minél több értékes vállalkozást. Csakhogy egy kaotikus politikai helyzet a 2022-es választások után olyan bizonytalanságot teremthet, amelytől irtóznak a cégek, akárkinek a tulajdonában legyenek is

Az amerikai kártya

A Bloomberg érdeklődése a magyar repülőtér körüli bonyodalmak iránt azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban a demokrata adminisztráció komolyan gondolkodhat az Orbán rendszer megváltoztatásán. Biden elnök hamarosan Európa látogat. Magyarország nyilvánvalóan nincs a prioritási listán, de példát statuálni vele lehet!

Ha egy NATO és uniós tagállam nem tartja be a jogállami alapelveket, paktál az USA stratégiai ellenfeleivel, Kínával és Oroszországgal, akkor Washingtonban elgondolkodhatnak Orbán Viktor jövőjén.

Ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja mióta Trump elbukott a választáson.

Előre menekül: az amerikai nyomás ellenére erősíti a kapcsolatokat Pekinggel abban a reményben, hogy a kínaiak kimenthetik a bajból mint ahogy Erdogan elnökkel tették amikor a török „szultán” szembekerült Washingtonnal.

A magyar adóparadicsomnak is véget akarnak vetni az amerikaiak

Kenderessy Milán

-

2021-04-23

0

A magyar adóparadicsomnak is véget akarnak vetni az amerikaiak

A Biden kormány meg akarja szüntetni Európa adóparadicsomait. Írország és Luxemburg a két legfőbb érintett az Unióban – írja a Der Spiegel, de Magyarország is – a maga 9%-os társasagi adójával – igencsak érdekelt.

21%-ra emelné a társasági adót mindenütt Joe Biden kormányzata – ahogy ezt Yellen pénzügyminiszter többször is részletesen kifejtette. Csakhogy sok állam épp arra építette adó politikáját, hogy alacsony társasági adóval csalogatja be a külföldi tőkét. Írország így vált kelta tigrissé, Luxemburgban pedig Jean-Claude Juncker korábbi kormányfő csábított be oly sok multit, hogy a kis államban az egy főre eső GDP azóta is messze az első helyen áll az Európai Unióban.

Írországban a társasági adó „csak” 12,5%. Ha ezt Biden javaslatára felemelik 21%-ra akkor nemcsakhogy dollár milliárdokat veszítene Írország , de sok jólfizetett munkahelyet is, mert a multik szélsebesen új székhely után néznének.

Paschal Donohoe pénzügyminiszternek kellene megoldania ezt a problémát , ő jelenleg az Eurogroup elnöke vagyis az eurozónában is szava van. A baj az, hogy az eurozónán illetve az Európai Unión belül is igen eltérőek az érdekek.

Kicsik kontra nagyok

A Der Spiegel arra hívja fel a figyelmet, hogy Németország , Franciaország vagy Olaszország üdvözli Biden elképzelését míg sok kis uniós tagállam kézzel lábbal tiltakozik ellene. A Spiegel régiónkból Szlovákiát említi , de Magyarország is ugyanebbe a csoportba tartozik.

Vajon képes lesz-e az EU összehangolni a különböző érdekeket, és azokat egyeztetni Biden elképzeléseivel?

Ursula von der Leyen asszony Brüsszel nevében azt igérte Biden elnöknek , hogy „újra energiával töltjük fel az atlanti kapcsolatokat”. Ez jól hangzik , de konkrét tartalommal nehéz lesz feltölteni , mert az érdekek annyira különböznek egymástól.

Régi trend megfordításáról van szó

Az elmúlt 40 év során a globális gazdaságban átlagosan 40%-ról 24%-ra csökkent a társasági adó. Párhuzamosan gyorsan növekedett az államadósság. A pénzügyminisztereknek mind nehezebb volt megtalálni a költségvetési egyensúlyt. Az USA-ban például a társasági adó csak a költségvetési bevételek 10%-át jelenti miközben a munkavállalók adója 80%-ot tesz ki!- írja a Der Spiegel.

A multik nem is titkolják: ott adóznak , ahol a legkevesebbet kell fizetni. A Facebook alelnöke , Sheryl Sandberg meg is írta vezető társainak : „azért választottuk Dublint európai székhelynek, hogy kihasználjuk az adó kedvezményeket”.

Brüsszel kiszámolta , hogy az Apple, amely ugyancsak Írországban könyveli el európai profitját , csak 0,005%-os adót fizetett! Ezért az EU 13 milliárd dollárt perel az Apple cégen adó elmaradás címen. Tim Cooke, Apple főnök szerint „ez csak politikai szemétkedés”, Írország is ellenáll Brüsszel kérésének , hogy szedje be az adó elmaradást.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter maximálisan támogatja az amerikai elképzeléseket. Az USA és Németország számára azért fontos a 21%-os minimális adó , mert ezzel megakadályozhatnák a nagy cégeket , hogy adóparadicsomokba rejtsék el a profitjukat. Magyarországon 9%, Franciaországban 31% a társasági adó – ez a két szélsőség az Európai Unióban- jegyzi meg a Der Spiegel.

Hogy számol Yellen pénzügyminiszter?

A jövőben a multiknak a forgalmuk után ott kellene adózniuk, ahol a termékeiket eladták, és nem pedig ott, ahol a székhelyük van- többnyire egy adóparadicsomban. Ezt a rendszert elsősorban a digitális multik ellen találták ki (Amazon, Google, Apple, Facebook), de az USA ki akarja terjeszteni minden nagyvállalatra. Például a német autógyárakra vagy az LVMH-ra, arra a luxus cégre, melynek fő tulajdonosa és főnöke Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault.

Aki alacsony adókra épített, az veszíteni fog

Jeff Bezos, az Amazon fő tulajdonosa és főnöke, támogatásáról biztosította a Biden javaslatot. Kiszámolta ugyanis, hogy ki tudják gazdálkodni az adót, mert olyan dinamikusan nőnek a bevételeik. Azok az országok, melyek alacsony adókkal csábították a külföldi tőkét, mint Magyarország , Írország vagy Luxemburg nagyonis rosszul járhatnak.

Olaf Scholz pénzügyminiszter most azon dolgozik, hogy megakadályozza azt: az érintett államok egységes csoportot hozzanak létre , mely blokkolja a globális minimum adó elfogadását az Európai Unióban. A fő kérdés itt az, hogy mennyi is lenne ez a globális minimális társasági adó? Az amerikaiak által javasolt 21% a felső határ, az alsó pedig 14%, melyet az OECD írt bele a programjába.

A kérdés most az, hogy miután az USA meggyőzte Németországot a globális minimum társasági adó szükségességéről, vajon Berlin rá tudja-e venni a többi uniós tagállamot arra, hogy elfogadjanak egy olyan döntést, mely sokaknak komoly veszteséget okozhat – írja a Der Spiegel.

Szabadon járhatnak az orosz titkosszolgálat tisztjei Magyarországon

Polonius

-

2021-04-21

0

Szabadon járhatnak az orosz titkosszolgálat tisztjei Magyarországon

Magyarország az orosz titkosszolgálat átjáróháza. Ez derül ki a Bellingcat ügynökség jelentéséből, mely azt a robbantást vizsgálja, melyet Andrej Babis szerint a GRU tisztjei követtek el 2014-ben Csehországban. Erre hivatkozva robbant ki diplomáciai háború Prága és Moszkva között. A csehek 18, az oroszok 20 diplomatát utasítottak ki. Az USA és az EU teljes szolidaritásáról biztosította Csehországot.

Két GRU tiszt Magyarországon keresztül utazott Csehországba

Legalábbis ezt írja a Bellingcat. Két GRU tiszt diplomáciai fedésben utazott Budapestre, majd onnan tovább Csehországba. Négy másik GRU tiszt más úton és álnéven érkezett meg Csehországba, ahol 58 tonna lőszert robbantottak föl az ország legnagyobb raktárában. Két ember meghalt, és több falu lakosságát ki kellett költöztetni.

Mi értelme volt a merényletnek 2014-ben? Ez továbbra sem világos. Az viszont igen, hogy Babis miniszterelnök miért csapott le az ügyre. Az ellenzéki sajtó ugyanis felmelegítette azt a régi vádat, hogy Babis fiatal korában összekötő tiszt volt a KGB és a csehszlovák StB között. A cseh miniszterelnök értette a finom célzást és kiutasított 18 orosz diplomatát a 2014-es robbantásra hivatkozva.

Hamarosan kiderült: két GRU tiszt, a csehországi hatos csapatból, részt vett abban a sikertelen akcióban is, melynek során megpróbálták likvidálni a katonai hírszerzés híres árulóját, Szkripal ezredest Nagy Britanniában.

Orbán Putyin és Biden között

Az amerikaik már többször tudatták magyar partnereikkel, hogy zavarja őket az orosz és a kínai titkosszolgálati tisztek szabad mozgása Magyarországon. Emiatt a NATO-ban nem osztanak meg bizonyos kényes információkat a magyarokkal, mert tartanak tőle, hogy azok könnyen kiszivároghatnak Moszkva illetve Peking irányában.

A probléma felmerült a Berni Unióban is, ahol az USA és a vele szövetséges európai államok titkosszolgálatai egyeztetik az elképzeléseiket. Ezért is nevezték ki Bernben magyar nagykövetnek Czukor Józsefet, aki mintaszerű titkosszolgálati – diplomáciai karriert futott be, és Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója is volt. Tanulmányait a Dzerzsinszkij akadémián folytatta Moszkvában – így ott is kiváló kapcsolatokkal rendelkezhet.

Ukrajna miatt most kiéleződtek az USA és Oroszország kapcsolatai, de a héten megtartott virtuális klíma világfórum alkalmat kínálhat arra, hogy Biden amerikai és Putyin orosz elnök tisztázza a nézeteltéréseket a két nagyhatalom között.

Moszkva kiutasít 20 cseh diplomatát

Kenderessy Milán

-

2021-04-19

0

Mint a gyerekek az oviban. Csehország szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki, mire az oroszok tromfoltak és Moszvából kettővel több cseh diplomatát küldtek haza.

Adrej Babis arra hivatkozva utasította ki a diplomatákat, hogy titkosszolgálati tevékenységet folytattak. Sőt, néhányan közülük részt vettek egy robbantásos akcióban még 2014-ben.

A brit külügyminiszter sietett gratulálni, mert néhányan a kiutasított titkosszolgálati tisztek közül blamálták magukat a Szkripal botrányban Nagy Britanniában. Az orosz titkosszolgálat ex ezredesét és lányát Novicsok idegméreggel próbálták meg eltenni láb alól Salisburyben. Putyin elnök állítólag személyesen adott utasítást Szkripal likvidálására, mert az ezredes mint a katonai hírszerzés személyzeti főnöke eladta az egész hálózatot az USA-nak illetve Nagy Britanniának. Az ex ezredes és lánya majdnem belehalt az akcióba, de végül túlélték azt. Azóta is a brit rendőrség védelme alatt állnak.

Oroszország Biden célkeresztjében

Kínát és Oroszországot az USA stratégiai ellenfelének nevezte Blinken amerikai külügyminiszter amikor Európában járt. Arra akarta rábeszélni európai szövetségeseit, hogy újítsák fel az atlanti együttműködést és távolodjanak Moszkvától illetve Pekingtől.

Biden tíz orosz diplomatát utasított ki az USA-ból arra hivatkozva, hogy az oroszok beavatkoztak kétszer is az amerikai elnökválasztásba. Mind 2016-ban mind pedig 2020-ban Donald Trumpot támogatták a demokrata jelölttel szemben.

Babis túlteljesít

Lengyelország mint az USA leghűségesebb európai szövetségese azonnal kiutasított három orosz diplomatát, de a másik három visegrádi állam továbbra sem követte az oroszellenes vonalat. Sőt a magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát, Szlovákia miniszterelnöke pedig kockáztatta kormányfői posztját a Szputnyik V vakcináért.

Babis cseh miniszterelnök finom figyelmeztetést kapott: újra elővették a múltját. A szlovák Andrej Babis Moszkvában tanult, és az amerikai hírszerzés szerint ott be is szervezték. Hazatérve összekötő tiszt volt a csehszlovák és a szovjet titkosszolgálat között. Babis természetesen tagad, de megértette: lépnie kell! Ezért Prágában elővették a 2014-es ügyet, és erre hivatkozva 18 orosz diplomatát kiutasitottak. Ez szokatlanul nagy szám hiszen Csehországban nem dolgozik olyan sok orosz diplomata (Magyarországon valamiért sokkal többen vannak).

Az orosz válasz csattanó: 20 cseh diplomata kiutasítása 24 órán belül!

Biden-Putyin

Az USA elnöke csúcstalálkozót javasolt, Oroszország ura nem sietett ezt elfogadni. Bécs és Helsinki máris jelentkezett. A héten csütörtökön és pénteken virtuális csúcs lesz a környezetvédelemről. Ennek kapcsán Biden és Putyin is eszmét cserélhet egymással – ha mindkét fél úgy akarja.

Valószínűleg egyikük sem akar komoly konfliktust. Mindketten a hazai közönségnek játszanak. Biden azt akarja bizonyítani, hogy az USA újra világhatalom, amelyik mindenütt érvényre tudja juttatni az akaratát. Putyin pedig azt az illúziót szeretné megőrizni, hogy Oroszország USA-val egyenrangú világhatalom.

Mindketten álomvilágban élnek: üzenik Pekingből. Ma már Kína az USA egyenrangú partnere, az oroszok pedig csak mint Peking szövetségesei rúghatnak labdába. A virtuális csúcson talán kiderül, hogy a valóság és a virtuális világ milyen viszonyban is van a Washington – Peking – Moszkva háromszögben.

Az orosz összekötő orosz diplomatát utasít ki?

Polonius

-

2021-04-18

0

Az orosz összekötő orosz diplomatát utasít ki?

Andrej Babis cseh miniszterelnök személyesen jelentette be a hírt, amely igencsak fagyossá teheti a két állam kapcsolatát. Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki. Miért most reagált ily hevesen a cseh kormány? A 2014-es ügy felmelegítése mitől vált hirtelen időszerűvé?

Kapóra jött, hogy Biden elnök a napokban tíz orosz diplomata kiutasítása mellett döntött, mert szerinte az oroszok kétszer is beavatkoztak az elnökválasztásba az USA-ban: 2016-ban és 2020-ban. Mindkét alkalommal Donald Trumpot támogatták.

Lengyelország az atlanti szolidaritás nevében három orosz diplomatát utasított ki.

A csehek most ehhez 18-al csatlakoztak

A másik ok az a heves cseh reakcióra, hogy az ellenzéki sajtó újra előhozta: Babis miniszterelnököt szoros szálak fűzték az orosz titkosszolgálathoz. A cseh miniszterelnök a Szovjetunióban tanult, és állítólag ott szervezték be.

Hazatérése után összekötő tisztként szolgált az orosz és a csehszlovák titkosszolgálat között.

Babis természetesen mindent cáfolt, de 18 orosz diplomata kiutasításával nyomatékosította: nem fűzi különleges kapcsolat Moszkvához.

A robbanások 2014 őszén történtek. A 2014-ben az orosz titkosszolgálat robbantásokat hajtott végre egy morvaországi lőszerraktárban. Ketten meghaltak és többen megsérültek. Az anyagi kár igen jelentős volt. Több száz lakost ki kellett telepíteni a környékről.

Címke: Biden

“Meg kell fékeznünk az európai baloldal diplomáciai ámokfutását” – írta Orbán Szamizdat 9 című bejegyzésében válaszul Heiko Maas német külügyminiszternek.

Hidegháború?

Mit akar Biden?

Mire gondolhat Orbán?

Boris Johnson olyan európai vezetővel akart találkozni, aki egyetért vele. Ez volt az egyik érve a Downing Street 10-nek. A másik az, hogy Orbán Viktor már régen kérte a találkozót. Mert neki is fontos, hogy olyan európai vezetővel találkozzon, akivel többé kevésbé egyetérthet.

Trump európai árnya

Mit ér a szuverenitás?

Németország kancellárja sok mindent elnéz olyan autokrata vezetőknek mint például Orbán Viktor – írja a londoni Financial Times abból az alkalomból, hogy pénteken Nagy Britanniába látogat a magyar miniszterelnök.

Magyarország ily módon összeszerelő üzemmé vált a nagy német autógyárak számára, amelyek jelentős állami támogatást kaptak Orbán Viktortól.

Merkel távozóban

Mi tesz Orbán, ha zöld kancellár lesz Berlinben?

Csehország és Bulgária szembefordulása Oroszországgal nem vihar egy pohár vízben hanem azt mutatja, hogy meggyengült Moszkva befolyása az egykori szocialista országokban – írja a londoni Financial Times.

Magyarország a kivétel

Mit akar Amerika?

Ezért az amerikai diplomácia csendben olyan új világrendet készít elő, melyet hat nagyhatalmi központ „egyeztetett koncertje” jellemezne. A hat központ: USA, Európai Unió, Kína, Oroszország, India és Japán.

Jogállami viták

Az amerikai kártya

A Biden kormány meg akarja szüntetni Európa adóparadicsomait. Írország és Luxemburg a két legfőbb érintett az Unióban – írja a Der Spiegel, de Magyarország is – a maga 9%-os társasagi adójával – igencsak érdekelt.

Kicsik kontra nagyok

Régi trend megfordításáról van szó

Hogy számol Yellen pénzügyminiszter?

Aki alacsony adókra épített, az veszíteni fog

Két GRU tiszt Magyarországon keresztül utazott Csehországba

Orbán Putyin és Biden között

Mint a gyerekek az oviban. Csehország szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki, mire az oroszok tromfoltak és Moszvából kettővel több cseh diplomatát küldtek haza.

Oroszország Biden célkeresztjében

Babis túlteljesít

Biden-Putyin

Andrej Babis cseh miniszterelnök személyesen jelentette be a hírt, amely igencsak fagyossá teheti a két állam kapcsolatát. Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki. Miért most reagált ily hevesen a cseh kormány? A 2014-es ügy felmelegítése mitől vált hirtelen időszerűvé?

A csehek most ehhez 18-al csatlakoztak

Babis természetesen mindent cáfolt, de 18 orosz diplomata kiutasításával nyomatékosította: nem fűzi különleges kapcsolat Moszkvához.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA