Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Világ autokratái egyesüljetek!

A diktátorokat és az autokratákat tökéletesen hidegen hagyják az ideológiák, mert kizárólag a hatalom megtartására koncentrálnak – ez a véleménye a Pulitzer díjas amerikai újságírónőnek, Anne Applebaumnak, aki a Budapest Fórumon tartott előadást, ott ahol David Pressman amerikai nagykövet nyíltan feltette a kérdést: demokrácia-e még Magyarország?

Anne Applebaum nemrég könyvet tett közzé ezzel a címmel: Autocracy Inc. vagyis Autokrácia tröszt. Mi tartja össze ezt az ideológiailag igencsak heterogén csapatot: kommunista Kínát, a poszt kommunista nacionalista Oroszországot, az iszlamista Iránt vagy Venezuelát, esetleg Orbán Viktor Magyarországát?

“A közös ellenség: a liberális demokrácia”

– hangsúlyozza Anne Applebaum, aki a 444- nek nyilatkozott.

“Látványos a hadiipari együttműködés : Vlagyimir Putyin a többi között észak-koreai lövedékekkel és iráni drónokkal vívja háborúját Ukrajnában. Ezek a vezetők készek összefogni, hogy egy gyengébb lábakon álló vezetést megsegítsenek például Venezuelában.”

10 éve épül a hálózat az autokraták között Anne Applebaum szerint: “2014-ben az ukrán nép elűzte a korrupt oroszbarát kormányt. Ez ijesztő lehetett Putyin számára, mert pontosan az történt amitől ő mindig is tartott Oroszországban. “Kínában Hszi Csin-ping saját kezében összpontosította a hatalmat mondván

“a legnagyobb veszély a kommunista pártra nézve a liberális demokrácia terjedése.”

Money makes the world go round – a pénz mozgatja a világot

A diktátorok és autokraták dollár milliárdosok – hangsúlyozza Anne Applebaum, aki megírta: ”az illegálisan felhalmozott vagyonokat adóparadicsomokban rejtegetik a diktátorok és autokraták. Ez talán a leginkább leleplező momentum a működésükben: mivel a saját országukban nincsen jogállam, ezért olyan helyen bújtatják a vagyonukat, ahol azt a törvény védi. A pénz az egyik, ha nem legfontosabb ambíciójuk, amikor a hatalomról beszélünk. Sok veszítenivalójuk  van.”

Hogy dőlnek meg a demokratikus rendszerek?

“A demokratikusan megválasztott vezetők maguk látnak ehhez hozzá: a törvények újraírásával bontják le a demokráciát mint Orbán Viktor Magyarországon. A baloldali Hugo Chavez volt ebben az úttörő Venezuelában vagyis az ideológia nem játszott különösebb szerepet. Grúziában az inoagent törvényt megálmodó Bidzina Ivanisvili dollármilliárdokról nehéz lenne megmondani, hogy jobboldali-e vagy baloldali, leginkább a kleptokráciában hisz” – mondja Anne Applebaum.

Két táborra szakadt a világ?

A nyílt társadalomról és ellenfeleiről a jeles bécsi filozófus, Karl Popper elmélkedett először, akinek Soros György a tanítványa volt Londonban. Csakhogy Sztálin rémes rendszere a szövetségese volt a Nyugatnak – nélküle nem győzhetett volna a náci Németország és szövetségesei ellen. A Nyugat később diktatúrákat támogatott, hogy megakadályozza a szovjet befolyás terjedését: a leghíresebb példa Chile és az 1973-as puccs amikor meggyilkolták a törvényesen megválasztott elnököt, és Kissinger amerikai külügyminiszter hatalomra segítette Pinochet véres diktatúráját.

Szaúd Arábiával, Egyiptommal vagy Izraellel nemigen törődik Anne Applebaum pedig ott is sok kérdés merülhet fel a demokrácia és a jogállamiság ügyében, de ezek az országok az USA szövetségesei.

Washington 2021-ben deklarálta stratégiai ellenfélként- Kissinger bírálatát kiváltva – Kínát és Oroszországot. Addig kiválóan együttműködtek Putyinnal és a mindenkori kínai vezetéssel. Mint ahogy Iránban is remek kapcsolatot ápolt az USA a sah rendszerével, amely egyáltalán nem volt demokratikusabb az iszlamista rendszernél.

A demokrácia fedőszöveg

David Pressman amerikai nagykövet ugyanazon a tanácskozáson, ahol Anne Applebaum is felszólalt, nyíltan megkérdőjelezte az Orbán rendszer demokráciáját. Valójában azonban az Egyesült Államokat hidegen hagyja a magyar demokrácia állapota, de az viszont nagyonis izgatja, hogy két stratégiai ellenfelével, Kínával és Oroszországgal milyen kapcsolatban áll Orbán Viktor? Nyíltan megüzente a magyar miniszterelnöknek az amerikai nagykövet: ha mi maradunk Washingtonban hatalmon, akkor Orbán nem marad Budapesten az ország élén.

A demokraták alelnökjelöltje diktátornak nevezte Orbán Viktort, akit viszont Donald Trump többször is pozitívan említett választási kampánya során. Orbánnak nincsen B terve arra az esetre, ha az Egyesült Államokban nem Trumpot választják elnöknek, de Donald Trump sem nézné el a jó orosz és kínai kapcsolatot. Maduro venezuelai elnöknek azt javasolta az USA, hogy pereputtyával együtt távozzon Venezuelából – viheti a lopott vagyont is. Orbán is kaphat hasonló ajánlatot…

Nem áll titkosszolgálati védelem alatt a csipogók ügyében érintett magyar nő

Legalábbis ezt nyilatkozta az Alkotmányvédelmi Hivatal. Korábban Cristiana Bársony-Arcidiacono édesanyja azt nyilatkozta az AP hírügynökségnek, hogy lánya a magyar titkosszolgálat védelme alatt áll, és azt tanácsolták neki: ne álljon szóba a médiával!

Az Alkotmányvédelmi hivatal nem védi, de kihallgatja Cristiana Bársony-Arcidiaconot – ez derül ki a titkosszolgálat közleményéből, mely arra is rámutat: a csipogók, melyek felrobbantak Libanonban, ahol több mint 3 ezer ember megsebesült és 30-nál is többen meghaltak a Hezbollah hálózat tagjai közül, nem Magyarországon készültek. Cristiana Bársony-Arcidiacono ezt nem is állította soha pusztán arra utalt, hogy cége közvetítő szerepet játszott az ügyben, mely minden bizonnyal a Moszad akciója volt a libanoni Hezbollah ellen. Gyurcsány Ferenc ex miniszterelnök a Facebookon azt állította, hogy a magyar titkosszolgálatoknak tudniuk kellett az ügyről. Tekintettel Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor kapcsolatára ez minden bizonnyal igaz lehet.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága jövő csütörtökön tárgyal az ügyről

Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke már egyeztetett azzal az államtitkárral, aki Rogán Antal minisztériumában a titkosszolgálatokat felügyeli. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke arra kérte Farkas Örsöt, hogy számoljon be a csipogók ügyéről is.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt írta a Facebookon, hogy “nemzetbiztonsági ügyben inkább nem kérünk tanácsot Gyurcsány Ferenctől.”

Kocsis Máté hozzátette:

”meggyőződtünk arról, hogy az eset nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.”

A Soros ellenesség kapcsolja össze Orbánt és Netanjahut

A magyar miniszterelnök Benjamin Netanjahu támogatásával jutott be először Trump elnökhöz: mindhárman szemben állnak Soros Györggyel, aki a demokraták fő támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban. Soros György szembeszáll a nacionalizmussal Magyarországon éppúgy mint Izraelben, és elutasítja Trump America First politikáját. Ehelyett olyan Egyesült Államokat akar, amely együttműködik Európával, és a világ más demokratikus nemzeteivel. Washingtonban a demokrata adminisztráció szembenáll mind Benjamin Netanjahu mind pedig Orbán Viktor politikájával. A gázai övezetben Biden elnök fegyverszünetet szeretne elérni, de Benjamin Netanjahu ehelyett tovább folytatja a háborút, melyet kiterjeszt Ciszjordániára és a libanoni Hezbollahra is. Netanjahu háborús politikáját az Európai Unióban egyedül Orbán Viktor támogatja.

A két állam kiváló kapcsolatait a Pegazus szoftver megvásárlása mutatta meg: Czukor Józsefet, Orbán akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját ebből az alkalomból fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök is. Elvben a Pegazus szoftvert csakis az országon kívül illetve terroristák ellen szabad felhasználni, Rogán Antal titkosszolgálata azonban vígan alkalmazza azt az ellenzékkel illetve a független médiával szemben is.

Ezt is kifogásolta David Pressman, az USA budapesti nagykövete, aki feltette a kérdést: demokrácia-e még Magyarország? Ez egyáltalán nem elméleti kérdés: ha Washingtonban úgy ítélik meg, hogy a nemzeti együttműködés rendszere már nem demokrácia, akkor fontolóra vehetik Orbán Viktor eltávolítását.

Lesz-e újra uniós biztos Várhelyi Olivér?

Orbán Viktor uniós biztosa idiótáknak nevezte az Európai Parlament képviselőit. Erre még sokan emlékeznek annak ellenére, hogy a választások után az Európai Parlement megújult, és a korábban társtalan Fidesz immár a Patrióták frakció tagja.

A többséget továbbra is a néppárti – baloldali – liberális frakciók alkotják vagyis Orbán jelöltjének a támogatottsága távolról sincsen biztosítva. Várhelyi Olivér is úgy lett biztos, hogy az elődjét kigolyózták, mert az Európai Parlamentben már akkor sem kedvelték különösebben Orbán Viktort. De akkor még Angela Merkel kancellár irányította Európa ügyeit, ő hozta Ursula von der Leyent, akit végülis Orbán Viktor is támogatott. Azóta Ursula von der Leyen már a Brüsszelt támadó plakátokon szerepel Magyarországon, ahova nem látogatott el a brüsszeli bizottság elnökasszonya egy csinos pénzes borítékkal. Mind a 26 másik tagállam megkapta a nagy pénzeket a helyreállítási alapból mínusz Magyarország. Az euromilliárdok be vannak fagyasztva, és sem a brüsszeli bizottság sem az Európai Parlement nem ég a vágytól, hogy ezen változtasson. Brüsszel üzenete világos: amíg Orbán a miniszterelnök, aki lenyúlja az uniós pénzek nagy részét addig Magyarország nem számíthat az uniós euró milliárdokra , melyek nagyon is hiányoznak a magyar költségvetésből.

Mennyire fontos a magyar uniós biztos új portfóliója?

Gúnyos kacaj fogadta a bejelentést, hogy a magyar biztos az egészségügy és az állati jólét ügyeivel foglalkozhat. Miért e gúny? Mert az egészségügy nemzeti hatáskör, abban az Európai Uniónak csak annyi szerepe van, hogy támogatja a szegényebb tagállamokat e téren, de erről nem ez a biztos dönt hanem azok, akikhez a pénzügyi alapok tartoznak. A magyar egészségügyre nagyon is ráférne az uniós támogatás, de Brüsszelben joggal tartanak attól, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei ezt is lenyúlnák. A magyar kormánypárti sajtó felveti, hogy idetartozik a gyógyszeripar is, mely stratégiai ágazat Magyarországon, de erről is másutt döntenek Brüsszelben. Marad a disznóvágás ellenőrzése, amely nem épp döntő fontosságú feladat az Európai Unióban.

Orbán elképzelése nem jött be

A magyar miniszterelnök jól ismeri az Európai Unió brüsszeli központját hiszen már a kilencvenes években a magyar parlament uniós bizottságának feje volt. Orbán Viktor Macron francia elnökkel és Meloni olasz miniszterelnökkel paktált, hogy ellensúlyozza Ursula von der Leyen hatalmát. Csakhogy Orbán ellenfele időközben megszerezte az Egyesült Államok kulcsfontosságú támogatását is. Miután az Európai Unió teljes mértékben az Egyesült Államok irányvonalát követi az ukrajnai háborúban, ezért Ursula von der Leyen pozíciója rendkívüli mértékben megerősödött. A brüsszeli bizottság elnökasszonya immár nyolcadszor utazott Kijevbe a háború kirobbanása óta, és 35 milliárd eurós hitelt ígért Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyonokból.

Minthogy Brüsszelben egyértelműen az amerikai vonal győzött, az uniós autonómia hívei: Macron és Meloni meggyengültek, és velük együtt Orbán Viktor is. Thierry Breton a francia jelölt a második számú vezető posztjára pályázott, és főként a hadiiparra. Egyiket sem kapta meg, és nagy dérrel-dúrral lemondott. Utóda jelentéktelen biztosi portfóliót kapott éppúgy mint Meloni embere. Ursula von der Leyen kisakkozta az európai autonómia híveit: Macron francia elnököt, Meloni olasz kormányfőt és Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök kereszteshadjárata Washington és Brüsszel ellen kudarcba fulladt. Orbán egyetlen reménye Trump maradt: ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor a magyar kormányfő az ő ügynökeként tevékenykedhet Brüsszelben. A szuverenitására oly büszke magyar kormányfőnek ez nem okozhat gondot hiszen eddig Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök érdekeit képviselte  Brüsszelben. Trump is bomlasztani akarja az Európai Uniót, így Orbánban készséges ügynökre találhat. A kérdés csak az, hogy mi haszna van ebből Magyarországnak, amely a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett?

Egyiptom amerikai helyett kínai vadászgépeket vásárol

Az egyiptomi légierő F16-os flottáját a kínai J10-C re cseréli le. Így döntött Sziszi elnök, aki az amerikaiak szövetségese volt, de a közel-keleti fejlemények miatt hűvösebbé vált a viszonya az Egyesült Államokkal. Az egyiptomi légierő orosz és francia vadászgépeket is vásárolt. Mubarak egykori egyiptomi elnököt a Szovjetunióban képezték ki vadászpilótának amikor a két állam kapcsolata még igen baráti volt.

Kissinger külügyminiszter változtatott, aki az 1973-as Jom Kippur háború után Egyiptomot a Nyugat oldalára állította. 2024-ben Egyiptom csatlakozott a BRICS szövetséghez, amely többé kevésbé nyíltan megkérdőjelezi az USA vezető szerepét a világban.

Az amerikai diplomácia kudarcát kihasználva a kínaiak nyomulnak előre a Közel Keleten

Kairóban azt fontolgatják, hogy nemcsak ezt a negyedik generációs vadászgépet vásárolják meg Kínától hanem a korszerűbb J31-es ötödik generációs vadászgépet is. Ez a kínai lopakodó, amely összemérhető az amerikaival viszont lényegesen olcsóbb. Ebből a vadászgépből egyelőre csak Pakisztán vásárolt külföldön. Mind Pakisztán mind Egyiptom rém rossz pénzügyi helyzetben van, a kínaiak ezért előnyös kölcsön szerződéssel adják el a vadászgépeket. Ily módon viszont mind Iszlámábád mind pedig Kairó pénzügyi függésbe kerülhet Pekingtől. A pakisztániak már nyakig benne is vannak a kínai adósságcsapdában.

Peking rendkívüli mértékben érdeklődik a Közel Kelet iránt: egyrészt a földgáz és a kőolaj miatt, másrészt pedig a Szuezi csatorna stratégiai víziútja miatt. Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontja Dzsibutiban van.

A kínai diplomácia nemrég elérte, hogy a két nagy rivális: Szaúd Arábia és Irán megbékéljen egymással.

Közben az USA közel-keleti diplomáciája befuccsolt hiszen a Hamász terrortámadása megakadályozta Szaúd Arábia és Izrael megbékélését. A lassan egy éve folyó háború lehetetlenné teszi a mérsékeltebb arab államok számára, hogy nyíltan együttműködjenek Izraellel. Az amerikai diplomácia ezért is sürgeti a fegyverszünetet a gázai övezetben, de ehelyett Netanjahu miniszterelnök tovább folytatja a háborút, amely mindinkább kiterjed Ciszjordániára is. Közben a libanoni Hezbollah ellen is hadakozik az izraeli hadsereg, amely még sohasem kényszerült ilyen hosszú és ennyire kilátástalan háborúra.

A kínaiak békejavaslattal álltak elő a Közel Keleten is, de igyekeznek kimaradni a válságból, amely egyelőre megoldhatatlannak tűnik.

USA nagykövet: demokrácia-e Magyarország?

David Pressman az USA magyarországi nagykövete a Budapest Fórumon szólalt fel, ahol visszaemlékezett arra, hogy amikor Budapestre készült, akkor azt a tanácsot kapta: “ne azt figyeljem, amit a kormány mond hanem azt, amit tesz!” De mit is tesz Orbán Viktor kormánya? “Az 1956-os forradalom országa összeborul Oroszországgal, és bár uniós tagállam, a kormány szerint háborúban áll Brüsszellel.”

Mit gondol erről ma az Egyesült Államok?

“Mostanra eljutottunk oda, hogy megkérdőjelezzük: valóban demokrácia-e Magyarország?”

David Pressman bírálta a Szuverenitásvédelmi hivatal felállítását, és főként azt, hogy máris vizsgálatot indítottak a Transparency International és az Átlátszó ellen, melyek azt írták, hogy “Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa.”

David Pressman szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal kizárólag Orbán Viktor hatalmát védelmezi:

“ez a hivatal határozottan próbál valamit megvédeni, de az nem a magyar szuverenitás!”

Washingtont az orosz és Kína barátság zavarja a leginkább

David Pressman erőteljesen kritizálta Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét, melyben

“a magyar miniszterelnök érthetőnek és racionálisnak nevezte Oroszország tetteit miközben irracionálisnak nyilvánította a Nyugat értékalapú politikáját.”

Orbán Viktor nem hagy kétséget afelől, hogy Trump győzelmét kívánja az elnökválasztáson. David Pressman nagykövet felhívta a magyar miniszterelnök figyelmét, hogy “a szövetségi rendszerek nem a politikusok személyén állnak vagy buknak, azok államok között köttetnek. Ehhez képest a Fidesz egy választásra teszi fel a szövetséget, nyilvánvalóvá tették, hogy kit szeretnének az Egyesült Államok következő elnökének, és bevallottan nincs B tervük arra az esetre, ha ez nem következik be.”

Pressman nagykövet szerint elfogyott a türelem, és határozott válaszokat kell adni a magyar kormánynak.

“Ez meg fogja változtatni a két ország viszonyát, de remélem, hogy egy közelebbi és őszintébb kapcsolatot eredményez majd hiszen mindkét ország polgárainak ez az érdeke”

– hangsúlyozta az Egyesült Államok budapesti nagykövete.

Ez már ultimátum?

A demokraták alelnökjelöltje diktátornak nevezte Orbán Viktort, és ez arra utalt, hogy amennyiben marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor megpróbálják Orbán Viktort levenni a sakktábláról. David Pressman üzenete elsősorban a Fidesz potenciális árulóinak szól: kövessék Magyar Péter útját! Ne akarjanak megbukni Orbán Viktorral együtt!

Így érthető, hogy a magyar miniszterelnök Trumpért imádkozik. Csakhogy Trump is megüzente Orbánnak: nem helyesli a barátkozását Putyinnal és Hszi Csin-pinggel. Orbán Washington és Brüsszel ellenes politikája zsákutca. Miért folytatja mégis a magyar miniszterelnök? Mert abban bízik, hogy Trump elnézi neki a Moszkva és Peking barátságot cserébe azért, hogy kap egy mindenre elszánt ügynököt a NATO-ban és az Európai Unióban, ahol senki sem lelkesedik igazán Donald Trumpért, aki nem is titkolja, hogy kizárólag az USA érdekei érdeklik és természetesen a sajátjai: fütyül a szövetségeseire és fütyül Európára.

Orbán semmi jóra sem számíthat, ha Kamala Harris lesz az USA elnöke

Az derült ki abból az interjúból, melyet Kamala Harris közeli barátnője, az Egyesült Államok egykori budapesti nagykövete (2010-2013) adott a Népszavának, hogy Orbán nem számíthat kíméletre, ha Harris legyőzi az őszi választáson Donald Trumpot. Nem véletlenül imádkozik a magyar miniszterelnök Trump választási győzelméért.

“Az amerikai nagykövetség mindent megtett annak érdekében, hogy szembeszálljon Orbán Viktor törekvésével, mely az illiberális demokrácia megvalósítására irányult. A miniszterelnök lerombolta a független és demokratikus intézményeket így a sajtót, a bíróságokat és az egyetemeket.

Megfélemlítéssel a kormány beavatkozott a piacgazdaságba is annak érdekében, hogy gazdaggá tegye a miniszterelnök családját, barátait és belső hatalmi körét. A homofóbia, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus sötét eszközeit használta fel arra, hogy megfélemlítse, megalázza és akarata alá gyűrje az embereket”

– mondta Eleni Kounalakis egykori budapesti USA nagykövet, aki jelenleg Kalifornia alkormányzója. Kamala Harris Kalifornia főügyésze volt mielőtt az USA alelnökévé vált volna. A két politikus asszony hosszú évek óta jóbarátságban áll egymással.

Merkel-Orbán paktum

Obama elnök, és alelnöke Joe Biden el volt szánva arra, hogy megrendszabályozza Orbán Viktort 2010 után, de Merkel német kancellár lebeszélte őket erről. A kancellár asszony paktumot kötött Orbán Viktorral, mely szerint a magyar diplomácia mindenben követi a német vonalat az Európai Unióban, és cserében Berlin elnézi a “nem ortodox megoldásokat.”

Miért kötött paktumot Angela Merkel kancellár Orbán Viktor miniszterelnökkel?

Egyrészt azért, mert a nagyhatalmak elosztották egymás között az unióba frissen bekerülő országokat, és Magyarország – Csehországhoz, Szlovákiához, Horvátországhoz és Szlovéniához hasonlóan – német érdekkörbe került. A német beruházások domináns szerepet játszottak Magyarországon, ahol a kormány mindenben kiszolgálta a befektetőket.

Másrészt Merkel igen rossz tapasztalatokat szerzett Gyurcsány Ferenccel, aki neki is hazudott méghozzá döntő fontosságú kérdésekben.

“Ezt az embert nem akarom többet látni!” – fogalmazta meg a véleményét Gyurcsányról Angela Merkel kancellár. Orbán letette a nagyesküt: nem hamisítják meg szisztematikusan a statisztikát mint Gyurcsány Ferenc idejében.

A migráns ügyben szakadt meg az együttműködés Berlin és Budapest között. Ezt követően Orbán azt javasolta Merkelnek, hogy Berlusconi mintájára paktáljon le a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland mozgalommal. Orbán kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna. Merkel kancellár közölte vele: a neonácikkal nem lehet alkut kötni nemcsak erkölcsi okból hanem mert az USA nem tolerálja ezt.

Washington stratégiája: gazdasági szövetség a NATO mintájára

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Európát igyekszik minél inkább eltávolítani Pekingtől és Moszkvától, mert így létrehozhatja a világ legerősebb tömbjét: Észak Amerika és Európa szövetségét mintegy 1 milliárd lakossal. Ebben a rendszerben Magyarország marginális szerepet játszana, amely megfelel méreteinek és gazdasági teljesítményének. Orbán Viktor diplomáciája ezért eleve kudarcra van ítélve. Erre hívta fel Budapesten a magyar miniszterelnök figyelmét Trump kormányzatának egykori külügyi államtitkárhelyettese, aki a közép kelet-európai térséggel foglalkozó hivatásos diplomata volt. Trump stratégiája csak a módszereiben tér el a demokrata adminisztrációtól nem céljaiban.

Mire számít Orbán Viktor? Arra, hogy az USA nem lesz eléggé erős stratégiai elképzelésének végrehajtására, és a hidegháborús vonal helyett megpróbál modus vivendit találni Kínával. Ez nem teljesen megalapozatlan remény: Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég arról győzködte a kínaiakat, hogyha marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor lehetséges valamiféle kompromisszum a két világhatalom között. Peking mindenképp el akarja kerülni a katonai szembenállást a Nyugattal, és szeretné megőrizni export lehetőségét a premium észak-amerikai és európai piacokon. Orbán Viktor ennek az irányzatnak az ügynökéül szegődött, ezt jelzik a nálunk épülő kínai gyárak is. A paradoxon az, hogy a mérsékeltebb Kína politikát folytató demokraták akarják megbuktatni Orbán Viktort miközben a Kínával szemben kemény diplomáciát javasoló Trump a magyar miniszterelnök politikai “szövetségese.”

Mindebből a magyar diplomácia aligha jöhet ki jól, de ez nem zavarja különösebben Orbánt hiszen egy sikertelen ország kiszolgáltatott népe az, amely hatalmon tartja őt az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országában.

A magyar James Bond a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet élén

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal főnöke Horváth József nyugalmazott vezérőrnagyot, a katonai titkosszolgálat egykori helyettes vezetőjét nevezte ki a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet élére. Horváth József tábornokot a Hír TV magyar James Bondnak nevezte.

Horváth József a kommunista titkosszolgálatnál kezdte meg tevékenységét a később megszüntetett III/3-as csoportfőnökségen, melynek élén egy másik Horváth tábornok állt. Mi a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a kutatóintézet célja?

“A Szuverenitásvédelmi hivatal azért dolgozik, hogy megőrizze önállóságát, a külföldi befolyásszerzési kísérleteknek ellenálljon,

továbbá beazonosítsa azokat, akiknek az a célja, hogy eltérítsék a közbeszédet, és a nyilvánosságot arra használják, hogy a saját érdekeiket érvényesítsék a magyar érdekkel szemben.”

Ezt Péter Gábor altábornagy, az ÁVH főnöke sem mondhatta volna szebben, persze a magyar érdek helyett a kommunista párt javát hangsúlyozta volna.

Pegasus-szal az ellenzék ellen?

A titkosszolgálati tábornok kinevezése azt mutatja, hogy a hatalom nyíltan felvállalja a “nem ortodox módszerek“ alkalmazását mindazokkal szemben, akik Orbán Viktor érdekeit zavarják. Ezért vizsgálódik a Szuverenitásvédelmi hivatal a Transparency International ellen, amely a magyarországi korrupcióról adatokat szolgáltat az Európai Uniónak.

A Pegasus kémszoftvert csakis hírszerzési célra lehetne felhasználni illetve a terrorizmus elleni harcban ám már régen kiderült: az ellenzék és a sajtó ellen is felhasználták méghozzá annak a Völner Pálnak a felhatalmazása alapján, aki a nemzeti együttműködés rendszerének legnagyobb korrupciós botrányát produkálta.

A Pegasus szoftvert még Czukor József tábornok, Orbán Viktor akkori titkosszolgálati tanácsadója vásárolta meg Izraelben, ahol Netanjahu miniszterelnök felügyeli az ilyen titkos ügyleteket. Czukor József tábornok a Dzerzsinszkij Akadémián végzett Moszkvában a szovjet időkben – megbízhatóságához tehát kétség sem férhet.

Orbán fél: kitiltotta a mobilokat a kormányülésekről

“Nem szeretnék Pintér Sándor kezébe kerülni“ – fenyegette meg a kormány tagjait a miniszterelnök, aki az árulástól retteg.

Nem véletlenül: a nagy Napóleont is két legfontosabb minisztere: Talleyrand és Fouché buktatta meg amikor észrevették, hogy a hadiszerencse végképp elpártolt a császártól.

Az amerikai nagykövetség már a 2018-as választások előtt megkereste Lázár János akkori kancellária minisztert: nem vállalna-e szerepet Orbán helyén? Bár Lázár jelentette az esetet a miniszterelnöknek, de Orbán kirúgta a kancellári minisztert, aki azonban 2022- ben visszakerült a kormányba. Miért? Mert időközben elhunyt titkosszolgálati tanácsadója, Cséfalvay Tamás altábornagy dossziét állított össze Orbán Viktorról, a miniszterelnök orosz kapcsolatairól. Hosszú interjújában a Fideszből kibukott

Simonka parlamenti ex képviselő azt állította, hogy Lázár János valamivel zsarolja a miniszterelnököt, “ezért engedhet meg sok mindent magának.”

Vajon Orbán mennyire bízhat Lázár Jánosban, Rogán Antalban vagy épp Pintér Sándorban? Nicolae Ceausescut a saját emberei árulták el éppúgy mint a nagy Napóleont. Azt a különleges bíróságot, mely halálra ítélte a román diktátort és nejét 1989-ben Victor Stanculescu tábornok vezette, akit Nicolae Ceausescu állított a katonai hírszerzés élére Romániában.

Orbán és Marx Tőkéje a Nemzeti Színházban

Vidnyányszky Attila színre viszi Marx Tőkéjét a Nemzetiben, és ez sokkolja a jobboldali közvéleményt pedig a Szovjetunióban felnőtt színház igazgató fogadkozik, hogy a darab haláltánc lesz: ”a pénz, a tőke, az osztályharc olyan fogalmak, melyek  megszemélyesítve egész életünket meghatározó drámát írnak le.”

Madách londoni színe juthat eszünkbe, amely egyidős Marx meglehetősen korhoz kötött művével.

Vidnyánszky Attila felteszi a kérdést:

”vajon miért nem tudunk szabadulni ettől a vallásellenességtől átszőtt gondolkodásmódtól?”

Ki nem tud szabadulni ettől? Putyin orosz elnök vagy épp jóbarátja, Orbán Viktor?

A marxizmus – leninizmus árvái

“A gazdaságban mindent, a politikában semmit sem változtatunk” – adta ki a jelszót Teng Hsziao-ping, a kínai reformok atyja miután leverte a diáklázadást a Tienanmen téren. Ez azt jelentette, hogy kidobták a hajóból a marxista gazdaságpolitikát, de megőrizték a leninista politikai diktatúrát. A kommunista állam és a kapitalista piacgazdaság szimbiózisban él Kínában. Putyinnak is hasonló megoldást ajánlott a Goldman-Sachs moszkvai embere a pénzügyi válság után, de az orosz elnök nemet mondott:

”Engem a szilovikok támogatnak – a hadsereg és a titkosszolgálat – a piaci reformok meggyengítenék ezt a hatalmat. Mi teljhatalmat akarunk a gazdaságban is.”

Míg a kínaiak sikeresek, az orosz út zsákutca: a kínai cégek versenyképesek a világpiacon, és jelenleg elfoglalják a Nyugat helyét Oroszországban.

Orbán járt Kínában a 2010-es hatalomváltás előtt, és a tapasztalatait felhasználta a nemzeti együttműködés rendszerének kialakításakor is. Csakhogy Pekingben a politika vezető szerepe azt jelenti: világhatalmat akarnak csinálni Kínából! Ebben sokkal inkább modelljük – természetesen bevallatlanul – a náci Németország mint a Szovjetunió. Orbánt a politikai logika viszont az orosz zsákutcába viszi: a magyar miniszterelnök választott diktátor. Abban érdekel, hogy mindig legyen egy olyan nagy kiszolgáltatott társadalmi csoport – a proletariátus a marxizmus-leninizmus kifejezésével élve – amely rá szavaz, mert egzisztenciálisan az állam juttatásaitól függ. Ahogy a kommunista vezetők fékezték a gazdaság modernizálását a Szovjetunióban ugyanígy jár el Putyin és Orbán. Rendszerük politikai stabilitása a jövő elvesztését jelenti. Ezért nem lesz soha Oroszország világhatalom, Magyarország pedig leküzdötte magát oda, hogy az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált. Orbán ennek a rendszernek az alkotója és a foglya. Neki rendezi meg a Tőkét a Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila.

Miből van 2400 milliárd forint a magántőkealapokban?

Aziránt érdeklődik az Európai Unió, hogy miből jött össze magántőkealapokba  ez a hatalmas összeg ami a magyar GDP 3%-át teszi ki!

Más országokban a magántőke alapok ennél kisebb szerepet játszanak, de Magyarországon a közpénzek magánosítása vagyis ellopása nagyüzemileg zajlik. Ez derült ki a Transparency International magyar szervezetének tanulmányából, mely szerint a közpénzek kiszivattyúzásának az elmúlt években ez vált az egyik leginkább kézenfekvő módjává.

Miért?  Mert el lehet rejteni a valóságos tulajdonosok nevét. A Transparency International kutatásai mégiscsak kiderítették, hogy Orbán Viktor rokonai és hűséges oligarchái a magántőke alapok tulajdonosai. 2016-ban még mindössze öt ilyen alap működött Magyarországon, ma már több mint 160!

Mészáros Lőrinc, akinek legális magánvagyona 990 milliárd forintra nőtt vagyis 50%-kal lett gazdagabb 2023-ban, jelentős összegeket tarthat ezen felül magántőke alapokban is. 770 milliárdra becsüli a Válasz online és a Transparency International azt az összeget, melyet Mészáros Lőrinchez  köthető emberek és cégek magántőke alapokban tartanak. Ezzel Orbán Viktor alteregója e tekintetben is rekorder Magyarországon.

A Tiborcz Istvánhoz köthető alapkezelők 487 milliárd fölött rendelkezhetnek. A jegybank elnök fia, Matolcsy Ádám még lemarad a miniszterelnök veje mellett, mert a neve után “csak” 116 milliárd szerepel. Szíjj László a negyedik 79 milliárddal.

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa

Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a magántőke alapok tulajdonosi szerkezetének titkolása nem egyeztethető össze az uniós pénzügyi ellenőrzési szabályokkal. Csakhogy a nemzeti együttműködés rendszere testreszabott törvényekkel és rendeletekkel siet a hatalomhű oligarchák támogatására. Akik immár úgy lopnak mintha a végítélet napja közelítene pedig Orbán Viktor 2022-ben újra kétharmaddal nyerte a választást vagyis a politikai védelem továbbra is fennáll. A hatalom létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, mely szorgosan vizsgálódik is a Transparency International és az Európai Unió kapcsolatait illetően.

Ha a szuverén Orbán Viktor lop, akkor mindenkinek kuss!

Aki pedig mégsem hallgat az inoagent mint Putyin rendszerében: külföldi ügynök. Nemzeti érdek, hogy Orbán Viktor lophasson? Lényegében ezt állítja a Szuverenitásvédelmi Hivatal, de mit gondol erről a magyar közvélemény? Magyar Péter pártja mind népszerűbb, egyre jobban megközelíti a Fideszt. Miért? Mert a lakosság többségének az életszínvonala csökkent a magas infláció miatt. Közben viszont Orbán és hűséges oligarchái tovább gyarapodtak. A kontraszt mind kínosabb. Orbánnak mindenképp meg kell nyernie a következő választást is hiszen különben emigráció vagy a börtön várna rá. A magántőkealapok lehetnek a hadipénztár végső tartalékai: 2400 milliárd forintból már meg lehet venni egy választást Magyarországon. 2022-ben ez 1500 milliárdból sikerült…

Nádas Péter: “Ha nincs különbség a legális és illegális pénz között, akkor nagy a baj!”

A jeles magyar író Zürichben fejtette ki véleményét a világról és benne Magyarországról: ”Hazám sorsáról semmi, nulla, semmi. Harminc éven át mondtam, írtam, nem mondom, hogy hiába, de azóta sem tudok többet”

A 82 éves író visszautalt a múltra, a 80 éves jaltai egyezményre: ”Churchill és Roosevelt a közös hadviselés érdekében Jaltában odalökte koncként Sztálinnak az egész földrajzi régiót. Vigye. Egyetlen cetlin. Olykor így alakul egy ember teljes biográfiája.”

Míg korábban a túlélés volt a tét ebben a régióban, ma éppúgy mint másutt a nyugati világban a siker:

“sikerét mindenki mérheti rögtön személyes nyereségén. A siker kényszerével együtt választja a kényszeres és tartós disszimulációt. Saját akaratát akár a teremtésen is átveri.”

A valóságban nincs siker: ”a világ legfelvilágosultabb közgazdászai és populista kormányai legfeljebb arról a sikerükről tudnának beszámolni, hogy nem tudnak Hayek és Keynes között választani miközben az átlagos hőmérséklet emelkedése már átlépett a kritikus határon.”

A globális realitás:

“A nemzetállami keretek között halmozódó államadósság  és az egyéni eladósodás együttese biztosítja, hogy a globális pénzpiacok növekedésének ne legyen belátható és ellenőrizhető határa. A siker biztosítéka a magasan fejlett felvilágosult társadalmakban ugyanaz mint az ígéretük.”

Következmény: ”csupán a korlátlanul fűtött pénzgazdasági növekedés ütemében tudod a reálgazdaságodat fenntartani” – hangsúlyozta a jeles magyar író Svájcban, ahol már évszázadok óta a bankok jelentik a gazdaság alapját. Kálvint azért hívták Párizsból Genfbe, hogy a Biblia alapján igazolja: a pénz működteti a világot.

A pénz mindenkit ellenőriz, de a pénzt nem ellenőrzi senki

Van-e különbség a lokális és globális, legális és illegális között?

“Ha a privát és az állami, a nemzeti keretben és a globálisan működő, a legális és az illegális között nincs többé különbség, de felismerhető összefüggés sincsen, mert elfedi a siker és az élvezet kényszere, és így nem is lehet átlátható, és ellenőrizhető, akkor nagy a baj!”

Csak emlékeztetőül: Donald Trump a 2016-os választási kampányban nyíltan dicsekedett azzal, hogy bár dollármilliárdos, de évek óta nem fizet adót!

Nádas Péter Zürichben heroikus pesszimizmussal zárta beszédét: “közügyekről szívem szerint akkor beszélnék, ha tudnám: mi a köz és mi a nem köz. Mi vagyok én? Ha vagyok egyáltalán, és nem mi vagyok-e többnyire? “ Majd a zárógondolat:

”Szókratésszel szólva, minderről annyi mondható, hogy

vélekedés és tudás, vélemény és igazság két külön dolog.

Vannak azonban felismerések, melyek a természeti törvényekkel egyenrangúak. Észleléssel vannak megalapozva, és így a tudás forrásai a legnagyobb szerencsénkre nem apadnak el. A fölösleges dolgok tudásának forrásai pedig egyenesen kimeríthetetlenek” – hangsúlyozta Nádas Péter Zürichben a Literaturhausban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK