Polonius, Author at Független Hírügynökség Page 62 of 197

Orbán az egyetlen uniós vezető, akinek Putyin boldog újévet kívánt

Polonius

-

2022-12-31

Orbán az egyetlen uniós vezető, akinek Putyin boldog újévet kívánt

Öl-e Putyin ölelése? Az orosz diktátor olyan mint Piszkos Fred, a kapitány. A kapitány barátságos ölelése sokak számára bizonyult végzetesnek.

Putyin egyébként a NATO tagállamok közül Magyarország és Törökország vezetőjének küldött újévi üdvözletet. Ők Putyin barátai. Az orosz elnök állítólag Orbán Viktort akarta kitüntetni a Barátság érdemrenddel, de a magyar miniszterelnök köszönte a megtiszteltetést, és maga helyett inkább hűséges janicsárját, Szijjártó Péter külügyminisztert küldte a kitüntetés átvételére. Így lett kisebb a blamázs. Mindenestre Orbán Viktor az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem járt Kijevben, hogy ott támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt az orosz agresszióval szemben. Sajtóértekezletén megerősítette: nem is szándékozik Kijevbe látogatni! Szijjártó Péter viszont az egyetlen olyan uniós külügyminiszter, aki Moszkvában járt azóta, hogy az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát február 24- én.

Gáz van babám!

A magyar kormány a nagy orosz barátságot azzal indokolja, hogy így biztosít Magyarországnak olcsó orosz földgázt. Menetközben kiderült: Putyin ebben is hazudott, mert nem adja olcsóbban a földgázt Orbán Viktornak. Csupán fizetési könnyítést ad: elég a téli szezon magas árait tavasszal kifizetni.

A gázársapka bevezetése után Putyin leállíthatja a földgáz szállítást az Európai Unióba. A fenyegetés természetesen nem vonatkozik Putyin barátaira. Jelen pillanatban az Európai Unióban ez kizárólag Orbán Viktort jelenti. Gáz tehát lesz, ha drágán is – így lehet dekódolni Putyin újévi üzenetét.

Mit mondott a kínai elnök Putyinnak?

Kína mielőbb békét akar Ukrajnában! – ezt a kínai elnök már megmondta Medvegyevnek, aki korábban Putyin alteregója volt, és az orosz diktátor támogatásért küldte Pekingbe. Kapott is meg nem is: közös hadgyakorlatot tartott a kínai és az orosz flotta. Putyin most videó beszélgetésben meghívta Hszi Csin-pinget Moszkvába, ahol a kínai elnöktől azokat a chipeket várják, melyeket a nyugati szankciók miatt Oroszország nem kaphat meg. Emiatt máris nagy a chip hiány a hadiiparban éppúgy mint a stratégiai fontosságú olaj és gáziparban. Csakhogy Vang Ji külügyminiszter megállapodott Jake Sullivan-nel, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a szankciós listákon szerepelnek. Hszi Csin-ping ezért félreérthetetlenül jelezte:

Kínának sokkal fontosabb az amerikai kapcsolat mint Putyin.

Kína semmiképp sem akar úgy elszigetelődni mint Oroszország. Modus vivendit keres az Egyesült Államokkal, és ennek az az ára, hogy az orosz elnök csak lelkes nyilatkozatokat kap az együttműködésről, de chipeket nem.

Hszi Csin-ping a béke irányába taszigálja Putyint. Állítólag már Szamarkandban, amikor először találkoztak személyesen az ukrajnai háború kitörése óta, azt mondta a kínai elnök Putyinnak barátilag, hogy “Vologya, hagyd abba!”

A pénteki videókonferencián az is kiderült, hogy Pekingnek nem olyan sürgős a béke Ukrajnában mint Európának.

A kínai diplomácia ugyanis “a hegytetőről nézi a tigrisek harcát”.

Európa meggyengülése lehetőséget teremt a kínai export növelésére hiszen az Európai Uniónak már így is Kína a legfőbb kereskedelmi partnere. A hatalmas kínai piac pedig mágnesként vonzza az európaiakat, akik az USA kérésére sem kívánnak szakítani Kínával. Pekingnek az sem kerüli el a figyelmét, hogy bár Washingtonban Kínát jelölték meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét, de jelenleg az amerikai diplomáciát szinte teljes mértékben lefoglalja Ukrajna sorsa. Ez pedig olyan mocsár, amely dollár milliárdokat nyelhet el minden különösebb eredmény nélkül.

Az USA világhatalom ugyan, de ellenfélből neki is sok két olyan fajsúlyos nagyhatalom egyszerre mint Oroszország és Kína.

Erre különben a 99 éves Kissinger szinte naponta figyelmezteti az amerikai diplomácia irányítóit. Kissinger, aki ötven éve összehozta az amerikai- kínai megállapodást Csou Enlaj miniszterelnökkel együtt, mindenképp szeretné megőrizni a jó viszonyt Pekinggel. Ezért is sürgeti a békét Ukrajnában nehogy Putyin nehéz helyzetében túlságosan is függővé váljon Pekingtől, amely az orosz nyersanyag forrásokat és a fegyvergyártás eredményeit kihasználva túlságosan is erőssé válna, és le tudná rövidíteni azt az időt amíg Kína egyenrangúvá válik az Egyesült Államokkal.

Ukrajna harcol a korrupció ellen: két lépés előre, egy hátra

Polonius

-

2022-12-30

0

Ukrajna harcol a korrupció ellen: két lépés előre, egy hátra

Brüsszel márciusban és októberben is megfogalmazta azokat a feltételeket, amelyek szükségesek Ukrajna uniós tagságához. A brüsszeli Politico annak nézett utána, hogy mi is történik a gyakorlatban abban az országban, melyben a korrupció igen régóta meghatározó jelentőségű.

“A mi jövőnk az Európai Unióban van” – hangsúlyozza Zelenszkij elnök, aki sokat tesz azért, hogy meggyorsítsa ezt a folyamatot, mert pontosan tudja: a korrupcióra hivatkozva sok uniós tagállam késleltetheti Ukrajna csatlakozását. Emmanuel Macron francia elnök például többször is elmondta, hogy “Ukrajna uniós tagsága még évtizedekig várathat magára.” Nem ő az egyetlen az Európai Unióban, aki arra hivatkozik, hogy a korrupció és a létbizonytalanság komoly akadálya Ukrajna uniós tagságának, nem beszélve arról, hogy a háború utáni újjáépítés hatalmas összegeket emésztene fel.

Mit tesz Zelenszkij elnök, akinek a politikai pozíciója jelentős mértékben megerősödött a háború idején?

Új főügyészt nevezett ki, aki gyorsan és határozottan lép fel a korrupciógyanús ügyekben.

Zelenszkij elnök az új főügyészt a korrupció ellen küzdő hivatal – a NABU vezetői közül választotta ki. Olekszandr Klimenko korábban levadászta az elnöki hivatal helyettes vezetőjét, és ezzel hírnevet szerzett magának Ukrajnában, ahol eddig az ilyen magasrangú tisztviselők védett személynek számítottak. Különösen azért volt kényes ez az ügy, mert a szóban forgó elnöki kabinet főnök helyettes felügyelte korábban a bűnüldözést is.

“A hatalomtól független korrupció ellenes szervezetet akarunk, mert az a demokrácia feltétele”

– jelentette ki az elnöki hivatal vezetője az új főügyész beiktatása kapcsán.

A kijevi kerületi bíróság megpróbálta megakadályozni a főügyész kinevezését, de ez nem sikerült.

Sőt Zelenszkij elnök kérésére a parlament felszámolta a kijevi kerületi bíróságot, amely a legkorruptabb volt egész Ukrajnában.

Zelenszkij elnök még 2021 áprilisában javasolta ennek a megvesztegetésről nevezetes bíróságnak a megszüntetését, de erre csak néhány napja került sor, és akkor is külföldi intervenció eredményeképp. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma korrupciós feketelistára helyezte ennek a bíróságnak az elnökét, mert Pavlo Vovk bizonyíthatóan kért és kapott jelentős összegeket a bírósági ítéletek befolyásolására. A washingtoni bejelentés után az egész kijevi kerületi bíróság helyzete tarthatatlanná vált, és az ukrán parlament megszavazta a felszámolását. Ennek azért van óriási jelentősége, mert ennek a bíróságnak a hatáskörébe tartoztak a kormányzati intézmények is.

Ezek az előrelépés jelei a korrupciós harcban, de Brüsszelt aggasztja az, hogy az Alkotmánybíróság reformja viszont visszalépést jelenthet.

Kiből lehet alkotmánybíró Ukrajnában?

A parlament Kijevben megszavazta az igazságügyi reformot, melynek értelmében az alkotmánybírák kiválasztását a kormány három embere és három független szakértő végzi el. Ez nagy lehetőség a politikai befolyásolásra.

Zelenszkij elnök még washingtoni útja előtt aláírta ezt a törvényt noha tudta, hogy sem az Európai Unióban sem pedig az Egyesült Államokban nem helyeslik azt. Miért nem? Mert a többségi szavazatot a hattagú testületben csakis úgy lehet elérni, hogy a kormány által kinevezett egyik testületi tag a független szakértőkkel együtt szavaz.

A háború óriási mértékben megnövelte Zelenszkij elnök presztízsét, ezért a nyugati kormányok nemigen bírálják azokat a lépéseit sem, melyeket a nemkormányzati szervezetek problematikusnak tartanak Ukrajnában. A brüsszeli bizottság viszont nyílt bírálatot fogalmazott meg: a bővítési biztos szóvivője arra intette Ukrajnát, hogy vegye figyelembe a Velencei Bizottság szakértői véleményét, amely kritizálta az Alkotmánybíróság reformját Ukrajnában a politikai befolyásolás lehetőségére utalva. A brüsszeli szóvivő azt is elmondta, hogy figyelni fogják: mi is történik az Alkotmánybíróság reformjának ügyében?

A Politiconak nyilatkozó ukrán jogvédő szervezetek képviselői azt hangsúlyozzák, hogy

jelenlegi formájában a törvény az államfő hivatala alá rendeli az Alkotmánybíróságot pedig ez lenne az egyetlen szervezet, amely ellenőrizhetné a kormányzat munkáját.

Az Alkotmánybíróságnak óriási a hatalma Ukrajnában: 2020-ban néhány törvényt alkotmányellenesnek nyilvánítottak, és ennek következtében leállt a korrupció elleni harc. Ezt követően Zelenszkij elnök – külföldi nyomásra – megkezdte az Alkotmánybíróság megtisztítását. A leváltott elnök külföldre szökött a vizsgálat elől – elevenítette fel a korrupció ellenes harc fordulatokban gazdag közelmúltját Ukrajnában a brüsszeli Politico.

Rezsihazugság: 60%-os a növekedés

Polonius

-

2022-12-29

0

Orbán Viktor jelentős részben azzal nyerte meg a választást, hogy jelezte: nem lesz rezsinövekedés! Nem sokkal később kiderült, hogy dehogynem. A kormányzati propaganda ezután azzal állt elő, hogy csak a lakosság kisebbségét érinti a rezsi költség növekedése, és azt sem nagy mértékben.

A GKI és a Masterplast közös felmérése tételesen cáfolja a magyar kormány állításait. A felmérésből kiderül, hogy brutális mértékben növekedtek a rezsi kiadások – átlagosan
60%-kal, és a lakosság sokkal nagyobb része érintett mint ahogy azt a kormány hajlandó elismerni.

A megkérdezettek egyharmada nem tapasztalt változást vagyis őket nem érintette a gáz árának hatszoros és a villanyáram kétszeres növekedése. Csaknem kétharmadot viszont igen.

A családi házban élők kétharmada válaszolta azt, hogy jelentősen megnőtt a rezsije, társasház esetében ez 50%.

Érdekes, hogy a kormány legelszántabb támogatói jártak a legrosszabbul: a kis településeken lakó jórészt családi házban élő nem túlságosan nagy jövedelemmel rendelkező családok, melyek mindinkább aközött kell, hogy válasszanak: fűtenek-e vagy esznek?

Egy átlagos magyar család 12 ezer forinttal fizet többet mint a rezsi befagyasztása idején. Ez a szám viszonylag azért olyan alacsony, mert benne vannak azok a családok is, melyek belülmaradtak a fogyasztási határokon.

Mindenki spórolni igyekszik, mert a rezsi költség nagyon nagy részét teszi ki a magyar átlag jövedelemnek. Míg az európai átlag 5-15%, Magyarországon ez 25-40% tekintettel arra, hogy a jövedelmek és a nyugdíjak szintje szánalmasan alacsony nálunk. Csak Bulgáriában élnek kisebb jövedelemből a családok az Európai Unióban mint nálunk.

Hét szűk esztendő

Ennyit jósolt Orbán Viktor miniszterelnök, és nem kizárt, hogy ebben nem tévedett. Közben pedig a világpiaci földgáz és olajárak megindultak lefelé.

A rotterdami gáztőzsdén már 77 euró alá is benézett az ár vagyis elérte a háború előtti szintet.

Vagyis a magyar kormány érve a szankciós hatásokról porba hullott. Nem a szankciók miatt magas a földgáz ára. Ebből az is következik, hogy tartósan magas maradhat – függetlenül az ukrajnai háború kimenetelétől. Miből fizeti ki az energiaszámlát a magyar kormány? Miből tartja fenn a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, ha nem képes pénzelni a rezsivédelmi rendszert?

Akkor pedig Orbán Viktor szavazói feltehetik a kérdést:

mi szükségünk van Orbán Viktorra?

“Ukrajnát gyorsan fel kell venni az Európai Unióba”

Polonius

-

2022-12-29

0

Orbán és a kétkulacsos politika a kormány sajátja. Az egyik kulacsból Orbán Balázs beszélt a New York-i Bloombergnek, míg a másik kulacsból Viktor hallatja hangját hazai vizeken. Mondandójuk annyira párhuzamos, hogy még a végtelenben sem találkoznak.

Azt nyilatkozta Orbán Viktor politikai igazgatója a New York-i Bloombergnek, hogy Ukrajnát gyorsan fel kell venni az Európai Unióba. Közben viszont a magyar miniszterelnök megerősítette: nem akar Kijevbe utazni noha ott már minden uniós tagállam vezetői megjelentek, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.

Orbán Balázs így vázolta fel a magyar kormány álláspontját Ukrajnával kapcsolatban az Indexnek adott interjúban:

“Magyarország álláspontja geostratégiai értelemben világos, nekünk az az érdekünk, hogy ne mi legyünk az Európai Unió legszélső tagállama. Ukrajna lehetőséget teremt a piac bővítésre. Másrészt pedig minél több ország lesz uniós tag ebből a régióból, annál jobban tudjuk az érdekeinket érvényesíteni Brüsszelben” – hangsúlyozta Orbán Balázs.

Ez arra mutat, hogy Orbán Viktor továbbra is hisz a visegrádi együttműködésben noha az szétszakadt Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Lengyelország, Csehország és Szlovákia kiáll Ukrajna mellett míg a magyar kormány továbbra is jó viszonyt ápol Putyinnal. Orbán Viktor gyakran bírálja Zelenszkij elnököt, akit nemrég Washingtonban tapsoltak meg a honatyák és honanyák a Kongresszusban.

Ezzel szemben mit mondott Orbán Balázs?

“Ahhoz, hogy Ukrajna uniós tagsága bekövetkezzen előbb rendezni kell a magyar kisebbség ügyét. Egyelőre sajnos nem tartunk ott, hogy a kárpátaljai magyarok ügye lenne az egyetlen vitapont” – fűzte hozzá a politikai igazgató. Aki nem titkolta, hogy

Ukrajna NATO tagságát ellenzi a magyar kormány.

“Ez az amerikai-orosz kiegyezés és a térségbeli országok helyzetét rendező megállapodás nélkül közvetlen életveszélyt jelentene.”

Medvegyev: Magyarország megkapja Kárpátalját

Putyin elnök egykori alteregója, aki jelenleg a Védelmi Tanács alelnöke, azt találta mondani, hogy Nyugat Ukrajnát Lengyelország, Kárpátalját pedig Magyarország kaphatná meg egy rendezés eredményeképp.

Orbán Balázsnak azt a kijelentését elég nehéz értelmezni, hogy “a térségbeli országok helyzetének rendezése” tulajdonképp mire is vonatkozik.

Eziránt sajnos nem érdeklődött az Index pedig a magyar kormány mindig csak félszívvel cáfolta azt, hogy Kárpátalja kapcsán “vannak elképzelései”.

Varsó mindig siet visszautasítani minden hasonló orosz ajánlatot, de Orbán Viktor több vasat is tart a tűzben.

Arra gondolhat, amit Kissinger amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott meg, hogy Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében. Az amerikai diplomácia 99 éves veteránja természetesen nem Kárpátaljára gondolt hanem a Krím félszigetre és a Donbaszra, ahol a lakosság többsége orosz.

Kárpátalján a magyarok számaránya valószínűleg már nem éri el a 10%-ot sem.

Ettől még zsarolni lehet vele a kijevi kormányzatot. Putyin ezért hálás. Pech, hogy ez a hála csak Orbán Viktor számláján mutatkozik meg, mert a magyar fogyasztók piaci áron kapják az orosz földgázt. Orbán orosz bónusza addig csak keveseket zavart amíg olcsó volt a rezsi Magyarországon, de amióta bevezették a piaci árat “a többlet fogyasztásra” azóta ebben a kérdésben egyáltalán nem megértő a közvélemény. Tisztában van ezzel Orbán Viktor is. Politikai igazgatója ezért azt ígérte a magyar társadalomnak az Indexben: “Magyarországon olcsó biztonságos és fenntartható energiarendszer lesz, az ehhez szükséges döntések jogát soha nem engedjük ki a kezünkből” – hangoztatta Orbán Balázs, aki arra az apróságra már nem tért ki, hogy ki fizeti ki az energiaszámlát és miből?

Ukrajna békecsúcsot javasol

Polonius

-

2022-12-27

0

Dmitro Kuleba külügyminiszter nyilatkozott az amerikai AP hírügynökségnek ahol többek között elmondta, hogy Ukrajna békecsúcsot javasol a kialakult helyzet megoldására. Az ukrán diplomácia vezetője szerint az ENSZ főtitkára szervezhetné meg a békecsúcsot.

Az ukrán külügyminiszter által javasolt csúcsértekezleten Oroszország csakis azután csatlakozhatna a többiekhez, hogy egy nemzetközi bíróság elítélte háborús büntetettekért – fogalmazta meg a furcsa előfeltételt Kuleba. Nem csoda, ha az ENSZ főtitkár szóvivője közölte: csakis akkor lenne értelme egy béketárgyalásoknak, ha azon minden érintett részt venne. Az ENSZ már közvetített az ukrán-orosz gabona vitában, és ennek eredményeképp az orosz hadihajók kiengedik a kikötőkből a gabonát szállító ukrán hajókat.

Kuleba úgy nyilatkozott, hogy teljes mértékben elégedett Zelenszkij elnök washingtoni tárgyalásainak eredményével hiszen kapnak egy Patriot rakétavédelmi rendszert. Az amerikaiak megígérték, hogy minél gyorsabban rendszerbe állítják a Patriot rakétákat, melyek megvédhetik Kijevet az orosz rakéták ellen.

Kérte-e az USA Zelenszkijtől azt, hogy üljön tárgyaló asztalhoz Putyinnal ?

Ezt nem kérdezte az AP Kuleba külügyminisztertől, de valószínű, hogy ez a javaslat épp az amerikai kérés eredménye.

Kissinger szerint a nagyhatalmaknak kellene dönteniük

Az amerikai diplomácia 99 éves veteránja úgy véli, hogy egy amerikai-orosz megállapodás nyitná meg az utat a békéhez. Washingtonnak pedig rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy fogadja el az orosz területi követelések egy részét. A Krímben, a donyecki és a luhanszki kormányzóságban a lakosság többsége orosz, ezekről tehát Kijev lemondhatna anélkül, hogy az ukrán nemzeti érzés különösképp sérülne. Az oroszoknak viszont el kellene fogadniuk azt, hogy Ukrajna belép az Európai Unióba, és valamiféle együttműködési egyezményt köt a NATO-val – hangsúlyozza Kissinger, aki szerint mindenfajta béke egyezmény csakis akkor lehet tartós, ha minden érintett fél elfogadja a kompromisszumot.

“Az ukrán titkosszolgálat toronymagasan az orosz fölött áll”

Polonius

-

2022-12-26

0

“Az ukrán titkosszolgálat toronymagasan az orosz fölött áll”

Zelenszkij elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Putyin már a háború megkezdésekor veszített, mert nem mérte fel reálisan az esélyeket.

“Putyin egyetlen terve az volt, hogy a titkosszolgálat kommandósai elfoglalják Kijev belvárosát, és likvidálják a kulcsfigurákat. Csakhogy az ukrán titkosszolgálat sokkal jobban működik mint az oroszoké. Putyinnak nem volt B terve.” – nyilatkozta Mihail Podoljak a HVG-nek. Miért nem?

“Mert az orosz vezetők nem ismerik Ukrajnát, nem ismerik a közhangulatot, nem ismerik a hadseregünk állapotát, a fegyvereinket- semmit sem tudnak rólunk!”

Korábban Horvát József tábornok a magyar titkosszolgálat veteránja ugyanígy értékelte az orosz hírszerzést: a király meztelen! – írta a Magyar Nemzetben.

Hogy sikerült elhárítani az ukrán vezetésnek az orosz támadást?

“Az ukrán titkosszolgálatok szakmai színvonala ma már toronymagasan az oroszok fölött áll. Nekünk sem volt B tervünk. Mindent az ellenőrzésünk alatt tartottunk. A tervünk most is nagyon egyszerű: a háború csakis minden ukrán terület felszabadításával érhet véget. Ezzel egyidejűleg megsemmisül az orosz politikai elit, mert egymás torkának fognak esni. A Nyugat szerencsés, hogy ilyen ellenfelünk van” – hangsúlyozza Mihail Podoljak, aki mintha ugyanazt a hibát követné el mint Putyin, mert lebecsüli az ellenfelet.

Az amerikaiak és a britek jól megerősítették az ukrán hadsereget és a titkosszolgálatot, amely informatikai fölényben van az oroszokkal szemben. Így tudták csapdába ejteni azokat az orosz kommandósokat, akiknek el kellett volna fogniuk Zelenszkij elnököt.

Az oroszok megvesznek európai politikusokat

“Az olcsó energiahordozókkal könnyű megrontani bizonyos embereket az európai elitben. Felajánlják nekik az oroszok az olcsó gázszállítást, és még egy csinos bónuszt is mellékelnek hozzá” – mondja Zelenszkij tanácsadója, aki nem mutat ujjal Orbán Viktorra, de nem kell nagy fantázia hozzá, hogy kire is gondol.

Putyin olcsó földgázt ígért a magyar miniszterelnöknek február elsején, majd menetközben kiderült: ebben is hazudott! Magyarország éppúgy tőzsdei áron kapja az orosz földgázt mint mások. Ami a bónuszt illeti: két variáció lehetséges. A Gazprombank intézte a kifizetéseket az oroszbarát európai politikusoknak.

Egy listát a brit hírszerzés megszerzett, és rögtön megosztotta azt a CIA-val. A magyar diplomácia is érdeklődött arról, hogy ki van a listán? Washingtonban mosolyogva közölték: egyelőre magyar nevet nem találtak Putyin európai barátainak listáján.

De hát nemcsak ez az egyetlen lista létezik. Mindenesetre néhány orosz oligarcha állítólag amiatt esett ki az ablakon, mert Putyin őket gyanúsította azzal, hogy a listát átadták a brit hírszerzésnek. A másik módszer Orbán Viktor orosz támogatására a MET lehet. A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég óriási pénzeket vágott zsebre hiszen a földgázárak rakéta sebességgel emelkedtek Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdetén. A MET igazgató tanácsának elnöke, Lantos Csaba többször is cáfolni volt kénytelen, hogy Orbán Viktor is részvényese lenne a földgáz kereskedő cégnek. Az igazgató tanács elnökét, Lantos Csabát azután Orbán Viktor kinevezte energiaügyi miniszterré. Közben a magyar miniszterelnök szavakban állandóan ostorozza az uniós szankciókat, melyeket szép csendben maga is aláír.

Szép az, ami érdek nélkül tetszik – írta Kant. Orbán Viktor semmiképp sem a szépség koldusa, mert érdek nélkül nem tetszik neki semmi sem.

Neki talán kifizetődik Putyin barátsága, de Magyarországnak?

Ki tudja-e fizetni Magyarország az energia számlát?

Polonius

-

2022-12-24

0

Ki tudja-e fizetni Magyarország az energia számlát?

Az EU 1000 milliárd dolláros energia számlája csak a kezdet, mert évekig elhúzódhat az energiaválság, földgázból csak 2026-ban lesz elég – jósolja a Bloomberg. Helyes-e földgázt venni Katartól miközben az emírség képviselőket vásárol meg az Európai Parlamentben?

“Ez az 1000 milliárd dollár hatalmas összeg a támogatások miatt, és a kormányoknak jövőre még nehezebb lesz a válságot menedzselni mint az idén”

– nyilatkozta Martin Devenish, az S-RM szakértő cég igazgatója a Bloombergnek.

Miért ilyen drága minden? Mert az orosz gázra már nem lehet számítani jövőre amikor a fűtési szezon elmúltával fel kell újra tölteni a gáztárolókat. Az Egyesült Államokból és Katarból lehet cseppfolyósított földgázt importálni, de ez jóval drágább mint a csővezetéken érkező orosz földgáz. Ráadásul méregdrága beruházások szükségesek a cseppfolyósított földgáz fogadásához.

A brüsszeli Bruegel Kutatóintézet szerint a kormányok az Európai Unióban mintegy 700 milliárd dollárt költöttek arra, hogy a lakosság és a vállalkozások számára az energiasokk elviselhető legyen. Évekig szükség lehet erre a támogatásra – jósolja a Bruegel, amely utal arra, hogy ez az Európai Unió tagállamainak költségvetését hosszú időre befolyásolhatja negatív irányban.

Ilyen körülmények között felmerül a kérdés: vajon meddig engedhetik meg a kormányok azt, hogy hatalmas összegeket költsenek a támogatásra? Egyáltalán nem kizárt, hogy néhány uniós kormány a jövőben nem költhet olyan nagy összeget rezsitámogatásra mint eddig.

A költségvetés a legtöbb uniós államban már így is nagyon feszes. Az államadósság deficitje a legtöbb uniós tagállamban meghaladja a 60%-ot, melyet elvben felső határnak tekintenek az eurozónában.

Katargate a legrosszabbkor

Az Európai Parlament korrupciós botránya különösen Németország földgáz ellátását veszélyezteti – hangsúlyozza a brüsszeli Politico. Olaf Scholz kancellár személyesen próbált földgázt szerezni hosszú távra Németországnak, melyet súlyosan érint az orosz gáz kiesése hiszen az import 55%-a érkezett Oroszországból az ukrajnai háború előtt.

Németország 15 éves földgázszállítási szerződést kötött Katarral évi 2 millió tonna cseppfolyósított földgáz vásárlásáról.

Sok uniós tagállam, köztük Olaszország a földgáz tőzsdén vásárol, mert így azonnal hozzájuthat a nyersanyaghoz” – nyilatkozta a Politiconak Cinzia Bianco. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának az Öböl ügyeivel foglalkozó szakértője hangsúlyozza, hogy

“eddig csak Németország kötött hosszútávú szerződést Katarral cseppfolyósított földgáz szállításáról.

Ez súlyos etikai problémákat vet fel. Az újságírók meg is kérdezték Habeck alkancellártól, hogy

“helyes-e Katartól földgázt vásárolni miközben Katar képviselőket vesz meg meg az Európai parlamentben?!”

Robert Habeck alkancellár sietett kijelenteni, hogy “ez két különböző dolog.”

Az energiabiztonság túlságosan fontos ahhoz, hogy etikai problémák miatt kockára tegye bárki is. A fő probléma azonban az, hogy a kínálat szűk.

Jelenleg Katar csak az uniós földgáz import 5%-át jelenti, de a jövőben ez az arány mindenképp növekszik majd. A világ legnagyobb földgáz lelőhelyének Katar és Irán a tulajdonosa. Iránt szankciók sújtják, ezért Katar szerepe különösen fölértékelődik. Az óriási kereslet miatt két mega kitermelési program is elindult. A baj csak az, hogy cseppfolyósított földgáz igazán nagy mennyiségben csak akkor érkezhet Katarból, ha a két fejlesztési program befejeződik: 2026- ban illetve 2027-ben – írja a Politico.

42%-os élelmiszeráremelés

Polonius

-

2022-12-22

0

Nemzeti Bank 42%-os élelmiszeráremelést jósol, amelynek legfőbb feladata az infláció megállítása – ahogy erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt a minap sajtóértekezletén.

Az energia 39, az üzemanyagok 21%-kal drágulnak jövőre. A Nemzeti Bank szerint az infláció jövőre 15-19,5% lesz.

Ezt nyilván azért kellett jósolnia a Nemzeti Banknak, mert a nyugdíjakat 15%-kal emelik január elsejétől, és kínos lett volna a kontraszt a magas inflációval.

Nem világos persze, hogyha az élelmiszerek és az energia ára ilyen nagy mértékben növekszik, akkor az inflációs átlag hogy lesz ilyen alacsony, de hát ez a kötelező kincstári optimizmus. Arról már szó sincsen, amit Orbán Viktor pár napja ígért: egy év múlva az infláció egy számjegyű lesz!

Jöhetnek az európai pénzek

Aláírták a megállapodást a brüsszeli bizottsággal a kohéziós alapokról tehát jöhetnek a pénzek, persze nem lehet tudni, hogy mikor. A forint árfolyamára viszont jó hatással lehet a hír hiszen a pénzpiacok árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és az Európai Unió vitáját. A magyar infláció egyik legfőbb oka az, hogy a forint leértékelődése folyamatos még az euróhoz képest is pedig az sem teljesít jól a dollárhoz és a svájci frankhoz képest.

Bár Orbán Viktor ezért most Matolcsy Györgyöt hibáztatja, de a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik be nem vallott eljárása a forint folyamatos leértékelése. Ennek ugyanis az az előnye, hogy a magyar munkavállalók jövedelme folyamatosan nőhet forintban miközben továbbra is olcsónak számít euróban vagy dollárban.

Míg az energiaáremelés általános nemzetközi tendencia, az már távolról sem magyarázható meg könnyen, hogy a mezőgazdasági exportjára büszke Magyarországon miért nőnek ilyen nagy mértékben az élelmiszerek árai? Pedig ennek tragikus következményei vannak az életszínvonalra.

A Nemzeti Bank előrejelzése is azt mutatja, hogy enyhén csökkenhet a reáljövedelem jövőre.

Valójában azonban drámai életszínvonal csökkenés várható a magas élelmiszer- és energiaárak miatt. Miért nézheti mégis nyugodtan mindezt az Orbán kormány? Mert az ellenzéknek elképzelése sincs arról, hogy miképp lehetne megoldani Magyarország gazdasági problémáit. A lejtmenet így jövőre biztosnak látszik. Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben azt mondta: 2022 volt a legnehezebb év a rendszerváltás óta. Jövőre újra elmondhatja ugyanezt…

“Következményei lesznek annak, ha valaki egy olyan autoriter lúzert támogat mint Putyin”

Polonius

-

2022-12-21

0

“Következményei lesznek annak, ha valaki egy olyan autoriter lúzert támogat mint Putyin”

Figyelmeztette Orbán Viktort a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező egykori lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski, aki a Válasz portálnak nyilatkozott.

Radoslaw Sikorski szerint a magyar-lengyel kapcsolatokban máris látszik a jele annak, hogy Putyin Ukrajna elleni agresszióját másképp ítélik meg Magyarországon mint Lengyelországban.

Sikorski, aki a liberális kormány külügyminisztere volt arra számít, hogy a jövő évi választások után visszatérhet a hatalomba. Orbán Viktor kiváló kapcsolatot ápol Kaczynski jobboldali Lengyelországával, de az ellenzék vezére, Donald Tusk a magyar miniszterelnök fő kritikusai közé tartozik.

“Orbán benyal Putyinnak” – írta Sikorski Deutsch Tamásnak az Európai Parlamentben még jóval az ukrajnai háború előtt 2020-ban. Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően a magyar kormány megtiltotta a fegyverszállítást Ukrajnának, és az Európai Unióban harcol az Oroszország elleni szankciókkal szemben.

“Következményei lesznek annak, ha valaki egy olyan autoriter lúzert támogat mint Putyin.”

A magyar kormány érve az, hogy az Európai Uniónak szüksége van az orosz földgázra és kőolajra. Az Északi Áramlat tengeralatti gázvezetéket, amely Oroszországból szállított földgázt közvetlenül Németországba, Jaroslaw Kaczynski annak idején a Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlította. Sztálin és Hitler megállapodása kettéosztotta Európa keleti felét a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között. Lengyelországot újra felosztották.

Az Egyesült Államok a kezdettől fogva ellenezte az Északi Áramlat 1 és 2 megépítését. Épp ezért meglepetést keltett amikor a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező Radoslaw Sikorski ezt írta a vezetékek felrobbantásakor idén szeptember:

“Köszönjük Amerika!”

Sikorski ma is úgy véli, hogy Putyinnak nem állt érdekében az Északi Áramlat gázvezetékek megrongálása.

“Nem látom be, hogy Putyin miért is robbantotta volna fel a saját politikai-gazdasági befektetését. Ha a dán és a svéd hatóságok olyan jeleket találnak, amelyek az oroszok szerepére utalnak, akkor hallunk még erről. Ha nem, akkor marad a rejtély”

– mondta Sikorski.

Az orosz hírszerzés hekkerei feltörték Liz Truss akkori brit miniszterelnök levelezését, és abból az derült ki, hogy a brit hírszerzés hajthatta végre az akciót – az USA megbízásából.

A Biden adminisztrációval jó kapcsolatokat ápoló Radoslaw Sikorski vissza akar térni a hatalomba Varsóban: “Nyerni fogunk méghozzá nagyot. A PiS-t (Kaczynski pártját) túl magasra szokták mérni a közvélemény kutatók, mert van az emberekben bizonyos félelem. Nem akkora mint Oroszországban, de Lengyelországban ez már egy félig-meddig autoriter kormányzat, amely visszaél a titkosszolgálatok felhasználásával, a Pegasus lehallgatással stb.

Ami a jövő évi választást illeti, már látható a pánik a kormány oldalán” – nyilatkozta Radoslaw Sikorski egykori lengyel külügyminiszter.

Ki ölette meg Ceausescut?

Polonius

-

2022-12-20

0

33 éve fogták el Románia diktátorát, akit azután feleségével együtt rövid úton kivégeztek.

“Remélem, hogy Ceausescu elvtárs még életben lesz jövő januárban, hogy folytathassuk ezt a vitát” – mondta 1989 december elején Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió kommunista pártjának utolsó főtitkára Nicolae Ceausescunak, aki szemére vetette a Szovjetunió vezetőjének, hogy hagyta megbukni az NDK-t. Ahol Drezdában egy bizonyos Putyin alezredes a KGB nevében azzal fenyegette a tüntetőket, hogy tüzet nyitnak rájuk, ha megtámadják az épületet.

Hiába telefonált Putyin idegesen Moszkvába, ott hallgatás volt a válasz.

Gorbacsov feladta a Szovjetunió kelet-európai birodalmát. Az érintett kis államokat nem kérdezte meg senki, a rendszerváltás a fejük fölött ment végbe.

Nicolae Ceausescu, akit a KGB elődje képezett ki a negyvenes évek végén a Szovjetunióban, aligha lepődhetett meg. Amikor az oroszok kivonultak a balti államokból 1941-ben akkor a velük együttműködő helyi erőket kivégezték. Nehogy az előrenyomuló nácik készséges együttműködő erőket találjanak Észtországban, Lettországban és Litvániában.

Ceausescu utódát, Iliescut is a Szovjetunióban képezték ki. A diktátor félreállította mint veszélyes vetélytársát, de nem ölette meg. Iliescu jött, látott és győzött. Átvette a fegyveres erők és főként a titkosszolgálat irányítását, amely ily módon könnyedén elkerülte a felelősségre vonást. Csak Ceausescut és nejét kellett beáldozni a nagy rendszerváltó játszmában.

“Király Károlyt lelőtték Marosvásárhelyen”

Ezt az álhírt terjesztette a Securitate 1989 decemberében, hogy kijátssza a magyar kártyát. Kovászna megye egykori kommunista párttitkára olykor még Ceausescuval is szembeszállt a magyar kisebbség érdekében. Emiatt a diktátor félreállította.

A magyar Tőkés László püspök indította el az országos tiltakozó mozgalmat Temesváron, amely a diktátor bukásához vezetett el. A magyarok és a románok összefogtak, hogy elűzzék a diktátort. A Securitate azonban éber volt: összeugrasztotta a magyarokat és a románokat Marosvásárhelyen. Sütő András író fél szemét kiütötték. A Securitate mind a Király Károlyról szóló álhírrel mind a Marosvásárhelyen kirobbantott nemzetiségi viszállyal azt kívánta igazolni: akármilyen rendszer is lesz Romániában, rá mindenképp szükség van. Ion Iliescu, Románia új erős embere mindig is tudta ezt, de nem is neki akarták ezt igazolni hanem az Egyesült Államoknak. Amely szép csendben hozzá is járult ahhoz, hogy a demokratikus Románia szó nélkül átvegye az állami terror gépezetét. Az NDK-ban a Stasit feloszlatták, Romániában ilyesmiről szó sem lehetett. Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés Ceausescu által kinevezett főnöke irányította azt a különleges bíróságot, amely halálra ítélte a diktátort és nejét.

Románia a Szovjetunió szövetségeséből az USA szövetségese lett. Nem újdonság ez a román diplomácia számára. A román királyság a központi hatalmak szövetségese volt az első világháború kezdetén, ám miután az angol-francia entente nekik ígérte Erdélyt, rögtön átálltak a másik oldalra 1916-ban. Jutalmul megkapták a trianoni békét.

A második világháború idején Románia a náci Németország szövetségese volt, Antonescu marsall Hitler kedvencei közé tartozott. 1944 augusztusában a román király parancsára elfogták Antonescu marsallt miután az angol-amerikai-szovjet szövetség megígérte Romániának, hogy visszakaphatja Észak Erdélyt.

Ceausescu annak idején azt hirdette, hogy öten győztek a második világháborúban: a Szovjetunió, az USA, Nagy Britannia, Franciaország és Románia. Gorbacsovnak elég volt megállapodnia az amerikaiakkal, és Ceausescu eltűnt a süllyesztőben oly sok diktátor elődje nyomában.

Polonius

Öl-e Putyin ölelése? Az orosz diktátor olyan mint Piszkos Fred, a kapitány. A kapitány barátságos ölelése sokak számára bizonyult végzetesnek.

Gáz van babám!

Mit mondott a kínai elnök Putyinnak?

Az USA világhatalom ugyan, de ellenfélből neki is sok két olyan fajsúlyos nagyhatalom egyszerre mint Oroszország és Kína.

Brüsszel márciusban és októberben is megfogalmazta azokat a feltételeket, amelyek szükségesek Ukrajna uniós tagságához. A brüsszeli Politico annak nézett utána, hogy mi is történik a gyakorlatban abban az országban, melyben a korrupció igen régóta meghatározó jelentőségű.

Új főügyészt nevezett ki, aki gyorsan és határozottan lép fel a korrupciógyanús ügyekben.

Kiből lehet alkotmánybíró Ukrajnában?

jelenlegi formájában a törvény az államfő hivatala alá rendeli az Alkotmánybíróságot pedig ez lenne az egyetlen szervezet, amely ellenőrizhetné a kormányzat munkáját.

Hét szűk esztendő

Orbán és a kétkulacsos politika a kormány sajátja. Az egyik kulacsból Orbán Balázs beszélt a New York-i Bloombergnek, míg a másik kulacsból Viktor hallatja hangját hazai vizeken. Mondandójuk annyira párhuzamos, hogy még a végtelenben sem találkoznak.

Ezzel szemben mit mondott Orbán Balázs?

Medvegyev: Magyarország megkapja Kárpátalját

Orbán Balázsnak azt a kijelentését elég nehéz értelmezni, hogy “a térségbeli országok helyzetének rendezése” tulajdonképp mire is vonatkozik.

Kárpátalján a magyarok számaránya valószínűleg már nem éri el a 10%-ot sem.

Dmitro Kuleba külügyminiszter nyilatkozott az amerikai AP hírügynökségnek ahol többek között elmondta, hogy Ukrajna békecsúcsot javasol a kialakult helyzet megoldására. Az ukrán diplomácia vezetője szerint az ENSZ főtitkára szervezhetné meg a békecsúcsot.

Kérte-e az USA Zelenszkijtől azt, hogy üljön tárgyaló asztalhoz Putyinnal ?

Kissinger szerint a nagyhatalmaknak kellene dönteniük

Zelenszkij elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Putyin már a háború megkezdésekor veszített, mert nem mérte fel reálisan az esélyeket.

Hogy sikerült elhárítani az ukrán vezetésnek az orosz támadást?

Az oroszok megvesznek európai politikusokat

Az EU 1000 milliárd dolláros energia számlája csak a kezdet, mert évekig elhúzódhat az energiaválság, földgázból csak 2026-ban lesz elég – jósolja a Bloomberg. Helyes-e földgázt venni Katartól miközben az emírség képviselőket vásárol meg az Európai Parlamentben?

Katargate a legrosszabbkor

“helyes-e Katartól földgázt vásárolni miközben Katar képviselőket vesz meg meg az Európai parlamentben?!”

Nemzeti Bank 42%-os élelmiszeráremelést jósol, amelynek legfőbb feladata az infláció megállítása – ahogy erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt a minap sajtóértekezletén.

Jöhetnek az európai pénzek

Figyelmeztette Orbán Viktort a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező egykori lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski, aki a Válasz portálnak nyilatkozott.

“Köszönjük Amerika!”

“Nem látom be, hogy Putyin miért is robbantotta volna fel a saját politikai-gazdasági befektetését. Ha a dán és a svéd hatóságok olyan jeleket találnak, amelyek az oroszok szerepére utalnak, akkor hallunk még erről. Ha nem, akkor marad a rejtély”

33 éve fogták el Románia diktátorát, akit azután feleségével együtt rövid úton kivégeztek.

Hiába telefonált Putyin idegesen Moszkvába, ott hallgatás volt a válasz.

“Király Károlyt lelőtték Marosvásárhelyen”

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA