Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Mi lesz a legendás sültkrumplival Belgiumban?

A sörözőben sült krumpli jár a megfáradt vándoroknak Belgiumban, ahol most komoly gondot okoz, hogy Ukrajna a háború miatt nem tud napraforgó olajat szállítani.

„Már csak pár hétre van napraforgó olajunk” – panaszkodott a brüsszeli Politiconak a Belgacom, a belga burgonya kereskedők szövetségének vezetője. Christophe Vermeulen elmondta, hogy különösen sok napraforgó olajat használnak fel akkor amikor a fagyasztott krumplit elősütik. „Ukrajnából érkezett eddig a napraforgó olaj több mint 45%-a, és volt sok cég, ahol ennél is magasabb volt az arány.”

Nagyon komoly üzletről van szó, mert Belgium a világ legnagyobb exportőre a fagyasztott sült krumpliból. A frites igen népszerű a világban, és a belgák nem is akarják elveszíteni az export piacaikat. 2020-ban több mint 5 millió tonna krumpliból lett frites, melynek jórészét exportálták.

Az ukrán napraforgó olaj hiánya sokkal jobban sújtja az exportot mint a hazai fogyasztást. A külföldi vásárlók ugyanis megkövetelik a növényi főző olajat, de maguk a belgák nem annyira.

Brüsszelben jó a marha zsír is

Erről nyilatkozott az egyik legnépszerűbb sült krumpli cég, a Maison Antoine főnöke a Politiconak: „sokan fagyasztott burgonyát használnak, és akkor elengedhetetlen a napraforgó olaj, de mi friss krumplival dolgozunk. Ezért nálunk marha zsírral sütünk. Ez a tradíció, mert különleges ízt ad a sült krumplinak.”

Belgiumban több mint 4500 sült krumpli cég árusít, és mindegyiknek saját receptje van. Nekik nem hiányzik annyira az ukrán napraforgó olaj hiszen az egyedi ízesítésű főző olajukban ennek csak csekély rész jut.

Árrobbanás várható

A gyorsan növekvő energia árak és a napraforgó olaj hiánya és a várható áremelkedés következtében nagyonis valószínű, hogy drasztikusan drágulhat a sült krumpli is Belgiumban. Most mindenki alternatívát keres az ukrán napraforgó olajnak, de az árnövekedés elkerülhetetlennek látszik.

„Nem épp vidám a hangulat a sült krumpli ágazatban az energia költségek emelkedése és a napraforgó olaj hiánya miatt, de ilyenkor különösen

jót tesz, ha valaki elfogyaszt egy szép adag belga sültkrumplit”

– foglalta össze a helyzetet a brüsszeli Politiconak Bernard Lefevre, az Unafri független kereskedelmi szervezet főnöke, aki nemrég még maga is sütötte és árulta a sültkrumplit Belgiumban.

 Biden: fizessenek a szupergazdagok!

Trump csökkentette az adókat, de Biden minimum adót vetne ki azokra a háztartásokra,  melyek vagyona  felülmúlja a 100 millió dollárt. Az USA elnöke hamarosan előterjeszti a jövő évi költségvetést, a CNN gazdasági rovata ennek kapcsán ismerteti a szupergazdagok adózásával foglalkozó részt.

Legkevesebb 20%-os adókulccsal kell számolniuk azoknak az amerikai háztartásoknak, melyek vagyona meghaladja a 100 millió dollárt. Ez a Biden féle minimum adó a „milliárdosok számára”.

Mi ebben az újdonság? ” Az, hogy ezentúl a szupergazdagok nem adóznak alacsonyabb kulccsal mint a tűzoltók vagy a tanárok.”

– indokolja az új adóról szóló törvényjavaslat.

Bár szociális szempontokkal indokolja a szupergazdagok megadóztatását a Biden adminisztráció, de legalább ilyen fontos szempont a hatalmas kormányzati deficit csökkentése. A Covid járvány idején többezer milliárdos támogatást adott az állam a rászoruló családoknak illetve vállalkozásoknak. Emiatt elszállt mind a költségvetési hiány mind pedig az államadósság. Tovább növelheti a gondokat az ukrajnai háború, amely jelentős mértékben emelheti a hadikiadásokat.

A Biden adminisztráció abban reménykedik, hogy a szupergazdagok adója enyhíti ezt a problémát. Tíz év alatt 360 milliárd dollárra számíthatnak ebből a forrásból.

A jövő évi költségvetés 1000 milliárd dolláros deficit csökkentést eredményezne tíz év alatt, ha megszavazzák a honatyák és honanyák Washingtonban.

Politikai problémák

Biden elnöknek nehéz lesz elfogadtatnia a jövő évi költségvetést a képviselőházban és a szenátusban, ahol a republikánusok hagyományosan elleneznek minden adóemelést. Ősszel választásokat tartanak: megújul a washingtoni kongresszus, ahol a republikánus ellenzék revansra vágyik.

2020-ban a baloldali demokraták jelszava volt a „fizessenek a szupergazdagok” elképzelés. Most Biden ezt vette elő, de még saját pártjában sem mindenki ért ezzel egyet. A washingtoni szenátus pénzügyi bizottságának elnöke, Ron Wydman szenátor  tavaly októberben már előterjesztett egy tervet a szupergazdagok megadóztatására, de két demokrata szenátor ellenezte azt. Így az egészből nem lett semmi, mert a szenátusban minden demokratára szüksége van a kormánynak. 50-50 ugyanis a demokraták és republikánusok aránya, és csakis Kamala Harris alelnök szavazatával tudnak többséget létrehozni a kormánypártiak. Múlt decemberben Joe Manchin demokrata szenátor nem fogadta el Biden nagyszabású gazdaság támogató csomagját, ezért az nem is valósult meg – emlékeztet a közelmúltra a CNN.

Azerbajdzsán kihasználja Putyin ukrajnai kudarcát

Az orosz hadügyminisztérium tiltakozott amiatt, hogy azeri katonák megsértették a tűzszünetet Hegyi Karabah tartományban , ahol az oroszok garantálják a békét Azerbajdzsán és Örményország között.

Putyin orosz elnökkel többször is beszélt telefonon a hétvégén Örményország miniszterelnöke. Nikol Pasinjan kormányfő amiatt panaszkodott, hogy azeri katonák megöltek három örmény harcost a Hegyi Karabah tartományban. 2020 novemberében kötött tűzszünetet Azerbajdzsán és Örményország, amely egyaránt magáénak tekinti a vegyes lakosságú tartományt. Az oroszok garantálják a tűzszünetet, de az ukrajnai háború miatt csökkentették csapataik létszámát a térségben.

Azerbajdzsán török drónokkal támad

Az orosz hadügyminisztérium felrójja az azeri hadseregnek, hogy Bayraktar török drónokkal intézett támadást örmény területek ellen. A török drónokat olyan helyről lőtték ki, mely orosz ellenőrzés alatt áll- írja helyszíni beszámolójában  a francia közszolgálati RFI tudósítója. A Bayraktar drónok döntötték el a legutóbbi azeri-örmény háborút Azerbajdzsán javára a Hegyi Karabah tartományban. Ezeket a Bayraktar drónokat Törökország Ukrajnába is szállította. Sőt Erdogan elnök egyezményt kötött Ukrajnával még a háború előtt arról, hogy ezeket, az orosz harckocsik ellen nagyon hatékony drónokat Ukrajnában is gyártják majd. A háború miatt erre nem került sor.

Azerbajdzsán azt válaszolta az orosz hadügyminisztérium panaszaira, hogy ők örmény akciót hiúsítottak meg a kérdéses területen. Azerbajdzsán mögött ott áll Törökország és az Egyesült Államok míg Örményország Putyin támogatására számíthat.

A feszültség Azerbajdzsán és Örményország között egyre növekszik – írja a Kaukázusból az RFI tudósítója.

Az oroszok megmérgezték Abramovicsot és az ukrán delegáció két tagját

Putyin egykori kedvenc oligarchája az ukrán delegációnak adott tanácsokat azokon a tárgyalásokon, melyeket az orosz diplomatákkal folytattak.

Eredmény a tárgyalásokon egyelőre nem született viszont Roman Abramovics elveszítette átmenetileg a látását és az arcáról hámlik a bőr. Az ukrán tárgyaló küldöttség két tagja ugyanígy járt.

Jelenleg Törökországban kezelik őket – közli az amerikai hírszerzésre hivatkozva a londoni a Wall Street Journal. A jólértesült Bellingcat portál megerősítette a hírt, hogy Abramovicsot és a két ukránt valamilyen méreggel támadta meg az orosz titkosszolgálat miközben Kijevben arról egyeztettek, hogy másnap miről tárgyaljanak az oroszokkal.

Szakértők szerint az orosz titkosszolgálat csak kis adagban juttatta be a mérget a három férfi szervezetébe:

„nem megölni hanem figyelmeztetni akarták őket.”

Roman Abramovics igen szoros kapcsolatban állt Putyinnal Moszkvában. Az orosz elnök kinevezte őt Csukcsföld kormányzójának is. Abramovics a Chelsea díszpáholyában a brit elit tagjait fogadta és előmozdította Putyin terveit Nagy Britanniában. Azt követően nem hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét Nagy Britanniában, hogy Putyin parancsára idegméreggel akarták eltenni láb alól az orosz hírszerzés híres árulóját, Szkripal ezredest és lányát a szigetországban. A merénylet nem sikerült, de Szkripal azóta is védőőrizetben van. Abramovics Izraelben és Portugáliában szerzett állampolgárságot. Putyin Ukrajna elleni támadása után a Chelsea csapatának eladására kényszerült. Zelenszkij ukrán elnök kérte meg közvetítésre, és ezért vállalt szerepet a diplomáciai tárgyalásokon. Közvetlenül tárgyalt mind Putyinnal mind pedig Zelenszkijjel, ezért tanácsainak nagy jelentőséget tulajdonítottak.

A Wall Street Journalnak nyilatkozó amerikai hírszerzők nem tartják kizártnak, hogy Moszkvában is vita folyik az Ukrajna elleni háborúról. A kemény vonal hívei mérgezhették meg Abramovicsot és a két ukránt, hogy ily módon hátráltassák a tűzszüneti tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között.

Abramovics megőrizte Putyin bizalmát

Az amerikai hírszerzés szerint Abramovics Putyin kézzel írott béke javaslataival kereste fel Zelenszkij ukrán elnököt Kijevben. Az ukrán elnök kérte Biden elnököt, hogy vegyék le a fekete listáról Roman Abramovicsot, aki hasznos szerepet járszik a tűzszüneti tárgyalásokon. Az orosz oligarcha Törökországban szabadon mozoghat, sőt Erdogan elnök támogatja közvetítő akcióit, de repülőútjait megnehezíti, hogy neve fekete listán szerepel, és ezért utazási tilalom sújtja.

Juscsenko ukrán elnököt is hasonló módszerrel „figyelmeztették”

A narancs forradalom jeles vezetőjét, aki nyugatbarát politikát folytatott, azért mérgezhették meg az oroszok, mert szembeszállt az ő kijevi emberükkel, Janukoviccsal. Jellemző az akkori ukrán elitre, hogy Juscsenko akkori elnököt az ukrán titkosszolgálat vezetője mérgezhette meg. A dioxin teljesen tönkretette az arcbőrét. Janukovics a narancs forradalom eredményeképp kényszerült távozásra Kijevből. Az oroszok ezt követően foglalták el a Krím félszigetet 2014-ben. Ezután indult meg a két orosz többségű tartomány – Donyeck és Luhanszk – elszakadási akciója Moszkva aktív támogatásával. Janukovics most is azonnal aktivizálta magát: orosz nyelven szólította fel Zelenszkij elnököt, hogy adja fel, és teljesítse Putyin követeléseit. Zelenszkij érthetően visszautasította kétes hírű elődjének javaslatát.

Zelenszkij elnök egyik legnagyobb sikere a nemzeti egység megteremtése Ukrajnában. Ennek következtében senki sem vállalta fel Putyin érdekeinek képviseletét Ukrajnán belül! 2014-ben ez egyáltalán nem így volt. A Krím félszigeten egy admirális volt az ukrán csapatok parancsnoka, aki pillanatok alatt átállt az oroszok oldalára. Így Putyin szinte puskalövés nélkül foglalhatta el a Krím félszigetet. Nem kétséges, hogy az orosz elnök most is nagyon számított az árulókra az ukrán hadseregben és a titkosszolgálatban illetve a politikai életben. Terve tökéletes kudarcot vallott. Ezért lett a villámháborús  elképzelésből állóháború. William Burns, a CIA igazgatója emiatt jelenthette ki, hogy

„Putyin legnagyobb problémája az, hogy nincsen politikai megoldása Ukrajnában”.

Minden rekordot megdönthet az amerikai katonai költségvetés

140%-al nőttek a katonai kiadások Washingtonban az ezredforduló óta. Ezért a demokraták meg akarták állítani a Pentagon költekezését, de közbejött a háború Ukrajnában.

6%-os növekedést szavazott meg a washingtoni kongresszus a múlt hónapban – emlékeztet a Reuters hírügynökség. Korábban az Egyesült Államok ellenségei terrorista szervezetek voltak, most azonban államokat jelöltek meg – köztük két nagyhatalmat is: Kínát és Oroszországot.

„A világ nem működött együtt velünk” – hangsúlyozta Tim Kaine demokrata szenátor, aki a Reutersnek nyilatkozott. „Az, hogy a fenyegetést immár nem terrorista szervezetek jelentik hanem nagyhatalmak komoly költség növekedést igényel és át is kell szerveznünk a katonai költségvetést”.

A washingtoni kongresszus mindig is nagy híve volt a hadikiadások növelésének, mert a választási kampányok finanszírozásában jelentős szerepet játszanak a hadiipari cégek. A hadiipar sok embernek ad jól fizető munkát. Ezért már Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt úgy döntöttek a kongresszusban, hogy 6%-os emelés kell pedig Biden elnök eredetileg csak szintentartást akart.

Az Ukrajna elleni háború mindent megváltoztat

Adam Smith, a képviselőház fegyveres erők bizottságának elnöke, korábban meg akarta nyirbálni a Pentagon költségvetését.

„Az Ukrajna elleni orosz invázió alapvetően megváltoztatta a nemzetbiztonsági helyzetet. Ezek után mást jelent a nemzetbiztonság. Sokkal bonyolultabb és költségesebb lett.”

Németország, az USA legfontosabb NATO szövetségese Európában, drámai mértékben növelte katonai kiadásait az Ukrajna elleni orosz invázió után.

Az Egyesült Államok megnöveli katonai jelenlétét az európai kontinensen. Ez pedig költséges vállalkozás. Arról nem is beszélve, hogy az USA folytatja Ukrajna és a NATO szövetségesek támogatását.

„Az Egyesült Államok megnöveli katonai jelenlétét Európában, és ez tartósan emeli a katonai költségvetést” – jelentette ki Todd Harrison, aki a katonai költségvetés elemzésével foglalkozik a Center for Strategic and International Studies intézetben.

Biden elnök március 28-án jelenti be, hogy mekkora összeget kér a kongresszustól a jövő évi költségvetésnek. Todd Harrison szerint – akármennyit is kér az amerikai elnök – a kongresszus 20-30 milliárd dolláros pluszt szavaz meg a katonai költségvetésnek az ukrajnai háború miatt. Így aztán a hadiköltségvetés túllépheti a 800 milliárd dollárt. Ez aranyesőt jelentene a hadiiparnak, amely eddig kicsit háttérbe szorítva érezte magát a Covid járvány miatt.

Ebben a kérdésben konszenzus alakul ki a kongresszusban. A republikánusok mindig elszántan támogatták a katonai költségvetést. Most pedig az ukrajnai válság remek érv a hadiköltségvetés emelésére.

Richard Shelby republikánus szenátor mindenképp a növelés mellett van:

„sohasem szabad cserbenhagyni egy népet, amely a szabadságáért küzd!”

Bár a tőzsdéket általában megviselte az Ukrajna elleni orosz agresszió, de a Dow Jones Defense Index 14%-al növekedett azóta, hogy Putyin megindította csapatait február 24-én – írja elemzésében a Reuters hírügynökség.

Kína a mentor és a szponzor szerepére készül Afganisztánban

Hamarosan nemzetközi tanácskozást tartanak Pekingben Afganisztán jövőjéről – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű portálja, a Global Times. Kabulban tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszter a tálib vezetőkkel.

Az Új Selyemút immár Afganisztánba is elvezet. Vang Ji külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nem ártott Afganisztánnak. Finom célzás ez Afganisztán szovjet illetve amerikai megszállására. Az amerikaiak és szövetségeseik tavaly nyáron meglehetősen sietve húszéves megszállás után hagyták el Afganisztánt, teljes káoszt hagyva az országban. A tálibok visszavették a hatalmat, de megörökölték a gazdasági – társadalmi csődöt. A koldusszegény ország egyetlen export cikke a heroin, amelyben viszont Afganisztán világelső. A tálibok is ebből finanszírozták mozgalmukat annak ellenére, hogy a Korán tiltja a kábítószerek fogyasztását. Az imámok azzal adnak feloldozást, hogy a drog külföldre megy vagyis „csak a hitetleneknek árt”.

Afganisztán gazdasági problémáját súlyosbítja , hogy arany készlete az Egyesült Államokban van, és Biden elnök egyáltalán nem siet visszaadni azt az iszlamista táliboknak, akik teljhatalmat gyakorolnak Afganisztánban.

A pekingi Global Times szerint a 7 milliárd dollár visszatartása „égbekiáltó rablás”.

Miért érdekli Kínát Afganisztán?

76 kilométeres közös határa van a két országnak, és Pekingnek fontos, hogy Afganisztán ne exportálja az iszlamista terrorizmust Kínába, ahol jelentős muzulmán kisebbség él. Közülük az ujgurok egy része fogékonynak bizonyult a dzsihádra is. Ezt pedig a kínai hatóságok vaskézzel igyekeznek megakadályozni. Épp ezért hat alapelvben állapodott meg Vang Ji külügyminiszter a tálib vezetőkkel – közölte a külügy Pekingben. Eszerint a kínaiak elismerik Afganisztán függetlenségét, szuverenitását  és területi integritását, a tálibok viszont garantálják, hogy nem exportálják a dzsihádot Kínába. Peking nem avatkozik be Afganisztán belügyeibe, nem akarja az országot bevonni a befolyási övezetébe. A kínaiak viszont nagyon is érdeklődnek az ásványi kincsek iránt.

Több mint 3000 milliárd dollárra becsülte a Reuters Afganisztán ásványi kincseinek az értékét.

Az arany, a vas, a lítium  és a réz a föld mélyén rejtőzik, kitermelésük hatalmas összegbe kerül. Nem is beszélve a technológiáról, amellyel a kínaiak rendelkeznek. Ezért is ajánlotta fel Vang Ji külügyminiszter az együttműködést ezen a területen.

Egy hét múlva konferenciát rendeznek Pekingben, ahol az Afganisztánnal szomszédos országok külügyminiszterei tárgyalják meg a koldusszegény ország jövőjét (a lakosság többsége napi 2 dollárnál kevesebb pénzből kell, hogy kijöjjön). Ez már a harmadik ilyen tanácskozás, de az első kettőn a tálibok nem vettek részt. Most viszont igen. Ezért is tárgyalt Afganisztánban Vang Ji külügyminiszter – írja a pekingi Global Times.

Elégedetlen parancsnokával végzett egy orosz dandár

Azt állítják nyugati hírszerző szervezetek, hogy saját parancsnokával végzett egy orosz dandár mert egyre nő az elégedetlenség az Ukrajnában harcoló orosz csapatok körében.

Mind kevésbé világos ugyanis, hogy miért is harcolnak több mint egy hónapja? A moszkvai vezérkar most azt mondja, hogy az első szakasz lezárult, és a következő szakaszban arra koncentrálnak, hogy elfoglalják a két szakadár „népköztársaság” területét. Putyin napokkal az invázió előtt ismerte el Donyeck és Luhanszk „népköztársaság” függetlenségét. E két orosz többségű kormányzóságban sem fogadták virággal a tankkal érkező orosz hadsereget.

Az ezredes halála

Egy páncélozott szállító jármű ment át a dandárparancsnok két lábán Ukrajnában. A 37-ik gépesített lövész dandár parancsnoka belehalt a sebesülésébe – írja a brüsszeli Politico hírszerzői forrásokra hivatkozva. A páncélozott szállító jármű állítólag tudatosan célozta meg a dandárparancsnokot, akit felelősnek tartanak a nagy emberveszteségért Ukrajnában. Roman Cimbaljuk ukrán haditudósító szerint ez az alakulat csaknem 50%-os emberveszteséget szenvedett el a Kijev körüli súlyos harcokban. Ekkora veszteség talán túlzásnak tűnhet, de a műholdak  felvételei szerint az ukrán fegyveres erőknek sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat Kijev közelében. Az orosz deszant elit alakulatok már az invázió első napján elfoglaltak itt egy repülőteret, mert innen akartak offenzívát indítani az ukrán főváros ellen. Csak a jelre vártak: a szpecnaz kommandónak végeznie kellett volna Zelenszkij elnökkel. Ily módon Putyin villám háborúja sikeres lehetett volna. Zelenszkij nemcsak, hogy túlélte a gyilkos akciókat, de az ellenállás élére állt. Az elmúlt napokban az ukrán erők a Kijev körüli ostrom gyűrű gyengítésére koncentráltak. A kemény harcokban igen sok volt az áldozat mindkét oldalon.

Herszon városát az ukrán csapatok megpróbálják visszafoglalni. Ez az egyetlen nagyváros Ukrajnában, melyet az oroszok teljes mértékben elfoglaltak. Az ellentámadás komoly orosz veszteséggel járt: meghalt Jakov Rjazancev altábornagy, a helyi orosz erők parancsnoka. Ukrán források szerint ő már a hetedik orosz tábornok, aki életét veszítette Ukrajnában.

Az oroszok 120-150 megerősített zászlóaljat vetettek be Ukrajnában, ezek közül 20 teljesen harcképtelenné vált, és ezért kivonták őket az országból.

Nincs stratégiai fordulat

Az ukrán hadsereg ellentámadásait szívesen minősítik stratégiai fordulatnak Kijevben, de egyelőre erről szó sincs – hangsúlyozzák a katonai szakértők a Politicoban.

Az oroszok továbbra is fölényben vannak, de nem érték el stratégiai céljaikat. Épp ezért váltottak: már nem Kijev elfoglalása, hanem a két szakadár „népköztársaság” lerohanása a cél. Ennek megvan a realitása még akkor is, ha a megmaradt ukrán légelhárítás igen eredményes – hangsúlyozzák a nyugati hírszerzői jelentések. Putyin állítólag a győzelem napjáig (május 9) véget akar vetni a hadjáratnak Ukrajnában. Ehhez mindenképp valamiféle sikert kell felmutatnia. Ez lehetne az, hogy Zelenszkij elnök elismeri azt, hogy Oroszország bekebelezi a Krím félszigetet és a két „népköztársaságot”. Jelen pillanatban Zelenszkij elnök ezt elutasítja. A hősiesen védekező ukrán elnök még ha maga el is fogadná Putyin javaslatát, akkor sem tudná azt elfogadtatni Ukrajnában, ahol a bátor ellenállást stratégiai fordulatként élik meg a harcoló alakulatok, sőt a közvélemény jelentős része is.

Erdogan Putyinnak: vonulj ki Ukrajnából!

A török elnök, aki sokáig szoros szövetségese volt Putyinnak, kezdettől fogva ellenezte a hadjáratot Ukrajna ellen. Törökország harci drónokat  szállított Ukrajnának. Ezek a drónok igazolták a hatékonyságukat az orosz tankokkal szemben az azeri-örmény háborúban Hegyi Karabahban.

Az orosz és az ukrán külügyminiszter találkozóját Törökországban rendezték meg – eredménytelenül.

Most Erdogan török elnök arra figyelmeztette Putyint: most még „tisztességgel” kivonulhatsz! Bár Biden elnök is háborús bűnösnek nevezte az orosz államfőt, de az oroszok egyelőre tartózkodnak a milliós nagyvárosok (Kijev, Harkov és Odessza) ostromától.

Putyin arcának elvesztésétől tart, ezért hadügyminiszterét, Sojgut okolja a kudarcért. Sojgu, aki nem katona, de régi KGB-s kollégája Putyinnak, a hírek szerint szívrohamot kapott. Eredetileg ő irányította a villámháborút Ukrajnában, ezért csinálhatott belőle bűnbakot Putyin.

Az európai ügyészség célkeresztjében a bolgár Orbán

Az Európai Unió legkorruptabb államában az ügyészség kiengedte az előzetesből Bojko Boriszov egykori kormányfőt, aki megszakításokkal több mint tíz éven át vezette az államot. Ahol az ügyészség egyáltalán nem független, ezért nem csoda, hogy nem látott okot korrupciós vizsgálatra.

Csakhogy Boriszov utóda, Petkov miniszterelnök, aki a Harvardon végzett, komolyan veszi a küzdelmet a korrupció felszámolására. De tudja, hogy egyedül nem megy. Ezért számít Laura Codruta Kovesire, aki az európai ügyészség élén nagyon érdeklődik Bulgária iránt – írja a brüsszeli Politico.

A főügyész asszony első külföldi útja épp Szófiában vezetett még tavaly. Majd pedig újra Bulgáriába látogatott nem sokkal azelőtt, hogy Bojko Boriszov ex miniszterelnököt egy éjszakai kihallgatás során őrizetbe vették. Aztán az ügyészség elengedte, dehát a szervezet élén  az a főügyész áll, akinek a távozását Boriszovval együtt követelték a korrupció ellenes tüntetők. Ivan Gesev nyíltan szembeszáll a kormánnyal. Az egykori titkosszolgálati tiszt most hirtelen független lett amióta az új kormány vizsgálni szeretné a megelőző idők korrupcióját.

Hova tűntek az európai pénzek?

Ezt a kínos kérdést kívánja feltenni Laura Codruta Kövesi főügyész a bolgár Orbánnak. Bojko Boriszov rokonainak, barátainak és üzletfeleinek osztotta ki a legnagyobb részt. A maffia állam nem is nagyon titkolta, hogy az állambiztonság egykori tisztikara mentette át magát az új rendszerbe, ahol a régi módszereket használják. Nem ritkák a gyilkosságok sem. Igazában azonban mindenkit csakis a pénz érdekel. Épp ezen szálon akar lecsapni Laura Codruta Kövesi főügyész. Aki kiváló viszonyt ápolt az amerikai nagykövetséggel Bukarestben, és ezek a kapcsolatok minden bizonnyal meg is maradtak.

Putyin barátai eltűnnek hirtelen

Ausztriában előbb a szélsőjobboldali Szabadságpárt vezetőjét majd Kurz kancellárt buktatták meg a külföldi titkosszolgálatok. Hol van már Ausztria egykori külügyminiszter asszonya, akinek az esküvőjén Putyin még táncolt is?

Babis, Csehország ex miniszterelnöke Moszkvában végezte tanulmányait, és ifjú korában összekötő tiszt volt a KGB és a csehszlovák állambiztonság között. A választási kampány hajrájában hirtelen régi-új korrupciós vádak kerültek elő amerikai forrásból. Brüsszel is újra vizsgálódni kezdett korrupciós ügyekben. Az amerikai és a német nagykövetség pedig rábeszélte a pártokat, hogy ne szövetkezzenek Babissal. Aki partner híján megbukott.

Szlovákiában azóta folyik a tisztogatás, hogy a Fico rendszer belebukott abba a botrányba, amely amiatt robbant ki, hogy egy korrupciós ügyekben nyomozó újságírót a hatalom megöletett a barátnőjével együtt.

Az arcképcsarnokból szinte csak Orbán Viktor hiányzik. Az oroszok eredetileg neki akartak kitüntetést adni – ki tudja, hogy miért? – de ő taktikusan Szijjártó külügyminisztert jelölte maga helyett. Aki így feláldozhatóvá vált. A probléma azonban fennáll: háború idején tolerál-e a NATO egy Putyin barát vezetőt az egyik frontországban? Orbán számára a változási kényszer óriási. Ő vígan el is árulná Putyint, de nyíltan ezt csak a választások után teheti meg. Hű hívei ugyanis nem tudnak olyan gyorsan váltani mint ő márpedig Orbánnak minden szavazóra szüksége lesz, ha meg akarja nyerni a választásokat.

Csak három év múlva lesz gyors reagálású európai katonai erő

Döntöttek hétfőn az Európai Unió hadügyminiszterei, akik Oroszország Ukrajna elleni agressziója után „Európai Iránytű” néven közös stratégiai programot fogadtak el.

5000 katonából áll majd ez a gyors reagálású alakulat, melynek magját a németek adják majd – írta a közszolgálati Deutsche Welle. Papíron eddig is létezett közös katonai erő az Európai Unióban, de a gyakorlatban nem. Most az Ukrajna elleni orosz támadás miatt az Európai Unió államai lépéskényszerbe kerültek. Csakhogy egy közös európai alakulat megszervezése és hadrendbe állítása időbe kerül: jelenleg 2025 a céldátum. Ez bizony elég messze van.

 „Ha megszerveződik a közös katonai alakulat, akkor az Európai Unió is geopolitikai tényező lesz a NATO-n belül”

– hangsúlyozta Lettország külügyminisztere. Edgars Rinkevics, a többi balti vezetőhöz hasonlóan különösen sürgette a közös uniós katonai alakulat felállítását, mert az Ukrajna elleni orosz akció félelmet ébreszt Észtországban, Lettországban és Litvániában, amelyek egykor a Szovjetunió részei voltak és területükön jelentős orosz kisebbség él.

Az Európai Unió tagállamait megdöbbentette, hogy az Egyesült Államok csak késve tájékoztatta NATO szövetségeseit arról, hogy végképp kivonja katonáit Afganisztánból. A kaotikus állapotok rádöbbentették az európai vezetőket, hogy szükség van közös haderőre, amely képes önálló cselekvésre. Ily módon Európa nem szorul rá mindenben az Egyesült Államokra. Különösen a franciák forszírozzák a közös európai haderőt, és ehhez a németek is felzárkóztak.

Christina Lambrecht német hadügyminiszter közölte: Németország adja majd a gyors reagálású alakulat magját.

Oroszország Ukrajna elleni támadását követően Scholz kancellár villámgyorsan reagált : 10 milliárd eurós rendkívüli védelmi programot jelentett be. Ez szakítás Németország második világháború utáni politikájával amikor visszafogták a katonai költségvetést, mert nem akarták, hogy agresszivitással vádolják őket.

Ausztria hadügyminisztere, Klaudia Tanner az uniós tanácskozás után hangsúlyozta , hogy „a jelenlegi körülmények között  gyorsabban kell cselekednünk, mert a helyzet rendkívüli kihívást jelent.”

Szenes tábornok: elhúzódó háború várható Ukrajnában

A NATO csúcstalálkozó előtt értékelte az Ukrajnában zajló háború erőviszonyait Szenes Zoltán vezérezredes, egykori vezérkari főnök. Szerinte van lehetőség diplomáciai megoldásra, de ehhez Zelenszkij elnöknek is kompromisszum készséget kellene tanusítania.

Zelenszkij elnök hiúsította meg Putyin villámháborús terveit – hangsúlyozta Szenes tábornok, aki rámutatott arra, hogyha Ukrajna elnöke elmenekült volna Kijevből, akkor az orosz agresszió gyors sikerhez vezetett volna. A gyilkos csecsen és szpecnaz kommandó azonban nem ért célba Kijevben, és Zelenszkij elnök az ellenállás élére állt ahelyett, hogy elmenekült volna, ahogy azt neki Nyugaton ajánlották. Tegyük hozzá, hogy mindebben nagy szerepe lehetett az amerikaiak által ki illetve továbbképzett ukrán tisztikarnak, ahol nem akadt egyetlen áruló sem noha Putyin minden bizonnyal erre is számított.

Az oroszoknak nem sikerült elfoglalniuk Kijevet bár már az első napon leszálltak az orosz légidesszant erők a főváros körüli repülőterekre! Most elhúzódó ostrom várhat rájuk. A náciknak egy hónapba telt Kijev bevétele a második világháború idején – emlékeztetett Szenes vezérezredes.

Plusz 100 ezer orosz katona kell

Ha Putyin el akarja foglalni Kijevet, akkor legkevesebb ennyire lesz szüksége egy elhúzódó háborúhoz. Felmerülhet, hogy Szíriából importál harcosokat, de ennek szörnyű következményei lennének a város ostromára nézve. Kijev pedig az orosz városok anyja, része az orosz történelemnek hisz itt alapították meg az első birodalmat a viking harcosok, akiktől azután az orosz cárok származtatták magukat (Rurik).

A politikai és gazdasági szankciók nem állítják meg a háborút Szenes tábornok szerint, de úgy véli, hogy diplomáciai megoldás lehetséges.

Sok függ attól, hogy mi történik a NATO csúcstalálkozón, melyen az USA elnöke is részt vesz. Ha a NATO csúcs csillapítja a harcokat, akkor megnövekszik a diplomáciai megoldás valószínűsége. A katonai erő azonban változatlanul nagyon fontos marad a háborúban.

„A diplomácia fegyverek nélkül olyan mint a zenekar hangszerek nélkül”

– idézte Nagy Frigyest, a porosz katona királyt Szenes Zoltán vezérezredes , egykori vezérkari főnök, aki az Andrássy körben fejtette ki a nézeteit a Pénzügykutató Intézetben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK