Polonius, Author at Független Hírügynökség Page 67 of 197

Mit keres Putyin Wagner hadserege Szudánban?

Polonius

-

2022-11-04

Mit keres Putyin Wagner hadserege Szudánban?

Putyin zsoldos hadseregének katonái nem a demokráciát őrzik Afrika országaiban, hanem a Putyin érdekeit kiszolgolgáló rezsimek fennmaradását segítik elő minden (akár piszkos) eszközzel. Igaz, az aranybányászatból eredő haszon sem mellékes tényező a rezsim védelmére.

Prigozsin emberei nyíltan grasszálnak Khartum belvárosában. Ők őrzik az aranybányákat, amelyeknek a kitermelési adatai szigorúan titkosak. Annál is inkább, mert Szudán ezzel az arannyal fizet Oroszországnak a fegyverekért. A Le Monde információi szerint az oroszok 2017-ben érkeztek Szudánba, és hamarosan részesedést szereztek az aranybányákban. Azóta néhány bánya teljesen átment az oroszok tulajdonába. Épp akkor amikor az arany ára a csúcsra érkezett Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete után.

Szudán Afrika harmadik legnagyobb arany termelője Ghána és Dél Afrika után.

Mihail Potyemkin Putyin embere Szudánban

Putyin pártjának ifjúsági tagozatáról startolt Szentpétervárról, Putyin szülővárosából. Jelenleg az M Invest aranybányászati tröszt névleges tulajdonosa. A profit 100%-át megtarthatja holott a helyi törvények szerint annak egyharmadát be kellene fizetnie az államkincstárba. Miért? Mert az oroszok nemcsak fegyvert szállítanak, de a Wagner hadsereg biztosítja az igencsak bizonytalan szudáni hatalmi rendszer megmaradását.

Prigozsin, Putyin szakácsa a háttérben

Prigozsint azért nevezik Putyin szakácsának, mert ő kóstolta meg az orosz elnök kosztját. Ma is csak Prigozsin cége szállíthat a Kremlbe élelmiszert az elnöknek. Putyin megbízta Prigozsint, hogy továbbszolgáló katonákból toborozzon zsoldos hadsereget, amely a “gyarmati háborúkban” képviselheti az orosz elnök érdekeit. Szudánon kívül sok afrikai államban jelen vannak: Líbia, Közép Afrikai Köztársaság, Mali, Mozambik.

Igen aktívak Ukrajnában is, ahol sokszor rájuk bízzák a piszkos munkát. A Le Monde videó tanúsága szerint Szudánban ők képezték ki a különleges biztonsági erőket, amelyek pillanatok alatt teszik el láb alól a hatalom ellenfeleit. Míg a kínaiak gazdaságilag nyomulnak Afrikában, az oroszok katonailag – fogalmazta meg aggodalmait egy francia diplomata.

Mitől fél Európa népe?

Polonius

-

2022-11-03

0

Bemutatkozott Brüsszelben a Matthias Corvinus Collegium kutató központja, amely Orbán Viktor elképzeléseit tolmácsolja az Európai Unió fővárosában.

A brüsszeli központ vezetője Frank Füredi kanadai-magyar állampolgár. Arról nyilatkozott az Orbán Viktor Európa ellenes politikáját gyakran bíráló Politiconak, hogy “az áprilisi választások óta megnőtt a magyar ellenesség Európában” és ők “ezellen kívánnak fellépni.”

Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója arról beszélt a múlt héten, hogy a Matthias Corvinus Collegium “intellektuális központtá teszi Magyarországot Európában.”

A brüsszeli központ hivatalosan november 15-én nyílik meg. A megnyitón magyarokon kívül fellépnek lengyel, olasz és brit személyiségek is – mondta Frank Füredi a Politiconak.

Cseh Katalin, az Európai Parlement momentumos tagja bírálta az MCC központot mondván, hogy az Orbán kormány milliárdokkal támogatta azt. Szerinte a szélsőjobboldal egységes fellépését szeretné elérni az MCC brüsszeli irodájának létesítésével a magyar kormány. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor Trump híveinek összejövetelén beszédet mondott Dallasban (Texas, USA).

Ujhelyi István, EP képviselő is elítélte a kezdeményezést mondván, hogy szélsőjobboldali, Európa ellenes akcióról van szó.

Mit csinál az MCC központ Brüsszelben?

Magyar diákokat fogad az Európai Unió fővárosában. Az első csoport a múlt héten járt Brüsszelben, ahol megismerkedhettek az Európai Unió intézményeivel és találkoztak a Fidesz Európa parlamenti képviselőivel.

Orbán Viktor az Európai Tanács legrégebben hatalmon levő tagja, több mint 30 éve jár Brüsszelbe. Ő volt a magyar parlament uniós bizottságának elnöke a kilencvenes években.

Azóta az álláspontja többször is megváltozott. Az elmúlt időszakban különösen hevesen bírálja az Európai Unió brüsszeli bizottságát, amely nem utalja át az uniós eurómilliárdokat Magyarországnak. Orbán Viktor pontosan tudja, hogy erről nem a brüsszeli bizottság dönt hanem az uniós nagyhatalmak mindenekelőtt Németország. Ezért tárgyalt nemrégiben hosszasan Olaf Scholz kancellárral Berlinben.

Pénz beszél

Frank Füredi ideológiai kérdésekről nyilatkozott a Politiconak, de Orbán Viktor jelenlegi helyzetében ennél sokkal fontosabb a visszatartott pénz sorsa. Ettől ugyanis nemcsak a magyar költségvetés egyensúlya függ, hanem a forint jövője is.

A piaci megfigyelők ugyanis tudják: az uniós milliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszú távon működésképtelen.

Az Orbán kormány most attól tart, hogy Magyarország uniós járandóságának egy részét átteszik az ukrajnai segély alapba. Az Európai Unió hatalmas pénzügyi segélyt ígér Ukrajnának, de ennek egyelőre nincsen meg a fedezete. Felmerült, hogy a fedezetet teremtsék meg közös uniós hitel felvétellel, de ettől a fukar tagállamok óvakodnak. Lehetőség még a lefoglalt orosz javak államosítása és befizetése az ukrajnai újjáépítési segély alapba.

Jellemző módon az MCC brüsszeli központja ehhez a húsbavágó vitához nemigen kíván hozzájárulni, mert akkor kiderülne: Orbán Viktor és kormánya azért nem kapta meg eddig az uniós pénzeket, mert a tagállamok többsége egyáltalán nem látja biztosítottnak, hogy azt nem a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei nyúlják le mint eddig is.

Orbán és az örmény hála

Polonius

-

2022-11-02

0

XXI-ik Rafael Péter örmény katolikus pátriárka a Szent Kereszt hálaéremmel tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnököt a Karmelita kolostorban.

“Nagyra értékeljük a miniszterelnök elkötelezettségét az életüket védelmező keresztények irányában”

– hangsúlyozta az örmény katolikus pátriárka, aki valószínűleg nem a baltás gyilkosra utalt, aki Budapesten meggyilkolt egy örmény katonatisztet, akivel együtt vettek részt a NATO tiszti tanfolyamán. Az azeri katonatisztet a gyilkosságért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Magyarországon, de Orbán Viktor utasítására szabadonengedték. Azerbajdzsánban nemzeti hős lett. Orbán és Alijev, Azerbajdzsán fura ura egymásra találtak. Alijev Moszkvában végezte a diplomata főiskolát (IMO) – ugyanott ahol Lavrov orosz külügyminiszter. Apja a leghíresebb azeri politikus volt a Szovjetunióban. Heydar Alijev KGB főnökként kezdte karrierjét Azerbajdzsánban, ahol azután a kommunista párt vezetője lett, és tagja a legfelső szovjet pártvezetésnek Moszkvában. A Szovjetunió bukása után átállt az USA oldalára. Egy amerikai katonai kórházban halt meg a Szovjetunió kétszeres hőse, aki már életében szobrot kapott Bakuban.

Fia örökölte a trónt. Az ifjabb Alijev hősként üdvözölte a baltás gyilkost, aki megölte örmény társát Budapesten. Örményország megszakította kapcsolatait Magyarországgal.

Orbán barátai egymást ölik

Hegyi Karabah miatt hidegháború dúl Azerbajdzsán és Örményország között. A háború olykor meleggé válik, és ilyenkor nyilvánvaló lesz, hogy Putyin az örményeket míg Erdogan török elnök az azeri felet támogatja. A legutóbbi összecsapásokban épp Erdogan Bayraktar drónjai végeztek sok orosz gyártású örmény tankkal.

Az Európai Unió és az USA jelenleg inkább az örményeket támogatja, de nem akar szakítani Azerbajdzsánnal, amely jelentős energia exportőr.

A magyar kormány is érdeklődik az azeri földgáz iránt. Orbán Viktor nemrég fogadta Georgia-Grúzia miniszterelnökét, akivel egyezményt írt alá egy energiaszállító vezetékről. Ez Azerbajdzsánból Georgian keresztül, a Fekete tenger alatt szállítaná az energiát az Európai Unióba. Mikor? Ez éppúgy problematikus mint Paks 2 esetében.

Az örmény katolikus pátriárka áldását könnyebb megszerezni mint energiát erről a háborúskodó vidékről, ahol ugyan először vette fel a kereszténységet két állam: Örményország és Georgia, de béke azóta sincsen.

Putyin háborúja Amerikával – tárgyalni Ukrajnáról

Polonius

-

2022-11-01

0

Putyin háborúja Amerikával – tárgyalni Ukrajnáról

Az orosz elnök szerint Ukrajna mellékes hadszíntér, az igazi háború Oroszország és a Nyugat között zajlik.

Putyin szerint Biden elnöknek rá kellene szólnia Zelenszkij ukrán elnökre, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az orosz elnökkel. Zelenszkij kijelentette: miután Oroszország magához csatolta Ukrajna négy kormányzóságát, ezért Putyinnal nincs miről tárgyalni.

Érdekes módon az ukrajnai háborúról csak igen keveset beszélt Putyin a Valdaj tanácskozáson – számolt be Stier Gábor magyar újságíró, aki évek óta meghívott vendég ezen az összejövetelen, ahol bizalmas körben Putyin viszonylag nyíltan felvázolja az elképzeléseit.

Gondolt-e arra Putyin elnök, hogy nyolc hónappal az orosz csapatok megindítása után így állnak majd a dolgok Ukrajnában? – kérdezte a magyar újságíró, de Putyin nem válaszolt. Okkal. Az orosz elnök villámháborút tervezett, és most nyolc hónap elteltével patthelyzetbe került Ukrajnában.

Tervezi-e Oroszország Odessza elfoglalását? A jövőben ukrán vagy orosz vízummal lehet majd felkeresni a kikötőt, melyet Nagy Katalin cárnő alapított?

Erre a kérdésre sem válaszolt Putyin elnök. Ebből is látszik, hogy jelen pillanatban nagy a zűrzavar a moszkvai elitben, ahol mind többen tartják egyértelműen kudarcnak Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Putyin-Trump-Orbán

Mindhárman Kissinger egykori amerikai külügyminiszter elképzelését hangoztatják: közvetlen amerikai-orosz tárgyalások kellenek az ukrajnai konfliktus rendezéséhez. 30 baloldali demokrata honatya és honanya is ezt kérte Biden elnöktől. Ez az elképzelés tehát nem kizárólag republikánus ötlet az USA-ban sem. A demokrata politikusok visszavonták ugyan javaslatukat, de az kiderült Washingtonban mind többen gondolkodnak a közvetlen tárgyalásokra Moszkvával. Biden elnök legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a G20 csúcstalálkozón nem kíván találkozni Putyin elnökkel. Az amerikai diplomácia megpróbálta megakadályozni Putyin részvételét a G20 tanácskozáson, de sem a vendéglátó sem pedig az ázsiai, afrikai, latin-amerikai résztvevők nem támogatták ezt az ötletet.

Az Egyesült Államokban november elején választásokat tartanak. Ha megerősödnek az ellenzéki republikánusok, akkor blokkolhatják Biden elnök sok elképzelését. Erre számít Donald Trump, aki újra az USA elnöke szeretne lenni, és ebben reménykedik Orbán Viktor, aki kifejezetten tart a demokrata adminisztrációtól. A budapesti amerikai nagykövetség nemrég videóban hívta fel a magyar kormány figyelmét a szövetségesi hűségre. A NATO mind kevésbé tolerálja Orbán Viktor “különleges kapcsolatát “ Vlagyimir Putyinnal. A CIA Budapesten is kutakodik, hogy megtudja: miért is alakult ki “megbonthatatlan barátság” az egykori KGB alezredes és Orbán Viktor között hiszen a magyar politikus azzal kezdte pályafutását, hogy követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.

Orbán brazil barátja veszített a választáson

Polonius

-

2022-10-31

0

Orbán brazil barátja veszített a választáson

Jair Bolsonaro, ha minimális mértékben is, de alulmaradt Lula ex elnökkel szemben, aki így harmadik periódusát kezdheti majd meg. Macron francia elnök azonnal gratulált az új brazil elnöknek. Ezzel azt kívánta jelezni, hogy semmiképp sem szeretné, ha Donald Trumphoz hasonlóan Jair Bolsonaro is megkérdőjelezné a választás eredményét.

Bolsonarot gyakran nevezik trópusi Trumpnak. Fiatalkorában a hadseregben szolgált, ahol még jól emlékeznek a diktatúra idejére amikor Lulát és más baloldali vezetőket börtönbe csuktak.

Akkoriban persze az Egyesült Államok még támogatta a katonai diktatúrákat, hogy visszaszorítsa a szovjet befolyást. A Szovjetunió bukását követő időszakban a katonai diktatúrák is elveszítették a jogosultságukat Latin Amerikában. Lula így lehetett elnök két perióduson keresztül is. Utóda, Dilma Rousseff vitte csődbe a baloldali rendszert, melyet elárasztott a korrupció.

A baloldal jelentős mértékben javított a szegényebb néprétegek helyzetén, de nem alakított ki sikeres gazdasági modellt. Brazília továbbra is nyersanyag szállítóként kapcsolódik a globális gazdaság rendszerébe.

Orbán és Bolsonaro

A brazil elnök, aki Putyinnal is tárgyalt, megállt Budapesten, hogy közös fénykép készülhessen Orbán Viktorral, aki globális egységre hívta fel a populista jobboldalt. A világgazdasági válság hatalomra segítette Meloni asszonyt Itáliában, de megbuktatta Bolsonarot Brazíliában. A populista jobboldal hatékony a bírálatban, de nincs receptje a válság leküzdésére. A populista baloldal, mely most győzött Brazíliában, hasonló helyzetben van. Lula elnöknek egyáltalán nem lesz könnyű teljesíteni választási ígéreteit. Washington valószínűleg támogatja Lula elnököt, de a gazdasági problémák megoldásához ez kevés. Brazília az utóbbi időben Kína felé tájékozódik. Tagja a BRICS szövetségnek, amely új világrendet akar, melyet már nem kizárólag az Egyesült Államok határoz meg. A több pólusú világrend, melyről Orbán Viktor is gyakran szónokol, egyelőre csak vágyálom. A világgazdasági válság megmutatta, hogy egyelőre a dollár a király. Kína G2 világrendet akar vagyis az USA-val együtt kormányozná a világot. Brazíliának vagy Magyarországnak periferikus szerep jut mindkét rendszerben, ahol a helyi populista hatalmaknak a saját erejükből kell boldogulniuk akkor amikor a lakosság többségének az életszínvonala csökken.

A Nagy Testvér figyel – kínai kapcsolat

Polonius

-

2022-10-31

0

Két rendőrőrsöt is telepített Kína Magyarországra, hogy ily módon is ellenőrizze az itt élő kínai közösséget. Ez abból az átfogó vizsgálatból derült ki, melyet Brüsszel támogatásával több uniós tagállam is megindított a kínai rendőrség és titkosszolgálat európai szerepének tisztázására.

Hollandiában hivatalos vizsgálat is indult, mert ezek a kínai rendőrök beavatkoznak a közösség életébe. Olykor hazatérésre kényszerülnek egyes kínai polgárok, akiket zsarolhatnak Kínában élő családtagjaikkal.

A látványos nyitánya a kínai titkosszolgálati akcióknak Európában az Interpol főnök ügye volt. Kezdetben Pekingben óriási diplomáciai sikernek könyvelték el, hogy az Interpol élére kínai főrendőr került. Csakhogy a belső harcokban frakciója szembekerült Hszi Csinping elnökkel. Ezért az Interpol főnököt hazahívták Franciaországból és lecsukták. Feleségét és gyerekeit Lyonban, az Interpol központjában hazatérésre akarta kényszeríteni a kínai rendőrség, de a nő ellenállt. Macron francia elnökhöz fordult támogatásért. A francia elnök telefonon tárgyalt Hszi Csinping elnökkel. Kiderült: az Interpol főnököt korábbi korrupciós ügyei miatt csukták le. A francia elnök kívánságára a kínai rendőrök békén hagyták a családot, amely menedékjogot kapott Franciaországban.

Budapesti jelenlét

Csintien megye rendőrségi kihelyezett központja a Golgota utcában működik. Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője képeket kezdett közölni róla, mire a külső feliratok gyorsan eltűntek.

Kőbányán a Cserkész utcában van a másik kínai rendőrőrs. Ez Fucsou-hoz, Fucsien tartomány fővárosához tartozik. Ez a tartomány van a legközelebb Tajvan szigetéhez, ezért nemzetbiztonsági szempontból különösen fontos Peking számára.

110 a kínai rendőrség hívószáma, és ezen lehet elérni ezeket a központokat is szerte a világon.

Az Egyesült Államokban republikánus képviselők fordultak a kormányhoz, hogy vizsgáltassa ki: nemzetbiztonsági szempontból mennyire elfogadható az, hogy Kína ilyen rendőrőrsöket működtet az USA területén?

Rókavadászatnak hívja a kínai titkosszolgálat azt a műveletet amikor külföldön élő kínaiakat próbálnak megzsarolni vagy épp hazakényszeríteni.

A nyomásgyakorlás Budapesten is érezhető: amikor a Ferencvárosban utcát akartak elnevezni az Ujgur mártírokról, akkor a kínai közösség levélben tiltakozott. A polgármester azután kapott olyan névtelen bejelentéseket, melyek szerint a kínai közösséget a Budapesten működő kínai rendőrök ösztönözték erre a tiltakozó levélre.

Matolcsy kínai ügynök?

A Fudan egyetem budapesti telepítése a Nemzeti Bank elnökének ötlete volt. A sanghaji egyetem párttitkára Matolcsy Györggyel egyeztetett a neves kínai egyetem budapesti telepítéséről. A Magyar Nemzeti Bankban kínai tanácsadók dolgoznak. Ilyesmire azóta nem került sor, hogy a szovjet tanácsadók elhagyták a Magyar Nemzeti Bankot. Orbán Viktor többször is kijelentette: ha nem jön pénz az Európai Uniótól, akkor majd kapunk a kínaiaktól!

Azt nem lehet tudni, hogy mire alapozta ezt a magabiztos kijelentést a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor Matolcsy György társaságában felkereste Kínát abban az időszakban amikor ellenzékben készülődtek a hatalom átvételére. Pekingben magas szinten fogadták az ellenzéki politikust, mert kiváló hírszerzésük folytán pontosan tudták: Magyarország jövendő vezetőjével tárgyalnak. Azóta látványosan megjavultak a Fidesz kapcsolatai azzal a Kínával, melyet a kommunista párt vaskézzel kormányoz. Tusnádfürdőn és Kötcsén a kínai modellt pozitív mintaként emlegette Orbán Viktor.

Matolcsy György – részben túlságosan is jó kínai kapcsolatai miatt – nem szívesen látott vendég az Egyesült Államokban. Ezért az IMF és a Világbank közgyűlésein a Magyar Nemzeti Bankot általában egy alelnök képviseli.

Hszi Csinping Mao elnök nyomában?

Polonius

-

2022-10-30

0

A kínai kommunista párt újonnan megválasztott legfelső vezetésének első útja szimbolikus volt: Jenanba vezetett, ahol Mao Cetung felkészült a hatalom átvételére.

A kínai vörös hadsereget Csang Kaj-sek fölényben levő erői kiszorították Kína fejlett délkeleti területéről, ahol a kommunista párt 1921-ben megalakult Sanghajban. Az elmaradott Senhszi tartományban, Hszi Csinping elnök szűkebb pátriájában, szervezte újra a kommunista pártot és a Vörös Hadsereget Mao Cetung. Erre hívta fel most a figyelmet Hszi Csinping elnök Jenanban. Arról egy kukkot sem szólt, hogy Sztálin támogatása nélkül Mao Cetungnak esélye sem lehetett volna a győzelemre. Sztálin pedig nem bízott Mao Cetungban, akit margarin kommunistának nevezett. Kínai Komintern káderek tucatjait küldte Mao nyakára, hogy megfegyelmezze a paraszt forradalmárt. Ilyen volt Csou En-laj is, akit Hemingway is karizmatikus vezetőnek nevezett amikor interjút készített vele. Csou En-laj inkább lepaktált Mao Cetunggal. Így a Kínai Népköztársaságban haláláig miniszterelnök lehetett (1949-1976). Ő volt a reformok keresztapja, aki megmentette Teng Hsziao-pinget az üldöztetéstől a kulturális forradalom idején (1966-1976). Teng Hsziao-ping indította el a reformot 1978-ban, ennek eredményeképp Kína a világ második számú nagyhatalma lett.

Mit akar Hszi Csinping?

A kínai elnök minden ellenfelét kisöpörte a legfelső vezetésből. Hatalma tehát óriási, de vajon mihez kezd vele?

Hszi Csinping bevallott célja az, hogy olyan globális gazdaságot hozzon létre, melyben az USA és Kína egyenrangú szerepet játszik. Hosszú távon pedig arra törekszik, hogy Kína legyen a világ új ura. Ezt az elképzelést nyíltan el is mondta azon a G20 csúcstalálkozón, melyet Hangcsouban tartottak Kína délkeleti részén. Ezt követően indította meg a kereskedelmi háborút Donald Trump Kína ellen. Joe Biden szinte mindenben ellenezte Trump politikáját, de ebben a tekintetben még túl is tett az elődjén. Nemcsakhogy nem vonta vissza Trump büntető szankcióit Kína ellen, de megindította a chip háborút, hogy lassítsa a kínaiak felzárkózását ezen a stratégiai fontosságú területen.

Hszi Csinping elnök együttműködést ajánlott az USA-nak azt követően, hogy újjáválasztották a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezetőjének. Kína békés gazdasági versenyben akarja legyőzni az Egyesült Államokat. Egyáltalán nem támogatja Putyin háborúját Ukrajnában. Nem akarja azt, hogy gazdasági NATO jöjjön létre Washington irányításával. Ezért is várják lelkesen Olaf Scholz német kancellárt Pekingben, aki az amerikaiak ellenkezése ellenére látogat el november elején Kínába, amely nemcsak Németország, de az egész Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Mussolini 100 éve vette át a hatalmat

Polonius

-

2022-10-29

0

Október 31-én alakult meg Rómában Benito Mussolini kormánya, és ezzel megkezdődött a fasizmus uralma Olaszországban, ahol csak 1945-ben vetett ennek véget az antifasiszta koalíció.

Európában olyan nagy volt a félelem a kommunista forradalomtól, hogy szinte mindenütt pozitívan értékelték Mussolini hatalomra jutását. Az olasz diktátor szétverte a kommunista pártot, melynek vezetőjét, Antonio Gramscit bebörtönözték.

Winston Churchill Rómában így üdvözölte ezt:

“ha olasz lennék, akkor a leninizmus vadállati étvágyával és tobzódásával szemben teljes szívvel és lélekkel állnék Mussolini mellé az elejétől a végéig diadalmas küzdelmében.”

Winston Churchill szervezte meg az első brit katonai akciót a bolsevik forradalom ellen arra hivatkozva, hogy Szentpéterváron meggyilkolták Nagy Britannia nagykövetét, aki a világháború folytatására ösztönözte Oroszországot. Brit csapatok fojtották vérbe a bakui kommünt. A brit diplomácia jelölte Magyarország kormányzójának Horthy Miklóst. Aki szövetségesnek tekintette Benito Mussolinit éppúgy mint Adolf Hitler, aki 1933-ban került hatalomra Németországban.

A bukás

Amint az amerikai-angol csapatok megérkeztek Olaszország földjére az olasz király a hadsereg és a fasiszta nagy tanács segítségével megbuktatta Mussolinit, akit börtönbe csuktak. Innen szabadította ki őt Otto Skorzeny kommandós osztaga Hitler parancsára. Benito Mussolini bábállamot hozott létre Olaszországban. Leszámolt ellenfeleivel, még a vejét, Ciano grófot, egykori külügyminiszterét is megölette. Az előrenyomuló szövetséges csapatok elől Svájc felé menekült, de olasz partizánok elfogták a német egyenruhában menekülő Ducet. Luigi Longo, az olasz partizánok vezére, aki később a kommunista párt vezetője lett, Sztálint kérdezte: mit csináljon Mussolinivel? Az olasz kommunisták nyílt pert szerettek volna a diktátor elítélésére. Sztálin megkérdezte Winston Churchillt is, aki villámgyors kivégzést javasolt. A brit miniszterelnök attól tartott, hogy ha per lesz, akkor azon Mussolini hivatkozhat egykori lelkes támogatójára, Winston Churchillre és arra, hogy az angol király a Bath renddel tüntette ki az olasz diktátort.

Mussolinit szeretőjével együtt szitává lőtték egy rögtönítélő bíróság döntése alapján. Holttestét fejjel lefelé kiakasztva Milánó főterén mutogatták.

90 millió olasz

A 45 milliós Olaszországban 45 millió fasiszta volt és Mussolini bukása után 45 millió antifasiszta született

– fogalmazta meg gúnyosan a brit diplomácia a gyors váltást.

A fasizmus nem került karanténba mint Németországban. Giorgia Meloni, Itália jelenlegi miniszterelnöke ugyan nem vállalja fel nyíltan Benito Mussolini örökségét, de mozgalma tele van olyan politikusokkal, akik a Ducet ma is iránymutató politikai személyiségnek tartják.

Olaszországban gazdasági-társadalmi válság segítette hatalomra Benito Mussolinit, aki egykor a szocialisták egyik vezető politkusa volt. Kezdetben a Duce látszólag betartotta a demokrácia játékszabályait, csak később vált a fasizmus nyílt diktatúrává. Meloni asszony, Olaszország első női miniszterelnöke hatalomra jutása után úgy nyilatkozott, hogy Olaszország az Európai Unió és a NATO tagja, ennek összes követelményét betartja. Hadügyminisztere sietett elhatárolni az új olasz kormányt Orbán Viktortól, aki számos kérdésben szembenáll az Európai Unióval. A NATO-ban pedig azt róják fel a magyar miniszterelnöknek, hogy nem ítéli el határozottan Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Kína együtt akar működni az Egyesült Államokkal

Polonius

-

2022-10-27

0

Kína együtt akar működni az Egyesült Államokkal

Hszi Csinping elnök a pekingi televízióban arról beszélt, hogy együtt kíván működni az USA-val. A kínai államfő, akit nemrég választottak meg újra a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt főtitkárának hangsúlyozta, hogy a világ stabilitásának érdekében a két nagyhatalomnak együtt kell működnie.

Hszi Csinping már évek óta hangsúlyozza, hogy olyan világot akar, amelyet az USA és Kína együtt irányít. Először a G20 csúcstalálkozón hirdette ezt meg Hangcsouban. Washington azóta bírálja a kínai elnököt, mert nem kíván osztozni a vezetőszerepben. Nemrég az Egyesült Államok harmadik legfontosabb politikai tisztségviselője, a képviselőház elnöke, Nancy Pelosi Tajvanra látogatott. 25 éve nem járt ilyen magas rangú amerikai politikus a szigeten, melyet Peking kínai területnek tekint.

Kereskedelmi háború

Trump elnök büntetővámokkal sújtotta a kínai export jó részét, hogy csökkentse Peking befolyását. Egyúttal felszólította az amerikai cégeket: térjenek vissza Kínából az Egyesült Államokba! Biden elnök folytatja ezt a politikát: továbbra is büntető szankciókat alkalmaz Kínával szemben. Ezenkívül chip háborút indított, hogy megakadályozza Kína felzárkózását ezen a stratégiailag fontos területen. Ennek értelmében nemcsak az amerikai cégek nem szállíthatnak korszerű chipeket Kínába, de azokat a külföldi cégeket is büntetik amelyek ezt teszik. Korábban Hszi Csinping elnök bejelentette: 2025-ben világelsők lesznek a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol meg akarják őrizni az elsőbbségüket ebben a stratégiai fontosságú ágazatban.

Pekingben meggyengült az amerikai vonal

A legutóbbi pártkongresszuson kikerültek a vezetésből azok, akik a piacgazdaság fejlesztését és az amerikai kapcsolatok javítását forszírozták. Liu Ho miniszterelnök-helyettes vezette azt a delegációt, mely az amerikaiakkal tárgyalt. Minthogy eredmény nem volt, ezért kikerült a Politikai Bizottságból, ahol ő volt az egyetlen, aki a Harvard egyetem doktori fokozatával dicsekedhetett.

A reformista miniszterelnök is távozik. Utóda minden bizonnyal Sanghaj párttitkára lesz, aki korábban Hszi Csinping kabinetfőnöke volt. Li Csiangnak nincsen kormányzati gyakorlata, de Sanghaj élén komoly tapasztalatokat szerezhetett. A külföldi üzletembereket jó benyomást szerezhettek róla. Sanghaj 25 millió lakója kevésbé: a nagy Covid lezárást igen nehezen viselte az a kínai város, mely New York-kal akar versengeni. A kínai tőzsdék mindenütt kedvezőtlenül fogadták Hszi Csinping új csapatát, amely nagyobb szerepet szán az államnak mint a piacnak, és amely Kína nemzetbiztonsági szempontjai alá rendeli a gazdaságot.

Nádas: az Orbán rendszer egyfajta kelet-európai maffia

Polonius

-

2022-10-25

0

Nádas: az Orbán rendszer egyfajta kelet-európai maffia

A jeles magyar író a Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozott 80-ik születésnapja alkalmából. A legbefolyásosabb svájci lap természetesen érdeklődött arról is, hogy mit gondol a nemzeti együttműködés rendszeréről, melyet Orbán Viktor 2010 óta üzemeltet?

“Ez egyfajta kelet-európai maffia, amely igen szorosan kapcsolódik az orosz és az ukrán maffiához” – válaszolta Nádas Péter. Akit arról is megkérdeztek, hogy vajon milyen kapcsolat fűzi a magyar miniszterelnököt minden oroszok elnökéhez Vlagyimir Putyinhoz?

“A magyar katonai vezetés az orosz invázió második napján csapatokat állomásoztatott az ukrán határ közelében. Miért volt Magyarország készenlétben? Ukrajna ellen akart harcolni? A magyar miniszterelnök valószínűleg ígéretet kapott Putyintól. Amikor kitört a háború, akkor Orbán Viktor arra számított, hogy úgy történnek a dolgok mint 1953-ban Berlinben, 1956-ban Magyarországon és 1968-ban Csehszlovákiában. Minden eldől egy álcázott hadműveletben. Ukrajnában valójában nem katonai hanem titkosszolgálati akció indult el. Éppúgy mint a Krím annektálásakor” – fejtegette a jeles magyar író. Aki különben úgy látja, hogy már benne vagyunk egy harmadik világháborúban.

“Két nemzedék kell hozzá, hogy a tudatlanok egy újabb háborút kezdeményezzenek. Minden hetedik hadrafogható férfinak el kell pusztulnia, hogy befejezzék. Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan bekövetkezik. Ami nagyon nagy csapás, nagy regresszió, nem személyesen rám nézve, mindenkire nézve” – nyilatkozta a 24.hu-nak korábban Nádas Péter.

Nincs vége a történelemnek

Fukuyama optimista jóslata végképp befuccsolt. Nádas Péter szerint nem is igen lehetett másképp, mert Európa keleti felének a történelme egészen másképp alakult mint Nyugat Európáé.

“Demokráciát demokraták nélkül nem lehet csinálni.

Oroszországban példásan nem sikerült. Hazánkban 2006 körül merültek ki a progresszió tartalékai. Oroszországban akkor sem sikerült volna, ha Putyin fogadkozásai őszinték lettek volna. De nem voltak sem személyesek sem pedig őszinték. Egy nagyhatalom titkosszolgálatának a stratégiájához igazodtak. Putyin mindig is egy titkosszolgálat munkatársa volt. Jelenleg sem egy állam hanem egy titkosszolgálat élén áll. Háborújának egyik specialitása az, hogy nem az orosz vezérkar tervezte meg hanem a titkosszolgálatok. Ezek már a cári időkben egybeépültek a szervezett bűnözéssel, és ez ma sincs másként. Az ukrajnai hadjárat ezért olyan brutális, és ezért olyan dilettáns.

Egyfelől zajlik a konfliktus, amely függetlenül attól, hogy mennyire értelmes vagy értelmetlen, pusztítja az emberi életeket. Mások pedig közben gondtalanul nyerészkednek az eszkaláción” – hangsúlyozta Nádas Péter.

Polonius

Putyin zsoldos hadseregének katonái nem a demokráciát őrzik Afrika országaiban, hanem a Putyin érdekeit kiszolgolgáló rezsimek fennmaradását segítik elő minden (akár piszkos) eszközzel. Igaz, az aranybányászatból eredő haszon sem mellékes tényező a rezsim védelmére.

Mihail Potyemkin Putyin embere Szudánban

Prigozsin, Putyin szakácsa a háttérben

Bemutatkozott Brüsszelben a Matthias Corvinus Collegium kutató központja, amely Orbán Viktor elképzeléseit tolmácsolja az Európai Unió fővárosában.

Mit csinál az MCC központ Brüsszelben?

Pénz beszél

XXI-ik Rafael Péter örmény katolikus pátriárka a Szent Kereszt hálaéremmel tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnököt a Karmelita kolostorban.

Orbán barátai egymást ölik

Az orosz elnök szerint Ukrajna mellékes hadszíntér, az igazi háború Oroszország és a Nyugat között zajlik.

Putyin-Trump-Orbán

Orbán és Bolsonaro

Hollandiában hivatalos vizsgálat is indult, mert ezek a kínai rendőrök beavatkoznak a közösség életébe. Olykor hazatérésre kényszerülnek egyes kínai polgárok, akiket zsarolhatnak Kínában élő családtagjaikkal.

Budapesti jelenlét

110 a kínai rendőrség hívószáma, és ezen lehet elérni ezeket a központokat is szerte a világon.

Matolcsy kínai ügynök?

A kínai kommunista párt újonnan megválasztott legfelső vezetésének első útja szimbolikus volt: Jenanba vezetett, ahol Mao Cetung felkészült a hatalom átvételére.

Mit akar Hszi Csinping?

Október 31-én alakult meg Rómában Benito Mussolini kormánya, és ezzel megkezdődött a fasizmus uralma Olaszországban, ahol csak 1945-ben vetett ennek véget az antifasiszta koalíció.

A bukás

90 millió olasz

Kereskedelmi háború

Pekingben meggyengült az amerikai vonal

A jeles magyar író a Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozott 80-ik születésnapja alkalmából. A legbefolyásosabb svájci lap természetesen érdeklődött arról is, hogy mit gondol a nemzeti együttműködés rendszeréről, melyet Orbán Viktor 2010 óta üzemeltet?

Nincs vége a történelemnek

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA