Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Japán a NATO tagja?

Európa idegeit borzolja Biden azzal a felvetéssel, hogy vegyék fel Japánt A NATO-ba. Majd minden európai nagyhatalom hátán feláll a szőr, leginkább Franciaországé. Macronnak eszébe juthatott országa  kicsit sem dicsőséges keleti kalandtúrája az elmúlt évszázad során. Európa megfeledkezik arról a cseppet sem elhanyagolható tényről: a NATO egy védelmi szervezet, tehát csak biztonságpolitikai vetülete van ennek a lépésnek, sem mint gyakorlati, napi teendő.

Heves vita dúl Franciaország és az Egyesült Államok között miután az amerikai diplomácia azt javasolta: bővítsék ki a NATO-t Japánnal. Ezt Emmanuel Macron francia elnök maximálisan ellenzi. Miért? Egyrészt Franciaországnak vannak kínos élményei az ázsiai szerepvállalásról: a francia hadsereg csúfos vereséget szenvedett Dien Bien Phunál Vietnamban, és kénytelen volt feladni délkelet-ázsiai birodalmát 1954-ben. Az USA lépett a helyére, majd szintén vereséget szenvedett 1975-ben Vietnamban. Ettől függetlenül

Ázsiát az amerikai diplomácia évtizedek óta fontosabbnak tartja mint Európát.

Ezért is javasolja most az USA, hogy Japánt is vegyék fel a NATO-ba, amelynek neve az észak atlanti régióra vonatkozik de hát időközben tagjai lettek olyan államok is mint Magyarország, Lengyelország, a balti államok, Albánia és Montenegro is, melyek jó messzire esnek az Atlanti óceántól. De hát nem is az elnevezés számít hiszen lényegében az USA szövetségeseiről van szó. Japán pedig az Egyesült Államok szoros szövetségese, mely benne van abban a négyes csapatban, mely Kínát kívánja sakkban tartani Ázsiában: az USA és Japán mellett a másik két tag Ausztrália és India.

Épp ez aggasztja Macron elnököt és nemcsak őt:

Miért szálljunk szembe Kínával, ha eddig együttműködtünk vele?

Ez Macron kérdése. Az USA válasza egyértelmű: a Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot holott az Egyesült Államok korábban vígan együttműködött velük. A szakítás oka: Hszi Csin-ping kínai elnöke Hangcsouban az első Kínában megrendezett G20 csúcson jelezte, hogy immár világhatalomnak tekinti magát és szeretne beleszólni a globális ügyekbe. A kínai elnök lényegében G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA és Kína a jövőben együtt irányítsa a világ ügyeit.

És Európa?

Európának nem osztottak lapot hiszen túlságosan gyenge és megosztott. Az USA azt szeretné, ha az Európai Unió szakítana Kínával, Peking viszont együttműködést ajánl Brüsszelnek mondván a legnagyobb kereskedelmi partnerei vagyunk egymásnak. Nem véletlen, hogy Macron elnök Pekingből hazatérőben fogalmazta meg: Európa ne legyen az USA vazallusa!

Nemrég Potsdamban tárgyalt Macron elnök Olaf Scholz német kancellárral. A hely szimbolikus: az USA, a Szovjetunió és Nagy Britannia vezetői itt döntöttek a háború utáni világrendről miután legyőzték a náci Németországot. Macron és Scholz most itt próbált megfogalmazni valamiféle

“európai stratégiai szuverenitást.”

Mindketten úgy gondolhatják, hogyha szakítanak Kínával, beengedik Japánt a NATO-ba, akkor végképp az USA vazallusai lesznek. Amiben csak annyiban lehet Macronnak igazsága, amennyiben előnyös volt Európa számára, hogy a fegyverkezés nem elhanyagolható mértékű költségeit megtakaríthatták az USA védernyője alatt. ugyanakkor az is igaz a franciák jó néhány éve szorgalmazzák az önálló európai haderő megteremtését.  Nem csak a vazallus szerep zavarja a francia és a német vezetőket, hanem az is, hogy nem látják át az amerikai diplomácia valódi szándékait. Biden elnök Hirosimában egyszer csak bejelentette: megkezdődhet az olvadás Washington és Peking viszonyában. Nemrég kiderült, hogy erről William Burns, a CIA igazgatója tárgyalt titokban Pekingben.

A hidegháborús amerikai diplomáciát mind a francia mind a német vezetés elutasítja, de nem teheti ezt nyíltan hiszen katonai tekintetben teljes mértékben függenek a NATO-tól vagyis az Egyesült Államoktól.

Jelenleg a franciák és a kínaiak együtt próbálnak meg kidolgozni valamiféle béketervet az ukrajnai konfliktus megoldására. A céljuk a mielőbbi tűzszünet. Az idén 100 éves Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter szerint még az idén létrejöhet a tűzszünet kínai közvetítéssel Ukrajna és Oroszország között. Ha elhallgatnak a fegyverek, akkor újra előtérbe kerülhetnek a gazdasági szempontok, melyek a Kínával való együttműködésre ösztönöznek mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A búcsú a fegyverektől nem könnyű noha szinte mindenki tudja: mind az orosz mind az ukrán békefeltételek irracionálisak.

Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát, ha a NATO támogatja azt. Ukrajna sem képes kapitulációra kényszeríteni Oroszországot anélkül, hogy a NATO közvetlenül be ne avatkozzon a harcokba.

A patthelyzeten csakis a diplomácia segíthet – ahogy erre már a távozó amerikai vezérkari főnök is utalt. A francia-kínai békekezdeményezés nem lehet sikeres anélkül, hogy az USA rá ne bólintana.

Biden elnöknek kell eldöntenie: háborúval vagy békével próbálja megnyerni a választást 2024-ben?!

244 milliárdos állami segítség Tiborcz István üzlettársának

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintért vásárolta meg a Csömöri úti sporttelepen épülő betonépítményt, melyet Tiborcz István “üzlettársa” épít – közölte Facebook oldalán Hadházy Ákos független képviselő.

Ebből a 244 milliárd forintból fedezni lehetne a pedagógus béremelést is. Ezt már akkor is pedzegette az ellenzék amikor az Orbán kormány megvásárolta a Vodafone-t. Ez az állítás nem egészen helytálló hiszen a fizetésemelés nem egyszeri kiadás, annak benne kell lennie a következő évek költségvetésében is. Ma amikor az Orbán kormány csak nagy nehezen tud valamennyire is elfogadható költségvetést produkálni, a pedagógusok béremelése komoly hosszútávú problémát jelenthet. Igaz persze, hogy senki sem gondolkodik hosszútávon hiszen az Orbán kormány azt sem tudja, hogy miképp úszhatja meg a következő éveket uniós pénzek nélkül.

20 milliárd euróról van szó, és ennek ésszerű pótlásáról elképzelés sincsen.

Mit fedezett fel Hadházy Ákos?

Már áprilisban megszületett a megállapodás az építményről, de erről a 244 milliárd forintos “apró kiadásról” az Orbán kormány elfelejtette tájékoztatni a közvéleményt. A Bayer leánycége már kapott is 31 milliárd forintot a magyar államtól – írja Hadházy Ákos a Facebookon. Hozzáteszi, hogy

“vélhetően az egész üzlet csak azért jött létre, hogy megmentsék Tiborcz István üzlettársát a csődtől. Elszálltak az építőipari költségek és magasak a kamatok, emiatt valószínűleg bajban vannak. Szerencsére a magyar állam mindig segít a királyi család tagjainak”

– írja nem is rejtett iróniával Hadházy Ákos a Facebookon.

Orbán családja a 100 milliárdos klubban

A magyar miniszterelnök közismerten családközpontú, ezért is vette át a kisgazdáktól az isten, haza, család hármas jelszavát, melyen liberális parlamenti képviselőként még kuncogott a kilencvenes évek elején. Akkor még vidékről jött képviselőként szerényen élt, harminc évvel később az Orbán família a 100 milliárdos álomhatárra jutott el. Igaz persze, hogy közben a forint sokat veszített az értékéből. Korábban a papa, Orbán Győző nevén működő bányák hozták a nagy pénzt, de ma már a fiatal generáció cégei jelentik a nagy nyereséget. Évi 2-3 milliárd forintot.

Tiborcz István üzletei nagyságrenddel nagyobb pénzt hoznak mint a bányák

– írja a G7. A BDPST vagyonkezelő például tavaly 22 milliárd forintos nyereséget hozott össze!

Tiborcz István vagyonát a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 70 milliárd forintra becsülte.  Orbán Viktor először 35 éves korában lett miniszterelnök, de a nemzeti együttműködés rendszerét csak az újrakezdés során 2010-ben alakította ki. A hibrid rendszerben nehéz megkülönböztetni az állami és a magánpénzeket. Különösen, ha a miniszterelnök és családjának magánpénzeiről van szó. És akkor még nem beszéltünk Orbán Viktor strómanjáról, Mészáros Lőrincről. Nem csoda, hogy Magyarország nem siet belépni az Európai Ügyészségbe, melynek vezetője, a román Laura Codruta Kövesi sorra buktatta le a közéleti nagyságokat hazájában amíg ott volt főügyész. Orbán Viktor korrupcióját immár megelégelte az Európai Unió, mely pont ezért tart vissza 20 milliárd eurót.

Az USA számára a kormányfő korrupciója kiváló eszköz lehet a váltáshoz.

Az amerikai nagykövetségnek kövér dossziéja van az Orbán família korrupciójáról. Tudja ezt a miniszterelnök is, aki emiatt is ragaszkodik mindenáron a hatalomhoz. Előtte lebeghet Malajzia miniszterelnökének példája. Abdul Razak amint távozott a kormányfői palotából az elvesztett választások után az új főügyész céltáblája lett. Jelenleg 12 éves börtönbüntetését tölti korrupció miatt Malajziában. A 60 éves Orbán Viktor nem ilyen nyugdíjas évekről álmodik …

Az ukrán titkosszolgálat robbantotta fel az Északi Áramlat földgázvezetékeket?

A Washington Post CIA forrásra hivatkozva azt közli, hogy már jóval a szeptemberi robbantások előtt, múlt júniusban az amerikai titkosszolgálat olyan információt kapott egy európai testvér intézménytől, hogy az ukrán titkosszolgálat vezetője kiadta a parancsot a tengeralatti földgáz vezeték megrongálására.

A jólértesült amerikai lap szerint a CIA értesítette hónapokkal előbb értesítette a titkosszolgálatokat a robbantás tervéről – a többi között a német titkosszolgálatot is hiszen Berlint közvetlenül érintette a tengeralatti földgázvezeték megrongálása. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket folyamatosan bírálta mind az Egyesült Államok mind pedig Lengyelország, Ukrajnáról már nem is beszélve.

Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere egyenesen azt állította, hogy ez a vezeték, amely Lengyelországot megkerülve szállított földgázt Oroszországból Németországba olyan mint a Hitler-Sztálin paktum, amely 1939-ben felosztotta Kelet Európát benne Lengyelországot.

Molotov szovjet külügyminiszter az első világháborút lezáró békék szörnyszülöttének nevezte Lengyelországot. Varsóban ezt kevesen felejtették el a Szovjetuniónak.

Ki robbantotta fel a két tengeralatti földgáz vezetéket?

Seymour Hersh Pulitzer díjas újságíró, aki maga is a CIA-re hivatkozott, azt állította, hogy maga az amerikai titkosszolgálat állt az akció mögött. Állítását a többi között azzal igazolta, hogy olyan robbantási technológiája  csak nagyon kevés országnak van, amely lehetővé tette a tengeralatti vezetékek megrongálását. Persze lehet, hogy Hersh verziója és a mostani kiszivárogtatás ugyanazt takarja: a CIA megbízásából, amerikai technológiával ukrán kommandósok robbantották fel az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket épp akkor amikor Németországban idegesen készülődtek a gáztárolók végső feltöltésére a tél előtt.

Érdemes megemlíteni, hogy a Washington Post több olyan cikket is közölt már az idén, amely furcsa képet fest az ukrán vezetésről. A vietnami háború idején a Washington Post volt az első az Egyesült Államokban, amely kétségeket fogalmazott meg a háború értelméről. Jelenleg teljes a patthelyzet: a nyugati világ Hirosimában a G7 csúcstalálkozón feksorakozott Zelenszkij elnök béketerve mögé noha mindenki tudja: nincs olyan orosz vezetés, amely azt elfogadhatná. Mit követel Zelenszkij a tűzszüneti tárgyalások előfeltételeként? Azt, hogy Ukrajna teljes területét hagyják el az orosz csapatok beleértve a Krímet is. Putyin álljon a hágai nemzetközi bíróság elé háborús bűnök elkövetése miatt. Oroszország fizessen több mint 100 milliárd dolláros kártérítést az Ukrajnát ért háborús veszteségekért. Zelenszkij tanácsadója ehhez még hozzátette: szükség lenne egy demilitarizált övezetre Oroszország területén az ukrán határ mentén.

Ez teljes orosz kapitulációt jelentene, melyet Putyin aligha fogadhatna el.

Zelenszkij elnök állítólag bízik a katonai győzelemben Oroszország ellen, de nem véletlen, hogy az USA fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke úgy nyilatkozott: a katonák elérték a patthelyzetet, most már a diplomatákon a sor…

Szijjártó máris tárgyalt az új török külügyminiszterrel, aki eddig a titkosszolgálat főnöke volt

Erdogan elnök lecserélte csaknem a teljes kormányt. Hakan Fidan, a török hírszerzés eddigi főnöke lett a külügyminiszter. Szijjártó Péter már az első napon sitetett őt üdvözölni:

“Az új kollégát, Hakan Fidant is ismerem, ő eddig a hírszerzés vezetője volt. Ma töltötte első napját a hivatalában, de este már sort kerítettünk egy telefonos beszélgetésre. Biztosítottuk egymást arról, hogy tovább akarjuk fejleszteni a stratégiai partnerséget és az együttműködést a NATO-ban.”

Törökország és Magyarország együtt blokkolta Finnország és Svédország bekerülését az észak-atlanti szövetségbe. Aztán Erdogan úgy döntött, hogy Finnországot nem vétózza meg, így a magyar diplomácia is alkalmazkodott. Finnország tehát már a NATO tagja, de Svédország még mindig nem az.  Biden amerikai elnök sürgette is Erdogant ebben az ügyben hangsúlyozva, hogy csak akkor kaphatnak új amerikai vadász gépeket, ha rábólintanak Svédország NATO tagságára. Erdogannak csak a választások idejére kellett a vétó, hogy megmutassa a török közvéleménynek: milyen keményen szembeszáll az
USA-val. Most már, a választások megnyerése után, nyugodtan engedhet.

Bident nem is ez érdekli igazán hanem Erdogan szoros kapcsolata Putyinnal.

Erről a török államfő azt nyilatkozta: egyre szorosabb ez a kapcsolat, amely összeköt bennünket Putyinnal. Mit jelent ez akkor amikor a NATO Ukrajnát támogatja az orosz agresszióval szemben?

Ki az új török külügyminiszter?

Hakan Fidan tanult az Egyesült Államokban is, de karrierje egyértelműen Törökországhoz és személyesen Erdoganhoz kötődik. Hivatásos katona volt 18 éves korától kezdve 15 éven át szolgált a török hadseregben, amely akkoriban még egyáltalán nem állt egyértelműen Erdogan mögött. A fiatal tiszt Erdogan biztonságpolitikai tanácsadója lett, és 2010-ben kinevezték a török titkosszolgálat főnökének, és ezt a tisztséget egészen addig betöltötte amíg külügyminiszter nem lett.

Sok érdekes esemény történt ezalatt a 13 év alatt a török külpolitikában mindenekelőtt az, hogy fokozatosan eltávolodtak Washingtontól, és annak legfőbb közel-keleti szövetségesétől, Izraeltől. Ezzel párhuzamosan megjavultak a kapcsolatok Oroszországgal és Iránnal.

A három állam titkosszolgálatai rendszeresen egyeztetnek egymással. Ez kiderült akkor is amikor Törökország együttműködött az Iszlám állammal, mely Erdogan fiának cégén keresztül folytatott külkereskedelmet a világgal. A nagy terror támadást Párizs ellen az Iszlám állam a török és az orosz titkosszolgálat segítségével szervezte meg 2015-ben. Törökország Izrael ellenes magatartása miatt az USA megtagadta rakétavédelmi rendszer eladását Törökországnak mire Erdogan Oroszországtól vásárolt ilyet – fittyet hányva a NATO tilalomra.

A török titkosszolgálat lelkesen támogatta az ujgur iszlamista terrorizmust Kínában. Az Al Kaida soraiban egész ujgur dandár harcol Pakisztánban. Kínában ugyanis Erdogan kénytelen volt feladni az ujgurok támogatását. Amikor Erdogan  kétségbeejtő pénzügyi helyzetbe került, akkor Peking előállt egy kecsegtető ajánlattal: kap egymilliárd dolláros gyors segélyt, ha lemond az ujgur terrorizmus támogatásáról. Szorult helyzetében Erdogan belement az alkuba. Megkapta a kínaiak pénzét, de cserében el kellett zarándokolnia Urumcsiba – a Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosába- és ott el kellett mondania kissé megdöbbent türk testvéreinek: soha ilyen jól nem éltek mint a kommunista Kínában, ahol Hszi Csin-ping elnök atyaian gondoskodik róluk.

Ezek mind érdekes ügyek, de

a török titkosszolgálat nagy dobása az volt ebben az időszakban, hogy megakadályozták az Erdogan elleni katonai puccsot, melyet az USA szívvel lélekkel támogatott.

Incirlik, Törökország legnagyobb katonai repülőtere volt a puccs szervezés központja, itt az USA is jelentős erőket állomásoztathat a NATO keretében. Máig nem világos, hogy mi történt pontosan, de Erdogan megtarthatta hatalmát, melyet ezt követően folyamatosan növelt – nem utolsó sorban a titkosszolgálat támogatásával. A szultán, ahogy hívei Erdogant nevezik, most már csaknem teljhatalmú úr Törökországban, ahol számíthat nemcsak a titkosszolgálat, de az orosz nagykövetség támogatására is. A választási kampány során az ellenzék vezére nyíltan azzal vádolta az orosz titkosszolgálatot, hogy hekker kampányt folytat ellene. Moszkva persze sietett cáfolni, de Erdogan nyilvánvalóan nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy különlegesen szoros a kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

III. Károly a Székelyföldön

Megkoronázása után első útja Romániába vezetett III. Károly királynak, akit családi szálak is fűznek az országhoz. Édesapjának, Fülöp hercegnek unokatestvére volt Románia utolsó királya, Mihály.

Mihály király irányította azt a puccsot, amely 1944 augusztusában leszámolt a nácibarát Antonescu rendszerrel, és Románia átállt az amerikai-angol-szovjet szövetség oldalára. Mihály király vacsorára hívta a náci főtiszteket, akiknek ez lett az utolsó vacsorájuk: a sötétség leple alatt legyilkolták őket.

Károly királynak erdélyi magyar felmenői is vannak: Rhédey Klaudia grófnő, a jelenlegi angol király szépanyja Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey kastélyban nőtt föl.

Károly a múlt szerelmese

Még walesi herceg korában több birtokot és házat is vásárolt Erdélyben az Egyesült Királyság mai uralkodója. A Székelyföldön Zalánpatakon van birtoka, ahol sok régi parasztházat is felújítottak. A királyi udvarban az a szokás, hogy trónralépése után az uralkodó lemond a birtokairól fia, a walesi herceg javára, de Zalánpatakon nem ez történt.

“Ebből is látszik, hogy III. Károly nagyon ragaszkodik ehhez a birtokhoz hiszen királyként is megtartotta” – mondta a kolozsvári Krónikának Kálnoky Mátyás történész, az uralkodó távoli rokonaként fogadni szokta Károlyt a Székelyföldön. Erdély más részein is vásárolt birtokokat III. Károly, aki komoly pénzt áldoz a műemlékvédelemre.

A műemlékvédelem Károly király szívügye, eddig már több mint egymillió fontot költött erre Erdélyben. Szabó Bálint építészmérnök, az erdélyi műemlékvédelem nagy öregje vendégeskedett még a windsori kastélyban is a walesi herceg meghívására.

III. Károly ötnapos látogatást tesz Romániában, ahol az angol királyi családot nagyon sokra becsülik, mert Mária román királyné, Viktória királynő unokája sokat tett azért, hogy Románia megszerezze Erdélyt 1920-ban a trianoni béke következtében. Az első világháború idején Románia kezdetben szövetségese volt az Osztrák-Magyar monarchiának, de 1916- ban megtámadta azt, mert a brit-francia szövetség jutalmul neki ígérte Erdélyt.

Románia területén jelenleg egymillió magyar él.

Vízhiány Uruguayban – tüntetők az utcán

Vészhelyzetben a kormány Uruguayban sós tenger vízzel keveri az édesvizet, és emiatt napok óta tüntetnek a latin-amerikai országban.

“Már 26 napja nincs rendes ivóvíz Montevideoban és környékén. Itt lakik az ország lakosságának a 60%-a. Jön víz a csapból csakhogy az sós! A nátrium tartalma túlságosan magas” – mondja a Föld barátai környezetvédő mozgalom egyik aktivistája a francia közszolgálati RFI tudósítójának Montevideoban.

Miért sós a víz? Mert a szárazföldi kutak jórészt kimerültek a hároméves aszály következtében, és a kormány arra kényszerült, hogy a Rio de La Plata folyó torkolatából vezesse a vizet a hálózatba. Csakhogy ott már az édesvíz keveredik a tenger vízzel, amely sós. Ezért a hatóságok fel is szólították a betegeket, hogy ne igyanak a csapvízből! A baj az, hogy az egészségesek se nagyon bírják a sós vizet.

Az utcákon rendszeresen tüntetnek: vizes palackokat vágnak a földhöz, és követelik, hogy a kormány tegyen már valamit! A tudósok már régen figyelmeztettek arra, hogy a klímaváltozás krónikus vízhiányhoz vezethet Uruguayban. Az elmúlt években már a szokásos eső mennyiségnek csak az egyharmada érkezett meg Uruguayban, ahol a szakértők rámutatnak arra, hogy a kormány a meglévő vízzel sem gazdálkodik ésszerűen. A hálózat régi, elavult, a víz jelentős része elszivárog. A kormány másra költi a pénzt, a víz hálózat felújítása évek óta várat magára. A vészhelyzetben a kormány kapkod: legutóbb úgy döntöttek, hogy támogatják a palackos víz előállítását – írja a Bloomberg.

A palackokban csak édes vizet tölthetnek. Az amerikai nagykövetség május közepén arra figyelmeztetett mindenkit Montevideoban, hogy a főváros nagy víztárolójában csak 18 napra van elég víz.

Mit tesznek az emberek Uruguayban? Lesik a meteorológia előrejelzést, és imádkoznak az esőért. A meteorológia intézet előrejelzése szerint júliusban már nagy esők jöhetnek, és így feltölthetik a víztárolókat. És addig? Marad a sós víz, amely után az emberek jórészének hányingere támad Uruguayban.

A KGB-s pátriárka kitüntette Orbán Viktort

Legutóbb Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapját köszöntötték Moszkvából 1952-ben, most Orbán Viktort érte ez a megtiszteltetés. Kirill moszkvai pátriárka a Dicsőség és becsület kitüntetés első fokozatával tüntette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnököt több mint egy évvel azután, hogy Putyin megindította Oroszország háborúját Ukrajnával szemben.

Természetesen Kirill pátriárka szenvedélyesen támogat annak ellenére , hogy az ukránok többsége szintén az ortodox kereszténység híve. Kirill pátriárka számára a hit különben is furcsa álcázás hiszen éppúgy a KGB-ben szolgált mint Putyin elnök. A pátriárka korábban Mihajlov néven Svájcban kémkedett. Putyin Drezdában, az egykori NDK-ban volt a KGB helyi kirendeltségének vezetője.

“Ön az egész életét a szülőhazája hasznára végzett feladatoknak szentelte. Olyan ember, aki szilárd meggyőződéssel rendelkezik, felelős és elveihez hű állami vezető”

– méltatta Kirill pátriárka Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

A pátriárka arról nem írt, hogy milyen elvekhez hű Orbán Viktor, aki Soros György által támogatott liberálisból Putyin barát antiliberális lett, de hát maga Kirill sem nagyon büszkélkedhet elvekkel. Tekintélyes vagyonnal azonban igen, és ezt épp Orbán Viktor sietett megvédeni.

Az Európai Unió szankciós listára kívánta tenni Kirill pátriárkát, aki tűzön vízen át támogatja Putyin elnök Ukrajna elleni agresszióját, de a magyar diplomácia vétója ezt megakadályozta. Emlékszünk, hogy az elveihez örökké hű Orbán Viktor korábban Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferencet. Változnak az idők. Nemrég a Magyar Nemzet közölt hosszú méltatást Heydar Alijev születésének századik évfordulóján. A Szovjetunió kétszeres hőse, előbb a KGB főnöke volt Azerbajdzsánban, majd pedig a helyi kommunista párt vezére. Moszkvában az ellenfele volt a Nyugat felé nyitó Gorbacsovnak. A független Azerbajdzsán élén ő építette ki a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet fia, a jelenlegi elnök Ilhan Alijev működtet. Orbán neki adta el, akarom mondani,  adta ki a baltás gyilkost.

Ortodox egyház és kémkedés

A NATO államok kémelhárító szolgálatai meg vannak győződve arról, hogy az orosz ortodox egyház külföldön Putyin hírszerzésének dolgozik. Ennek megfelelően figyelik az orosz ortodox egyház ténykedését a NATO országokban, ahol igyekeznek elszigetelni őket. A nagy kivétel ebben is Magyarország. Kirill pátriárka bizalmi emberét, Illarion Alfejevet küldte Budapestre. A metropolita igen aktív Magyarországon, ahol Semjén Zsoltot a Dicsőség és becsület érdemrend második fokozatával tüntette ki. Illarion Alfejev korábban az orosz ortodox egyház külügyi osztályát vezette, és egyben ő irányította a hírszerző tevékenységet is, melyet az FSZB-vel, a KGB utódával mennyei harmóniában végez az orosz ortodox egyház a NATO államokban is. Hol található Illarion Alfejev metropolita székháza Budapesten? A Lendvay utcában. Néhány méterre a Fidesz székháztól. A kémelhárítás általában minden országban ügyel arra, hogy fontos döntéshozó központjai közelében ne nagyon működjön ellenséges hírszerzés, mert a közelség megkönnyítheti az információszerzést. Magyarországon ez nem probléma: itt Orbán Viktor utasította a kémelhárítást, hogy az oroszokat ne tekintsék ellenségnek. Kirill pátriárka nem tévedett: jó helyre került az orosz kitüntetés Orbán Viktor hatvanadik születésnapján.

Globális egyezmény kell a műanyag szennyezés megfékezésére

Azt javasolja az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, és amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ra amint azt az előrejelzések mutatják.

“A műanyagok egész ciklusára globális egyezményt kell kötnünk “ – hangsúlyozta az illetékes uniós biztos a párizsi tanácskozáson, melyen több mint ezer kormányzati és nemkormányzati környezetvédelemben érintett politikus vesz részt.

“Az Európai Unióban egyre szigorítjuk a törvénykezést, hogy csökkentsük a műanyag szennyezést” – jelentette ki Virginijus Sinkevicius uniós biztos, aki hozzátette:” az egész világon fel kívánunk lépni ennek érdekében, mert a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a műanyag szennyezés mindnyájunkat érint.”

Az Európai Unió vezető szerepet kíván játszani a műanyag szennyezés elleni harcban, ezért javasolja, hogy mindenütt váltsák ki a műanyagokat a természetben lebomló termékekkel – amennyiben ez lehetséges. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a műanyagok gyártása exponenciálisan növekszik a globális gazdaságban, és egyre nagyobb szerepet kapnak a mindennapi életben. Ezért az Európai Zöld Megállapodás – European Green Deal – kiemelten foglalkozik a műanyag szennyezéssel.

Az ENSZ közgyűlésen tavaly márciusban megállapodás született arról, hogy új nemzetközi fórumot  kell létrehozni a műanyagszennyezés elleni harcra. Az ENSZ tagállamok jelentős része e célból koalíciót hozott létre, melynek élén két társelnök: Norvégia és Ruanda áll. Afrikában különösen kritikus a helyzet, ahogy ez a londoni Guardian helyszíni riportjából kiderül:

Nairobi belefullad a műanyag szemétbe.

Bár 2017 óta törvény tiltja az egyszer használatos műanyag zacskókat és palackokat, de Kenya fővárosát mégiscsak elárasztják ezek a környezetszennyező műanyagok, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni az afrikai országban. A hatalmas szeméttelepeken szorgosan munkálkodnak a kukázók, akik napi 1000 forintot is összehozhatnak, ha elég műanyag palackot gyűjtenek össze. Egy 25 éves palack gyűjtő elmesélte a Guardian tudósítójának, hogy nyolcéves kora óta ebből él Kenya fővárosában, ahol a legnagyobb szemétdombon több ezren csináljak ugyanezt.

Nairobinak több mint négymillió lakosa van, a napi szemét súlya körülbelül 2400 tonna. Ennek körülbelül az egyötöde műanyag. A felmérések szerint a lakosság körülbelül 80%-a tartja be a törvényt, és nem használ műanyag zacskókat. A csomagoláshoz viszont továbbra is műanyagot használnak Kenyában is.

“Sétálok a folyó partján, és mindenütt eldobott műanyag palackot vagy zacskót látok, nem beszélve a többi műanyagról” – panaszkodik egy helyi környezetvédő Nairobiban.

Nemcsak a természetet károsítja a műanyag, hanem hordozója lehet olyan betegségeknek is mint például a kolera. Ezért a szemetesek és a gyűjtögetők az életüket teszik kockára minden nap. Arról nem is beszélve, hogy a levegő a szeméttelep környékén hihetetlen mértékben szennyezett. Szinte alig lehet lélegezni.

“Minden nap az életünket kockáztatjuk, mert a szemétgyűjtők szedik össze a műanyag palackokat az újrafeldolgozó gyáraknak. Nekünk szinte semmi hasznunk sincs ebből”

– nyilatkozta a szemétgyűjtők országos tanácsának elnöke a londoni Guardian tudósítójának Kenya fővárosában, Nairobiban.

Észak Korea: 140 kiló a duci diktátor

Valószínűleg között a diktátor súlya is sokat nyomhat a latba, mivel többek között ezt is közölte a dél-koreai parlament hírszerzési bizottságának tagjaival az ország titkosszolgálatának vezetője.

Kim Dzsong Un szerinte nem tud aludni a sok stressztől. Emiatt láncdohányos és alkoholista is. Hasonló volt a helyzet apja, Kim Dzsong Il esetében is, aki viszonylag fiatalon agyi katasztrófa áldozata lett Észak Koreában, ahol a Kim dinasztia 1945 óta van hatalmon. Akkor érkezett szovjet százados egyenruhájában a dinasztia megalapítója, Kim Ir Szen a szülőföldjére. A korábban japán uralom alatt álló koreai félszigetet az Egyesült Államok és a Szovjetunió kettéosztotta. Sztálin megpróbálta megváltoztatni a status quot, ezért utasította Kim Ir Szent Dél Korea lerohanására 1950-ben. Három évig tartott a háború, melyben Dél Korea a nyugati világ támogatására számíthatott élén az Egyesült Államokkal míg Észak Koreát Kína és a Szovjetunió támogatta elsősorban. Sztálin halála után ért véget a háború a koreai félszigeten: a status quo helyreállt.

Fellövése után szinte azonnal lezuhant a műhold

Kim Dzsong Un büszkén jelezte – kislánya kezét fogva -, hogy hamarosan műholdat lőnek fel. Ettől nagyon idegesek lett Dél Koreában és Japánban hiszen egy kém műhold fontos információkat nyújthat a militarista Észak Koreának. Aggodalmuk korainak bizonyult: a műhold nemsokkal a rakéta kilövése után a tengerbe zuhant.

Washingtonban a Fehér Ház szóvivője bírálta az észak-koreai műhold programot, amely kapcsolódik a ballisztikus rakéták kifejlesztéséhez. Ezek a nagy hatótávolságú rakéták nemcsak Dél Koreát és Japánt, de az Egyesült Államokat is fenyegethetik. Legalábbis ezzel dicsekszik Észak Korea duci diktátora.

Észak Korea a Szovjetunió bukása után vásárolt meg szovjet tudósokat, akik döntő szerepet játszottak a rakéta és nukleáris programok felgyorsításában. Észak Korea duci diktátora rendszeresen háborúval fenyegeti Dél Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat. Közben pedig saját népét a létminimumon tartja, hogy minden pénzt a hadiipar fejlesztésére költsön. Kim Dzsong Un attól tart, hogy az amerikaiak levadásszák őt is mint Szaddám Huszeint, Muammar Kadhafit vagy Oszama bin Ladent.

6%-os nyugdíj emelés jövőre, avagy egy kockázatos költségvetés

Varga Mihály pénzügyminiszter az új költségvetés kapcsán bejelentett 6%-os nyugdíjemelést 2024-re, de hozzátette: lesz tizenharmadik havi nyugdíj is.

Minthogy jelenleg az infláció 20% fölött van, ezért kissé túlzottan optimistának látszik a jövő januári 6%-os előrejelzés. Tudja ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki észrevette, hogy az európai piacokon

a földgáz ára kétéves mélyponton van viszont a rezsi ár Magyarországon nem csökkent. Indoklás: a szolgáltatók még magas áron kötöttek szerződést!

Mikor kezdenek el csökkenni a rezsiárak? Rejtély. Éppúgy mint az, hogy a kormány miképp kívánja 3% alatt tartani a költségvetési hiányt, ha nem jönnek meg az uniós euró milliárdok?! Erre az egyszerű kérdésre sincsen válasz az új költségvetésben, de senki sem hiszi immár, hogy abból megvalósulna bármi is.

A Költségvetési Tanács például azt írta a Portfolió portálnak, hogy

“a hiánycél teljesítése összességében kockázatosnak tekinthető.”

Több más időzített bomba is ketyeg a költségvetésnek, melyet Varga Mihály védelminek nevezett. Kit védenek meg? A nyugdíjasokat a 6%-os emeléssel?

2479,8 milliárd forint uniós forrásból

Ennyit remél a jövő évi költségvetés Brüsszelből. Csakhogy Johannes Hahn, az Európai Unió pénzügyi biztosa jelezte: lehet, hogy ettől a brüsszeli bizottságtól Magyarország már nem kap pénzt. Ez a brüsszeli bizottság addig működik amíg nem áll fel az új bizottság. Ez beletelhet akár két évbe is. Ezalatt az idő alatt Magyarország 20 milliárd eurót veszíthet. Megér nekünk ennyit Orbán Viktor? A magyar nyugdíjasoknak aligha pedig eddig ők voltak a leghűségesebb szavazók. Kérdés, hogy kitart-e a lelkesedésük akkor is, ha csak 6%-os nyugdíj emelést kapnak január elsején ?!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK