Már a választás előtt elszállt az ország költségvetése, hiszen a magyar kormány az első negyedév végére elköltötte azt a 880 milliárd forintot, amit a törvény szerint csak a harmadik negyedév végére, tehát szeptember utolsó napjaira engedélyez. A választási költségvetés készítésének vádját elismerte a pénzügyminiszter-jelölt, de Varga Mihály meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy a magas hiány ellenére idén sem költenek majd többet a tervezettnél. A miniszteri meghallgatáson részt vett Mellár Tamás független képviselő, aki másokkal együtt kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, de támogatta, hogy Varga Mihály legyen a pénzügyminiszter. Indokairól Mellár Tamás nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.
Független képviselőként azért támogatta Varga Mihály pénzügyminiszteri jelölését, mert annyira tetszett a programja, vagy azért, mert nincs nála jobb jelölt?
Azt gondolom, hogy
Varga Mihály alkalmas jelölt a pénzügyminiszteri posztra,
még akkor is, ha a kormány gazdaságpolitikájának főbb irányait inkább Orbán Viktor határozza meg. De az ebből adódó problémákat sikeresen kezeli Varga Mihály, aki a parlamenti meghallgatásán önkritikusan elismerte a választási költségvetés tényét. Ezt mindenek előtt az bizonyítja, hogy gyorsított ütemben hívták le az uniós pénzeket.
Épp ezért már az év első felében elköltötték az egész évre tervezett hiány majdnem nyolcvan százalékát. Ezt megsínyli a gazdaság a következő nyolc hónapban?
Engem is érdekelt, hogy milyen szigorú intézkedést tervez a pénzügyminiszter a meglehetősen nagy hiányra, de Varga Mihály azzal igyekezett megnyugtatni, hogy a Fidesz kormányra kerülése óta, tehát nyolc éve a költségvetési hiányt minden esetben sikerült a tervezett szint alá csökkenteni. A pénzügyminiszter bízik abban, hogy az uniós források az év hátralévő részében is rendelkezésre állnak, számításaik szerint ennek segítségével meg lehet majd őrizni a költségvetés egyensúlyát.
A parlamenti meghallgatáson nem igen lehet visszakérdezni, hisz arra nincs idő. Ön elfogadta Varga Mihály válaszát, hogy drámai intézkedések nélkül tartható a hiány?
Nézze, az év végéig elég sok idő van, bármi történhet. Az országnak jelentős egyensúlyi tartalékai vannak. Ráadásul az is igaz, hogy a költségvetési hiány keletkezése soha nem időarányos. Vagyis nem igaz az, hogy ha a hiány ma 85 százalék körül alakul, akkor év végére ez 160 százalék. Ennél azért kicsit bonyolultabb az ügy.
A miniszter úr meghallgatásának alaphangulatát igyekezett a megjelent statisztika is javítani, hisz épp ma derült ki, hogy a magyar gazdaság a várakozásoknál is jobban teljesített. Kell ennél jobb hír?
Ez bizonyítja leginkább, hogy „választási költségvetés” készült, s az uniós források erőltetett lehívásával felpörgették a gazdaságot. De a Modern Városok program milliárdjai is közreműködtek a keresletélénkítésben. Végül ez eredményezte a magasnak tekinthető, 4,4 százalékos növekedést. Hozzá kell tennem, hogy az általam ismertetett tényeket Varga Mihály nem is cáfolta.
Képviselő úr, ön Varga Mihályt alkalmasnak tartja a pénzügyek irányítására, miközben alapkérdésekben nem ő, hanem a kormányfő dönt?
Az mai hatalmi konstellációban ez a felállás eddig működött.
Amikor nem Varga Mihály vitte a gazdasági ügyeket, akkor a gazdasági egyensúly kevésbé látszott biztosítottnak.
Ezt nekem elég érv.
A magyarországi korrupció elképesztő, jóllehet több ezer milliárd forint kerül be az országba, ön szerint marad azért pénz valóságos piaci fejlődésre is, vagy mind eltűnik?
Sajnos, csak rövidtávú gazdasági élénkítésre jutott uniós pénz, leginkább építőipari beruházásokra osztogatták a forrásokat. Kétségtelen, ez teremt valamekkora keresletet, s ennek van tovagyűrűző hatása is. De nem növeli az ország versenyképességét, amire a leginkább szükség lenne. Ezt elmondtam a bizottsági meghallgatáson is, hogy az uniós pénzt az éppen regnáló kormány soha nem technikai-technológiai fejlesztésére fordította. Ezen kívül elhanyagolták a humántőke fejlesztését, ezért most nem számíthatunk arra, hogy sok magasan képzett szakember lép be a gazdaságba.
Akik beléphetnének, azok viszont inkább külföldre mennek, mert a kormány az oktatást semmilyen módon nem akarja fejleszteni. Érti, hogy miért?
Az elég egyértelmű, hogy az oktatásból kivont jelentős pénz nem kerül oda vissza. Az egyre kevesebb tehetséges diák külföldre menekül, s ha ott szerez diplomát, akkor haza sem jön. Akik viszont itthon maradnak, azok jó része alacsony felkészültségű, tőlük aligha várható a versenyképesség gyors növelése.
Ennek ellenére a kormány ragaszkodik a növekedéshez, leginkább 4 százalékot emlegetnek. Ön szerint ez reális?
Úgy gondolom, hogy
a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme legfeljebb 2 százalék.
Varga Mihály is legfeljebb 2.5 százalékot említett, független szakértőkre hivatkozva.
Ez meglepő, hisz a kormány erősen elhatározta, hogy ennek a duplájával kell nőni. Lehet, hogy csak akarni kell?
Elvileg nem kizárt. Lehet mesterségesen is élénkíteni a gazdaságot, de amiatt hosszabb távon felléphetnek súlyos egyensúlyi zavarok. Elég, ha csak a 2002-2006 közötti erőltetett fejlesztésre gondolunk, amiből egyenesen belerohantunk a 2008-as gazdasági válságba. Most ugyanezt a veszélyt látom, hiszen ha a kormány annak ellenére ragaszkodik az általa kitűzött növekedési pályához, hogy közben a világgazdaságban megjelennek a negatív tendenciák, akkor annak drámai következményei lesznek, lehetnek. Ezt a jóslatomat sem cáfolta meg Varga Mihály!
Talán azért, mert korábban Orbán Viktor is azt mondta, hogy ha az uniós ezermilliárdok már nem érkeznek, akkor is csodákra lesz képes a magyar gazdaság. Ehhez ön közgazdászprofesszorként mit szól?
Valóban mondott ilyet a miniszterelnök, de utána arról is beszélt, hogy ha az unió nem ad pénzt, akkor Kínától, vagy máshonnan kérünk. Varga Mihály viszont azt állította – szerintem tévesen –, hogy a magyar gazdaság az európai források nélkül is jelentős növekedésre képes. Ugyanakkor 2016-ban a páratlanul alacsony, 2 százalékos növekedésnek az oka az volt, hogy abban az évben tudták lehívni a legkisebb uniós pénzt.
Kár lenne tagadni, hogy az országba érkező uniós pénz mennyisége, és a növekedés ütem elég szorosan összefügg.
Ha az uniós támogatásokat valamiért leépítik, annak komoly, mondhatni drámai következménye lesz.
Azt reálisnak tartja, hogy a kifutó uniós források miatt 2018 után jelentős állami beruházásokkal lendítik fel a gazdaságot?
A tervek szerint akkor jönne be a paksi bővítés, s persze kezdődne a kínai beruházás, illetve a legfrissebb információk szerint az MNB belső köreiben egy erőltetett, évi 12-15 százalékos hitelbővítést készítenek elő a gazdasági szereplők és az állampolgárok, tehát a kisháztartások számára.
Talán ezzel függhet össze az is, hogy Varga szerint a következő négy évben a kormány másfélszeresére emelné a reálbéreket. Van ennek realitása?
Ha nagyon akarják, ezt is megtehetik, de ennek jelentős inflációt gerjesztő hatása lehet. Alapvető szabály, hogy reálbér növekedése tartósan nem szakadhat el a termelékenység növekedésétől. De nálunk az elmúlt nyolc évben a termelékenység legfeljebb 2 százalékkal nőtt, amit elismert Varga Mihály is. Miközben Romániában és a balti országokban 20 százalékot meghaladó mértékben nőtt a termelékenység. Ha nem lesz gyors és lényegi változás a termelékenységi fronton, akkor aligha lehet közel duplájára emelni a reálbért. Ha mégis megteszik, akkor az elszabadíthatja az inflációt.
A miniszteri meghallgatásokon egyébként a Paks II. bővítésével foglalkozó kormánytag olyasmit említett, hogy talán meg sem építik az atomerőművet. Ennek lesznek pénzügyi következményei?
Még ez lenne a legjobb. Egyébként a leendő pénzügyminiszternek felvetettem, hogy ha a kormány a terv szerint felveszi az oroszoktól az atomerőmű bővítéséhez szükséges hitelt, akkor tíz százalékponttal megnőhet az adósság/GDP hányados.
Ez pedig már sérthetné az alaptörvényt is…
Így van! Varga Mihály viszont megnyugtatott, hogy
az orosz hitelt nem egyszerre, hanem több éven át vesszük majd fel.
Ezzel párhuzamosan a kormány faragni igyekszik az államháztartás hiányát. De szerintem a csökkentés csak akkor következhet be, ha a paksi bővítés elmarad, vagy nagyon elhúzva veszik fel az orosz hiteleket. De a részletekről semmit sem mondott.
Vajon annak részleteiről beszélt Varga Mihály, hogy a jövőben már nemcsak az útszéli trafikokban, hanem Andy Vajna kaszinóiban is kötelező majd működtetni az online pénztárgépet?
Erre azért még senki ne vegyen mérget, minden esetre kiderült: a leendő pénzügyminiszter is inkább azt szeretné, ha az adóhivatal és a kaszinó között közvetlen online kapcsolat lenne. De azt nem mondta, hogy ezt ő majd el is rendeli.
Az unión belül van egy nagyon erős adócsökkentési verseny, ami nemzeti hatáskör. Ha sikerül lenyomni a különböző adónemeket, abból profitál majd az ország?
Néhány adónem talán még csökkenhet, de szerintem ez a folyamat nem lenne kívánatos a magyar gazdaság számára. Hiszen az adócsökkentés leginkább az elmaradott országok stratégiája, más módon ugyanis nem tudnak külföldi tőkét behívni. De a legtöbb esetben nem a high-tech iparágakba fektetnek be, hanem az összeszerelő műhelyek számát szaporítja, ami konzerválja a lemaradást. Ezért nem tartom jónak, bár rövid távú érdeket szolgálhat, de a hosszú távú felzárkózást biztosan nem segíti.
Akik önnel együtt meghallgatták Varga Mihály pénzügyminiszter-jelöltet, azok tudják már, hogy mi a Fidesz programja a következő négy évre?
Kormányprogram nem készült, de bizonyos dolgokat azért már sejteni lehetett. Korábban is jelezték: magas gazdasági növekedést akarnak elérni. Csökkenteni akarják a jövedelmek adóit, viszont a forgalmi típusú adót, tehát a 27 százalékos áfát fenntartják. Továbbra is kedvezményeket adnak a kisvállalkozásoknak, illetve megőrzik azokat a családi támogatásokat, amelyek csak a jobb módú embereket segíti. A Fidesz tehát továbbra is ezen a pályán kíván maradni.
