Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg Hawaii-on a május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet brutális körforgásáról van szó.
Hawaii legnagyobb szigetén az erdők korábban fontos élőhelyként szolgáltak az őshonos fák, madarak és rovarok számára.
„A kitöréseket megelőzően valószínűleg ez volt a legnagyszerűbb erdő Hawaii-on”
– mondta Patrick Hart, a Hawaii Egyetem biológusa. Szerinte az erdőnek voltak részei, ahol az őshonos fák egészen az óceánig elértek és ehhez hasonlót sehol máshol nem lehetett látni a szigeten. A térséget most több méter magas láva borítja.
A szakember szerint legkevesebb száz évnek kell eltelnie, mire a lávával betemetett erdők elkezdenek újjászületni és azután 150 évbe is telhet, mire visszanyerik egykori külsejüket. Ez a folyamat azonban már többször megismétlődött Hawaii-on.
„Emberi szemszögből nézve, ami most történik, az igazi tragédia”
– mondta David Damby, az amerikai földtani intézet vulkanológusa, de szerinte „a vulkán szemszögéből nézve, neki ez a dolga: új területeket építeni és átalakítani a tájat. Így működik a bolygó.”
Ryan Perroy, a Hawaii Egyetem vulkanológusa ugyancsak arról beszélt, hogy geológiai szempontból korántsem volt váratlan esemény a vulkán kitörése, és egykor az egész környék vulkanikus tevékenység nyomán jött létre.
A térségben több más drasztikus változás is történt:
június 2-án forró láva ömlött a sziget 400 éves édesvizű tavába, a Zöld tóba, kevesebb, mint két óra alatt elpárologtatva azt és betemetve a helyét lávával. Néhány nappal később óriási lávafolyamok zúdultak a szomszédos Kapoho-öbölbe, otthonok százait elpusztítva és beszennyezve a türkizkék, korallokban gazdag öböl vizét és a dagálytócsákat, gyakorlatilag élve megfőzve azok tengeri élővilágát.
„Nincs még egy olyan hely Hawaii-on, mint amilyen Kapoho volt” – mondta John Burns, aki egy évtizeden át tanulmányozta a korallokat a dagálytócsákban.
„Az egész élőhely odalett.”
A szakemberek szerint amint a vulkanikus részecskék eloszlanak, a víz pH-értéke és hőmérséklete pedig visszaáll a normálisra, a virágállatok elkezdenek visszanőni. „A tengeri organizmusok és korallok szemszögéből nézve gyakorlatilag az elejéről kezdődik minden” – mondta Burns.
Szerinte „az emberek tragédiája, hogy elveszítették az otthonaikat, számunkra pedig, hogy elveszítettük a kutatási helyszínünket. A környezet szempontjából azonban ez egy természetes körforgás. Sokkal inkább nézem végig, ahogy egy korallzátony a láva áldozatává válik, mintsem, hogy az óceánok melegedése okozta korallfehéredés végez vele, ahogy az Hawaii több területén is megtörtént.”
A térségben tilos az óceánban fürdeni, mert a láva és a víz találkozásakor veszélyes sósav keletkezhet, a vulkán pedig egyre nagyobb mértékben lövell ki szintén mérgező kén-dioxidot.
A pusztításról további képeket ide kattintva láthat.
