Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

Az orosz titkosszolgálat tudta: a villámháború kudarcra van ítélve

0

A CIA elemzései alapján a Washington Post ismerteti az FSZB tevékenységét az ukrajnai agresszió előkészítésében. Eszerint a KGB utód szervezete hónapok óta készült az Ukrajna elleni támadásra.

Az információk szerint speciális részleget hoztak létre, melynek eredeti létszáma 30 fő volt, ezt felemelték 160-ra. Ez csak a központi állomány, nagyon sokan dolgoztak a terepen. Az ukrán titkosszolgálat is tele volt beépített emberekkel, de ezeknek többségét a kémelhárítás semlegesítette, ezért nem tölthettek be olyan szerepet mint a Krím elfoglalása idején. Akkor az ukrán csapatok parancsnoka egyszerűen átállt az oroszok oldalára, akik így szinte puskalövés nélkül foglalhatták el a stratégiai fontosságú félszigetet, ahol a fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása van (Szevasztopol).

Az FSZB helyi emberei most jelentették Moszkvának, hogy a lakosság többsége megszállóknak tekintené az orosz katonákat, és mindössze 2% felszabadítónak. Ezért is javasoltak villámháborút Putyinnak hiszen akkor mire az emberek észbekaptak volna máris megtörténik a hatalomváltás.

Zelenszkijt likvidálni akarták abban az esetben, ha nem menekül el. Helyére két kormány is készülődött. Az egyiket, melyet Janukovics vezetett volna Belaruszban állították össze, mert onnan volt Kijev a legközelebb. A másik kormány keleten készülődött, az orosz “népköztársaságokban”, illetve Oroszország déli részén. Ennek élén Oleg Carjov a Régiók Pártjának egykori vezetője állt volna.

Az FSZB nemigen bízott a villámháború sikerében, de ezt nem merték megmondani Putyinnak.

A Washington Post szerint a diktátor, aki pedig az FSZB újjászervezője volt, saját csapdájába esett: elhallgattatta a kritikus hangokat, amelyek olyasmit mondtak volna, amit ő nem akart hallani. A téves helyzetértékelés miatt az FSZB és a szpecnaz kommandósai csapdába estek Kijevben, és megölték őket mielőtt ők végezhettek volna Zelenszkij elnökkel. A villámháborúból semmi sem lett.

Mi történt az FSZB ukrán részlegének vezetőivel?

Börtönben várják a bíróság szigorú, de igazságos ítéletét – már ahogy az az ilyen rendszerekben szokásos. Az orosz titkosszolgálatokról éppúgy mint a hadseregről kiderült: nagyobb a hírük mint a valós teljesítményük.

A király meztelen

Így értékelte az orosz titkosszolgálatok teljesítményét Ukrajnában Horváth József tábornok a Magyar Nemzetben. A magyar titkosszolgálat veteránja józan elemzésben mutatta ki, hogy ha volt olyan állam, melyet az FSZB-nek ismernie kellett, akkor az Ukrajna volt. Mégis fatális hibát követtek el az értékelésben. Horváth József tábornok nem tette fel a kérdést, hogy vajon miért szerepelt le ennyire az orosz titkosszolgálat Ukrajnában?

Tudták, hogy Putyin terve nem reális, de nem mertek szólni  Vagy megerősítették Oroszország diktátorát abban a hitében, hogy Ukrajna népe várja őt?

Ez ma már lényegtelen.

Arra azonban a Washington Post nem sok szót veszteget, hogy mi volt az amerikaiak szerepe Ukrajnában. Pedig az orosz villámháború kudarcában ők játszottak főszerepet az orosz kommandós akció meghiúsításában és Zelenszkij elnök megmentésében. Az FSZB a legnagyobb hibát az amerikaiak lenézésével követte el: az afganisztáni csúfos kudarc után úgy gondolhatták Moszkvában, hogy a Biden adminisztráció impotens e téren. Putyint, a KGB veteránját kínos csalódás érte, mert saját emberei, az FSZB tájékoztatták félre méghozzá a döntő pillanatban. Így változott Putyin birodalmi álma rémálommá, a hűséges FSZB pedig karikatúrává. Az egész orosz vezetés  panoptikummá, amelyen csak azért nem lehet nevetni, mert nukleáris világháborúval megsemmisítheti az egész földi civilizációt.

Orbán életbiztosítási kötvénye

Magyarország rasszista erős embere és az amerikaiak, akik imádják őt – ezzel a címmel ír a Washington Post arról, hogy a jövő héten Dallasban a republikánus radikálisok kongresszusán valószínűleg tapssal köszöntik majd Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Fajgyűlölő nézetei miatt Orbánt azonnal törölni kellene a szónokok sorából, de az Egyesült Államokban is sokan vannak, akik hasonlóképp gondolkodnak – hangsúlyozza a Biden adminisztrációt támogató liberális lap. A tervek szerint Donald Trump is résztvesz a dallasi kongresszuson valamilyen formában. Elnöksége idején Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktort, akivel jó személyes kapcsolatot épített ki. A közvetítő Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök volt, aki visszatérhet a hatalomba Izraelben a következő választások után. Ugyanebben reménykedik Orbán Viktor Donald Trump esetében. Nemrég a karmelita kolostorban fogadta Trump nagykövetét Orbán Viktor épp akkor amikor Washingtonban a szenátus is jóváhagyta az új amerikai nagykövet kinevezését.

Szijjártó és az új amerikai nagykövet

A magyar külügyminiszter a Matthias Corvinus Collegium rendezvényen nem épp diplomatikusan nyilatkozott azokról a nagykövetekről, akiknek országa bírálta az Orbán kormányt: “megfenyegettem őket azzal, hogyha beavatkoznak a magyar választásokba, akkor osztályvezető szintjén felül senki sem fogadja őket a magyar külügyben.”

Az “ezeréves Magyarország” nevében óva intette az új amerikai nagykövetet, akit a Biden adminisztráció küld Magyarországra. Az új nagykövet bírálta a magyar kormányt a demokrácia leépítése és a szoros orosz kapcsolatok miatt. A CIA megerősített csapata nyomoz Budapesten azután, hogy milyen szorosak a kapcsolatok a magyar kormány illetve Moszkva és Peking között.

Orbán Viktor meg van győződve arról – valószínűleg nem is alaptalanul – hogy a Biden adminisztráció célja az ő megbuktatása.

Az új USA nagykövet egyik legfontosabb célja épp ez lenne. Nem a magyar demokrácia hiányosságai aggasztják az Egyesült Államokat elsősorban, hanem a szoros kapcsolatok Oroszországgal és Kínával.

Szijjártó Péter az egyetlen uniós külügyminiszter, aki Moszkvában járt Putyin Ukrajna elleni agressziója óta. Igaz, hogy nem kapott semmit pedig

a magyar kormány szorgos szolgálatiért 700 millió köbméter plusz földgázt kért.

Lavrov külügyminiszter azt válaszolta , hogy “tanulmányozzák a kérést”.

Orbán életbiztosítása

Az USA budapesti nagykövetsége korábban Lázár Jánost kérdezte arról, hogy szükség esetén átvenné-e Orbán szerepét? Akkor Orbán kirúgta Lázár Jánost a kormányból, de Hódmezővásárhely hőse visszatért. Jelenleg miniszter, igaz, hogy nem túlságosan fontos, de viszonylag fiatal és igen ambiciózus.

Csakhogy a Biden adminisztrációnak figyelnie kell a republikánus reakciókra. Ősszel választások lesznek, és a republikánus győzelem béna kacsát csinálhatna az elnökből. Tíz éve még a republikánus elit jórésze azt sem tudta: hol van Magyarország? Nemrég viszont a radikális republikánusok itt üléseztek. Orbán Viktor pedig fellép Dallasban. Elmozdítása ma már politikai kérdés az Egyesült Államokban is. Ebben bízhat Orbán Viktor, aki Trump visszatérésében reménykedik. Addig pedig “guggolva is kibírja”. Vagy nem, mert a gazdasági – társadalmi válság alaposan alááshatja politikailag sziklaszilárd hatalmát.

Ceausescut 1989-ben orosz-amerikai közös döntés alapján puccsolták meg Romániában. Most ehhez elég lehet egy amerikai-német közös döntés is hiszen Orbánt elsősorban a túlságosan jó orosz és kínai kapcsolatok miatt akarják leváltani Washingtonban és Berlinben.

USA-Kína gazdasági csúcs

Virtuális megbeszélést tartott a világ két legnagyobb hatalmának legfontosabb gazdasági vezetője. Az Egyesült Államokat Janet Yellen asszony pénzügyminiszter képviselte, a kínaiakat Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is.

Peking – Liu He Kína miniszterelnök-helyettese és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter virtuális telefonbeszélgetést tartott kedden makrogazdasági kérdésekről mindkét fél hivatalos nyilatkozata szerint.

A kínai miniszterelnök-helyettes a Harvard egyetemen szerzett doktorátust. Számára tehát nem probléma az Egyesült Államok rendszerének ismerete. Fordítva ez nem áll fenn: az amerikai vezetők jóval kevésbé ismerik az 1,4 milliárd lakosú Kínát. Többségük mindmáig értetlenül áll azelőtt, hogy egy kommunista diktatúra miképp volt képes hatékony piacgazdaságot kifejleszteni – ráadásul épp az USA segítségével.

A kínai nyilatkozat a két ország makropolitikájának összehangolásáról és a globális ellátási láncok stabilitásának megőrzésének fontosságát emelték ki. A nyilatkozatban szó volt a Kínával szembeni amerikai vámokról és szankciókról is, de a geopolitikáról nem.

Más tálalásban a mostani megbeszélésen

a két fél egyetlen problémára koncentrált, ez pedig azoknak az amerikai védővámoknak a leépítése, melyet még Trump elnök vezetett be, de Biden sem vonta azokat vissza.

Az amerikai híradások általános vitát említettek a gazdasági és pénzügyi fejleményekről mindkét országban és külföldön egyaránt. A nyilatkozat azonban nem említett vámokat vagy szankciókat, ugyanakkor felhívta a figyelmet Oroszország Ukrajna elleni háborújának globális gazdasági hatásaira.

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a Fehér Ház elengedheti a kínai árukra kivetett vámokat Donald Trump volt elnök kormányzása idején.

Mindkét országból származó értesülések „őszintének” minősítették a beszélgetést, és azt mondták, hogy a két fél egyetértett a kommunikáció fenntartásában.

Yellen javaslat

Az amerikai pénzügyminiszter asszony azt tanácsolta Biden elnöknek, hogy részben vagy teljes egészben vonja vissza elődje büntető vámjait. Miért? Azért, mert Yellen asszony ily módon kívánja csökkenteni az inflációt az Egyesült Államokban. Negyvenéves rekordokat döntöget az infláció az USA-ban is, és emiatt a Federal Reserve Board egyre csak emeli a kamatlábat. Csakhogy emiatt beköszönthet a recesszió épp a legrosszabbkor. Ősszel megújul a kongresszus Washingtonban.

Biden népszerűsége a mélyponton, a demokraták elveszíthetik a választást. Emiatt Biden elnök hajlik is Trump vámjainak a visszavonására, de republikánus ellenfelei akadályozzák ezt a kongresszusban Washingtonban. Hiába értett egyet tehát Yellen asszony és Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes abban, hogy gazdasági szempontból célszerű lenne Trump büntető vámjainak a megszüntetése, politikailag ez jelenleg megvalósíthatatlannak látszik.

Ennek ellenére fontos a párbeszéd a két nagyhatalom gazdasági vezetői között, mert azt mutatja: mind Washington mind pedig Peking párbeszédet akar nem pedig katonai megoldást.

Egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság

Arra hívta fel a figyelmet Nouriel Roubini, aki szerint egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság ami miatt a jegybankok lehetetlen helyzetbe kerülhetnek, mert az infláció elleni szigorító intézkedések adósságválságot válthatnak ki, melyet egyáltalán nem lesz könnyű kezelni.

Még nincs itt ez a kettős válság, de gyorsan közeledik – fejtette ki a Bloomberg televízióban a Végzet közgazdásza, aki megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Most  nemcsak az okoz gondot az Egyesült Államokban, hogy a vírusválság ellensúlyozására túlfűtötték a gazdaságot, és ez inflációt váltott ki hanem az is, hogy a    nagy globális szállító láncok komolyan meggyengültek. Emiatt a kínálati oldalon komoly problémák merülnek fel. Jól látszik ez a világ energia piacán.

Stagfláció jöhet éppúgy mint a hetvenes években vagyis a gazdaság nem nő, de az árak igen. Ráadásul akkor még jóval alacsonyabb volt mindenütt az államadósság. Most viszont ez sokkal magasabb – jelentős részben amiatt, hogy a jegybankok és az államok pénzzel árasztották el a piacokat és a családokat a vírusválság idején.

Hogy lehet stagfláció amikor a digitális óriások mint a Google, az Apple vagy az Amazon deflációs hatást gyakorolnak a piacokra az egész világon?

“A globalizáció ellenfeleinek a száma nagyon megnövekedett, mert a rendszer nagyon sokakat hátrányosan érintett. Ők a digitális globalizáció ellen vannak” – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

“A globalizáció vesztesei ott találhatóak Trump szavazói között, a republikánusoknál, de a demokrata táborban is az USA-ban éppúgy mint a populista mozgalmakban Európában.

Ezek azt követelik, hogy hozzák vissza a gyárakat és a munkahelyeket  Kínából és más hasonló helyekről, ahova épp az alacsony bérek miatt telepítették ki az ipart. ”Negatív tényező az is, hogy a népesség a legtöbb országban egyre öregszik. Ez már nemcsak Európára, az Egyesült Államokra vagy Japánra igaz hanem Kínára, Dél Koreára  is.
Ez is a stagnálás irányába löki a gazdaságokat.

Az amerikai és a kínai gazdaság szétválása (decoupling)

Ez tartós tendenciának bizonyul – hangsúlyozza Roubini, aki arra utal, hogy Trump elnök védővámjait Kínával szemben Biden sem vonta vissza.

Igaz, hogy Yellen pénzügyminiszter asszony javasolta ezt éppen azért, hogy megállítsák az inflációt, de egyelőre nem történt semmi. A republikánus ellenzék ugyanis kitart Trump védővámjai mellett annak ellenére, hogy az olcsó kínai import mérsékelhetné az inflációt az Egyesült Államokban. A kínálati oldal tartós gyengélkedése az infláció növekedése irányába hat miközben az ellene hozott jegybanki szigorító intézkedések olyan adósságválságot idézhetnek elő mint a 2008-as nagy pénzügyi válság idejében. (Lásd Görögország). Akkor  defláció uralkodott a piacokon, most viszont az infláció okoz problémát  párhuzamosan a gazdasági recesszióval.

Balkanizálódás fenyegeti a globális gazdaságot, mert mindenki a saját gazdaságát védi.

A tőke és a munka között változnak az erőviszonyok

A Biden adminisztráció hatalmas összegeket juttatott a leginkább rászoruló családoknak a vírusválság idején (900+1300 milliárd dollár). Ennek következtében a munkavállalók helyzete megerősödött. Míg a korábbi időszakban a pénz a munkavállalóktól a tőke irányába vándorolt, most ez megfordult. A munkavállalók anyagi helyzete megerősödött az Egyesült Államokban, immár megengedhetik maguknak, hogy ne fogadjanak el nekik nem megfelelő munkahelyet – érvelt Roubini a Bloomberg televízióban.

Érdemes megemlíteni, hogy a Standard and Poor’s jóslata szerint a munkavállalók elveszítik ezeket a megszerzett előnyöket a következő években az USA-ban, ahol a munkanélküliség növekedése várható épp a fenyegető  recesszió miatt.

A jegybankok adósság csapdában

A Federal Reserve Boardnak előbb kellett volna megkezdenie  a szigorítást, de akkor növelte volna annak kockázatát, hogy összeomlik a kötvénypiac és utána a tőzsde is, mert a magas adósságállomány miatt a kamatláb emelése csődökhöz vezethet. Most nem olyan recesszióval kell számolnunk mint a korábbi években, hanem olyan nagy válsággal (depresszió) mint amilyen a harmincas években volt az Egyesült Államokban és a világ nagy részén.

“Egyáltalán nem vagyok optimista a jövőt illetően”

– fejezte be interjúját a Végzet közgazdásza, Nouriel Roubini a Bloomberg televízióban.

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

0

Washington közölte, hogy bojkottálja  a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált  árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Valóságos népirtás folyik az ujgur őslakosság körében – állítja az amerikai külügy. Peking természetesen cáfol, de igyekszik javítani viszonyát Washingtonnal. Egyrészt arra hivatkozik, hogy még nem is oly rég az USA és Kína együtt küzdött az iszlamista terrorizmus ellen Ázsiában, ahol az ujgurok igen jelentős szerepet játszanak e téren. Pakisztánban például egy egész ujgur dandár működik az Al Kaida irányítása alatt.

Peking másik érve az, hogy enyhítik az elnyomást a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahonnan elbocsátották a vaskezű vezetőt, akit az USA-ban és Nagy Britanniában a Hszincsiang-Ujgur tartomány hóhérának tekintenek.

Csen Csuangkuo nem akárki a kínai kommunista pártban. Először Tibetben mutatta meg a nemzeti kisebbségek elnyomásának és beolvasztásának hatékony módját, majd 2016-ban a Hszincsiang-Ujgur tartomány élére állították. A tartományban permanens a nyugtalanság, mert a muzulmán ujgur őslakosság kisebbségbe szorult a saját hazájában miközben a beözönlő kínaiak minden fontos pozíciót megszereztek maguknak. Régebben egy muzulmán pártfunkcionárius, Szajfuddin állt a Hszincsiang-Ujgur tartomány élén, de már csakis kínai vezetők vannak a kulcspozíciókban.

Csen mint tartományi vezető olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amely totális kontrollt jelent a renitens ujgur kisebbség fölött.

Facebook

“A problematikus családokat” lágerekbe zárták.

A sors iróniája, hogy Hszi Csinping elnök épp ekkoriban szüntette meg a kínai gulag rendszert, a laogait. Dehát a Hszincsiang-Ujgur tartományban kivételes állapotok uralkodnak amióta iszlamista lázadók nyíltan megkérdőjelezték a kínaiak uralmát. Csen rendőrállama tetszést aratott Pekingben: az ügybuzgó pártfunkcionárius bekerült a Politikai bizottságba, a kommunista párt 25 tagú vezető testületébe. Ahonnan most minden bizonnyal kikerül.

Peking: Amerika az első

A kongresszusra készülődő kommunista pártvezér, Hszi Csinping először felfüggesztette a Hszincsiang-Ujgur tartomány vezetőjét, majd áthelyezte egy mezőgazdasági bizottságba. Amerikában minden bizonnyal értékelték a gesztust. Éppúgy mint azt, hogy Hszi Csinping elnök leváltotta a külügyminiszter első helyettesét, aki kapcsolattartó embere volt Putyinnal. Amikor Putyin a téli olimpia idején Pekingbe látogatott, akkor a kínai külügyminiszter első helyettese még így lelkendezett:

“nincsen határa a kínai-orosz barátságnak és együttműködésnek!”

Kiderült, hogy van.

Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát kétszer is találkozott Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, a majd mindenható Politikai Bizottság tagjával. Az USA arra kérte Kínát, hogy ne exportáljon olyan chipeket Oroszországnak, amelyet nyugati szankciók sújtanak. Peking ezt meg is ígérte az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt ígérte: enyhítik a Kínát sújtó szankciókat. Aztán persze kiderült, hogy hiába szeretné ezt Biden elnök elérni, az ellenzéki republikánusok megpróbálják azt akadályozni.

Hszi Csinping elnök, akit a pártkongresszus várhatóan bebetonoz hatalmába, mindenesetre jelezte: Pekingnek százszor fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

A BRICS virtuális csúcson (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködési szervezete) Putyin kérte, hogy mindenki fokozza az együttműködést Oroszországgal, melyet nyugati szankciók sújtanak.

A kínai kontakt funkcionárius leváltása épp a BRICS csúcs idején hidegzuhany Putyinnak. Akit ez nem lephetett meg igazán, mert a pekingi vezetés tanácsadói több cikket is publikáltak arról, hogy Kína szerint Oroszország könnyen elveszítheti a háborút Ukrajnában.

Biden-Hszi Csinping virtuális csúcs

Négy és fél órán keresztül tárgyalt Luxemburgban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jang Csiecsivel, Kína első számú diplomatájával. A találkozót előre nem jelentették be.

Nem sokkal korábban a két nagyhatalom hadügyminisztere Szingapúrban tárgyalt egymással. Mindebből enyhülésre következtetnek Pekingben, ahol mindennél fontosabbnak tartanak egy csúcstalálkozót az USA elnökével.

Ősszel ugyanis kongresszust tart a Kínát kormányzó kommunista párt. Ezen bebetonozzák a tervek szerint Hszi Csinping elnök hatalmát. Csakhogy ehhez jó lenne eredményeket felmutatni. A gazdaság a nagy Covid lezárások miatt gyengélkedik, a diplomáciában pedig Kína meglehetősen elszigetelődött, mert nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Putyin Peking vazallusa lett Oroszországot a sikertelen Ukrajna elleni invázió teljesen kiszolgáltatottá tette legfőbb “szövetségesével” Kínával szemben.

Bár Moszkva szorgalmazza a szövetséget Kínával, de Pekingben hallani sem akarnak erről. Nekik ugyanis százszor fontosabb a Nyugat mindenekelőtt az Egyesült Államok. Kínai szakértők egyébként nyíltan arról írnak, hogy Oroszország elveszíti a háborút Ukrajnában.

A pekingi hivatalos véleményt híven tükröző Global Times vezércikkben idézi Kissinger figyelmeztetését, mely szerint az USA-nak semmiképp sem szabad Kína kizárására törekedni a globális gazdaságból. Az Egyesült Államok veterán ex külügyminisztere, a kínai közeledés atyja, attól is óvja Washingtont, hogy diplomáciája egymás karjába kergesse Pekinget és Moszkvát.

Biden és Hszi Csinping virtuális csúcstalálkozóján tisztázhatná a két nagyhatalom viszonyát, és lépést jelenthet az új világrend felé.

Hát nem ez történt

„Kínának és az Egyesült Államoknak javítania kell párbeszédén és együttműködésén”

– jelentette ki Hszi Csin-ping.

Richard Haas, amerikai szakértő szerint, ha elvonatkoztatjuk magunkat a stílusbeli különbségektől Biden és Trump elnökök között, politikájuk sokkal kevésbé tér elegymástól, mint amennyit a retorikából lehetne megítélni. A Kínával való konfrontáció hangsúlyozása, a Közel-Keleti jelenlét és a terhek csökkentése, az Egyesült Államok hatalmi képességeinek növelése, de nem a világ átalakítására, hanem konkrét érdekek érvényesítésére, a szövetségek átformálására.

A hosszan tartó beszélgetés alatt sok kérdést érintettek, de egyikben sem sikerült egyetértésre jutni. Legfőképpen Tajvan kérdésében állnak messze egymástól az álláspontok.

Az Egyesült Államok „határozottan fellép” minden, „a status quo megváltoztatására vagy a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának aláásására irányuló egyoldalú kísérlet ellen”. A kínai vezető szerint ez a „tűzzel való játék” nagyon veszélyes helyzetet teremthet.

Kína Tajvant az egyik tartományának tekinti. „Ha a tajvani szeparatisták… átlépnek egy határt, akkor határozott lépésekhez kell folyamodnunk” – közölte Hszi Csinping, a Kína első számú vezetője.

Biden amerikai elnök „aggodalmát Kína hszincsiangi, tibeti és hongkongi lépései, valamint az emberi jogok kapcsán”, emeli ki a Fehér Ház közleménye.

A több órás beszélgetés arra utal, hogy gazdasági kérdésben készek együttműködésre, de politikai kérdésekben messze állnak az álláspontok egymástól.

Végeredményben a kapcsolat felvételének pozitívumán kívül politikai előrelépés nem történt, ezzel is igazolva a Global Times véleményét, mely a közelgő kínai kongresszusra való előkészítő lépésként értékelte a telefonbeszélgetést.

A háború, az infláció és a büntetővám

Biden csökkenteni szeretné Trump Kína elleni büntető vámtarifáit, hogy az infláció növekedését megakadályozza az USA-ban.

Yellen pénzügyminiszter hívta fel az elnök figyelmét arra, hogy Trump Kínával szemben bevezetett büntetővám tarifái az amerikai családok költségvetését szükségtelenül drágítják. A kereskedelmi államtitkár utasította csapatát, hogy tanulmányozzák a kérdést miután júliusban dönteni kell.

Mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importot sújtott büntető vámokkal Trump elnök, és ezeket az intézkedéseket Biden sem vonta vissza – emlékeztet a Bloomberg. Most azonban az infláció arra késztetheti az USA elnökét, hogy Trump büntető intézkedéseinek egy részét visszavonja. Biden nemrég a Fehér Házban fogadta Jerome Powellt, a Federal Reserve Board elnökét.

“Tegyetek meg mindent az infláció megfékezésére!”

– ez volt a tárgyalás konklúziója – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója.

Mire terjednek ki Trump intézkedései, melyeket 2018-ban hozott?

Először is az acél és alumínium importra. Majd ezt követte a második  csomag, amelyben a félvezetők, mikroszkópok, repülőgép alkatrészek voltak. A harmadik csomagban a motorkerékpárok, vasúti kocsik és a gázturbinák kerültek. A negyedik csomag teljesen vegyes: benne voltak a tenger gyümölcsei éppúgy mint a bútorok és egyes vegyszerek. Az ötödik csomag, melyről Trump már 2019-ben határozott méginkább ötletszerű: mezőgazdasági termékek , műtárgyak, ruhanemű, konyhai felszerelések, cipők stb. Ezzel kereskedelmi háború kezdődött Pekinggel, amely természetesen válaszolt. Például szója importját korlátozta az USA-ból, ahol sok farmer számára a kínai piac évek óta biztosnak számított. Most Peking hivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arra buzdítja Biden elnököt, hogy vonja vissza a szankciókat hiszen “abból az amerikai családok profitálhatnak, mert a kínai áruk olcsóbbak lesznek a piacon az USA-ban”.

Stratégiai döntés

Katherine Tai az USA kereskedelmi főképviselője mindeddig óvakodott attól, hogy állást foglaljon az ügyben – írja a Bloomberg. Az USA első ázsiai származású kereskedelmi főképviselője óvatosan csak annyit nyilatkozott, hogy stratégiai döntésről van szó. Kínával szembenálló szenátorok egy csoportja, melyben mind demokraták mind republikánusok vannak, levelet írt Biden elnöknek, melyben óva intik Trump intézkedéseinek visszavonásától.

“Trump tarifái három évvel korábbiak mint az infláció. Ha visszavonják ezeket az intézkedéseket, akkor annak óriási stratégiai ára lenne.” – figyelmeztetik a szenátorok Biden elnököt. A levél aláírói között van Sherrod Brown demokrata szenátor, aki a szenátus bank bizottságának elnöke.

“A kínai vámtarifákról szóló döntés kényes ügy” – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse. A Fehér Ház gazdasági főtanácsadója minden bizonnyal arra célzott, hogy politikai támogatást szerezni Trump tarifáinak csökkentéséhez jelenleg szinte lehetetlen Washingtonban.

Ukrajna határon túlra nem bevethető fejlett rakétarendszert kap

Az Egyesült Államok fejlett rakétarendszereket küld Ukrajnába. Ezek a legfejlettebb technológiával felszerelt fegyverek, amelyeket Biden elnök küldött a háború kezdete óta. Ezzel eleget tesz az ukránok kérésének, azzal a feltétellel, hogy nem használhatják őket oroszországi célpontokra. Biden ezzel eloszlatja azokat az aggodalmakat, hogy Oroszország rakétarendszert provokációnak fogja tekinteni.

Biden a The New York Timesban megjelent vendégesszéjében azt mondta, hogy a legújabb segélyek segíteni fognak Ukrajnának

„harcolni a csatatéren, és a lehető legerősebb pozícióban lenni a tárgyalóasztalnál”.

Volodimir Zelenszkij elnök a szövetségesek támogatásáért állandó dicséret és elégedetlenség között ingadozik, azzal érvelve, hogy a háború kezdetén küldött fegyverek nem voltak elegendőek. Szerintük nagyobb hatótávolságú és erősebb fegyverek küldésére van szükségük az orosz erők támadásainak kivédésére.

A nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer, egy műhold által irányított precíziós fegyver, lehetővé teszi Ukrajnának, hogy a jelenlegi tüzérsége hatósugarát meghaladó támadásokat hajtson végre. Ennek ellenére Biden és más adminisztrációs tisztviselők hangsúlyozták, hogy Ukrajnának csak saját területének védelmére adják őket, nem pedig Oroszország megtámadására. Ennek biztosításaként döntöttek úgy, hogy nem szerelik fel a rendszert nagyobb hatótávolságú, 200 mérföldet repülni képes rakétákkal.

„Nem törekszünk háborúra a NATO és Oroszország között. Bármennyire is nem értek egyet Putyinnal, és tetteit felháborítónak tartom, az Egyesült Államok nem fogja megpróbálni leváltani Moszkvát” – írta Biden.

„Nem bátorítjuk és nem tesszük lehetővé Ukrajna számára, hogy csapást mérjen a határain túlra.”

Az európai vezetők a hét elején 9,7 milliárd dolláros pénzügyi támogatást ígértek Ukrajnának a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón.

Ukrajna tűzereje túl későn érkezett Sziverodonyeckhez, amely az ukrán ellenőrzés alatt álló legkeletibb város volt. Szerhij Haidáj, az ukrán regionális katonai közigazgatás vezetője kedden későn este közölte, hogy az orosz csapatok elfoglalták a város nagy részét. Egy segélyszervezet szerint a háború előtti mintegy 100 000 fős lakosságból körülbelül 12 000 civil maradt a városban.

Az új rakétarendszer, melyet az USA rendelkezésükre bocsát megoldja ezeket a problémákat.

Biden: „meg fogjuk tenni amit tennünk kell”

Eddig huszonegy halottja van annak az uvaldei (USA) Robb Elementary Schoolban történt lövöldözésnek ahol kedden egy 18 éves fegyveres tüzet nyitott az iskola diákjaira, tanáraira.

Az általános iskolában egy 18 éves fegyveres legalább 21 ember életét kioltotta, miközben osztályteremről osztályteremre járt – közölték tisztviselők. A támadót végül a rendõrség megölte.

A halottak között 19 gyermek és két felnőtt is van, két felnőtt is van, az egyikük az iskola tanára volt, de sok további válságos állapotban lévő sérültet szállítottak kórházba. 

Az erősen latin-amerikai népességű városban, Uvaldeben található Robb Általános Iskolában történt merénylet volt a legsúlyosabb lövöldözés egy amerikai iskolában azóta, hogy 2012 decemberében egy fegyveres megölt 20 gyereket és hat felnőttet a Sandy Hook Általános Iskolában a Connecticut állambeli Newtownban.

Biden a politikusok felelősségéről beszélt 

A támadás mindössze tíz nappal azután történt, hogy halálos, rasszista tombolást követtek el egy Buffalo államban, New York államban, szupermarketben, amely a templomokban, iskolákban és üzletekben elkövetett, évek óta tartó tömeggyilkosságok sorozatához vezetett. A kilátások az ország fegyverrel kapcsolatos szabályozásának bármilyen reformjára olyan halványnak tűnnek, ha nem halványabbnak, mint a Sandy Hook halálesetét követően.

Joe Biden elnök azonban úgy tűnt, készen áll a harcra, és a támadás után néhány órával a nemzethez intézett beszédében új fegyverkorlátozásra szólított fel.

„Nemzetként fel kell tennünk magunknak a kérdést, mikor állunk ki a fegyverlobbi elé és jelentjük ki az Isten nevében. meg fogjuk tenni, amit tennünk kell?” 

– kérdezte Biden. – Miért vagyunk hajlandóak együtt élni ezzel a vérengzéssel?

A rendőrség nem árulta el az indítékot, de beazonosították a támadót. A rendfenntartók szerint egyedül cselekedett.

Az iskolában közel 600 diák tanul második, harmadik és negyedik osztályban. A diákok túlnyomó többsége latin. A merénylő mielőtt elindult az iskolába lelőtte a nagymamáját, aki szerencsére túlélte a támadást.

Uvalde körülbelül 16 000 lakosú kisváros, nem messze a  mexikói határtól. Az uvaldei tragédia Texas történetének leghalálosabb iskolai lövöldözése volt, és ez még tovább növelte az elmúlt öt év legsúlyosabb lövöldözésének helyszínéül szolgáló államot.

Ki pótolná Putyint, ha …

0

A betegeskedő orosz diktátor moszkvai források szerint megnevezte azt az embert, aki arra az időre átvenné a helyét míg őt megműtik. Egyáltalán nem meglepő, hogy Putyin olyan emebert jelölt, akik kísértetiesen hasonlít rá: egész életét az állambiztonságnak szentelte.

Nyikolaj Patrusev tábornok 1951-ben született vagyis egy évvel idősebb Putyinnál. Az orosz diktátor politikai karrierje azzal kezdődött, hogy átszervezte a KGB-t, melyet FSZB-nek kereszteltek át. Amikor Putyin rakéta sebességgel elindult felfelé: előbb miniszterelnök majd villámgyorsan államfő lett, Patrusev vette át az állambiztonság irányítását. 1999 és 2008 között volt az FSZB igazgatója. Érdemes emlékeztetni arra, hogy ezekben az években fojtották vérbe a csecsenek iszlamista mozgalmát. A brutális leszámolásról író Politkovszakáját meggyilkolták. Az ellenzék és a sajtó megregulázása már megkezdődött, de ez csak napjainkra érte el egy rendőrállam szintjét, ahol minden és mindenki állandóan magán érezheti a hatalom szemét olykor kezét is.

2008 után Nyikolaj Patrusev a Védelmi Tanács titkára lett. Ez a szervezet már a sztálini időket idézi: teljhatalmú döntéshozó szerv a diktátor kezében. Minden bizonnyal itt döntöttek az Ukrajna elleni háború megindításáról.

Már javában tartott az orosz agresszió Ukrajnában amikor Nyikolaj Patrusev találkozott Jake Sullivan-nel, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. A megbeszélésről nem szivárgott ki semmi.

Honnan tudtak az amerikaiak olyan sokat az Ukrajna elleni támadásról?

Washingtonból hónapokkal az agresszíó előtt folyamatosan jöttek a figyelmeztetések: az orosz haderő beavatkozásra készül  Ukrajnában! Biden elnök megbízatásából William Burns, a CIA igazgatója Moszkvába repült, hogy tárgyaljon Putyinnal. Már nem tudott bejutni hozzá, de telefonon hosszasan tárgyaltak egymással. Burns jól ismeri Oroszországot, mert évekig volt ott az Egyesült Államok nagykövete. A CIA nyilvánvalóan kiváló munkát végzett ebben az ügyben, de az sem kizárt, hogy a legfelsőbb orosz vezetésből szivárogtak ki információk. Hírek szerint sokan ellenezték az Ukrajna elleni háborút Putyin legközelebbi környezetében is. Most ez már veszett fejsze nyele.

Biden elnök elmondta: szeretnék megbuktatni Putyint! Később visszavonta ezt az „elszólását”, de valószínűleg tudatosan megtervezett kommunikációs akcióról volt szó.

Harapófogó?

A Záhonytól San Franciscoig tartó nyugati szövetség Nyugatról míg a távol-keleti négyes paktum (USA, Japán, India és Ausztrália) Keletről fogná közre Oroszországot és Kínát. Ez a washingtoni elképzelés, melynek a célja az 1945 után kialakult amerikai világrend fenntartása.

Kína egyáltalán nem kívánja eljátszani a rá kiosztott szerepet: amennyire lehet, ki akar maradni a konfliktusból. Jang Csiecsi, Kína első számú diplomatája nyolc órán keresztül tárgyalt erről Rómában Jake Sullivan, nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak szavakban támogatják az oroszokat, de óvakodnak a katonai szövetségtől. Számukra a Nyugat százszor fontosabb mint Oroszország.

Az amerikai elképzelések azért sem reálisak, mert 1945 óta alaposan megváltozott a világ. Az 1,4 milliárd lakosú Kína a világ második számú nagyhatalma lett. Hatalmas piaca mágnesként vonza a külföldi – köztük amerikai cégeket. Még az oroszok esetében is csak félsiker a kizárási kísérlet a világgazdaságból, Kína esetében ez elképzelhetetlennek tűnik.

Az amerikai diplomáciának valamiféle modus vivendit kell találnia Kínával.

Jön a G2?

Ezt javasolta Hszi Csinping elnök Hangcsouban, ahol először rendezték meg a G20 csúcs konferenciát Kínában. A résztvevők értették a finom célzást, de udvarias mosollyal hallgatták a kínai elnök merész elképzelését. Majd megindult a szankciós kampány az Egyesült Államokból Kína ellen. Kiegészítve azzal, hogy Washingtonban hirtelen aggódni kezdtek amiatt, hogy elnyomják az ujgurokat az északnyugat kínai határtartományban. Megindult a bírálat Hszi Csinping elnök ellen is noha korábban Trump elnök unokája kínai nyelvű dalban köszöntötte őt a születésnapján.

Kínában ősszel kommunista pártkongresszust rendeznek. Ezen Hszi Csinping elnök bebetonozhatja a hatalmát. A kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Washingtonban visszatérhetnek a hatalomba a republikánusok, akik hagyományosan jobb kapcsolatra törekszenek Kínával. Nixon inditotta el a közeledés folyamatát 50 éve. Akkor Kína elmaradott ország volt, most viszont vezető szerepet követel a világban. A diplomatáknak mindenütt bőven lesz munkájuk hiszen e két világhatalom kapcsolatától függhet a világ jövője is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK