Polonius, Author at Független Hírügynökség Page 39 of 197

Moszkva és a Hamász akciója Izrael ellen

Polonius

-

2023-10-09

Moszkva és a Hamász akciója Izrael ellen

Úgy néz ki aki teheti sütögeti a háborúk pecsenyéjét. Az oroszoknak kapóra jött a Hamász terrorja, kevesebbet foglalkozik a világ az orosz agresszióval, Iránnak jól jön, mert magasabbra tornáztathatja az olaj árát, persze ez minden kitermelő országra is vonatkozik. A szúdiaknak nem kell megállapodni Izraellel, viszont az izraeliek pontot tehetnek a Hamász végére.

Az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai közül egyedül Oroszország nem volt hajlandó elítélni a Hamász akcióját Izrael ellen. Közben az Arab Liga főtitkára Moszkvába repült Szergej Lavrov külügyminiszter meghívására. Az Arab Liga főtitkára úgy nyilatkozott, hogy közvetíteni akar a Gázai konfliktusban. Miért épp Moszkvában?

A Hamász úgy nyilatkozott, hogy Irán támogatásával indította el hétvégi támadását Izrael ellen. Teherán nyíltan fel is vállalta a Hamász támogatását. A Wall Street Journal arról számol be, hogy az iráni forradalmi gárda heteken keresztül segítette a Hamász előkészületeit. Végül hétfőn Bejrútban együttes tanácskozást tartottak, és akkor döntöttek a támadás elindításáról a hétvégén.

Az orosz titkosszolgálat, amely igen aktív Szíriában, tudomást szerzett a tervezett támadásról, de nem sietett Izraelt értesíteni noha korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal dicsekedett, hogy kiválóak a kapcsolatai Putyin orosz elnökkel.

Moszkva szempontjából két okból is hasznos a Hamász támadása Izrael ellen: egyrészt elvonja a figyelmet az ukrajnai háborúról másrészt pedig a bizonytalanság növelheti az olaj árát, ez pedig Oroszország legfőbb exportcikke.

Olaj hiány várható?

Miután Szaúd Arábia több mint napi egymillió hordóval, Oroszország pedig 300 ezerrel csökkentette olaj kitermelését, ezért már decemberben bekövetkezhet a hiány, mely áremeléshez vezethet – jósolják a szakértők. Szaúd Arábia pénteken a Hamász akciójának megindulása előtt arról tájékoztatta a Fehér Házat, hogy kész növelni az olaj kitermelést, hogy csökkenjen a benzin ára az Egyesült Államokban. A feltétel az USA garanciája a szaúdi-izraeli megegyezéshez. A Hamász támadása nyomán kútba esett Szaúd Arábia és Izrael egyezségre, nem kétséges, hogy ez volt Irán egyik legfőbb célja is. Amellett persze, hogy Irán is az olaj exportjából él.

Oroszországnak az áremelkedés különösen jól jön hiszen az ukrajnai háború miatt minden dollárra nagy szüksége van, és az olaj a legfőbb bevételi forrása. Putyin orosz elnök nemrég a Valdaj tanácskozáson Szocsiban arról beszélt, hogy idén Oroszország nemzeti jövedelme 3%-kal növekedhet míg Európa nagy része recesszióba süllyedt.

Miért fűtünk orosz földgázzal?

Polonius

-

2023-10-08

0

Putyin orosz elnök azt ígérte, hogy “magyar barátainak” olcsóbban adja a földgázt mintha azt a világpiacon szerezné be Magyarország. Erre hivatkozva kötött hosszútávú gázszállítási egyezményt a Gazprommal Magyarország mondván: az alternatív nyugati megoldások drágábbak.

A tények nem ezt bizonyítják: az orosz földgázért többet kell fizetni mintha azt a világpiacon vásárolnánk meg a holland gáz tőzsde árai alapján. A Népszava számításai szerint júliusban 5 milliárd forinttal többet költöttünk így földgázra. Eddig a plusz kiadás 341 milliárd forintot tett ki. Ez hatalmas összeg, a nyugdíj korrekcióra például 190 milliárd forintot költ a kormány. Nemcsak Magyarország, de a fogyasztók jelentős része is többet fizet a rezsiért. Ez pedig jelentős életszínvonal csökkentő tényező. Még a statisztikai hivatal számai szerint is csökken az életszínvonal Magyarországon méghozzá elsősorban a szegényebb néprétegek körében.

Orbán Viktor politikai pozíciója nem gyengül

Csökkenő életszínvonal és borús perspektíva a világon mindenütt az ellenzéket erősíti, de nem Magyarországon, ahol Orbán Viktor politikai pozíciója szilárd noha gazdaságpolitikája megbukott. Miért? Egyrészt, mert a szegény néprétegek még mindig védelmezőjüket látják a miniszterelnökben a rezsicsökkentés miatt. Másrészt Putyin valóban támogatja “magyar barátait”, de ez Orbán Viktort és körét jelenti. Már a szovjet időkben is Moszkva a földgáz és kőolaj szállításokon keresztül támogatta “magyar barátait”, akik az olcsó orosz energiát részben Nyugaton adták el, és a felár egy része az ő zsebükben landolt.

Putyin idejében ez annyiban változott, hogy a Gazprombank foglalkozik “Oroszország külföldi barátainak” pénzelésével.

Jan Marsalek osztrák üzletember, aki a brit hírszerzés szerint orosz kém volt a bukott német Wirecard vezérkarában, és jelenleg valahol Oroszországban a katonai hírszerzés vendége, szintén a Gazprombankon keresztül kapta “moszkvai költségtérítését.” A brit kémelhárítás úgy leplezte le, hogy lebukott egy öttagú bolgár kémhálózat Nagy Britanniában, mely Moszkvának dolgozott. A felső kapcsolatuk Jan Marsalek volt. A brit hírszerzés kiderítette, hogy az osztrák üzletembernek már a nagypapája is a moszkvai titkosszolgálatnak dolgozott azokban az időkben amikor Ausztria egy része szovjet megszállás alatt állt – 1945-1955.

A brit hírszerzés megszerzett egy listát, mely a Gazprombank által támogatott nyugati politikusok és prominens személyek névsorát tartalmazta. A listát átadták az Egyesült Államoknak, ezért

Magyarország washingtoni nagykövetsége érdeklődött: találtak-e magyar nevet a listán? Mosolyogva azt válaszolták az amerikai hatóságok, hogy egyelőre nem…

Részvényes – e Orbán Viktor a MET-ben, a földgáz kereskedésből igencsak jól profitáló, Svájcban bejegyzett cégben? Lantos Csaba, aki sokáig az igazgatótanács elnöke volt a MET-ben, többször is cáfolni kényszerült ezt az információt. Svájcban bejegyzett cég nem köteles kiadni a részvényesek adatait, Lantos Csabát viszont Orbán Viktor bevette a kormányába. Jelenleg ő az energia ügyekkel foglalkozó miniszter. A MET egykori biztonsági főnöke jelenleg Orbán Viktor elsőszámú titkosszolgálati tanácsadója.

Az átlagos magyar háztartás rezsi költsége a család jövedelmének 20-30%-át teszi ki míg Európa nyugati felén ez 8-15%.

Orbán és az uniós pénzek

Polonius

-

2023-10-06

0

A magyar miniszterelnök a visszatartott pénzekről tárgyalt Granadában, az Európai Uniós csúcstalálkozó helyszínén Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A csúcstalálkozó fő témája a bővítés, és mindenekelőtt Ukrajna tagsága illetve támogatása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a tanácskozáson Spanyolországban.

Ukrajna csatlakozása 186 milliárd euróba kerülne az Európai Uniónak. Ezt a hatalmas összeget hét év alatt kellene Brüsszelnek átutalnia Ukrajnának – állapította meg egy belső uniós dokumentum, melyet a Politico megszerzett.

A bővítés különben is rendkívüli mértékben megterhelné az Európai Unió kasszáját hiszen a hat balkáni állam plusz Georgia és Moldova felvétele további 76 milliárd eurós kiadást jelentene. A dokumentumot az uniós szakértők a hétvégi Tanács ülés előtt készítették el, mert Granadában ez lesz a legfőbb napirendi pont. A Politico úgy értesült, hogy Brüsszel már decemberben meg akarja kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, melynek miniszterelnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy két éven belül szeretnének teljes jogú tagok lenni, és nem fogadnak el semmiféle másodosztályú tagságot. A dokumentum a bővítés kapcsán megállapítja:

“minden tagállamnak többet kell majd befizetnie, és kevesebbet fog visszakapni.”

Országokra még nem bontották le az összegeket, de a nagy alapokra igen. Ebből kiderül például, hogy az uniós agráralap legfőbb kedvezményezettje Ukrajna lehet, mert 96,5 milliárd euró járna neki hét év alatt. A kohéziós alap kedvezményezettjeinek köre is megváltozna, mert az új tagállamok szegények, ezért a jelenlegiek közül kikerülne a támogatottak köréből Ciprus, Csehország, Észtország, Litvánia, Málta és Szlovénia.

A kalkulációt a jelenlegi szabályok alapján végezték el, de “nagy valószínűség szerint ezeket a szabályokat is meg kell majd változtatni”- állapítja meg az uniós belső dokumentum.

Honnan jön a pénz és mire költsük?

Ezen a problémán mindenkinek el kell gondolkodnia – közölte a brüsszeli bizottság szerdán. A bizottság szóvivője megjegyezte:

”A múlt tapasztalatai alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az Európai Unió bővítése több tényezőtől függ:

meddig menjünk el? Mikor vegyük fel az új tagállamokat? Milyen legyen az időzítés?”

Ursula von der Leyen az unió helyzetéről szóló beszédében hangsúlyozta: a bővítés nem lehetséges az Európai Unió reformja nélkül – emlékeztet a brüsszeli Politico, amely ezúttal nem tér ki arra, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás már most is jelentős mértékben megterheli a kasszát. Ursula von der Leyen az Európai Unió nevében 50 milliárd eurós támogatást ígért Ukrajnának, de ennek jelen pillanatban nem találják a forrását hiszen Lindner német pénzügyminiszter is kijelentette: ilyen többletkiadás nem fér bele Németország költségvetésébe.

Ilyen sok pénzt az Európai Unió minden bizonnyal csak újabb közös hitel felvétellel lenne képes szerezni, de ezt minden tagállamnak meg kell szavaznia, ez pedig erősíti Orbán Viktor zsarolási potenciálját.

Jöhet Brüsszelből az uniós milliárdok egy része, ha…

Polonius

-

2023-10-03

0

Jöhet Brüsszelből az uniós milliárdok egy része, ha…

Jöhet pénz az uniótól. Ha „innen” nézem bevált Orbán obstrukciós zsarolása, ha „onnan” nem számítunk annyit, hogy ne adjanak valami számukra jelentéktelen engedményt ahhoz, hogy egy fontos célt elérhessenek, ha már selejtet engedtek a fogaskerek közé.

13 milliárd euró érkezhet amennyiben a magyar diplomácia támogatja a közös uniós költségvetés megemelését, amely elsősorban Ukrajna megsegítésére vált szükségessé. Brüsszel összesen 22 milliárd eurót blokkol arra hivatkozva, hogy a nemzeti együttműködés rendszere leépíti a jogállamot és korlátozza a sajtószabadságot. A Financial Times értesülései szerint a pénz, amelyre nagyon is szüksége lenne a magyar költségvetésnek, még az idén megérkezhetne. Épp most jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy magasabb lesz a költségvetése hiánya a tervezettnél. Az Európai Unió költségvetésébe nem tervezték bele az ukrajnai háborút, ezért annak finanszírozása gondot jelenthet. Különösen azután, hogy a jövő évi amerikai költségvetésből kivettek egy 6 milliárd dolláros tételt, amely Ukrajna támogatását szolgálta volna. A döntés az ellenzéki republikánusok kérésére történt, és Biden elnök elfogadta a kompromisszumot. Az Egyesült Államokban egyre kevésbé népszerű az ukrajnai háború támogatása, és ezt Biden elnöknek is figyelembe kell vennie, mert már zajlik a választási kampány, és a 80 éves államfő még négy évet szeretne a Fehér Házban.

66 milliárd euróval magasabb uniós költségvetés

Ez a brüsszeli bizottság javaslata, de ezt minden tagállamnak meg kell szavaznia hiszen az ő befizetésükről van szó. Felmerülhet persze a közös hitel felvétel is, de ehhez is egységes állásfoglalás szükséges. Ukrajna a 66 milliárd euróból 50 milliárdot kapna – legalábbis ennyit jelentett be Ursula von der Leyen asszony.

Lindner német pénzügyminiszter erre reagálva kijelentette: nincsen több pénz a német költségvetésben Ukrajna támogatására. Magyarország eddig ellenezte a közös uniós költségvetés megnövelését.

Ukrajna is tisztában van a téttel: ezért vette le az OTP bankot a szankciós listáról.

A magyar diplomáciának ez fontos követelése volt.

Orbán Viktornak most döntenie kell: elfogadja-e a Brüsszel által felkínált kompromisszumot. Ha békejobbot nyújtana Brüsszelnek, akkor sokat javítana a magyar gazdaság eléggé kétségbeejtő helyzetén nemcsak azért, mert a beérkező eurómilliárdok jót tesznek Magyarország pénzügyi helyzetének hanem, mert a pénzpiacokat figyelő óriás bankok azt látják, hogy az Európai Unió megenyhül Magyarország iránt, és ezért nem oly méregdrága kölcsönöket kínálnak mint eddig.

Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyaránt érdeke az energiaválság

Polonius

-

2023-10-02

0

Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyaránt érdeke az energiaválság

“Németországban konszenzus volt abban, hogy kell az olcsó orosz energia, mert ez alapozza meg a gazdaság növekedését“ – nyilatkozta Merkel ex kancellár gazdasági tanácsadója a londoni Financial Times-nak.

A gazdasági szakember Lars Hendrik Röller elmondta, hogy az olcsó orosz földgáz tette lehetővé a német gazdaság fejlődését 2005 és 2020 között. Ezért ragaszkodott Merkel kancellár az Északi Áramlat orosz gázvezetékhez, és ezért akarta azt lehetetlenné tenni az Egyesült Államok.

A fejlett országok közül Norvégián kívül kizárólag az USA az, amely energiatöbblettel rendelkezik, vagyis miközben otthon olcsó energiát használ fel közben még exportra is jut belőle. Miután az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken leállt a földgáz szállítás, pontosabban az utóbbin el sem indult, az Egyesült Államok lehetőséget kapott arra, hogy a drága cseppfolyósított földgázt eladja Európában miközben a német ipar elveszíti nemzetközi versenyképességét.

Az egy főre jutó GDP az Egyesült Államokban 80 ezer dollár míg Németországban csak 51 ezer dollár és Japánban 35 ezer dollár. Kínában, amely az USA legnagyobb vetélytársává vált, ez mindössze 13 ezer dollár.

Az energia válság az Egyesült Államok kezére játszik Kínával szemben: 2028-ra sem csökken a két óriást elválasztó szakadék, mert az USA GDP-je 32 ezer milliárd dollárra növekszik míg Kínáé csak 27 ezer dollárra. Kína is nettó energia importőr éppúgy mint Németország vagy Japán.

Putyin utolsó reménye a magas energia ár

“Ha magas lett volna a kőolaj és a földgáz ára, akkor a Szovjetunió még mindig fennmaradt volna”

– nyilatkozta Mihail Szergejevics Gorbacsov a Szovjetunió bukása után 15 évvel 2006-ban.

Putyin elnök ma ugyanebbe a reménybe kapaszkodik bele hiszen még 2023-ben is ez a fő exportcikke Oroszországnak. A magas ár érdekében Oroszország napi 300 ezer hordóval csökkentette az olajkitermelését éppúgy mint Szaúd Arábia, mely több mint napi egymillió hordóval szállít kevesebbet a világpiacra. Putyinnak ma az okoz gondot, hogy a kínaiak 40%-kal olcsóbban veszik a földgázt mint az európaiak kihasználva Moszkva nehéz helyzetét. India ugyanígy tesz az orosz kőolajjal, melyet rúpiáért vásárol meg Oroszországtól, majd finomított formában tovább exportál Nyugatra dollárért vagy euróért, elsősorban Németországba.

Csakhogy így már drága az orosz energia miközben Németország ipara az olcsó földgázra és olajra volt beállítva. A Merkel – Putyin duó ennek az együttműködésnek a szimbóluma volt, a kancellár asszony és az orosz elnök felváltva beszélgettek egymással németül és oroszul. Merkel ex kancellár gazdasági főtanácsadója ma is védelmezte ezt az együttműködést Oroszországgal, rámutatva arra, hogy nehéz lesz megtalálni az alternatívát ehhez a modellhez. Kína is kihasználja Németország nehézségeit, és olcsó elektromos autókkal akarja elárasztani egész Európát. Macron francia elnök emiatt kereskedelmi háborúval fenyegetőzik, de Scholz német kancellár leintette őt:

“Szó sem lehet kereskedelmi háborúról Kínával, mert ahhoz túlságosan is fontos a kínai piac Németország és az egész Európai Unió számára.”

Szerb lőszer az ukrán hadseregnek

Polonius

-

2023-10-01

0

A nyugati szövetségesek nem tudnak elég lőszert szállítani Ukrajnának, de rávették Szerbiát, hogy álljon be a szállítók közé. Igaz, hogy titokban, mert Szerbia közvéleménye oroszbarát, és Vucsics elnök Putyin barátjaként szerepel a nyilvánosság előtt.

Szerbia szeretne bejutni az Európai Unióba miközben Vucsics elnök nagy magyar barátja, Orbán Viktor épp a kijáratot keresi. Mind Orbán mind Vucsics egyensúlyozni próbál a Kelet és Nyugat között, de könnyen két szék közt a pad alatt találhatják magukat. Szerbia – Magyarországhoz hasonlóan – azt állítja, hogy nem szállít fegyvereket és lőszert Ukrajnának, ezért a szerb lőszerek jelzését meghamisítják, hogy ne derüljön ki róluk azonnal, hogy Made in Serbia.

Belgrád és az USA katonai kapcsolatai évtizedekre nyúlnak vissza hiszen Tito marsall idején a jugoszláv tisztikar elitjét nem Oroszországban képezték ki mint a többi kelet-európai szocialista országban hanem az Egyesült Államokban.

Amikor Milosevics titkosszolgálatának vezetőjét Hágában bíróság elé állították, akkor előkapta CIA igazolványát, és közölte: ő mindenről tájékoztatta Washingtont a délszláv háborúk idején.

Orbán – Vucsics – Fico: oroszbarát trió?

Ez Putyin reménye a hétvégi szlovákiai választásokon, ahol a nacionalista szociáldemokrata Robert Fico oroszbarát húrokat penget. Az USA és az Európai Unió emiatt mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ne Robert Ficonak hívják Szlovákia új miniszterelnökét. Azt a forgatókönyvet szeretnék megismételni, amely Csehországban bevált: az oroszbarát Babis megnyerte ugyan a választásokat, de nem talált koalíciós partnert, ezért ellenzékbe szorult. A nyugati világ a liberálisokat támogatja, de ők sem képesek egyedül kormányt alakítani. Pellegrini, Fico egykori helyettese és utóda, aki új pártot alakított, lehet a királycsináló. Ezért fogadta őt Olaf Scholz német kancellár is.

Pellegrini letette a nagyesküt: nem paktál Robert Ficóval.

Csakhogy Fico az életéért küzd: ha nem ő lesz a miniszterelnök, akkor könnyen börtönbe kerülhet hatalommal való visszaélés vádjával. Szlovákiában az elmúlt években 40 magasrangú politikust és államhivatalnokot csuktak börtönbe emiatt. Eljárás indult Fico ellen is, de ezt a főügyész leállította arra hivatkozva, hogy nincs elég bizonyíték. Ha Fico nem lesz miniszterelnök, akkor a főügyész könnyen változtathat álláspontján illetve új főügyész kerülhet az ügyészség élére, aki majd úgy látja: bőségesen van bizonyíték arra, hogy hatalommal való visszaéléssel megvádolják Robert Ficot, aki azért bukott meg, mert kormányzása idején meggyilkoltak egy oknyomozó újságírót, aki épp a miniszterelnök gyanús ügyeiről tudott meg túl sokat.

80 éve gyilkolták le Kijev zsidó lakosságát

Polonius

-

2023-09-30

0

80 éve gyilkolták le Kijev zsidó lakosságát

A náci hadsereg, amely 1941 júniusában támadta meg a Szovjetuniót, szeptemberben foglalta el Kijevet. A város szinte teljes zsidó lakosságát szeptember utolsó napjaiban Babij Jarba vitték, ahol az SS legéppuskázta őket: jórészt nőket, gyerekeket és öregeket. Több mint 30 ezer ember vált a tömeggyilkosság áldozatává.

Ekkor még nem létezett az Endlösung terv, de Himmler úgy gondolta, hogy a keleti fronton példát kell statuálni: a zsidókat meg kell semmisíteni!

Himmler helyettese, Heydrich azután hirdette ki az Endlösung tervet, hogy 1941 őszén kiderült: a Szovjetunió lerohanása nem sikerült. A rendszer nem omlott össze, sőt Moszkva alól visszaverték a támadókat.

Babij Jar emlékezete

Sztálin életében nem fordítottak figyelmet a zsidók kiirtására a Szovjetunióban noha az amerikai propaganda utakon a szovjet zsidókból álló küldöttségek felhívták erre a figyelmet. Miután a Szovjetunió szakított a Nyugattal 1947-ben, a szovjet zsidók szervezetei gyanússá váltak: vezetőiket megölték vagy lágerbe csukták.

Sztálin maga Teheránban így mutatta be Lavrenytyij Beriját a megdöbbent Roosewelt amerikai elnöknek, hogy ő a mi Heinrich Himmlerünk.

Életének záró szakaszában Sztálin zsidó összesküvéstől tartott – minden alap nélkül. Cionista orvos pert készítettek elő, a diktátor orvosait is megkínozták. Csehszlovákiában Slanskyt és a kommunista párt több más vezetőjét cionista összeesküvéssel vádolták, és kivégezték.

Történészek szerint csakis Sztálin halála miatt nem került sor antiszemita kampányra a Szovjetunióban és a „szövetséges” országokban.

Jevgenyij Jevtusenko írt először megrendítő költeményt Babij Jarról, amelyről a szovjet közvélemény hivatalosan addig egyáltalán nem értesült.

Ukrajnában már állami megemlékezést tartottak a 82-ik évfordulón. Az ukrán elnök ukrajnai rabbikkal együtt vett részt a Babij Jar-i megemlékezésen. Az ukrán elnök koszorúzott az áldozatok emlékművénél. Ukrajnában valaha több millió zsidó élt, de a náci megszállás százezreket pusztított el. A Szovjetunió bukása után a zsidók nagy számban hagyták el az országot, a döntő többségük Izraelbe és az Egyesült Államokba vándorolt ki.

Oroszország még 2025-ben is háborúzni akar

Polonius

-

2023-09-29

0

Oroszország még 2025-ben is háborúzni akar

Elhúzódó háborúra készül Sojgu orosz hadügyminiszter, és erről tanúskodik az a költségvetés, melyet pénteken terjesztenek elő az orosz parlamentben. A hivatalos adatok szerint 68%-kal nő jövőre a katonai költségvetés.

Moszkvában régi szokás, hogy a hadikiadások egy részét elbújtatják: a szovjet időkben a középgépipari minisztérium irányította a hadiipart. Amióta Putyin megtámadta Ukrajnát, a szakértők kétkedve fogadják a moszkvai statisztikai adatokat, de így is megdöbbentő a 68%-os emelés hiszen már idén sem költenek keveset katonai célokra Moszkvában.

106 milliárd eurónak megfelelő rubelt költ jövőre Oroszország katonai célokra, de ezenkívül lesznek bevallottan titkos hadikiadások is. Már csak azért is, mert a háború menetét senki sem tudja megjósolni.

“Hibrid háborúban állunk, melyet ránk kényszerítettek. Emiatt magas katonai kiadások váltak szükségessé”

– jelentette ki Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov.

A katonai kiadások a költségvetés csaknem egyharmadát jelentik

Hihetetlen mértékben megterheli a költségvetést a háború: a katonai kiadások éppúgy 30%-ot jelentenek mint az egészségügy, az oktatás, a szociális hálózat és a környezetvédelem. Jövőre választásokat rendeznek Oroszországban, és ilyenkor Putyin növelni szokta a jóléti kiadásokat, de most erre nem telik Oroszországban. Épp ezért a központi propaganda nemigen beszél arról, hogy a katonai költségvetés miatt minden valószínűség szerint életszínvonal csökkenés várható Oroszországban.

Persze nagyon sok függ attól, hogy Oroszország fő export cikkeinek az ára hogy alakul a világpiacon: a legtöbb pénzt, a kőolaj, a földgáz és az élelmiszer kivitele hozza az államkincstárnak. Moszkva Szaúd Arábiával együtt csökkenti kőolaj kitermelését, hogy ily módon növelje az árat, amely közelíti a 100 dollárt hordónként. Ez biztosítja az ukrajnai háború fedezetét elsősorban Oroszországban.

És Ukrajnában?

A hivatalos adatok nagyon hasonlóak: a költségvetés 34%-át viszi el a háború, de Ukrajna GDP-je még Magyarországét sem éri el.

Oroszország GDP-je körülbelül 2000 milliárd dollár, Ukrajna esetében ez ennek tizede!

“Az oroszok saját erőforrásaikból háborúznak, mi azonban nyugati segítségből”

– foglalta össze a helyzetet Kirillo Budanov tábornok, a titkosszolgálat főnöke, aki Washingtonba is elkísérte Zelenszkij elnököt.

Az USA finanszírozza a hadsereget Ukrajnában, az Európai Unió pedig elsősorban a civil szférára koncentrál – ez a munkamegosztás alakult ki a NATO-ban. Jelenleg mind Washingtonban mind az európai fővárosok döntő többségében az a hivatalos álláspont, hogy a függetlenségért küzdő Ukrajnának meg kell kapnia minden segítséget, hogy hatékonyan tudjon védekezni az orosz agresszió ellen.

Másképp látja ezt Orbán Viktor, aki szokásos pénteki rádió beszélgetésében ezt mondta:

”Ez nem a mi háborúnk, ez egy szláv testvér háború két ország között bár az kétségtelen, hogy egyik megtámadta a másikat.”

A magyar kormány lokalizálná a háborút, a Nyugat viszont globalizálná azt – fejtegette a magyar miniszterelnök, aki többé kevésbé nyíltan arra utalt, hogy Ukrajnának el kellene fogadnia a területért békét elvet. Pénteken Ukrajna esetleges uniós tagságáról is beszélt a mondván: „kérdés, hogy szabad-e egy olyan országról tárgyalni a tagságról, mely háborúban áll méghozzá területi háborúban amikor azt sem tudjuk, hogy mekkora a területe hiszen a háború még mindig tart.”

Hova vezet az Új Selyemút?

Polonius

-

2023-09-28

0

Kambodzsa az Új Selyemút mintadiákja, de a siker nem szembeötlő pedig kirakatnak szánják Pekingben, ahol hamarosan csúcstalálkozót rendeznek, melyre a magyar miniszterelnököt is várják. A BBC annak nézett utána, hogy mennyire eredményes ez a program ott, ahol a legrégebben és a leglelkesebben követik: Kambodzsában, melynek új miniszterelnöke nemrég Kínában járt.

15 éve kezdődött meg az óriási turista központ építése a tengerparton, de ma sem látszik még sok belőle – számol be a tudósító Kambodzsából. Szigorúan titokban készítették elő – ahogy ez már szokásos volt Hun Sen miniszterelnök birodalmában. Ő volt a világ legrégebben uralkodó kormányfője, de idén – 72 éves korában – átadta az irányítást fiának. Hun Manet miniszterelnök első útja természetesen Kínába vezetett, ahol fogadta őt Hszi Csin ping elnök is, aki felidézte a két állam kapcsolatait. Annál nem sokat időzött, hogy Peking támogatta Pol Pot véreskezű rendszerét, mely a lakosság egynegyedét – egyharmadát kiirtotta még a hetvenes években. Annál több szó esett az Új Selyemútról, amely Kína nagyszabású terjeszkedési politikájának fedőneve: a kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel akarják meghódítani a világot.

Kambodzsában messze ők a legfontosabb befektetők, a turisták többsége is Kínából érkezik. Számukra épülne a hatalmas tengerparti üdülő központ, melynek saját repülőtere is van. Pontosabban lesz, mert még mindig nem készült el.

A kaszinóváros a közeli Sihanoukville-ben viszont rohamtempóban épült fel, és ugyanilyen villámgyorsan csuklott össze a pandémia idején. Elmaradtak a kínai turisták, ezért leállt minden. A város tele van félkész épületekkel, a kaszinók konganak.

Kambodzsában szinte mindent a kínaiak építenek, de ez az ágazat most válságba jutott Kínában, és ennek a jelei megmutatkoznak Kambodzsában is.

A nagy tengerparti üdülő központot például egy Tiencsinben bejegyzett cég építi, mely mindössze egymillió dollárért szerezte meg a hatalmas területet. 99 évre bérlik ezt a területet Kambodzsa tengerpartján. 36 ezer hektárról volt szó eredetileg, de ehhez hozzácsaptak még 9000-et. A törvény szerint 10 ezer hektár lehet a felső határa egy külföldi földszerzésnek. Csakhogy itt minden szigorúan titkos volt – személyesen a majd mindenható miniszterelnök utasítására. Így az sem zavar senkit, hogy a kínaiak által megszerzett föld egy része egy nemzeti természetvédelmi parkhoz tartozik. Az építkezések jelentős környezetvédelmi károkat okoztak a területen, de a kambodzsai hatóságokat ez hidegen hagyta hiszen a nagy barát, Kína szerezte meg a területet – a kambodzsai kormányfő jóváhagyásával.

USA szankciók a kínai cég ellen

2020-ban Washingtonban a kínai cég ellen szankciókat jelentettek be mondván: a kínaiak semmibe veszik a helyi lakosság jogait miközben annak megélhetése kerül veszélybe. Igazában persze az zavarta az Egyesült Államokat, hogy az épülő repülőteret katonai célokra is lehetne használni – írja a BBC.

A kínai cég igazságtalannak tartja a szankciókat mondván, hogy nagy közlekedési csomópontot akar itt kialakítani, melyre szükség is lesz hiszen a tengerparti üdülő központban 1,3 millió ember élhet majd 2030-ban.

Évente hétmillió turistával számolnak, és ez a nagy forgalom egymillió embernek jelent majd munkalehetőséget.

Mindez nem kizárt, de Kambodzsa turista rekordja 2019-ben 6 millió volt, és a pandémia óta még nem döntötték meg ezt a csúcsot.

A kínaiak mindenesetre nagyon is komolyan veszik ezt a hatalmas tengerparti programot: Tiencsin első számú vezetője a helyszínre látogatott az alapkő letételére, később ő lett az Új Selyemút program gazdája.

A tiencsini cég 4 milliárd dolláros befektetést ígért a kezdetben, de senki sem tudja, hogy miből?

Egy kínai magánbefektető, aki a nemzetközi kaszinó bizniszben volt jelentős tényező ebben a régióban, jelenleg előzetesben csücsül Thaiföldön. Ahol a mianmari határvidéken üzemeltetett kaszinókat. Mianmar szintén Kína régi kliense, ahol a titokzatosság ködfüggönye mögött zajlik a biznisz. Itt van az Aranyháromszög – Laosz, Mianmar és Thaiföld határvidékén, ahol a kábítószer kereskedelem hagyományos központja helyezkedik el.

Az új miniszterelnök Nyugaton nevelkedett, de…

Hun Manet első útja Pekingbe vezetett, ahol sietett hangsúlyozni elkötelezettségét Kína és különösen az Új Selyemút program mellett. Csakhogy az Új Selyemút program kambodzsai zászlós hajója, a hatalmas tengerparti üdülő központ tönkreteszi a természetet.

A környezetvédelemre a kínai építő vállalatok nemigen ügyelnek miközben szépen csendben a nemzeti természetvédelmi park 80%-át beépítik! A helyi környezetvédők megpróbálnak küzdeni ez ellen, de nem sok reményük lehet hiszen a programot maximálisan támogatják a kambodzsai hatóságok.

“Ha védeni próbáljuk a természetet, akkor azt kockáztatjuk, hogy börtönbe jutunk, sőt az életünk is veszélybe kerülhet” – mondta egy fiatal környezetvédő aktivista a BBC tudósítójának Kambodzsában.

“Oroszországnak nincs meg az ereje ahhoz, hogy fenntartsa birodalmát”

Polonius

-

2023-09-27

0

“Oroszországnak nincs meg az ereje ahhoz, hogy fenntartsa birodalmát”

Arról nyilatkozott a kormánypárti sajtó egyik zászlóshajójának Erik Hendriks holland tudós, hogy a putyini vezetés megtarthatja e birodalmi státuszát. A reális értékelés talán azt mutatja, hogy Orbán Viktor, aki már régen felismerte Putyin rendszerének gyengeségét, távolodni kíván Moszkvától.

“Oroszország az utolsó európai birodalom, amelynek szembe kell néznie azzal, hogy nincs meg a presztízse és a gazdasági alapja ahhoz, hogy birodalomként szerepeljen továbbra is a világ színpadán. Oroszország GDP-je jelenleg akkora mint Hollandiáé és Belgiumé együtt. Ez nem elegendő gazdasági alap egy olyan birodalom fenntartásához, amely Kelet Európától a Japán tengerig terjed. Ennek megfelelően le kell mondania befolyási övezetének egy részéről. Ez az egész konfliktus, melyet most Ukrajnában látunk, a része egy nagyobb történetnek, amelyben Oroszország visszavonul azokról a területekről, melyek korábban központi befolyási övezetéhez tartoztak, azonban már nem tudnak legitim módon és hatékonyan megtartani.”

A holland tudós nem teszi fel a jogos kérdést: ilyen hatalmas területen, ennyi ásványi kinccsel és viszonylag iskolázott népességgel miért nem képes Oroszország hatékony gazdasági-társadalmi rendszert kiépíteni a Szovjetunió bukása után – 1991 – sem? Kínának miért sikerült gazdasági csodát produkálnia és Oroszországnak miért nem?

Putyin legjobb magyar tanítványa Orbán Viktor

A nemzeti együttműködés rendszere jelentős részben orosz mintára épül Magyarországon. A hibrid rendszer, melyet még Andropov szakértői dolgoztak ki Moszkvában, az állami és a magán szféra furcsa szimbiózisát jelenti, melyben azért mindvégig az állam pontosabban annak titkosszolgálata az úr.

Andropov az agyhalott kommunista pártapparátus helyett a titkosszolgálat vezető szerepére alapozta rendszerét, melyet Orbán Viktor jelentős részben lekopírozott. Csakhogy a rendszer látványosan megbukik a szemünk láttára Putyin alatt az ukrajnai elleni háború során.

Magyarországon a gazdasági válság válthat ki politikai reakciókat: nálunk nem a birodalomtól, csak a birodalmi álmoktól kell elbúcsúzni, de Orbán Viktor rendszere éppúgy mint Putyiné erre építette a legitimitását.

A holland tudós figyelmeztetése a magyar miniszterelnöknek is szól:

ily csekély gazdasági erővel nem lehet álmokat kergetni se egy közép hatalomról. Sem pedig az európai felzárkózásról.

A lakosság döntő többségét ez utóbbi sokkal jobban érdekli, de a perspektívák sem Oroszországban sem Magyarországon nem ebben az irányban mutatnak. Épp ellenkezőleg: minden bizonnyal lejtmenet következik csökkenő életszínvonallal. Putyin azért is indíthatta el megnyerhetetlen háborúját Ukrajnában, hogy elterelje a figyelmet a gazdaság gyenge teljesítményéről és a csökkenő életszínvonalról.

Orbán Viktor szerencsére csak szavakban háborúzik. Talán azért, mert tudja: politikailag impotens.

Polonius

Az orosz titkosszolgálat, amely igen aktív Szíriában, tudomást szerzett a tervezett támadásról, de nem sietett Izraelt értesíteni noha korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal dicsekedett, hogy kiválóak a kapcsolatai Putyin orosz elnökkel.

Olaj hiány várható?

Orbán Viktor politikai pozíciója nem gyengül

Magyarország washingtoni nagykövetsége érdeklődött: találtak-e magyar nevet a listán? Mosolyogva azt válaszolták az amerikai hatóságok, hogy egyelőre nem…

Honnan jön a pénz és mire költsük?

Jöhet pénz az uniótól. Ha „innen” nézem bevált Orbán obstrukciós zsarolása, ha „onnan” nem számítunk annyit, hogy ne adjanak valami számukra jelentéktelen engedményt ahhoz, hogy egy fontos célt elérhessenek, ha már selejtet engedtek a fogaskerek közé.

66 milliárd euróval magasabb uniós költségvetés

“Németországban konszenzus volt abban, hogy kell az olcsó orosz energia, mert ez alapozza meg a gazdaság növekedését“ – nyilatkozta Merkel ex kancellár gazdasági tanácsadója a londoni Financial Times-nak.

Az egy főre jutó GDP az Egyesült Államokban 80 ezer dollár míg Németországban csak 51 ezer dollár és Japánban 35 ezer dollár. Kínában, amely az USA legnagyobb vetélytársává vált, ez mindössze 13 ezer dollár.

Putyin utolsó reménye a magas energia ár

A nyugati szövetségesek nem tudnak elég lőszert szállítani Ukrajnának, de rávették Szerbiát, hogy álljon be a szállítók közé. Igaz, hogy titokban, mert Szerbia közvéleménye oroszbarát, és Vucsics elnök Putyin barátjaként szerepel a nyilvánosság előtt.

Amikor Milosevics titkosszolgálatának vezetőjét Hágában bíróság elé állították, akkor előkapta CIA igazolványát, és közölte: ő mindenről tájékoztatta Washingtont a délszláv háborúk idején.

Orbán – Vucsics – Fico: oroszbarát trió?

Babij Jar emlékezete

Elhúzódó háborúra készül Sojgu orosz hadügyminiszter, és erről tanúskodik az a költségvetés, melyet pénteken terjesztenek elő az orosz parlamentben. A hivatalos adatok szerint 68%-kal nő jövőre a katonai költségvetés.

A katonai kiadások a költségvetés csaknem egyharmadát jelentik

És Ukrajnában?

Kambodzsában szinte mindent a kínaiak építenek, de ez az ágazat most válságba jutott Kínában, és ennek a jelei megmutatkoznak Kambodzsában is.

USA szankciók a kínai cég ellen

Évente hétmillió turistával számolnak, és ez a nagy forgalom egymillió embernek jelent majd munkalehetőséget.

A tiencsini cég 4 milliárd dolláros befektetést ígért a kezdetben, de senki sem tudja, hogy miből?

Az új miniszterelnök Nyugaton nevelkedett, de…

Putyin legjobb magyar tanítványa Orbán Viktor

Magyarországon a gazdasági válság válthat ki politikai reakciókat: nálunk nem a birodalomtól, csak a birodalmi álmoktól kell elbúcsúzni, de Orbán Viktor rendszere éppúgy mint Putyiné erre építette a legitimitását.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA