Polonius, Author at Független Hírügynökség Page 35 of 197

Orbánnak “elévülhetetlen érdemei” vannak az Európai Unió tervezett reformjában

Polonius

-

2023-11-21

Orbánnak “elévülhetetlen érdemei” vannak az Európai Unió tervezett reformjában

Négy sebességes Európát terveznek Brüsszelben, Berlinben és Párizsban. Az Európai Unió fontos döntéshozói ugyanis arra jutottak, hogy meg kell szüntetni azt a problémát, melyet Orbán Viktor gyakori vétója okoz Brüsszelben. Milyen lenne az új Európai Unió, ha a jövő évi választásokon győznek a mérsékelt középutas erők, és Berlin valamint Párizs kitart az elképzelései mellett?

Az Európai Unió egyértelműen lépést tenne az Európai Egyesült Államok irányában. Az Európai Parlement mindinkább olyan szerepet játszana mint a képviselőház Washingtonban. A szenátus szerepét a Tanács töltené be, melyben a tagállamok állam és kormányfői jelenleg a legfőbb döntéseket meghozzák. Emiatt az Európai Unió szinte döntésképtelen, mert bármelyik tagállam szinte bármikor vétózhat, és ezt a lehetőséget használja ki a magyar diplomácia és személyesen Orbán Viktor.

A négy sebességes Európa ezt a problémát küszöbölné ki: aki ragaszkodik a vétóhoz az csak úgy maradhat az Európai Unió tagja, hogy beéri a harmadik körös tagsággal. Az első körben üldögélnének a magállamok, melyek Franciaország és Németország vezetésével előre akarnak lépni az Európai Egyesült Államok irányában. Ennek következtében elfogadják azt az újítást, hogy a brüsszeli bizottság, melynek létszámát radikálisan csökkentenék egyre inkább úgy szerepelne mint egy európai kormány. Elnöke egyben a Tanács ülésein is elnökölne.

A második körbe azok az uniós tagállamok kerülnének, melyek tagjai az euró zónának, de ragaszkodnak a vétóhoz. A harmadik körbe kerülnének az olyan tagállamok mint Magyarország, melyek nem tagjai az eurózonának, és ragaszkodnak a vétójoghoz. Végül a negyedik körben a tagjelölt országok képviselői kapnának helyet.

Lavrov orosz külügyminiszter: “az uniós diplomata néma levente”

Herman János egykori külügyi államtitkár a Pénzügykutató Intézet Andrássy körében elmesélte, hogy együtt járt Moszkvában a nevezetes diplomáciai főiskolára Szergej Lavrov jelenlegi orosz külügyminiszterrel, akivel egy foci csapatban játszottak. Később egyikük uniós diplomata lett, a másik Putyin külügyminisztere. Ebben a minőségben tudakozódott Szergej Lavrov arról, hogy mi az Európai Unió álláspontja Koszovó ügyben? Herman János kénytelen volt beismerni, hogy nincs közös álláspont vagyis erről hivatalosan nem mondhat semmit sem!

“Az Európai Unió diplomatája tehát néma levente”

– állapította meg vigyorogva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Oroszországgal szemben azonban egységes az Európai Unió Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – a magyar diplomáciát kivéve.

Orbán Viktor Trump visszatérésére vár, Brüsszel tart ettől, de hogyha bekövetkezik az America First második verziója, akkor ettől felgyorsulhat az európai integráció, mert a magyar miniszterelnököt kivéve minden európai vezető veszélyként fogja fel Trump külpolitikáját, amely egyszerűen semmibe veszi Európa érdekeit.

Jeszenszky Géza ex külügyminiszter és washingtoni nagykövet arra figyelmeztette az Andrássy kör tagjait, hogy az Európai Uniót éppúgy elveszejtheti a nemzeti önzés mint az Osztrák – Magyar Monarchiát, melyet 11 nemzet alkotott, és ezek torzsalkodását képtelen volt kezelni a Habsburg monarchia – nem utolsósorban a magyar elit szűklátókörű nacionalista politikája miatt. Erre a magyar érdekképviseletre Magyarország rettentően ráfizetett – emlékeztetett az első demokratikusan meg választott magyar kormány külügyminisztere.

Hogy finanszírozza Brüsszel Ukrajnát?

Új forrásokat kell találnia az Európai Uniónak a jövőben, mert a GDP 1%-ának befizetése a közös kasszában nem jelent elegendő anyagi alapot a szükséges reformok végrehajtására, az új tagállamok támogatására. Ukrajna évente mintegy 20 milliárd euróba kerül az Európai Uniónak. Az újjáépítés ennél nyilvánvalóan jóval többe kerülne, de ez egyúttal lehetőség is a beruházásra.

Miután a magyar diplomácia ellenséges Ukrajnával szemben, ezért nagy valószínűséggel kizárják Magyarországot azok közül, akik részt vehetnek az ország újjáépítésében.

Hogy oldhatja meg az Európai Unió a finanszírozás problémáit? Egyrészt a multi óriások – Apple, Microsoft, Meta stb. – megadóztatásával. Brüsszel már kirótt milliárd eurós adókat a multi óriásokra, de azok nem sietnek ezeknek a hatalmas összegeknek a befizetésével. A másik megoldás a közös hitelfelvétel. Merkel német kancellár intézte el az első ilyen közös mega hitelt – 750 milliárd euró. Ebből már minden uniós állam kapott pénzt kivéve Lengyelországot és Magyarországot. Donald Tusk azzal kampányolt Lengyelországban, hogyha nyer, akkor ő megszerzi az uniós eurómilliárdokat. Erre jó esélye is van, ha kormányra kerül. Magyarország így magára maradna, mert Brüsszel példát akar statuálni: Orbán vétóival szemben a pénz fegyvert alkalmazza. Kérdés, hogy meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az eurómilliárdok nélkül?

Carlsberg vég Oroszországban

Polonius

-

2023-11-19

0

A Baltika – így hívják a dán sörgyár oroszországi cégét – júliusban lett az orosz állam tulajdona “átmenetileg”, a két orosz vezető pedig menteni próbálta ami menthető: a Carlsberg Kazahstan és a Vista BWay társaságot igyekeztek kiszervezni a Szentpéterváron bejegyzett vállalkozásból. Putyin nemcsakhogy lenyúlta a céget, de lecsukatta két orosz vezetőjét is.

“Döbbenetes, hogy az orosz állam, amely elvette cégünket immár odáig jutott, hogy ártatlan alkalmazottainkat le is tartóztatta” – fogalmazta meg álláspontját a Carlsberg dániai központja azt követően, hogy hírt kaptak a Baltika vezérigazgatójának és jogi igazgatójának az őrizetbevételéről Oroszországban. Gyenyisz Serstennyikovot és Anton Rogacsevszkijt azzal gyanúsítják az orosz hatóságok, hogy két, korábban a Baltikahoz tartozó cég szellemi tulajdonjogát megpróbálták kimenteni a katasztrófából, melyet a cég lenyúlása jelentett. Maga Putyin elnök írta alá az okmányt a Baltika “átvételéről”. A Carlsberg főnöke ezt nemrég úgy minősítette, hogy

“az orosz állam ellopta a cégünket.”

Az üggyel ezekután a moszkvai külügy is foglalkozott: Marija Zaharova szóvivő azt állította, hogy “az orosz állam csak átmenetileg vette át a Baltika részvényeit.” Akkor még szó sem volt a Baltika vezetőinek letartóztatásáról. Most Szentpéterváron a helyi ügyészség azt állítja, hogy a két orosz vezető 295 millió rubellel károsította meg az orosz államot, mert két céget, mely korábban a Baltikahoz tartozott, kiszervezett. Ez a két cég rendelkezik a Carlsberg sörök gyártási és árusítási jogával Fehéroroszországban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Mongóliában, Tadzsikisztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban.

A dán Carlsberg az egyik legismertebb sör az egykori Szovjetunió területén, a Baltikanak 8400 alkalmazottja van Oroszországban. Ezért is nem akart azonnal kivonulni a Carlsberg Oroszországból rögtön azután, hogy sok nyugati cég szedte a sátorfáját Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 február 24. Tavaly a Baltika megkétszerezte a profitját Oroszországban, ahol a Carlsberg, Kronenbourg és Tuborg sörök igen népszerűek ily módon a dán cég piacvezetőnek számított Oroszországban.

A “barátságtalan államok” cégei kisajátíthatóak Oroszországban

Putyin ezzel a törvénnyel akarta zsarolni a nyugati cégeket, melyek még megmaradtak a szankciók után is Oroszországban. A Carlsberg lázasan keresett vevőt a törvény megjelenése után, és talált is. Ekkor azonban kiderül, hogy az orosz államnak “elővételi joga” van vagyis lefoglalhatja a céget minden ellenszolgáltatás nélkül. A Carlsberg igyekezett kulturáltan távozni, és azt közölte a Baltikaval és az orosz hatóságokkal októberben, hogy immár megszünteti minden gyártási és értékesítési licencét, kivéve a megmaradt árukészletet, melyet a Carlsberg még április elsejéig értékesíthet Oroszországban.

A Carlsberg folyamatosan tárgyalt az orosz hatóságokkal, hogy kulturáltan távozhasson az esetleges visszatérés reményében, de abba nem mentek bele, hogy “igazoljuk az orosz állam illegális kisajátítását” – hangsúlyozta a Carlsberg vezérigazgatója.

Argentína – elnökválasztás 142%-os inflációval

Polonius

-

2023-11-17

0

Argentína – elnökválasztás 142%-os inflációval

Argentínában késhegyig menő harc folyik a baloldali gazdasági miniszter és az “anarcho-kapitalista” szélsőjobboldali jelölt között, aki dollár alapon akarja újjászervezni Dél Amerika második legnagyobb gazdaságát.

“Felrobbantanám a nemzeti bankot” – ígéri Javier Milei, aki megnyerte az elnökválasztás első fordulóját, és nem esélytelen a második fordulóban sem. Népszerűségének oka nyilvánvaló: a három számjegyű infláció, amely tovább galoppozik felfelé. Szeptemberben még “csak” 138% volt, októberben már 142% – jelentette az AFP hírügynökség Buenos Airesből. Ez a 12 hónapos mutató, de a gazdasági minisztérium azt hangsúlyozza, hogy ha az októberi árakat viszonyítjuk a szeptemberiekhez, akkor az infláció “csak” 8% tehát valamelyest lassult a tempója, mert augusztusról szeptemberre ez még 12,7% volt. Csekély vigasz ez a lakosságnak, melynek mind nagyobb része süllyed nyomorba a tartósan magas infláció miatt.

“Évtizedek óta csökken az életszínvonal Argentínában“ – harsogja a szélsőjobboldali Javier Milei, és a tények őt igazolják. Argentína a második világháború után állt igazán jól amikor élelmiszer exportja a csúcsra járt, mert a lerongyolódott Európa mindent megvásárolt. Azóta nem sikerült hatékony gazdasági modellt kialakítani: a jobb és baloldali kormányok egyaránt képtelenek voltak bármilyen elképzeléssel előállni, a korrupcióban viszont jeleskedtek.

Hogy lehet élni 142%-os inflációval?

A lakosság jórésze áttért a cserekereskedelemre: használt ruhát adnak élelmiszerért.
“Az élelmiszer borzasztóan drága “- panaszkodik a francia RFI riporterének egy 25 éves nő Buenos Aires egyik szegény negyedében. Itt, a Villa Fioritoban született Diego Maradona, a legendás futballista, aki világbajnoki címet nyert Argentínának. Minden falról ő néz le a szegény városrészre, ahol nem sok minden változott az elmúlt évtizedekben. A cserekereskedés alkalmi pultokon folyik, de a bátrabbak becsöngetnek a házakba, és ott próbálnak alkalmi üzletet kötni:

“adok egy szép bár kissé használt inget egy kiló rizsért.”

A 28 éves Maria Fernanda Diaz a híd alatt alszik, és könyöradományokból él: ”Jöjjenek csak ide a politikusok, és nézzenek itt körül! Megláthatják, hogy élünk mi itt!”

Még a hivatalos adatok szerint is a lakosság 40%-a a szegénységi küszöb alatt él Argentínában. A valóság ennél még rosszabb, mert a magas infláció egyre több középosztálybeli családot sodor a szegénység felé.

“Minden nap új árak vannak” – vázolja fel a hétköznapi helyzetet egy 35 éves családanya, akinek két gyereke van. Az ócskapiacon árusítja a család ruhatárát, és így próbálja megszerezni a vacsorára valót.

“A pelenka csomagja nemrég még 2600 pesoba került, de ma már 4500 pesoba!” – panaszkodik az argentin családanya. A 4500 peso körülbelül 13 dollárt ér jelenleg Buenos Airesben.

A minimálbér Argentínában 420 amerikai dollárnak felel meg novemberben.

A szegények a Facebookon csere csapatokat szerveznek, ahol nemcsak árukat, de információkat is cserélnek. “Sok barátság alakul így ki a sorstárs családanyák között“ – mondják az asszonyok az ócskapiacon.

“Drámai a szegénység Argentínában, de ezek az önvédelmi csereszervezetek sokat enyhítenek a gondokon” – nyilatkozta a közszolgálati RFI-nek Mariana Luzzi szociológus.

Az elnökválasztás második fordulóját vasárnap rendezik meg Argentínában.

“Kína nem akarja sem felülmúlni sem pedig helyettesíteni az Egyesült Államokat”

Polonius

-

2023-11-17

0

“Kína nem akarja sem felülmúlni sem pedig helyettesíteni az Egyesült Államokat”

Hszi Csin ping elnök, aki két órán keresztül tárgyalt Biden amerikai elnökkel San Franciscóban, ahol mindketten részt vesznek az ázsiai és csendes-óceáni államok csúcsértekezletén hangsúlyozta, hogy nem versengeni, sem helyébe nem kíván lépni az Egyesült Államoknak.

A két fél megállapodott abban, hogy felújítják a párbeszédet a fegyveres erők között , és újra él a forró drót a Fehér Ház és a pekingi Tiltott város között. Ez utóbbira a legbüszkébb Joe Biden, aki valamiféle enyhülést szeretne Kínával, ezért a kínos tajvani kérdést nem is nagyon érintették. Megállapodtak viszont arról, hogy a mesterséges intelligencia katonai alkalmazását együtt próbálják meg szabályozni. Ezenkívül Kína ígéretet tett arra, hogy az eddiginél jobban ellenőrzi majd a fentanil kereskedelmet. Ezt a veszélyes szintetikus drogot főként Kínából szállítják az Egyesült Államokba, ahol évente körülbelül 50 ezer embert öl meg, mert tízszer veszélyesebb mint a heroin vagy a kokain. Hszi Csin ping elnök már Donald Trumpnak is megígérte ezt a nyári Fehér Házban Mar-a-Lagoban Floridában amikor az előző USA – Kína csúcsot tartották az Egyesült Államokban. A fentanilban nagyon nagy pénz van, elsősorban a hongkongi maffia, a triádok szállítják az USA-ba. Peking ellenőrzi Hongkongot, de a jelentős üzleti haszon miatt valahogy mégiscsak működik a fentanil kereskedelem, amely oly sok drogfogyasztó életébe kerülhet az Egyesült Államokban.

Szembenállás helyett együttműködés

Ezt javasolta Joe Bidennek a kínai elnök mondván:

”a nagyhatalmak vetélkedése nem oldja meg sem Kína, sem az USA sem pedig a világ problémáit.”

Mi lenne a megoldás Hszi Csin ping szerint?

“A földgömb elég nagy mindkettőnk számára. Kína sikere lehetőséget teremt az Egyesült Államoknak, és megfordítva. Ezzel mind a két fél csak nyerne.”

Ez jelentős fordulat a pekingi külpolitikában hiszen nem is oly rég még Hszi Csin ping meghirdette a programot:

“megelőzzük az USA-t, és kiharcoljuk a G2-es rendszert!”

Erre válaszul hirdette meg az Egyesült Államok az új diplomáciai stratégiát 2021-ben: Kína és Oroszország az ellenfeleink. Ez a hidegháborús diplomácia, melyre az USA igyekezett rávenni európai szövetségeseit is, nem sok sikert hozott Washingtonnak, de Pekingnek is be kellett látnia, hogy nyílt törekvése a világhatalomra több kárral jár mint haszonnal. Ha Hszi Csin ping elnök ezt nem vette volna észre, akkor a fejére olvasták a kínos valót a veteránok, akik Teng Hsziao pinget segítették a nagy nyitás politikájában. Ugyanebbe az irányba befolyásolta mindkét felet Henry Kissinger, aki 1972-ben Csou Enlaj miniszterelnökkel együtt összehozta a nagy USA – Kína kibékülést és együttműködést.

A 100 éves Kissinger még Pekingbe is elrepült, hogy ebbe az irányba térítse vissza a kínai elnököt. Hszi Csin ping elnök értette a finom célzásokat, és kirúgta csak nemrég kinevezett külügy és hadügyminiszterét, akik betölthették a bűnbak szerepet, mert amíg funkcióban voltak szorgalmasan követték Peking keményvonalas diplomáciáját.

Biden: valódi haladást értünk el

Az amerikai elnök kiemelte az együttműködést a klímaváltozás elleni harcban és a mesterséges intelligencia ellenőrzésében. Sem Washington sem Peking nem táplál olyan illúziót, hogy valamiféle áttörés történt volna a két nagyhatalom kapcsolatában. Inkább csak arról van szó, hogy véget érhet az amerikai – kínai kapcsolatok romlásának folyamata.

Pekingben eléggé tapintatlanul megállapították, hogy ez lehetett az utolsó alkalom arra, hogy Joe Biden találkozzon Hszi Csin ping elnökkel. Ezzel nemcsak arra utaltak a kínai fővárosban, hogy Biden túljutott a nyolcadik ikszen hanem arra is, hogy nem sok esélyt adnak neki Donald Trumppal szemben az elnökválasztáson. A republikánusok hagyományosan jobb kapcsolatot ápolnak Kínával mint a demokraták. Donald Trumpot ritka kegyként a pekingi Tiltott Városban fogadták a kínaiak. Trump bemutatta lány unokája videóját, melyen a nyolcéves kislány ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin ping elnököt és nejét. A kínaiak megvásárolták Hank Paulsont, az USA egykori republikánus pénzügyminiszterét, aki jelenleg Peking fő lobbistája Washingtonban.

A iráni rezsim ismét megtagadja Narges Mohammadi orvosi ellátását

Polonius

-

2023-11-16

0

A iráni rezsim ismét megtagadja Narges Mohammadi orvosi ellátását

Irán ismét megtagadta Narges Mohammadi orvosi ellátását, mert ellenezte a hidzsáb viselését. Mohammadi kiemelkedő emberi jogi védelmező, akit a rezsim börtönben tart aktív fegyveres tevékenysége miatt. Narges 2023-ban Nobel-békedíjat kapott.

Narges Mohammadi átszállítását az Evin börtönből a kórházba, ahol szív-angioplasztikán kellett átesnie, lemondták, miután nem volt hajlandó betartani a kötelező hidzsábot, és ezt az álláspontot a börtönben töltött évei során tartotta.

A múlt heti orvosi vizsgálatok kimutatták Mohammadi rossz egészségi állapotát. Az aktivistának „két szívartériája elzáródott, folyadék felgyülemlett a szív körül, és súlyos epehólyaggyulladása van”.

Mohammadi bejelentette, hogy kórházba szállították, fejkendő (hidzsáb) nélkül. Nem sokkal ezután azonban visszatért a börtönbe.

Mohammadi november 6-a óta éhségsztrájkot hirdetett így tiltakozva „az Iszlám Köztársaság azon politikája ellen, miszerint késlelteti a beteg foglyok orvosi ellátását, veszélyeztetve az emberek egészségét és életét”, valamint tiltakozik „ az iráni nőkkel szembeni halálpolitika vagy a hidzsáb kötelező elrendelése ellen.”

Narges Mohammadi megtagadta a hidzsáb viselését a kezelésért cserébe.

Polgárjogi aktivizmusáért Mohammadit 2023-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki.

Számos nemzetközi emberi jogi szervezet, például a Riporterek Határok Nélkül szervezet határozottan elítélte Mohammadi orvosi ellátáshoz való hozzáférésének megtagadását, míg a Nobel-bizottság mély aggodalmának adott hangot egészségi állapota miatt.

„El vagyok keseredve amiatt, hogy az iráni hatóságok továbbra is megfosztják Mohammadi asszonyt szabadságától, annak ellenére, hogy aggodalmak szerint romlik egészségi állapota a fogvatartásban, és az egészségügyi szakemberek tanácsa ellenére, megsértve ezzel a nemzetközi emberi jogi jogból eredő kötelezettségeiket” – mondta az ENSZmunkacsoport képviselője az önkényes fogva tartásról 2023. október 11-én.

Japán forgatókönyv Ukrajnában?

Polonius

-

2023-11-16

0

“A Kuril szigetek problémája több mint hetven évre nyúlik vissza. Ez a forgatókönyv nálunk is nagyon valószínű” – ezt a kissé meglepő kijelentést tette Kirill Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka egy holland lapban.

Az Egyesült Államokban kiképzett ukrán tábornok, aki rendszeresen elkíséri amerikai útjaira Volodimir Zelenszkij elnököt, arra célzott, hogy Oroszország és Japán között a háború 1945-ben ugyan véget ért, de azóta sincsen békeszerződés, mert nincsen egyetértés a Kurill szigetek tulajdonjogáról. A szigetek egy részét Oroszország stratégiai okból tartja megszállva, Japán viszont visszaköveteli azokat. A párhuzamot Kirill Budanov tábornok mindenekelőtt a Krím félszigetre értette hiszen ez ugyanígy stratégiai jelentőségű Oroszország számára, mert ott van a Fekete tengeren állomásozó orosz flotta főhadiszállása Szevasztopolban.

Ukrajna és Oroszország egyszer már nagyon közel állt ilyen megállapodáshoz – hívta fel a figyelmet Gerhard Schröder, aki közvetített a két fél között Törökországban 2022 tavaszán. Az egykori német kancellár most arra emlékezett vissza, hogy alig egy hónappal Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete után – 2022 február 24 – az orosz és ukrán diplomatáknak sikerült megegyezniük egy tűzszünetről Törökországban. A megállapodás szerint Ukrajna vállalja, hogy nem lesz a NATO tagja, elfogadja, hogy a két orosz többségű tartomány: Donyeck és Luhanszk jelentős autonómiát kap, de az ország határain belül. A Krím problémáját pedig később tisztázzák. Az orosz-ukrán megállapodást az Egyesült Államok fúrta meg 2022 tavaszán – állítja Gerhard Schröder, Németország egykori szociáldemokrata kancellárja. Az USA ugyanis “kicsi és gyenge Oroszországot akar” – hangsúlyozza Schröder, aki Putyin elnök nagy barátja, és jelentős fizetést húz az oroszoktól.

Az USA immár hajlik a tűzszünetre Ukrajnában?

Az amerikai katonai hírszerzés értékelése szerint Ukrajna erői kimerültek, nem alkalmasak új offenzívára. Pedig ezt ígérte Budanov tábornok Washingtonban amikor találkozott amerikai partnereivel. Az ukrán hírszerzés vezetője azt állította, hogy télen is lehetséges offenzíva az oroszok ellen, ha Ukrajna megkapja az ígért fegyvereket az Egyesült Államoktól és a többi NATO tagállamtól. Washingtoni megítélés szerint ennek nincs realitása, már csak azért sem, mert mind nagyobb gondot okoz a létszám feltöltése a hadseregben. Épp ezért azt tanácsolják a washingtoni külügyminisztériumnak, hogy a tűzszünetre buzdítsa Ukrajnát Oroszországgal. Az amerikai diplomaták állítólag meg is kezdték ukrán partnereik puhítgatását. Ez összefügg azzal is, hogy mind az Egyesült Államoknak mind pedig az Európai Uniónak mind nagyobb gondot jelent Ukrajna finanszírozása. Egyelőre Biden elnöknek komoly gondot okoz, hogy keresztül vigyen egy Ukrajnát támogató 50 milliárd dolláros csomagot, mert a képviselőház republikánus elnöke ellenzi azt.

Ursula von der Leyen asszony is 50 milliárd eurót ígért Ukrajnának, de a tagállamok vezetői nem tudtak megállapodni a finanszírozásról. Közben azonban Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: ha nem kapja meg Ukrajna nagyon sürgősen a támogatás legalább egy részét, akkor összeomolhat a gazdaság. 29 milliárd dolláros lyuk tátong ugyanis Ukrajna jövő évi költségvetésén.

Nem idézhet elő atomháborút a mesterséges intelligencia

Polonius

-

2023-11-14

0

Nem idézhet elő atomháborút a mesterséges intelligencia

Emberek kezében marad a döntés a stratégiai fontosságú fegyverek, de a drónok irányítása terén is – ez szerepel abban a tervezetben, melyről Joe Biden amerikai és Hszi Csin ping kínai elnök állapodhat meg, akik hamarosan találkoznak egymással San Franciscóban.

A hongkongi South China Morning Post értesülései szerint mindkét nagyhatalom ki akarja zárni azt a veszélyt, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt akaratlanul háborúba sodródjanak egymással. Tajvan körül az elmúlt hetekben volt néhány olyan eset amikor vészes közelségbe kerültek egymással az amerikai és a kínai fegyveres erők. Hszi Csin ping elnök a kommunista párt kongresszusán jelezte, hogy elsők akarnak lenni a mesterséges intelligencia fejlesztésében a világon már 2025-ben. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Kínát az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenfelének nevezték 2021-ben. Most Joe Biden és Hszi Csin ping találkozóján megindulhat az enyhülés a két nagyhatalom között, mely jelenleg elsősorban kereskedelmi téren folyik, de mind nagyobb a fegyveres konfliktus esélye is hiszen az amerikaiak állig felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.

Mit akar elérni az USA a csúcstalálkozón?

Joe Biden mindenekelőtt a katonai kérdésekre koncentrál és nem a kereskedelmi ellentétekre, melyeket a kínaiak oly fontosnak tartanak.

A Fehér Házban hangsúlyozzák, hogy a napirenden sem szerepel a kereskedelmi szankciók megszüntetése Kínával szemben. A katonai kérdések között a mesterséges intelligencia mellett Tajvan szerepel az USA napirendi pontjai között és Irán, mellyel Kínának jó a kapcsolata Washingtonnak viszont pokolian rossz azóta, hogy Trump elnök felrúgta az atomalkut, melyet még Obama elnök kötött meg öt másik nagyhatalom vezetőjével együtt Teheránnal. Miért tartják fontosnak, hogy Kína mérsékletre intse Iránt? Mert Washingtonban attól tartanak, hogy az Irán által támogatott Hamász és Hezbollah elhúzódó vallásháborút robbanthat ki a Közel Keleten, és ennek következményeként semmifajta rendezés nem lenne lehetséges azt követően, hogy a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen október hetedikén. Peking Irán legfontosabb kereskedelmi partnere, a nyugati szankciók által sújtott iszlamista rendszer legfőbb vásárlója, ezért komoly befolyással bír Iránra. Ez ki is derült akkor amikor Peking összehozta a békemegállapodást a szunnita Szaúd Arábia és a síita Irán között.

Peking együttműködést akar és nem szembenállás

Kína mindenekelőtt gazdasági együttműködést szeretne az Egyesült Államokkal – hangsúlyozza a Global Times.

A pekingi vezetés nézeteit tükröző angol nyelvű lap rámutat arra, hogy jelentős részben a kínai – amerikai viszonytól függ a világgazdaság állapota.

Joe Biden és Hszi Csin ping épp egy éve találkozott Bali szigetén a G20 csúcstalálkozó alkalmából. Azóta újabb kihívások jelentek meg a világgazdaságban – hangsúlyozza a pekingi lap, mely szerint nem zéró végeredményű játszmaként kell felfogni a két nagyhatalom viszonyát vagyis, hogy előnyt csak egymás kárára tudnak szerezni felek. Ehelyett a kínaiak olyan együttműködést javasolnak, mely mind a két fél számára előnyös lehet. Az elmúlt hetekben Pekingben járt az USA külügy és pénzügyminisztere valamint a környezetvédelem vezetője. Legutóbb pedig a kereskedelmi miniszter.

Közben pedig Pekingben meglepő lépések következtek be: leváltották a külügy és a hadügyminisztert. Mindkettőt nemrég nevezte ki Hszi Csin ping elnök annak az új diplomáciának a jegyében, mely erőt akart mutatni az Egyesült Államokkal szemben. Emiatt a hadügyminiszter például visszautasította amerikai kollégája javaslatát a tárgyalásokra Szingapúrban.

Hszi Csin ping elnök egy fontos hazai tanácskozáson fejmosást kapott a kommunista párt veteránjaitól:

a kemény vonal nem hoz eredményt!

Az együttműködés idején Kína sokkal sikeresebb volt mint a szembenállás időszakában amikor sokasodnak a gondok az 1,4 milliárd lakosú országban. Kína gazdasági növekedése lelassult, idén 5%-os GDP növekedésre számítanak. Az USA körülbelül ugyanekkora növekedésre számíthat vagyis Washington szempontjából csökkent a veszélye annak, hogy Kína hamarosan utoléri az Egyesült Államokat. A kínaiak gazdasági téren akarják lekörözi az USA-t, mert nem hisznek a katonai uralom hasznosságában: az amerikaiak afganisztáni és iraki kudarca végképp arról győzte meg a kínai vezetőket, hogy a fegyverek hosszútávon nem hatékonyak. Kína Vietnamot még fegyverrel akarta megleckéztetni 1978-ban, de épp most kötött vele titkosszolgálati egyezményt az Egyesült Államokkal szemben. Joe Biden elnök nemrég Vietnamban járt, és arra buzdította az ország kommunista vezetőit, hogy lépjenek be egy Kína ellenes szövetségbe. A nagyhatalmi sakk játszma teljes gőzzel zajlik, de mind Washington mind Peking inkább az együttműködésben érdekelt mint a szembenállásban. Az USA-nak egy harmadik világpolitikai konfliktus végképp nem hiányzik hiszen mind az ukrajnai mind a közel-keleti válság jelenleg megoldhatatlan problémának tűnik.

Izraelnek 600 millió dollárba kerül minden héten a háború

Polonius

-

2023-11-12

0

Izraelnek 600 millió dollárba kerül minden héten a háború

Az izraeli Nemzeti Bank hivatalos becslése szerint heti 600 millió dollárjába kerül a gázai hadművelet. Ezért is törekszik arra a hadsereg, hogy megszüntesse a rakétatámadásokat Izrael ellen hiszen azok nemcsak az emberek életét veszélyeztetik, de meggyengítik az ország gazdaságát is.

“Két célunk van: kiszabadítani a gázai övezetben fogvatartott túszokat és megszüntetni a rakéta támadásokat Izrael ellen, hogy a polgári társadalom normálisan működhessen. Tudjuk, hogy ez nem olyan háború mint a korábbiak, amelyek viszonylag hamar véget értek. Ez a háború sokáig tart majd” – mondta a Knesszetben Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter. A gazdaság normális működését természetesen nemcsak a rakétatámadások akadályozzák, de az is, hogy Izrael mozgósított 300 ezer tartalékos katonát. A kis országban ez nagyon sok. Ráadásul sok iskola is zárva tart a háború miatt, és ez alaposan megnehezíti a szülők dolgát – írja a francia közszolgálati RFI tudósítója Tel Avivból.

Az izraeli egységkormány felkészült arra, hogy a gazdaságnak extra támogatás kell a háborús helyzetben: a parlament már a Hamász október hetediki terrortámadása után egy nappal megszavazott egy 4 milliárd dollár értékű támogatási csomagot.

Ebből elsősorban a vállalatok részesülhetnek, de ebből az alapból fizetik azokat a munkavállalókat is, akik a háború miatt technikai munkanélküliség áldozataivá váltak. Az a 18 ezer palesztin munkavállaló, aki a gázai övezetből járt át dolgozni Izraelbe nem kap ebből a pénzből, mert az ő munkaviszonyukat azonnali hatállyal megszüntették a terrortámadás után. Kiderült ugyanis, hogy közöttük voltak a Hamász kémei is, akik információkkal látták el a terrorista támadókat.

Nyomor a gázai övezetben

A 2,3 milliós lakosság 26,7%-a számított szegénynek a háború kezdete előtt az ENSZ jelentése szerint, most ez az arány valamivel több mint egy hónappal az izraeli válaszcsapás megindulása után, felment 31,9%-ra. Ez azt jelenti, hogy a háború egy hónap alatt 285 ezerrel növelte a szegények számát a gázai övezetben. Ha még egy hasonló hónap következik, akkor ez a növekedés 660 ezer lesz- jósolja az ENSZ jelentése.

Közben kiderült: a Hamász három legfontosabb vezetője, akik Katarban él, dollár milliárdosok: 3-3 milliárd dolláros vagyona van Musza Abu Marzuknak, Kaled Masalnak és Iszmail Hanijehnek – írta meg a londoni Daily Mail az izraeli nagykövetség információira hivatkozva. Iszmail Hanijehnek, az első számú politikai vezetőnek négy felesége és tizenhárom gyereke van, akik Katarban illetve Törökországban élnek.

Hanijeh két fia is szépen gazdagodik: Maaz a gázai övezet ingatlan királya. Ő a török Riviérán tölti az időt szőke szláv prostituáltak társaságában. Testvére, Abdel Szalam lebukott, mert meglopta a Hamászt, amelynek ő a sport nagykövete. Az i24 portál a Hanijeh család összvagyonát 5 milliárd dollárra becsüli.

Az USA pénzügyminisztériuma 2022-ben szankcióval sújtotta a Hamászt, amelyről megállapította, hogy a terrorista szervezet egész vállalat birodalmat birtokol Algériában, az Egyesült Arab Emírségben, Szaúd Arábiában, Szudánban és Törökországban.

Dániában takarít a Teleki Blanka gimnázium egykori igazgatója

Polonius

-

2023-11-10

0

Dániában takarít a Teleki Blanka gimnázium egykori igazgatója

“A helyzet nem fog javulni, ezért, aki tudja, az szedje a sátorfáját“ – mondta a Magyar Hangnak Pukli István, aki 2016-ban a tiltakozó tanári mozgalom egyik vezéralakja volt. Azután felhagyott a politizálással, végül pedig Dániába költözött, és feleségével, három gyermekével ott kezdett új életet. Miért?

“44 éves voltam amikor a feleségemmel egyetértésben úgy döntöttünk, hogy külföldre költözünk, mert azt akartuk, hogy a gyerekek minőségi oktatáshoz jussanak. Ezért hajlandók vagyunk bármilyen árat megfizetni. Tökéletesen mindegy, hogy mi a munkám, a lényeg az, hogy a gyerekeknek legyen esélyük egy normális felnőttkorra” – mondta a Teleki Blanka gimnázium egykori igazgatója, és ennél lesújtóbb kritikát kevesebben fogalmaztak meg a nemzeti együttműködés tizenhárom éve tartó rendszere ellen.

Orbán Viktor elveszítette a perspektíváját: a siralmasan alacsony tanári fizetések ügyében Brüsszelre mutogat, amellyel ő veszett össze.

Mi lesz az uniós eurómilliárdokkal?

Orbán Viktor tisztában lehet azzal, hogy nem érkeznek meg ezek a nagyon is szükséges uniós eurómilliárdok, mert Brüsszel példát akar statuálni. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú kormányzati vezető megkérdezte a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosát: miért nem kapja meg Magyarország az uniós eurómilliárdokat? Paolo Gentiloni olasz pénzügyi biztos válasza:

“két szóval válaszolok, ez pedig Viktor Orbán!”

Hahn, a brüsszeli bizottság költségvetési biztosa nemrég megerősítette: megtalálják a módját annak, hogy Orbán Viktor zsarolási potenciálját csökkentsék! A magyar miniszterelnök az Európai Unió egész több mint 100 milliárd eurós plusz programját megvétózná, mert ebben benne van az Ukrajnának ígért hatalmas összegű segély. Csakhogy az is benne van, amit a migránsválság enyhítésére szán az Európai Unió a frontországoknak. Épp ezért Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nagyon érdekelt abban, hogy megszavazzák ezt a csomagot, mert Olaszország szép pénzt kapna. Giorgia Meloni ideológia kérdésekben Orbán szövetségese lenne, de érdekei Brüsszel oldalára állítják.

Lengyelországban a magyar miniszterelnök elvbarátai nemigen tudnak kormányt alakítani. Aki viszont tudhat, Donald Tusk, az Brüsszel kedvencei közé tartozik. Tusk azzal kampányolt, hogy amennyiben őt választják meg, akkor gyorsan és biztosan megérkeznek az uniós eurómilliárdok, melyre Lengyelországnak is nagy szüksége van. Orbán magára maradhat, és Tusk kormánya semmiképp sem védelmezné őt az uniós szankciókkal szemben.

Milyen perspektívát kínálhat az országnak Orbán?

Semmit! A magyar gazdaság ezer szállal kötődik az Európai Unió zászlós hajójához, Németországhoz, amely viszont Európa beteg emberévé vált. Olaf Scholz kancellár 100 milliárd eurós mentőcsomaggal akarja kihúzni a bajból hazáját, amely az olcsó orosz energiára alapozta gazdaságának működését. Németország legfeljebb közös hitelfelvétellel lesz képes finanszírozni az Európai Unió terveit. Ez lépés lenne az Európai Egyesült Államok felé, amelytől Orbán éppúgy tart mint az Amerikai Egyesült Államoktól. Pressman amerikai nagykövet keresi Orbán utódát, de egyelőre nem találja. Orbán utolsó ütőkártyája az, hogy mind Brüsszelnek mind Washingtonnak azt üzenheti: én vagy a káosz?! Minthogy káoszt senki sem akar, ezért egyelőre marad a nemzeti együttműködési rendszere, amely azonban képtelen Magyarország problémáinak megoldására. Orbán profi politikus és még csak hatvan éves, látnia kell, hogy zsákutcába jutott. Kérdés, hogy merre van előre?

Trump vagyona 500 millió dollárral gyarapodott mióta elhagyta a Fehér Házat

Polonius

-

2023-11-09

0

Trump vagyona 500 millió dollárral gyarapodott mióta elhagyta a Fehér Házat

Az ex elnök, aki vissza akar térni a Fehér Házba, nemcsak hogy továbbra is dollár milliárdos, de tovább gazdagodott, és ez távolról sem hátrány a méregdrága választási kampány szempontjából.

3,1 milliárd dollárra nőtt Donald Trump vagyona 2021 óta amikor meglehetősen botrányos körülmények között véget ért elnöksége, mert elveszítette a választásokat a demokrata Joe Bidennel szemben. A Bloomberg dollár milliárdos indexe szerint 2021-ben még “csak” 2,6 milliárd dollárja volt az USA akkori távozó elnökének, és ez 500 millió dollárral gyarapodott.

Hogyan? New Yorkból Trump átköltözött Floridába, ahol jóval alacsonyabb az adókulcs, és ezzel sokat spórolt. Így ki tudta fizetni sok adósságát, amely lehúzta a mérleget.

Az átköltözés Floridába felértékelte Trump ingatlanjait a déli államban: Mar-a-Lagoban az egykori téli Fehér Házban és a Doral golf paradicsomban Miamiban. Az ingatlanok másutt is szépen teljesítettek:

Trumpnak egy tucat luxus golfpályája illetve ehhez kapcsolódó luxus nyaralóhelye van szerte a világon: Skóciában, ahonnan az ex elnök családja egykor az Egyesült Államokba érkezett, Írországban és természetesen magában az USA-ban. Ezek a luxus golfpályák 50%-kal magasabb forgalmat értek el mint a pandémia idején.

A problémás Deutsche Bank hitel

Trump vissza tudta fizetni a Deutsche Banknak a 170 millió dolláros hitelét, amely komoly politikai kockázatot hordozott, mert ellenfelei azzal vádolták, hogy Putyin elnök ezen a német bankon keresztül finanszírozta őt. Ezeket a vádakat nem sikerült egyértelműen bizonyítani, de a demokraták kihasználták vele szemben a választási kampányok idején. Már Hillary Clinton felbérelte a brit hírszerzés egykori moszkvai rezidensét, hogy állítson össze dossziét Trump orosz kapcsolatairól. Az ex elnök még a nyolcvanas években Trump tornyot akart építeni Moszkvában a Vörös tér közelében. Ez nem sikerült, de a KGB összehozta őt helyi prostituáltakkal, és a hírek szerint zsarolta őt. Később Putyin elnök állítólag ezt folytatta, és a pénzügyi közvetítő meg nem erősített hírek szerint a Deutsche Bank volt. Honnan volt pénze Donald Trumpnak, hogy visszafizesse a 170 millió dolláros hitelt a Deutsche Banknak? Onnan, hogy 375 millió dollárért tudta eladni a Trump International Hotelt Washingtonban.

A Bloomberg ezzel kapcsolatban utal arra a perre, amely New Yorkban folyik az ex elnök ellen, és ebben az ügyész azzal vádolja Trumpot, hogy csaló módon felértékelte ingatlanjainak értékét, hogy kölcsönöket szerezzen a bankoktól. Palm Beachben a Mar-a- Lago luxus ingatlan például megduplázta jövedelmét azzal, hogy klubbá alakult, amely tagdíjat szed. A Bloomberg szerint az ingatlan 240 millió dollárt ér, Trump szerint viszont 612 millió dollárt. New Yorkban azzal is vádolja az ügyész Trumpot, hogy túlértékelte a Park Avenue luxus ingatlant. Az ügyész szerint az ingatlan valós értéke 80 millió dollár, Trump szerint viszont 91 millió dollár. A Bloomberg 86,4 millió dollárra értékeli az ingatlant. Trump hétfőn a bíróság előtt azt állította, hogy ő alulértékelte az ingatlanjait, és a bankok pontosan tudták, hogy miképp értékeljék azokat.

“Amikor a hitelképességemet vizsgálták, akkor ez egészen egyszerűen nem volt érdemi része ennek a vizsgálatnak”

– jelentette ki Donald Trump az USA ex elnöke a bíróság előtt.

Polonius

Lavrov orosz külügyminiszter: “az uniós diplomata néma levente”

Hogy finanszírozza Brüsszel Ukrajnát?

Miután a magyar diplomácia ellenséges Ukrajnával szemben, ezért nagy valószínűséggel kizárják Magyarországot azok közül, akik részt vehetnek az ország újjáépítésében.

A “barátságtalan államok” cégei kisajátíthatóak Oroszországban

Argentínában késhegyig menő harc folyik a baloldali gazdasági miniszter és az “anarcho-kapitalista” szélsőjobboldali jelölt között, aki dollár alapon akarja újjászervezni Dél Amerika második legnagyobb gazdaságát.

Hogy lehet élni 142%-os inflációval?

A minimálbér Argentínában 420 amerikai dollárnak felel meg novemberben.

Hszi Csin ping elnök, aki két órán keresztül tárgyalt Biden amerikai elnökkel San Franciscóban, ahol mindketten részt vesznek az ázsiai és csendes-óceáni államok csúcsértekezletén hangsúlyozta, hogy nem versengeni, sem helyébe nem kíván lépni az Egyesült Államoknak.

Szembenállás helyett együttműködés

Biden: valódi haladást értünk el

Irán ismét megtagadta Narges Mohammadi orvosi ellátását, mert ellenezte a hidzsáb viselését. Mohammadi kiemelkedő emberi jogi védelmező, akit a rezsim börtönben tart aktív fegyveres tevékenysége miatt. Narges 2023-ban Nobel-békedíjat kapott.

“A Kuril szigetek problémája több mint hetven évre nyúlik vissza. Ez a forgatókönyv nálunk is nagyon valószínű” – ezt a kissé meglepő kijelentést tette Kirill Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka egy holland lapban.

Az USA immár hajlik a tűzszünetre Ukrajnában?

Emberek kezében marad a döntés a stratégiai fontosságú fegyverek, de a drónok irányítása terén is – ez szerepel abban a tervezetben, melyről Joe Biden amerikai és Hszi Csin ping kínai elnök állapodhat meg, akik hamarosan találkoznak egymással San Franciscóban.

Mit akar elérni az USA a csúcstalálkozón?

Peking együttműködést akar és nem szembenállás

A pekingi vezetés nézeteit tükröző angol nyelvű lap rámutat arra, hogy jelentős részben a kínai – amerikai viszonytól függ a világgazdaság állapota.

Az izraeli egységkormány felkészült arra, hogy a gazdaságnak extra támogatás kell a háborús helyzetben: a parlament már a Hamász október hetediki terrortámadása után egy nappal megszavazott egy 4 milliárd dollár értékű támogatási csomagot.

Nyomor a gázai övezetben

Mi lesz az uniós eurómilliárdokkal?

Milyen perspektívát kínálhat az országnak Orbán?

Az ex elnök, aki vissza akar térni a Fehér Házba, nemcsak hogy továbbra is dollár milliárdos, de tovább gazdagodott, és ez távolról sem hátrány a méregdrága választási kampány szempontjából.

Hogyan? New Yorkból Trump átköltözött Floridába, ahol jóval alacsonyabb az adókulcs, és ezzel sokat spórolt. Így ki tudta fizetni sok adósságát, amely lehúzta a mérleget.

A problémás Deutsche Bank hitel

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA