Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Meg lehet-e reformálni az eurozóna pénzügyi rendszerét?

Németország ezt nem helyesli a pénzügyi rendszer reformját, a problémákkal küszködő tagállamok viszont igen. Erről is beszélt Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos a Der Spiegel tudósítójának.

Az uniós kormányoknak támogatni kell a lakosságot az energia válság idején – ezt hangsúlyozza Paolo Gentiloni. Csakhogy emiatt elszállhat a költségvetés, nőhet a deficit és az államadósság. Az Európai Unió gazdasági biztosa szerint nem zárható ki a recesszió, sőt az energia korlátozás sem egyes tagállamokban, de vannak kedvező adatok is. Például a munkaerőpiacon.

“Nem zárhatjuk ki a recessziót az eurozónában, de az Európai Unió számai pozitívak. Ez a tél a történetünk egyik legnehezebb tele lesz” – nyilatkozta az uniós biztos.

Lesznek-e energia korlátozások, ahogy erre Franciaország miniszterelnöke utalt nemrégiben?

“Ez Putyin elnöktől és a mi döntéseinktől függ. A tagállamok helyzete ebből a szempontból nagyon különböző. Vannak kedvező fejlemények: a gáztárolók telítettsége jó, beindultak  a takarékossági intézkedések. Mindezzel együtt elképzelhető, hogy egyes tagállamokban szükség lesz az energia korlátozására a fűtési időszakban.”

Hogy lehet ezt kivédeni?

“Erős közös válasszal. A tagállamok kormányai már határozott döntéseket hoztak. Augusztus végéig az uniós GDP egy százaléka arra ment el, hogy mérsékeljük az energia válság hatásait. A német kormány óriási támogatási csomagot jelentett be, ennek eredményeképp az év végére legalább az uniós GDP 2%-át fordítjuk az energia válság kompenzálására.”

Képesek lesznek-e erre a tagállamok kormányai?

“A jelenlegi helyzetben melyik kormány merné leállítani a támogató csomagot? Azokban az államokban, ahol magas az államadósság, ez állandó költségvetési problémát jelenthet.”

Így megnő az államadósság, és minthogy a kamatláb is emelkedik, ezért több tagállam is nehéz helyzetbe kerülhet, mert nem tudja törleszteni adósságait. Lehet-e új euró krízis?

“Jelenleg nem. A kamatlábak még nem olyan magasak, és a bankok ma jóval stabilabbak mint 15 évvel ezelőtt amikor kitört a nagy pénzügyi válság.”

Az IMF arra buzdította az Európai Uniót, hogy a válságot kihasználva reformálja meg az eurozóna pénzügyi rendszerét. Hogy áll ez most?

“Vannak javaslataink, ezeket a brüsszeli bizottság hamarosan előterjeszti. A válság segít abban, hogy régi viták elcsituljanak. Szilárd pénzügyi rendszerre van szükségünk, de közben nem akarjuk leállítani a gazdaság növekedését.”

Németország közölte, hogy nem támogat semmiféle pénzügyi reformot: maradnia kell a 3%-os deficit mutatónak az eurozónában. Mit szól ehhez?

“A 3%-os deficit kritérium jó a költségvetési politikában. Ehhez ragaszkodnunk kell. Ugyanakkor Németország is tisztában van azzal, hogy nem terhelhetjük túl azokat az országokat, melyek amúgy is küszködnek az államadósság törlesztésével. Ha a tagállamok elkötelezik magukat a reformok mellett, akkor időt kell hagyni a számukra ehhez.”

Olaszországban különösen nagy az államadósság: az éves GDP 150%-a. Mégis a mostani választási kampányban néhány párt azzal kampányol, hogy alacsonyabb adókat és magasabb nyugdíjakat akar. Erről mi a véleménye?

“Az eurozónának 6 olyan tagja van, ahol az államadósság meghaladja a GDP 100%-át.

Ezekben az országokban korlátozni kell az új hitelek felvételét. Azt is látni kell viszont, hogy szükségünk van új beruházásokra is. Ne csak az adósság hegyeket lássuk hanem ezt is. Óvni kell a jövendő nemzedékeket a túl sok adósságtól, de attól is, hogy Európa elveszítse a versenyképességét”- hangsúlyozta Paolo Gentiloni uniós biztos.

Orbán: Ukrajnában a háború 2030-ig elhúzódhat

Orbán Viktor a magyar miniszterelnök Kötcsén elmondott beszédét nem tették közzé, de a Szabad Európa sok résztvevő kikérdezése után rögzíteni tudta a fő mondanivalót. Eszerint Orbán Viktor, aki 2030-ig mindenképp hatalmon akar maradni, arra számít, hogy ebben az évtizedben az ukrajnai háború lesz a nemzetközi helyzet fő meghatározója Európában.

Ursula von der Leyen asszony mindenesetre ukrán színekbe öltözve adta elő beszédét az unió helyzetéről majd Kijevbe látogatott, ahol minden segítséget megígért. Magyarország az egyetlen uniós és NATO tagállam, amely nem támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban. Orbán Viktor arra számít, hogy Ukrajna végül veszíteni fog. A szomszédos ország területe egyharmaddal lehet kisebb a háború után, de akár a felére is csökkenhet – jósolta Orbán Viktor. Ez Putyin béketerve: eszerint Oroszország kaparinthatná meg Ukrajna keleti részét beleértve a Krím félszigetet is, Lengyelországé lenne Nyugat Ukrajna míg Magyarország megszerezhetné Kárpátalját, ahol a lakosság tíz százalékát sem éri el a magyarok aránya.

Felülvizsgálhatják az uniós tagságot 2030-ban

Ezt mondta Orbán Viktor, aki ezzel lehűtötte forrófejű híveit, akik huxitról álmodoznak. 2030 után Magyarország nettó befizető lehet az Európai Unióban, melynek felbomlását sem tartja kizártnak Orbán Viktor. Ezt Soros György is sokszor megjósolta, talán tőle kapta az ötletet a magyar miniszterelnök?

Télen az európai ipar akár 40%-a is leállhat – jósolta meg a magyar miniszterelnök, aki azt javasolta a német nagytőkének, hogy telepítse át a termelés és kutatás egy részét Magyarországra hiszen itt Putyin biztos földgáz ellátást ígért.

Válság menedzselés?

A kiszivárgott beszédben meglepően kevés szó esik arról, hogy a magyar kormány miképp kívánja kezelni a gazdasági válságot, amely minden valószínűség szerint eléri az országot. Korábban Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter megélhetési válságot emlegetett annak kapcsán, hogy a magyar családok egy része nem lesz képes kifizetni a a megemelt rezsiszámlákat. Sok vállalat és intézmény sem lesz abban a helyzetben, hogy a tízszeresére nőtt rezsiszámláit kifizesse. Hasonló helyzetbe jutott sok önkormányzat is.

A kormánynak hatalmas összeggel kellene az érintettek segítségére sietnie. Kérdés, hogy van-e miből?

A Vodafone megvásárlása azt mutatja, hogy a kormány egyelőre nem érzékeli a pénzügyi válságot noha az itt van az orrunk előtt. Ha nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor a magyar kormány kutyaszorítóba kerülhet: nemcsak hogy nem lesz pénze a nagy támogató csomagra, de hitelt is csak nagyon drágán kap a nemzetközi pénzpiacon, ahol árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és Brüsszel kötélhúzását.

Orbánnak vagy nincsen terve a válság menedzselésére vagy pedig nem kívánja azt megosztani rajongói táborával sem. Ez utóbbi a valószínűbb hiszen jobb, ha a rajongók is csak akkor veszik észre, hogy átverték őket amikor már késő lesz.

Az USA is figyel

Orbán nem tart sem a saját népétől sem az Európai Uniótól, az Egyesült Államoktól viszont igen. Nem tudhatja, hogy az új amerikai nagykövet nem azzal az utasítással érkezett-e, hogy megfossza őt trónjától. Ha sikertelenül menedzseli a válságot, akkor fennáll a veszély, hogy az amerikaiak lépni fognak. Ha valóban elhúzódik a háború Ukrajnában, akkor trójai faló nem maradhat a NATO-ban. Kínos figyelmzetetés, hogy abból az egymilliárd dolláros támogatásból, melyet az USA nyújt a frontállamoknak egyetlen cent sem jut Magyarországnak.

Orbán ugyan Kötcsén lelkesen beszélt a fiatal fideszes politikusokról, akik 2060-ig elvezethetik Magyarországot, de az ifjú gárda akár áruló is lehet. Ceausescut is a saját emberei buktatták meg, hogy mentsék a saját bőrüket.

Gorbacsov még 1989 december elején is úgy búcsúzott Ceausescutól, hogy remélem januárban még életben lesz. December végén a román diktátort és nejét szitává lőtték egy különleges hadbíróság ítélete alapján. A különleges hadbíróság elnöke Stanculescu tábornok volt, akit Ceausescu nevezett ki a katonai titkosszolgálat élére.

Titkosszogálati megbízást is teljesít Budapesten Hilarion metropolita

Hilarion metropolita még nem is oly rég az orosz ortodox egyház második számú vezetője volt: ő állt a külügyi szervezet élén, melyet korábban maga Kirill pátriárka, az orosz egyház jelenlegi vezetője irányított. Mindketten az FSZB tisztjei – állítja hírszerzői forrásokra hivatkozva az Intelligence Online.

Az orosz ortodox egyház főpapsága már régóta szoros kapcsolatot ápol Putyin elnökkel, aki korábban újraszervezte a KGB-t, melyet most FSZB-nek hívnak. Oroszországban továbbra is csekát mondanak, mert ez volt az a politikai rendőrség, amely 1917 óta meghatározó szerepet játszott a Szovjetunió életében. Putyin elnök maga is ennek a politikai rendőrségnek a produktuma, a rendszerváltás előtt az egykori NDK-ban szolgált alezredesi rangban.

A szovjet időkben mindenki számára egyértelmű volt, hogy a főpapság a KGB tisztjeiből áll. Ez a tendencia nemcsak, hogy folytatódott a rendszerváltás után, de lényegesen meg is erősödött hiszen a vallás a hatalom új ideológiai támasza lett.

Mit csinál Hilarion metropolita Budapesten?

Júniusban érkezett a magyar fővárosba Hilarion metropolita, aki ezzel kegyvesztettnek tűnt hiszen ezt megelőzően második embernek számított az orosz ortodox egyházban. Az ukrajnai háborút egyáltalán nem támogatta oly lelkesen mint Kirill pátriárka. Az orosz ortodox egyház vezetője emiatt fel is került volna az Európai Unió fekete listájára, de Putyin jó barátja, Orbán Viktor miniszterelnök megakadályozta ezt. A magyar állam szó nélkül megadta a vízumot Hilarion metropolitának bár tehetett volna fel kínos kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy a főpap milyen kapcsolatban is áll az FSZB-vel? A magyar hatóságok minden bizonnyal azért nem kérdeztek semmit, mert tudták, hogy ki is valójában Hilarion metropolita. Aki alighogy megérkezett lázas munkába kezdett: nem annyira vallási hanem inkább pénzügyi vonalon. A magyar kémelhárítás állítólag követi Hilarion metropolita nem ortodox banki ügyleteit – legalábbis a HVG értesülései szerint.

Korábban Orbán Viktor leintette a kémelhárítást, hogy ne tekintsék ellenségnek az orosz hírszerzést Magyarországon. Nem lehet arról információt szerezni, hogy vajon Putyin Ukrajna elleni agressziója után Orbán Viktor visszavonta volna ezt az utasítását. Az viszont szimbolikusnak is tekinthető, hogy az USA 1 milliárd dolláros katonai segítséget nyújt az ukrajnai háború front államainak. Minden érintett NATO tagállam kap ebből, sőt a tagjelöltek is, de Magyarország egy centre sem számíthat.

Washingtonban ugyanis nem bíznak Orbán Viktorban. Háborús időben ez nem jó ómen.

Biden elnöknek mégsem kell buszra szállnia

Busszal viszik a világ vezetőit Erzsébet királynő gyászszertartására – erről értesített a Foreign Office.

Furcsa csúcsra kerülhetett volna sor Londonban, ahol a Westminster apátságban tartják meg Erzsébet királynő gyászszertartását rendkívüli biztonsági készültség mellett. A brit tervezők eredeti terve szerint egyetlen külföldi vezető sem jöhet saját autóval  az apátságba. Hasonlóképp kizárt a helikopterek használata is.

Joe Biden buszozik? Sokan elképzelhetetlennek tartják ezt hiszen az amerikai elnököt elképesztő biztonságirendszer védelmezi. A brit szervezetők viszont azzal érveltek, hogy csakis úgy tudják megteremteni a kollektív biztonságot, ha mindenki autóbuszon érkezik az apátsághoz. Akkora tömeget várnak ugyanis külföldről, hogy minden állam csakis egyetlen párt küldhet a szertartásra.

A brit külügy elküldte a gyászszertartással kapcsolatos protokollt minden nagykövetségre. A brit külügy rendkívüli mértékben sajnálja, de így is teltház várható az apátságban. III. Károly király a gyászszertartást megelőző este fogadást ad a Buckingham palotában, és ezen delegációk is részt vehetnek.

A gyászszertartás után a brit külügyminiszter ad fogadást a Westminster apátságon belül. Oda gyalog kell elmenniük a külföldi vezetőknek. Kétoldalú tárgyalások a nagy tömeg miatt nem képzelhetők el – hangsúlyozza a brit külügy. Washingtonban rögtön közölték: kizárt, hogy Biden elnök buszra üljön. Erre kiderült, hogy a külföldi vezetők egyenlőek ugyan, de vannak egyenlőbbek nevezetesen Joe Biden, a japán császár, Emmanuel Macron etc. A G7 vezetők kivételt képeznek.

Kéretik nem különgépen érkezni

Heathrow repülőtere nem fogad különgépeket az országos gyász idején. Ezért azt javasolják a külföldi vezetőknek, hogy érkezzenek légijáratokkal Londonba. Ha egy államfő vagy kormányfő ragaszkodik a különgéphez, akkor London más repülőtereit kell igénybe vennie. A repülőtérről nem lehet helikopterrel bejönni a városba – hangsúlyozza a külügy terve. Amely azt is hozzáteszi: számítani kell arra, hogy a repülőgép nem arra a repülőtérre érkezik ahova eredetileg tervezték a nagy forgalom miatt.

Putyin nem megy

A legkényesebb kérdés az orosz elnök londoni fogadása lenne hiszen az Ukrajna elleni agresszió miatt Putyin pária lett a nemzetközi diplomáciában. Az oroszok el akarják kerülni a kínos visszautasítást, ezért Dmitrij Peszkov, az elnök szóvivője közölte: Putyin nem utazik Londonba Erzsébet királynő temetésére. Az angol királynő 2003-ban fogadta a Buckingham palotában Vlagyimir Putyint és nejét.

Erzsébet királynő gyászszertartása szeptember 19-én hétfőn lesz a Westminster apátságban Londonban.

Ne csak az orosz hanem minden földgáz kapjon ársapkát

Azt javasolja Belgium miniszterelnöke, aki szerint van mozgástere az Európai Uniónak hiszen Európában a földgáz kétszer annyiba kerül mint Ázsiában és tízszer annyiba mint az Egyesült Államokban, hogy ne csak az orosz földgáz kapjon ársapkát.

A cél az, hogy a nagy gázkereskedő cégeknek érdekük legyen az, hogy Európában adjanak el földgázt és ne Ázsiában – magyarázta elképzelését a brüsszeli Politiconak Alexander De Croo belga miniszterelnök. Rámutatott, hogy a rendkívül gyorsan változó földgázárak igen egyenlőtlenül oszlanak el a kontinensek között: Ázsiában 150 euró/megawattóra, Európában 300, míg az Egyesült Államokban mindössze 30 euró. Tegyük hozzá, hogy Európa és Ázsia nettó importőr míg az USA exportőr vagyis megengedheti magának, hogy alacsonyan tartsa a hazai árakat miközben méregdrágán exportál.

Nem indokoltak ezek a nagy árkülönbségek – érvelt a belga kormányfő a Brussels Timesban hiszen a szállítási költségek csak néhány megawattóra energiát használnak fel, mert a cseppfolyósított energiát szállító hajók a szállítmányból nyerik az energiát.

“Európában szakadék választja el a termelési költségeket a piaci áraktól.

Ezért közbe kell avatkoznunk. Az energia piac nem működik, ezért Belgium már március óta azért lobbizik Brüsszelben, hogy legyen ársapka a földgázon, és vizsgáljuk meg újra, hogy mit tegyünk a villamosáram árával, mert annak jelentős részét megújuló energia források vagy atomerőművek adják nem pedig a földgáz és a kőolaj.”

Brüsszel csakis az orosz gázra akar ársapkát

Putyin orosz elnök fegyverként használja az energiát miközben az Európai Unió szankciókat alkalmaz Oroszország ellen az Ukrajna elleni agresszió miatt. A brüsszeli bizottság csakis az orosz gázra akar ársapkát, mert nem tudja, hogy az USA hogyan reagálna erre.

“Csakis politikai döntés lenne az, ha kizárólag az orosz gázra alkalmaznánk ársapkát. Ezért nem is támogatjuk ezt a megoldást”

– mondta a belga energiaügyi miniszter, aki részt vett a rendkívüli tanácskozáson Brüsszelben.

Németország viszont szkeptikus az ársapkával szemben, Magyarország és néhány más tagállam pedig elutasítja azt. Nem véletlenül: Putyin azonnal közölte, hogy aki ársapkát alkalmaz, az nem kap orosz földgázt. A franciák arra mutatnak rá, hogy a gázkereskedők jelenleg válogathatnak a vevők között. Ha tehát az Európai Unió ársapkát húz a földgázra, akkor a kereskedők inkább eladják azt Ázsiában. A belga miniszterelnök ellenvetése: elég 5%-al magasabb árat kínálni mint az ázsiai piac, és a kereskedők máris előnyben részesítik Európát.

“Szerintem egyre több tagállam támogatja az általános ársapkát a földgázra egyszerűen azért, mert senkinek sincs annyi pénze, hogy ezt a magas árat tartósan elviselje” – mondta a brüsszeli Politiconak Belgium miniszterelnöke.

Korrupció miatt az uniós pénzek legkevesebb 20%-át bukhatja Magyarország

Rendszerszinten állnak a korrupciós problémák Magyarországon – állapítja meg a brüsszeli bizottság, melynek szeptember 22-ig kell állást foglalnia a jogállamisági vitában, amely hónapok óta húzódik a magyar kormány és az Európai Unió között.

Johannes Hahn, a brüsszeli bizottság költségvetési biztosa azt javasolta, hogy a kohéziós program három fő tételének 70%-át fagyasszák be. Daniel Freund, német zöld uniós parlamenti képviselő úgy számol, hogy mintegy 20%-al kapna kevesebbet Magyarország. Daniel Freund az Orbán kormány egyik legnagyobb bírálója az uniós parlamentben, ahol a lehető legnagyobb szigorúságot várja el Ursula von der Leyen asszonytól, a brüsszeli bizottság elnökétől. A Der Spiegel szerint “Ursula von der Leyen csillapítani akarja a konfliktust Orbán Viktor kormányával”. Ez így volt már Lengyelország esetében is, de az Európai Parlament megkontrázta a bizottság döntését, és a varsói kormány még mindig vár a pénzére. Ursula von der Leyen két tűz között van. Holnapután mondja el beszédét az Unió helyzetéről, amely az első lesz azóta, hogy Merkel kancellár nyugalomba vonult. Angela Merkel volt Ursula von der Leyen mentora és fő támogatója. Távozásával nagyon meggyengült a brüsszeli bizottság elnökének politikai pozíciója.

5122 milliárd forint befagyasztása

Ez a játszma tétje – legalábbis egyelőre. Az Európai Unió hét évre 9770 milliárd forint felzárkózási támogatást irányzott elő Magyarországnak. Ennek tehát több mint a felét befagyasztanák a rendszer szintű korrupció miatt.

Annál is kínosabb ez, mert amíg nincs döntés ebben az ügyben addíg áll a helyreállítási alap ügye, amely viszont dátumhoz kötött. Míg a felzárkózási alap pénzeit csak befagyasztanák a korrupciós vádak miatt, addig a helyreállítási alap pénzeinek egy része elveszne, ha nem jönne létre megállapodás a magyar kormány és Brüsszel között az év végéig.

Mi lehet a megoldás? A brüsszeli Politico értesülései szerint a brüsszeli bizottság a lengyel utat választja majd: a Tanácsnak, amely a tagállamok vezetőiből áll, azt javasolja, hogy kössék feltételekhez a pénzek átutalását.

Daniel Freund, az Orbán kormány nagy kritikusa, úgy nyilatkozott a der Spiegelnek, hogy “az Európai Bizottság nem hagyhatja magát elvakítani a hamis magyar reformoktól! Orbán csakis azért tesz javaslatokat, hogy megkaparintsa az uniós pénzeket miközben egyáltalán nem áll szándékában, hogy véget vessen a korrupciónak, melynek fő haszonélvezője a családja és baráti köre.”

Kínai cégek orosz cseppfolyósított földgázt adnak el Európában

A londoni Financial Times hívta fel a figyelmet, hogy a hiánnyal küszködő európai gázpiacon kínai óriások árulnak földgázt minden valószínűség szerint orosz forrásból. Ez persze nem oldja meg az európai problémákat, de enyhít a válságon miközben a kínaiak jól keresnek a furcsa üzleten.

2,8 millió tonna cseppfolyósított földgázt vásárolt Kína Oroszországtól az első félévben – írja a hongkongi South China Morning Post. Ez egy év alatt 28,7%-os növekedést jelent.
Az Európai Unió 60%-al több cseppfolyósított földgázt importált mint egy évvel korábban, mert így akar megszabadulni az orosz gázfüggéstől. Csakhogy a kínaiak orosz földgázt adnak el Európában. Először a kínai JOVO cég jelezte, hogy 100 millió dollárért adott el cseppfolyósított földgázt egy meg nem nevezett európai államnak. A pekingi sajtó megírta, hogy a Sinopec kínai óriás 3,8 millió tonna cseppfolyósított földgázt adott el az európai piacon. A Financial Times összegezve az adatokat, arra a következtetésre jutott, hogy a kínaiak összesen 4,8 millió tonna cseppfolyósított földgázt reexportáltak Európába.
Ez 7%-a volt az Európai Unió teljes földgáz importjának az első félévben.

Képmutatás minden szinten

Az európaiak tudják, hogy orosz földgázt vesznek, de úgy gondolják, hogy a szükség törvényt bont. A kínaiak így segítik Oroszországot abban, hogy megkerülje a szankciókat miközben jó üzletet is csinálnak.

Miért van ilyen sok fölös földgáz Kínában?

A kínaiak  a világ legnagyobb vásárlók a cseppfolyósított földgáz piacán, de minthogy nagyon lelassult a hazai gazdaság, ezért fölösleg keletkezett. Ezt adják el a kínaiak Európában, ahol kapva kapnak minden ajánlaton. A kínai óriás cégek előre leszerződött földgázt árulnak vagyis nem rontják az európaiak helyzetét az igencsak feszült piacon.

“A cseppfolyósított földgáz importja Kínából mindenképp oldja a feszültséget az európai gáz piacon “ – mondta Zongqiang Luo, aki Rysad Energy vezető elemzője. Miközben Európában mindenki igyekszik földgázt szerezni a téli fűtési szezonra, a kínaiak csökkentették importjukat cseppfolyósított földgázból, mert a tárolók tele vannak. Az elmúlt nyolc hónapban Kína 4,7 millió tonna cseppfolyósított földgázt importált. Ez 25%-al kevesebb mint tavaly holott akkor több volt a Covid lezárás. Azzal, hogy elad és nem vásárol, Kína enyhíti a piaci nyomást az európai országokon, melyek eddig elsősorban orosz gázt használtak, de Putyin leállította az Északi Áramlat 1 vezetéket.

“Az Európai Unió tagállamai ársapkát szeretnének húzni a villamosáramra és a földgázra “

– magyarázta Luo, aki hozzátette: “Spanyolország már ki is próbálta a gázársapkát a nyár folyamán a saját belső piacán.”

A szakértő szerint mindezzel együtt reális veszély marad az, hogy nem lesz elég földgáz az Európai Unióban a fűtési szezon idején, és akkor valamiféle korlátozások jöhetnek.

A gyakori vétózás nem tesz jót a magyar kormány megítélésének

 Csehország jelenleg az Európai Unió soros elnöke és a Visegrádi négyesben is most ők vannak soron. Mikulás Bek Varga Judit igazságügyi miniszterrel tárgyalt Brüsszelben. Ezt követően a magyar diplomácia visszavonta a vétót azzal a fekete listával kapcsolatban, melyet az Európai Unió Putyin kedvenc oligarcháiról állított össze.

A magyar diplomácia három orosz oligarchát akart levenni a listáról. Ezzel kapcsolatban fogalmazott úgy egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata a Politiconak: “tudtuk, hogy a magyarok árulók!”

A brüsszeli magyar képviselet tárgyalt Johannes Hahn költségvetési biztossal hiszen végülis arról van szó , hogy megkapja-e Magyarország az uniós eurómilliárdokat, és hogyha igen, akkor mikor? Ennek nemcsak a magyar költségvetés egyensúlya miatt van döntő fontossága hanem amiatt is, hogy a pénzpiacon ennek alapján ítélik meg a magyar forintot, melynek leértékelődése tovább erősíti az inflációt Magyarországon.

Huxit?

Lehetséges-e az, hogy Magyarország kilép vagy kikerül az Európai Unióból? – kérdezték a minisztert.

“Magyarország ma már messzire ment. Ezt úgy képzeljék el, hogy elérkezett a szakadék szélére. Most döntést kell hoznia, hogy visszalép-e a szakadék széléről vagy pedig egy újabb kockázatos lépést tesz, melynek a következményeiről nem szeretnék spekulálni.”

A kilépésre gondol?

“Elméletileg igen valamikor a jövőben. A cseh elnökség idején (ez a mostani félév) Magyarország elérkezik egy olyan útkereszteződéshez, ahol muszáj megtenni egy sorsszerű végső döntést.

Az már a magyarokon múlik, hogy miképp döntenek, hogyan választanak. A cseh elnökségnek nem feladata az, hogy olajat öntsön a tűzre. Ellenkezőleg teret kell biztosítani az objektív helyzetértékeléshez, a tisztességes vitához. Ha Magyarország képes lesz kijavítani azokat a hibákat, melyeket a brüsszeli bizottság felró neki, például az európai források elosztásával kapcsolatos hibákat vagy az emberi jogokkal és a kisebbségekkel kapcsolatos problémákat orvosolni tudja, akkor az Európai Unió tagja maradhat. Ez Csehországnak is érdeke.”

Mikor lesz döntés?

“Nem tudom, hogy erről döntenek-e még a cseh elnökség idején” – válaszolta a cseh miniszter. “Meghallgatásra biztosan sor kerül, és ez alatt a tagországok képviselői nagyon konkrét kérdéseket tesznek majd fel a magyar félnek. A meghallgatás után kerülhet sor az állásfoglalásra. Ha úgy döntenek, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapelveit, akkor ezt négyötödös többséggel kell elfogadni. Az is lehet az állásfoglalás, hogy a helyzet javul Magyarországon, ezért a szavazás nem szükséges.

A második nagy vita az uniós források elköltésével kapcsolatos. Ez a pénzügyminiszterek között zajlik majd le. Közben még szeptemberben a brüsszeli bizottság közzéteszi majd következtetéseit a jogállamisággal kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy ez befolyásolja majd a pénzügyminisztereket is” – mondta Mikulás Bek Csehország európai ügyekkel foglalkozó minisztere a prágai közszolgálati rádióban.

Ha visegrádi “barátaink” így látják a helyzetet, akkor mit gondolhatnak az Orbán rendszer ellenfelei?

Putyin barátai Orbán barátai is

A magyar diplomácia orosz oligarchákat akar levetetni az uniós fekete listáról. Szeptember 15-ig kell megújítani az Európai Unió fekete listáját, melyen Putyin oligarchái szerepelnek.

A brüsszeli Politico szerint három oligarchát akar levenni a fekete listáról a magyar diplomácia: Usmanovot, Avent és Rasnyikovot. Mindhárman Putyin barátai és mindhárman dollármilliárdosok. A magyar kezdeményezés vétóval ér fel.

“Tudtuk a magyarokról, hogy árulók!”

– fogalmazta meg véleményét egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata a Politiconak.

A cseh elnökség időközben elérte, hogy elhalasszák a döntést a három orosz oligarcha sorsáról vagyis Magyarország nem vétóz az ügyben, de kérdés, hogy mit kért és kapott cserébe? Mit akar Orbán valójában elérni?

A cél a gázársapka megfúrása

Ursula von der Leyen asszony gázársapkát akar bevezetni az orosz gázra, hogy ily módon akadályozza meg az árak elszabadulását. Jelenleg már több mint tízszerese a gázár a tavalyinak. Az Európai Unió energiaügyekben illetékes miniszterei pénteken tárgyalnak a gázársapkáról. Oroszország máris közölte: aki ársapkát alkalmaz, az nem kap orosz földgázt vagy kőolajat. Ursula von der Leyen asszony szeptember 14-én szándékozik ismertetni az uniós tervet amikor elmondja szokásos beszédét az unió állapotáról.

A magyar kormánypárti média nyíltan az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit hibáztatja a magas energiaárakért holott az energiaválság már egy éve tart, vagyis jóval korábban kezdődött mint ahogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – február 24 – és az Európai Unió emiatt szankciókat vezetett be ellene. A kormánypárti média azt is elhallgatja, hogy Putyin és Orbán a piaci árnál olcsóbb földgázt ígért, de valójában Magyarország éppúgy tőzsdei árat fizet mint mindenki más. Ha ilyen magasan maradnak a földgázárak a világpiacon, akkor a magyar kormány nem lesz képes fenntartani a rezsi csökkentés megmaradt rendszerét sem. Ez pedig komoly kihívás Orbán Viktornak, aki a választások idején még azt ígérte: nem lesznek megszorítások!

Utóirat: Magyarország elállt a vétótól, megszavazza. a szankciókat. Hiába, nem csak a kormány nyakán a kötél, de szorul is.

Fekete szeptember München – KGB

50 éve a müncheni olimpián hajtott végre terrorakciót a Fekete Szeptember, a Palesztin Felszabadítási Szervezet osztaga. Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezére KGB ügynök volt – írta Pacepa tábornok, aki 200 ezer dollárt adott át neki minden hónapban. Pacepa vezérőrnagy a román titkosszolgálat főnöke volt amíg nem emigrált az Egyesült Államokba, ahol kitálalt.

Megírta, hogy Jasszer Arafat legjobb barátja, biztonsági főnöke, a DIE a román hírszerzés ügynöke volt. Az oroszoktól ugyanis a románok kapták meg a palesztin terroristákat kiképzésre. Az alap koncepciót azonban a KGB adta meg. Mit mondott Jurij Vlagyimirovics Andropov, akkori KGB főnök Pacepa tábornoknak 1972-ben?

A zsidó származású Andropov a világméretű antiszemita kampány szervezője

„1972-ben a Kremlben úgy határoztak, hogy az egész muzulmán világot szembe fordítják Izraellel és az Egyesült Államokkal.

Több mint egymilliárd ellenfél sokkal nagyobb csapást tud mérni az Egyesült Államokra mint pár millió – hangsúlyozta Jurij Andropov. Náci típusú gyűlöletet kell keltenünk az iszlám világban a zsidók ellen! Ezeket az antiszemita indulatokat azután terrorakciókká változtathatjuk Izrael és fő támogatója, az Egyesült Államok ellen. A KGB elrendelte, hogy minden szocialista országban a Varsói Szerződésen belül ki kell képezni palesztin terroristákat. Mielőtt leléptem volna a DIE éléről Romániából 500 kiképzett ügynököt küldtünk a muzulmán országokba, ahol azután Izrael ellenes gyűlöletet keltettek és terror akciókat szerveztek” – írta Pacepa tábornok. Aki hozzáteszi 1978-ig a Szovjetunió és szövetségesei összesen 4000 ilyen ügynököt küldtek a muzulmán világba. Carlos szerepe a latin-amerikai forradalmár a KGB és az iszlamista terroristák összekötő tisztje lett. Fáradalmait részben Magyarországon pihente ki, ahol egy magyar újságíró volt az összekötő tisztje a magyar titkosszolgálattal. Később ez az újságíró megírta emlékeit Carlosról, akit a franciák levadásztak Szudánban. A magyar titkosszolgálat nem díjazta igazán a Carlos könyv megjelenését Franciaországban. A magyar újságírót elrabolták a horvát tengerparton, és lecsukták. ÁFA csalás volt a vád, de valójában a bűne az volt, hogy megsértette a titkosszolgálat egyik fő szabályát: hallgass!

Pacepa tábornok, aki száz éves korában a Covid áldozata lett, végig álnéven élt az Egyesült Államokban, de így is több sikertelen merénylet célpontja volt. A Szovjetunió bukásával az iszlamista terrorizmus egy időre elveszítette legfőbb támogatóját, de Putyin uralkodása idején újra elővették Andropov régi elképzeléseit. A nagyszabású párizsi terrorakciókat már aktívan támogatta az orosz titkosszolgálat, amely ily módon is destabilizálni akarja az Európai Uniót és az Egyesült Államokat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK