Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Orbán és a korrupció

Daniel Freund a Mandinernek nyilatkozva lesújtó képet festett a magyar közállapotokról és a korrupcióról.

“Egyetlen olyan tagállamot sem lehet találni az Európai Unióban, ahol a korrupciós jelenséget ennyire kapcsolatba lehetne hozni a miniszterelnökkel, az ő családjával és hihetetlenül gazdagodó barátaival” – mondta a kormánypárti Mandinernek Daniel Freund zöld képviselő, aki az Európai Parlament költségvetési bizottságának tagjaként figyelemmel kíséri az uniós pénzek útját Magyarországon.

“Az Európai Unió a korrupció elleni harc éllovasa kíván lenni. Vonatkozik ez a csatlakozni kívánó államokra például Ukrajnára is” – közölte Daniel Freund, aki támogatja Zelenszkij elnök bátor kiállását az orosz agresszióval szemben, de ennek ellenére sem feledkezik meg arról, hogy a korrupció évtizedek óta meghatározó probléma Ukrajnában. Ahol Zelenszkij elnök népszerűsége épp emiatt mindössze 10% volt mielőtt Putyin megindította volna agresszióját Ukrajna ellen. Azt követően viszont Zelenszkij a nemzeti ellenállás szimbólumává vált.

Harc a korrupció ellen

“A brüsszeli bizottságnak azonnal fel kell lépnie azzal a tagállammal szemben, ahol a korrupció gyanúja felmerül. Mindezt annak érdekében kell megtennie, hogy az uniós pénzek odajussanak ahova szánták őket. Sem csalás, sem személyi összeférhetetlenség sem hűtlen kezelés nem gátolhatja ezt. Biztosítani kell azt, hogy nincs olyan politikus, aki a barátainak vagy a politikai szövetségeseinek folyósítaná ezeket a pénzeket. Ezt egyetlen tagállamban sem lehetne hagyni” – hangsúlyozza Daniel Freund. Aki aggódik amiatt, hogy a brüsszeli bizottság megállapodik a magyar kormánnyal miközben a heiyzet lényegesen nem változik.

“Attól tartok, hogy a két fél közötti egyezség nem teszi ismét demokráciává Magyarországot. Nem lesz kisebb a korrupció. Félek, hogy a kialkudott 17 intézkedés nem foglalkozik a média pluralizmus, a média szabadság kérdésével. A brüsszeli bizottság büszke az új Integritási bizottságra. Attól félek, hogy hiába működik Magyarországon a világ legjobb korrupcióellenes hatósága, ha a bíróságok nem függetlenek. Olyan emberek ítélkezhetnek, akiket Orbán és a kormánya nevezett ki” – nyilatkozta a Mandinernek Daniel Freund Európa parlamenti képviselő.

A Matolcsy klán fellegvára lett, mely egykor akadémiai kutatóintézet volt

A Magyar Tudományos Akadémia Kémia Kutatóintézetének épületét a Rózsadombon 2015-ben a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg, hogy “a tudomány szentélye legyen”. Majd a Pallas Athéné alapítvány tulajdona lett. 

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik legsikeresebb familiája 2019-ben magántőke alapítványok segítségével privatizálták a 40 hektáros birtokot. A tulajdonosok a Matolcsy klán tagjai. Majd új fordulat következett: a Magyar Nemzeti Bank multicége, a GTC, melyet valamilyen oknál fogva a varsói tőzsdén jegyeztek be, megvette a luxus ingatlant a Rózsadombon. Hét éve a Magyar Nemzeti Bank 2,7 milliárd forintot fizetett a “tudomány szentélyéért”, most viszont 19 millió eurós értéken tartják nyilván. Ez körülbelül 8 milliárd forintnak felel meg. Infláció persze van – hála részben a Magyar Nemzeti Banknak, melyet Matolcsy György vezet 2013 óta. Orbán Viktor “jobbkeze” nem feledkezik meg a családról.

43 céget számolt össze a valasz.hu portál, amelyek mind a Matolcsy klánhoz tartoznak, és a Rózsadombra helyezték át a székhelyüket. Immár ez a Matolcsy birodalom zászlós hajója.

Inog Matolcsy pozíciója?

A gazdasági válságért sokan Matolcsy Györgyöt teszik felelőssé Orbán Viktor környezetében hiszen a forint szisztematikus leértékelésével és az alacsony kamatokkal megágyazott az inflációnak, mely a nemzetközi hatásokkal együtt óriási gondot okoz a nemzeti együttműködés rendszerének. Orbán Viktor immár hét szűk esztendőről beszél. Gazdasági csúcsminisztere pedig nem más mint az a Nagy Márton, aki egykor Matolcsy György jobbkeze volt a Magyar Nemzeti Bankban, most pedig a helyére pályázik.

Bűnbakot csinál-e Orbán Matolcsyból?

A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványai kicsapták a biztosítékot az Európai Unióban is. Mindmáig azt várják Orbán Viktortól, hogy ne tegye zsebre az uniós pénzek nagy részét. A Matolcsy klánra rá lehetne mutatni mint korrupt csapatra, amely a papa fontos posztjával visszaélve hihetetlen tempóban gazdagodott.

Matolcsy bukásának az Egyesült Államokban is örülnének, mert a CIA-t nyugtalanítja, hogy a Magyar Nemzeti Bankban kínai tanácsadók serénykednek. Emiatt a CIA kínai ügynöknek tekinti az MNB elnökét, akit nem látnak szívesen az Egyesült Államokban. Az IMF közgyűléseken Washingtonban rendszeresen az alelnökök képviselik a magyar színeket nem pedig Matolcsy György.

Az MNB elnöke tudja, hogy inog a széke, de abban bízik, hogy túlságosan is sokat tud Orbán Viktorról ahhoz, hogy beáldozzák a korrupció elleni harcban, melyet az Európai Unió elvár a magyar miniszterelnöktől.

Erdogan elnök, Orbán török barátja, több nemzeti bank elnököt is kirúgott a magas infláció miatt. Igaz, hogy az infláció ettől nem csökkent. Hivatalosan 83%, az ellenzék szerint pedig több mint 180% Törökországban.

“Orbán ellenállt Amerikának: nem támadta meg Jugoszláviát”

Érdekes módon most emlékezett arra vissza Vucsics szerb elnök, hogy Orbán nem támadta meg Jugoszláviát. Magától a magyar miniszterelnöktől hallotta: 1999-ben az USA és Nagy Britannia arra ösztönözte Magyarországot, hogy támadja meg Jugoszláviát.

Jugoszláviát akkoriban bombázta az amerikai és a brit légierő. A bombázás oka az volt, hogy Milosevics elnök parancsára a szerb hadsereg elüldözte szülőföldjéről az albánok százezreit, hogy szerb többséget teremtsen Koszovóban. Milosevics akciója nem sikerült. Koszovó az USA támogatásával független állam lett, melynek létét azóta sem ismeri el Szerbia.

“Orbán Viktor felhatalmazott ennek közlésére “ – hangsúlyozta Vucsics szerb elnök, aki magyar barátjához hasonlóan Putyin hűséges hívei közé tartozik.

Mennyit ér az orosz kapcsolat?

A Török Áramlaton folyamatos a gázszállítás Oroszországból Délkelet Európába, Szerbián keresztül Magyarországra is érkezik földgáz. Miután Szerbia fontos szövetségese Moszkvának, ezért valószínű, hogy a gázszállítás a fűtési szezonban sem áll majd le.

Putyin más módon is hálás: a Gazprom olyan fizetési konstrukcióban állapodott meg, amely a magyar fél számára időben eltolja a fizetést, jelentősen enyhítve ezzel Orbán pénzügyi  gondjain. A magyar miniszterelnök korábban Moszkvába küldte a gazdaságfejlesztési minisztert, és Nagy Márton akciója sikerrel járt. Putyinnak az engedmény nem kerül túlságosan sokba, a magyar kormány viszont fellélegezhet, mert enyhülnek fizetési gondjai.

Orbán Washington és Moszkva között

Magyarország a NATO tagja. Az észak-atlanti katonai szervezetben az Egyesült Államok befolyása meghatározó. Az USA minden eszközzel támogatja Ukrajnát, amely mind sikeresebb az Oroszország elleni háborúban.

Mindenki elhúzódó háborúra számít, noha Kissinger egykori amerikai külügyminiszter figyelmeztette a közvéleményt, hogyha nem lesz idén tűzszünet, akkor a világ egyik legerősebb nukleáris hatalma olyan eszközökhöz folyamodhat, melyeket eddig elképzelhetetlennek tartottak.

Putyin nyíltan fenyegetőzik az atomfegyverrel. Biden elnök szerint a kubai válság óta nem volt ilyen nagy egy nukleáris konfliktus veszélye. Ezért mondta azt Henry Kissinger, hogy az USA-nak rá kellene bírnia Ukrajnát arra, hogy leüljön a tárgyalóasztalhoz.

Zelenszkij elnök azonban kijelentette:

miután Putyin annektálta Ukrajna négy kormányzóságát, vele nincs miről tárgyalni.

Washington, ha akarná, rávehetné Ukrajnát a tárgyalásokra Oroszországgal, de erről szó sincs. Az USA az utolsó ukrán katonáig harcolni akar. Ezzel nemcsak Oroszországot gyengíti meg, de az Európai Uniót is. Európai szövetségesei így kénytelenek elfogadni az amerikai vezető szerepet.

Ebben a helyzetben lavírozik a magyar miniszterelnök, aki Trump visszatérésére játszik. Abban bízik, hogy a republikánus adminisztráció lepaktál Putyinnal, és akkor ő is megsütheti a pecsenyéjét. Csakhogy erre legközelebb 2025 januárjában kerülhet sor amikor az új amerikai elnök leteszi az esküt. Senki sem tudhatja, hogy Putyin kihúzza-e odáig, és Orbán nem pottyan-e két szék közt a pad alá?

Putyin 70

A nagy cárokkal méri magát minden oroszok elnöke, aki azért nem ment el Gorbacsov temetésére, mert a Szovjetunió kommunista pártjának utolsó vezetője hagyta szétesni a birodalmat.

“Ez volt a huszadik század legnagyobb tragédiája” – mondta erről Vlagyimir Putyin, aki megpróbál annyit visszaszerezni a szétesett birodalomból amennyit csak lehet. Minden valószínűség szerint ezért indította meg a hadműveleteket Ukrajna ellen február 24-én. Több mint hét hónap után a hadjárat kudarc. Erős koalíció jött létre vele szemben külföldön, de otthon egyelőre megdönthetetlennek látszik. Dehát Pál cárt is meggyilkolták a brit nagykövet buzdítására és saját fiának tudtával. De Gaulle tábornok nem véletlenül hangsúlyozta: a sikernek sok apja van, de a kudarc mindíg árvagyerek.

Putyin útja a hatalomhoz

Szentpétervár-Leningrád szörnyű árat fizetett azért, hogy ellenállt Hitler csapatainak: több mint hatszázezer ember halt meg az ostrom idején. Putyin ebben a városban nőtt fel, ahol a túlélés volt az egyetlen cél. Az ifjú Putyin már gimnazista korában fekete öves dzsudó bajnok lett, és jelentkezett a KGB-hez, amely a Szovjetunió egyik legfontosabb szervezete volt. A titkosszolgálat akkoriban már diplomás tisztikart akart. Putyin a jogi egyetemet végezte el, és hamarosan az egykori NDK-ba került. Drezdában ő irányította az orosz titkosszolgálatot akkor amikor leomlott a berlini fal, és véget ért a szovjet rendszer Németországban.

Hazatérve szülővárosában a polgármester gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese lett. Ebben a minőségben lepaktált a maffiával és hatalmas pénzeket szerzett Szentpétervárnak és saját magának. Putyin vagyonát ma már 40 milliárd dollárra becsülik.

Jelcin elnök megbízta a KGB átszervezésével majd kinevezte miniszterelnöknek.

A KGB utódszervezete, az FSZB őt javasolta elnöknek, és Jelcin rábólintott. Majd meghalt. Oroszország új ura, akit alig ismertek honfitársai, azzal szerzett népszerűséget, hogy brutálisan leszámolt a csecsen lázadással. Ehhez az ürügyet olyan merényletek teremtették meg, melyeket valószínűleg maga Putyin szervezett.

Egyedül a piramis csúcsán

Putyin gyorsan eltette láb alól vetélytársait. Ki Szibériába került mint Hodorkovszkij, kit pedig lelőttek a Vörös téren mint Nyemcovot. Egykori KGB-s barátai fontos posztokra kerültek az állami és az üzleti életben. Ma minden döntést ez a csoport hoz meg. Amikor az Ukrajna elleni háborúról döntöttek, akkor Putyin csakis őket kérdezte meg. Sem a külügy sem pedig a hadsereg véleményére nem volt kiváncsi. Hadügyminiszternek KGB-s tiszt társát, Sojgut nevezte ki. Aki az ukrajnai háború első szakaszában bizonyította tökéletes alkalmatlanságát erre a posztra. Azóta Putyin maga vette át a hadműveletek irányítását Ukrajnában, de hiába: még rosszabbul mennek a dolgok – legalábbis Oroszország szempontjából. Nemrég Putyin négy kormányzóságot orosz területnek nyilvánított Ukrajnában, de ezt senki sem ismerte el. Az orosz elnök atomfegyverrel fenyegetőzik. Ez az utolsó aduja, amely még megmaradt.

A CIA szorgosan keresi azt a hatalmi csoportot, amely megbuktathatná Putyint Moszkvában. 1953-ban Sztálin halála után a titkosszolgálat hatalomra törő vezetőjét, Lavrentyij Beriját Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le. “További sorsa ismeretlen”. Putyin is végezheti úgy mint ellenfelei, mert az orosz elit sem szeretne vele együtt eltűnni egy sötét lyukban, ahol Észak Koreával osztozhatnak a pária sorsban.

“Csak az USA nyer az ukrajnai háborún”

Görögország egykori pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz, aki a baloldali Sziriza mozgalom kormányának nevében tárgyalt annak idején a görög adósságról az IMF-el és az Európai Unióval valamint az Európai Központi Bankkal/ez volt a híres trojka, azt állítja, hogy az Ukrajnában folyó a háború kizárólag az USA érdeke.

A Sziriza mozgalmat Putyin elnök támogatta. Az adósságválság kellős közepén ki akarták vinni Görögországot az eurozónából, de ezt hazai és külföldi erők megakadályozták. A baloldali Varufakisz a kormánypárti Mandinernek azt mondta, hogy Magyarországnak sem kellene belépnie az eurózónába, mert akkor csökken a szuverenitása, és úgy járhat mint Görögország.

Uniós viták a szankciókról

Prágában kétnapos csúcson vitatják meg a tagállamok vezetői azt, hogy milyen legyen az Európai Unió közös energia politikája. A tanácskozás előtt az olasz és a francia uniós biztos is bírálta Németországot, amely 200 milliárd eurós energiacsomagot állított össze ahelyett, hogy közös európai tervről gondolkodott volna.

Ki a nyertese a szankciós politikának, Putyin vagy az Európai Unió?

“Az Egyesült Államok. Az amerikaiak lépnek a Gazprom helyére.

A texasi cseppfolyósított földgázt az USA a belföldi ár hatszorosáért árusítja Európában.
100 milliárd dollár értékben adnak el fegyvereket Európában, és ezzel meghiúsítják az önálló európai hadsereg létrehozását. A NATO maradt Európának, a NATO pedig egyet jelent Washingtonnal. Ebben a háborúban egy kivétellel mindenki veszít. Az oroszok, az ukránok, az európainak mind veszítenek – csak az USA jár jól. Konkrétan az amerikai hadiipari komplexum és a texasi energia cégek. Putyint büntetőjogi felelősség terheli azért, mert a háború mellett döntött Ukrajnában. Sem Oroszország sem Ukrajna nem képes megnyerni a háborút. Új Afganisztán jön létre.”

Európai energiaunió

Ezt sürgeti Olaszország, Franciaország és sok más tagállam, de Németország a saját útját járja.

“Nincs energia unió. Elvileg létezik egy közös energia piac, de nincs működő rendszer. Minden ország maga intézi az energia vásárlásokat. Mindenki maga találja ki a megoldást. Ezért mondom azt, hogy az Európai Unió tulajdonképp nem is létezik”

– mondta Janisz Varufakisz egykori görög pénzügyminiszter a Mandinernek.

“Csak az USA nyer az ukrajnai háborún”

Veszélyben Európa versenyképessége

10-szer annyiba kerül a földgáz Európában mint az Egyesült Államokban és kétszer annyiba mint Ázsiában. Ez padlóra küldheti az európai gazdaságokat.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy budapesti tanácskozáson elmondta, hogy a vállalatok energia költsége immár meghaladja a bér költségeket Magyarországon. A teljes vállalati szektor 30%-ának, a kis és közepes vállalatok csaknem 50%-ának nincs gáz szerződése! Korábban ez mindössze 5% volt.

Elbocsátások jöhetnek, a magyar kormány ezért munkahelyvédelmi programot dolgoz ki

– mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Leáll az orosz gázszállítás?

Az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy megszüntetik a gázszállítást a Török Áramlat vezetéken is, melyen Magyarország egyelőre még kap földgázt. Az oroszok technikai problémákra hivatkoznak, de így kezdődött ez az Északi Áramlat 1 vezeték esetében is. Azután közölték, hogy addíg nem lesz gáz, amíg a Nyugat el nem törli a szankciókat Oroszországgal szemben. Végül pedig felrobbantották az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket. Ezért az oroszok egyelőre nem vállalták a felelősséget, de a dán hírszerzés orosz tengeralattjárókat észlelt a robbantások közelében.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki Brüsszel kérése ellenére találkozott New Yorkban Lavrov orosz külügyminiszterrel, arra hivatkozott, hogy mindezt Magyarország gázellátása érdekében teszi. Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter is járt Moszkvában. Tárgyalásainak eredménye egyelőre ismeretlen. Ha viszont Putyin elzárja ezt a gázcsapot is, akkor veszélybe kerülhet Magyarország energiabiztonsága is. Arról nem is beszélve, hogy milyen áron lehet majd földgázt beszerezni Európában a téli fűtési szezonban ?

Az utolsó remény Szerbia lehet, mert a Török áramlat rajtuk keresztül vezet Magyarországra. Szerbia Oroszország régi kedvence. Nemrég írtak alá újabb kétéves szerződést a diplomáciai egyeztetésről. Szerbia semmilyen szankciót sem alkalmaz Oroszországgal szemben. Emiatt sok orosz cég települt át Belgrádba. Köztük az informatikai óriás, a Yandex, mely máris 700 embernek ad munkát Szerbiában. Abban lehet bízni, hogy emiatt Putyin kétszer is meggondolja, hogy elzárja-e az utolsó gázcsapot is Európa felé. Az oroszok hosszú háborúra számítanak Ukrajnában. Ehhez nagy szükségük van pénzre és szövetségesekre.

Putyin előre menekül, és egyre másra hozza a rossz döntéseket pedig legfőbb szövetségese Kína is a háború befejezésére ösztönzi. Hszi Csinping elnök Szamarkandban állítólag kerek perec megmondta Putyinnak, hogy Kína számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Ezért jól tenné, ha mielőbb befejezné a háborút Ukrajnában.

Medgyessy: Putyin 2004-ben együttműködést ajánlott Brüsszelnek

Az egykori magyar miniszterelnök elmesélte Bolgár Györgynek, hogy Putyin 2004-ben félrevonta őt egy NATO-Oroszország tanácskozáson, és együttműködést javasolt az Európai Uniónak. Putyin azt fejtegette, hogy Oroszország európai állam, és együttműködést ajánlott az Európai Uniónak. Tartott Kína növekvő befolyásától Oroszországban.

Putyin üzenetével Medgyessy Péter felkereste a brüsszeli bizottság akkori vezetőjét, de kiderült: az Európai Unió immár nem barátként kezeli az orosz elnököt.

Putyin ekkoriban döntés előtt állt: megreformálja-e Oroszországot nyugati mintára vagy inkább Kína felé vegye az irányt? Az európai elutasítás nyilvánvalóan azt jelezte, hogy a Nyugat nem tart igényt egy erős Oroszországra. A Goldman Sachs moszkvai emberének Putyin elmondta ugyanebben az időben, hogy fő támogatói a fegyveres erők emberei – a szilovikok – nem akarnak reformokat, mert attól félnek, hogy egy piacgazdaságban nem lesz rájuk szükség. Putyint vonzotta a kínai modell, amely a kommunista párt diktatúráját ötvözte a piacgazdasággal, de tartott Kínától, amely gazdaságilag már fölébe kerekedett Oroszországnak.

Medgyessy: tárgyalással mielőbb le kellene zárni a háborút!

Az ex miniszterelnök szerint, ha sokáig elhúzódnak a harcok, akkor az katasztrófához vezethet. 80 éves Medgyessy ugyanazt az álláspontot fogalmazta meg mint a 99 éves Henry Kissinger, aki mielőbbi tűzszünetet sürgetett. A veterán amerikai diplomata, aki 50 évvel ezelőtt megteremtette az USA-Kína kapcsolat alapjait, arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington jelenlegi diplomáciája Kína karjaiba taszítja Putyint. Tony Blinken amerikai külügyminiszter viszont arra számít, hogy Kínának sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. A kínaiak szentül megígérték az USA-nak, hogy nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

Hszi Csinping elnök a hírek szerint Szamarkandban felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

Mennyibe kerül az ukrajnai háború Moszkvának?

Putyin mindenképp igyekszik titkolni, de a Bloomberg felfedezett egy hatalmas összeget Oroszország jövő évi költségvetésében, amely arra mutat, hogy az oroszok elhúzódó háborúra számítanak Ukrajnában.

6500 milliárd rubel – 112 milliárd dollár – úgy szerepel a jövő évi költségvetésben mint meg nem határozott kiadás.

Ez a központi költségvetés egynegyede!

Az egész költségvetés 29 ezer milliárd rubelt tesz ki. Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta – február 24. – Moszkva tudatosan korlátozza az adatszolgáltatást a háborús körülményekre hivatkozva. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter el is ismerte egy tanácskozáson, hogy sok fontos költségvetési tétel homályban maradt. Megerősítette azt is, hogy a jövőben sem kívánják közölni: mennyibe kerül a háború Ukrajnában. Tavaly a költségvetési tételek 14,9%-a volt titkosítva, idén ez felment 19%-ra.

Jövőre a Bloomberg számításai szerint ez már kiteheti a költségvetés egynegyedét is, mert a háború nagyon költséges vállalkozás. A hadikiadások növekedése abból a jövő évi költségvetésből is kitűnik, amelyet nyilvánosságra hoztak. Az ideihez képest 43%-os növekedéssel számolnak Moszkvában.

Elhúzódó háború

Putyin pénteken jelentette be azt, hogy négy ukrán tartományt Oroszországhoz csatolnak. Blinken amerikai külügyminiszter azonnal közölte: “Fel vagyunk készülve erre, és gyors, hatékony új szankciókat alkalmazunk Oroszországgal szemben, hogy megfizettessük velük a bekebelezést.

Soha nem ismerjük el azt, hogy az ukrán tartományok Oroszországhoz tartoznak” –

hangsúlyozta az Egyesült Államok külügyminisztere.

A jüan kiszorítja a dollárt a kínai-orosz kereskedelemből

Amióta Oroszországot szankciókkal sújtja a Nyugat az ukrajnai háború miatt, Moszkva szisztematikusan leépíti kereskedelmében a dollárt és az eurót. Áttér más devizákra, elsősorban a kínai jüanra.

Oroszország nemcsak kínai kereskedelmében használja mind aktívabban a jüant hanem olyan államok esetében is mint például India – nyilatkozta a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapnak Li Hszin. A sanghaji egyetem eurázsiai intézetének igazgatója úgy látja, hogy jövőre már a jüan nagyobb szerepet kap Oroszország külkereskedelmében mint a dollár. Régebben az olajüzleteket dollárban kötötték a nemzetközi piacokon, de az oroszok szakítani igyekeznek ezzel a hagyománnyal. India esetében az az érdekes, hogy már nemcsak az olajat, de mást is jüanban számolnak el. India legnagyobb cement gyára, az UltraTech Cement szenet vásárolt az oroszoktól, és ezért kínai jüanban fizetett – jelezte a Reuters hírügynökség.

A jüan előretörését az orosz piacon az is jelzi, hogy az orosz óriás vállalatok elkezdtek kötvényeket kibocsátani kínai pénzben. Oroszország legnagyobb arany kitermelő cége, a PJSC Polyus 5 éves jüan kötvényt bocsátott ki nemrégiben. A kötvények névértéke összesen 4,6 milliárd jüan. Ez 644 millió dollárnak felel meg.

A Rusal alumínium óriás 4 milliárd jüan értékben dobott a piacra kötvényeket. Az orosz cég pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a Rusal hiteleinek 20%-a immár kínai jüanban van.

A jüan-rubel átváltás rakéta sebességgel ível felfelé az ukrajnai háború kezdete óta: augusztusban 6,9 milliárd jüan volt. Ez 61 szerese annak mint amennyi tavaly decemberben volt.

Egyenlőtlen kapcsolat

12 éve Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű lapja. Tavaly a két ország közötti kereskedelem mértéke meghaladta a 146 milliárd dollárt. Idén ez minden bizonnyal még nagyobb lesz, mert az oroszok kiszorulnak a nyugati piacokról. Az év első nyolc hónapjában több mint 117 milliárd dollár volt a két állam kereskedelmének értéke. Ez 31%-os növekedést jelent a múlt évhez képest.

Arról nem ír a Global Times, hogy míg Oroszország számára Kína meghatározó fontosságú partner, Peking listáján csak a futottak még országok listáján szerepel. A kínai külkereskedelemben Oroszország részesedése alig haladja meg a 2%-ot, miközben az élen az USA, az Európai Unió és Japán áll. Vagyis Peking számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Hszi Csinping kínai elnök ezt állítólag éreztette is Putyinnal amikor először találkoztak az ukrajnai háború kitörése óta Szamarkandban. A kínai elnök a Washington Post  értesülései szerint felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

Európai élelmiszer biztonság – világkonferencia Párizsban

Nyitott és fenntartható élelmiszer gazdaságot akar az Európai Unió, de hogy lehet ezt megvalósítani most amikor élelmiszerválság van a világban?

Oroszország agressziója Ukrajna ellen fenyegeti az élelmiszer biztonságot nemcsak Európában, de az egész globális gazdaságban. Az Európai Unió minden eszközt meg akar ragadni annak érdekében, hogy biztosítsa az élelmiszerbiztonságot, de vajon mit szólnak ehhez a világgazdaság többi szereplői? – teszi fel a kérdést a brüsszeli Politico.

A párizsi csúcstalálkozón az Európai Unió bemutatja, hogy  olyan élelmiszer gazdaságot akar, amely fenntartható ugyanakkor versenyképes a világban. Ezért például olcsóbbá kell tenni a karbonkibocsátás igazolását, mely jelenleg tonnánként minimum 25 dollár. Ha eléri az 50-100 dollárt, akkor az már túlságosan drága. A technológia segítségével csökkenteni lehet az árat, és ez megnövelheti a gazdálkodók jövedelmét. Az Egyesült Államokban néhány farmernek sikerült ilyen módon 30%-kal emelnie a bevételét.

Milyen lesz az agrár gazdaság tíz év múlva?

A Rabobank a világ legnagyobb agrár bankja. Vezérigazgatója, Wiebe Draijer emlékeztet arra, hogy  a kis Hollandia a világ egyik legnagyobb agrár exportőre a technológia kihasználásával. Szerinte a döntő fordulatot azzal lehet elérni, ha mérsékelni tudjuk a karbonkibocsátás igazolás árát, és a világ átáll a fogyasztásával. “Tudomásul kell vennünk, hogy milyen korlátai vannak a globális élelmiszergazdaságnak. Természetes, egészséges ételeket kellene ennünk.”

Az USA-ban máris érezhető az átállás, de nem épp ebben az irányban hanem az olcsóbb élelmiszerek iránt nőtt meg az érdeklődés – legalábbis ez derül ki a CNN összeállításából. Tavaly ugyanis 11,4%-kal emelkedtek az élelmiszer árak az Egyesült Államokban. A változás: a polgárok kevesebbet járnak étterembe, és ott nem bifszteket rendelnek hanem csirkét, mert az olcsóbb.

Ha az élelmiszerárak gyorsabban nőnek mint a bérek, akkor elkerülhetetlen a változás – mondja Jayson Lusk, aki az agrárgazdaságtani tanszék vezetője a Purdue egyetemen. A professzor hozzátette: az Egyesült Államokban az élelmiszerbiztonság utoljára a nagy gazdasági válság idején került ennyire veszélybe a szegényebb néprétegek számára.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK