Mind több amerikai polgár számára jelent fontos bevételi forrást az állami támogatás – állapítja meg az Economic Innovation Group tanulmánya, melyet a választási kampányra időzítettek.
Az elmúlt 50 év során több mint megkétszereződött az állami támogatás aránya a GDP-ben. 1970-ben ez az arány mindössze 8% volt, mára viszont 18%-ra növekedett. Mindez persze messze elmarad az európai normáktól, de figyelemreméltó, hogy az állami támogatás növekedése abban az időszakban következett be amikor a neoliberális áramlat meghatározó volt az Egyesült Államokban, ez pedig kis államot, és csökkenő állami támogatást hirdet. A Biden kormányzat ezzel ellentétesen növelte a támogatás mértékét, mert a Covid pandémia és az utána bekövetkező infláció negatívan befolyásolta az életszínvonalat az Egyesült Államokban is. A Biden kormányzatnak így sikerült elérnie, hogy az egyenlőtlenség nem növekedett tovább az amerikai társadalomban. Trump tanácsadói – köztük a Soros tőzsdei vállalkozásának egykori befektetési igazgatója – azzal vádolják a Biden adminisztrációt, hogy “kommunista tervgazdaságot hozott létre.”
Az amerikai állam 1970-ben 70 milliárd dollárt költött szociális támogatásra míg 2020-ban 6000 milliárdot. Ennek jelentős részét persze az infláció jelenti, de akkor is szembetűnő a növekedés. A probléma az, hogy a központi költségvetés hiánya is rekord magasra emelkedett, és az államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át.
Pénzügyi szakértők 60% fölött már aggódnak a szóban forgó állam egyensúlya miatt, de az USA mint a világgazdaság központi állama, amely a dollárövezetet üzemelteti, kivételt jelent. Kérdés, hogy meddig hiszen jövőre már a törlesztő részlet meghaladhatja az 1000 milliárd dollárt, és ez több mint a hadügyminisztérium, a Pentagon éves költségvetése.
11500 dollár évente
2022-ben egy átlag amerikaira ekkora állami szociális támogatás jutott. Ez persze csak átlag, de szerény megélhetést lehetővé tett az Egyesült Államokban, ha az illetőnek volt valamiféle lakása és egészségbiztosítása. A Covid pandémia a csúcsra járatta az állami szociális támogatást, azóta az összeg kisebb lett, és a részesedés is a GDP-ben. Mi indokolja az állami szociális kiadások növekedését az Egyesült Államokban? Mindenekelőtt a demográfia: a lakosság itt is öregszik, ha nem is olyan gyorsan mint Európában.
2010-ben a 65 év fölötti lakosság a népesség 13%-át tette ki az Egyesült Államokban, 2022-ben ez már 17,3% volt. Az állami szociális kiadások 56%-át az idősebb nemzedékek kapják, ezért is emelkedik gyorsan az összeg. Mindez nem jelenti azt, hogy az idősebb nemzedékek teljes mértékben biztonságban lennének hiszen
az egészségügyi kiadások exponenciálisan növekedtek: 74 milliárdot tettek ki 1970-ben az USA-ban, 2022-ben 4500 milliárd dollárt!
Mindebből az is következik, hogy a nyugdíjkassza is óriási deficittel küszködik éppúgy mint az Egyesült Államok központi költségvetése. Jelenleg a költségvetés hiánya 1800 milliárd dollár, és sem Kamala Harris sem Donald Trump nem tudja: miképp lehetne ezt csökkenteni?
Az állami szociális segélyezést nem lehet csökkenteni, mert mind többen élnek ebből: 1970-ben az USA megyéinek csak az 1%-a jelezte, hogy a lakosság jövedelmének a 25%-a ebből van, mára már a megyék – county – több mint fele ebbe a kategóriába tartozik.
Trump vagy Harris olyan gazdaságot örököl, amelynek a koordinátái nem sok mozgásteret hagynak a döntéshozóknak, akiknek figyelembe kell venniük Washingtonban: a választásokat általában a gazdasági helyzetükkel elégedetlen polgárok döntik el az Egyesült Államokban.
