Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Uniós pénzből gyarapodik a pékség, ahol Orbán a húsvéti kalácsot vásárolta

A miniszterelnök sajtószolgálata tette közzé a kedves videót, melyen Orbán Viktor húsvét előtt két unokájával bevásárolt egy pékségben Felcsúton.

Hadházy Ákos a Facebookon megírta, hogy a pékség egy Alcsútdobozon bejegyzett vállalkozás tulajdona, és ez a Vál Völgye pékség tavaly 207 millió forintos támogatást kapott a Vidékfejlesztési Program keretéből, melyet az Európai Unió finanszíroz. Brüsszel épp azért bírálja a nemzeti együttműködés rendszerét, mert jórészt Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei kapják az uniós támogatást. Ezért nem utal Brüsszel!

Ezt a nyilvánvaló tényt próbálja meg elfedni a kormánypárti sajtó az LMBTQ vitákkal, amelyeknek e tekintetben marginális jelentőségük van vagy az sincs.

Kenyér már van – mondta a videóban Orbán Viktor elégedetten. Pénz viszont nincs az államkasszában.

Mi van az uniós utalással?

Nyáron lezárulhatnak a tárgyalások az Európai Unióval, és utána jöhet a pénz – nyilatkozta a vg.hu portálnak Navracsics Tibor miniszter. Aki ezt megelőzően egy konferencián kijelentette, hogy “2018 és 2022 között a kormány azt tűzte ki célul, hogy Magyarország az Európai Unió legélhetőbb országa közé tartozzon 2030-ban, mivel az uniós pénzek egyelőre nem érkeztek meg, ezért mondhatjuk azt, hogy a brüsszeli bizottság akadályoz minket ebben – persze csak vicceltem.”

A magyar kormány propaganda célja volt vicc, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé kerül  hiszen elég a szomszédos Ausztriára, az EU három skandináv tagállamára, Németországra, Hollandiára, Belgiumra és Luxemburgra gondolni, hogy belássuk a vállalkozás abszurd voltát.

Már Matolcsy György jegybank elnök  Orbán Viktor egykori jobbkeze is illúzióról  beszél akkor amikor a felzárkózást említi Ausztriához. Matolcsy György szerint 2021-ben veszített utat az Orbán kormány amikor hatalmas pénzeket öntött a gazdaságba, hogy megnyerje a választásokat 2022 tavaszán. Ekkor indult be az inflációs folyamat, melynek senki sem látja a végét. Pontosabban: Orbán Viktor elrendelte, hogy az infláció csökkenjen 10% alá decemberben, de a kormány továbbra is önti a pénzt a gazdaságba, hogy ne álljon le a növekedés. Az eredmény: magas infláció és minimális növekedés vagy az se.

Magyarország pedig az Európai Unió szegényházában vegetál Bulgária és Románia társaságában miközben felzárkózásban az európai elithez már a kincstári optimizmus legelszántabb prófétái sem reménykednek.

A német kormány továbbra sem mond le az orosz földgázról

Az Északi Áramlat 1-2 tengeralatti földgázvezetékek alaposan megrongálódtak amikor máig ismeretlen tettesek felrobbantották őket, de két német biztosító társaság – méghozzá a legnagyobbak – a kormánnyal konzultálva úgy döntött, hogy meghosszabbítják szerződésüket a jelenleg használhatatlan földgázvezetékekről, melyek többségi tulajdonosa a Gazprom.

Az Allianz és a Munich Re döntése annál is figyelemreméltóbb, hogy egy amerikai újságíró megírta: minden valószínűség szerint a CIA áll a robbantási akció mögött vagyis Németország első számú szövetségese tette tönkre a vezetéket.

Az Egyesült Államok kezdettől fogva ellenezte a vezetékeket, mert ellenére volt, hogy Németország szorosan együttműködjön Oroszországgal. Trump elnök annak idején Berlinbe küldte Pompeo külügyminisztert, hogy megpróbálja eladni a jóval drágább amerikai palagázt a németeknek és más európai szövetségesnek. Akkor az európaiak azt válaszolták “a szabadság földgázával” házaló amerikai külügyminiszternek, hogy túlságosan drága az amerikai palagáz.

Aztán persze jött Putyin agressziója Ukrajna ellen, és leállt a földgázszállítás a két vezetéken, mert Oroszország megpróbálta megzsarolni a német kormányt: maradjon ki az ukrajnai háborúból! Putyin számítása nem jött be, Németország csatlakozott az USA álláspontjához, és immár fegyverekkel, például Leopard tankokkal támogatja Ukrajnát.

Ettől persze a probléma megmaradt: az amerikai palagáz túlságosan drága.

Az USA földgáz szankciót is akart Oroszországgal szemben, de ezt több uniós állam is ellenezte, ezért földgázt szabadon lehet importálni, így a magyar energia biztonságot továbbra is részben ez garantálja.

USA kontra Eurázsia

Miért ellenzi Washington a német-orosz együttműködést? Az amerikai geostratégiai könyvek döntő többsége abból az alaptételből indul ki, hogy az Egyesült Államok csakis akkor tarthatja meg világhatalmát, ha megakadályozza, hogy Európa, Oroszország és esetleg Kína szoros gazdasági együttműködést alakítson ki egymással. Ez ugyanis túlságosan nagy erőt képviselne az Egyesült Államokkal szemben. Ez a brit birodalmi gondolat kiterjesztése a világra: Őfelsége diplomáciája mindig is arra törekedett, hogy ne alakuljon ki európai egység egy nagyhatalom irányítása alatt. Ezért szállt szembe Napóleonnal, majd pedig Hitlerrel. Később ezzel indokolta meg a hidegháborút Churchill Sztálinnal szemben.

Blinken amerikai külügyminiszter ennek az 1945 utáni előadásnak a felújítására készül – ezt maga az amerikai diplomácia vezetője közölte.

Antony Blinken, akinek édesapja Budapesten volt amerikai nagykövet, egy német lapnak most úgy nyilatkozott, hogy nem lehet tűzszünetet kötni Oroszországgal. Indoklás: ily módon ukrán területek maradnának orosz kézen.

Csakhogy az oroszok most körülbelül a nyelvi határon állnak vagyis olyan ukrán területeket tartanak megszállva, amelyeken a lakosság többsége hagyományosan orosz.

Így nyugodtan le lehetne állni a harcokkal, és véget nem érő tárgyalásokat kezdeni a békéről Oroszország és Ukrajna között. Viszont az USA mindenképp meg akarja akadályozni a kapcsolatok javulását Oroszország és az Európai Unió, mindenekelőtt Németország között. Washington figyelmét egyáltalán nem kerülte el, hogy Szászország miniszterelnöke az év elején azt nyilatkozta a Berliner Zeitungnak: meg kell javítani az Északi Áramlat 1 és 2 földgáz vezetéket, hogy amint véget érnek a harcok Ukrajnában, újra indulhasson a földgáz szállítás Oroszországból. Michael Kretschmer, Szászország kormányfője ugyanahhoz a párthoz tartozik mint Angela Merkel (CDU), aki kiharcolta a vezetékeket az amerikaiak ellenállást leküzdve. Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata elődje, Gerhard Schröder  pedig a Gazprom igazgató tanácsának elnöke volt az Északi Áramlat 1 és 2 építésének idején.

Mit keresett a CIA igazgatója Szaúd Arábiában?

Mohamed bin Szalman trónörökös kést szúrt  Biden amerikai elnök hátába – írta a New York-i Bloomberg amikor az OPEC+ bejelentette: jelentős mértékben csökkentik az olaj kitermelését, hogy ezzel megemeljék az olaj árát.

A cél a hordónkénti 100 dollár, jelenleg még 85 az ár. Ez pedig kevés Oroszországnak, amely jelentős részben az olaj exportjából finanszírozza az ukrajnai háborút. Ráadásul az oroszok csak olcsóbban tudják eladni a maguk olaját a szankciók miatt. A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, nyilvánvalóan arról érdeklődött Rijádban: Szaúd Arábia miért támogatja Oroszországot? Szaúd Arábia 1945 óta fontos szövetségese az Egyesült Államoknak a Közel Keleten, ahol a sivatagi királyságnak vannak a legnagyobb és olcsón kitermelhető olaj készletei. Ezért a Jaltából hazatérő Roosevelt elnök is megállt Szaúd Arábiában, hogy paktumot kössön Szaúd királlyal. Amely mindmáig működik is, de a kapcsolat egyre kevésbé alakul úgy, ahogy az USA szeretné: Washington diktál és a sivatagi királyság úgy alakítja az olaj árat, ahogy az az Egyesült Államoknak jó.

Mohamed bin Szalman trónörökös, már tavaly is kikosarazta Biden elnököt, aki személyesen elutazott hozzá, hogy megkérje az olajkitermelés növelésére. Most pedig csökkentik az olaj kitermelést.

Miért zavarja ez különösen Biden elnököt? Mert 80-on túl új választási kampányra készül. Népszerűségét alaposan kikezdheti a magas olajár. Nemcsak úgy, hogy a kutakon drágább lesz a benzin hanem úgy is, hogy az infláció miatt a Federal Reserve Board emeli a kamatlábat, és ezzel lassítja a gazdasági növekedést. Sok család és vállalkozás pedig a csőd szélére kerülhet a magasabb kamat miatt.

A kínai kapcsolat

Nemrég Szaúd Arábiában járt Hszi Csin-ping elnök, és több szerződést is aláírt. A többi között arról, hogy az olaj egy részéért Szaúd Arábia dollár helyett jüant is elfogad. A dollár erejét a világgazdaságban jelentős részben az adja, hogy az USA rávette Szaúd Arábiát és rajta keresztül az OPEC országait, hogy csakis dollárt fogadjanak el az olajért és a földgázért. Peking csökkenteni akarja a dollár függést, és ebben jó partnerre talált Szaúd Arábiában. A kínaiak cserébe összehoztak egy béke egyezményt Szaúd Arábia ősi ellenségével Iránnal, amely egyébként már régóta jüanban kereskedik Kínával. Mindez az Egyesült Államok súlyának csökkenését jelzi a Közel Keleten, ahol a térséggel határos afganisztáni csúfos kivonulás egyáltalán nem erősítette meg az amerikaiak presztízsét.

Milyen Szaúd Arábia kapcsolata Kínával és Oroszországgal, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint? Eziránt érdeklődött William Burns CIA igazgató Rijádban. Mit válaszoltak neki, azt nem tudhatjuk, de az biztos: Szaúd Arábia immár nem fogadja el az alárendelt szerepet, márpedig ha az USA Izrael mellett legfontosabb szövetségese a térségben meginog, akkor az egész Közel Kelet másképp tekinthet a jövőben Washingtonra, és vigyázó szemét mindinkább Kínára vetheti.

Amerikai palagáz helyett európait?

Az orosz gázfüggés csökkentése az Európai Unió hivatalos programjává vált Putyin agressziója után, ezért a szakértők Lengyelországban újra felvetik: miért nem termeljük ki a palagázt? Lengyel palagáz javíthatja az Európai Unió energia mérlegét.

“Lengyelország teljes mértékben nyitott a palagáz kitermelésére, a mai körülmények között ez abszolút ésszerű döntés lenne”

– nyilatkozta a német közszolgálati Deutsche Wellenek Piotr Przybylo, a Casimir Pulaski alap energia szakértője.

Az európai palagáz kitermelésének terveit az elmúlt nyolc évben jegelték miközben az Egyesült Államokban dinamikusan nőtt az export. Európában a német földtudományi és természeti erőforrás intézet mérte fel a készleteket, és megállapították: 14 trillió  köbméter kitermelhető palagáz van kontinensünkön, a legtöbb Lengyelországban (4,2 trillió   köbméter), Franciaországban (3,9 trillió köbméter) és Romániában  (1,4 trillió  köbméter).

Lengyelország nem termeli ki a palagázt miközben az USA-ból importálja azt: “az amerikai behozatal 70%-a palagáz, és ez veszélyezteti az Európai Unió szén-dioxid kvótát. Az Európai Unió bepánikolt a zöld átmenet miatt, és zsákutcába tévedt” – érvelt a lengyel szakértő, aki hozzátette: ”ha Lengyelország csak egy kis részét termelné ki a 4,2 trillió köbméternek, akkor is komoly szerepet játszhatna az Európai Unió energia biztonságában.”

Miért tették eddig félre a kitermelési terveket Lengyelországban? Mert az akkori árakon nem érte volna meg a palagáz kitermelése, most viszont a magasabb árakon igen. Korábban az Exxon Mobil, a Chevron és a Total Energies felhagyott a kutatással Lengyelországban.

Nem azért álltak le, mert nem találtak palagázt hanem, mert a kormány 2013-ban úgy döntött, hogy egyre kevesebb koncessziót ad ki ugyanis féltette a környezetet.

Az amerikai Conoco Phillips például 220 millió dollárt fektetett be egy palagáz kitermelésbe Lebork közelében. Aztán szépen összecsomagoltak és elmentek. Miért? 2017 július elsejétől a kormány egyetlenegy koncessziót sem adott ki kutatásra illetve kutató fúrásra.

Már kisebb a környezeti kár?

A palagáz kitermelés környezet károsító, de a szakértők most azt állítják, hogy a technológiai fejlődésnek hála ez jelentős mértékben csökkent kevésbé szennyezi a földet illetve a vízkészletet. A környezetvédők ebben kételkednek. A palagáz hívei azzal vágnak vissza, hogy olyan drága lett a földgáz, hogy mindenképp érdemesebb kitermelni a hazai palagázt mint az óceánon áthozni az amerikait.

Problémát jelent, hogy a geológiai viszonyok mások az Egyesült Államokban mint Európában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Európában drágább lenne a palagáz kitermelés mint az USA-ban.

Az ellenzők másik érve az idő: évekbe telik egy palagázmező feltárása és kitermelése. A mostani energia krízist tehát semmiképp sem oldaná meg a palagáz kitermelés beindítása Lengyelországban.

“Nem hiszem, hogy Lengyelország nagymértékben visszatérne a palagáz kitermeléséhez. Ha nagyot javulna a kitermelés technológiája, akkor ez megtörténhetne, de hogyha nem, akkor folytatódik a letérés a földgázról” – nyilatkozta a Deutsche Wellenek Robert Zajdler energia ügyekben járatos lengyel ügyvéd.

Gyengül a lengyel-ukrán barátság?

Lemondott Lengyelország mezőgazdasági minisztere, mert az ukrán gabona ügyében nem ért el eredményt Brüsszelben.

Henryk Kowalczyk agrár miniszter a sajtónak elmondta, hogy megállapodott a lengyel gazdák szervezeteivel, hogy megpróbálja korlátozni az ukrán gabona beáramlását az országba, ez ugyanis lenyomja az árakat. Az Európai Unió nem fogadta el a lengyel érveket, melyeket egyébként más hasonló helyzetben levő államok – így Magyarország is – osztanak, az ukrán gabona a jövőben is korlátozás nélkül jöhet az Európai Unióba. Szczecinben, Északnyugat Lengyelországban a gazdák tüntetnek, és az ukrán gabona import teljes leállítását követelik. Mateusz Morawiecki miniszterelnök időt kért a gazdáktól, akik amúgy a konzervatív kormányzat legelszántabb hívei közé tartoznak.

Zelenszkij Varsóban

Az ukrán elnök nyilvánvalóan tárgyal majd a gabona problémáról is, de nem ez lesz a súlypont hiszen a két állam stratégiai szövetséget kíván kötni egymással. Egészen pontosan ez szerepel Antony Blinken amerikai külügyminiszter tervében, amely egy erős lengyel-ukrán katonai szövetséggel akarja ellensúlyozni az orosz fenyegetést. Ki fogja pénzelni ezt a szövetséget? Az USA vagy az Európai Unió? Esetleg mindketten? Az IMF és a Világbank előzetes felmérése szerint évi 411 milliárd dollárra lesz szükség Ukrajna újjáépítésére. Ennyi pénze a világon senkinek sincs erre a célra. Katonai szövetséget viszont nem lehet úgy működtetni, hogy nincsen hozzá elég pénz.

Macron közvetít

Pekingben tárgyal a francia elnök, aki szeretne olyan ukrajnai békejavaslatot összehozni, melyet az USA és Kína egyaránt támogat. Emmanuel Macron ezért felhívta Biden amerikai elnököt, aki állítólag rábólintott arra, hogy a kínaiakkal együtt hozzanak létre valamilyen olyan béketervet, amely mind Moszkva mind Kijev számára elfogadhatónak tűnhet.

Hszi Csin-ping elnök nemrég három napon át tárgyalt Moszkvában, és bár nem sok minden derült ki a tárgyalásokról, de az nyilvánvaló lett, hogy Putyinra komoly hatást ma egyedül a kínai elnök tud gyakorolni egy ukrajnai tűzszünet ügyében.

Adócsalással gyanúsíthatják Olaf Scholz német kancellárt

A pénzügyi ügyészség 160 embere kutakodik 6 bank és pénzintézet adócsalási ügyében Párizsban, ahol német ügyészek is szorgoskodnak, mert külföldi ügyfelek is bőven vették igénybe a BNP-Paribas, a Société Générale és a többiek pénzügyi szolgáltatásait az adózás elkerülésére. Olyan ravaszul csaltak adót a francia és a német bankok, hogy a vizsgálat hosszú évekig eltarthat.

“Sokáig elhúzódhat ez a vizsgálat, mert olyan komplex pénzügyi konstrukcióról van szó, amely hatalmas információmennyiséget jelent. A kedd óta tartó helyszíni vizsgálat során olyan sok információhoz jutottunk, hogy azok elemzése hosszabb időt vehet igénybe” – nyilatkozta a párizsi Les Échos című gazdasági lapnak az egyik pénzügyi ügyész, aki persze nem árulhatta el a nevét. Annyit elmondott, hogy

Franciaországban 1 milliárd euró fölötti adócsalás ügyében nyomoznak, Németországban viszont ez az összeg meghaladja a 35 milliárd eurót is.

Ezért dolgoznak most német ügyészek is Párizsban. Francia ügyészek viszont Frankfurt am Mainben kutakodnak, ahol a BNP-Paribas ottani bankfiókját ellenőrzik. A ravasz konstrukció lényege épp az – magyarázza a pénzügyi ügyész, hogy devizakülföldinek kell lennie annak, aki ezt a különleges banki szolgáltatást igényli. Másképp bírálja el ugyanis a devizakülföldieket a jog adózás szempontjából. Így az éves nyereség nem adóköteles, ha az adózás pillanatában az ügyfél nem a saját számláján tartja a pénzét, hanem azt ideiglenesen a bank felügyeletére bízza. Ezzel a jogi átruházással óriási pénzeket lehet megtakarítani. Miután az adóbevallás elkészült, a pénzek természetesen visszakerülnek az ügyfél számlájára. A “spórolt” pénzen pedig osztozik az ügyfél és a bank. Mindenki jól jár – kivéve az államot illetve az államokat, melyek sok milliárd eurós adóbevételtől esnek el.

Ez a nevezetes cumcum botrány, melyet egy európai médiacsoport már hat éve leleplezett mondván, hogy többszáz milliárd euróról is szó lehet, de konkrét vizsgálat eddig nem nagyon folyt.

Politikai szálak

Nathalie Goulet centrista szenátor egyenesen azzal gyanúsítja meg Macron elnök kormányzatát, hogy tudatosan lassítja a vizsgálatot, és hanyagolja el ezt az adócsalási botrányt miután az érintettek gazdag és befolyásos polgárok. A szenátor asszony arra is utal, hogy közel-keleti szála is lehet az ügynek hiszen Katar és más államok is éltek ezzel a megoldással. Katar pénzügyeinek piszkálása Franciaországban igencsak kényes téma hiszen vizsgálat folyik Nicolas Sarkozy ex elnök és Michel Platini ex FIFA alelnök ellen amiatt, hogy megszerezték az emírségnek a 2022-es futball világbajnokságot. Cserében az emírség megvette a Paris Saint Germain futball csapatát, amely így feltőkésítve olyan világsztárokat tudott megvásárolni mint Mbappé, Messi vagy Neymar.

A szenátor asszony azzal vádolja a Macron kormányzatot, hogy elmulasztotta a pénzügyi egyezmények felülvizsgálatát Katarral és más közel-keleti államokkal, amelyek érintettek lehetnek ebben a pénzügyi botrányban.

Németországban azért érzékeny kérdés ennek az adócsalási ügynek a vizsgálata, mert érintett lehet Olaf Scholz kancellár is, akinek eddig már háromszor kellett eskü alatt vallani ebben a kacifántos adócsalási ügyben.

Katargate: lebukott az uniós közlekedési főnök

Henrik Hololei lemondott miután a brüsszeli Politico leleplezte: ingyenes repülőjegyeket fogadott el Katartól miközben uniós egyezményről tárgyalt az emírséggel.

Április elsejétől új állásban dolgozik az Európai Unióban Henrik Hololei – közölte egy szóvivő Brüsszelben. A közlekedési főosztály eddigi vezetője politikai tanácsadó lesz azon az uniós főosztályán, amely az Európai Unió partnereivel tartja a kapcsolatot. A lényeg az, hogy döntési joga immár nincs.

Miért bukott le a közlekedési igazgató? Mert a Politico megírta, hogy kilenc alkalommal is ingyen repült biznisz osztályon a Qatar Airways járatain. Ebből hat ingyenes utazás abban az időszakban történt amikor az uniós közlekedési igazgató Katarral épp a légiközlekedési egyezményről tárgyalt. Négy repülőjegyet Katar kormánya fizetett ki a kilenctől, melyet a Qatar Airways ingyen adott a közlekedési igazgatónak.

A brüsszeli bizottság kezdetben azon az állásponton volt, hogy a közlekedési igazgató nem sértette meg az uniós szabályokat, de azután gyorsan hozzákezdett a szabályok szigorításához.

„Betartottam az akkor hatályos szabályokat, amelyeket most megváltoztattak”

– mondta Hololei az észt ERR-nek, miután bejelentették kilépését.

Ursula von der Leyen: etikai ellenőrző bizottság kell

Miután kiderült, hogy az Európai parlament képviselői közül többen is belekeveredtek a Katargate botrányba vagyis a dúsgazdag emírség éveken keresztül pénzelte őket, Ursula von der Leyen személyesen állt a korrupció ellenes harc élére, mert érezte, hogy a korrupciós ügyek súlyosan károsítják Brüsszel presztízsét pontosan akkor amikor az Európai Unió szigorúbban akarja ellenőrizni az uniós pénzek elköltését a tagállamokban. A brüsszeli bizottság elnökasszonya etikai bizottság felállítását szorgalmazza, amely az Európai Unió valamennyi szervezetének ügyeit ellenőrizhetné. A közlekedési igazgató botránya azért különösen kellemetlen a brüsszeli bizottság számára, mert a törvény javaslatok kidolgozásában a bizottság apparátusának kulcsszerep jut.

Orbán Viktor  2547 napja kormányoz rendeleti úton

Azért nem hívták meg Washingtonba a demokrácia csúcstalálkozóra Magyarországot – hangsúlyozta David Pressman amerikai nagykövet – mert az Unión belül Orbán Viktor 2547 napja rendeleti úton kormányoz, ami ugyebár nem egészen demokratikus módja egy uniós ország irányításának.

A NATO tagállamok közül csak Magyarország és Törökország nem szerepel a meghívottak között, mert mindkét államban jelentős “a demokrácia deficit”. Magyarországon először a pandémia miatt hirdetett veszélyhelyzetet Orbán Viktor, majd pedig következett Putyin agressziója Ukrajna ellen.

A probléma az, hogy mindkettő sok európai államot érintett, de sehol nem hirdettek vészhelyzetet csak Magyarországon.

A vészhelyzet az állampolgári jogok jelentős felfüggesztését teszi lehetővé, és felhatalmazza arra a kormányt, hogy a hadsereget bevonja a belpolitikába. A Covid járvány idején katonák is részt vettek az oltási kampányban, ezt mindenki láthatta is. Azt viszont, hogy a katonák éles lőszert is kaptak a pandemia idején nem sietett közölni a kormány. Kire lőttek volna a katonák a pandémia idején? A Covid vírusra?

Mire hivatkozik az Orbán kormány?

Arra, hogy Washingtonban a Biden adminisztráció utálja Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök Donald Trumpot támogatja. Hasonló helyzet alakult ki Izraelben, ahol Benjamin Netanjahu miniszterelnök részben Orbán Viktor hatására reformokat kezdett, amelyek korlátozták volna a Legfelső Bíróság hatáskörét, de a nagy tüntetések hatására felfüggesztette a változtatásokat.

Biden amerikai elnök telefonon beszélt Netanjahuval, hogy rávegye a reformok leállítására. Az izraeli miniszterelnök, aki jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral azért akarja korlátozni a Legfelső Bíróság hatáskörét, mert korrupciós vizsgálatok folynak ellene és ebbe belebukhat.

Orbán is ettől tart bár semmiféle korrupciós vizsgálat sem folyik ellene jelenleg, de erre bármikor sor kerülhet.

Az amerikai nagykövetség szorgosan gyűjti az adatokat, és már igen vastag a korrupciós dosszié, amely Orbán Viktor családjának vagyonosodását dokumentálja. Bukarestben Laura Codruta Kövesi főügyész épp az amerikai nagykövetség dossziéira támaszkodva vizsgálódott az elit köreiben, és sok korrupt román vezetőt le is buktatott. A román politikai elit végül őt is megbuktatta, de megválasztották európai főügyésznek. Orbán Viktor óvatosan távol tartja az országot  az európai főügyészségtől, mert tudja, hogy egy alapos vizsgálat a politikai halálát jelentené. Polt Péter magyar főügyész Orbán embere, ő nem indít vizsgálatot. Az amerikai nagykövetség folyamatosan figyelmezteti Orbán Viktort: eddig és ne tovább!

Orbán azért ül biztosan a nyeregben, mert nincs hozzá képest politikai alternatíva Magyarországon. 

Egyelőre…

Húsgombóc régen kihalt mamutból

Másképp is kerülhet hús az asztalra mint eddig, ezt szeretné bizonyítani egy cég Ausztráliában, amely sejtekből állítja elő egy olyan mamut húsát, amely réges-régen kihalt.

Csirke, disznó vagy marhahúst több tucat cég állít már elő sejtekből, de Vow Food olyasmibe fogott Ausztráliában, amely egyedülálló a világon. A különleges állat húsokat akar létrehozni, hogy ily módon bizonyítsa: nincsen szükség a környezetet károsító hagyományos tenyésztésre ezekben az esetekben sem. Bölény, kenguru, krokodil, páva és ritka halak és madarak szerepelnek az ausztrál cég étlapján. Egyelőre még a kísérleti stádium nem ért véget, de a cégnél fogadkoznak: az első ritkaság az idén már ehető lesz Szingapúrban. A japán fürj lesz az első fecske. Vajon elfogadják-e az étteremben a japán fürjet, amely sosem repült? Az ausztrál cégnél nagy a várakozás, de tartanak a közönség reakcióktól.

“A fogyasztási szokások megváltoztatása komoly probléma” – ismeri el az ausztrál cég vezérigazgatója, aki a londoni Guardiannek nyilatkozott.

“A célunk az, hogy átszoktassunk több millió húsevőt a hagyományosan tenyésztett állati húsokról olyan újakra, melyeket elektromos rendszerek állítanak elő.”

Hogy lehet ezt elérni?

“Szerintünk az a legjobb megoldás, ha kitalálunk húsféléket, amelyek táplálóak és ízletesek. Ezért olyan sejteket keresünk, amelyeket könnyű szaporítani, és a végeredmény ízletes és tápláló.”

Hogy jutott eszükbe a mamut? Erre a kérdésre az ausztrál cég társ vezérigazgatója válaszolt:

”azért választottuk a mamutot, mert ez az állat a kihalás szimbólumává vált. A klímaváltozás áldozata lett.”

A tudósok szerint a mamut azért halt ki, mert a jégkorszak után felmelegedés következett, és ehhez már nem tudott alkalmazkodni. Persze szerepet játszott a mamut kihalásában az a nem elhanyagolható tényező is, hogy az emberek rákaptak a mamut húsára, és a tömeges vadászat szintén hozzájárult az állat kihalásához.

A Vow Food úgy tudta előállítani a mamut húsát, hogy együttműködött tudósokkal  Queensland állam egyetemén Ausztráliában.

A mammut DNS-éből szerezték a sejteket, de felhasználtak elefánt DNS-t is.

“Nevetségesen könnyen és gyorsan ment minden” – nyilatkozta Wolvetang professzor, a kísérlet vezetője.

Milyen íze van a mamut húsának?

“Évezredek óta senki sem kóstolta ezt. Így nem tudhatjuk, hogy a mai ember szervezete hogy reagál erre. Persze először egy kicsit furcsa, de minden új dologgal így vagyunk az elején. Környezetvédelmi és etikai szempontból azt hiszem, hogy ez a megoldás lehet a jövő “- hangsúlyozta az ausztrál professzor.

Hogy reagál a piac?

Az emberek többsége megmarad a hagyományos hús mellett – állítják a szakértők, akik a londoni Guardiannek nyilatkoztak. Szingapúrban mindenesetre már lehet kapni az ily módon előállított húsokat, és az Egyesült Államokban is elindult az engedélyezési eljárás. Szingapúrban miután megkapták az engedélyt, azt tervezik, hogy a sejtekből tenyésztett japán fürjek még az idén az asztalra kerülhetnek az éttermekben is. Mi lesz a mamut húsgolyóval?  Kedden este bemutatják Hollandiában a Nemo Múzeumban.

Csúcson a nyugdíjas infláció

Az átlagnál jóval gyorsabban növekedtek az árak két szektorban: az élelmiszerek és az energia esetében. Márpedig ez a kettő a gyógyszerekkel együtt meghatározó a nyugdíjasok fogyasztói kosarában.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint az élelmiszerek árai 43,2%-kal nőttek februárban. Már ez is rémesen magas, de a nyugdíjasok által leggyakrabban vásárolt élelmiszerek esetében ez 48%! Ez kész katasztrófa. A legjobban a kenyér drágult : egy év alatt 98%-kal! A sajtnál az éves áremelkedés 87%, majd a tej és a tojás jön 85 illetve 83%-kal.

Csak emlékeztetőül: a nyugdíjak 15%-kal növekedtek az év elején.

Az energia és a gyógyszerek terén is drámai az emelkedés, ezért a nyugdíjasok mindinkább az elé a választás elé kényszerülnek, hogy miről mondanak le: a fűtésről és világításról vagy az evésről és az ivásról, esetleg az életmentő gyógyszerekről.

Orbán Viktor abban bízik, hogy az infláció egy számjegyű lesz az ősszel.

Kérdés, hogy megvalósul-e addigra az egy számjegyű infláció a valóságban is, és nemcsak a KSH mutatja ki – a miniszterelnök baráti biztatására.

A másik kérdés az, hogy hány nyugdíjas éri meg az egyszámjegyű inflációt?

Az államilag alulfinanszírozott egészségügy gondoskodik arról, hogy mind kevesebb nyugdíjas okozzon gondot Orbán Viktornak, akinek a csak a választások idejére van szüksége a megalázott és megszomorított milliókra, akik rászavaznak, mert kétségbeejtő helyzetükben csakis az állam szociális támogatásával tudják elkerülni a katasztrófát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK