Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

„Puccskísérlet történt Kazahsztánban”

Tokajev elnök azt közölte  azon a virtuális csúcstalálkozón, melyen megköszönte Putyin orosz elnöknek „a testvéri segítség nyújtást”, hogy puccskisérlet történt Kazahsztánban. A virtuális csúcson Oroszország szövetségesei vettek részt: Belarusz, Örményország, Tadzsikisztán és Kirgizisztán.

A hattagú szövetség mindegyik tagja elvben köteles segítséget nyújtani, ha a másik államban puccs történik. Márpedig ezt állította Kaszim-Jomart Tokajev elnök, aki csak a lázongások idején vette át a Védelmi Tanács vezetését elődjétől, az országot háttérből irányító Nurszultan Nazarbajevtől.

A gázáremelés miatti elégedetlenséget kihasználva fegyveres csoportok érkeztek Kazahsztánba külföldről, hogy megdöntsék az alkotmányos rendet – állította a kazah elnök. Aki nem részletezte, hogy mi is volt elődjének szerepe ebben a zavaros ügyben? Miért tartóztatták le a nemzetbiztonsági szolgálat majd mindenható vezetőjét hazaárulás miatt? Miért vették őrizetbe a helyettesét, Nurszultan Nazarbajev unokaöccsét? Ők lennének a bűnbakok?

Menekülő út

A brit sajtót bejárta a hír, hogy Nurszultan Nazarbajev lánya londoni kastélyába menekült. Onnan pedig Dubajba menne tovább, ahol a lánya már jóelőre vásárolt egy palotát 14 millió dollárért. Dubaj azért jobb Londonnál vagy a francia Rivieránál, ahol Nazarbajevnek vannak hatalmas birtokai, mert nincsen kiadatási szerződése a világ államaival. Vagyis más bukott diktátorok és gyilkolásban megfáradt maffiózók között tölthetné napjait az idén már 82 éves Nazarbajev, aki szovjet párttitkárként kezdte karrierjét.

Putyin portálja, az Rt.com cáfolta, hogy Nurszultan Nazarbajev elhagyta volna Kazahsztánt.

Putyin két tűz között

Hétfőn kezdődött Genfben a tárgyalás sorozat az USA és Oroszország között. A fő téma Ukrajna. Putyin mindenképp meg akarja akadályozni, hogy Ukrajna belépjen a NATO-ba. Ukrajna elnöke viszont épp az orosz fenyegetésre hivatkozva szorgalmazza ezt.

Közben a kormánypárti média azon elmélkedik Moszkvában, hogy a „kazahsztáni puccsot épp a  genfi tárgyalások idejére időzítették”. Vagyis az Egyesült Államokat és a CIA-t vádolják – éppúgy mint a szovjet időkben.

Ettől még persze lehet alapja a vádaknak hiszen Ukrajnában is aktív amerikai támogatással űzték el az oroszbarát elnököt még 2013-ban.

Putyin mindenesetre sietett csapatokat küldeni Kazahsztánba, de ily módon meg kell osztania a figyelmét kelet és nyugat között. Ráadásul a kazahsztáni lázongások figyelmeztetést jelentenek Oroszország majd mindenható urának is. Kazahsztánban a rendőr állam sikeres gazdaságot menedzselt. A probléma az, hogy ebből nagyon kevesen profitáltak. Az orosz gazdaság kevésbé sikeres mint a kazah, de ott is az a helyzet, hogy a szűk elit dollár milliárdos, míg a lakosság döntő többsége a megélhetésért küzd. Nem kell ahhoz a CIA, hogy az elégedetlenség felszínre törjön az egykori Szovjetunió más tagállamaiban – így Oroszországban is.

Wagner Timbuktuban

Orosz kiképzők vették át a franciák helyét Mali északi részén ahonnan a francia hadsereg jórészt kivonult. 2013-ban érkeztek ide a francia katonák, hogy kiverjék az iszlamista lázadókat Mali északi részéről. Ez többé kevésbé sikerült is, de a helyzet nem stabilizálódott a sokvallású és soknemzetiségű koldus szegény afrikai országban.

A jelenlegi puccsista vezetés rosszban van Párizzsal, és ezért Putyinhoz fordult. Aki szíves örömest oda küldte a Wagner hadsereget – tudósít az Al Dzsazira. Afrika több országában küzdenek a Wagner hadsereg katonái, akik Putyin zsoldosai. Líbiában és a Közép Afrikai Köztársaságban már teljesen berendezkedtek, és igyekeznek Moszkva érdekeinek megfelelően befolyásolni az eseményeket.

Wagner és Putyin

Az elnök „szakácsa ” alapította a Wagner hadsereget, melyet először Adolf Hitlerről akart elnevezni. Azután emlékeztették arra, hogy a Szovjetunió 20 millió emberét áldozta Hitler legyőzéséért, ekkor Richard Wagner nevét választották, aki a nácik kedvenc zeneszerzője volt. Nem véletlen ez a lelkesedés a nácikért: a Wagner hadsereg szintén a „kiválasztott északi faj nevében cselekszik.” Emlékeztetnek arra, hogy az orosz uralkodó dinasztia nem szláv hanem a skandináv hódítóktól származik. Rurik minden bizonnyal varég vezér volt, aki megalapította a kijevi Oroszországot, a mai orosz állam elődjét.

A Wagner hadsereg katonáit a leszerelt elit katonák közül választják ki, akik nem szívesen térnének vissza a civil életbe. Inkább a kalandot keresik a hazájuktól távoli területeken, jelenleg jórészt Afrikában.

Putyin fizeti őket és érte halnak meg, de az orosz elnök hivatalosan elhatárolja magát tőlük. Titokban tüntette ki a parancsnokukat is. A kép azután évekkel később szivárgott csak ki.

Mit akar Putyin Afrikában?

Az orosz államfő nagyhatalmi álmokat kerget noha nincsenek meg ehhez az anyagi eszközei. Jól érzékeli azonban, hogy az orosz közvélemény katasztrófaként élte meg a Szovjetunió bukását, a világhatalmi státusz elveszítését.

A Wagner hadsereg jelenléte Timbuktuban és Afrika egyéb részein azt mutatja az orosz közvéleménynek, hogy még mindig „világhatalom vagyunk”, „velünk számolnia kell a Nyugatnak”.

Valójában a Nyugat egyre inkább a sorsára hagyja Afrikát, és a kínaiak azok, akik átveszik a szerepét nem pedig az oroszok. A kínaiak ugyanis pénzzel operálnak és nem fegyverrel. Pénze viszont Putyinnak nincsen, ezért ő csak a Wagner hadsereget tudja küldeni a puccsista diktátorok hadseregének kiképzésére Afrikába.

101 éves Keleti Ágnes

Öt olimpiai bajnokságot nyert Magyarországnak a tornász bajnoknő, aki évek óta Izraelben él. Sorsát meghatározta a hivatalos politika szintjére emelt antiszemtizmus 1945 előtt. Nagy akaraterővel, már érett korban jutott fel a csúcsra. 1956-ban a Melbourne-i olimpia után – a forradalom leverése miat t- emigrált.

Izraelben így nyilatkozott a hirado.hu-nak: „sajnos ősszel volt egy fránya balesetem, elestem, és még abból lábadozom, de jól vagyok” – mondta a 101 éves olimpiai bajnoknő.

Klein Ágnes néven született Budapesten, és 16 éves korától versenyszerűen sportolt.
18 éves korában tagja lett a tornász válogatottnak és 19 éves korában megnyerte élete első magyar bajnokságát. Nem sokkal ezután kizárták a válogatottból, ahol zsidók nem képviselhették Magyarországot. A holokauszt idején hamis papirokkal bujdosott vidéken. 1945-ben kezdhette újra az edzéseket. Kijutott ugyan a londoni olimpiára, de ott egy edzésen megsérült, ezért nem vehetett részt a versenyeken. 1952-ben Helsinkiben nyerte élete első olimpiai aranyérmét. Ekkor már 31 éves volt. A csúcsra Melbourne-ben jutott fel, ahol az olimpiai játékok legeredményesebb sportolója volt.

Izraelben telepedett le, ahol 1958 és 1980 között a tornász válogatott edzője volt.

A legöregebb olimpiai bajnok

Keleti Ágnes életéről videó készült, melyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a tokiói olimpia népszerűsítésére használt fel. A tokiói olimpiát a Covid 19 vírusjárvány miatt egy évvel elhalasztották, és tavaly nyáron rendezték meg. Két magyar élsportoló, Gyurta Dániel és Fábián László személyesen is felköszönti Keleti Ágnest, aki 101-ik születésnapját ünnepli Izraelben.

Hazaárulás miatt letartóztatták a nemzetbiztonság főnökét Kazahsztánban

Veszíteni tudni kell: Nurszultan Nazarbajev ex elnök emberei a nemzetbiztonsági szolgálat tisztjeit vádolták meg a lázongások megszervezésével Kazahsztánban.

A földgáz árának duplájára emelése váltotta ki a zavargásokat abban az országban, ahol sok autót gázzal üzemeltetnek. Kazahsztán földgáz kitermelő ország, de a világpiaci áremelés miatt azt inkább külföldön adták el. Az ásványi kincsek exportja dollár milliárdokat hozott Nurszultan Nazarbajev ex elnöknek, aki a legutóbbi időkig a háttérből irányította  az országot. Csak a lázongások kirobbanása után menesztették a Védelmi Tanács éléről. Ez a legfontosabb irányító testület Kazahsztánban – éppúgy mint Oroszországban.

Nurszultan Nazarbajev egyik leglojálisabb híve Karim Maszimov, aki kétszer volt Kazahsztán kormányfője is. 2016 óta ő vezette a nemzetbiztonsági szolgálatot, amely kulcsszerepet játszik a soknemzetiségű állam stabilitásának fenntartásában.

Tokajev elnök kirúgta, majd azonnal le is tartóztatták. Őrizetbe vették a helyettesét, Szamat Abis altábornagyot is. Őt azután elengedték. A tábornok nem más mint Nurszultan Nazarbajev elnök unokaöccse, aki az ex elnök szeme volt a nemzetbiztonsági szolgálatnál. Nazarbajev ex elnök  szobrait mindenütt ledöntik Kazahsztánban. A fővárost még Nurszultannak hívják, de valószínűleg már nem sokáig. Putyin portálja az Rt.com úgy tudja, hogy a 81 éves ex államfő nem menekült el Kazahsztánból. Pedig lenne hova: méregdrága paloták várják a francia Riviérán.

Moszkva: az USA keze van a kazahsztáni lázongásokban

Putyin elit alakulatokat küldött Kazahsztánba „Tokajev elnök kérésére”. A moszkvai kormányhű sajtó közben azt pedzegeti, hogy nem véletlen a kazahsztáni válság időzítése. Pontosan akkor tört ki a válság Oroszországtól keletre amikor nyugaton, Ukrajna körül feszült a helyzet. A NATO külügyminiszterei pénteken virtuális konferencián vitatták meg Ukrajna ügyét. Teljes szolidaritásukról biztosították Ukrajnát az orosz fenyegetéssel szemben. Jövő szerdán Genfben NATO-Oroszország tanácskozást tartanak. A NATO egyértelművé tette, hogy Putyin követelései „Oroszország jogos biztonsági igényei ” tekintetében elfogadhatatlanok. Az orosz államfő szerint az USA-nak csökkenteni kellene katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés államokban – így Magyarországon is. Ezenkívül le kellene mondania arról, hogy garantálja határaikat. Ezt a követelést Blinken amerikai külügyminiszter visszautasította. Éppúgy mint azt, hogy Ukrajna vagy Georgia nem lehet a NATO tagja.

Orbán Putyinnal paktál?

A magyar kormányfő február elején tárgyal az orosz elnökkel – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter. Aki a virtuális NATO tanácskozáson bírálta Ukrajnát amiatt, hogy diszkriminálja a kisebbségeket így a kárpátaljai magyarokat is. Putyin a többmilliós orosz kisebbségre hivatkozva élezi a feszültséget Ukrajna körül. Jelenleg Magyarország blokkolja Ukrajna NATO csatlakozását a kisebbségi jogsérelmekre hivatkozva. Putyin ezért minden bizonnyal hálás.

De mit gondolnak erről Washingtonban és Varsóban?

Orbán első számú politikai szövetségese, a lengyel vezetés  maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz fenyegetéssel szemben.

A magyar diplomácia különútja ebben a tekintetben is egyre kacskaringósabb.

Kaczynski: van Pegasusunk, de nem használtuk az ellenzékkel szemben

Magyarország és Lengyelország titkosszolgálata egyaránt megszerezte az izraeli szoftvert, és azt a többi között ellenzéki személyek ellen is felhasználta. Ezt az ellenzéki sajtó mindkét államban dokumentálta, de sokáig a hatalom még azt sem volt hajlandó elismerni, hogy megvette a kém szoftvert, melyet elvben csakis a terrorizmus elleni harcban lehet bevetni.

„Rossz lenne, ha a lengyel titkosszolgálatoknak nem lenne meg ez az eszköze ” – nyilatkozta a Sieci című jobboldali hetilapnak Lengyelország erős embere. A múlt hónapban Kaczynski még tagadta, hogy bármit is tudna a Pegasusról. Holott az NSO izraeli cég, mely a Pegasust gyártja és exportálja már le is vette az engedélyezési listáról Magyarországot és Lengyelországot. Az NSO pedig az USA-ban került fekete listára.

Magyarországnak évekkel ezelőtt vásárolta meg Czukor József tábornok, aki akkoriban Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadója volt. Aztán az Információs Hivatal vezetője lett, ma pedig nagykövet Svájcban. Ott, ahol a Berni Unióban az USA európai barátai egyeztetik titkosszolgálati terveiket.

Lengyel Watergate

Így minősíti az ellenzék Varsóban a Pegasus ügyet hiszen a belpolitikai ellenfelek titkosszolgálati megfigyelése először az USA-ban lepleződött le. Nixon elnök bele is bukott az ügyben. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor vagy Kaczynski pozícióját akárcsak megingatná ilyen leleplezés hiszen Európának ezen a felén a titkosszolgálat bevetése a politikai ellenfelek ellen régi hagyomány.

„A PiS politikusok hazugságai után most sikerült kihúzni az igazságot Kaczynskiból” – írta Twitteren Krzysztof Brejza, a Polgári Platform egyik vezetője. Akinek a mobil telefonját lehallgatták Pegasus szoftver segítségével méghozzá a 2019-es választási kampány idején. Ezt nem tagadta egyértelműen Kaczynski sem, de azt állította, hogy Brejza telefonját „más bűnügyek miatt” hallgathatták le. Az érintett természetesen tagad.

Mit mond Ziobro igazságügyi miniszter?

„A Pegasus szoftvert törvényesen használták”.

Pontosan ugyanígy szokott nyilatkozni Varga Judit magyar igazságügyi miniszter is, aki ráadásul kikotyogta, hogy Völner Pált bízta meg a Pegasus lehallgatások engedélyezésével. Korrupciós gyanú miatt Völner Pál időközben lemondott tisztségéről.

A brüsszeli Politico emlékeztet rá, hogy a Pegasust több mint 50 országban használták fel. A leghíresebb áldozat Emmanuel Macron, Franciaország köztársasági elnöke volt. A dühös francia államfő egyenesen Benjamin Netanjahu akkori izraeli kormányfőnél reklamált, aki azzal mentegetőzött, hogy ők csak eladják a szoftvert.

Tündérmese az ellenzék megfigyelése Pegasus-szal?

Ezt állította a lengyel Watergate kapcsán Ziobro igazságügyi miniszter, és ez a magyar kormány álláspontja is. Az indoklást Kövér László adta meg, aki a titkosszolgálati vezetők előtt kifejtette: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti! A magyar parlament elnöke ezt csaknem két éve mondta, de csak alig pár hónapja szivárogtatta ki valaki, aki részt vehetett a titkosszolgálatok vezetőinek értekezletén.

Nem véletlen, hogy Horváth József tábornok, aki Czukor Józsefhez hasonlóan még a diktatúra idejében szerezte meg titkosszolgálati képzettségét, a Magyar Nemzetben nemrég arról értekezett, hogy a titkosszolgálatoknak nincsen szövetségese! Izraelnek lehetnek barátai, de a Moszadnak nem! – idézte az izraeli hírszerzés egyik legendás vezetőjének mondását. Majd emlékeztetett a Pollard ügyre: az USA-ban életfogytiglanra ítélték az izraeli hírszerzésnek dolgozó amerikai titkosszolgálati tisztet, aki azután csak hosszas börtönbüntetés után szabadult – Benjamin Netanjahu személyes közbenjárására. Figyelmeztetés: az a magyar titkosszolgálati tiszt, aki valamelyik szövetséges állam szolgálatával működik együtt, hasonló sorsra juthat. Csakhogy Magyarország a NATO tagja: a tisztikar jórészét ezekben az országokban képezték ki. Kihez lojálisak ezek a tisztek? Ez foglalkoztatja Orbán Viktort, aki pontosan tudja: a szövetséges államok nagykövetségei – élükön az USA-val – ellenfelét, Márki-Zay Pétert támogatják. Akiről a kormánypárti sajtó azt terjeszti: a CIA ügynöke! Vajon őt megfigyeli-e a magyar titkosszolgálat?!…

„Testvéri segítség nyújtás” Kazahsztánnak

Orosz ejtőernyős alakulatot küldött Putyin elnök a megingott rendszer támogatására Kazahsztánba – tudósít az Rt.com.

Tokajev kazah elnök kérte a katonai támogatást – közli az orosz hadügyminisztérium tv csatornája, amely beszámolt az IL 76-os csapatszállító repülőgép indulásáról csütörtökön. Mindez annak a kollektív biztonsági egyezménynek a keretében lehetséges, melyet hat egykori szovjet tagállam kötött meg: Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország és Tadzsikisztán. Kezdetben Azerbajdzsán is tag volt, de 1999-ben kilépett. Alijev elnök, a mostani államfő édesapja a szovjet vezetés tagja volt, de amerikai katonai kórházban halt meg mint az USA szövetségese.

Jelenleg Örményország ennek a szövetségnek a soros elnöke. Az örmény kormányfő úgy nyilatkozott a katonai akcióról, hogy abban csak kis létszámú csapatok vesznek részt, amelyek korlátozott ideig maradnak Kazahsztánban.

Mindenkit meglepett a kazah lázongás

Az energia árak emelkedése váltotta ki a robbanást Kazahsztánban, amely maga is nagy energia exportőr. Csakhogy külföldön jobb ára van a földgáznak épp ezért kevesebb jut a hazai piacra, ahol most a hatalom kétségbeesetten az árak befagyasztásával próbálkozik.

Almatyban, az egykori Alma-Ataban, amely az ország legnépesebb városa, sok halottja is van az összecsapásoknak, mert a katonák és a rendőrök tűzparancsot kapnak. A külvilág nemigen kaphat reális képet a helyzetről, mert az internetet lekapcsolták.

Putyin pácban

Az orosz elnök épp Oroszország „jogos biztonsági  érdekeiről” győzködte Biden elnököt Ukrajna kapcsán, most viszont kiderült, hogy Keleten sincsen minden rendben. Az egyik legmegbízhatóbb szövetséges omlott össze látványosan. Ez a nemzeti együttműködés putyini rendszere számára is komoly figyelmeztetés. Kiderült ugyanis, hogy a hatalmi piramis könnyen meginoghat. Kazahsztánban sem a katonaság sem a rendőrség nem mutat túlzott lelkesedés azért , hogy meghaljon a hatalomért.

Az energia krízis, amely sok pénzt hozott Putyin és a kazah elit kasszájába, komoly érvágás a családok számára. Ez mindenütt figyelmeztetés a poszt kommunista elit számára: a lakosság több mézet követel a madzagra! Kérdés, hogy a nemzeti együttműködés rendszere milyen választ talál erre a problémára Kazahsztánban, Oroszországban és Magyarországon?!

30 napos karantén a téli olimpia személyzetének

Hszi Csinping elnök megszemlélte a téli olimpia előkészületeit, ahol érvényesül a zéró Covid tolerancia elve. A februári téli olimpiára ezért szigorú karanténban tartják azokat a kínaiakat, akik részt vesznek a szervező munkában Peking közelében.

Február 4-én kezdődik a téli olimpia, de már most mindenki karanténban van Kínában nehogy megfertőzzenek másokat. Tokióban, a nyári olimpia idején is szigorúak voltak a vírus szabályok, de nem ennyire. Kínában viszont máig érvényes elv a zéró tolerancia vagyis a legkisebb járvány góc esetében is bekövetkezik a részleges vagy teljes zárás.

Hszian után újabb milliós város jutott erre a sorsra – számolt be a Global Times. Mindössze három vírusfertőzést regisztráltak, de lezárták az 1,1 milliós Juzsou városát Pekingtől délnyugatra. A 13 milliós Hszianban legalább egy napot hagytak a lakosságnak, hogy bevásároljanak, de Juzsou-ban azonnal lezárták az egész várost. Csakis az élelmiszer boltok maradtak nyitva, de ezekben egy család csakis egyetlenegy tagja vásárolhat két naponként egyszer! Hszianban pánik tört ki amikor megrohamozták a boltokat, itt arra sem volt idő, mert reggel a lakosság már nem hagyhatta el lakását vagy házát. Hszianban december 23 óta tart a teljes lezárás, és a lakosság egyre elégedetlenebb. Pekingben a vezetés hajthatatlan: ragaszkodik a zéró toleranciához. Hszianban megbüntettek 26 helyi vezetőt, mert nem zárták le azonnal a 13 milliós nagyvárost.

Chip hiány várható

A CNN gazdasági rovata jelezte, hogy a világméretű chip hiányt tovább növelheti az, hogy Hszianban leállt a Samsung és a Micron gyára. A Samsung azt közölte, hogy globális hálózata segítségével próbálja orvosolni a problémát, melyet a gyár bezárása okozott Hszianban. Nagyon jelentős chip gyárról van szó, melyet a Samsung 10 milliárd dollárért épített fel Kína ősi fővárosában. A Korea Economic Daily szerint a Samsung Hszianban állította elő az NAND memória chipek 40%-át. Ezek a chipek nélkülözhetetlenek az okos telefonokban, tabletekben.
A Micron amerikai chip gyártó közölte, hogy Hszianban elsősorban DRAM memória chipeket gyártottak.
A zéró toleranciát a Covid vírussal szemben nemcsak a közelgő téli olimpia indokolja hanem a Holdújév is. Ez a kínaiak legnagyobb ünnepe, és több százmillióan kelnek útra, hogy felkeressék szülőföldjüket. A szigorú elzárás politikáját ezért is alkalmazza a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt.

Szijjártó és az amerikai diplomácia

Blinken amerikai külügyminiszter az USA-orosz kapcsolatokról és az Ukrajnával kapcsolatos washingtoni álláspontról tájékoztatta a bukaresti kilenceket. Ez azokat a NATO tagállamokat jelenti, amelyek régebben a szovjet blokkhoz tartoztak. A románok és a lengyelek kezdeményezték ezt a csoportosulást mint az Egyesült Államok igazán fontos szövetségesei ebben a térségben.

Biden és Putyin évvégi tárgyalásáról tájékoztatta Blinken külügyminiszter az érdekelt kilenceket. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter annyit mondott, hogy „Magyarországnak jobb, ha az USA és Oroszország tárgyal egymással, mert a szembenállásra mindig ráfizettünk.”

Washington és Moszkva az érintett államok feje fölött intézte a rendszerváltást 1989-90-ben. Putyin úgy érzi, hogy az amerikaiak akkor átverték Gorbacsovot. Megígérték neki, hogy az egykori szocialista államok nem lesznek a NATO tagjai, és ennek ellenére itt van ez a kilenc tagú blokk, amelyben a balti államok is benne vannak noha ők korábban a Szovjetunió tagállamai voltak. Putyin most „Oroszország jogos biztonsági érdekeire” hivatkozva arra akarja rávenni az Egyesült Államokat, hogy csökkentse katonai jelenlétét ebben a kilenc NATO tagállamban, és főként semmiképp se vegye fel Ukrajnát és Grúziát az észak-atlanti szövetségbe. Zelenszkij ukrán elnök viszont szinte naponta ismétli meg ezt a kérést az állandó orosz fenyegetésre hivatkozva.

Ukrajna és a magyar diplomácia

Jelenleg formailag Magyarország blokkolja Ukrajna NATO tagságát mondván a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség érdekeit. Putyin, akivel Orbán Viktor hamarosan ismét találkozni fog, minden bizonnyal hálás ezért. Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is kaphatta meg nemrégiben a Barátság Érdemrendet Moszkvában. Mit mondott most Ukrajnáról a magyar diplomácia vezetője?

Egyrészt közölte amerikai kollégájával, hogy Magyarország hamarosan újraindítja a földgáz tranzitot Ukrajna irányába, hogy ezzel is segítse az ottani energia gondok megoldását. Másrészt pedig kifogásolt egy új ukrán törvényt, mely megakadályozza, hogy a kisebbségekhez tartozó vezetők szerepet játszanak az ukrán közigazgatásban. A törvény nyilvánvalóan nem a kárpátaljai magyarok ellen irányul elsősorban hanem a nagyszámú orosz kisebbség vezetőit akarja kizárni az ukrán közigazgatásból. Kijev nyilván attól tart, hogy az orosz kisebbség vezetői sokkal inkább lojálisak Putyinhoz mint Kijevhez. Ez különben a kárpátaljai magyar vezetők esetében is felmerülhet hiszen majdnem minden ukrajnai magyar kettős állampolgár. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „ha ez a jogszabály életbe lép, akkor súlyosan korlátozni fogja Magyarország lehetőségeit Ukrajna támogatásának tekintetében.”

Az EU és Ukrajna

A Normandia formula résztvevői csütörtökön tárgyalnak egymással Ukrajnáról. A Normandia formula Németországot és Franciaországot jelenti az Európai Unió részéről, rajtuk kívül pedig Oroszországot és Ukrajnát. Merkel kancellár ennek keretében érte el azt, hogy viszonylagos nyugalom alakult ki Ukrajnában és Ukrajna körül.

Az Európai Unió két vezető állama most is meg akarja mutatni, hogy az Európa jövője szempontjából fontos ukrán kérdés rendezése nem csupán Washington és Moszkva ügye. Minthogy a tárgyalások párhuzamosan folynak, ezért minden bizonnyal megnő az esélye annak, hogy elkerüljék a katonai szembenállást a NATO és Oroszország között.

Az pedig, hogy magában Ukrajnában manapság alacsonyabb az egy főre jutó GDP mint a szovjet időkben, nem érdekel senkit. Pontosabban magukat Ukrajna lakóit érdekli hiszen tömegesen távoznak szülőföldjükről…

Trump Orbán újraválasztása mellett

Az USA ex elnöke Twitter üzenetben állt ki a magyar miniszterelnök mellett, akivel 2019-ben személyesen is találkoztak.

„Orbán Viktor szívből szereti a hazáját és biztonságot akar népének. Hatalmas és csodálatos munkát végzett Magyarország védelmében: megállította az illegális bevándorlást, munkahelyeket teremtett, fejlesztette a kereskedelmet. Ezért lehetővé kell tenni a számára a folytatást. Erős vezető, akit mindenki respektál. Teljes támogatásokat élvezi az újraválasztáshoz” – írta Donald Trump. Az USA elnöke ugyan elveszítette a választást 2020 novemberében, de nem adja fel: vissza szeretne térni a Fehér Házba. Addig is a republikánusok akadályozzák Biden politikájának megvalósítását, hogy lehetővé tegyék Trump visszatérését.

Miért fontos Orbánnak Trump támogatása?

Nem a magyar közvélemény szempontjából hanem amiatt, hogy az USA budapesti nagykövetsége jelenleg aktívan támogatja Márki-Zay Pétert. Biden elnöknek ezek után kétszer is meg kell fontolnia, hogy mennyire tekinti fontosnak Orbán Viktor megbuktatását. A CIA nyilvánvalóan rendelkezik ilyen forgatókönyvvel, de ennek alkalmazását csakis csendben lehet igazán hatékonyan megvalósítani. Trump támogatása nyomán megnövekszik a média figyelem a magyarországi választásokat illetően. Biden nem hívta meg a virtuális demokrácia csúcsra Orbán Viktort, hogy jelezze: egyáltalán nem esne kétségbe, ha a magyar miniszterelnök elbukná a következő választást.

És Európa?

Bidenhez hasonlóan Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában is úgy látják, hogy jobb lenne egy új miniszterelnök Budapesten. Vele könnyebb lenne az együttműködés az Európai Unióban és a NATO-ban. Csakhogy a legfontosabb kérdésekben az EU is megosztott: a fukar kisebbség ragaszkodik a maastrichti kritériumokhoz, melyeket 2023 január elsején újra be kellene vezetni. Ezzel szemben Macron francia elnök és Draghi olasz miniszterelnök reformot akar vagyis a kritériumok fellazítását. Ebben számíthatnak Orbán Viktor és a visegrádi államok támogatására éppúgy mint az atomenergia ügyében. Orbán, aki a legrégebben hatalmon levő uniós miniszterelnök, kihasználhatja ezt az uniós belső ellentétet hiszen húsbavágó problémáról van szó.

Az EU szempontjából döntő fontosságú tendem: Németország és Franciaország itt szembenáll egymással.

Macron is éppúgy újraválasztás előtt áll mint Orbán Viktor ráadásul demokratikus körülmények között vagyis jóval nehezebb a helyzete mint a magyar miniszterelnöknek.

„Orbán politikai ellenfél és európai partner” – fogalmazta meg a helyzetet Emmanuel Macron. Kérdés, hogy melyik lesz a fontosabb Macron számára a kiélezett helyzetben amikor Franciaország az EU soros elnökeként ugyancsak érdekelt abban, hogy eredményeket mutasson fel az unióban, melyet a szélsőjobboldal éppoly elszántan bírál mint Orbán Viktor.

Idén tovább nőhetnek az élelmiszer árak

Azzal a kínos igazsággal lepi meg olvasóit a CNN gazdasági rovata, hogy az idén ismét jelentősen emelkednek az élelmiszerárak. Rámutat arra, hogy az infláció ugyan egyes helyeken csökkenhet a világon, de az élelmiszerek ára tovább növekedhet. Miért?

10 éve nem volt ilyen magas a FAO élelmiszer árindexe. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete ezt azzal indokolja, hogy a pandémia nagy hatással van az élelmiszer gazdaságra is. Például úgy, hogy nem érkeznek vendégmunkások a termés betakarítására. Ugyanakkor viszont Kínában nem állt le az élet: az élelmiszer kereslet dinamikusan növekszik, és ez felfelé viszi az árakat a globális piacon. Tehát nő a globális kereslet, magasabbak a szállítási költségek, drágább a műtrágya és sok helyen rossz az időjárás. A tavaly megugrott árak ezért nem csökkennek idén sem, inkább tovább emelkednek – mondták a szakértők a CNN-nek.

28%-os globális áremelkedés

A Rabobank évvégi jelentése szerint ilyen drámai volt a változás, amely azt jelenti, hogy a járvány előtti árszint 40%-al lett magasabb! A szegény családok számára ez egzisztenciális dráma, mert az ő költségvetésükben az élelmiszerek nagy szerepet játszanak. Afganisztánban például eladják a családok a gyereklányokat, hogy élelmezni tudják magukat.

A búza világpiaci ára 24%-al nőtt,
a kávé esetében ez 80%!

Szégyen, hogy Afganisztánban az élelmiszerárak növekednek, míg a gyereklányoké a nagy túlkínálat miatt csökken.

Pandémia és pánikfelvásárlás

A járvány előtt a családok annyi élelmiszert vásároltak amennyire épp szükségük volt, de az elzárások rádöbbentették őket a tartalékolás fontosságára. A 13 milliós Hszianban a zárás előtt ezért szabályos roham indult az üzletek ellen amikor a hatóságok jelezték a régi kínai  főváros lezárását. Az árak elszabadultak: hiába fenyegettek a hatóságok 50 ezer jüanos büntetéssel. Michael Magdovitz, a Rabobank szakértője ezzel kapcsolatban a CNN munkatársának elmondta, hogy a vásárlók nagyon árérzékenyek. Ha az elzárás után csökkenni kezdenek az árak, akkor épp azért indulhat felvásárlás, hogy kihasználják a viszonylag olcsó lehetőséget. Épp ez akadályozhatja az árak jelentős csökkenését 2022-ben.

Mindehhez járul az, hogy a mezőgazdasági piac nem igazán rugalmas: ha nő a kereslet, akkor azt csak lassan követi a kinálat emelkedése, mert nem olyan könnyű villámgyorsan új öntözhető földterületeket találni vagy egyik évről a másikra dinamikusan növelni a termés átlagokat.

Végül pedig az időjárás az, amely ronthatja a mezőgazdasági termelés esélyeit. A La Nina jelen van a Csendes óceán térségében, és ez nem ígér sok jót a mezőgazdaságnak. Ez szárazabb és melegebb időjárást jelent olyan fontos mezőgazdasági területeken mint Argentina, Brazília vagy az USA déli része. Michael Magdovitz Rabobank szakértő szerint ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a szója ára megugrott a világpiacon.

Az élelmiszer termelés és kereskedelem munkaerő hiánnyal küszködik

Szinte mindenütt, ez is ár felhajtó tényező. Ezért a CNN azzal zárja összeállítását, hogy közli: két nagy élelmiszer termelő cég, a Kraft Heinz és a Mondelez máris jelezte a kiskereskedelmi láncoknak, hogy emelik az árakat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK