Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Az ukrán támadás megölte az orosz flotta parancsnokát is a Krímben

Viktor Szokolov admirális 34 tiszt társával együtt az életét veszítette a pénteki támadás során – közölte Ukrajna katonai titkosszolgálata.

“Az ukrán drónok igen hatékonyak“ – nyilatkozta Kirillo Budanov tábornok, a katonai hírszerzés főnöke Washingtonban, aki azt is elmondta, hogy az USA-tól olyan rakétákat kértek és kaptak, melyek hatótávolsága nagyobb mint 85 kilométer. Az oroszok ugyanis tudva, hogy nincsenek nagyobb hatótávolságú rakétái az ukránoknak, ezért ennél valamivel messzebb telepítik a parancsnoki harcálláspontokat.

Mi azonban ezeket kívánjuk támadni – hangsúlyozta Budanov tábornok, aki a Warzone című szakportálnak nyilatkozott Washingtonban, ahol Zelenszkij elnök küldöttségének tagjaként tárgyalt az amerikai titkosszolgálatok vezetőivel. Kiderült, hogy Budanov tábornok épp ebből írta PhD dolgozatát: miképp működnek együtt a titkosszolgálatok háborús időkben?

Az ukrán katonai hírszerzés feje Putyin Ukrajna elleni agressziója óta bent él a feleségével a parancsnokságon, mert csak ott tudják garantálni a biztonságát. Az FSZB, az orosz titkosszolgálat vadászik rá hiszen a katonai hírszerzésnek kulcsszerep jut abban, hogy Ukrajna ellen tudjon állni az orosz nyomásnak.

Mi az új stratégia?

“Mélységben támadni Oroszországot, ahol a háború eddig nem érte el az embereket. Azt csak a televízióban látták.

Most, hogy Moszkva központját is elértük, az egyszerű orosz polgár felteheti a kérdést Putyin elnöknek: hol van a mi légvédelmünk?

A világ legerősebb hadserege nem tudja megvédeni Oroszország fővárosát?!

Arról van szó, hogy a légvédelem igencsak drága eszközöket igényel, és az oroszoknak kevés van ezekből. Ezért csakis Moszkva védelmére koncentrálnak illetve a Krím félszigetre. Ha rendszerbe állítjuk az új amerikai rakétákat, akkor támadhatjuk szinte az összes orosz célpontot hiszen mindent az ukrán frontra illetve Moszkva védelmére vontak össze, és még azt sem tudják hatékonyan megvédeni. Ezt mutatja a legutóbbi támadás a Krímben, ahol Szevasztopolban a Fekete tengeri orosz flotta parancsnoki központját érte súlyos csapás” – mondta Kirillo Budanov tábornok.

Közös USA – ukrán fegyvergyártás

Ebben állapodott meg Washingtonban Biden elnökkel Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

Mark Milley tábornok, vezérkari főnök úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy ukrán tárgyaló partnerei meggyőzték arról: eredményesen használják az amerikai fegyvereket az offenzíva során, amely tovább halad előre.

Milley tábornok, aki a héten távozik posztjáról és nyugdíjba vonul, múlt novemberben úgy nyilatkozott, hogy patthelyzet alakult ki az orosz-ukrán háborúban, ezért immár diplomáciára van szükség, és nem katonai műveletekre. Kijevben a nyilatkozat felháborodást keltett, Milley tábornok visszakozott is:

”A reális háború mindig különbözik attól, melyet terepasztal mellett elképzelünk. Ukrán katonák halnak meg a fronton. Mi csak a fegyvert küldjük, ők tudják, hogy miképp használják fel. Bízzuk rájuk a taktikát!”

Budanov tábornok azonban tisztában van azzal, hogy az Egyesült Államokban és másutt Nyugaton csökken a népszerűsége  Ukrajna támogatásának. Épp ezért “egy elhúzódó konfliktus nagy veszély Ukrajna számára.”

Ugyanakkor mind az ukrán hírszerzés főnöke mind az amerikai katonai vezetők hosszú konfliktusra számítanak: ”télen is folytatjuk az offenzívát, minden eszközünk megvan ehhez” – hangsúlyozta Kirillo Budanov tábornok, aki a Warzone portálnak nyilatkozott Washingtonban.

Putyin titkosszolgálata megmérgezett egy orosz ellenzéki újságírónőt Németországban

Jelena Kosztyucsenko fiatal ellenzéki riporter majdnem úgy járt mint lapjának, a Novaja Gazetanak kritikus újságírója Anna Politkovszkaja, akit a titkosszolgálat csecsen bérgyilkosokkal öletett meg 2006-ban Moszkvában.

Anna Politkovszkaja Putyin hadseregének csecsenföldi vérfürdőjét leplezte le, és arról is írt, hogy azokat a terrorakciókat Oroszországban, melyekre hivatkozva Putyin elrendelte a vérfürdőt, maga az orosz titkosszolgálat szervezte meg, hogy ezzel indokolja meg a példátlan brutalitást.

Jelena Kosztyucsenko Putyin ukrajnai háborúját leplezte le, járt Mariupolban, melyet hosszas ostrom után foglalt el az orosz hadsereg.

A leleplezések nyomán a titkosszolgálat azt javasolta Putyinnak, hogy tegyék el láb alól a kritikus újságírónőt. Minthogy külföldön élt, ezért a gyilkosságot méreggel tervezték, mert abban bíztak, hogy akkor nehezebb beazonosítani a tettest. Csakhogy az orosz titkosszolgálat külföldi mérgezési akciói már nagyon is jól ismertek: poloniummal végeztek egy orosz titkosszolgálati tiszttel Londonban, aki átállt a britek oldalára. Az orosz katonai titkosszolgálat megpróbálta Novicsok méreggel eltenni láb alól az orosz titkosszolgálat híres árulóját, aki százezer dollárért eladta az oroszok külföldi ügynöklistáját a brit hírszerzésnek. A gyilkossági kísérlet az ezredes és lánya ellen nem sikerült, és a brit kémelhárítás leleplezte Putyin titkosszolgálatának módszereit. Sok orosz diplomatát kiutasítottak Nagy Britanniából. Távoznia kellett Putyin kedvenc oligarchájának, a dollár milliárdos Roman Abramovicsnak, akinek kulcsszerepe volt a brit-orosz kapcsolatokban, mert ő volt a Chelsea tulajdonosa, és a futballklub stadionjának VIP  részén szinte az egész brit elit megfordult – beleértve a királyi család és a kormány tagjait is.

“Az agyam elfelejtette hogy kell aludni”

A megmérgezett orosz újságírónő hiába fordult orvosokhoz Németországban, mert nem ismerték fel az idegmérget. A máját is fertőzés érte és vért találtak a vizeletében.

A német rendőrök elmondták az orosz újságírónőnek, hogy Putyin titkosszolgálata különösen aktív Németországban.

Az orosz elnök jól ismeri ezt a területet, mert a szovjet időkben az NDK-ban szolgált mint a KGB főtisztje.

Az Insider és a Bellingcat nyomozó portál vizsgálatot folytat az orosz titkosszolgálat nyugati gyilkosságai ügyében. Feltűnt nekik, hogy amióta megindult a háború Ukrajnában, a sajtó elsőszámú célponttá vált.

A két portál megkérdezte az orvosokat, hogy mivel mérgezhették meg Jelena Kosztyucsenkot? Valamilyen klór mérgezésre gyanakodtak az orvosok. Ennek alapján a német főügyészség újra megkezdte a vizsgálatot az orosz újságírónő mérgezése ügyében.

Jelena Kosztyucsenko túlélte a mérgezést, de még mindig nagyon gyenge. A londoni Guardian-ben megírta, hogy az ellenzéki Novaja Gazeta négy újságíróját gyilkolta meg Putyin titkosszolgálata. Egyikük a barátja volt. Neki kellett megszerveznie a temetését.

Két tűz között

Európa nyugati részén óriási a gyanakvás az oroszokkal szemben, és ez az ellenzéki sajtót sem kíméli. Lettországból kiutasították azt az orosz ellenzéki portált, amelynek Jelena Kosztyucsenko dolgozott. Végül Hollandia befogadta őket, de a gyanakvás megmaradt hiszen az orosz titkosszolgálat minden bizonnyal megpróbál beépülni az ellenzéki sajtóba is. Jelena Kosztyucsenko most könyvet ír “a fasizmusba süllyedt Oroszországról.”

Putyin orosz elnök nemrégiben már arról beszélt, hogy “a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére”.

A fasiszta tendenciák már akkor is érezhetőek voltak a KGB-ben amikor ott szolgált Putyin elnök alezredesi rangban.

“Élni akarok. Tudom, hogy nem vagyunk és nem leszünk biztonságban ameddig Putyin rendszere fennáll. Épp ezért próbálunk abban segíteni, hogy ez a rendszer minél előbb megbukjon”

– írja cikkében a megmérgezett orosz újságírónő a londoni Guardianben.

Zöld átmenet – zöld finanszírozással

Jelenleg szinte kizárólag államok finanszírozzák a zéró karbon cél elérését a világon, de be kell vonni a magántőkét is, ha eredményt akarunk elérni ezen a téren – írja Nouriel Roubini és szerzőtársa, Reza Bundy a Project Syndicate oldalon.

Hogy lehet jövedelmezővé tenni a klímaváltozás elleni harcot? Mindenki számára elérhetővé kell tenni a klímaváltozás elleni harc finanszírozását, mert jelenleg ez a nagy részvény alapok kezében van, melyek a többség számára elérhetetlenek. Épp ezért olyan megoldásokat kell találni, melyek likvidek és mindenki számára elérhetőek. ETF alapokat javasolnak a szerzők, mert ezekkel a papírokkal folyamatosan lehet kereskedni a tőzsdéken.

Exchange traded funds – ennek a rövidítése az ETF. Ugyanúgy lehet ezeket a papírokat vásárolni mint a részvényeket, de ezek valamilyen indexhez vannak kötve. A feltörekvő és fejlődő piacokon nagy a szerepe az ETF-nek, néhány ilyen nagy társasága meghatározó szerepet játszik a piacon mint például a Vanguard vagy a Blackrock.

Nouriel Roubini és szerzőtársa azt ajánlja, hogy olyan ETF-eket kellene létrehozni, melyek célja a klímaváltozás elleni harc finanszírozása. Három értékpapír típus kerülhetne be ebbe a portfolióba.

Az első az, amely a klímaváltozásnak ellenálló ingatlan illetve infrastruktúra piacot érinti. Észak Amerika és Eurázsia viszonylag védett a klímaváltozással szemben, ezért az ottani ingatlan és infrastruktúra piac felértékelődik a globális Déllel szemben, melyet meghatározó mértékben sújthat a klímaváltozás.

Jól menedzselt ingatlan alapok és zöldmezős ETF befektetések kellő finanszírozási lehetőséget teremtenének a zöld átalakulásra.

Minthogy a migráció a globális Délről Északra tart – részben a klímaváltozás miatt – ez előnyösen befolyásolná a társadalmi feszültség enyhítését, és új munkahelyeket teremtene.

A második zöld finanszírozási lehetőség azokhoz az árukhoz kapcsolódik, melyek döntő szerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben:

nemcsak olyan ágazatokról van szó mint az energia,  a vízgazdálkodás illetve az élelmiszer ipar hanem a fémek bányászatáról is. Ez nagyon sokféle árut jelent: szója, búza, réz, ritka földfémek stb. Minthogy ezekre az árukra egyre nagyobb szükség lesz, ezért felmerül a zöld infláció veszélye. Éppen ezért növelni kell a termelékenységet ezeken a területeken, hogy csökkenjen ezeknek a létfontosságú áruknak a termelési költsége.

Végül a harmadik finanszírozási lehetőség a kockázati alapok – hedge fund – létrehozása,

melyek a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokat kezelnék: például földrengés, árvizek, tűzvészek stb. Ezek a kockázati alapok védelmet jelenthetnének az infláció ellen, ezért például kiterjedhetnének az aranyra is. A kisbefektetők így biztonságban érezhetnék magukat, ezért a kormányoknak kevesebb pénzt kellene költeniük a nyugdíjasok és más kisbefektetők támogatására. Több maradna így a költségvetésükben a zöld átmenet finanszírozására.

1,4 milliárd embernek bankszámlája sincs

Ezt állapította meg nemrégiben a Világbank, amely szerint elsősorban a globális Dél országaiban az emberek jórészének semmiféle befektetési szándékuk sincs, mert örülnek, ha megélnek. Rájuk tehát nemigen lehet számítani a zöld átmenet finanszírozásában viszont őket fenyegeti a legnagyobb veszély. Ezekben az ázsiai, afrikai és közel-keleti országokban olyan digitalizált megoldásokat kellene találni, melyet a helyi lakosság megért és elfogad. Ezeknek a digitalizált rendszereknek viszont csakis akkor lehet reális szerepe a zöld átmenetben, ha mögöttük reális befektetések állnak. Különben fennáll a veszély, hogy zöld kripto pénz keletkezik annak minden kockázatával. Épp ezért fontos, hogy globális vagyis legalábbis regionális megoldások szülessenek, melyek határokon át gyűjtik össze a befektetéseket. A döntéshozóknak az állami szférában éppúgy mint a magánszektorban sürgősen el kell gondolkodniuk a nagyarányú tőke mozgatáson a zöld átmenet érdekében.

A klímaváltozás ára egyre magasabb, ezzel szemben eredményesen  csakis a technológiai és pénzügyi hatékonyság növelésével tudunk.

Hamarosan jön a COP 28 konferencia Dubajban, ott már konkrét elképzelések kellenek, nincs már idő a zöld álmodozásra- hangsúlyozza Nouriel Roubini és szerzőtársa, Reza Bundy, az Atlas Capital Team alapító elnök vezérigazgatója.

Mercedes főnök: nem válhatunk el Kínától, mert az a legfontosabb piacunk

Ola Källenius elnök vezérigazgató állást foglalt a nyílt piaci verseny mellett, és hangsúlyozta, hogy milyen fontos a globális szállítási láncok fennmaradása. Az USA a Nyugat és Kína gazdasági szétválasztását szorgalmazza, de a német autóipar  ezt elutasítja.

“A nyílt piaci versengés a gazdaság motorja, és ez az, ami értéket teremt – hangsúlyozta a Mercedes főnöke, aki a Bloomberg televíziónak nyilatkozott New Yorkban. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke az unió helyzetéről szóló beszédében vizsgálatot jelentett be az Európába irányuló kínai elektromos autók és akkumulátorok dömpingjével kapcsolatban.

Aggasztja ez a Mercedes főnökét?

“Nem, alapjában véve nem aggaszt, mert az elmúlt tíz évben jó eredményeket értünk el Kínában, és folytatni kívánjuk a beruházásainkat. Ne feledkezzünk meg arról, hogy mi tette ezt lehetővé Kínában: az ország megnyitotta piacát a világ előtt. Amíg ez a nyitás fennmarad, amíg meglesznek ennek a jogi keretei, addig nem aggodalmaskodunk.”

Mi lesz akkor, ha a kínaiak visszavágnak az Európai Uniónak?

“Mi a nyílt piacban hiszünk: az Egyesült Államokban már több mint 120 éve jelen vagyunk. A nyílt piaci versengés teremt értéket.”

Annalena Baerbock német külügyminiszter a Bloomberg televízióban nemrég úgy nyilatkozott, hogy Németország egy kicsit túlságosan is függővé vált a kínai piactól, és fontolóra kellene venni ennek a függésnek a mérséklését.

“A pandémia idején megtanultuk, hogy a globális szállítási láncok sérülékenyek, ezért a diverzifikáció előnyös lehet. Az akkumulátorok terén már úgy alakítottuk ki a Mercedes rendszerét, hogy regionális tervezést folytatunk nem globálisat. Az viszont teljes mértékben illuzórikus, hogy ezeket a régiókat úgy tekintsük, hogy nincsen semmifajta összeköttetés közöttük. A globális autós piac nem így épül fel. A rendszer sokkal szofisztikáltabb ennél hiszen mind az öt kontinensen adunk el Mercedes járműveket. Épp ezért nagyon fontos az, hogy a világpiacot nyitva tartsuk” – hangsúlyozta a Mercedes főnöke.

Sztrájkolnak az autóipar szakszervezetének tagjai három nagy autógyárban az USA-ban, az önök gyárában nincs UAW szakszervezet, de érinti-e a munkabeszüntetés a Mercedest az Egyesült Államokban?

“Nem érint minket, de fontos figyelmeztetés  a számunkra a szakszervezet követelése a béremelésre, mert azt mutatja, hogy állandóan fokozni kell a termelékenységet, hogy versenyben maradjunk.”

A UAW 40%-os órabér emelést akar míg a Ford, a General Motors és a Stellantis csak  20%-ot akar adni mondván a versenyképesség ennél többet nem visel el.

Az autóipar áttér az elektromos járművekre, tudják garantálni azt, hogy a munkások megtarthatják a munkahelyüket az új rendszerben is?

“A Mercedes beruházásainak oroszlánrészét az elektromos jármű gyártás teszi ki, de ez hosszútávú program: több mint tíz évre tervezzük az átállást. Ezalatt az idő alatt változik a demográfiai helyzet is, mert kevesebb új munkavállaló jelentkezik a piacon Németországban.”

A Mercedes és általában a német autógyárak piaci részesedést veszítettek Elon Musk Teslajával szemben, most a Mercedes a luxus kategóriában akarja meghódítani az elektromos autók piacát?

“A mi új luxus kategóriás elektromos járműveink nagyon komplex új konstrukciók. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a hagyományos eddigi járműveket akkumulátorral működtetjük, teljesen új konstrukciókról van szó! Máris sok vevő keresi a Mercedes luxus elektromos autóit, úgyhogy azt hiszem, hogy bejött ez a piaci stratégia.”

Az inflációt megérzi mindenki, a luxus kategóriában is mutatkozik emiatt csökkenés?

“Az első félév eladási mutatóit jók, nem panaszkodhatunk. Kétségtelen tény, hogy a magas kamatlábak Észak Amerikában és Európában megváltoztatják a finanszírozási lehetőségeket. Mások a hitel feltételek mint korábban. Figyeljük a makrogazdaság tendenciáit, és úgy gondoljuk, hogy idén nem adunk el több Mercedest mint tavaly” – mondta az elnök vezérigazgató a Bloomberg televíziónak.

EU – Kína egyeztetés a kereskedelemről

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy jövő hétfőn tárgyalnak Brüsszel és Peking képviselői azt követően, hogy Ursula von der Leyen jelezte: vizsgálat indul a kínai elektromos autók és akkumulátorok európai dömpingje miatt. Pekingben a kereskedelmi minisztérium határozott hangnemben reagált mondván megvédjük a kínai vállalkozások érdekeit. A német autógyárak retorziótól tartanak: a Volkswagen már több autót ad el Kínában mint otthon. Kína mind Németországnak mind az Európai Uniónak a legfontosabb gazdasági partnere. A pekingi Global Times nemrégiben arra hívta fel a nyugati autógyárak figyelmét, hogy kínai akkumulátorok nélkül aligha lesznek képesek eredményesen áttérni az elektromos autók gyártására a világpiacon.

Matolcsy menni készül?

“A magas magyar infláció egy gazdaságpolitikai tömegbaleset” – így fogalmazta meg a Nemzeti Bank elnöke a magyar gazdaság legfőbb problémáját Egerben, ahol idén a közgazdász vándorgyűlést tartják.

Matolcsy György szerint az inflációs katasztrófa tanulság lehet

“a következő politikai elitek, miniszterelnökök és kormányok számára, hogy ne ismételjék meg ezt a gazdaságpolitikát.”

Saját magát és az egész Orbán kormány 13 éves teljesítményét búcsúztatta így a jegybank elnöke, aki mintha temetné a rendszert, melynek maga is egyik létrehozója volt. “Matolcsy György a jobbkezem” – mondogatta régebben Orbán Viktor, de aztán a viszony megromlott. Miért? Nyilván személyes okok is közrejátszhattak, de a lényeget Matolcsy akkor mondta ki Egerben amikor közölte nagy felismerését:

”a világban az olcsó pénz politikája végetért.”

A Fidesz egész gazdaságpolitikája  az olcsó pénzen alapult, és Matolcsy előbb vette észre a katasztrófát mint Orbán Viktor, aki meg akarta duplázni a GDP-t 2030-ig.

Most erre a jegybank elnök azt mondta: “ehhez évi 10%-os gazdasági növekedés kellene és ehhez 6-9% os éves infláció járulna. Ezt senki sem akarhatja” – hangsúlyozta Matolcsy Egerben. Orbán Viktor elképzelésének semmifajta realitása sincs, a magyar gazdaság perspektívája várhatóan a stagnálás és az infláció lesz. Vagyis a stagfláció ahogy azt Nouriel Roubini az eurozóna számára megfogalmazta. Az eurozónában rekord magasságú a kamatláb: 4%, de Roubini szerint 5,75% kellene! Vagyis egyre drágább a pénz, és mind kisebb a növekedés esélye. Ha az eurozónában ez várható, akkor az ettől függő Magyarországon még rosszabb a helyzet.

Orbán a piromán tűzoltó

Matolcsy szerint

“a kormány olajat öntött a tűzre amikor állítólag az infláció ellen küzdött.”

Ezzel arra a hatalmas osztogatásra utalt a jegybank elnöke, amellyel Orbán Viktor megnyerte a választásokat. Mi lesz ezután? Orbán állítólag kormányátalakításra készül, és ennek keretében Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, aki korábban az ő tanácsadója is volt, visszaküldené a Nemzeti Bankba immár elnöknek.

Matolcsy Györgynek még nem telt ki az ideje, de ha Orbán meg akar tőle szabadulni, akkor könnyen megteheti hiszen a jegybank elnök szépen feltöltötte a családi kasszát miközben maga is serényen előidézte az inflációs katasztrófát. Orbán egy őszinte pillanatában azt közölte a kissé meglepett magyar közvéleménnyel, hogy hét szűk esztendő következik. Vajon vele vagy nélküle?

Miért járt Meloni Budapesten?

Olaszország első miniszterelnökasszonya puszit küldött Orbánnak, és elmondta a demográfia konferencián, hogy ő keresztény nő és anya. Azzal nem dicsekedett, hogy Olaszország lakossága éppúgy csökken mint Magyarországé.

Meloni PR showja siker lehetett, de a keserű pirulát Orbán Viktornak kellett lenyelnie. Meloni közölte vele az USA és az európai nagyhatalmak ultimátumát: ne számítson egyetlen centre sem, ha nem változtat a politikáján Ukrajna ügyében és Brüsszellel szemben. Magyarországnak olyan fizetési kötelezettségei lesznek hamarosan, hogy uniós pénzek nélkül komoly gondot okozna a kifizetésük.

Újabb kölcsönöket kellene felvenni a régebbiek törlesztésére csakhogy ki ad hitelt egy pénzügyi csőd szélén tántorgó országnak, mely rossz viszonyban áll az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval?

A bankok, ha adnak is hitelt, akkor olyan magas kamatra, amely adósságcsapdát jelent. Giorgia Meloni mindezt belátta, és ezért szélsőjobboldali programját feledve vígan lepaktált Brüsszellel és Washingtonnal. Ahonnan a pénz jön. Nem kétséges, hogy ezt ajánlotta Orbán Viktornak is, aki már annyira elrontotta viszonyát Washingtonnal és Brüsszellel, hogy “megtérését” óriási bizalmatlanság fogadná.

Orbán 2034-ig kormányozni akar, és ezek az évek nem ígérnek gazdasági sikereket. Azok nélkül viszont miből tartaná fenn politikai hatalmát?

A nemzeti együttműködés rendszere a gazdaságban megbukott, de a politikában jól tartja magát.

A káosz vagy én? – kérdezheti Orbán Viktor, aki tudja, hogy a káosztól mindenki tart nemcsak itthon, de Washingtonban és Brüsszelben is. Orbán jobb híján kapitány maradhat a süllyedő hajó fedélzetén. Nem épp irigylésre méltó pozíció, de az egészben Magyarország az igazi vesztes.

Miért tarolnak a kínai akkumulátorok a világpiacon?

A pekingi Global Times arra hívta fel a nyugati autógyárak figyelmét, hogy csakis kínai akkumulátorokkal tudják megtenni a nagy ugrást: átállást az elektromos járművekre.

A kínai akkumulátorok olcsók és jók – ez derül ki a Rystad kutató intézet felméréséből. Egy lítium-vas-foszfát akkumulátor előállítása Kínában körülbelül 46 dollárba kerül kilowattóránként.

Egy lítium-nikkel-mangán-kobaltoxid akkumulátor előállítása Dél Koreában vagy Japánban kilowattóránként 70 dollár. Ráadásul a kínai akkumulátor élettartama hosszabb mint a dél-koreai vagy japán vetélytársaké. Így érthető, ha a nyugati autógyárak a kínai akkumulátorokra szavaznak. Olyannyira, hogy Debrecenben az épülő BMW gyár vezetői már le is paktáltak az ugyanott épülő CATL kínai akkumulátor gyárral az együttműködésről.

A Mercedes elnök vezérigazgatója úgy nyilatkozott a Bloomberg televíziónak, hogy ők is reagionális alapon szervezik meg az elektromos járművek és az akkumulátorok gyártását.

“Beruházásaink oroszlánrészét immár az elektromos jármű gyártás jelenti”

– hangsúlyozta a Mercedes főnök New Yorkban. Csakhogy az Egyesült Államokban más elektromos járművek kellenek mint Európában vagy Kínában, ahol rövidebb távokra használják az autókat.

A dél-koreai és a japán akkumulátor gyártók abban bíznak, hogy az amerikai autósok inkább vesznek drágább autót drágább akkumulátorral, mert az nagyobb távra képes mint a kínai akkumulátorokkal működő kocsik.

Jön a Toyota forradalom?

A japán autógyár olyan új technológiával kísérletezik, amely a jelenlegieknél sokkal hatékonyabb és kevésbé gyúlékony akkumulátorokat hozna létre – igaz, hogy egy kicsit drágábban. Szilárd elektrolitet tartalmaz ez az akkumulátor, amely lehetővé tenné akár 1200 kilométer megtételét is – ráadásul a töltés is könnyebben és gyorsabban menne. A Volkswagen is valami hasonlóval kísérletezik. Eredmény egyelőre nincs. Az évtized második felére várják a kutatók a prototípus elkészülését. Ha a technológia sikeres is lenne, az ár megmaradna problémának, mert jóval drágábban lehetne ilyen akkumulátorokat megvásárolni. A fejlesztők abban bíznak, hogy a fogyasztók az USA-ban hajlandók megfizetni a magasabb árat is, ha 10 perc alatt fel lehet tölteni az akkumulátort, és a hatótávolság valóban 1200 kilométerre nő.

Ki a főnök?

Egyre gyakoribb az együttműködés az autógyárak és az akkumulátor üzemek között. A Honda és az LG például közös elektromos autó céget működtet az Egyesült Államokban: a japán cég részesedése 49%, a dél-koreaié 51%.

A nagy autógyárak egyre inkább abban gondolkodnak, hogy megvegyenek akkumulátor gyártó cégeket vagy ellesve azok titkait, maguk is akkumulátor gyártásba kezdjenek. Az autógyárak pénzügyi lehetőségei lényegesen nagyobbak mint az akkumulátor gyártó cégek kutatásra és fejlesztésre fordítható pénzei. Itt a rekorder a kínai CATL évi 2 milliárd dollárral. A Volkswagen évente majdnem 20 milliárd dollárt fordít kutatásra és fejlesztésre, a Toyota és a Mercedes 9-10 milliárd dollárt.

A General Motors maga akar akkumulátorokat kifejleszteni a saját autóihoz.

Gigászok harca

Ursula von der Leyen asszony a brüsszeli bizottság nevében jelezte: vizsgálat indul a kínai elektromos járművek és akkumulátorok dömpingje miatt az Európai Unióban. Válaszul Pekingben a kereskedelmi minisztérium “önző, protekcionista politikáról” beszélt, és ellenlépéssel fenyegette meg az Európai Uniót. Ettől főként a német autógyárak tartanak, mert például a Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. A német autógyárak vezetői arra mutatnak rá, hogy az autógyártás már sokkal szofisztikáltabb annál, hogy nemzeti alapon lehetne megítélni. A Mercedes főnöke ezért elítélte Ursula von der Leyen piacvédelmi politikáját, és állást foglalt a szabadpiaci verseny mellett. Franciaországban viszont közölték: csakis olyan elektromos jármű vásárló kaphat állami támogatást, aki nem kínai járművet vásárol.

A kínaiak le akarják tarolni az elektromos autó piacot az egész világon részben az olcsó és megbízható akkumulátorok segítségével.

A nagy müncheni autós vásáron a BYD kínai cég hat új elektromos modellt mutatott be. A kínaiak a 30 ezer euró alatti piacot célozzák meg, mert azt gondolják, hogy ebben a vásárlói körben az ár meghatározó a vásárló döntése szempontjából. A Mercedes főnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy ők a luxus kategóriára mennek rá, mert a Mercedes vásárlói köre ezt várja tőlük.

“A mi elektromos luxus autóink teljes új konstrukciók, nem a hagyományos modellek akkumulátoros változatai”

– hangsúlyozta a Mercedes főnöke, aki a Bloomberg televíziónak nyilatkozott.

Ukrán kémfőnök: az elhúzódó háború veszélyes forgatókönyv számunkra

0

Kirill Budanov a londoni Economistnak nyilatkozott a több mint másfél éve tartó orosz-ukrán háború kilátásairól. Értékelése szerint mindkét fél problémákkal küszködik, de ezek különböznek egymástól, mert Oroszország a saját erejére támaszkodik miközben Ukrajna a Nyugat támogatásától függ.

Az elhúzódó háború, kiürítheti a nyugati fegyverraktárakat és elfogyhat a türelem is egyik vagy másik NATO tagállamban. Ukrajnát szemmel láthatóan szinte kizárólag csakis az USA véleménye érdekli: ezért rúgták ki a hadügyminisztert és ezért került lakat alá Volodimir Zelenszkij elnök oligarcha támogatója Ihor Kolomijszkij. Korábban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó fogadta Zelenszkij három emberét, és követelte, hogy nézzenek jobban utána: mi lesz az Ukrajnába küldött amerikai pénzekkel és fegyverekkel?

Az új hadügyminiszter Kijevben kirúgta az összes miniszterhelyettest, akiket korrupcióval illetve az ellenőrzés elmulasztásával gyanúsítanak. Még korábban William Burns, a CIA igazgatója adott át egy listát olyan korrupt ukrán vezetőktől, akik lenyúltak amerikai pénzeket Ukrajnában. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, ezért jól ismeri az oligarcha rendszereket, amelyek elég hasonlóak Ukrajnában és Oroszországban.

Zelenszkij elnök részt vesz az ENSZ közgyűlésen New Yorkban, és találkozik Biden elnökkel. Az USA elnöke eddig feltétlen támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt, de az ukrán offenzíva sikertelensége elgondolkoztathatja őt. A nyolcvanéves Biden elnök szeretne duplázni a Fehér Házban, de ehhez fokoznia kellene a népszerűségét. Biden stábja most azon törheti a fejét Washingtonban: mi hoz több szavazatot? A megnyerhetetlen háború folytatása vagy egy olyan béke, melynek keretében Ukrajna területi engedményre kényszerül ? Zelenszkij elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Biden öt perc alatt békét köthetne Putyinnal, ha olyan tűzszünetre venné rá Ukrajnát, mely a megszállt területek egy részét orosz kézen hagyná.

Orbán és Semjén után újabb magyar kormánytag kapott kitüntetést Kirill pátriárkától

Dicsőség és becsület – ez az érdemrend neve, melyet az orosz ortodox egyház feje ítélt meg Soltész Miklós államtitkárnak. Becsületről beszélni Kirill pátriárka esetében nem könnyű hiszen közismert: a KGB magasrangú tisztjéről van szó, aki éppúgy mint elődje, Alekszej pátriárka  vagy mint az orosz ortodox egyház budapesti képviselője, Illarion metropolita a titkosszolgálat tisztjeként kezdte pályafutását az egyházban.

Kirill pátriárka aktívan támogatja Putyin háborúját Ukrajnában, emiatt az ottani ortodox egyház minden kapcsolatot megszakított vele.

A magyar kormány viszont szívén viseli Kirill pátriárka sorsát, mert amikor az Európai Unió szankciós listára akarta helyezni a háborúpárti egyházi vezetőt, akkor a magyar diplomácia megvétózta azt. Kirill pátriárka többmilliárd dolláros vagyona így megmaradt, ezért érthető az orosz egyházi vezető hálája.

A brit kémelhárítás átfogó jelentése szerint az orosz ortodox egyház külföldi szervezetei egyben Putyin hírszerzésének kémközpontjai is. Illarion metropolita Kirill pátriárka utóda volt az orosz ortodox egyház külügyi szolgálatának élén, és ebben a minőségében ő irányíthatta a hírszerzést is. Kirill pátriárka őt nevezte ki az orosz ortodox egyház budapesti képviselőjének. Minthogy az orosz ortodox közösség nem oly jelentős, hogy ilyen magasrangú főpap jelenlétét igényelné, minden bizonnyal nem a vallási ténykedés jellemzi elsősorban Illarion metropolita budapesti munkásságát. Irodája mindenesetre a Lendvay utcában van, nem messze a Fidesz pártközpontjától.

Ferenc pápa amikor Budapesten járt, akkor találkozott Illarion metropolitával, mert a katolikus egyház feje közvetíteni szeretne Moszkva és Kijev között.

“Pintér Sándor, a kurva anyád!”

Pénteken este nem éppen nyomdafestéket eltűrő rigmusokat skandáltak a tüntető diákok Budapesten a Clark Ádám téren. Kissé nyersen kifejezték ki érzéseiket az oktatás állapotával és az azt felügyelő belügyminiszterrel kapcsolatban.

Orbán Viktor a legutolsó kormányalakítás során alaposan kiszúrt örökös belügyminiszterével: elvette tőle a titkosszolgálatok felügyeletét, és átadta azt Rogán Antalnak, pontosabban a saját közvetlen irányítása alá helyezte. Pintér Sándor megkapta cserében a két kezelhetetlen tárcát, a nemzeti együttműködés rendszerében szisztematikusan leértékelt egészségügyet és az oktatást. Orbán nem véletlenül lát rendészeti problémát e két területen, mert az ő szempontjából valóban arról van szó: az egészségügy és az oktatás gyenge működése létfontosságú a nemzeti együttműködés rendszerének stabilitása szempontjából.

Az egészségügynek kell megoldania azt a kardinális társadalmi problémát, hogy megritkítsa Orbán leghűségesebb szavazó táborát, a nyugdíjasokat.

Orbán Viktornak csak négyévenként egyszer van igazán szüksége erre a több mint kétmilliós társadalmi csoportra, amely eldöntheti a választás eredményét. Miután leszavazott, a nyugdíjas polgár fölösleges terhet jelent a nemzeti együttműködés rendszerében. Az egészségügy hatékonyan kezeli ezt a problémát: ezerszám transzportál a túlvilágra olyan idős polgárokat, akiket egy jól működő egészségügyi hálózat megmenthetne. A lakosság 15-20%-át kitevő elit pedig a magán egészségügyet választja, mert meg tudja azt fizetni. Az oktatás terén ugyanez a helyzet: az elit a saját gyerekeit a magánoktatás felé tereli illetve külföldre küldi miközben a többség számára marad az alulfizetett tanárok által működtetett gyenge közoktatás. Orbán Viktor jól emlékszik arra, hogy a kommunista diktatúra belső ellenzékének jórészét az a fiatal értelmiség adta, melyet az egyetemek tömegesen képeztek ki, de a rendszer nem tudott számukra perspektívát nyújtani. Orbán ehelyett kis létszámú technokrata elitet akar az ország működtetésére, és úgy gondolja: a politikai hatalom pedig jó helyen van az ő kezében. Nincs itt szükség kritikus ifjúságra, olyan fiatalemberre, amilyen ő maga is volt a Bibó kollégiumban a nyolcvanas években.

Miért vállalja mindezt a 75 éves Pintér Sándor?

Orbán Viktornak szüksége van örökös belügyminiszterére, mert az ő eleme a politikai harc nem pedig a kormányzás. Ebben viszont erős Pintér Sándor, aki mindenkit ismer, aki számít hiszen több mint ötven éve húzott egyenruhát.

Washingtonban is bíznak Pintér Sándorban. Néhány éve Orbán Viktor felvetette: Pintér Sándor vezérezredes nyugdíjba vonulhatna, és helyébe kinevezné Bakondi György altábornagyot, saját belügyi tanácsadóját, akinek a lojalitása száz százalékos.

Pintéré nem az? Nem, mert Pintér Sándornak van egy dossziéja Orbán Viktorról, melyben bizonyítékok sorakoznak a miniszterelnök és a kommunista állambiztonsági szolgálat édesbús kapcsolatairól a nyolcvanas években.

Pintérnek ez relatív autonómiát biztosít a nemzeti együttműködés rendszerében. Az örökös belügyminiszter amint hírt kapott arról, hogy Orbán meneszteni kívánja őt, felhívta az USA nagykövetség CIA tisztjét, és jelentette neki az információt.

Ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök telefont kapott “illetékes helyről”, hogy az USA igen nagyra értékeli Pintér Sándor munkáját, és szeretné, ha folytathatná tevékenységét a belügy élén. Orbán Viktor szalutált és engedelmeskedett.

Pintér Sándor azóta is belügyminiszter.

Perspektíva zéró

A nemzeti együttműködés rendszere elveszítette a jövőt: Orbán Viktor immár ígérni sem tud. Egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jósolt a legutóbbi kormányalakítás után. Ez a fiatalságnak semmiképp sem perspektíva.

Miért reménykedik mégis abban Orbán Viktor, hogy kormányozhat egészen 2034-ig?

Mert az ellenzéknek semmiféle elképzelése sincsen a problémák megoldásáról. Van viszont egy komoly fegyvere: ha hatalomra kerülne, akkor megkaphatná Brüsszeltől azokat az eurómilliárdokat, melyekre Orbán hiába vár. Ha minden így megy tovább , akkor Magyarország adósság csapdába kerülhet 2025-ben, mert olyan nagy összegű kölcsönöket  kell majd visszafizetnie, amelyeket csakis újabb és egyre drágább hitelekkel tud teljesíteni. Hacsak nem érkeznek meg az eurómilliárdok Brüsszelből. Kibírja-e a nemzeti együttműködés rendszere a tartós életszínvonal csökkenést? Ez Orbán Viktor igazi dilemmája, és ezért van egyre nagyobb szüksége Pintér Sándorra és a belügyre. Nem beszélve Rogán Antal média birodalmáról, melyről a diákok azt skandálták, hogy

“hazudik a Hír tv”.

Tegyük hozzá, hogy nemcsak az, de amit eddig láttunk és hallottunk az semmi ahhoz képest, ami ezután következik:

a tartós lejtmenetet kell úgy bemutatni mintha siker sorozat lenne.

Ceausescu televíziója ezt úgy oldotta meg, hogy a problémákról egyáltalán nem beszélt, helyette a diktátor állandó külföldi és belföldi szereplése töltötte ki a műsoridőt. Orbán ezt nem teheti meg viszont azt sem vallhatja be, hogy a problémák megoldásáról halvány fogalma sincs. Kivonulni a hatalomból nem lehet, mert akkor az utódok az ő véres fejét és összelopott milliárdjait mutathatnák fel mint az új hatalom egyetlen sikerét.

Orbán Viktor állítólag a káosz elmélet híve lett, és csakis a szerencsecsillagában bízik.

Napóleon császár is így volt ezzel egészen Waterlooig.

Hol van a kínai hadügyminiszter?

Régóta senki sem látta Li Sangfu tábornokot. Korábban a kínai külügyminiszter tűnt el nyomtalanul. A rakéta haderőnem parancsnokairól pedig kiderült, hogy korrupció miatt előzetesben csücsülnek.

“Valami nem igazán működik Hszi Csin ping rendszerében” – mondta Biden elnök Vietnamban, ahol stratégiai egyezményt kötött Kína ellen. Az USA tokiói nagykövete szerint villámgyorsan tűnnek el Hszi Csin ping káderei. Politikai tisztogatás zajlik? Kínában manapság minden nagy lebukást korrupcióval indokolnak. Ez annál is könnyebben megy, mert az elit minden tagja dollármilliomos, a legfelső vezetők és a nagy cégek főnökei pedig milliárdosok dollárban is.

Összefügg-e a hadügyminiszter tartós távolléte azzal, hogy a rakétacsapatok lebukott parancsnokait korrupcióval gyanúsítják. Hszi Csin ping elnök katonai vezetők előtt azt állította, hogy

“a korrupció nemzetbiztonsági kérdés, mert akadályozza Kína katonai erejének növelését.”

Közben az országban tovább zajlik a korrupció ellenes kampány, melyet Hszi Csin ping elnök indított el tíz évvel ezelőtt.

 Korrupcióért halálra ítélték a legnagyobb biztosító társaság ex elnökét Kínában

Kőkemény kampány folyik Kínában a korrupció ellen függetlenül attól, hogy megroppant az ingatlan piac és ez megingatja az egész pénzügyi rendszert az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol a politikai és pénzügyi elit tagjai milliárdosok – dollárban is.

325 millió jüan értékben fogadott el megvesztegetést a China Life Insurance ex elnöke, ezért a bíróság őt halálra ítélte – tudatta az Új Kína hírügynökség. Konfuciusz szülőföldjén, Santung tartományban született meg az ítélet, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a halálraítéltet nem végzik ki hanem két évre próbaidőre bocsátják. Ha ezalatt az idő alatt megbánást tanúsít – vagyis beszolgáltatja a korrupcióval megszerzett milliókat, akkor életfogytiglanra változtatják az ítéletet, de ez letöltendőnek számít vagyis sohasem kerülhet szabadlábra. Miért kapott ilyen súlyos büntetést Vang Bin? A megvesztegetés összege “mindössze” 44 millió dollárt ér, ez a kínai elit körében nem számít komoly pénznek. Vang Bin minden bizonnyal azért kapta a súlyos ítéletet, mert a pénz nagy részét nem vallotta be, az valahol továbbra is családi számlákon pihen – lehet, hogy külföldön. Vang Bint azért külön egyéves börtönbüntetéssel sújtották, mert 54 millió jüant külföldi számlákon tartott. Ez szigorúan tilos Kínában.

Igazán súlyos bűn  azonban Peking számára az, hogy a korrupt halálraítélt a kommunista párt helyi vezetője volt! A több mint 90 milliós kommunista párt mint valamilyen új mandarin kaszt irányítja vaskézzel Kínát, és a korrupció elleni harcot a nagyfőnök, Hszi Csin ping személyesen rendelte el amint hatalomra került 2012-ben. A pártfőtitkár – elnök így szabadult meg legfőbb vetélytársától, Po Hszilájtól, akinek nejét is halálra ítélték, mert mérges gombát főzött egy brit kém levesébe.

A nagy korrupciós ügyeket Kínában nem az állam hanem a kommunista párt ellenőrző bizottsága vizsgálja ki, az ítéletet is a kommunista párt vezetői hozzák meg – a bíró csak a legfelső határozatot olvassa föl.

2021-ben a Kínai Fejlesztési Bank elnökét ítélték életfogytig tartó börtönre korrupció miatt.

Ugyanabban az évben ki is végezték korrupció miatt Kína legnagyobb állami vagyonkezelőjének főnökét, ő bigámia miatt kapta a legsúlyosabb büntetést: több feleségnek és gyereknek sokkal több titkos számla jutott.

Amikor Hszi Csin ping elődje Sanghaj városának élén korrupció miatt lebukott, akkor 17 szeretőt számolt össze a kommunista párt ellenőrző bizottsága.

A China Renaissance Holding milliárdos bankár vezérigazgatója februárban eltűnt, és a BBC tudósítójának értesülései szerint együttműködik a hatóságokkal a korrupciós vizsgálatban.

Jack Ma a leggazdagabb kínaiból szerencsés túlélő lett

Az Alibaba alapító atyja, a dollár milliárdos Jack Ma tőzsdére akarta vinni az Ant csoportot, a nagy digitális pénzügyi vállalkozást amikor Peking közbelépett. Jack Ma, aki Hszi Csin ping elnök pártfogoltja volt korábban eltűnt. Az egykori angol tanár, aki a helyi kommunista vezető, Hszi Csin ping támogatásával gründolt internetes kereskedő cégét, az Alibabát, mely a New York-i tőzsde legnagyobb dobása volt abban az évben amikor odakerült, előbb találkozott az újonnan megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin ping.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt!”

– fogadkozott New Yorkban az USA új elnöke 2016-ban.

Ekkor volt a csúcson Jack Ma, aki azután beleesett a nagy korrupció ellenes kampányba, amely az egész pénzügyi rendszert kívánta megrendszabályozni Kínában. Három hónapig azt sem tudta senki, hogy hol van Kína leggazdagabb embere, aki villámgyorsan el is veszítette ezt a rangját. Jack Ma kínos perceket tölthetett a kommunista párt ellenőrző bizottságának kihallgató központjában. Amikor kikerült onnan, akkor feltűnően kerülte a nyilvánosságot pedig korábban jellemezte őt a first page disease – szeretett minél gyakrabban az újságok címlapjára kerülni méghozzá nem is Kínában hanem az Egyesült Államokban. Ennek vége: Jack Ma feladta az Ant programot, csendes és visszahúzódó ember lett, mert legfelső helyről figyelmeztethették: eddig és ne tovább!

36 ezer korrupciós vizsgálat – 52 ezer letartóztatás

Ezek a rekord számok, melyek 2023 első félévét  mutatják, azt jelzik, hogy nem enyhül a kampány a korrupció ellen – büszkélkedik a pekingi Global Times.

Azzal már nem dicsekedtek el, hogy a korrupcióellenes kampány egykori vezetőjét is halálra ítélték – korrupció miatt.

Fu Csenghua igazságügyi miniszter volt Pekingben, és ebben a minőségében irányított több kampányt is a korrupció ellen. Aztán őt is elítélték 117 millió jüan megvesztegetés elfogadásáért. Ez 14 millió dollárnak felel meg. Ő is halálbüntetést kapott kétéves felfüggesztéssel. Mindez nem sokkal a kommunista párt kongresszusa előtt történt múlt ősszel amikor újra fogadkoztak Pekingben: folytatjuk a korrupció ellenes harcot!

Két napja Hszi Csin ping elnök katonák előtt megerősítette: a rakétacsapatok parancsnokait korrupció miatt váltották le!

Júniusban vették őrizetbe a stratégiai rakéta haderőnem parancsnokát, a helyettesét és a korábbi helyettesét. Augusztusban jelentették be a három tábornok leváltását, és Hszi Csin ping elnök, aki a hadsereg főparancsnoka is, most megerősítette: korrupció a leváltás oka!

A kínai kormány hatalmas pénzekkel erősítette meg a stratégiai rakéta erőket, és a tábornokok “igen jó személyes kapcsolatot építettek ki a hadiipar vezetőivel” – írja a hongkongi South China Morning Post. Amely szerint az ellenőrzés során kiderült, hogy sok rakéta nem működik, mert a hadiipar vezérei némi megvesztegetés árán bóvlit sóztak rá a hadseregre.

Tavaly az állami chipfejlesztési alap vezetőit csukták le, mert a nagy állami támogatás jelentős része magánzsebekben landolt miközben nem teljesítették azt az elvárást, hogy az USA-val egyenrangú chip kutatást hozzanak létre – írja a foreignpolicy.com portál.

Putyin és Kövér antiszemitizmusa avagy pácban Andropov árvái

“Jézus gyilkosainak szellemi utódairól“ beszélt szülővárosában, Pápán Kövér László, az országgyűlés elnöke. Szinte ezzel egyidejűleg Vlagyimir Putyin sietett tudatni mindenkivel: ”a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére!” Miért e felizzó antiszemitizmus?

A válasz látszólag egyszerű: a nemzeti együttműködés rendszere mind Oroszországban mind Magyarországon pácban van. A cári Ohrana – a KGB elődje – ilyenkor pogromot szervezett: például 1904-05-ben amikor Japán legyőzte Oroszországot. Az Ohrana, amely a cion jegyzőkönyvet is hamisította nem hagyta magát zavartatni a tényektől, hogy a zsidóknak az ég világon semmi közük sem volt a nagy katonai vereséghez a Távol Keleten. Az Ohrana húzása nem vált be, a forradalom kitört, és a cári önkényuralom engedményekre kényszerült. A forradalmi bolsevikok is bekerültek a Dumába, igaz, hogy frakcióvezetőjük az Ohrana ügynöke volt, aki rács mögé juttatta Sztálint is.

Az Ohrana előállt a nagy világ magyarázattal, melyet manapság Putyin is vígan használ: ez a három Róma elmélet. Eszerint “az első és a második Rómát és Bizáncot – a zsidók tették tönkre. A harmadik Rómát – Szentpétervárt illetve Moszkvát nem fogják!“ A teóriának semmiféle történelmi alapja sincs, de a csőd felé közelgő Szovjetunióban mégiscsak elővette azt Jurij Vlagyimirovics Andropov a lengyelországi válság idején.

A Szovjetunió 56-os budapesti nagykövete, a KGB akkori főnöke kifejtette: “világméretű zsidó összeesküvés irányul a Szovjetunió ellen, és ennek előjátéka a lengyelországi válság.” Andropov kiadta a jelszót:

“meg kell tisztítani a szovjet birodalom elitjét a zsidóktól!“

Pechére Andropov maga is zsidónak született méghozzá a cári Oroszországban, ahol ez külön nemzetiségnek számított, és fel is tüntették a születési anyakönyvi kivonaton. Andropov tudta, hogy zsidó nem lehet a Szovjetunió vezetője, ezért szorgos munkával hamis anyakönyvi kivonatot gyártott. A tisztogatás meg is kezdődött, és ez felgyorsította a szovjet rendszer bukását, mert a reform kommunisták jórésze ezekután úgy érezhette: nincs értelme reformokról beszélni. Innen ki kell vándorolni vagy pedig megdönteni a rendszert. Andropov ezt már nem érte meg, mert 1984-ben meghalt.

Halála után róla nevezték el a KGB elitképző hírszerző akadémiáját. Azt az akadémiát ahova Putyin jelentkezett is, de nem vették fel mint tehetségtelen tökfilkót. Andropov ugyanis rájött arra, hogy a kommunista pártok elitje a Szovjetunióban és a “testvéri országokban” többnyire idiótákból áll, mert a kiválasztás alapja nem a teljesítmény hanem a lojalitás. Andropov szerint a KGB-re várt a vezető szerep, mert ott a meritokrácia uralkodik nem pedig a szervilis lojalitás mint a kommunista pártokban.

Elitképzés a titkosszolgálatok akadémiáin

Minden szocialista országban hozzáláttak ehhez, így végezhetett ilyen akadémián Kövér László is – a jogi egyetem mellett. A fideszes fiúk bajtársi lojalitása is ezen az akadémián alakult ki nem pedig a Bibó kollégiumban, ahova Kövér Lászlót fel sem vették, mert ott csak olyan tehetséges fiúknak jutott hely mint Orbán Viktor. Akit olyan értelmes és tettrekész állambiztonsági tisztek pátyolgattak mint Fellegi Tamás és Stumpf István. Az utóbbi apósa, Horváth István  vezényelte le a rendszerváltást egy csepp vér nélkül.

A titokzatos karmester, akiben mind Moszkvában mind Washingtonban megbíztak, soha senkinek semmit sem mondott történelmi szerepéről. Pontosabban lemondása után besétált az amerikai nagykövetségre, és ott mindent elmondott. A magyar közvéleménnyel semmit sem közölt. Misa Wolf, a Stasi hírszerzés főnöke könyvet írt a tapasztalatairól, Horváth István hallgat.

Antiszemita tisztogatás Magyarországon

Hogy halt meg Elbert János és családja? Biztosat ma sem tud senki, de két okot sejtenek a gyilkosságsorozat mögött: az egyik az, hogy Elbert János tolmácsolt Jurij Vlagyimirovics Andropovnak 1956-ban amikor a szovjet nagykövet szisztematikusan hazudott Nagy Imrének, Maléter Pálnak és másoknak. Egy KGB főnök esetében ez nemcsak, hogy bocsánatos bűn, de lehet akár erény is, de a Szovjetunió első emberének életrajzában ez kissé kínos részlet, mert ki tárgyal külföldön egy hivatásos hazudozóval?

Miért lett “öngyilkos” Péter György, veterán kommunista, aki a reformközgazdászok közé tartozott, és kapcsolatokat ápolt Izraellel, amellyel akkoriban Magyarország – szovjet parancsra – nem állt diplomáciai kapcsolatban?

Az “öngyilkos” életét kioltó golyó hátulról érkezett…

Aczél Györgyöt kitették a kommunista párt titkári pozíciójából, ahonnan az egész kulturális életet irányította. Minthogy ő Kádár János barátja volt, Andropov beérte a lefokozással.

Kádárnak javasolták, hogy Hetényi Istvánt nevezze ki a Tervhivatal élére hiszen ott dolgozott évek óta államtitkárként. Kádár nemet mondott:

“Egy zsidó nem lehet a Tervhivatal elnöke! A szovjet elvtársak nem fogadnák el.”

A Tervhivatal speciális szocialista intézmény volt, csakis a szocialista országokban létezett. Ezekben az országokban pedig érvényben volt Andropov utasítása: zsidó nem kerülhet fontos tisztségbe! Csakhogy Kádár túljárt a szovjet elvtársak eszén: pénzügyminiszterré nevezte ki Hetényi Istvánt mondván annyira el vagyunk adósodva Nyugaton, hogy kell egy kiváló szakember, aki kezeli a pénzügyi problémákat.

Az antiszemita kártyát nem most veszi elő először a Fidesz. Már közvetlenül 2010 után megtámadták a Lukács iskola tudósait, akik már Andropovot is zavarták. Kádár akkor emigrációba kényszerítette a legkiválóbbakat. Hazatérve Heller Ágnes és társai keményen bírálták Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét. Felfigyelt erre Macron francia elnök is, aki sok más európai gondolkodóval együtt meghívta Heller Ágnest az Elysee palotába. Budapesti látogatása során Macron elnök  fejet hajtott Heller Ágnes sírjánál a zsidó temetőben.

Igazán kemény antiszemita kampány Soros György és “hálózata” ellen indult az Orbán rendszerben. Még a Professzorok Batthyány köre, ez az ultralojális értelmiségi szervezet is megsokallta az antiszemita kampányt, és tudatta Orbán Viktorral: a huszonegyedik században nem illik ilyen kampányt folytatni egy olyan országban, ahol több mint félmillió zsidót öltek meg a holokauszt idején.

Orbán válasza:

”Meghallgattam önöket, megértettem az aggályaikat. Egyet is értenék önökkel, ha önöknek csinálnám a politikát, de nem önöknek csinálom!”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK