Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Chomsky: az USA reagálása az orosz-ukrán válságra irracionális

A nyugdíjas professzor a Trouthout című lapban fejtette ki a véleményét arról, hogy míg az USA nem ismeri el Oroszország biztonsági igényeit, addig a világháborús kockázat felvállalásáig ment el a kubai válság idején, amikor Hruscsov rakétákat telepített a karib tengeri szigetországba.

„Egyszerűen megdöbbentő, hogy mennyire elutasítja az Egyesült Államok az osztrák tipusú semlegességet Ukrajna esetében. Közben az amerikai döntéshozók teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna NATO tagsága nem reális opció a közeli jövőben.

A szuverenitás szentségét hangsúlyozó képmutatást természetesen nem kell komolyan venni. Az USA egy olyan elv nevében cselekszik, amelyben cseppet sem hisz, és olyan cél érdekében, amelyről tudja, hogy az elérhetetlen viszont kockáztat egy potenciális katasztrófát. Ez felületesen nézve felfoghatatlannak tűnik, de birodalmi racionalitás áll mögötte.

A NATO megalakulása idején született meg a híres jelszó: Oroszországot tartsuk Európán kivül, Németországot tartsuk lent míg az USA vezető szerepet játszik bent vagyis Európában. Németország és Franciaország nem véletlenül vétózza meg Ukrajna NATO tagságát.”

És Orbán?

Az idős professzor elmondta a véleményét a magyar miniszterelnökről is, akit az utóbbi időben bálványozni kezdtek a republikánusok és főként Trump követői az Egyesült Államokban.

” A Republikánus Párt vezetőinek többsége jóval jobbra áll az európai közvéleménytől, illetve azoktól, akik igyekeznek legalább a demokrácia látszatát megőrizni. Ők még Trumpnál is lelkesebben támogatják Orbán Viktor magyar miniszterelnök  „illiberális demokráciáját.”

Lelkesen üdvözlik azt, ahogy Orbán lebontja a demokráciát. Erről az jut eszembe, hogy a liberális von Mises közgazdász klasszikus művében, a Liberalizmusban, Benito Mussolinit dicsőítette mondván „ő megmentette az európai civilizációt. A fasizmus érdeme ezért örökké élni fog a történelemben.”

Tucker Carlson Orbán Viktor leglelkesebb rajongója, sokan beállnak mögé annak ellenére, hogy bevallják: csakis Carlson műsorából értesültek Magyarországról.

Érdekes különben, hogy Tucker Carlson az ukrán válság ügyében szembemegy a Republikánus Párt álláspontjával, és felteszi azt a józan kérdést:

„mi közünk van egy olyan vitához, melynek két résztvevője – Oroszország és Ukrajna – semmit sem jelent az Egyesült Államok számára?”

Két csúcs Brüsszelben

0

Kétnapos Afrika csúcsot terveztek, de közbejött az Ukrajna körül kialakult válság. Ezért az utolsó pillanatban Charles Michel, a Tanács elnöke csúcsot hirdetett, melyen az Oroszországgal szemben tervezett szankciókat vitatták meg – Orbán Viktor nélkül.

„A legrosszabbra készülünk” – jelentette ki a NATO főtitkára, aki szerint az oroszok nem csökkentették csapataik létszámát Ukrajna körül hanem épp ellenkezőleg növelték azt.

„Újabb orosz csapaterősítések várhatóak”

– hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

Ursula von der Leyen asszony épp emiatt tájékoztatatta az uniós állam és kormányfőket az Oroszország elleni szankciókról, melyek akkor lépnének életbe, ha az orosz csapatok megtámadnák Ukrajnát. Korábban a NATO február 16-ra jelezte a támadást, de nem történt semmi. Sőt, Moszkva csapatainak fokozatos visszavonását jelezte. Ezzel szemben Kijevből azt jelentették, hogy az ukrán kormány nyomát sem látja ennek.

„Mindeddig csak nyilatkozatokat hallottunk az orosz csapatok visszavonásáról, de látni nem láttunk semmit!”

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A NATO hadügyminiszterek is üléseztek. Ursula von der Leyen asszony állandó kapcsolatban áll Jens Stoltenberg főtitkárral. A brüsszeli bizottság elnöke felhívta Christine Lagarde asszonyt is, mert a tervezett szankciók nagyon is érintik az európai bankszektort is.

Orbán Viktor azért nem vett részt a rendkívüli csúcstalálkozón, mert Budapesten fogadta Jair Bolsonaro brazil elnököt, aki épp Moszkvából érkezett.

Nem szavaztak a szankciókról

Miután nemhivatalos volt a csúcstalálkozó az ukrán válságról, ezért nem kellett dönteni a szankciókról. Sőt a brüsszeli bizottság azt kérte a részvevőktől, hogy ne ismertessék a szankciós csomagot a közvéleménnyel – értesült a brüsszeli Politico.

Afrika csúcs

Két napon keresztül tanácskoznak az uniós tagállamok vezetői Afrika állam és kormányfőivel. Ez már a hatodik ilyen találkozó, és mindkét oldalon elég nagy a szkepszis. Az EU soros elnöke, Franciaország ezt úgy akarja most feloldani, hogy megszüntetik a plenáris üléseket, ahol mindenki csak pár percig beszélhetett, és kerekasztalokat szerveznek a jobb kommunikáció érdekében – írja a közszolgálati RFI. Ezeken a kerekasztalokon 10-20 afrikai vezető mellett ülnek a Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank képviselői. Hét tematikus kerekasztalt szerveznek, ahol mindenki megnyilvánulhat.

A Covid világjárvány komolyan próbára tette az EU és Afrika kapcsolatait, mert az afrikaiak nem tapasztaltak túlságosan sok szolidaritást. Komoly viták várhatóak erről éppúgy mint a gazdasági fejlődésről. Hajlandó-e Európa Afrika javára kedvező lépéseket tenni? – ez a kérdés – fogalmazták meg azok a szakértők, akik az RFI-nek nyilatkoztak.

Az Európai Unió számára jelenleg a bevándorlás a legfontosabb probléma, ezért ezt a tematikus kerekasztalt különleges érdeklődés kíséri majd Brüsszelben, ahol kétnapos csúcstalálkozót tartanak az EU és Afrika vezetői.

Orbán Viktor ezen a csúcstalálkozón már részt vett. Közös fényképet posztolt Macron francia elnökkel. A francia államfő tegnap jelentette be, hogy kivonják a francia és szövetséges csapatokat Maliból. Nyolcvan magyar katona is részt vett eddig az iszlamista terrorizmus elleni harcban az észak-afrikai országban. A jövőben Putyin magán hadseregére, a Wagner brigádra bízza biztonságát Mali.

Orbán búcsúja az uniós vétójogtól

Az Európai Parlament megszavazta, hogy a jövőben külügyekben az Európai Unió minősített többséggel is döntést hozhat. Megszűnik tehát a teljes konszenzus kötelezettsége.

A teljes konszenzus kötelezettségének megszünése az Orbán kormány számára annyit jelent, hogy  a számára nem szimpatikus döntéseket nem tudja megfúrni. Különösen nyilvánvaló volt az Orbán diplomácia nem ortodox megoldása Kína és Oroszország esetében. Ezért is nevezték el Orbán Viktort Kína és Oroszország trójai falovának az Európai Unióban.

Brüsszelben épp az Oroszország elleni szankciókról tárgyalnak

Ursula von der Leyen asszony tájékoztatja a tagállamok vezetőit azokról a szankciókról, melyeket akkor vezetnének be, ha Oroszország valóban megtámadná Ukrajnát. A CIA ezt február 16-ra jelezte, de nem történt semmi. Sőt Moszkva azt közölte: visszavonta csapatai egy részét. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára viszont úgy nyilatkozott, hogy ez nem történt meg. „A legrosszabbra készülünk” – mondta a főtitkár, aki részt vesz a NATO hadügyminiszterek ülésén.

Eredetileg Brüsszelben kétnapos Afrika csúcsot terveztek, de az Ukrajna körül kialakult válság miatt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke rendkívüli informális csúcsot hívott össze előtte. Ezen megvitatják az Oroszország ellen tervezett szankciókat, de szavazás nem lesz, mert a csúcs informális. A brüsszeli bizottság arra kéri a csúcs részvevőit, hogy a szankciós csomagot egyelőre ne ismertessék a közvéleménnyel. Pedig Orbán Viktornak csak ez maradhat a vétójog megszűnése után.

91 éves házasság

Koldus szegény árvagyerek volt Zecharia és Shama Jemenben, ahol a zsidó közösség igyekezett gyorsan összeházasítani őket, hogy megőrizhessék vallásukat a muzulmán országban.

A fiú 12, a lány 10 éves volt a házasságkötés idején. Különösebb támogatást a hitközségtől nem kaptak. Egy szamár istállóban volt az első otthonuk – mesélték el a BBC-nek. Nem is igen jutottak sokra a szülőföldjükön, ezért ahogy megalakult Izrael állam, siettek kivándorolni.

11 gyerekük született

Nevüket a több mint százéves édesapa már nemigen tudja felsorolni. Azt viszont számontartják, hogy az unokák és dédunokák száma 64.

A jemeni zsidók kitűnnek Izraelben a vallásosságukkal és az elkötelezettségükkel. Sok jemeni zsidó fiatal szolgált és szolgál a hadsereg elit alakulataiban Izraelben.

A most is folyó polgárháború miatt a megmaradt jemeni zsidók jórésze is elmenekült. Az Irán által támogatott huti lázadók ugyanis vegzálták a megmaradt kisszámú  zsidó közösséget.

Drágulnak a repülőjegyek

Fahmi Mahjoub szerint a növekvő üzemanyag költségek és a reptéri díjak növekedése miatt a jegyek ára is emelkedni fog a közeljövőben. Az Air France-KLM légitársaság brit igazgatója nyilatkozott erről a BBC-nek.

Minél előbb váltsák meg repülőjegyüket, ha el akarják kerülni a drágulást – tanácsolja az utasoknak a légitársaság brit igazgatója.

Az olajár hétfőn rekordot döntött: 2014 óta most emelkedtek a legmagasabbra a jegyzések. 2014 az orosz-ukrán háborúskodás éve volt amikor Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet. Most ugyancsak az orosz-ukrán konfliktus miatt ment fel az olaj ára- jegyzi meg a BBC portál.

Tavaly ilyenkor 65 dollár volt egy hordó Brent olaj ára, most ez ment fel 95 dollárra.

Az olaj árának emelkedése a repülőgépek üzemanyag árait is megdobja – hangsúlyozta Mahjoub, az Air France-KLM brit igazgatója. Elmondta, hogy London fő repülőtere, a Heathrow brutálisan felemelte a fel és leszállás díját: 40%-kal kell többet fizetniük a légitársaságoknak. Az Air France 2004-ben vásárolta meg a holland KLM-et, és ily módon a világ egyik legnagyobb légitársasága jött létre. Az Air France és a KLM a szerződés szerint továbbra is külön-külön működik. A KLM nemrég bejelentette, hogy szünetelteti légi járatait Ukrajna fölött, mert nem látja biztosítva utasainak biztonságát. 2014-ben a KLM és a Malaysian Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét lelőtték Ukrajnában Donyeck tartomány fölött. A fedélzeten 298-an utaztak és mind meghaltak. Putyin elnök személyesen tájékoztatta erről Barack Obama, akkori USA elnököt.

Zsidó kárpótlás nyolcvan év után Lettországban

40 millió eurót szavazott meg Lettország parlamentje a zsidó közösségnek, melyet a holokauszt idején szinte teljes egészében kiirtottak. Körülbelül 100 ezer zsidó élt Lettországban a második világháború előtt, számuk ma nem éri el a 10 ezret.

A kárpótlás nagyon bonyolult jogi helyzet rendezését jelenti

A Hitler-Sztálin paktum alapján a szovjet csapatok megszállták a három kis balti köztársaságot. A zsidó hitközségek vagyonát elkobozták. A nácik, akik 1941-ben érkeztek szó és nélkül átvették a szovjetek  tulajdonábakerült zsidó vagyont. Amikor a szovjet csapatok visszafoglalták Lettországot 1944-ben, szó sem lehetett arról, hogy a zsidók visszakapják vagyonukat. Lettország 1991-ben nyerte vissza a függetlenségét. Jelenleg a NATO és az Európai Unió tagja. Hosszas viták után most sikerült a parlamentnek rendeznie a zsidó kárpótlás ügyét.

A lett döntés példa lehetne Lengyelország számára is

A második világháború előtt Lengyelországban élt a világon a legtöbb zsidó. Döntő többségük úgy járt mint Lettországban. A tömeggyilkosság mellett a zsidók vagyonát is megszerezték a nácik. Tőlük pedig szó nélkül „örökölte” a kommunista hatalom. Mindmáig nem tudott a szejm  olyan határozatot hozni mint amilyet most Lettország parlamentje. Varsóban a kormánypártok nem ismerik el Lengyelország felelősségét a népirtásban, kizárólag a nácikat okolják holott pogromokat a lengyelek is rendeztek. Ebben az ügyben a varsói kormány szembekerült Izraellel és az Egyesült Államokkal is. A lengyel szejm tavaly úgy döntött, hogy a holokauszt túlélők illetve leszármazottaik jogait vagyonuk visszaszerzésére, erőteljesen korlátozni kell.

Ez diplomáciai konfliktust okozott Izraellel, és ez a konfliktus mindmáig nem csitult el – hangsúlyozza a Times of Israel.

Putyin el akarja ismerni a szakadár ukrán tartományokat

Két befolyásos kormánypárti képviselő nyújtott be erről törvényjavaslatot Moszkvában. Donyeck és Luganszk orosz többségű ukrán tartomány 2014-ben jelentette be elszakadását a kijevi kormánytól. Moszkva kezdettől fogva támogatja őket, de formálisan elismerte, hogy továbbra is Ukrajna részei.

Változatni akar a korábbi állásponton egy új törvényjavaslat, amely megismétli az ellenzékben levő orosz kommunista párt hasonló indítványát. 2014-ben orosz csapatok elfoglalták az 1954 óta Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. A Krím lakosságának a többsége orosz, de nem ez érdekli Putyin elnököt hanem, hogy Szevasztopolban, a Krím félszigeten van a Fekete tengeri hadi flotta főparancsnoksága.

Putyin és a hosszú asztal

Az orosz elnök hétfőn a külügy és a hadügyminiszterrel tárgyalt ugyanolyan hosszú asztalnál mint Macron francia elnök vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. Mindig a Covid járvány a hivatalos magyarázat. Érdekes módon Pekingben nem jutott ez eszébe Putyin elnöknek amikor találkozott Hszi Csinping államfővel a téli olimpia megnyitóján.

Ukrajna lemond a NATO tagságról?

Erről beszélt az ország londoni nagykövete, aki később visszaszívta szavait. Ha Putyin nem indít háborút, akkor Ukrajna lemond arról, hogy a NATO tagja legyen! – közölte a nagykövet. Aki nem sokkal később félreértésről beszélt.  Rutinos diplomaták nem követnek el ilyen ballépést kormányuk engedélye nélkül. Minden bizonnyal PR akcióról volt szó hiszen Putyin elnök legfőbb követelése épp ez: Ukrajna mondjon le arról, hogy a NATO tagja lesz. Az orosz államfő aggodalma stratégiai szempontból nem alaptalan: ha Ukrajnába a NATO rakétákat telepítene, akkor azok pillanatok alatt elérhetnék Moszkvát mielőtt az orosz védelem reagálni tudna. A hatvanas évek elején hasonló válság alakult ki Kuba körül. A forradalom után a Szovjetunió rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba, ahonnan azok könnyen elérhették volna Washingtont. Kennedy elnök flotta zárlatot rendelt el Kuba körül, a világ a nukleáris katasztrófa felé sodródott. Végül Hruscsov meghátrált, és visszavonta a rakétákat Kubából.

Lavrov orosz külügyminiszter most arról tájékoztatta Putyint, hogy vannak új reménytkeltő elemek a tárgyalásokon, és ezért a katonai megoldás elhalasztását javasolta. Putyin erre rábólintott. A világ tőzsdéi megkönnyebbültek, és a részvényárfolyamok megindultak felfelé.

A CIA eredetileg szerdára jósolta az orosz csapatok megindulását Ukrajna ellen, de ma még csak kedd van..

Musk adója 11 milliárd dollár, de a Tesláé 0.

A világ leggazdagabb embere teljesírja a sajtót, hogy az Egyesült Államok történetének legnagyobb személyi jövedelem adóját kell befizetnie, de arról nemigen beszél, hogy az elektromos autókat gyártó Tesla egy centtel sem járul hozzá az USA költségvetéséhez.

7,6 milliárd dollár volt a bruttó és 5,5 milliárd dollár a nettó bevétele a Teslanak 2021-ben. Hogyhogy nem adózik ezután Elon Musk cége? Úgy, hogy leleményes adótanácsadóinak hála a Tesla 130 millió dolláros veszteséget mutatott ki. A profit, amely több mint 6 milliárd dollár, kizárólag a külföldi eladásokból jött be. Közben pedig a Tesla autó eladásainak
45%-a az USA területén történt. A Tesla adó bevallása szerint külföldön 839 millió dollárt fizetnek be különböző adóhivatalokban. Az USA tagállamaiban az adó összesen 9 millió dollár, szövetségi szinten viszont zéró! – hívja fel a figyelmet a CNN.

A józan ész szempontjából ez elfogadhatatlannak tűnik, de megfelel az Egyesült Államok adózási szabályainak – nyilatkozta ezzel kapcsolatban egy vezető adó szakértő. Martin Sullivan szerint egészen egyszerűen arról lehet szó, hogy a Tesla – más multikhoz hasonlóan – a nyereséget külföldön számolja el. Ezt például úgy lehet megcsinálni, hogy például a cég szabadalmi jogait külföldön jegyzik be, az USA-ban működő részlegnek viszont szabadalmi díjat kell ezért fizetnie.

Minden multi ezt csinálja az Egyesült Államokban. Hülyének nézik azt, aki nem így tesz.

Miért fizet Musk 11 milliárdos adót?

A szupergazdagok nemigen fizetnek adót az Egyesült Államokban. 2018-ban Elon Musk és sok más dollár milliárdos egyetlen centet sem fizetett az adóhivatalnak. Ez hogy lehet? Musk nem kap fizetést a Teslatól, melynek ő a főnöke. A cég részvény opciókkal fizeti őt meg. Az Egyesült Államok adózási szabályai szerint ez csak akkor válik adókötelessé, ha az opciókat beváltják. Ezért Musk nem nagyon siet az opciók beváltásával. Csakhogy volt egy opciós csomag 22,9 millió Tesla részvényre, és ez idén augusztusban lejár. Ezért ezt az opciós csomagot Musk elkezdte beváltani. Így a 142,6 millió dollárért megszerzett opciós csomagból részvényeket vett, melyek összértéke 23,6 milliárd dollár! Ezután már adóznia kell, méghozzá 41%-os adókulccsal. Musk ezenkívül eladott még Tesla részvényeket 5,8 milliárd dollárért. Így jött ki a 11 milliárd dollár, amely eddig a legmagasabb összeg, amelyet egy adózónak be kell fizetnie az USA történetében.

Elon Musk ezen a héten újabb 8,4 millió Tesla részvény opcióval gyarapodott. Ezzel 67,5 millióra nőtt részvény opciókban tartott vagyona. 2028 előtt ezek az opciók nem járnak le vagyis a következő öt évben nem kell hozzájuk nyúlnia. Így lehet, hogy jövőre már nemcsak a Tesla fizet zéró adót az USA-ban, de maga az alapító atya, Elon Musk is!

Téli olimpia: nincs fertőzés a buborékban – növekedhet a nézőszám Pekingben

Bár a világon tombol az omicron járvány , de a téli olimpiát sikerült megóvni- büszkélkedtek Pekingben, ahol a szervező bizottság sajtóértekezletet tartott.

„Biztonságos a helyzet a buborékban, nincs jele a vírus terjedésének. Elértük céljainkat. A tudomány a védekezés alapja, és a jövőben sem enyhítjük az óvintézkedéseket”

– hangsúlyozta a pekingi téli olimpia fő egészségügyi szakértője.

Brian McCloskey kínai kollégájával, Huang Csunnal együtt elmondta a sajtótájékoztatón, hogy a versenyzőket hermetikusan elzárják a nézőktől, és ezért ebben a buborékban sikerül biztonságos feltételeket fenntartani. Huang Csun, aki helyettes vezetője a járvány megelőző szervezetnek a téli olimpián, közölte, hogy a nézők másnap nyugodtan munkába mehetnek. Nem kell karanténba vonulniuk. Természetesen azt tanácsolta nekik, hogy kerüljék a tömeg rendezvényeket, és időben adják le a vírus tesztjüket.

Többen láthatják a téli olimpiát a helyszínen

Január 17-én azt közölte a téli olimpia szervező bizottsága, hogy felfüggesztik a jegyárusítást, mert az omicron járvány miatt nem kockáztatják a sportolók biztonságát. Csakis szigorúan szűrt közönség láthatja az olimpiát élőben. Tekintettel arra, hogy a buborék eddig vírusmentesen működött, most a szervező bizottság úgy határozott, hogy megnöveli a nézőszámot. A jegyeket a keresletnek megfelelően árusítják majd – írta a Global Times, amely a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt félhivatalos angol nyelvű portálja.

CIA: Oroszország szerdán támadhat

Oroszország szerdán támadhat. Ezt az információt osztotta meg az Egyesült Államok NATO szövetségeseivel. A Der Spiegel szerint az amerikaiak lehet, hogy ezzel a módszerrel akarják megakadályozni a támadást Ukrajna ellen.

Biden elnök pénteken videó konferenciát tartott néhány NATO szövetséges vezetőivel: Németország, Franciaország, Lengyelország, Románia. Macron francia elnök nemrég tárgyalt Putyin orosz elnökkel Moszkvában. Olaf Scholz német kancellár is odakészül. Franciaország és Németország mindenképp szeretné elkerülni a háborút, de az amerikaiak és az oroszok a fejük fölött tárgyalnak.

A válság Amerikának és Oroszországnak egyaránt érdeke

Az Ukrajna körüli feszültség kiélezi az energia válságot, amely már eddigis óriási áremelkedésekhez vezetett. Ma mind Oroszország mind az Egyesült Államok jelentős energia exportőr. A magas árakon óriási pénzeket keresnek miközben Európa fizet mint a katonatiszt. Csakhogy az amerikai palagáz drága, az orosz viszont olcsó. Az amerikai palaolaj és palagáz cégek dollár milliárdokat veszítettek az elmúlt években, mert alacsony árakon nem érte meg befektetni ebben az ágazatban.

Ki látja el földgázzal Európát?

Az USA minden erővel akadályozza az északi áramlat kettő vezetéket, amely orosz földgázt hoz a Balti tenger alatt egyenesen Németországba. Ha működni kezd, akkor Németország Európa fő földgáz elosztója lehet. De akkor ki vásárol a „szabadság földgázából”? Még Trump elnök keresztelte így el az amerikai palagázt, amelyet megpróbált rásózni vonakodó európai szövetségeseire. A németek ugyanis kifogásolták a magas árat. Jelenleg az északi áramlat kettő nem ad földgázt, és ha az oroszok valóban megtamadják Ukrajnát, akkor nem is fog sokáig.

Putyinnak miért érné meg a háború?

Az orosz állam kasszája már szépen megtelt az energia válság idején , és a jövő sem látszik aggasztónak Moszkvából nézve. Miért kellene mindezt tönkretenni egy Ukrajna elleni háborúval, amellyel keveset lehetne nyerni viszont sokat veszíteni?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK