Polonius, Author at Független Hírügynökség Page 52 of 197

“Magyarországon létezik független média, de az nem szabad”

Polonius

-

2023-05-02

“Magyarországon létezik független média, de az nem szabad”

A kulturális bizottság elnök asszonyának véleménye szerint nem szabad a magyar független média. Sabine Verheyen asszony tavaly ősszel járt Magyarországon tényfeltáró küldöttséggel, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen a sajtószabadság érvényesüléséről.

Míg Varga Judit igazságügyi miniszter arra hivatkozik, hogy a magyar média rendkívül sokszínű, a kulturális bizottság vezetője arra mutatott rá, hogy a nemzeti együttműködés rendszere minden eszközzel szűkíteni igyekszik a független média működési lehetőségeit. Ezt nem úgy teszi mint Orbán Viktor eszményképe, Vlagyimir Putyin, aki adminisztratív módon betiltja az ellenzéki médiát, és nem riad vissza az ellenzéki újságírók megöletésétől sem, hanem pénzügyi módszerekkel igyekszik megfojtani a független sajtót. Az a vállalkozás, amely hirdet a független médiában, feketelistára kerül, és ennek következtében nem kap állami megrendelést. Így aztán minden cég kétszer is meggondolja, hogy hirdetésekkel támogassa-e a független médiát.

Erre mutatott rá Sabine Verheyen asszony, aki egyébként az Európai Néppárt politikusa. Ebből a frakcióból lépett ki a Fidesz Orbán Viktor utasítására, mert a miniszterelnök joggal tartott attól, hogy kidobják az Európai Néppártból. Az Európai Parlament öt meghatározó frakciója arra kérte a brüsszeli bizottságot, hogy csak akkor utaljon uniós pénzeket Magyarországnak, ha azt látja: a magyar kormányzat nem folytatja a jogállam leépítését és a sajtószabadság korlátozását.

A jelentés, melyet a kulturális bizottság most tett közzé, arról tanúskodik, hogy Orbán Viktor média politikája egy cseppet sem változott az uniós bírálatok ellenére sem.

“Óriási a kormánypárti média túlsúlya”

Ezt hangsúlyozta a kulturális bizottság elnök asszonya, aki Hardy Mihálynak, a Klubrádió főszerkesztőjének nyilatkozott.

“A készülő európai média szabadság törvényben foglalkozni akarunk azzal a helyzettel, hogy hiába van sokféle újság, ha a döntő többségük egyetlen kézben koncentrálódik. Szerintünk a szabad vélemények sokszínűségére van szüksége a társadalomnak. Az állampolgároknak sok különböző csatornán kell tájékozódniuk, mielőtt fontos politikai döntéseket hoznak.”

Sajtószabadság az európai szegényházban

Magyarország Bulgáriával és Romániából együtt üldögél az európai szegényházban, a három ország egyben a legkorruptabb az egész Európai Unióban. Romániában, ahol nem működik a nemzeti együttműködés rendszere bár az egykori kommunista párt kísérletet tett rá, a média sokkal sokszínűbb és szabadabb mint Magyarországon. A közszolgálati média nem a mindenkori hatalom szolgája mint Magyarországon. Francia mintára a közszolgálati média jelentős függetlenséget élvez, és megvédi munkatársait a pártos támadásoktól. Minderre Magyarországon esély sincsen hiszen a közszolgálati média közvetlenül Rogán Antal kabinet miniszter irányítása alatt áll, aki egyben felügyeli a titkosszolgálatokat is. Így a kontroll csaknem olyan mint a pártállami időkben 1990 előtt.

“Az Európai Parlament számos határozatban szólította fel a magyar kormányt, hogy térjen vissza az európai jogállami normákhoz. Azt látjuk, hogy a média, a tudomány és az oktatás terén fokozatosan építi le a jogállami normákat. Így akar mély társadalmi változásokat kikényszeríteni. Éppen ezért gondolom azt, hogy Magyarországot vissza kell téríteni a jogállami fejlődés útjára “ – nyilatkozta a Klubrádiónak az Európai Parlament kulturális bizottságának elnöke.

“Ne attól függjön élet vagy halál, hogy hol élsz!”

Polonius

-

2023-05-01

0

“Ne attól függjön élet vagy halál, hogy hol élsz!”

Bono dalát idézte az Európai Unió egészségügyi biztosa, Stella Kyriakides amikor ismertette a gyógyszerellátás reform terveit. A brüsszeli bizottság reform terveit meg kell szavaznia az Európai Parlamentnek és el kell fogadnia az Európai Tanácsnak, ahol a tagállamok vezetőinek vétójoguk van.

Az Európai Unió szegényebb keleti tagállamaiban csak évekkel azután lehet sok új gyógyszerhez hozzájutni, hogy a gazdagabb nyugati tagállamokban már használták is azokat. Ezen a lehetetlen helyzeten akar változtatni Brüsszel 20 évvel azután, hogy szabályozták az egységes uniós gyógyszerpiacot. Miért ez a nagy különbség? Mert 12 évig van piaci monopóliuma egy új gyógyszernek a jelenlegi szabályozás szerint. Ezt Brüsszel le akarja vinni két évre. A gyógyszergyárak várható tiltakozását úgy akarják leszerelni, hogy fenntartják a 12 éves határidőt, de olyan szigorú kritériumokat kell teljesíteni ehhez, hogy a legtöbb gyógyszer nem lenne jogosult ilyen hosszú idejű monopóliumra hanem csak kétévesre.

Nem csoda, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek üdvözlik az uniós reformot, de a gyógyszergyárak ellentámadásra készülődnek. Arra hivatkoznak, hogy a globális versenyben Európa lemarad: jelenleg már több gyógyszert importál mint exportál. A pandémia megmutatta az európai gyógyszeripar gyenge pontjait: az Európai Uniós polgárok döntő többségét az amerikai Pfizer és Moderna vakcinával oltották be a Covid vírus ellen. Hasonló vészhelyzetre most úgy készül az Európai Unió, hogy megkönnyíti a tagállamok kormányainak a gyógyszer szabadalmak felfüggesztését. Egyúttal lehetővé teszi a generikus gyógyszerek gyártását a vészhelyzetre hivatkozva.

“Ha ezt elfogadják, akkor annak történelmi jelentősége lesz” – nyilatkozta a Politiconak az Orvosok határok nélkül szervezet egyik szóvivője, Dimitri Eynikel, aki rámutatott arra, hogy “ez precedens lehet más országok és régiók számára is.” Nyilván ettől tarthatnak a nagy gyógyszergyárak, melyek elszántan lobbiznak a reform ellen.

Milyen hatása van a gyógyszernek a környezetre?

A jelenlegi szabályozás nem szankcionálja a környezetszennyezést, de a reform ezen a téren nagy változást ígér. Arra akarják ugyanis kötelezni a nagy gyógyszergyárakat, hogy alapos dokumentációval igazolják: nem túlságosan nagy a környezeti kockázat, ha a gyógyszer forgalomba kerül. Ha ezt nem tudják meggyőzően igazolni, akkor az EMA – az európai gyógyszer ügynökség – nem adja meg a forgalmazási engedélyt. A reform arra is kiterjed, hogy az antibiotikumokat előállító cégeknek azt is igazolniuk kell: nem növekszik- e meg jelentős mértékben a gyógyszer rezisztencia az új gyógyszer bevezetésekor? Ez az egész gyártási folyamatra is vonatkozik még akkor is, ha az nem az Európai Unió területén történik.

A környezetvédők tapsolnak, a gyógyszergyárak komoly veszteség elé néznek, ha a reform terveket elfogadja az Európai Unió de ez még odébb van, annál is inkább, mert jövőre választásokat tartanak az Európai Parlamentben, ahol majd szavaznak a gyógyszer reformról.

Ferenc pápa az orosz ortodox egyház egyik vezetőjével is találkozott

Polonius

-

2023-04-30

0

Ferenc pápa az orosz ortodox egyház egyik vezetőjével is találkozott

Hilarion Alfajev metropolitát átölelte Ferenc pápa, aki szeretne közvetíteni Moszkva és Kijev között. Hilarion Alfajev metropolita jelenleg a Magyarországon élő orosz ortodoxok vallási vezetője, de korábban a külkapcsolatok irányítója volt Moszkvában az ortodox egyház központjában.

Kirill pátriárka is ezt a fontos tisztességet töltötte be mielőtt az orosz ortodox egyház vezetője lett. Mindkét főpapot azzal gyanúsítja az ellenzék Oroszországban, hogy a titkosszolgálat magasrangú tisztjei és támogatják Putyin Ukrajna elleni agresszióját. Az Európai Unió szerette volna feleket listára helyezni Kirill pátriárkát emiatt, de a magyar diplomácia ezt megakadályozta, így nem kobozták el az orosz ortodox főpap hatalmas, nyugati bankokban őrzött vagyonát. Az orosz ortodox egyház nemcsak belföldön, de külföldön is aktívan együttműködik a titkosszolgálattal, birtokai és templomai kiváló búvóhelyek Putyin hírszerzői számára.

Hilarion Alfajev Krisztus oratóriumát a budapesti Zeneakadémián mutatták be tavaly decemberben.

Márciusban jelent meg Hilarion Alfajev könyve Jézus Krisztusról Budapesten. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes így méltatta a könyvbemutatón az orosz metropolita könyvét: ”a mai ember számára is megragadhatóvá teszi a hitet.”

Ferenc pápa megköszönte az ukrán menekültek befogadását

A katolikus egyház feje Ukrajna miniszterelnökével tárgyalt a Vatikánban mielőtt útnak indult volna Budapestre. Az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban az egyházaknak köszönte meg azt, hogy befogadták az Ukrajnából menekülőket. Ferenc pápa a migránsok befogadását szorgalmazza mindenütt, így nem véletlenül nem az államnak hanem az egyháznak köszönte meg a befogadást. A migráció kérdésében Ferenc pápa és Orbán Viktor véleménye élesen szembeáll egymással. Ferenc pápa a templomban találkozott olyan menekültekkel, akik nemcsak Ukrajnából, de Szíriából, Afganisztánból, Jordániából stb. érkeztek Magyarországra.

A katolikus egyházfő, akinek családja bevándorlóként érkezett Itáliából Argentínába, így beszélt a menekültekhez és persze a magyar hatóságokhoz:

”nem elég csak kenyeret adni, mely táplálja a gyomrot hanem a szívet is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segélynyújtás, de az egész emberre figyel: Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani.”

Ferenc pápa ezt követően felkereste az Istenszülő Oltalma nevű görög katolikus templomot. Az osztrák-magyar monarchia utódállamaiban sok görög katolikus él, mert a XVIII.-ik században Kaunitz osztrák kancellár kitalálta, hogy Őfelsége ortodox híveit át kellene téríteni Moszkva vagy Konstantinápoly hűségéről Rómáéra. Ők lettek a görög katolikusok, akik szép számmal élnek Magyarországon is, de sokkal többen Ukrajnában és Romániában. Sztálin és Ceausescu beolvasztotta a görög katolikus egyházat az ortodoxba, de a rendszerváltás után újra szétváltak. Ukrajnában a görög katolikusok a nemzeti érzés legfőbb hordozói, mert az osztrák-magyar monarchiában nem zaklatták őket míg a cári Oroszországban és a Szovjetunióban az ukrán nemzeti érzést nacionalizmusnak bélyegezték és üldözték.

Orbán és a hadsereg

Polonius

-

2023-04-29

0

Két fontos személycsere mutatja meg, hogy milyen hadsereget akar Orbán Viktor, aki az elmúlt időszakban nagyszabású tisztogatást hajtott végre a tisztikarban. A régi vezérkari főnököt leváltották, és helyére kinevezték azt a tábornokot, aki a NATO brüsszeli központjában képviselte Magyarországot.

A mór megtette kötelességét, a mór mehet – így gondolhatta Orbán Viktor amikor lapátra tette azt a vezérkari főnököt, aki sok tisztet rúgott ki a hadseregből. Milyen legyen az új? Hatékony, digitalizált és teljesen NATO konform. Böröndi Gábor altábornagy korábban a hadsereg digitalizálási programját irányította. A 45 éven felüli tiszteket azért is távolították el, mert nem feleltek meg a digitalizálás követelményeinek. Böröndi Gábor a sereg legfiatalabb tábornoka volt, és még mindig csak 52 éves. Több diplomát is szerzett: jogit Miskolcon, a magyar vezérkari akadémiát Budapesten, az amerikai katonai akadémiát Washingtonban.

Ő volt az első magyar katonatiszt Afganisztánban. Ellenzékből Orbán Viktor bírálta a külföldi katonai missziókat, de kormányra kerülve maximálisan támogatta azokat, mert tudta: az USA a lojalitás fontos kritériumának tekinti, hogy szövetségesei részt vegyenek azokban.

Böröndi Gábor tábornok nemcsak a NATO-hoz, de Orbán Viktorhoz is lojális: 2020-ban egyenruhában vett részt a miniszterelnök országértékelő beszédén a Várkertben. Ezt ugyan tiltja a törvény, de Orbán ismét megmutatta, hogy a személyes lojalitást milyen fontosnak tartja.

Orbán bizalmi embere a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élén

Május elsejétől Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkár irányítja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, mely a hírszerzés és a kémelhárítás feladatát egyaránt ellátja. Ő nem hivatásos katona viszont abszolút lojális Orbán Viktorhoz. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerzett diplomát, és dolgozott püspöki titkárként is. A Fidesz agytröszt, a Századvég egyik vezetője. Jelenleg is tulajdonosa a Századvég Internationalnek. Igazgatósági elnöke a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt-nek.

2004-ben szentelték pappá Barthel-Rúzsa Zsoltot. Akinek a lojalitása döntő fontosságú lehet egy olyan időszakban amikor Orbán Viktor amerikai puccstól tart. Erről nyíltan viccelődött is a Várkert bazárban az évértékelő során mondván: reméli, hogy a következő USA nagykövetet nem Puccini-nek hívják majd Budapesten.

Nicolae Ceausescut egy olyan különleges bíróság ítélte halálra 1989 karácsonyán, amelynek élén Stanculescu tábornok állt, akit a román diktátor nevezett ki korábban a katonai titkosszolgálat élére.

Adósságválság kezelés másképp: nyersanyag kötvényekkel lehetne enyhíteni a krízist

Polonius

-

2023-04-28

0

Adósságválság kezelés másképp: nyersanyag kötvényekkel lehetne enyhíteni a krízist

Adósságválsággal küzd a nyersanyagok kiviteléből élő államok legnagyobb része, melyek kötvényeket bocsáthatnának ki a problémák áthidalására – javasolja Jeffrey Frankel, a Harvard egyetem professzora a Project Syndicate oldalon.

61 feltörekvő ország, a Nemzetközi Valutaalap államainak mintegy egyharmada küszködik az adósságválsággal, melyet nehezít az áringadozás a globális piacon. A G20 államok kidolgoztak egy rendszert ennek az adósságválságnak a megoldására, de az eredmények egyelőre váratnak magukra. Zambia például csődbement 2020-ban, és nem tudta meggyőzni a hitelnyújtókat az adósság átütemezéséről. Miért? Mert a kínaiak, az egyik legfontosabb hitelnyújtók nem csatlakoztak a Párizsi Klubhoz.

Csádnak sikerült 2021-ben átütemeznie az adósságát, és ezzel azt bizonyította, hogy működhet a G20 által kitalált rendszer. Ghána 2022-ben jelentett csődöt, de már jó úton jár az adósság rendezésével. Angola, amely 2020-ban megállapodott egy hároméves adósság rendezési csomagban, még mindig bajban van.

Miért ilyen nehéz az adósság átütemezése? Elsősorban azért, mert a nagy globális ársokkok mint az olaj árának változása rendkívül sebezhetővé teszik a gyenge gazdaságokat.

Angola, Csád és Nigéria teljes mértékben az olaj exporttól függ. Zambia kereskedelmi mérlegét a réz ára határozza meg. Ghána exportjának alapja az olaj, az arany és a kakaó. Etiópia esetében a kávé világpiaci ára határoz meg mindent. Ebből az következik, hogy amennyiben az ország nyersanyag exportjának értéke a felére csökken az árváltozás miatt, akkor az export aránya adóssághoz automatikusan megnövekszik vagyis az illető államnak sokkal többet kellene exportálnia.

Mit lehet tenni?

Az adósságtörlesztést nem dollárban vagy más valutában hanem az exportcikk árában kellene meghatározni. Hogy menne ez a gyakorlatban? Zambia kibocsáthatna réz kötvényeket Angola pedig olaj kötvényeket. Ez nem igazán új ötlet, de eddig nemigen alkalmazták az érintett országok, mert attól tartanak: a piacon ezekre a kötvényekre nem lenne elegendő kereslet. Csakhogy most új helyzet állt elő – érvel a szerző – a légitársaságok vagy az energia óriások ma másképp ítélnek meg egy hosszútávú olaj kötvényt mint korábban hiszen a globális energia válság megkeverte a kártyákat. Más területeken is nagy a bizonytalanság: az elektronikai ipar számára a réz beszerzése folyamatos probléma éppúgy vannak ezzel a csokoládé óriások, melyek nem lehetnek biztosak a kakaó árában.

Hogy működne ez a gyakorlatban?

A Világbank vagy a kínai bank óriások nem dollárban adnának kizárólag kölcsönöket hanem például olaj kötvényeket vásárolnának, melyeket Angola, Csád vagy Nigéria bocsátana ki. Így létrejöhetne egy kötvény piac, mely előnyére válna a nyersanyag exportáló államoknak éppúgy mint a vásárlóknak. A Világbank persze óvatos, és nem kívánja kockára tenni AAA besorolását a folyamatosan ingadozó olaj piactól, de kibocsáthatna ő maga egy olyan kötvényt, mely egy elismert olajár indexhez kötődik. Ily módon a Világbank közvetítő szerepet játszhatna, és csökkenthetné a piaci kockázatot.

A légitársaságok vagy a csokoládé óriások nincsenek jelen közvetlenül a befektetési piacon, de létrehozhatnának, kockázati alapokat – hedge fund -, és ily módon mindenki jelentős mértékben csökkenthetné a piaci kockázatot.

Első pillantásra a javasolt megoldások furcsának tűnhetnek, de az ilyen kötvényeket minden bizonnyal könnyebb lenne értékesíteni a piacon mint az államkötvényeket, melyek az érintett országok GDP-jéhez kapcsolódnak.

A nyersanyag kötvények azért is előnyösebbek lennének mint az államkötvények, mert nehezebb manipulálni őket mint a GDP statisztikákat.

Persze ez a megoldás sem univerzális hiszen azoknak az adósságválsággal küszködő országoknak, melyek nem nyersanyag exportőrök, nem jelent megoldást. Továbbra is fennáll az alapvető probléma, hogy Kína, az egyik legnagyobb hitelnyújtó a globális piacon, nem csatlakozik a többiekhez a Párizsi Klubban, de mindezek ellenére nagy segítség lenne Afrika, Ázsia és Latin Amerika nyersanyag exportáló államainak, és a nyersanyagokat felvásárló cégeknek is – hangsúlyozza Jeffrey Frankel, a Harvard Egyetem professzora, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a gondolatait.

Ki vethet véget a háborúnak Ukrajnában?

Polonius

-

2023-04-27

0

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete cinikusnak minősítette a magyar kormány állásfoglalását az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Egy magyar-ukrán beszélgetés során az USA nagykövete hangsúlyozta “csakis Putyin orosz elnök fejezheti be a háborút azzal, hogy kivonul Ukrajnából.” David Pressman idézte az Egyesült Államok külügyminiszterét, aki korábban kijelentette:

”ha Putyin véget vet a harcnak, akkor a háborúnak van vége, ha Ukrajna hagyná abba a harcot, akkor Ukrajnának lenne vége.”

Blinken amerikai külügyminiszter pontosan tudja, hogy Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné a hatalmát sőt talán az életét is. Azzal, hogy az USA Ukrajna győzelmét saját céljának tekinti voltaképp megerősíti Biden akaratlan bejelentését:

“meg akarjuk buktatni Putyint!.”

Később visszavonták ezt, de elég nyilvánvaló, hogy Joe Biden nem véletlenül szólta el magát hiszen már hatalomra jutása után 2021-ben közölte: az USA-nak két stratégiai ellenfele van Oroszország és Kína.

A tűzszünet hívei

Az Egyesült Államokkal szemben Kína tűzszünetet akar Ukrajnában, erről tárgyalt egy órán keresztül Hszi Csin-ping elnök Zelenszkij ukrán államfővel telefonon. A kínai elnök ideje nagyon be van osztva, ezért az egyórás telefon arra utal, hogy Pekingnek komoly szándéka a közvetítés, melyet annál is könnyebben megtehet, mert Hszi Csin-ping elnök nemrég három napon át tárgyalt Moszkvában. Senki nem tudja, hogy pontosan miről, de az nyilvánvaló, hogy ő az egyetlen vezető a világban, aki nyomást gyakorolhat Putyinra, aki szorult helyzetében mindinkább rá van utalva Kínára. Macron francia elnök egyáltalán nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg, hogy “nem leszünk az USA vazallusai”. Lula brazil elnök pedig Pekingben egyenesen felszólította a Nyugatot, hogy ne szállítson fegyvert Ukrajnának, és ösztönözze Zelenszkij elnököt a kompromisszumra. Válaszul Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó szóvivője orosz propagandának nevezte a brazil elnök javaslatát.

Kína párizsi nagykövete egy televíziós vitában azt találta mondani, hogy Ukrajnának el kell fogadnia: a Krím Oroszországhoz tartozik!

Diplomata ritkán mond ilyesmit felsőbb engedély nélkül. A kínaiak tesztelik a közvéleményt: mi az, amit elfogadhatónak tartanak Nyugaton?

Az USA-nak mind nehezebb elfogadtatni álláspontját a szövetségeseivel, mert immár senki sem hisz Ukrajna háborús győzelmében.

Az európaiak és a japánok megvétózták azt az amerikai javaslatot, mely a G7 csúcs minden résztvevőjét arra kötelezte volna, hogy szakítsa meg a kereskedelmi kapcsolatot Oroszországgal.

Sőt Berlinben bejelentették: hamarosan közös kínai-német kormányülés lesz Berlinben.

Biden diplomáciájának az a baja, hogy éppúgy zsákutcába jutott mint Putyin: nem győzhet, de nem is veszíthet. Közben pedig folyik a háború Ukrajnában, ahol már amerikai okos bombát is robbantottak Bahmut körül. Már csak okos döntéshozók hiányoznak Kijevben és Washingtonban – Moszkváról már nem is beszélve.

Az Európai Unió magához akar édesgetni négy stratégiai fontosságú országot

Polonius

-

2023-04-26

0

Az Európai Unió magához akar édesgetni négy stratégiai fontosságú országot

Ahhoz, hogy az Európai Unió világpolitikai tényező lehessen érdekhatárait szeretné szélesíteni, azzal, hogy különböző gazdasági, kereskedelmi engedményekkel kecsegtet Európán kívüli országokat.

Az orosz és a kínai befolyás csökkentése a cél egyelőre négy országban – hangsúlyozza az európai diplomácia ezzel kapcsolatos dokumentuma amely azt javasolja, hogy az Európai Unió mind a négy államnak – Brazília, Chile, Nigéria és Kazahsztán – javasoljon kereskedelmi egyezményt, de ezenkívül egyenként különböző előnyöket kínáljon például a bevándorlással kapcsolatban, de szóba kerülhet a szorosabb együttműködés az energia, a biztonságpolitika és persze a gazdaságfejlesztési programok terén is.

Geopolitikai versenyhelyzet van – hangsúlyozza a dokumentum, és ebben a helyzetben nemcsak a narratívák küzdenek egymással, de az ajánlatok is. Épp ezért az Európai Uniónak javítania kell a kínálatán, hogy felülígérje az oroszokat és a kínaiakat, akik Afrikában épp oda nyomultak be, ahonnan kivonultak a nyugatiak. Ma már Kína Afrika legfontosabb gazdasági partnere. Luxemburgban az aktuális témák mellett ezt is megvitatták az Európai Unió külügyminiszterei.

Brüsszelt az aggasztja, hogy már több mint egy éve tart Putyin agresszív háborúja Ukrajnában, és Afrikában, Latin Amerikában vagy Ázsiában nemigen fogadják el a nyugati narratívát.

Jó példa erre Lula brazil elnök, akinek egyik legelső külföldi útja Pekingbe vezetett, ahol felszólította a nyugati világot: ne szállítson több fegyvert Ukrajnának! Ehelyett tegyen meg mindent a tűzszünet érdekében. Ez lényegében a kínai álláspont is vagyis a baloldali brazil elnök, ezt a narratívát követi nem a nyugatit.

Latin Amerika és a karibi térség kulcsfontosságú az európai diplomácia számára – hangsúlyozta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata, aki a Politico tudósítójának nyilatkozott.

A diplomata elmondta, hogy Brüsszelben örültek Lula győzelmének. Brazília baloldali elnöke üdvözölte is Olaf Scholz német kancellárt, aki az elsők között kereste őt fel külföldről. A brazil elnök hangsúlyozta, hogy “kész az együttműködés fokozására.” Azt viszont határozottan elutasította, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának.

A legfontosabb a Mercosur egyezmény, amely összekapcsolná az Európai Uniót és Latin Amerikát. Ebből a szempontból Brazília álláspontja meghatározó. A brazil elnök kedvezően nyilatkozott erről, de hangsúlyozta:

“Brazília ragaszkodik ahhoz, hogy egyenrangú partnerként kezeljék.”

Chile, Brazíliával ellentétben elszántan támogatja Ukrajnát, ezért vele könnyebb az együttműködés. Kína viszont Chilében is nyomul, ezért fontos, hogy az Európai Unió alternatívát kínáljon az USA-Kína dilemmára.

Kazahsztán és az Oroszország elleni szankciók

Az Európai Unió egyik legfontosabb célja az, hogy megakadályozza az oroszokat abban: az egykori szovjet tagállamokon keresztül kijátszák a nyugati szankciókat. Kazahsztán nincs könnyű helyzetben hiszen olajat csakis Oroszországon keresztül tud Európába exportálni. Kazahsztán jelezte, hogy számára fontos az együttműködés az Európai Unióval: szívesen szállítana több olajat az uniós tagállamokba. Ezenkívül a piacgazdaság reform programjában is számít az Európai Unió segítségére. A dokumentum azt javasolja, hogy az Európai Unió kínáljon fel vízummentességet Kazahsztán polgárainak, és olyan légi egyezményt, amely minden uniós tagállamra érvényes.

Nigéria esetében is fontos, hogy megkönnyítsék az ország polgárainak legális bejutását az Európai Unióban. Nigéria azt szeretné elérni, hogy legálisan több polgára élhessen az Európai Unióban. Brüsszel érdeke viszont jelenleg nem ez hanem az, hogy Nigéria mindinkább visszavegye illegálisan bevándorolt állampolgárait.

A megcélzott négy állam közül egyikkel sem lesz könnyű zöldágra vergődni, de konkrét ajánlatokkal befolyásolni lehet őket – hangsúlyozták azok az uniós diplomaták, akik beszámoltak az irányváltásról Brazília, Chile, Kazahsztán és Nigéria esetében a brüsszeli Politiconak.

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

Polonius

-

2023-04-26

0

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

16 millió euró az ukrán gabonatilalom felmondásáért

Polonius

-

2023-04-24

0

16 millió euró az ukrán gabonatilalom felmondásáért

Ezt ajánlja Brüsszel a magyar kormány – amely más uniós államokhoz hasonlóan leállította az ukrán gabona importját -, a gabonatilalom feloldásáért 16 millió eurós kompenzációt ajánl a tilalom feloldásáért.

Nem csak a gabonáért hanem más mezőgazdasági cikkek piacra engedéséért is folyik az alku. Az Európai Unió mezőgazdasági alapjából érkezne 100 millió euró az érintett országokba. Lengyelország 39, Románia 30, Magyarország 16, Bulgária 10 és Szlovákia 5 millió eurót kapna.

Kérdés, hogy melyik uniós állam fogadja el ezt a megoldást? Magyarország és Szlovákia valójában csakis ezért lobbizott, de Lengyelországban és Romániában komoly gazda tüntetések voltak. Ennek pedig lehetnek politikai következményei. Lengyelországban idén választásokat tartanak, és a kormány az ellenzékkel körülbelül egyenlő támogatottságra számíthat. A konzervatív kormány politikai hátországa a vidéki Lengyelország, amely a katolikus egyház szellemi irányítása alatt áll. Pontosan itt jelentenek közvéleményformáló erőt a nagygazdák, akik gabonát termesztenek, és akik nem bírják a versenyt az olcsó ukrán áruval. A lengyel kormány sziklaszilárd politikai szövetségese Zelenszkij ukrán elnöknek, de figyelembe kell vennie az őt támogató gazdák érdekeit, és nemcsak rövid távon.

Mi lesz a tervezett lengyel-ukrán államszövetséggel?

Blinken amerikai külügyminiszter mesterterve az, hogy Lengyelország és Ukrajna valamiféle laza államszövetséget alkotna. Lengyelország ily módon továbbra is a NATO védelme alatt maradna, de Ukrajna formálisan nem lépne be az észak-atlanti szervezetbe viszont Lengyelországon keresztül megkapna minden támogatást az orosz fenyegetéssel szemben. Stoltenberg NATO főtitkár legutóbb Kijevben azt közölte ugyan, hogy Ukrajnának helye van a NATO-ban, Orbán Viktor fel is horkant: micsoda!! – de ez csak PR.

Valójában megállapodás csakis az USA és Oroszország között lehet. Régebben ez könnyebben ment: Hitler és Sztálin megállapodott a régióról, és Lengyelország megszűnt 1939-ben. Eltűnt a Versailles-i békeegyezmény szörny szülöttje – mondta akkor Molotov szovjet külügyminiszter, és a lengyelek mindmáig nem felejtették el Moszkvának ezeket a szavakat. Azt még kevésbé, hogy Lengyelországot a náci Németország és a kommunista Szovjetunió felosztotta. Így alakultak ki a mai Ukrajna határai. Erre is kevesen kívánnak emlékezni pedig az ukrán nemzeti gondolat fő központja: Lviv-Lvov-Lemberg ekkor lett Ukrajna része.

Hitler és Sztálin után Churchill érkezett a régió újrafelosztására. Nem tart majd cinikusnak minket az utókor? – kérdezte a brit miniszterelnök Sztálint, aki csak legyintett. Jaltában ezt a megállapodást szentesítették: miután az USA-nak szüksége volt a szovjet hadosztályokra Japán ellen, ezért simán belementek abba, hogy a szovjet csapatok által megszállt területek hosszú távra is Moszkva irányítása alá kerüljenek.

A tervezett lengyel-ukrán államszövetség most az USA előretolt bázisa lenne Oroszországgal szemben. Egyúttal pedig finom figyelmezetetés Franciaországnak és Németországnak: nincs európai szuverenitás!

A Biden adminisztráció gazdasági NATO-t akar, melyet Washingtonból irányítanak. Csakhogy ehhez pénz is kellene mint a Marshall segély a második világháború után. Az Egyesült Államok költségvetési hiánya akkora, hogy Washington nem vállalhatja fel a projekt finanszírozását hiszen az IMF és a Világbank szerint 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna helyreállítása, ha mostanában véget érne a háború. A másik szponzor az Európai Unió lenne, amely alárendelt szerepben, de fizetőképes maradna. Csakhogy a gabonaválság is megmutatta: az erkölcsi szolidaritás Ukrajnával pillanatok alatt elillan, ha gazdasági érdekről van szó. Ki akar békekölcsönt Ukrajna javára az USA-ban vagy az Európai Unióban? Senki. Ingyen viszont csak a halál jön…

Amerikai és kínai kölcsönből vette meg a Vodafone-t a magyar állam és a 4iG

Polonius

-

2023-04-20

0

Amerikai és kínai kölcsönből vette meg a Vodafone-t a magyar állam és a 4iG

Hogy talált olyan hatalmas összeget a magyar állam és a hatalomhoz közelálló 4iG, hogy megvásárolja a Vodafone-t akkor amikor óriási lett a költségvetés hiánya?

750 millió eurós hitelt adott az állami Eximbank a 4iG-nek, hogy a kormányközeli cégnek legyen elég pénze a vásárláshoz. Ez azért volt fontos Orbán Viktornak, mert így az állam csak kisebbségi tulajdonos a Vodafone-ban, melynek 51%-a a 4iG tulajdona. A magyar miniszterelnök ezzel a megoldással úgy került egy fontos cég birtokába, hogy Brüsszel nem vádolhatja államosítással, a telekommunikációs piac lenyúlásával. A baj csak az volt, hogy az Eximbanknak sem volt elég pénze a kölcsönre, ezért ők is hitelt vettek fel. Honnan? A nemzetközi piacról, ahol a JP Morgan amerikai óriás irányításával jött létre egy hitelt nyújtó pénzintézeti csapat. Fekete Péter, a 4iG főnöke is elismerte a Bloombergnek, hogy így jutottak 750 millió eurós kölcsönhöz.

Kínai szerep

Bár az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, de a pénzügyekben fennmaradt az együttműködés. A pekingi Népbank – Kínában ez a nemzeti bank – elnöke épp mostanában találkozott Washingtonban a Federal Reserve Board főnökével. A magánbankok is vígan üzletelnek a kínaiakkal – amint azt Brückner Gergely, a Telex szakújságírója kiderítette.

Kína négy legnagyobb bankja is részt vállalt a Vodafone kölcsönben.

Ezek magánbankok, de az állami befolyás ugyancsak erős hiszen ezek a pénzintézetek finanszírozzák a fontos állami terveket, például az Új Selyemút programot, mellyel Peking a befolyását kívánja növelni a világban. Ezek a kínai nagybankok jelenleg a világ legfontosabb pénzintézetei: a mérleg főösszegük 4-5000 ezer milliárd dollár. Kettő közülük Magyarországon is jelen van: az egyik a Bank of China, amely már évek óta folytat pénzügyi tevékenységet Budapesten, a másik a China Construction Bank – ez foglalkozik a kínai vállalkozásokkal külföldön például a Debrecenben épülő CATL akkumulátor gyárral, amely jelenleg a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.

Matolcsy György a napokban találkozott is a China Construction Bank elnökével, Tien Kuo-livel. Az elnök egyáltalán nem újonc Budapesten hiszen korábban a Bank of China elnöke volt. 2014-ben a választási győzelem után Orbán Viktor díszvacsorán fogadta külföldi barátait, és ezen részt vett Tien Kuo-li is. Orbán Viktor azóta mondogatja lelkesen:

ha nem kapunk pénzt az IMF-től vagy Brüsszeltől, akkor majd adnak a kínaiak.

Matolcsy közismerten a kínaiak bizalmasa Budapesten. Már a hatalomra jutás előtt elvitte Orbán Viktort Kínába, ahol magas szinten fogadták az ellenzéki vezetőt. Orbán korábban kommunista Kína elszánt bírálói közé tartozott, de Pekingben rájött arra, hogy a kínaiak komoly gazdasági erőt képviselnek, és velük érdemes jóban lenni.

Az Egyesült Államokat nyugtalanítja a növekvő kínai szerep Magyarországon hiszen Peking itt rendezi be a regionális központját. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere nemrég Budapesten járt, ahol együtt ettek lángost Szijjártó Péter külügyminiszterrel, de természetesen fogadta a politikai bizottság tagját Orbán Viktor miniszterelnök is.

A kínaiak ott nyomulnak előre ahol tudnak:

Afrikát magára hagyta a Nyugat, betelepedtek a kínaiak. Görögországban a nagy pénzügyi válság idején a parlament felállva tapsolta meg a kínai miniszterelnököt, aki 1 milliárd dolláros gyors segélyt hozott. Cserébe viszont a kínaiak megszerezték Görögország legnagyobb kikötőjének jórészét. Pireusz a kiindulópontja az Új Selyemútnak Délkelet Európában. Épül a Budapest-Belgrád vasút, amely fontos láncszeme lehet a kínaiak előrenyomulásának – persze egyelőre némi problémát okoz, hogy nincs összeköttetése a pireuszi kikötővel, de a kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Épp ez nyugtalanítja az Egyesült Államokat: a CIA egy csapatot küldött Budapestre, hogy kiderítse a magyar kormány kapcsolatait az oroszokkal és a kínaiakkal. Az amerikai nagykövet sajtóértekezletén már megtörtént az első lépés: az orosz kémbankot szankcionálták. Magyarország azonnal kilépett, és a bank távozik is Budapestről.

A kínai bankok azonban maradni akarnak…

Polonius

A kulturális bizottság elnök asszonyának véleménye szerint nem szabad a magyar független média. Sabine Verheyen asszony tavaly ősszel járt Magyarországon tényfeltáró küldöttséggel, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen a sajtószabadság érvényesüléséről.

Sajtószabadság az európai szegényházban

Milyen hatása van a gyógyszernek a környezetre?

Ferenc pápa megköszönte az ukrán menekültek befogadását

”nem elég csak kenyeret adni, mely táplálja a gyomrot hanem a szívet is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segélynyújtás, de az egész emberre figyel: Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani.”

Orbán bizalmi embere a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élén

Adósságválsággal küzd a nyersanyagok kiviteléből élő államok legnagyobb része, melyek kötvényeket bocsáthatnának ki a problémák áthidalására – javasolja Jeffrey Frankel, a Harvard egyetem professzora a Project Syndicate oldalon.

Miért ilyen nehéz az adósság átütemezése? Elsősorban azért, mert a nagy globális ársokkok mint az olaj árának változása rendkívül sebezhetővé teszik a gyenge gazdaságokat.

Mit lehet tenni?

Hogy működne ez a gyakorlatban?

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete cinikusnak minősítette a magyar kormány állásfoglalását az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A tűzszünet hívei

Kína párizsi nagykövete egy televíziós vitában azt találta mondani, hogy Ukrajnának el kell fogadnia: a Krím Oroszországhoz tartozik!

Ahhoz, hogy az Európai Unió világpolitikai tényező lehessen érdekhatárait szeretné szélesíteni, azzal, hogy különböző gazdasági, kereskedelmi engedményekkel kecsegtet Európán kívüli országokat.

Kazahsztán és az Oroszország elleni szankciók

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

Kínai szakítópróba

Ezt ajánlja Brüsszel a magyar kormány – amely más uniós államokhoz hasonlóan leállította az ukrán gabona importját -, a gabonatilalom feloldásáért 16 millió eurós kompenzációt ajánl a tilalom feloldásáért.

Mi lesz a tervezett lengyel-ukrán államszövetséggel?

Hogy talált olyan hatalmas összeget a magyar állam és a hatalomhoz közelálló 4iG, hogy megvásárolja a Vodafone-t akkor amikor óriási lett a költségvetés hiánya?

Kínai szerep

A kínaiak ott nyomulnak előre ahol tudnak:

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA