Az OLAF most közzétett jelentéséből, amely az uniós pénzek felhasználását vizsgálta meg a tagállamokban. A pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló hivatal célkeresztjében már évek óta benne van a magyar kormány, mert igen sok visszaélésre utaló jelet talált az uniós ellenőrzés.
A problémásnak ítélt uniós pénz kifizetések tekintetében Magyarország még Bulgáriát és Romániát is megelőzi pedig ez a két leginkább korruptnak tekintett tagállam az Európai Unióban.
Mi van pénzügyi szabálytalanság esetében?
Elvben a brüsszeli bizottság regionális főigazgatósága hozhatna büntető intézkedéseket, de ilyenekre nemigen kerül sor. Ehelyett inkább átcsoportosítják az uniós pénzeket a szóbanforgó tagállamban. Az OLAF igazgatója találkozott Polt Péter főügyésszel, és állítólag a tudomására hozta: Brüsszelben egyáltalán nem örülnek annak, hogy az OLAF által megállapított pénzügyi visszaélések ügyében Magyarországon csak elvétve indul vizsgálat.
Jön az Európai Ügyészség
Az EU tagállamai épp azért határoztak az Európai Ügyészség felállítása mellett, mert szeretnének átláthatóbb gazdálkodást látni az uniós pénzeket illetően. A magyar kormány taktikusan távol maradt. Még Románia is belépett. Igaz, hogy az akkori kormány mindent megtett azért, hogy ne a román korrupció ellenes főügyész legyen az Európai Ügyészség vezetője. Laura Codreanu-Kövesi ugyanis több minisztert és polgármestert is rács mögé juttatott Romániában. Az akkori kormány végül megbuktatta őt Bukarestben, de Laura Codreanu-Kövesi megpályázta és elnyerte az Európai Ügyészség vezetőjének posztját. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár őt támogatta mondván: erős ellenszélben bizonyította hazájában, hogy érvényt lehet szerezni a törvényéknek akkor is, ha az érintettek a kormány tagjai az adott uniós államban.
