A felsőoktatási törvényhez olyan módosító javaslatot terjesztett elő egy konzervatív képviselő, mely lehetővé tenné azt, hogy az illetékes miniszter betiltsa a Konfuciusz Intézeteket a szólásszabadságra és a felsőoktatási intézmények befolyásolására hivatkozva.
30 Konfuciusz Intézet működik jelenleg az Egyesült Királyságban. Ezeket a kínai állam tartja fenn, és hivatalos céljuk a kínai nyelv és kultúra terjesztése. A brit és az amerikai kémelhárítás szerint hírszerzést is folytatnak a Konfuciusz Intézetek azonkívül, hogy terjesztik a Kínában hatalmon levő kommunista párt propagandáját.
“Látjuk, hogy a kínai kommunista párt mennyire elnyomja azokat, akik nyíltan bírálják. Nem engedhetjük meg, hogy egy autoriter rendszer az országa nyelvét tanítsa nálunk”
– hangsúlyozza a törvényjavaslat módosításának egyik fő támogatója, a brit parlament külügyi bizottságának elnöke.
Tom Tugendhat távolról sem az egyetlen konzervatív politikus, aki támogatja a Konfuciusz Intézetek betiltását – írja a brüsszeli Politico. Sok más tory vezető mellett Iain Duncan Smith, a konzervatívok egykori vezetője is kiáll a módosító javaslat mellett.
Boris Johnson miniszterelnök, aki csak nemrég élt túl egy bizalmi szavazást a tory pártban, nem könnyen hagyhatja figyelmen kívül ezeket a nézeteket. Más oldalról viszont a Konfuciusz Intézetek betiltása diplomácia ellentétekhez vezetne Pekinggel. Néhány ellenzéki képviselő is támogatja a Konfuciusz Intézetek betiltását a Munkáspárt illetve a liberálisok közül.
A felsőoktatási törvény javaslat, melyről a jövő héten szavaz a brit parlament eredetileg csak annyit irányzott elő, hogy az illetékes miniszternek figyelemmel kell kísérnie a Konfuciusz Intézetekhez hasonló külföldi intézmények működését és finanszírozását.
Másutt is bírálat tárgya a Konfuciusz Intézet
Németországban tavaly az akkori oktatási miniszter bírálta a Konfuciusz Intézeteket mondván, hogy azok magas szintű befolyást gyakorolnak a közéletre. A miniszter annak kapcsán beszélt erről, hogy Düsseldorfban a kínai főkonzul megakadályozott egy online fórumot, melyet két német újságíró könyvéről rendeztek volna két Konfuciusz Intézetben.
A könyv Hszi Csinping elnök – pártfőtitkárról szólt, és nem felelt meg annak a hivatalos képnek, melyet Pekingben elfogadhatónak tartanak.
Mind Nagy Britanniának mind pedig Németországnak Kína a legfontosabb gazdasági partnere. Mind a brit mind a német cégek igen fontosnak tartják a kínai piacot. Merkel kancellár annak idején minden évben népes üzleti küldöttség élén látogatott el Pekingbe, hogy javítsa a kapcsolatokat. Amióta az USA első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, kissé lehűltek az európai nagyhatalmak kapcsolatai is Pekinggel, ahol azt hangsúlyozzák, hogy az Európai Unió és Nagy Britannia legfontosabb gazdasági partnere Kína.
