Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Botka: kínai munkások jönnek Szegedre

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter harsány diadalként bejelentette: Szegeden épít elektromos autókat készítő gyárat a BYD. Botka László Szeged polgármestere már lényegesen halkabb hangon közölte először csongrádi, majd békési munkavállalókra számítanak, de a Fülöp-szigetek munkásainak is jut munka, ráadásként mára kiderült kínai munkásokra is számíthatunk.

Szeged baloldali polgármestere megerősítette, hogy a BYD – Build Your Dreams – építsd meg az álmaidat – kínai elektromos autógyárban dolgoznak majd kínai munkások is, elsősorban kiképzés lesz a feladatuk. Botka polgármester hangsúlyozta, hogy teljes mértékben együttműködik az Orbán kormánnyal a kínai autógyár támogatásában. Botka még szocialista politikusként korábban az ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, de jelöltségét a baloldalon megfúrták. Azóta pártonkívüli, de szívósan ragaszkodik ahhoz, hogy ő vezesse Szeged városát. Orbán Viktor épp emiatt más várost javasolt a kínaiaknak, de a BYD Szeged mellett döntött, mert a város földrajzi helyzete jól megfelel a kínaiak üzleti céljainak. Botka hangsúlyozta, hogy Debrecennel ellentétben Szegeden nem épül akkumulátorgyár. Ez ugyanis zavarná a település lakóit, mert veszélyeztetheti a környezetet.

A kínai elektromos autók meg akarják hódítani Európát és az egész világot

Míg Európa autógyárai sokáig kitartottak a benzin és dízel autók mellett, addig az USA-ban a Tesla és Kínában a BYD és még sok más gyár hozzálátott az elektromos autók fejlesztéséhez, és ebben ma már  lekörözik az európaiakat. A Tesla Berlin mellett épít autógyárat, a BYD Szegeden és másutt is Európában. A Tesla a drágább kategóriákban nyomul, a BYD teljes skálán készül rohamra az európai piacon. A legutóbbi vásáron Münchenben 6 új elektromos modellt mutattak be. A viszonylag olcsó elektromos autók terén a kínaiak verhetetlennek látszanak, ezért sok európai autógyár védővámokat sürget. A Tesla és a BYD ezért is épít gyárakat az Európai Unión belül. Peking ezenkívül arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy amennyiben korlátozzák a kínai elektromos autók eladását az Európai Unióban, akkor számíthatnak hasonló diszkriminációra Kínában is márpedig évek óta a kínai a világ legnagyobb autós piaca. A Volkswagen évek óta több autót ad el Kínában mint otthon. A Volkswagen főnöke nemrég elismerte, hogy a neves cég versenyképtelenné vált a globális piacon.

Az európai autóipar végzetesen lemaradhat az amerikai és a kínai vetélytársak mögött az elektromos autók világpiacán. Ennek egyik fő oka az, hogy a digitális fejlesztésben Európa elmarad Észak Amerika és Kelet Ázsia mögött márpedig az elektromos autók esetében különösen fontos a digitális technológia, amely a BYD révén megérkezik Szegedre is.

Orbán ködös álma Brüsszel elfoglalása, de mára senki nem veszi komolyan

Ha igaz, hogy csak a legnagyobbakról írnak mémeket Orbánt  elérte e kétes halhatatlanság. Fűzfapoétáink is szájukra vették. A legékesebben szólót idézzük: „Orbán mára pária, mondandója pár ia.”

“Az Európai Parlament Soros által irányított emberei folyamatosan zsarolják a brüsszeli bizottságot, hogy ne adják oda a hazánknak járó 32 milliárd eurót. Ezt a pénzt át akarják irányítani Ukrajnába. A Soros által irányított amerikai demokraták ugyanezt akarják. Nekünk ebből a pénzből egyelőre sikerült 10 milliárd eurót megszereznünk” – dicsekedett a miniszterelnök a Hír Televízióban az ötös  számú Fidesz tagkönyv tulajdonosának, Bayer Zsoltnak.

Orbán nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy miért is vétózott a magyar miniszterelnök az Európai Unió idei utolsó csúcstalálkozóján: meg akarja szerezni az eurómilliárdokat! Emmanuel Macron francia elnökkel az Élysée palotában abban egyeztek meg a csúcstalálkozó előtt, hogy Orbán Viktor nem vétóz, és cserében megkapja az uniós eurómilliárdok egy részét. Ez meg is történt, de Orbán menetközben már a teljes összeget követelte. Erről mondta azt Emmanuel Macron francia elnök, hogy

“Orbán nem tisztességes.”

Most jött rá erre?

Orbán el akarja foglalni Brüsszelt

“Elfoglaljuk az Európai Uniót, mert a közös piac és az európai népek együttműködése mind jó gondolatok. Nincs szükségünk egy szuperállamra, amely megbünteti és zsarolja a tagállamokat. Nem az eszközt kell kidobni hanem a rendszert átalakítani” – hangoztatta a miniszterelnök.

Elfoglalni Brüsszelt?

Orbán reményei szerint a jövő júniusi európai választáson előretör a szélsőjobb, amely ennek eredményeképp komolyan beleszólhat abba, hogy ki kerüljön be a brüsszeli bizottságba. Jelenleg a mainstream a Néppártból, a szocialistákból, a liberálisokból és a zöldekből áll az Európai Parlamentben. A két szélsőjobb frakció nem szólhat bele a fontos ügyekbe. Giorgia Meloni, az egyik ilyen frakció igazi vezére tárgyal Weberrel, a Néppárt brüsszeli irányítójával, akivel Orbán Viktornak pokolian rossz a kapcsolata. Meloni tulajdonképp Orbán politikáját folytatja csak ügyesebben: létre akarja hozni a jobboldal és a szélsőjobboldal szövetségét, amely ily módon új mainstreamet alkothatna Brüsszelben. Belefér-e ebbe Orbán? A magyar miniszterelnök azzal játszotta ki magát a Néppártból, hogy szövetséget javasolt az Alternative für Deutschland mozgalommal is, melynek neonáci vezetői is vannak. A Néppárt meghatározó ereje, a német CDU-CSU velük nem tart lehetségesnek semmiféle kapcsolatot sem tekintettel Németország múltjára. A jobboldal- szélsőjobboldal esetleges szövetségébe ők nem férnek bele. Ahogy Orbán sem, aki Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt szalonképtelenné vált Brüsszelben. Orbán ezért Donald Trumpra vár, aki egészen más politikát folytatna mint a Biden adminisztráció. Trump azért barátkozik Orbánnal, mert gyengíteni akarja az Európai Uniót. Ha Trump ismét hatalomra jutna, akkor az USA szembekerülne az Európai Unióval. Orbán Viktor pedig könnyen két szék között a pad alá eshetne…

Megérte a brexit?

Mindkét országban választásokat tartanak jövőre, és Londonban abban reménykedtek hogy sikerként felmutathatják a kereskedelmi egyezményt, melyet még Trump elnök harangozott be mondván a brexit után az USA majd megoldja az Egyesült Királyság gondjait.

Bidennek nem sürgős az USA – Nagy Britannia kereskedelmi egyezmény aláírása. Az amerikai agrár export jelenti a legfőbb vitapontot: Washingtonban a demokraták azt akarják elérni, hogy Nagy Britannia tárja szélesre a kaput az amerikai áruk előtt, de az egészség és környezetvédők tiltakoznak ez ellen a szigetországban. Emiatt Risi Sunak brit miniszterelnök bejelentette:

“a klórozott csirkéket és a hormonkezelt marhák húsát nem engedem be az országba.”

Washingtonban viszont mindenki emlékszik arra, hogy Donald Trump milyen sok támogatót szerzett azzal, hogy olyan kereskedelmi egyezményeket ígért, amelyek az amerikai érdekeket száz százalékig kiszolgálták. A brüsszeli Politico Washingtonban érdeklődött arról, hogy milyen esélyei vannak az USA – brit kereskedelmi egyezmény elfogadásának a választási évben, és ezt a választ kapta a szenátus pénzügyi bizottsága elnökének szóvivőjétől:

”Ron Wyden szenátornak az a véleménye az Egyesült Államok és Nagy Britannia kereskedelmi egyezményéről, hogy ezt csak akkor lehet majd bejelenteni, ha már elértek egy olyan megállapodást, mely mindenben megfelel az amerikaiak érdekeinek.”

Wyden szenátor korábban nyíltan bírálta Biden elnököt, amiért “tárgyal a britekkel egy olyan kereskedelmi egyezményről, mely nem felel meg az amerikaiak érdekeinek, és nem veszi figyelembe a washingtoni kongresszus szerepét ebben a fontos kérdésben.”

Jövőre nemcsak elnökválasztást tartanak, de a képviselőházat és a szenátust is megújítják az Egyesült Államokban, ezért minden honatyának fokozottan figyelnie kell a választókerületére, ahol Donald Trump és támogatói az America First programmal kampányolnak.

A Politiconak elmondta a kereskedelmi tárgyalásokon résztvevő egyik magát megnevezni nem kívánó amerikai szakértő, hogy azt kérik a britektől: “gondoljanak bele, hogy miképp érinti az egyezmény az iowai farmereket vagy a munkásokat Pennsylvániában?”

A brit oldalon hasonló problémák merülnek fel: a skót miniszterek kifogásolják, hogy őket senki sem kérdezi meg az USA-brit kereskedelmi egyezményről pedig Skócia mezőgazdasága számára annak komoly következményei lehetnek.

Miről folynak valójában a tárgyalások?

A brit fél elsősorban arra törekszik, hogy az elektromos autógyártáshoz szükséges nyersanyagokat megszerezze. Kell-e egyáltalán átfogó egyezmény a kereskedelemről? A londoni City polgármestere ebben is kételkedik:

”a kereskedelem egyezmény nélkül is jól megy. Persze, ha lesz egyezmény, akkor jobban is mehet”

– mondta Michael Mainelli, aki a londoni City képviseleti irodáját megnyitotta New Yorkban.

A tények igazolják a londoni City polgármesterét: az éves kereskedelmi forgalom Nagy Britannia és az Egyesült Államok között 23,8%-kal növekedett.

A megszorító csomagok a szélsőjobb megerősödését segíthetik az európai választásokon

Az eurozóna  jövőre újra alkalmazni akarja a költségvetési hiányra és az államadósság mértékére vonatkozó pénzügyi szabályt, amely elősegítheti Marine Le Pen hatalomra kerülését.

Franciaországban, ahol a migráns ügyben Macron elnök nagy vereséget szenvedett el a parlamentben. Jövő júniusban az európai választásokon Marine Le Pen mozgalma nagyon megerősödhet, és ennek csak egyik oka a migráns kérdés, a másik a gazdaság.

Mit jelent a gyakorlatban az új pénzügyi szabály?

Azt, hogy azoknak az országoknak, ahol a költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot, évente 0,5%-kal csökkenteniük kell a deficitet. Ez 14 tagállamot érint, és összesen 45 milliárd eurós csökkentést jelent egy évben. A Bruegel intézet szerint Franciaországot különösen kínosan érintheti a költségvetési csökkentés.

Miután mind Németország mind pedig Franciaország költségvetési gondokkal küszködik, ezért nagyon megerősödhet az Alternative für Deutschland és a Rassemblement National. Ők alkotják a fő erejét az Identitás és Demokrácia frakciónak az Európai Parlamentben. Ha tovább erősödik a szélsőjobb, akkor rekord mennyiségű parlamenti helyet szerezhetnek, és az Európai Parlament harmadik legerősebb frakcióját hozhatnák létre.

Az Eurobarometer szerint az európai közvélemény elsősorban a gazdasági helyzet, a klímaváltozás és a migráns problémák alapján dönt a választásokon.

A brüsszeli pénzügyi szabályok megnehezítik sőt lehetetlenné teszik, hogy a kormányok megfelelőképp finanszírozzák a zöld átmenetet. Közben viszont a magas kamatlábak miatt a magántőke beruházásai mindenütt csökkennek vagyis mind nagyobb állami szerepvállalásra lenne szükség, de nincs miből. A következmény: itt a recesszió, amely erősíti a szélsőjobboldalt.

El kellene halasztani a szigorítás bevezetését

Az európai szakszervezetek a pénzügyi szabályok ellen lépnek fel: Brüsszelben tüntetnek és minden tagállam fővárosában kiállnak az új pénzügyi szabályok ellen, melyeket a Covid pandémia lejárata után vissza akarnak állítani az eurozónában. Jó lenne még egy évvel elhalasztani ezeket a pénzügyi szigorításokat – hangsúlyozza a Social Europe nevű baloldali portál, amely rámutat: a tagállamoknak finanszírozniuk kell a zöld átmenetet és a megélhetési válság elleni intézkedéseket. Emelni kell az életszínvonalat miközben az európai gazdaságok fokozzák a versenyképességüket és megvalósítják a tervezett zöld átmenetet. Gert Wilders sikere Hollandiában megmutatta, hogy a szélsőjobboldal ki tudja használni a megélhetési válságot és a migráns problémákat politikájának elfogadtatására. Ha nem halasztja el a pénzügyi szigorítást Brüsszel, akkor ezzel karácsonyi ajándékot ad Gert Wildersnek és az egész szélsőjobboldalnak Európában – hangsúlyozza a Social Europe.

A recesszió Orbán malmára hajtja a vizet

A magyar miniszterelnök arra számít, hogy mindenütt előretör a szélsőjobb az európai választásokon. Olaszországban már Giorgia Meloni átvette a hatalmat. Igaz, hogy ő lepaktált a brüsszeli mainstreammel, de terve ugyanaz mint Orbán Viktoré: azt szeretné elérni, hogy az új mainstream a szélsőjobb és a hagyományos jobboldal szövetsége legyen. Ezért paktál Meloni Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével Brüsszelben. Orbán Viktor már annyira elrontotta a viszonyát Weberrel és az Európai Néppárttal, hogy nem tud ebbe bekapcsolódni, de terve továbbra is Brüsszel meghódítása.

“Nem kilépni akarunk az Európai Unióból hanem át akarjuk azt alakítani”

– harsogja Orbán Viktor, és ez a szélsőjobboldal vezérszólama Európában.

Mindehhez járul a várakozás Trumpra. Jövőre az Egyesült Államokban is választásokat tartanak, és Trump visszatérhet a Fehér Házba. Az America First nem sok jót jelent Európának. Jól megmutatta ezt a brexit: Donald Trump fűt-fát ígért a briteknek amikor Londonban járt, de mindmáig nincsen USA – Nagy Britannia kereskedelmi egyezmény, mert Washingtont csakis a saját érdekei érdeklik és fütyül Európára. Biden elnök jelezte: a választások előtt nem írja alá az USA – brit egyezményt, mert tiltakoznának ellene a farmerek Iowaban és a munkások Pennsylvániában.

Európa gyengesége a szélsőjobb ereje, de Orbán példája mutatja, hogy csak a bírálatban erős ez a csapat. Teljesítmény tekintetében a leggyengébbek közé tartozik.

Orbán Viktor csak a szegényházban király, Európa lakóinak többsége pedig nem épp oda kívánkozik.

Leolvadhat a Roszatom nukleáris erőműve, melyhez hasonló épül Pakson

Ritka problémát észleltek a Roszatom mérnökei az Asztravec atomerőműben, mely Belorusziában épült nem túlságosan messze az Európai Unió keleti határától. A belső dokumentumot a Bloomberg szerezte meg.

Olyan gyantaszivárgást észleltek az atomerőmű rendszerében, amely komoly gondokat okozhatott volna amikor megkezdődik az uránatomok maghasadása. Felhalmozódott az ioncserélt gyanta, amely a víz tisztaságát szabályozza az atomerőmű teljes rendszerében. Ez a hiba meglehetősen ritka viszont veszélyes lehet, ezért le is állították a rendszert. Teljes leolvadáshoz is vezethet a legrosszabb esetben, ezért leállították a rendszert majdnem pontosan akkor amikor Putyin csapatai megkezdték támadásukat Ukrajna ellen. A leállítás dátuma: 2022 február 25. Mi történt azóta? Javításokat végeztek az atomerőműben, melynek átadását elhalasztották. Végül idén márciusban került sor erre. Lukasenka elnök a megnyitón célzott rá, hogy “mutatkoztak problémák az atomerőmű építése során, de mi ragaszkodtunk a legmagasabb biztonsági követelményekhez.”

Az 1986-os csernobili katasztrófa egyik legfőbb áldozata épp Fehéroroszország volt, így érthető az elnök aggodalma.

Mennyire biztonságos a Roszatom technológiája?

A litván titkosszolgálat jelezte a problémát, mert Litvániában is élénken él még a csernobili atomkatasztrófa emléke, ezért a hírszerzés igencsak figyeli a szomszédos Fehéroroszországot. Vilniusban észlelték a problémát, melyet most a Bloomberg által megszerzett Roszatom dokumentum is megerősített. A baj az, hogy Fehéroroszországban próbálták ki az oroszok a VVER 1200-as atomerőművet, amelyhez hasonlót építenek majd Magyarországon, ez lesz a Paks 2. Törökországban az Akkuyu atomerőmű ugyanezzel a technológiával épült, és ugyancsak késésekkel és problémákkal  küszködött. A Bloomberg értesülései szerint az oroszoknak komoly szakember gondjai is vannak nem kis részben azért, mert Putyin ukrajnai háborúja miatt sok százezren hagyták el Oroszországot köztük olyanok, akik a nukleáris iparban dolgoztak.

A gázai háború csődbe juttatta Ciszjordániát is

A gázai háború áldozata Ciszjordánia is, ahol több mint egyharmaddal csökkent a GDP a gázai konfliktus kezdete óta. A palesztinok nem dolgozhatnak Izraelben, munkanélküli segély pedig nincsen.

Ciszjordániából 130 ezer palesztin járt át dolgozni Izraelbe azelőtt, hogy a Hamász megtámadta volna a zsidó államot október hetedikén a gázai övezet felől. Az izraeli kormány felfüggesztette valamennyi palesztin munkaszerződését nemcsak a gázai övezetből, de Ciszjordániából is.

“Nincs többé munkám. Az elmúlt két hónapban az összes megtakarításomat feléltem éppúgy mint a sorstársaim többsége. A gazdasági helyzet egészen egyszerűen tarthatatlan Ciszjordániában” – mondja Tarek, aki korábban egy építkezésen dolgozott Izraelben. A kirúgott palesztin munkások immár nem számíthatnak hitelre a bankban vagy a boltokban – állapítja meg a francia közszolgálati RFI tudósítója a helyszínen: ”október hetedike előtt tudtam hitelt nyújtani a munkásoknak, mert ők minden hónap végén megkapták a fizetésüket Izraelben. Azóta viszont nem is remélhetem, hogy valaha is visszafizetik, ha hitelezek nekik” – panaszkodik Mohamed egy kis szupermarket tulajdonosa.

Az izraeli szankciók komoly veszteséget okoznak Ciszjordániában. Erről beszélt Ubai al Abudeh, aki egy palesztin jogvédő szervezet, a Bisan igazgatója.

“Nagyon felfordult itt az élet Ciszjordániában, és ennek komoly gazdasági hatása van, de mindez eltörpül ahhoz képest ami a gázai övezetben folyik” –  hangsúlyozza a palesztin jogvédő szervezet igazgatója.

Napi 22 millió euró Ciszjordánia vesztesége

Ramallahban a palesztin hatóság központjában ennyire becsülik azt a veszteséget, amely a gázai háború miatt Ciszjordániát éri. Csaknem 4 millió emberről van szó ezen a kis területen, amely alig nagyobb mint 5600 négyzetkilométer. Izraelben ezt a területet Judeanak és Samarianak nevezik, a zsidó telepesek száma jelentős – több mint 670 ezer ember -, és egyre növekszik.

A gázai háború miatt Izrael visszatart 600 millió sékelt – 160 millió dollárt, mely a palesztin termékek adója után járna a palesztin hatóságnak. Ez a pénz nagyon hiányzik Ramallahban, a palesztin hatóság központjában, mert nemigen tudják fizetni az alkalmazottakat pedig sok palesztin család ebből él.

Mihez kezdenek ebben a helyzetben a palesztin családok?

“Eladják amijük van. Az asszonyok az ékszereket, mások az autójukat” – mondja egy palesztin munkás a France 24 tudósítójának Ciszjordániában. Ennek a munkásnak, aki korábban Izraelben dolgozott tíztagú családról kell gondoskodnia.

Egy másik palesztin munkás arról panaszkodik, hogy “Ngy kihívást jelent ez a helyzet. Sokan mentális problémákkal küszködnek. Közben feléltük már az összes megtakarításunkat. Nem tudom, hogy mihez kezdünk ezután.”

A kis szupermarket tulajdonosa Karas városában arról számol be, hogy 70%-kal csökkent a bolt forgalma a gázai háború kezdete óta.

“Nincs remény: hat dolgozómat már elbocsátottam, két másiknak pedig most mondok föl.”

Az emberek nem vásárolnak semmit sem, csakis a legszükségesebbet: olajat, lisztet, tejet, cukrot. Kenyérből fele annyi fogy mint korábban. Aki azelőtt egy kilót vett, most már csak felet” – vázolta fel a helyzetet Ciszjordániában a France24 portálnak a kis szupermarket tulajdonosa Karas városában.

“A zsidóságnak fontos szerep jutott a magyar nemzetépítesben”

“Magyarországon azért volt gyenge a cionizmus, mert a zsidók többsége magyar hazafivá vált” – erről beszélt Karády Viktor, a közép-európai zsidóság kutatója a 444-nek abból az alkalomból, hogy magyarul is megjelent korábban Franciaországban publikált könyve, melyet Kemény Istvánnal együtt írt erről a témáról.

Mikor jelentek meg a zsidók nagy számban Magyarországon a törökök kiűzése után?

“Amikor Bécsből 1670-ben kiüldözték a zsidókat, akkor az Esterházyak rögtön befogadták, és burgenlandi birtokaikon letelepítették őket. Nagy számban akkor kezdtek el jönni a zsidók Magyarországra amikor a Habsburg császár úgy döntött, hogy csakis a legidősebb zsidó fiú házasodhat meg. Azért döntött így, mert korlátozni akarta a zsidók szaporodását. Ezért komoly migráció indult meg a Habsburg birodalom nyugati részeiről Magyarországra, ahol ezek a törvények nem voltak érvényben.

Aztán 1772-ben három részre osztották fel Lengyelországot, és Galícia, ahol sok zsidó élt, a Habsburg birodalomhoz került. A török háborúk után nagy emberhiány alakult ki Magyarországon, ezért a zsidókat is szívesen látták. A vidéki nemességnek kizárólag hasznot hoztak hiszen kereskedtek és adót fizettek. A városokban volt ellenállás, mert a német polgárság konkurenciát látott bennük.

A zsidó bevándorlás csúcspontja az 1830-as és 40-es évekre esett amikor a magyar nemesség egy olyan országban akart nemzetállamot építeni, ahol a magyarok kisebbségben voltak. A népesség 60-65%-a még magyarul sem beszélt.

Kossuth és Széchenyi is tisztán látták, hogy a zsidókra lehet építeni, mert ők készen állnak az asszimilációra. Így a magyar nemzetépítésben döntő szerepet vállalt a zsidóság.

Minden ami modern 1919 előtt az jórészt a zsidóság műve.

A zsidók vallási okokból tudtak írni és olvasni. Számolni is tudtak. A parasztság döntő többségének ez gondot okozott.

A magyar állam ezért a Monarchia bukásáig a csírájában elfojtotta az antiszemitizmust. A zsidók és a keresztények között fennállt a házasságkötés lehetősége, ez pedig ritkaság volt Európában azokban az időkben. Ausztriában ezt csak 1920-tól engedélyezték. Viszont ugyanekkortól Magyarországon több jogfosztó zsidótörvényt léptettek életbe, ami hatszázezer magyar „hazafi” elpusztításában csúcsosodott ki.

Budapesten ma nagyjából százezer zsidó él.

“A holokauszt után Magyarországról is volt elvándorlás 1945 és 1950 között, majd pedig 1956-ban, de a zsidók többsége maradt. A bolgár zsidók szinte egy emberként kivándoroltak Izraelbe a holokauszt után. Romániából hullámokban zajlott a kivándorlás. Lengyelországban a zsidók döntő többségét megölték a holokauszt idején, 1968-ban a maradékot is kiüldözték, mára csak pár ezren maradtak. Bécsben is csak párezer zsidó maradt, mert a holokauszt után sokan nem tértek vissza. Ausztriában a zsidók 90%-a Bécsben élt a Monarchia idején.

Közép és Kelet Európában Budapest az egyetlen nagyváros, ahol még van zsidó élet. A városi kultúrát nagyrészt zsidók teremtették meg Magyarországon. Hogy Budapesten ez ma is nem kis részben így van, de ez jóval kevésbé látható mint 1919 előtt” – mondta Karády Viktor kutató.

Orbán Viktor a szegényház királya

Az derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikájából, hogy a magyar lakosság fogyasztása az Európai Unió átlagának 71%-át tette ki tavaly, és ezzel a második helyet érte el a szegénységi versenyben Bulgária mögött. Még Románia is megelőzi Magyarországot az Eurostat szerint 86%-os eredményével.

A siralmas életszínvonal a rekord magas inflációnak köszönhető, amely szorosan összefügg Orbán Viktor politikájával. Az infláció egyik felét valóban külső hatások okozzák – ahogy azt az Orbán kormány állítja hiszen az energia és élelmiszer árak emelkedése globális tendencia, de a másik felét a rekord magas inflációnak az Orbán kormány gazdaságpolitikája váltotta ki. A magyar miniszterelnök nem bízott semmit a véletlenre, és a szó szoros értelmében megvette a 2022-es választást. Több mint 1500 milliárd forint áramlott ki a családokhoz és a gazdaságba, ezzel nyert Orbán Viktor. Aki viszont a választások után épp az inflációval szedte vissza a pénzt, melyet a választásra költött. Ő tehát pénzénél van, a választópolgárok kevésbé hiszen az idei fogyasztás valószínűleg az utolsó helyet eredményezi majd az Európai Unióban.

Utolérjük Ausztriát?

Erről ábrándozott Matolcsy György korábban, de ma már inkább a gazdaságpolitika hibái miatt ostorozza a kormányt. Ausztria Németországgal együtt ezüstérmes uniós vetélkedőben 111%-kal. Az első helyen Luxemburg áll 138%-kal. Tizenhárom évvel a magyar nemzeti együttműködés rendszerének eredményéről meg lehet állapítani, hogy felzárkózás helyett inkább lefelé szánkázott annak ellenére, hogy az Európai Unió sem szerepel jól a globális versenyben. Az Európai Unió maga is mindinkább a perifériára csúszik a globális gazdaságban, és ennek az integrációnak vagyunk mi magyarok a perifériája. Mint Alabama vagy Mississippi állam az USA-ban. Nem nagy dicsőség. Orbán Viktor mentségére elmondható, hogy nemzetközi trendről van szó: a gazdagok tovább gazdagodnak míg a szegények szegények maradnak. Igaz ez az Európai Unióra és persze Magyarországra is. A szerény magyar fogyasztási adatokban az az igazán szomorú, hogy azokban benne van a lakosság 1%-ának luxus fogyasztása is. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei jól élnek a szegényházban, ahol a lakosság többsége megélhetési gondokkal küzd , és azzal számolhat, hogy a gyerekeinek sem lesz jobb.

Deutsche Bahn: miért kap 5 millió eurós bónuszt kilenc főnök?

Ezt tudakolja nemcsak a szakszervezet de a német közvélemény is, amely nincs túlságosan megelégedve a gyakran késlekedő vonatokkal de hát a rendszer ilyen – magyarázza a közszolgálati Deutsche Welle.

Alig múlták felül a német államvasút főnökei azt a célkitűzést, hogy “növelni kell a női vezetők számát, és fokozni kell a munkatársak elégedettségét”, mégis ezen a címen 175%- os eredményt számoltak el, és így ily módon 1,6 millió eurós bónuszt kaphat összesen a vezetés kilenc tagja.

A környezetvédelemben is jól teljesített a német vasút vagy legalábbis a kitűzött szén-dioxid kibocsátás csökkentést sikerült 2%-kal felülmúlni. A vezérigazgató ezen a címen 440 ezer plusz eurót vág zsebre.

Jövőre módosíthatják a rendszert, nagyobb lesz az alapbér a főnökök esetében is, és így a bónuszok nagysága is csökkenhet. A baj az, hogy ha a vasút rosszul működik, akkor az nem látszik meg a főnökök jövedelmén. Ha tehát a vonat késik vagy zsúfolt, esetleg teljesen törlik a járatot, akkor ennek semmilyen következménye sincsen a főnökség jövedelmére. A szakszervezet most tiltakozik, de hiába hiszen annak idején ők is benne voltak abban a testületben, amely kidolgozta a rendszert a vezetőség díjazására.

Minden harmadik vonat késett

Ez a kínos statisztika jellemezte a tavalyi évet, és idén sem sokkal jobb a helyzet. Persze Németországban hat perc késés is számít. Így érthető, hogy míg az országos hosszútávú járatok esetében minden harmadik vonat késett, a helyi járatoknál ez csak minden tizediket jellemezte. A késés azért jelent különösen nagy gondot a Deutsche Bahn-nak, mert így sok utast veszít holott a kormány azt szeretné, ha mind többen választanák a vasutat az autó vagy az autóbusz helyett. Németország ugyanis enélkül nem tudja teljesíteni vállalását a karbon kibocsátás csökkentésére.

A Deutsche Bahn főnökei azzal védekeznek, hogy nem kaptak elég pénzt az elmúlt években a szükséges beruházásokra.

“Húsz éves hibás közlekedési politika eredménye az, hogy ilyen sokat késnek a vonatok Németországban”

– mondja az Alkalmazott Tudományok berlini egyetemének professzora. Christian Böttger arra a közismert tényre mutat rá, hogy húsz éven keresztül elhanyagolták a vasutat Németországban. A beruházások csökkentek, a vonatok száma viszont növekedett.

“A hálózat egészen egyszerűen túlterhelt és alulfinanszírozott. Németországban az egy főre jutó vasúti beruházás mindössze 114 euró míg Luxemburgban ez a szám 575 euró, Svájcban pedig 450 euró” – hangsúlyozza Böttger professzor. Ezért hiába állítja azt a Deutsche Bahn, hogy a hálózat jó állapotban van, egy friss jelentés már arról ír, hogy

“a vasút infrastruktúrája elöregedett, és ezért növekvő mértékben balesetveszélyes.”

A berlini professzor szerint botrányos, hogy a kormány elfogadta a Deutsche Bahn eddigi jelentéseit arról, hogy minden rendben van: “a vasúti hálózat jól működik.”

A Deutsche Bahn vezérkara tisztában van a helyzettel: több milliárd eurós felújítást tervez 2030-ig. A központi költségvetés jövőre már jelentős összeget különített el erre a célra. Böttger professzor üdvözli ezt, de rámutat arra, hogy az infláció jelentős mértékben megeheti a beruházások értékét. Arra is rámutat a szakértő, hogy “eredetileg a kormány 45 milliárd eurót ígért a Deutsche Bahnnak 2027-ig, de most már csak ennek a felét. Így ez a pénz csak arra lesz elég, hogy pótolják az elmaradt helyreállítási munkálatokat, de új vasútvonalak építésére már nem. Márpedig ezek nélkül nem enyhülhet a zsúfoltság a német vasúti hálózaton” – nyilatkozta a Deutsche Wellenek Böttger professzor.

Pressmann nagykövet: aggasztó, hogy milyen ellenséges a magyar kormány

Az Egyesült Államok nagykövete Recsken járt, és ott a helyi polgárokkal találkozott, mert azt szeretné, hogy “a magyarok közvetlenül tőlem is hallják: mi az, amit az Egyesült Államok fontosnak tart és tesz.

Amit a magyar polgár az újságokban olvas, a tévében láthat vagy a rádióban hallhat, az többnyire kormányzati üzenet. Ez néha személyesen rólam, néha pedig az Egyesült Államok politikájáról szól. Néha aggasztó, hogy mennyire ellenséges a magyar kormány állásfoglalása az USA-val kapcsolatban” – mondta a nagykövet Recsken, ahol kifejtette, hogy 2022 február 24 óta új helyzet áll fenn Európában, mert Putyin megtámadta Ukrajnát. Magyarország ezzel kapcsolatban más álláspontot alakított ki mint a NATO és EU tagállamok többsége.

“Az Egyesült Államok ezt nem hagyhatja figyelmen kívül”

– hangsúlyozta Pressmann nagykövet. Aki nyilvánvalóan értesült arról, hogy Orbán emberei részt vettek azon a republikánus tanácskozáson, melyen Ukrajna támogatását vitatta meg az amerikai politikai elit ellenzéki része. Washingtonban a republikánusokat eddig Great Old Partynak hívták, de most már Great Orbán Partynak kellene őket nevezni – írja a Le Monde tudósítója.

“Európa zsákutcában Trump és Putyin között”

A francia lap azt fejtegeti, hogy Orbán Viktor segédkezet nyújt Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyinnak abban, hogy akadályozza Ukrajna támogatását. Biden elnök már egyenesen azt mondta Zelenszkij elnöknek és a republikánus ellenzéknek, hogyha Ukrajna nem kapja meg a támogatást az Egyesült Államoktól, akkor ez lesz a legnagyobb karácsonyi ajándék Putyin elnöknek. Az Európai Unió 51 milliárd eurós támogatást szándékozik nyújtani Ukrajnának, de ezt mindaddig ellenezte Orbán Viktor amíg nem kapott ígéretet Macron francia elnöktől, hogy megkapja a 10 milliárd eurós uniós támogatást, melyet mindmáig az Európai Unió visszatart.

Mi van a Macron-Orbán paktum mögött?

Nemcsak arról van szó, hogy a francia elnök meg akarta akadályozni a magyar kormányfő vétóját Ukrajna támogatásáról hanem már az új európai szuverenitási elképzelésről is.

Mind Macron mind Orbán híve a közös európai hadseregnek, mely elegendő ellensúly lehetne egy orosz fenyegetéssel szemben. Ha Trump újra hatalomra kerülne, és ez egyáltalán nem kizárt, akkor a NATO sokkal kevésbé garantálná Európa biztonságát egy orosz fenyegetéssel szemben. Ezért lehetne fontos a közös európai haderő fejlesztése és az európai szuverenitás, amely függetlenséget garantálna az Egyesült Államokkal szemben is. Macron és Orbán egyetértenek abban, hogy az Európai Unió “ne legyen az Egyesült Államok vazallusa”, vagyis fenn akarnak tartani kapcsolatot Kínával, sőt Oroszországgal is annak ellenére, hogy az USA ezt ellenzi. Macron és Orbán felismerésének az alapja az, hogy gazdaságilag Biden Trump politikáját folytatja, az America First pedig versenyképtelenné teheti Európát a globális piacon.

Kérdés, hogy mit szól az európai szuverenitás koncepcióhoz Németország vagy Lengyelország. Az Európai Unió annyira megosztott, hogy Macron elnöknek ebből a koncepciójából sem lesz valószínűleg semmi. Emiatt van igazában zsákutcában Európa és nem Putyin, Trump vagy épp Orbán Viktor miatt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK