Polonius, Author at Független Hírügynökség Page 95 of 197

Elon Musk eladta Tesla részvényeinek 10%-át mégis gazdagabb mint valaha

Polonius

-

2021-12-26

Elon Musk eladta Tesla részvényeinek 10%-át mégis gazdagabb mint valaha

Teljesítette vállalását, és egyáltalán nem mellesleg szép pénzre is szert tett a világ leggazdagabb embere, akinek vagyonát a Bloomberg milliárdos indexe több mint 245 milliárd dollárra becsülte.

600 ezer Tesla részvényt és 2 millió részvény opciót adott el kedden Elon Musk, aki ezt egy interjúban jelentette be, melyet a Babylon Bee szatirikus lapnak adott. Egyben bírálta Kalifornia államot, mert az „túlságosan megadóztatja polgárait”. Elon Musk cégének székhelyét Kaliforniából Texasba helyezte át, mert ott jóval alacsonyabbak az adók. Több demokrata szenátor és képviselő bírálta az elmúlt napokban a világ leggazdagabb emberét amiért az nem fizet túlságosan sok adót pedig az államkasszának ugyancsak szüksége lenne rá a pandémia idején. Elon Musk válaszul közölte: több mint 11 milliárd dollár lesz az idei adója. Ha ez igaz, akkor ez lesz az USA történetében a legmagasabb összeg, melyet valaki egy évben befizet az adóhivatalnak.

Lássuk a számokat: a tőzsdei jelentés szerint Elon Musk több mint 13,5 millió Tesla részvényt adott el, ez valamivel kevesebb mint 17 milliárd. Körülbelül ennyi lenne Musk Tesla részvényeinek a 10%-a. Novemberben ilyen sok részvény eladását jelezte miután megszavaztatta erről Twitter követőit. Mekkora haszna származott ebből? Mintegy 14 milliárd dollár! Csökkent az eladásokkal Musk Tesla részvény pakettje? Épp ellenkezőleg! Miután részvény opcióit értékesítette 16,4 milliárd értékű új Tesla részvényhez jutott!

Kalifornia már nem a lehetőségek hazája

Erről panaszkodott a Babylon Bee-nek adott interjúban a világ leggazdagabb embere, aki a Teslát ebben az államban futtatta fel. Idén azonban elköltöztette a cég központját méghozzá Texasba, ahol jóval alacsonyabbak az adók. Maga Musk is átköltözik.

„Kalifornia a lehetőségek országa volt, de manapság már túlzott szabályozás, túl sok pereskedés és túladóztatás jellemzi.”

Yellen asszony, a demokrata pénzügyminiszter nem is titkolja, hogy részben a szupergazdagok adóiból kívánja betömni azokat a lyukakat, amelyek a washingtoni költségvetésben főként amiatt jelentkeztek, mert az állam bőkezű támogatást nyújtott a szegényebb néprétegeknek az Egyesült Államokban.

A szupergazdagoknak van miből adózni: a Tesla részvények árfolyama például 1100%-al növekedett az elmúlt három év során – írja a MarketWatch portál. Maga Elon Musk idén körülbelül 89 milliárd dollárral lett gazdagabb.

Rés a pajzson

Polonius

-

2021-12-24

0

Ha hallgatni arany, akkor lehallgatni természetesen gyémánt, ha a lehallgatott beszélgetéseket közzé lehet tenni, akkor pedig brilliánsról beszélhetünk!

Az izraeli Pegasus szoftvert a lengyel titkosszolgálat is bevetette az ellenzékkel szemben. Méghozzá nem akárki ellen: Krzysztof Brejza, a szenátus tagja, az ellenzék választási kampányát vezette 2019-ben! Okostelefonját a Pegasus szoftver segítségével hekkelték meg, és ily módon Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere olyan információkhoz juthatott, amelyek befolyásolhatták a választások végkimenetelét is. A szigorúan ellenőrzött közszolgálati televízió ezeket a Pegasus szoftverrel megszerzett információkat nyíltan felhasználta a választási kampány során. Az USA-ban feketelistára tették a Pegasust gyártó izraeli NSO céget, melyet komoly perek is fenyegetnek. Macron elnök volt a leghíresebb Pegasus lehallgatott. Ő ebben az ügyben egyenesen Benjamin Netanjahu akkori kormányfővel beszélt, és állítólag garanciákat kapott. Az izraeli cég csakis a miniszterelnök engedélyével adhat el Pegasus szoftvert külföldre. A magyar eladást Czukor József tábornok, Orbán Viktor akkori biztonságpolitikai tanácsadója intézte. Aki előtte és utána is vezette az Információs Hivatalt, most pedig svájci nagykövet. A Berni Unió a titkosszolgálatoknak az a szervezete, amelyben az USA európai szövetségesei egyeztetik álláspontjukat.

NSO levette az engedélyezési listájáról Magyarországot és Lengyelországot.

És nálunk?

A Városháza botrány kapcsán Bajnai Gordon ex miniszterelnök beszélt titkosszolgálati módszerek alkalmazásáról. Az nem derült ki, hogy egyertelműen a Pegasusra gondolt-e. Anonymus mindenesetre feltűnően jólértesült, és információkkal tömi a rendőrséget és a kormánypárti sajtót. Ki más lenne ő mint a magyar titkosszolgálat egyik erre felhatalmazott tisztje?

Orbánt nem ez zavarja hanem

Lengyelországhoz hasonlóan a magyar titkosszolgálat is megfigyelt sokakat annak a Völner Pálnak az engedélyével, aki nemrég belebukott egy korrupciós botrányba. Vajon van-e összefüggés?

Kövér László, aki jelenleg az országgyűlés elnöke, de az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte, ráuszította az ellenzékre a titkosszolgálatokat. Ez még tavaly tavasszal történt, de a titkosszolgálatból valaki most találta alkalmasnak az időpontot a kiszivárogtatásra. Ami arra mutat, hogy a titkosszolgálatok sem feltétlenül lojálisak Orbán Viktor iránt. A budapesti amerikai nagykövetség ugyanis nyíltan szervezi Márki-Zay Péter támogatását. Macron elnök Budapesten sietett az ellenzék vezetőivel is találkozni. A magyar titkosszolgálatoknak jó orra van, és nem biztos, hogy Orbán Viktor választási győzelmére fogadnának.

Márcsak azért sem, mert Pegasus szoftverrel a TEK második számú vezetőjét is lehallgatták! Vagyis a vezér senkiben sem bízik. Orbán jól emlékezhet arra, hogy Ceausescu és neje fölött az a bíróság mondta ki a halálos ítéletet, melynek elnöke Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés főnöke volt. Akit maga Nicolae Ceausescu nevezett ki a katonai titkosszolgálat élére…

Yossi Cohen, a fecsegő kémfőnök

Polonius

-

2021-12-23

0

Yossi Cohen a Moszad főnöki posztjáról nemrég ment nyugdíjba. Az izraeli hírszerzés ászának számított, és akit eddig mindenki csodált, mert kulcsszerepe volt abban, hogy Irán nukleáris programját sikerült lelassítani. A csodálat eddig tartott.

Kiderült, hogy Cohen nem tudta tartani a száját: szeretőjének, sőt annak férjének is mesélt méghozzá szigorúan titkos ügyekről. A férj kitálalt, és Izraelben áll a bál: hogy lehetett ennyire vigyázatlan a Moszad vezetője?

A sajtóban is dicsekedett a mesterkém

Az izraeli hírszerzés az iráni atombomba atyját eltette láb alól, ezzel alaposan visszavetette az egész iráni nukleáris programot.

Yossi Cohen felvállalta az iráni atombomba atyjának meggyilkolását mint a Moszad mesterművét. Ez visszatetszést keltett, mert noha nagyon sokan sejtették, hogy a gyilkosságot az izraeli hírszerzés hajtotta végre, de korábbi Moszad főnökök ilyesmit sosem ismertek volna be nyilvánosan. Annál kevésbé, mert ezek után Teherán terrorizmussal vádolta meg Izraelt. Mindez nem zavarta Yossi Cohent, aki azzal is eldicsekedett, hogy izraeli információk alapján végzett egy amerikai drón Szulejmani iráni tábornokkal, aki a forradalmi gárda külföldi akcióit irányította. Yossi Cohen kiváló kapcsolatokat ápolt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és ezért sérthetetlennek érezte magát.

Szinte egyidőben távoztak a hatalomból, és azóta megszaporodtak a bírálatok a Moszad egykori főnökének nem egészen ortodox viselkedését illetően. Míg a korábbi kémfőnökök diszkrétek voltak, ahogy azt a szakma megkívánja, Yossi Cohen fecsegett. De nemcsak ez volt a baj. Benjamin Netanjahu körében elharapózott a korrupció, és ez Yossi Cohent is érintette. Egy ausztrál dollár milliárdos 20 ezer dolláros nászajándékot küldött Cohen lányának. Vajon miért?

Cohen kormányfő akar lenni?

Benjamin Netanjahu bizalmasa át akarja venni a stafétabotot a 72 éves ex miniszterelnöktől, aki eddig a legtöbb időt töltötte a kormányfői székben Izraelben. Jelenleg Netanjahu ellenfelei kormányoznak Izraelben, de Yossi Cohen abban bízik, hogy előbb utóbb felbomlik a szivárvány koalició, melyben a baloldal éppúgy benne van mint a szélsőjobb illetve a palesztinok egy csoportja. Pénze lesz bőven a választási kampányokra Yossi Cohennek, mert napokkal azután, hogy távozott a Moszadtól a japán Soft Bank izraeli igazgatójának nevezte ki Japán egyik leggazdagabb embere, a milliárdos, Maszajosi Szon.

Újságírók megkérdezték Yossi Cohent: akar-e kormányfő lenni?

„Gondoltam rá, de még nem döntöttem”

– válaszolta a mesterkém, aki az izraeli sajtó szerint lenyűgöző hatással van a szebbik nemre.

Orbán és az orosz földgáz

Polonius

-

2021-12-22

0

A 15 éves gázszerződést igaz, hogy 225 dolláros áron kötötte meg a magyar kormány? – tudakolta Orbán Viktortól a Financial Times tudósítója. A magyar miniszterelnök a titoktartásra hivatkozott, de annyit elárult: az ár előnyös, de a tőzsdei gázár képlethez kapcsolódik.

A tőzsdén jelenleg 1600-1900 dollár egy köbméter ára vagyis jóval magasabb. Ebből pedig az is következik, hogy a rezsicsökkentésnek nincs meg az alapja hosszú távon, mert a magas ár miatt a magyar kormány aligha vállalhatja fel azt, hogy nem emeli a lakossági fogyasztás árát. Erre nyilvánvalóan nem a választások előtt kerül sor, de utána sokminden elképzelhető. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy problémák vannak az LNG földgáz beszerzésével is, mert az ázsiai országok olyan magas árat fizetnek, hogy elhappolják a szállítmányokat Európától.

Orosz kikötések

Az orosz fél ragaszkodik ahhoz, hogy a Magyarországnak szállított orosz földgáz ne jusson el Ukrajnába. Orbán hangoztatta, hogy állami forrásból nem is jut, de magánkereskedők is vannak, akiket a magyar állam nem ellenőrizhet.

Kik azok a magán kereskedők?

Ezt jobb nem firtatni hiszen a gázkereskedelem stratégiai ügy vagyis a magyar állam mindigis igyekezett ellenőrizni azt. Annál is inkább, mert az orosz földgáz árusítása harmadik piacra a magyar elit régi kiváltsága. Moszkva részben ebből finanszírozta a magyar elitet már 1990 előtt is. Hogy ebből ki mennyit kapott és cserébe mit adott? Mind a mai napig hétpecsétes titok hiszen jól mutatná Moszkva befolyását Magyarországon. A leggazdagabb család Magyarországon az a Rahimkulov família, amelynek apa figurája a Gazprom budapesti fő megbízottja volt a rendszerváltás után. Az apa visszament orosz földre, ahol állítólag továbbra is bírja Putyin bizalmát. Az orosz elnök nemrég Szijjártó Pétert is kitüntette talán épp a földgáz egyezményért, melyet a külügyminiszter tárgyalt meg a Gazprom főnökével, Alekszej Millerrel.

Az USA figyel

Az Egyesült Államoknak nagyon nem tetszik az Európai Unió államainak függősége az orosz földgáztól. Nemcsak azért vannak ellenérzéseik, mert a saját cseppfolyósított földgázukat akarják eladni Európában is, hanem mert tartanak attól, hogy az európai elit ily módon Putyin befolyása alá kerül.

Németország ex kancellárja, Gerhard Schröder jelenleg Putyin jobbkeze az európai földgáz ügyletben. Tehát egyáltalán nem Orbán Viktor az egyetlen európai vezető, aki kivételesen jó kapcsolatot ápol minden oroszok örökös elnökével. Orbán nyugodtan megígérhette Putyinnak, hogy az állami kvótából nem ad Ukrajnának hiszen ott a kiskapu: a magán kereskedelem.

Azeri kapcsolat

Alijev elnök meglehetősen obskurus rendszerével épp a földgáz miatt ápol jó kapcsolatot a magyar kormány – emlékeztetett Orbán Viktor sajtóértekezletén. A baltás gyilkos kiadatása idején is felmerült ez a szempont. Valójában azonban Alijev – Putyinhoz hasonlóan – meg akarja venni az európai elit megvásárolható részét. Ez az úgynevezett kaviár diplomácia. Málta szigetén azeri bankot is alapítottak, de ezt gyorsan bezárták, mert a pénzmosás miatt ugyancsak érdeklődni kezdtek irántuk az európai és amerikai ellenőrök.

Máltán egy oknyomozó újságíró épp ezután nyomozott: mit kapott mindezért az ország miniszterelnöke? A háromgyermekes családanyát szorgos maffiózók felrobbantották. Az Európai Parlament akkori elnökének kellett Máltára utaznia ahhoz, hogy a vizsgálat egyáltalán meginduljon a gyilkossági ügyben. Végül a kormányfő lemondásra kényszerült, az azeri kaviár diplomácia nem aratott teljes sikert e téren…

Azt viszont azóta sem tisztázta senki: mennyit kapott az Orbán kormány azért, hogy kiadja a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak?

Munkaerőhiány az USA-ban

Polonius

-

2021-12-21

0

Egyesült Államokban, ahol eddig – az európai gyakorlattól eltérően – villámgyorsan el lehetett bocsátani valakit. Jogilag, ez ma is lehetséges, de gazdaságilag nem, mert nem találnak új munkaerőt – írja a CNN portál.

Több mint 4 millióan léptek ki a munkahelyükről az Egyesült Államokban a harmadik negyedévben. Ilyesmit soha korábban nem tapasztaltak az amerikai gazdaságban. Hova vezetett ez? Oda, hogy a főnökök szinte leálltak az elbocsátásokkal!

„A munkaadók ragaszkodnak a munkavállalókhoz” – mondja a Ziprecruiter vezető közgazdásza. Julia Pollack elmondta, hogy 30%-al csökkent az elbocsátások száma a pandémia előtti időkhöz képest. 52 éve nem kerestek ilyen kevesen munkát az Egyesült Államokban. Ennek persze az is az oka, hogy Biden elnök bőkezű támogatási csomagja megélhetést biztosít sokaknak, akik inkább abból élnek mintsem hogy munkát vállaljanak. A matek szimpla: sokkal több az üres munkahely mint a jelentkező munkavállaló. A munkaügyi minisztérium adatai szerint az arány 0,67%. Az ezredforduló óta készít ilyen statisztikai kimutatást a munkaügyi minisztérium Washingtonban, és a munkaadók szempontjából ilyen rossz arány még sohasem volt eddig.

„Ha ugyanis hagynak valakit elmenni, akkor senki sem fogja elvégezni a távozó ember munkáját. Ez pedig befolyásolja a termelést és az eladást ” – magyarázza a helyzetet Andy Challenger alelnök. Ma már csak úgy lehet új embert találni a munkaerőpiacon, ha magasabb fizetést kínálunk neki.”

„A cégek manapság utálják az elbocsátásokat. Úgy ragaszkodnak a munkaerőhöz mintha ettől függne az életük”- hangsúlyozza egy fejvadász cég alelnöke, aki a CNN-nek nyilatkozott.

2,4 millióan hiányoznak a munkaerő piacról

A munkavállalóknak kevesebb mint 1%-a veszítette el az állását május óta az Egyesült Államokban.

Mihez kezdenek a munkaadók ilyen nehéz helyzetben? Ahelyett, hogy kirúgnák az embereket inkább megpróbálják átképezni őket. „Teljesítmény javító tanfolyamokat indítanak a cégek” – mutatja az új trendet Julia Pollack, aki szerint így próbálják házon belül megoldani a problémát.

„Régebben egyszerűen kirúgták azt a munkavállalót, akinek a teljesítményével nem voltak megelégedve. Most a főnökség érdekeltté vált abban, hogy megpróbálja megmenteni ezeket a munkavállalókat, mert a piacon nem kap másokat.” A közgazdász szerint ez a változás előnyös lesz az USA gazdaságának, a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt.

„Ha többet fektetünk be a munkavállalók képzésébe, az jó dolog. Ebből profitálnak mind a dolgozók mind a cégek. Mindenki kap egy második esélyt. Így tudnak azután fejlődni és növekedni”- mondja Julia Pollack, aki arra is rámutatott, hogy kényszerhelyzet állt elő, mert 2,4 millió munkavállalóval kevesebb van a munkaerőpiacon az Egyesült Államokban mint a pandémia előtt.

Café Frei márka akar lenni

Polonius

-

2021-12-19

0

15 éves jövőre a sikeres rádiós és televíziós riporter cége, a Café Frei. A tulaj ebből az alkalomból a Forbes magazinban vázolta fel üzleti elképzeléseit.

Fordulatot hozott a pandémia a cég életében: sok helyen be kellett zárni a Frei kávéházat is. Ezért most arra törekednek, hogy otthon is lehessen Frei kávét inni. Maga Frei eszpresszó kávét iszik, nem azokat az ízesített kávékat, melyeket a kávéházakban árusít.

A kezdet Kolumbiában

A Magyar Rádió riportereként kereste fel Kolumbiát a fiatal riporter, aki a helyszínen ugyan elsősorban a kábítószer maffia működését kutatta ugyan, de kiváncsi lett a kávéra is, amely Kolumbiában a társasági élet egyik legfontosabb része.

2007-ben indította el a Café Frei üzletláncot Langár Tamással. Ma már 61 Frei kávézó működik Magyarországon, külföldön pedig tíznél is több. A kávézó lánc üzleti siker, a vírus járvány előtt 2019-ben elérte a forgalom a 2 milliárd forintot.

A kiskereskedelemmel élték túl a pandémiát

A Café Frei termékei már sok boltban is megtalálhatóak. 1,2 milliárd forintot költöttek arra, hogy létrehozzanak üzemeket a Frei kávé előállítására. Elindítottak egy webshopot is, hogy alkalmazkodjanak a nemzetközi trendekhez.

A pandémia súlyos veszteséget jelent a Frei kávézónak is: a terveiket egymilliárd forinttal teljesítették alul tavaly és az idén.

Nyugati terjeszkedés

A Café Frei Svájcban nyit kávézót méghozzá kettőt is a Genfi tó partján. A távolabbi cél Németország. A nyugati terjeszkedés nem mindenütt sikeres: Írországban és Svédországban be kellett zárni a Frei kávézókat, mert a helyi lakosság nem kedvelte meg azokat. Szaúd Arábiában viszont megkedvelték a pénzes vásárlók a Frei kávézót, mert ott jobban ráérnek az emberek. Több kávét is megisznak miközben tárgyalásokat folytatnak egymással.

Cukrászati és pékségi fejlesztéssel fokozzák a kínálatot. A terv az, hogy tőzsdére vigyék a Café Freit. Továbbra sem olcsó tömegeknek szánt kávét hanem a nyugati középosztálynak megfelelő kávét kínálnak, amely Magyarországon drágának számít. A Frei kávézókban 6-7 eurós kávét lehet inni, míg egy átlagos kávé 2 euróba kerül adagonként. Az áremelkedést könnyebben elviselik azok, akik a Frei kávéházakat látogatják akár Magyarországon vagy külföldön.

A szultán pénzügyei: Erdogan pácban

Polonius

-

2021-12-18

0

Újra csökkentette a kamatlábat Törökország nemzeti bankja, amely negyedik hónapja megy szembe a nemzetközi trenddel. Az ok: Erdogan elnök erre adott utasítást, mert tart népszerűségének elveszítésétől.

A török líra árfolyama azonnal 5,7%-al csökkent azt követően, hogy a kamatlábat ismét lefelé módosította a nemzeti bank – számolt be a BBC. Amelyik azt is kiemelte, hogy Erdogan elnök, akit hívei szultánnak neveznek, 50%-al emelte a minimálbért, hogy a növekvő infláció hatását legalább mérsékelje. A minimálbér így havi 4250 lírára nőtt, ez jelenleg 275 dollárt jelent. Kérdés, hogy meddig, mert a líra folyamatosan szánkázik lefelé a dollárral vagy az euróval szemben.

Miért megy szembe a világon mindenütt elfogadott közgazdasági elvekkel Erdogan?

A BBC szerint azért, mert így akar küzdeni a tűzforró infláció ellen! A török nemzeti bank ezért azzal indokolja meg a kamatláb csökkentését, hogy a nagy nyugati gazdaságok is alacsony kamattal küzdöttek a pandémia gazdasági következményei ellen. Csakhogy ez már a múlt. A gyorsuló infláció szinte mindenütt megindította a kamatláb emelés folyamatát. Frankfurtban az Európai Központi Bank nem változtatott, de kamatláb csökkentésre sehol sem került sor hiszen az tovább gyorsíthatja az inflációt.

Erdogan veszélyes játékot játszik

Erre hívta fel a figyelmet a BBC tudósítója, aki szerint a török elnök pontosan az ellenkezőjét éri el annak, amit szeretne. Erdogan – a múlthoz hasonlóan – gyors gazdasági növekedést szeretne elérni, és ehhez kívánja biztosítani a megfelelő alacsony kamatot. Ily módon sikerül is felfűteni a gazdaságot, de a probléma az, hogy majdnem minden kölcsönökből épül. Ez komoly gond, mert a török líra árfolyama folyamatosan tart lefelé. Szinte minden török család az árfolyamokat lesi: már nemcsak a dollárt figyelik mint régebben hanem az eurót, az angol fontot sőt az aranyat is. Óriási a frusztráció: a lakosság jórésze nehezen tudja megvásárolni a legszükségesebb hétköznapi dolgokat a magas infláció miatt. A múlt hónapban az infláció 21,7% volt, de ezt a családok magasabbnak érzik, mert a hétköznapi fogyasztási cikkek ára ennél gyorsabban növekszik. Emiatt már tüntetések is voltak Ankarában, Isztambulban és más nagyvárosokban Törökországban – számolt be a BBC tudósítója a helyszínről.

Székelyföldön vett házat Kövér kabinetfőnöke, akit itthon sikkasztással gyanúsítanak

Polonius

-

2021-12-17

0

Székelyföldön vett házat Kövér kabinetfőnöke, akit itthon sikkasztással gyanúsítanak

188 négyzetméteres úszómedencés ház tulajdonosa Tibódon Veress László, a parlament elnökének kabinetfőnöke. A helyi polgárok szerint Kövér László is gyakran megfordul a szép házban a Székelyföldön, ahol sokan úgy tartják: valójában az országgyűlés elnöke a tulaj. Juhász Péter azonban utánanézett – számolt be a 24.hu. A földhivatal bejegyzése szerint Veress László a tulaj. Ő Erdélyből származik tehát feltehetően román állampolgár is.

Budapesten nyomoz a rendőrség, mert 240 millió forintért vett egy luxus lakást a Határontúli Tehetségeket Támogató Alapítvány, melynek működéséről nem tudni semmit. Azt viszont igen, hogy Veress László családja használja a luxuslakást. Az alapítvány egy Audi 6-ost is vett, ezt Veress egyik munkatársa használja.

Ki fizeti a számlát? Egy Frank Liu nevű tajvani milliomos pénzeli az alapítványt. Hogy miért érdekelne egy tajvani milliomost a határon túli magyar tehetségek ügye? Rejtély. Állítólag Kövér László barátjáról van szó. Kövér elintézte neki a magyar állampolgárságot, amely a tajvani üzletember számára szabad mozgást ad az Európai unióban. Kövér még kitüntetést is akart adni neki, de aztán lebeszélték, mert Pekingben ugyancsak rossz szemmel nézik a barátkozást Tajvannal.

Ábel nyomában

Veress László székelyföldi ingatlanjára elővásárlási joga van az Ábel egyesületnek. Ennek az egyesületnek ugyanaz az elnöke mint aki az alapítványt alapította: Stefán Károly Róbert. Az Ábel egyesület 35 millió forintot kapott az alapítványtól. Vajon miért? Ez éppoly érdekes kérdés mint az, hogy Frank Liu Tajvanról miért pénzeli az alapítványt? Sem Kövér László sem pedig kabinetfőnöke nem siet nyilatkozni ebben az ügyben. Csakhogy Románia – Magyarországtól eltérően – belépett az európai ügyészségbe. A főnökasszony nem más mint a Székelyföldön született Laura Codreanu-Kövesi. Ők elvben vizsgálódhatnak, de az ügyészséget nem ilyen kisstílű bűnügyekre hozták létre.

Kövér László eddig a „tisztakezű fideszes” pózában tetszelgett, de kiderülhet, hogy csak kisebb stílű tolvaj, aki ügyesebben leplezi az államkassza megcsapolását mint mondjuk Völner Pál, akit az ultra lojális magyar főügyész buktatott le.

101 éves korában halt meg Észak Korea alapító elnökének öccse

Polonius

-

2021-12-16

0

101 éves korában halt meg Észak Korea alapító elnökének öccse

Kim Ir Szen 1945-ben a szovjet csapatokkal érkezett meg a koreai félszigetre, amelyet az USA és a Szovjetunió kettéosztott. Az északi rész a kommunistáké lett. Sztálin Kim Ir Szen-t jelölte ki vezetőnek. A dinasztia azóta is mindenható uralkodói az országnak.

Kim Ir Szen fiatalabbik öccse, a most elhunyt, Kim Jong Dzsu bátyja uralkodása idejében fontos tisztségeket töltött be. Tagja volt a Politikai Bizottságnak, és egy időben vezette a kommunista párt személyzeti osztályát. Aztán amikor Kim Ir Szen kinevezte a fiát, a Szovjetunióban született Kim Dzsong Il-t trónörökösnek, az öccs karrierje megindult lefelé. A hatalom második vonalában élt mint a semmiről sem döntő parlament egyik alelnöke. A családra nem jellemző módon 101 évet élt.

Őssejt kezelések

Kínai mintára Észak Koreában is őssejt kezelést kapnak az öregedő vezető elvtársak. Ez nem tesz csodát: a dinasztia második tagja, Kim Dzsong Il viszonylag fiatalon meghalt szívrohamban. Rémes egészségi állapotban volt, súlyos cukor betegsége és alkoholizmusa miatt. Fia, a jelenlegi diktátor, Kim Dzsong Un sem egészséges. Nyilvánvalóan túlsúlyos és állítólag még mindig a Covid vírus szövődményeivel küszködik – bár hivatalosan a vírus nem jutott be Észak Koreába.

Akinek viszont nincsen különösebb egészségi problémája, az elérheti a 101-ik életévét is. Ez annál is jelentősebb eredménynek számít mert Kim Jong Dzsu fiatalkorában a sztálini Szovjetunióban élt, ahol az élet minősége még a káderek között sem volt lenyűgözően magas.

Lesz-e negyedik tagja a Kim dinasztiának?

A nemzeti kommunista rendszer jelenlegi uralkodója még fiatal, de szemmel láthatóan egészségi problémákkal küszködik. Egyszer sírvafakadt a nyilvánosság előtt, és bocsánatot kért népétől. Egy kőkemény diktatúrában ezt általában a gyengeség jelének tekintik.

Különösen egy olyan országban, amely a második nagy éhezési hullámmal néz szembe.

Az első a kilencvenes években több tízezer ember halálát követelte. Akkor azzal magyarázták a tömeges éhezést, hogy megbukott a Szovjetunió, amely támogatta Észak Koreát. Most azzal indokolják, hogy Észak Koreát hermetikusan el kell zárni a világtól a Covid járvány miatt.

Valójában Észak Koreában mindmáig hadikommunista gazdálkodás folyik: mindent a fegyveres erők kapnak meg. A parasztok egyáltalán nem érdekeltek a gazdálkodásban: siralmas életszínvonaluk egyáltalán nem függ az elért termés eredményektől. Kína reformokat javasolt az ifjú diktátornak, aki cserébe megölette Peking emberét a phenjani vezetésben.

A hadiállapot Dél Koreával viszont véget érhet, mert hála a szöuli diplomáciának megszülethet a békeszerződés. A BBC szerint Mun Dzsein dél-koreai elnök bejelentette, a két Korea, az Egyesült Államok és Kína elviekben megegyeztek abban, hogy hivatalosan is kinyilvánítják a koreai háború befejezését. A koreai háború 1950-től 1953-ig között tartott, és fegyverszünettel ért véget. A békeszerződés normalizálhatná a két Korea kapcsolatát. Kim Dzsong Un az ifjú diktátor most azt mérlegeli: a normalizálódó viszony Dél Koreával nem ássa-e alá a nemzeti kommunista diktatúrát, amely a Kim dinasztia uralmát jelenti Észak Koreában háromnegyed évszázada.

Miért csökkenti termelését India legnagyobb vakcinagyártója a járvány kellős közepén?

Polonius

-

2021-12-16

0

Miért csökkenti termelését India legnagyobb vakcinagyártója a járvány kellős közepén?

Bár a világ második legnépesebb állama igen nagy áldozatot hozott a Covid 19 járvány idején (több mint 476 ezren haltak bele a fertőzésbe), de az oltási kampányok olyan jól haladnak, és a vakcina gyártás annyira felfutott, hogy immár elegendő védőoltás van mindazok számára, akik azt igénylik.

Csaknem 816 millióan kaptak eddig legalább egy védőoltást a korona vírus járvány ellen, és mintegy 512 millióan már kettőt, így indiai mércével védettnek tekinthetők.

„Több mint 1,8 millió vakcinánk van raktáron. Ez elég annak a 950 millió polgárnak, aki kérheti a védőoltást” – nyilatkozta a Deutsche Welle tudósítójának az indiai immunológiai technikai tanácsadó szervezet főnöke. Ezért nem meglepő, hogy a Serum Institute, amely India legnagyobb vakcina előállítója már ezen a héten 50%-al csökkenti a Covishield vakcina gyártását. Indiában ez számít az első számú oltóanyagnak a koronavírus ellen. Ezzel a vakcinával oltották be az emberek 90%-át Indiában. A másik indiai oltóanyag a Bharat Biotech Covaxin nevű vakcinája. A külföldiek közül az orosz Szputnyik V volt a legnépszerűbb.

Mi lesz a harmadik oltással?

Eddig a második oltás elegendő volt a védettségi igazolványhoz. A kormány filozófiája az Indiában, hogy előbb mindenkit be kell kétszer oltani, és csak utána szabad elgondolkodni a harmadik oltásról. Miután azonban jelentős készletek halmozódtak fel az oltóanyagokból, ezért sok kórház kéri a kormányt, hogy megkezdhessék a harmadik oltás kampányt. A magán egészségügyi szektor már megkezdte a készletek kiárusítását méghozzá árengedménnyel. A kormány döntéshozói még kivárnak. Az a problémájuk, hogy a szakértők szerint jobb ha a harmadik oltás más mint az előző kettő. Indiában azonban csak nagyon szűkös a választék. Ráadásul a szakértők úgy vélik, hogy jobb lenne, ha a harmadik oltás modernebb mRNA alapú lenne, ebből azonban nincs megfelelő készlet.

Mit tesznek a vakcina gyártó cégek?

Célbaveszik a Covaxot, a WHO nemzetközi vakcina alapját, amely a szegény országokat látja el oltóanyaggal.

Az Egészségügyi Világszervezet nemrég újra felszólította a gazdag államokat, hogy ne hanyagolják el a Covaxot. Jelenleg ugyanis az Omicron vírusmutáns terjedése miatt sok gazdag országban új és erőteljes oltási kampányok indultak meg, és emiatt kevesebb védőoltás jutott a Covax alapba. Afrikában az embereknek alig a 7,5%-a van beoltva. Ezért sokat segíthet, ha az indiai vakcinagyártók a Covax alapnak adják el fölös készleteiket, mert így Afrikában és a világ más részein több védőoltás jut a szegényebb államok polgárainak.

Polonius

Teljesítette vállalását, és egyáltalán nem mellesleg szép pénzre is szert tett a világ leggazdagabb embere, akinek vagyonát a Bloomberg milliárdos indexe több mint 245 milliárd dollárra becsülte.

Kalifornia már nem a lehetőségek hazája

Ha hallgatni arany, akkor lehallgatni természetesen gyémánt, ha a lehallgatott beszélgetéseket közzé lehet tenni, akkor pedig brilliánsról beszélhetünk!

És nálunk?

Orbánt nem ez zavarja hanem

Yossi Cohen a Moszad főnöki posztjáról nemrég ment nyugdíjba. Az izraeli hírszerzés ászának számított, és akit eddig mindenki csodált, mert kulcsszerepe volt abban, hogy Irán nukleáris programját sikerült lelassítani. A csodálat eddig tartott.

A sajtóban is dicsekedett a mesterkém

Cohen kormányfő akar lenni?

A 15 éves gázszerződést igaz, hogy 225 dolláros áron kötötte meg a magyar kormány? – tudakolta Orbán Viktortól a Financial Times tudósítója. A magyar miniszterelnök a titoktartásra hivatkozott, de annyit elárult: az ár előnyös, de a tőzsdei gázár képlethez kapcsolódik.

Orosz kikötések

Kik azok a magán kereskedők?

Az USA figyel

Azeri kapcsolat

Egyesült Államokban, ahol eddig – az európai gyakorlattól eltérően – villámgyorsan el lehetett bocsátani valakit. Jogilag, ez ma is lehetséges, de gazdaságilag nem, mert nem találnak új munkaerőt – írja a CNN portál.

2,4 millióan hiányoznak a munkaerő piacról

15 éves jövőre a sikeres rádiós és televíziós riporter cége, a Café Frei. A tulaj ebből az alkalomból a Forbes magazinban vázolta fel üzleti elképzeléseit.

A kezdet Kolumbiában

A kiskereskedelemmel élték túl a pandémiát

Nyugati terjeszkedés

Újra csökkentette a kamatlábat Törökország nemzeti bankja, amely negyedik hónapja megy szembe a nemzetközi trenddel. Az ok: Erdogan elnök erre adott utasítást, mert tart népszerűségének elveszítésétől.

Miért megy szembe a világon mindenütt elfogadott közgazdasági elvekkel Erdogan?

Erdogan veszélyes játékot játszik

Ábel nyomában

Kim Ir Szen 1945-ben a szovjet csapatokkal érkezett meg a koreai félszigetre, amelyet az USA és a Szovjetunió kettéosztott. Az északi rész a kommunistáké lett. Sztálin Kim Ir Szen-t jelölte ki vezetőnek. A dinasztia azóta is mindenható uralkodói az országnak.

Őssejt kezelések

Lesz-e negyedik tagja a Kim dinasztiának?

Mi lesz a harmadik oltással?

Mit tesznek a vakcina gyártó cégek?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA